Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A digitális taneszköz akkreditáció Könczöl Tamás Lehmann László DTMB tagok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A digitális taneszköz akkreditáció Könczöl Tamás Lehmann László DTMB tagok."— Előadás másolata:

1 A digitális taneszköz akkreditáció Könczöl Tamás Lehmann László DTMB tagok

2 Tartalom előzmények DTMB: a bizottság jogszabályi-rendeleti háttér munkafolyamat dokumentumok összefoglalás - SWOT

3 Előzmények igény a külső minőségbiztosításra 2003-tól: Sulinet 2005-től: Digitális Tananyag Minősítő Bizottság 2007-től: módosított rendeleti háttér mennyiségi ugrás a digitális tananyagok, taneszközök kínálatában erősödő kormányzati és EU-s forrásbevonás

4 Digitális Tananyag Minősítő Bizottság I. a től működő új DTMB tagjai: –az OKNT 3 főt delegált a DTMB-be –négy bizottsági helyre a szakmai szervezetektől érkezett ajánlás. a bizottság csak szakmai hatás és feladatkörrel rendelkezik a hatósági feladatokat az Oktatási Hivatal látja el

5 Digitális Tananyag Minősítő Bizottság II. a DTMB feladata: –adatlapok és a szakértői értékelő lapok kidolgozása, –a szakértők felkészítése, –részvétel a rendeletalkotási tevékenységben. a dokumentumokat a bizottság tagjai által alkotott munkacsoportok dolgozzák ki a bizottság havi rendszerességgel tartja üléseit

6 Jogszabályi, rendeleti háttér a közoktatási tv., a tankönyvpiacról, valamint az illetékekről szóló tv. és a vonatkozó rendeletek alapján a digitális tananyagok (taneszközök) akkreditációs eljárásának, értékelőlapjainak kidolgozására az Országos Köznevelési Tanács (OKNT) a Digitális Tananyag Minősítő Bizottságot kérte fel az akkreditációs rendszer kialakítására. az eljárás során a digitális taneszközöket három szempontból értékelik: tudományos-szakmai szempontból pedagógiai-didaktikai szempontból digitális technológiai szempontból

7 a tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény évi XCVIII. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény módosításáról a közoktatásról szóló évi LXXIX. Törvény a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL törvény Jogszabályi, rendeleti háttér

8 a minősítés folyamata OH munka- társa

9 Kérelem Forrás: OH Tankönyv Osztály, Magyar Zita

10 A kérelemhez csatolni kell  szerkesztői jelentés  a tananyagot 3 példányban  lektori véleményt  nyilatkozatokat :  Szerző-kiadó felhasználási jogok  Átvett szerzői mű, szomszédos jogi teljesítmény  Kártékony kód mentességére vonatkozóan  Személyes adatok kezelésének biztonságára vonatkozóan  igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló igazolást

11 Online digitális tananyag esetén az elérési útvonalát, a véleményezéshez szükséges hozzáférési jogokat biztosító információt, azt a nyilatkozatot, amelyben a kérelmező garantálja az anyag elérhetőségét és változatlanságát ;

12 Letölthető anyagok

13

14 Az OH Tankönyv Osztály feladatai a Tankönyv Osztályon dolgozó ügyintézők feladata a beérkező kiadványok tankönyvvé nyilvánítási, valamint tankönyvjegyzékre történő felvételi eljárásának lefolytatása. formai ellenőrzés (23/2004. OM rendelet) szakmai ellenőrzés a szakértők által: – tudományos-szakmai szakértő – pedagógiai-didaktikai szakértő – technikai-technológiai szakértő

15 Tudományos-szakmai szakértő a tudományos-szakmai szakértő a feldolgozott tananyag tárgyi pontosságáról, tudományos hitelességéről, terminológiájáról

16 Pedagógiai-didaktikai szakértő a tananyag taníthatóságáról és tanulhatóságáról, a tartalmi szabályozással kapcsolatos összhangról, továbbá az érintett korosztály életkori sajátosságainak figyelembevételével az érthetőségéről, verbális és vizuális kommunikációjáról, a nyelvhelyességéről és helyesírásáról, nem magyar nyelvű kiadvány esetén továbbá a nyelvi szabatosságról

17 Technikai-technológiai szakértő a technikai-technológiai szakértő a technikai kivitelezésről, az elektronikus adathordozón megjelenő könyv esetén a felhasználói igényeknek való megfelelésről, illetve digitális tananyag esetén a szabványoknak való megfelelésről, a képernyő elrendezésről, a kivitelezésről, a pedagógiai- didaktikai eszköztár támogatottságáról készít szakvéleményt

18 Szakértői megkeresés szakértői kategória terület, tantárgy korosztály összeférhetőség

19 Összeférhetőség – „Nem lehet szakértő az, aki a könyv tankönyvvé nyilvánításában érdekelt (különösen szerző, szerkesztő, kiadó, forgalmazó, illetve a döntéshozó szerv tagja) vagy ellenérdekelt, továbbá ezen személyeknek közeli hozzátartozója [Ptk § b) pontja]. E rendelkezés alkalmazásában ellenérdekelt az, aki az eljárást megindító kérelem benyújtásának évét megelőző öt éven belül azonos vagy hasonló tartalmú könyvnek volt szerzője, szerkesztője, kiadója vagy forgalmazója; akinek a neve alatt azonos vagy hasonló tartalmú tankönyv szerepel a tankönyvjegyzéken; akinek a neve alatt ilyet az iskolai oktatásban tankönyvként használt kiadványként forgalmaztak; vagy aki hasonló tartalmú könyv szerzője, kiadója, feltéve, hogy a tankönyvvé nyilvánítási kérelmét elutasították. A szakértő kirendelése előtt be kell szerezni az érintett szakértő írásos nyilatkozatát arról, hogy vele szemben nem áll fenn összeférhetetlenségi ok.”(23/2004 OM rendelet 9§ (9)) – akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése. (Ket. 42.§)

20 Szakértői véleményt követően három igen három nem eltérő vélemények

21 Tankönyvjegyzék Évente kérelmezni kell Kiadó A jegyzékre kerülés folyamatos

22 Az eljárás megindításához, lefolytatásához, értékeléséhez szükséges dokumentumok Digitális taneszköz adatlap és mellékletei Digitális taneszköz típusok Dublin Core meta-adatlap DTMB értékelőlapok: tudományos-szakmai értékelőlap pedagógiai-didaktikai értékelőlap digitális technológiai értékelőlap

23 Digitális Taneszköz Adatlap 1. a 23/2004 (VIII. 27) OKM rendelet szerinti digitális tananyaggá/taneszközzé nyilvánítási eljárás megindítására vonatkozó kérelemhez beadandó adatlap és annak mellékletei az adatlap rögzíti az akkreditációra benyújtott digitális taneszköz alaptulajdonságait, mint pl.: a taneszköz pedagógiai „adatait”, a tartalom témáját, a digitális taneszköz típusát, jellemzőit

24 Digitális Taneszköz Adatlap 2. A kérelmező adatai A digitális tananyag, vagy az elektronikus, nem nyomtatott könyv adatai Tulajdonságok –Tanterv –Programcsomag, oktatási program, pedagógiai rendszer –Kompetenciaterület –Műveltségi terület –Tantárgy –Témakör –Korosztály/iskolai osztály –Javasolt feldolgozási idő –Követelmény a tanulókkal szemben –Felhasználók száma –Felhasználás személyi támogatása –Típusa

25 Digitális Taneszköz Adatlap 3. A termék jellemzői –A működési környezet A hardver leírása A szoftver leírása A termék használatához szükséges digitális írástudás elvárt szintje –A funkcionalitás A digitális tananyag tartalma A támogató környezet és/vagy rendszer –A megjelenés (digitális tipográfia) A képernyő-elrendezés koncepciója A digitális tipográfia koncepciója –Az információbiztonság A termék informatikai biztonsági rendszere A hozzáférési jogosultságok kezelése A jogosultsági rendszer leírása –A technológiai kidolgozottság A digitális tartalom technológiai koncepciója A támogató környezet és/vagy rendszer technológiai koncepciója –A szabványoknak való megfelelés A termék, ill. szolgáltatás de jure/de facto eLearning szabvány(ok)nak, ajánlás(ok)nak való megfelelése A termék, ill. szolgáltatás eLearning szabvány(ok), ajánlás(ok) szerinti exportálási és importálási lehetőségei

26 Digitális Taneszköz Adatlap 4. Rövid tartalmi ismertető Módszertani-pedagógiai ismertető Egyéb megjegyzések Referenciák Mellékletek, kiegészítők –A 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet szerinti mellékletek: –A terméket azonosító – mellékelt táblázat szerint összeállított – metaadatlap. –A termék felhasználói dokumentációja. –A termékhez tartozó végfelhasználói szerződés. –Nyilatkozat a következőkre vonatkozóan: vírus, trójai és egyéb kártékony kód mentesség (termékre és szolgáltatásra vonatkozóan); személyes adatok kezelésének biztonsága megfelel az évi LXIII. törvényben foglaltaknak.

27 Digitális Taneszköz Típusok a megadott kategóriák a digitális taneszközök, tananyagok értékeléséhez, az előzetes osztályba soroláshoz készültek a típustól nagyban függ az értékelés, ezért a célja: –a beérkezett taneszközöket, tananyagokat viszonylag egyszerűen lehessen osztályozni –az egyes típusokhoz lehessen értékelési szempontokat rendelni, amelyek alapján a szakértők minősítik a tananyagot

28 I. TUDÁSKÖRNYEZET 1. INFORMÁCIÓ ÁTADÁS 1.1 Digitális tudás illetve ismeretforrás 1.2 E-könyv 1.3 Digitális szótár 1.4 Digitális tezaurusz 1.5 Digitális lexikon 2. INFORMÁCIÓ FELDOLGOZÁS 2.1 Digitális tananyag-egység/objektum, objektum-tár 2.2 Digitális tananyag 2.3 Digitális oktató játék (edutainment) 2.4 Pedagógiai munkát támogató tartalmi elemek 3. INFORMÁCIÓ ALKALMAZÓ 3.1 Digitális feladatbank II. TÁMOGATÓ KÖRNYEZET ÉS/VAGY RENDSZER 1 Digitális feladatkészítő és gyakorló környezet 2 Adaptív képességfelmérő és vizsgakörnyezet 3 Digitális portfoliókészítő környezet 4 Kommunikációs platform oktatási célra 5 Képzés-menedzsment rendszer 6 Tartalom-menedzsment rendszer 7 Elektronikus, pedagógiai teljesítmény-támogató rendszer (pedagógiai EPSS) Digitális Taneszköz Típusok

29 Meta-adatok meta-adatok: – „szabványosított” strukturált adatok az adatról – az elektronikus és a nyomtatott szerzői művek másodlagos adatai meta-adatok fajtái: – a dokumentum belső struktúráját leíró meta-adatok – a megőrzést segítő meta-adatok – a dokumentumhoz kapcsolódó felhasználási jogokat, jogosultságokat leíró meta-adatok meta-adat rendszerek: – EAD (Encoded Archival Description) – TEI (Text Encoding Initiative) – URC (Uniform Resources Characteristic or Uniform Resources Citation) – Dublin Core

30 Meta-adatok Adat Meta-adat A könyv címe: Modern metafizika A könyv szerzője: Huoranszki Ferenc Publikáló: Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ Digitális Tankönyvtár Azonosító: filozofia/modern-metafizika

31 a meta-adatokra szükség van, segítségükkel: –a szabványosság alapján egységes szerkezetű háttér információt kaphatunk egy dokumentumról, függetlenül a tárolás, publikálás módjától –eldönthetjük, hogy releváns-e számunkra az adott mű –segít az információ keresésben, feldolgozásban, … célja: a DC adatlap kitöltésével – az eljárásban szereplő termékek tartalmától független módon – szeretnénk biztosítani azok gyors és megbízható katalogizálását, a később felállítandó adatbázisban történő kereshetőségét, átjárhatóságát. a mezők leírásánál megtartottuk az eredeti címkéket, hogy megkönnyítsük a kiindulási pontként szolgáló dokumentum, illetve a rá épülő szabványrendszer és e leírás közötti kapcsolódási pontok feltárását. forrás: Dublin Core meta-adatok

32 1.Cím (cím ) 2.Szerző vagy létrehozó (létrehozó) 3.Tárgy és kulcsszavak (tárgy) 4.Leírás (leírás ) 5.Kiadó (kiadó) 6.Egyéb közreműködő (közreműködő) 7.Dátum (dátum) 8.Forrás típus (típus) 9.Formátum (formátum) 10.Forrás azonosító (azonosító) 11.Forrás (forrás) 12.Nyelv (nyelv) 13.Kapcsolat (kapcsolat) 14.Lefedett téma (téma) 15.Szerzői jog (jog)

33 DTMB értékelőlapok értékelőlap típusok: –tudományos-szakmai értékelőlap –pedagógiai-didaktikai értékelőlap –digitális technológiai értékelőlap lényegük: tartalmazzák a konkrét értékelési kategóriákat és kritériumokat a digitális taneszköz típusok sokfélesége miatt az értékelő lapokon megjelenítettünk egy „nem értelmezhető” kategóriát is

34 A tudományos-szakmai értékelőlap szempontjai (1) 1. A tartalom szakmai hitelessége, pontossága, szemlélete A termék: tartalma szakszerű, tudományosan elfogadott, pontos ismereteket tartalmaz az érintett műveltségterület(ek), tudományág(ak) terminológiáját megfelelően használja az ismereteket az életkori sajátosságoknak és a tudományos előismereteknek megfelelően tárgyalja segíti a tudományos gondolkodás- és szemléletmód kialakítását és fejlesztését.

35 A tudományos-szakmai értékelőlap szempontjai (2) 2. A tartalom strukturáltsága A termék: szerkezete, tagolása igazodik az érintett műveltségterület(ek), tudományág(ak) általános normáihoz modularitása megfelel az érintett műveltségterület(ek), tudományág(ak) általános normáinak egyes részeinek aránya, súlyozása összhangban van az érintett műveltségterület(ek), tudományág(ak) általános gyakorlatával szerkezete és tagolása támogatja a taníthatóságot és a tanulhatóságot.

36 A tudományos-szakmai értékelőlap szempontjai (3) 3. A szakmai tartalom naprakészsége A termék: kiérleltsége az érintett műveltségterület(ek), tudományág(ak) eredményeinek alkalmazásában megfelel az elfogadott normáknak tananyag feldolgozása innovatív, az érintett műveltségterület(ek), tudományág(ak) közvetíthetősége (taníthatóság és tanulhatóság) szempontjából újszerű innovatív, sokféle újszerű lehetőséget kínál a képességfejlesztésre

37 A pedagógiai-didaktikai értékelőlap szempontjai (1) 1.Az ismeretek megértése, tanulása 2.Az ismeretek alkalmazását biztosító műveletek tanulása 3.Problémák, problémahelyzetek elemzése és megoldásuk alkalmazása 4.A tanulás módszereinek tanulása

38 A pedagógiai-didaktikai értékelőlap szempontjai (2) 5. A gondolkodási eljárások tanulása 6. Szociális viszonyulások, magatartásformák tanulása 7. Nemzeti, etnikai, vallási közösségek szerepe 8. Nyelvhelyesség és helyesírás 9. A tananyag pedagógiai rendszerbe ágyazódása

39 Az ismeretek megértése, tanulása Az ismeretek fogalmának körülírása: az ismeretek az objektív valóságról, a valóság reális rendszereiről a megismerés folyamata eredményeként az emberi pszichikumban képződő képmások, amelyek tények, adatok, képzetek, fogalmak, összefüggések, szabályok, képek, szövegek, törvények, elméletek, jelenségek, rendszerek, algoritmusok stb. formájában objektiválódnak.

40 Az ismeretek alkalmazását biztosító műveletek tanulása Ezek valójában operátorok (Nagy József), amik a tudás szubjektivált elemei, kisebb-nagyobb rendszerei, tanult szabályozási rendszerek: pl.: szokások, készségek, jártasságok, általános képességek, műveleti képességek, szokások, motívumok, kompetenciák, kulcskompetenciák.

41 Problémák, problémahelyzetek elemzése és megoldásuk alkalmazása A probléma fogalma: legáltalánosabb értelemben olyan helyzet, amelyben bizonyos célt el akarunk érni, de a cél elérésének útja számunkra rejtve van. Pszichológiai szempontból minden olyan kérdés, feladat, amelyre a választ, a megoldást nem tudjuk azonnal, pontosan megtalálni.

42 A tanulás módszereinek tanulása A szempont legfontosabb sajátosságai: A tanítási módszerek és munkaformák sokszínűsége A tanulási formák „sokasága” Az önellenőrzés és önértékelés jelenléte a tanulási folyamatban

43 A gondolkodási eljárások tanulása A gondolkodás fogalma: szemléletes vagy absztrakt ismereteink felhasználása problémamegoldásra vagy új ismeretek szerzésére, belső pszichikai folyamatok révén. A mai pszichológiai felfogás szerint szemléletes (észlelési és manipulációs) tapasztalatok nyomán ismereteink sémákba szerveződnek (absztrahálás), és ennek során alakul ki a logikai szabályrendszerek absztrakciója, csak éves kor körül.

44 Szociális viszonyulások, magatartásformák tanulása Fogalma: szociálisan befolyásolt tanulási folyamatok (szocializáció és perszonalizáció) és ennek eredményei, amelyek közvetlen társadalmi hatásokra és más személyekre való kapcsolatok révén jönnek létre.

45 Nemzeti, etnikai, vallási közösségek szerepe A szempont fogalmi rendszerének körülírása: a pedagógiában az eltérő vélemények, nézetek, meggyőződések, szokások tiszteletben tartása. Kulcsfogalmak: tolerancia, előítélet-mentesség, elfogadás stb.

46 Nyelvhelyesség és helyesírás Fogalma: valamely nyelv kommunikációjának (szóbeli és/vagy írásbeli) közmegállapodáson alapuló és közérdekből szabályozott eljárásmódja, illetőleg az ezt tükröző, rögzítő és irányító szabályrendszer.

47 A tananyag pedagógiai rendszerbe ágyazódása A pedagógiai rendszer fogalma: Tágabb értelmezésben jelenti a társ.-i rendszer olyan szabályozott és önszabályozó, összetett és egyben nyitott alrendszerét, amely magában foglalja a közokt. egészét, az isk.-hálózatot, mindazoknak az intézményeknek, szerv.-eknek, eszközöknek, eljárásoknak, elméleteknek, elveknek, tartalmaknak és formáknak összességét, amelyek lehetővé teszik a társ. igényeinek megfelelő okt.-nev. megvalósítását. (Petrikás Árpád) Pedagógiai rendszerfejlesztésen a pedagógiai program és tanterv, az erre épülő tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer, valamint a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő, illetve segítő akkreditált pedagógusképzési és továbbképzési kínálat, pedagógiai szakmai szolgáltató tevékenység fejlesztését értjük. (Havas Péter)

48 Technológiai értékelőlap I.

49 Technológiai értékelőlap II. könnyen kezelhető Excel tábla logikus felépítésű Szerkezete: fejléc adatok végeredmény százalékos összesítés

50 Technológiai értékelőlap II. Részletes értékelés Működési környezet Funkcionalitás Megjelenés (digitális tipográfia) Információbiztonság Technológiai kidolgozottság Szabványoknak való megfelelés Lássuk!

51 Aktuális feladatok Szakértői kézikönyv fejlesztés Szakértői felkészítés továbbképzési programjának kifejlesztése, akkreditálása Akkreditációs pilot Szakértői felkészítés „Éles üzem”

52 Összefoglalás - SWOT ErősségekGyengeségek - egységes szemlélet - külső minőségbiztosítás - keresleti oldal: pedagógiai-technológiai szempontból jobb felhasználhatóság - kínálati oldal: a feltételek világosak egyenlő esély a piaci versenyre - szakmai és piaci szereplők kontrollja első körben megtörtént - ÚMFT: előírás - félreértelmezhető rendeleti szöveg - fogalmi problémák - az akkreditációs rendszer fejlesztési folyamatának elhúzódása - szakértők képzésnek feltétele: kézikönyv! LehetőségekVeszélyek - minőségi termékek előtérbe kerülése - keresleti oldal jobb kiszolgálása -csatlakozás a hazai és nemzetközi „szabványosítási” folyamathoz - piac élénkítő hatás - félreértelmezhető rendeleti szöveg - a közös rendelet akadálya a folyamatnak - felső árkorlát hatásai - a külső szakmai kontrollnak folyamatosnak kell lennie

53 KÖSZÖNJÜK MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! Könczöl Tamás Lehmann László DTMB tagok


Letölteni ppt "A digitális taneszköz akkreditáció Könczöl Tamás Lehmann László DTMB tagok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések