Tartalom előzmények DTMB: a bizottság jogszabályi-rendeleti háttér

Az előadások a következő témára: "Tartalom előzmények DTMB: a bizottság jogszabályi-rendeleti háttér"— Előadás másolata:

1 A digitális taneszköz akkreditáció Könczöl Tamás Lehmann László DTMB tagok

2 Tartalom előzmények DTMB: a bizottság jogszabályi-rendeleti háttér
munkafolyamat dokumentumok összefoglalás - SWOT 2

3 igény a külső minőségbiztosításra
Előzmények mennyiségi ugrás a digitális tananyagok, taneszközök kínálatában erősödő kormányzati és EU-s forrásbevonás igény a külső minőségbiztosításra 2003-tól: Sulinet 2005-től: Digitális Tananyag Minősítő Bizottság 2007-től: módosított rendeleti háttér

4 Digitális Tananyag Minősítő Bizottság I.
 a től működő új DTMB tagjai: az OKNT 3 főt delegált a DTMB-be négy bizottsági helyre a szakmai szervezetektől érkezett ajánlás. a bizottság csak szakmai hatás és feladatkörrel rendelkezik a hatósági feladatokat az Oktatási Hivatal látja el

5 Digitális Tananyag Minősítő Bizottság II.
a DTMB feladata: adatlapok és a szakértői értékelő lapok kidolgozása, a szakértők felkészítése, részvétel a rendeletalkotási tevékenységben. a dokumentumokat a bizottság tagjai által alkotott munkacsoportok dolgozzák ki a bizottság havi rendszerességgel tartja üléseit

6 Jogszabályi, rendeleti háttér
 a közoktatási tv., a tankönyvpiacról, valamint az illetékekről szóló tv. és a vonatkozó rendeletek alapján a digitális tananyagok (taneszközök) akkreditációs eljárásának, értékelőlapjainak kidolgozására az Országos Köznevelési Tanács (OKNT) a Digitális Tananyag Minősítő Bizottságot kérte fel az akkreditációs rendszer kialakítására. az eljárás során a digitális taneszközöket három szempontból értékelik: tudományos-szakmai szempontból pedagógiai-didaktikai szempontból digitális technológiai szempontból

7 Jogszabályi, rendeleti háttér
a tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény 2007. évi XCVIII. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény módosításáról a közoktatásról szóló évi LXXIX. Törvény a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL törvény

8 a minősítés folyamata Tipizálás Értékelés Értékelési rendszer
OH munka- társa a minősítés folyamata Értékelési rendszer Tipizálás Értékelés

9 Kérelem Forrás: OH Tankönyv Osztály, Magyar Zita

10 A kérelemhez csatolni kell
szerkesztői jelentés a tananyagot 3 példányban lektori véleményt nyilatkozatokat : Szerző-kiadó felhasználási jogok Átvett szerzői mű, szomszédos jogi teljesítmény Kártékony kód mentességére vonatkozóan Személyes adatok kezelésének biztonságára vonatkozóan igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló igazolást

11 Online digitális tananyag esetén
az elérési útvonalát, a véleményezéshez szükséges hozzáférési jogokat biztosító információt, azt a nyilatkozatot, amelyben a kérelmező garantálja az anyag elérhetőségét és változatlanságát;

12 Letölthető anyagok

13 Letölthető anyagok

14 Az OH Tankönyv Osztály feladatai
a Tankönyv Osztályon dolgozó ügyintézők feladata a beérkező kiadványok tankönyvvé nyilvánítási, valamint tankönyvjegyzékre történő felvételi eljárásának lefolytatása. formai ellenőrzés (23/2004. OM rendelet) szakmai ellenőrzés a szakértők által: tudományos-szakmai szakértő pedagógiai-didaktikai szakértő technikai-technológiai szakértő

15 Tudományos-szakmai szakértő
a tudományos-szakmai szakértő a feldolgozott tananyag tárgyi pontosságáról, tudományos hitelességéről, terminológiájáról

16 Pedagógiai-didaktikai szakértő
a tananyag taníthatóságáról és tanulhatóságáról, a tartalmi szabályozással kapcsolatos összhangról, továbbá az érintett korosztály életkori sajátosságainak figyelembevételével az érthetőségéről, verbális és vizuális kommunikációjáról, a nyelvhelyességéről és helyesírásáról, nem magyar nyelvű kiadvány esetén továbbá a nyelvi szabatosságról

17 Technikai-technológiai szakértő
a technikai-technológiai szakértő a technikai kivitelezésről, az elektronikus adathordozón megjelenő könyv esetén a felhasználói igényeknek való megfelelésről, illetve digitális tananyag esetén a szabványoknak való megfelelésről, a képernyő elrendezésről, a kivitelezésről, a pedagógiai-didaktikai eszköztár támogatottságáról készít szakvéleményt

18 Szakértői megkeresés szakértői kategória terület, tantárgy korosztály
összeférhetőség

19 Összeférhetőség „Nem lehet szakértő az, aki a könyv tankönyvvé nyilvánításában érdekelt (különösen szerző, szerkesztő, kiadó, forgalmazó, illetve a döntéshozó szerv tagja) vagy ellenérdekelt, továbbá ezen személyeknek közeli hozzátartozója [Ptk § b) pontja]. E rendelkezés alkalmazásában ellenérdekelt az, aki az eljárást megindító kérelem benyújtásának évét megelőző öt éven belül azonos vagy hasonló tartalmú könyvnek volt szerzője, szerkesztője, kiadója vagy forgalmazója; akinek a neve alatt azonos vagy hasonló tartalmú tankönyv szerepel a tankönyvjegyzéken; akinek a neve alatt ilyet az iskolai oktatásban tankönyvként használt kiadványként forgalmaztak; vagy aki hasonló tartalmú könyv szerzője, kiadója, feltéve, hogy a tankönyvvé nyilvánítási kérelmét elutasították. A szakértő kirendelése előtt be kell szerezni az érintett szakértő írásos nyilatkozatát arról, hogy vele szemben nem áll fenn összeférhetetlenségi ok.”(23/2004 OM rendelet 9§ (9)) akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése. (Ket. 42.§)

20 Szakértői véleményt követően
három igen három nem eltérő vélemények

21 Tankönyvjegyzék Évente kérelmezni kell Kiadó
A jegyzékre kerülés folyamatos

22 Digitális taneszköz adatlap és mellékletei Digitális taneszköz típusok
Az eljárás megindításához, lefolytatásához, értékeléséhez szükséges dokumentumok Digitális taneszköz adatlap és mellékletei Digitális taneszköz típusok Dublin Core meta-adatlap DTMB értékelőlapok: tudományos-szakmai értékelőlap pedagógiai-didaktikai értékelőlap digitális technológiai értékelőlap

23 Digitális Taneszköz Adatlap 1.
 a 23/2004 (VIII. 27) OKM rendelet szerinti digitális tananyaggá/taneszközzé nyilvánítási eljárás megindítására vonatkozó kérelemhez beadandó adatlap és annak mellékletei az adatlap rögzíti az akkreditációra benyújtott digitális taneszköz alaptulajdonságait, mint pl.: a taneszköz pedagógiai „adatait”, a tartalom témáját, a digitális taneszköz típusát, jellemzőit

24 Digitális Taneszköz Adatlap 2.
A kérelmező adatai A digitális tananyag, vagy az elektronikus, nem nyomtatott könyv adatai Tulajdonságok Tanterv Programcsomag, oktatási program, pedagógiai rendszer Kompetenciaterület Műveltségi terület Tantárgy Témakör Korosztály/iskolai osztály Javasolt feldolgozási idő Követelmény a tanulókkal szemben Felhasználók száma Felhasználás személyi támogatása Típusa A kérelmező adatai A digitális tananyag, vagy az elektronikus, nem nyomtatott könyv adatai Tulajdonságok Tanterv Milyen kerettantervhez, illetve milyen műveltség- vagy kompetenciaterülethez tartozó tantervhez kapcsolható? Programcsomag, oktatási program, pedagógiai rendszer Milyen oktatási programcsomaghoz, illetve oktatási programhoz/ pedagógiai rendszerhez kapcsolható? Kompetenciaterület Milyen kulcskompetenciákat fejleszt? Milyen kompetenciaterületre készült? Műveltségi terület Milyen műveltségi területre készült? Tantárgy Milyen tantárgyhoz készült? Témakör A tantárgy, illetve tantárgycsoport mely témakörében használható? Korosztály/iskolai osztály Milyen korú tanulók (mely iskolai évfolyam) részére készült, illetve milyen korosztályban dolgozó tanárok számára ajánlott? Javasolt feldolgozási idő Mennyi az ajánlott feldolgozási idő (óra:perc formátumban)? (Nem kell megadni: a szótár, a lexikon, a tezaurusz és a támogató környezet és/vagy rendszer elemei esetében). Követelmény a tanulókkal szemben Milyen – nem IKT – háttértudással/előfeltételekkel kell, hogy rendelkezzenek? Felhasználók száma Hány felhasználó képes egyidejűleg használni (egyéni, hálózati, csoportmunka) a terméket? Felhasználás személyi támogatása Szükséges-e tanár, konzulens jelenléte? Milyen mértékben, milyen formában? Típusa Tudáskörnyezet lehetséges típusai: Digitális lexikon Digitális oktató-játék Digitális szótár Digitális tananyag Digitális tananyag-egység/objektum Digitális tezaurusz Digitális tudás-, illetve ismeretforrás E-könyv Támogató környezet és/vagy rendszer lehetséges típusai: Adaptív képességfelmérő és vizsgakörnyezet Digitális feladatbank Digitális feladatkészítő és gyakorló környezet Digitális portfoliókészítő környezet Elektronikus, pedagógiai teljesítmény-támogató rendszer (pedagógiai EPSS) Képzésmenedzsment rendszer Kommunikációs platform oktatási célra Tartalommenedzsment rendszer A termék jellemzői A működési környezet A hardver leírása A termék vagy szolgáltatás hardverkövetelményei (minimum és optimum): a munkaállomás; a szerver (ha szükséges); a kommunikációs csatorna (ha szükséges). A szoftver leírása Termék futtatásához, vagy a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges operációs rendszer és verziója. Termék futtatásához, vagy a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges egyéb szoftverek, szoftverkomponensek és azok verziói A termék használatához szükséges digitális írástudás elvárt szintje A funkcionalitás A digitális tananyag tartalma A termék vagy a szolgáltatás felhasználó-támogatása. A termék vagy a szolgáltatás felhasználói hibakezelése. A termék vagy a szolgáltatás pedagógiai célok megvalósítását szolgáló funkciói. A termék vagy a szolgáltatás és a felhasználó közötti kommunikáció elemei. A támogató környezet és/vagy rendszer A tanuló haladását figyelemmel kísérő eszközök. A tudásmérés eszközei. A tudásértékelés eszközei. A munkacsoportos használat eszközei. Kiegészítő eszközök, illetve használatuk. A megjelenés (digitális tipográfia) A képernyő-elrendezés koncepciója A digitális tipográfia koncepciója Az információbiztonság A termék informatikai biztonsági rendszere A hozzáférési jogosultságok kezelése A jogosultsági rendszer leírása A technológiai kidolgozottság A digitális tartalom technológiai koncepciója A támogató környezet és/vagy rendszer technológiai koncepciója A szabványoknak való megfelelés A termék, illetve szolgáltatás de jure/de facto eLearning szabvány(ok)nak, ajánlás(ok)nak (pl.: Dublin Core, SCORM, AICC, LOM) való megfelelése A termék, illetve szolgáltatás technológiai elemei által teljesített – az alkalmazási cél szerinti állományformátumokra vonatkozó – előírások, szabványok. A termék logikailag önálló elemei metaadat-struktúrájának koherenciája és megfelelése a de jure/de facto szabvány(ok)nak, ajánlás(ok)nak (pl.: DC). A termék, illetve szolgáltatás eLearning szabvány(ok), ajánlás(ok) szerinti exportálási és importálási lehetőségei Rövid tartalmi ismertető Módszertani-pedagógiai ismertető Egyéb megjegyzések Referenciák Mellékletek, kiegészítők A 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet szerinti mellékletek: A terméket azonosító – mellékelt táblázat szerint összeállított – metaadatlap. A termék felhasználói dokumentációja. A termékhez tartozó végfelhasználói szerződés. Nyilatkozat a következőkre vonatkozóan: vírus, trójai és egyéb kártékony kód mentesség (termékre és szolgáltatásra vonatkozóan); személyes adatok kezelésének biztonsága megfelel az évi LXIII. törvényben foglaltaknak. 24

25 Digitális Taneszköz Adatlap 3.
A termék jellemzői A működési környezet A hardver leírása A szoftver leírása A termék használatához szükséges digitális írástudás elvárt szintje A funkcionalitás A digitális tananyag tartalma A támogató környezet és/vagy rendszer A megjelenés (digitális tipográfia) A képernyő-elrendezés koncepciója A digitális tipográfia koncepciója Az információbiztonság A termék informatikai biztonsági rendszere A hozzáférési jogosultságok kezelése A jogosultsági rendszer leírása A technológiai kidolgozottság A digitális tartalom technológiai koncepciója A támogató környezet és/vagy rendszer technológiai koncepciója A szabványoknak való megfelelés A termék, ill. szolgáltatás de jure/de facto eLearning szabvány(ok)nak, ajánlás(ok)nak való megfelelése A termék, ill. szolgáltatás eLearning szabvány(ok), ajánlás(ok) szerinti exportálási és importálási lehetőségei 25

26 Digitális Taneszköz Adatlap 4.
Rövid tartalmi ismertető Módszertani-pedagógiai ismertető Egyéb megjegyzések Referenciák Mellékletek, kiegészítők A 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet szerinti mellékletek: A terméket azonosító – mellékelt táblázat szerint összeállított – metaadatlap. A termék felhasználói dokumentációja. A termékhez tartozó végfelhasználói szerződés. Nyilatkozat a következőkre vonatkozóan: vírus, trójai és egyéb kártékony kód mentesség (termékre és szolgáltatásra vonatkozóan); személyes adatok kezelésének biztonsága megfelel az évi LXIII. törvényben foglaltaknak. 26

27 Digitális Taneszköz Típusok
 a megadott kategóriák a digitális taneszközök, tananyagok értékeléséhez, az előzetes osztályba soroláshoz készültek a típustól nagyban függ az értékelés, ezért a célja: a beérkezett taneszközöket, tananyagokat viszonylag egyszerűen lehessen osztályozni az egyes típusokhoz lehessen értékelési szempontokat rendelni, amelyek alapján a szakértők minősítik a tananyagot

28 Digitális Taneszköz Típusok
I. TUDÁSKÖRNYEZET 1. INFORMÁCIÓ ÁTADÁS 1.1 Digitális tudás illetve ismeretforrás 1.2 E-könyv 1.3 Digitális szótár 1.4 Digitális tezaurusz 1.5 Digitális lexikon 2. INFORMÁCIÓ FELDOLGOZÁS 2.1 Digitális tananyag-egység/objektum, objektum-tár 2.2 Digitális tananyag 2.3 Digitális oktató játék (edutainment) 2.4 Pedagógiai munkát támogató tartalmi elemek 3. INFORMÁCIÓ ALKALMAZÓ 3.1 Digitális feladatbank II. TÁMOGATÓ KÖRNYEZET ÉS/VAGY RENDSZER 1 Digitális feladatkészítő és gyakorló környezet 2 Adaptív képességfelmérő és vizsgakörnyezet 3 Digitális portfoliókészítő környezet 4 Kommunikációs platform oktatási célra 5 Képzés-menedzsment rendszer 6 Tartalom-menedzsment rendszer 7 Elektronikus, pedagógiai teljesítmény-támogató rendszer (pedagógiai EPSS) I. TUDÁSKÖRNYEZET 1. INFORMÁCIÓ ÁTADÁS: szöveges, képes, hangos tudástartalmakat bemutató, viszonylag kevés interaktív elemet tartalmazó ismeretátadó ill. ismeret bővítő megoldások. 1.1 Digitális tudás illetve ismeretforrás: nem kurzus alapú média-tárak, tematikus média gyűjtemények, magyarázó jegyzetek, ábrák, grafikonok, térképek stb., amelyek az adott célcsoport igényeinek ill. az oktatási helyzetnek megfelelően szükség szerint kezelhetők. 1.2 E-könyv: strukturált szöveg, amelyben a hipertext/hipermédia megoldások egyszerűsítik az információkhoz való hozzáférést és azok kezelését. Az eredetihez képest bővebb, esetleg multimédia illusztrációk szemléletesebbé teszik a tananyagot. Az estelegesen alkalmazott speciális „könyvolvasó” programokban pl. jegyzetelési, könyvjelző és szöveg-kiemelési funkció is adott. 1.3 Digitális szótár: egy vagy többnyelvű, fordítási, etimológiai vagy szinonimaszótár funkciójú, képes szógyűjtemény esetleg nyelvtani összefoglalókkal. Internetes kiterjesztés: frissítési, bővítési lehetőség. Illusztrációs lehetőségek: képes (minden szócikkhez, illetve egy-egy szó-bokorhoz képet rendelő) illetve illusztrált (a bonyolult fogalmakat vagy egyes szócsaládokat ábrán szemléltető) változat. 1.4 Digitális tezaurusz: a digitális szótár speciális megjelenési formája, általában valamilyen komplex rendszer használatához készített segédanyag. 1.5 Digitális lexikon: egy szűkebb szakterületről vagy tágabb ismeretkörből merített szócikkek rendszerezett, többféle keresési lehetőséggel ellátott gyűjteménye. Internetes frissítési és bővítési lehetőséggel rendelkezhet, de megjelenhet Internetes publikáció formájában is, ilyenkor állandó szerkesztőbizottság dolgozik a meghatározott időközönkénti frissítésen. 2. INFORMÁCIÓ FELDOLGOZÁS: több interaktív elemet tartalmazó, pedagógiai elveken és ezekből eredeztethető módszereken alapuló tudáselsajátítást, kompetencia fejlesztést célzó és/vagy támogató eszközök. 2.1 Digitális tananyag-egység/objektum, objektum-tár: tantervtől és tanmenettől lényegében független, sokféle pedagógiai környezetben felhasználható, egy kisebb tematikus egység. Kiegészítője: tantárgyi, életkori, módszertani ajánlás. Önmagában és tananyag-elem gyűjteményben is szerepelhet, ez utóbbiban rendszerezve, meta-adatokkal kiegészítve. 2.2 Digitális tananyag: pedagógiai elvek alapján, az informatika lehetőségeit az oktatási célok mentén kihasználva felépített oktatási anyag, amely felépülhet a 2.1 elemiből, de önálló, tartalmi, módszertani szempontból zárt egészt is alkothat. Alapvető célja egy adott kompetencia kialakítása, fejlesztése. Egy vagy több tantervhez illeszkedhet, és minta-tanmenet vagy oktatási javaslatokat tartalmazó leírás kapcsolódhat hozzá. Terjedelmi keretei szerint lefedhet egy évfolyamban egy tantárgyat (pl. Biológia a 8 osztályos anyaga), egy epochát vagy projektet, egy kultúrkör számára egy tantárgyat vagy tananyag-egységet (“Művészettörténet német nemzeti kisebbségi iskolák 6. osztálya számára”, illetve “A kitelepítés tematikája a magyar festőművészetben”). Fontos részei: oktatási célkitűzések meghatározása, a célkitűzés eléréséhez szükséges taneszköz megjelenítése IKT eszközökkel (pl.: képes, hangos, szöveges magyarázó- kiegészítő részekkel, kifejezések, fogalmak, személyek adatait tartalmazó, a szöveg megfelelő helyeihez kapcsolódó kislexikon vagy szómagyarázat), az egyes részekhez kapcsolódó gyakorló, önellenőrző feladatok a megoldásuk során aktivizálható magyarázó-segítő funkcióval, az alkalmazást segítő komplex feladatok, a tananyag megértését és alkalmazását vizsgáló értékelő-tesztelő rendszer. A kommunikációs csatornától, adathordozótól függetlenül tartalmazhatnak hivatkozásokat a témához kapcsolódó web helyekre, bármilyen formájú taneszközre. 2.3 Digitális oktató játék (edutainment): meghatározott célcsoport konkrét fejlesztési feladatait támogató, egy játék szabályrendszerébe illesztett tudásanyag, amely a játszás során ismerhető meg és aktivizálható. Fontos részei: tudásforrás, lexikon, minta-játék a szabályok elsajátítására, segítség az egyes játék-fázisoknál. Előny, ha a karakterek tulajdonságai, a feladatok és a játékterep változtathatók, testre szabhatók. Kiegészítői: pedagógiai elveket bemutató és oktatási használati mintákat adó leírás. 2.4 Pedagógiai munkát támogató tartalmi elemek: Az oktatási program megvalósításához kapcsolódó ötletek, háttér-információk, szükséges anyagok/eszközök listája, időterv, fejlesztési terv, ... 3. INFORMÁCIÓ ALKALMAZÓ: egy tudásanyag bevésésére, alkalmazására, ellenőrzésére és értékelésére használható oktatóeszközök. 3.1 Digitális feladatbank: bemért, súlyozott, korosztályhoz kötött tematizált feladatok rendszerezett, keresést és leválogatást támogató környezetben közölt gyűjteménye. Tesztelési környezethez kapcsolódhat. (Szükséges kiegészítője: a feladatbank létrehozását és bővítését ismertető, a feladatok típusait közlő, a felhasználáshoz pedagógiai módszereket ajánló leírás. Ebben a tantervi kapcsolatok – a feladatbankban számon kért tudás kapcsolódásai központi és helyi, alap- és kerettantervekhez - is megjeleníthetők.) 3.2 … II. TÁMOGATÓ KÖRNYEZET ÉS/VAGY RENDSZER 1 Digitális feladatkészítő és gyakorló környezet: a tanár részére kidolgozott, tömegtároló eszközön és on-line egyaránt megjeleníthető szerzői keretrendszer, amely a korszerű pedagógiai elveknek megfelelő feladatok és tesztek egyszerű létrehozását támogatja. Lényeges részei: feladatbank, képes, hangos és szöveges tudásforrások – ezek lehetnek a rendszer részei vagy kapcsolódó fejlesztések – és a felhasználást segítő pedagógiai útmutató. Ez a taneszköz nem kapcsolódik közvetlenül tantervhez, felhasználási lehetőségeit a kapcsolódó tudásforrás és feladatbank tantervi háttere szabja meg. 2 Adaptív képességfelmérő és vizsgakörnyezet: a tanulók tudását mérő, az egyes tesztelési szakaszok mérési eredmények szerinti nehézségű feladatokat kijelölő, az eredményeket naplózó és feldolgozó komplex környezet. Lehetséges részei pl.: tesztelési felület bemutató programmal és minden feladattípusnál előhívható, a feladat megoldásának megkezdését segítő illetve az eredményt értékelő segítségadással, ami a tanár által a vizsgán kikapcsolható, feladatbank, képes, hangos és szöveges tudásforrások – ezek lehetnek a rendszer részei vagy kapcsolódó fejlesztések –, értékelő rendszer, amely grafikus megjelenítésre is képes (az egyes tanulók, csoportok, osztályok stb. szerinti bontásban) és a felhasználást segítő pedagógiai útmutató. Ez a taneszköz nem kapcsolódik közvetlenül tantervhez, felhasználási lehetőségeit a kapcsolódó tudásforrás és feladatbank tantervi háttere szabja meg. 3 Digitális portfoliókészítő környezet: a tanulók haladását dokumentáló munkák (kutatási feljegyzések, fogalmazások, prezentációk, képgyűjtemények, megoldott feladatok és tesztek, stb.) összegyűjtését, értékelését és rendszerezését segítő környezet. Ez a taneszköz nem kapcsolódik közvetlenül tantervhez, felhasználási lehetőségeit a kapcsolódó oktatási program tantervi háttere szabja meg. Lényeges részei: adatbeviteli, kategorizáló, rendszerező és értékelő lehetőségek, módszertani leírás a portfoliós értékelésről. 4 Kommunikációs platform oktatási célra: egyszerű tudásmegosztó platform, amely támogatja a tanár-tanár, tanár-diák, diák-diák és diák-tanár-külső szakértő kommunikációt, különféle csoportmegosztásban. A platform más digitális taneszközökkel összekapcsolható, kiegészítője: módszertani leírás a használat lehetőségeiről. Internetes és intranetes változata is elképzelhető. 5 Képzés-menedzsment rendszer: A hallgató tevékenységét fókuszba állító informatikai rendszer, melynek célja a hallgató azonosítása, a tartalom hozzá történő eljuttatása, az ezzel végzett tevékenységek rögzítése, és ennek értékelése. A tanulási tevékenység történhet saját ütemben, ill. kollaboratív módon, melynek szinkron és aszinkron formái a tanár-hallgató, hallgató-hallgató relációs kapcsolatait modellezi. Megjelenési és alkalmazási formája feltételezi az on-line kapcsolat meglétét. . Internetes és intranetes változata is elképzelhető. 6 Tartalom-menedzsment rendszer: informatikai rendszer, melynek fókuszában az oktatási tartalom előállítása, tárolása, adatbázis-funkciókon keresztüli keresése és szűrése, valamint annak a célcsoporthoz közvetlenül, vagy képzés-menedzsment rendszereken keresztüli eljuttatása. . Internetes és intranetes változata is elképzelhető. 7 Elektronikus, pedagógiai teljesítmény-támogató rendszer (pedagógiai EPSS) A „2.4 Pedagógiai munkát támogató tartalmi elemek” pont tartalmát megjelenítő, azt kezelő rendszer. 28

29 Meta-adatok meta-adatok: meta-adatok fajtái: meta-adat rendszerek:
„szabványosított” strukturált adatok az adatról az elektronikus és a nyomtatott szerzői művek másodlagos adatai meta-adatok fajtái: a dokumentum belső struktúráját leíró meta-adatok a megőrzést segítő meta-adatok a dokumentumhoz kapcsolódó felhasználási jogokat, jogosultságokat leíró meta-adatok meta-adat rendszerek: EAD (Encoded Archival Description) TEI (Text Encoding Initiative) URC (Uniform Resources Characteristic or Uniform Resources Citation) Dublin Core A metaadat nem más, mint strukturált adatok az adatról. Eleinte a metaadat jelentést csak az internetes dokumentumokkal kapcsolatban használtuk, később viszont ez kiterjedt a hagyományos könyvtári katalógusokra is. Így ide tartozik a könyvtári katalógusok tárgyszó indexe, ugyanakkor az elektronikus formában tárolt dokumentumoknak leírásához és azonosításához szükséges adatok sora is. Szűkebb értelemben: „A metaadatok az internetforrások intellektuálisan vagy automatikusan előállított másodlagos adata.”[1] A metaadatok segítenek a szabadszöveges keresés félreérthetőségének kiküszöbölésében és olyan szemantikai szempontok megadásában, amelyek szűkítik és konkretizálják az információkeresést.

30 Meta-adatok Adat Meta-adat A könyv címe: Modern metafizika
A könyv szerzője: Huoranszki Ferenc Publikáló: Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ Digitális Tankönyvtár Azonosító: filozofia/modern-metafizika

31 Dublin Core meta-adatok
a meta-adatokra szükség van, segítségükkel: a szabványosság alapján egységes szerkezetű háttér információt kaphatunk egy dokumentumról, függetlenül a tárolás, publikálás módjától eldönthetjük, hogy releváns-e számunkra az adott mű segít az információ keresésben, feldolgozásban, … célja: a DC adatlap kitöltésével – az eljárásban szereplő termékek tartalmától független módon – szeretnénk biztosítani azok gyors és megbízható katalogizálását, a később felállítandó adatbázisban történő kereshetőségét, átjárhatóságát. a mezők leírásánál megtartottuk az eredeti címkéket, hogy megkönnyítsük a kiindulási pontként szolgáló dokumentum, illetve a rá épülő szabványrendszer és e leírás közötti kapcsolódási pontok feltárását. forrás:

32 Dublin Core meta-adatok
Cím (cím) Szerző vagy létrehozó (létrehozó) Tárgy és kulcsszavak (tárgy) Leírás (leírás) Kiadó (kiadó) Egyéb közreműködő (közreműködő) Dátum (dátum) Forrás típus (típus) Formátum (formátum) Forrás azonosító (azonosító) Forrás (forrás) Nyelv (nyelv) Kapcsolat (kapcsolat) Lefedett téma (téma) Szerzői jog (jog) Cím (cím): A forrás létrehozója vagy kiadója által meghatározott neve. Szerző vagy létrehozó (létrehozó): Az(ok) a személy(ek) vagy szervezet(ek), amely(ek) elsődlegesen felelős(ek) a forrás szellemi tartalmának létrehozásáért. Az írott dokumentumok esetében például a szerzők, a vizuális források esetében a művészek, fényképészek, vagy illusztrátorok. Tárgy és kulcsszavak (tárgy): A forrás témája. Általában a dokumentum tárgyát kulcsszavak fejezik ki. A kontrollált szótárak és formális osztályozási rendszerek használata preferált. Leírás (leírás): A forrás tartalmának szöveges leírása, amely a dokumentum-típusú tárgyak esetében az absztraktot, a vizuális források esetében a tartalmi leírást jelenti. Kiadó (kiadó): Az(ok) a személy(ek) vagy szervezet(ek), amely(ek) a forrás jelen formájában való közreadásáért felelős(ek). Egyéb közreműködő (közreműködő): Az(ok) a létrehozóként nem említett személy(ek) vagy szervezet(ek), amely(ek) jelentősen hozzájárult(ak) a forrás szellemi tartalmához, de a közreműködése(/ük) másodlagos a létrehozóként megnevezett személy(ek) vagy szervezet(ek) szerepéhez képest. Példa: szerkesztő, fordító, illusztrátor, stb. Dátum (dátum): Az a dátum, amikor a forrás a jelenlegi fomájában elérhetővé vált. A dátum ajánlott formátuma a következő: év (4 karakter) - hónap (2 karakter) - nap (2 karakter). Sok egyéb formátum lehetséges. Használatuk esetén az egyértelműséget biztosítani kell. Forrás típus (típus): A forrás kategóriája, mint például "web lap," "regény," "vers," "tanulmány," "szótár," stb. Az egységesség és a rendszerek közti átjárhatóság érdekében a típust egy megadott listából kell kiválasztani. Jelenleg ez a lista még nem végleges. A legújabb verziója a címen található meg. Formátum (formátum): A forrás adatformátuma. Azonosítja a szoftvert és optimális esetben a hardvert is, amely a forrás megjelenítéséhez vagy működtetéséhez szükséges. A forrás típushoz hasonlóan, az egységesség érdekében a formátum típusát is egy előre összeállított listából kell kiválasztani. Forrás azonosító (azonosító): Olyan betű- vagy számkombináció, amely egyértelműen azonosítja a forrást. A hálózati források esetében ilyen azonosító lehet a URL, vagy a URN. Nem online források esetében ez lehet olyan világszerte használt azonosító, mint az ISBN vagy egyéb formális név. Forrás (forrás): Olyan betű- vagy számkombináció, amely egyértelműen azonosítja azt a művet, amelyből a forrás származik. Például egy regény PDF verziója forrásként tartalmazhatja annak a fizikai könyvnek az ISBN számát, amelyből a PDF verzió származik. Nyelv (nyelv): A forrás szellemi tartalmának nyelve(i). Kapcsolat (kapcsolat): Az adott forrás kapcsolata más forrásokkal. Ezen adatelem célja, hogy lehetőséget biztosítson az egyébként önálló források közti formális kapcsolatok jelölésére. Például egy dokumentum képei, egy könyv fejezetei, vagy egy gyűjtemény egységei között. (Az adatelem használata és a specifikációinak kialakítása jelenleg kísérleti fázisban van.) Lefedett téma (téma): A forrás helyi és/vagy időbeli jellemzői. Ezen adatelem használata és a specifikációinak kialakítása jelenleg kisérleti fázisban van. Szerzői jog (jog): Link a szerzői jogi megjegyzéshez, vagy ahhoz a szolgáltatóhoz, ahol a forráshoz való hozzáférésre vonatkozó információ érhető el. Ezen adatelem használata és a specifikációinak kialakítása jelenleg kisérleti fázisban van.

33 DTMB értékelőlapok értékelőlap típusok:
tudományos-szakmai értékelőlap pedagógiai-didaktikai értékelőlap digitális technológiai értékelőlap lényegük: tartalmazzák a konkrét értékelési kategóriákat és kritériumokat a digitális taneszköz típusok sokfélesége miatt az értékelő lapokon megjelenítettünk egy „nem értelmezhető” kategóriát is 

34 A tudományos-szakmai értékelőlap szempontjai (1)
1. A tartalom szakmai hitelessége, pontossága, szemlélete A termék: tartalma szakszerű, tudományosan elfogadott, pontos ismereteket tartalmaz az érintett műveltségterület(ek), tudományág(ak) terminológiáját megfelelően használja az ismereteket az életkori sajátosságoknak és a tudományos előismereteknek megfelelően tárgyalja segíti a tudományos gondolkodás- és szemléletmód kialakítását és fejlesztését.

35 A tudományos-szakmai értékelőlap szempontjai (2)
2. A tartalom strukturáltsága A termék: szerkezete, tagolása igazodik az érintett műveltségterület(ek), tudományág(ak) általános normáihoz modularitása megfelel az érintett műveltségterület(ek), tudományág(ak) általános normáinak egyes részeinek aránya, súlyozása összhangban van az érintett műveltségterület(ek), tudományág(ak) általános gyakorlatával szerkezete és tagolása támogatja a taníthatóságot és a tanulhatóságot.

36 A tudományos-szakmai értékelőlap szempontjai (3)
3. A szakmai tartalom naprakészsége A termék: kiérleltsége az érintett műveltségterület(ek), tudományág(ak) eredményeinek alkalmazásában megfelel az elfogadott normáknak tananyag feldolgozása innovatív, az érintett műveltségterület(ek), tudományág(ak) közvetíthetősége (taníthatóság és tanulhatóság) szempontjából újszerű innovatív, sokféle újszerű lehetőséget kínál a képességfejlesztésre

37 A pedagógiai-didaktikai értékelőlap szempontjai (1)
Az ismeretek megértése, tanulása Az ismeretek alkalmazását biztosító műveletek tanulása Problémák, problémahelyzetek elemzése és megoldásuk alkalmazása A tanulás módszereinek tanulása

38 A pedagógiai-didaktikai értékelőlap szempontjai (2)
5. A gondolkodási eljárások tanulása 6. Szociális viszonyulások, magatartásformák tanulása 7. Nemzeti, etnikai, vallási közösségek szerepe 8. Nyelvhelyesség és helyesírás 9. A tananyag pedagógiai rendszerbe ágyazódása

39 Az ismeretek megértése, tanulása
Az ismeretek fogalmának körülírása: az ismeretek az objektív valóságról, a valóság reális rendszereiről a megismerés folyamata eredményeként az emberi pszichikumban képződő képmások, amelyek tények, adatok, képzetek, fogalmak, összefüggések, szabályok, képek, szövegek, törvények, elméletek, jelenségek, rendszerek, algoritmusok stb. formájában objektiválódnak.

40 Az ismeretek alkalmazását biztosító műveletek tanulása
Ezek valójában operátorok (Nagy József), amik a tudás szubjektivált elemei, kisebb-nagyobb rendszerei, tanult szabályozási rendszerek: pl.: szokások, készségek, jártasságok, általános képességek, műveleti képességek, szokások, motívumok, kompetenciák, kulcskompetenciák.

41 Problémák, problémahelyzetek elemzése és megoldásuk alkalmazása
A probléma fogalma: legáltalánosabb értelemben olyan helyzet, amelyben bizonyos célt el akarunk érni, de a cél elérésének útja számunkra rejtve van. Pszichológiai szempontból minden olyan kérdés, feladat, amelyre a választ, a megoldást nem tudjuk azonnal, pontosan megtalálni.

42 A tanulás módszereinek tanulása
A szempont legfontosabb sajátosságai: A tanítási módszerek és munkaformák sokszínűsége A tanulási formák „sokasága” Az önellenőrzés és önértékelés jelenléte a tanulási folyamatban

43 A gondolkodási eljárások tanulása
A gondolkodás fogalma: szemléletes vagy absztrakt ismereteink felhasználása problémamegoldásra vagy új ismeretek szerzésére, belső pszichikai folyamatok révén. A mai pszichológiai felfogás szerint szemléletes (észlelési és manipulációs) tapasztalatok nyomán ismereteink sémákba szerveződnek (absztrahálás), és ennek során alakul ki a logikai szabályrendszerek absztrakciója, csak éves kor körül.

44 Szociális viszonyulások, magatartásformák tanulása
Fogalma: szociálisan befolyásolt tanulási folyamatok (szocializáció és perszonalizáció) és ennek eredményei, amelyek közvetlen társadalmi hatásokra és más személyekre való kapcsolatok révén jönnek létre.

45 Nemzeti, etnikai, vallási közösségek szerepe
A szempont fogalmi rendszerének körülírása: a pedagógiában az eltérő vélemények, nézetek, meggyőződések, szokások tiszteletben tartása. Kulcsfogalmak: tolerancia, előítélet-mentesség, elfogadás stb.

46 Nyelvhelyesség és helyesírás
Fogalma: valamely nyelv kommunikációjának (szóbeli és/vagy írásbeli) közmegállapodáson alapuló és közérdekből szabályozott eljárásmódja, illetőleg az ezt tükröző, rögzítő és irányító szabályrendszer.

47 A tananyag pedagógiai rendszerbe ágyazódása
A pedagógiai rendszer fogalma: Tágabb értelmezésben jelenti a társ.-i rendszer olyan szabályozott és önszabályozó, összetett és egyben nyitott alrendszerét, amely magában foglalja a közokt. egészét, az isk.-hálózatot, mindazoknak az intézményeknek, szerv.-eknek, eszközöknek, eljárásoknak, elméleteknek, elveknek, tartalmaknak és formáknak összességét, amelyek lehetővé teszik a társ. igényeinek megfelelő okt.-nev. megvalósítását. (Petrikás Árpád) Pedagógiai rendszerfejlesztésen a pedagógiai program és tanterv, az erre épülő tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer, valamint a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő, illetve segítő akkreditált pedagógusképzési és továbbképzési kínálat, pedagógiai szakmai szolgáltató tevékenység fejlesztését értjük. (Havas Péter)

48 Technológiai értékelőlap I.

49 Technológiai értékelőlap II.
könnyen kezelhető Excel tábla logikus felépítésű Szerkezete: fejléc adatok végeredmény százalékos összesítés

50 Technológiai értékelőlap II.
Részletes értékelés Működési környezet Funkcionalitás Megjelenés (digitális tipográfia) Információbiztonság Technológiai kidolgozottság Szabványoknak való megfelelés Lássuk!

51 Aktuális feladatok Szakértői kézikönyv fejlesztés
Szakértői felkészítés továbbképzési programjának kifejlesztése, akkreditálása Akkreditációs pilot Szakértői felkészítés „Éles üzem” 51

52 Összefoglalás - SWOT Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek
- egységes szemlélet külső minőségbiztosítás keresleti oldal: pedagógiai-technológiai szempontból jobb felhasználhatóság kínálati oldal: a feltételek világosak egyenlő esély a piaci versenyre szakmai és piaci szereplők kontrollja első körben megtörtént ÚMFT: előírás - félreértelmezhető rendeleti szöveg fogalmi problémák az akkreditációs rendszer fejlesztési folyamatának elhúzódása szakértők képzésnek feltétele: kézikönyv! Lehetőségek Veszélyek - minőségi termékek előtérbe kerülése keresleti oldal jobb kiszolgálása csatlakozás a hazai és nemzetközi „szabványosítási” folyamathoz piac élénkítő hatás a közös rendelet akadálya a folyamatnak felső árkorlát hatásai a külső szakmai kontrollnak folyamatosnak kell lennie kiterjesztés:közoktatás, szakképzés, felsőoktatás elsősorban közoktatás de a szakképzések, tanártovábbképzések, felsőoktatási képzések megközelítőleg hasonló felépítettsége ezen szemlélet előfutárai (TÁMOP 3.1.2, 4.1.2/A, 4.2.4, , 6.1.1, 6.1.2) -Gyengeségek: belső tényezők: olyan dolgok, amik nem jól működnek, de lehet rá befolyás, hogy jobb legyen. -Erősségek: belső tényezők: pozitív dolgok, amik jól működnek és lehet rá befolyás, hogy még jobban működjenek. -Lehetőségek: külső tényezők: olyan adottságok, amelyeket nem tudunk befolyásolni, de kedvezőek és rájuk építve kihasználhatjuk az erősségeinket. -Veszélyek: külső tényezők: olyan korlátok, negatív tényezők, amelyeket nem tudunk befolyásolni és csökkentik a siker esélyeit, kockázatot is jelentenek Amikor SWOT elemzést végzünk a stratégia kiértékelése céljából, akkor a hangsúlynak nem azon kell lennie, hogy mindenféle erősséget, gyengeséget, lehetőséget és veszélyt felsoroljunk, hanem inkább azon, hogy felismerjük azokat, amelyek kapcsolatban állnak a stratégiával. Ez még mindig nem elég, mert néhány erősség vagy gyengeség fontosabb lehet a stratégia építésénél vagy a piaci helyzet szempontjából, mint a többi és ugyanez vonatkozik a lehetőségekre és veszélyekre is. Fontos tehát, hogy a SWOT-listát kiértékeljük abból a szempontból, hogy milyen következményei vannak a stratégiára nézve és a stratégia alkotásánál milyen területeket kell még feltárni. 52

53 Könczöl Tamás Lehmann László DTMB tagok
KÖSZÖNJÜK MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! Könczöl Tamás Lehmann László DTMB tagok