Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vallások és civilizációk 8. Előadás A kultúra és az intézmények szerepe a társadalmak életében.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vallások és civilizációk 8. Előadás A kultúra és az intézmények szerepe a társadalmak életében."— Előadás másolata:

1 Vallások és civilizációk 8. Előadás A kultúra és az intézmények szerepe a társadalmak életében

2 A kulturális szokások sokfélesége „ Az amerikaiak megeszik a kagylót, de a csigát nem. A franciák megeszik a csigát, de a sáskát nem. A Zuluk megeszik a sáskát, de a halat nem. A zsidók megeszik a halat, de a disznóhúst nem. A hinduk megeszik a disznóhúst, de a marhahúst nem. Az oroszok megeszik a marhahúst, de nem a kígyót. A kínaiak megeszik a kígyót, de nem az emberhúst. Az Új Guineaiak kifejezetten ízletesnek tartják az emberhúst.”

3 Egy múlt évbeli hír The Dutch lower house of parliament has passed a law effectively banning the ritual slaughter of animals, in a move condemned by Muslim and Jewish groups. The Dutch lower house of parliament has passed a law effectively banning the ritual slaughter of animals, in a move condemned by Muslim and Jewish groups. The legislation states that all animals must be stunned before being killed. The legislation states that all animals must be stunned before being killed. But the Islamic dhabiha and Jewish shechita methods of ritual slaughter require them to be fully conscious. But the Islamic dhabiha and Jewish shechita methods of ritual slaughter require them to be fully conscious. The legislation was proposed by an animal rights party with two MPs, which argued that failing to stun the animals subjected them to unnecessary pain. The legislation was proposed by an animal rights party with two MPs, which argued that failing to stun the animals subjected them to unnecessary pain. But debate over the matter swiftly became a focus of animosity towards the Netherlands' 1.2 million-strong Muslim community. The country's Jewish population is comparatively small at 50,000. But debate over the matter swiftly became a focus of animosity towards the Netherlands' 1.2 million-strong Muslim community. The country's Jewish population is comparatively small at 50,000. Many see it as a violation of their religious freedom, and among the Jewish community it is a worrying echo of a similar ban brought in by Hitler. Many see it as a violation of their religious freedom, and among the Jewish community it is a worrying echo of a similar ban brought in by Hitler.

4 Identitás meghatározó keret-modell CivilizációkVallások Kultúra Értékek Állam - Nemzet Etnocentrizmus Területi szerveződésSpirituális szerveződés Életprogram- szerveződés Spirituális közösség

5 A civilizáció - mint hasznos értelmezési keret A hosszú-távú – Európa-Közel-Kelet-India-Kína - kereskedelem két úton zajlik: szárazföldi (selyem-út), és a tengeri út. A tengeri kereskedelem az arabok által „kifejlesztett” commenda formájában szerveződik. A commenda: befektető vállalkozó, aki tőkét visz be (megvásárolja a hajót, és az árút), megbízza az utazó kereskedőt, vigye el, adja el, és hozzon vissza amit mondtak. Majd ¾ ¼ arányban osztoznak a hasznon. A kereskedelem alapjában projektekre szerveződik, és azt stabilizálandó, az állomásokon tudatosan épített családi kapcsolatokkal alakítottak ki ellenőrző-, és végpontokat. Ebben a formában működik az arab, a kínai, az indiai, és az európai szerveződésű hosszú-távú kereskedelem tól kezdve az európaiak egy új formát alkalmaznak: a corporation-t (vállalatot). A vállalat több tulajdonos kockázat- megosztásos szerveződése, ahol a szerveződésnek a tagjaitól (egyben a tagok magánvagyonától) elválasztott önálló léte van Ekkortól kezdve a vállalat, mint szerveződési forma ismert volt mindenütt. Kérdés: Miért nem alkalmazták a corporation-t másutt, ahogyan az európaiak a commendát? Miért európai jelenség ez?

6 Az európai civilizáció jellegzetességei Mert egyedül a nyugat-európai civilizáció (térség) egyedi jellegzetessége volt az „átengedett szuverenitás”, amelyből születik az intézményes hatalommegosztás és a törvények hatalma: Az egyház önálló, és elválasztott a világi hatalomtól (a invesztitúra harcokat követően) Az egyház önálló, és elválasztott a világi hatalomtól (a invesztitúra harcokat követően) Önálló autonóm és hosszú távú szerveződések (város, céh, egyetem, társaságok), Önálló autonóm és hosszú távú szerveződések (város, céh, egyetem, társaságok), Itt volt lehetőség a szerveződések (beleértve az egyházak) gazdasági szerepvállalására, „vállalat- szerű” szerveződés keretében, Itt volt lehetőség a szerveződések (beleértve az egyházak) gazdasági szerepvállalására, „vállalat- szerű” szerveződés keretében, Itt alakult ki a szuverenitás személyektől elválasztott fogalma, amelyek szerveződésekre vonatkozott, Itt alakult ki a szuverenitás személyektől elválasztott fogalma, amelyek szerveződésekre vonatkozott, Itt jön létre a kiterjesztett család helyett az un. „nukleáris család”, mint a társadalom elemi egysége, amely szükségessé tette a „corporáció” típusú szerveződést Itt jön létre a kiterjesztett család helyett az un. „nukleáris család”, mint a társadalom elemi egysége, amely szükségessé tette a „corporáció” típusú szerveződést

7 A civilizáció – mint a politikai elemzés fogalma A civilizáció-fogalom használatának előnye a politikai elemzésénél, hogy felszínre hozza és megvilágítja azokat a jellegzetességeket, amelyek átlépik az államok politikai határait, gyakran a földrajzi határokat is. A civilizáció-fogalom használatának előnye a politikai elemzésénél, hogy felszínre hozza és megvilágítja azokat a jellegzetességeket, amelyek átlépik az államok politikai határait, gyakran a földrajzi határokat is. Bár a civilizációknak rendszerint van egy jól azonosítható régiója, amelyben születtek, és kifejlődtek, ma a legtöbb globálisan kifejlődött. Bár a civilizációknak rendszerint van egy jól azonosítható régiója, amelyben születtek, és kifejlődtek, ma a legtöbb globálisan kifejlődött. A civilizáció fogalma egyesíti sokféle tudomány különböző megközelítéseit (jog- és vallástudomány, szociológia, antropológia,) A civilizáció fogalma egyesíti sokféle tudomány különböző megközelítéseit (jog- és vallástudomány, szociológia, antropológia,) A civilizáció egy viszonylag nagy népesség tartós és intézményekre épülő kulturális jellegzetességeire utal, amely egyedi jelleget kölcsönöz az adott népességnek. A civilizáció egy viszonylag nagy népesség tartós és intézményekre épülő kulturális jellegzetességeire utal, amely egyedi jelleget kölcsönöz az adott népességnek.

8 Kultúra és civilizáció Minden társadalom kultúra rendszere, de nem minden kultúra egyben civilizáció. Minden társadalom kultúra rendszere, de nem minden kultúra egyben civilizáció. Minden társadalom anyagi termelő tevékenységek, eszmék, szokások és művészetek egyedi halmazával, sajátos kultúrával rendelkezik, akár civilizáció, akár nem. Minden társadalom anyagi termelő tevékenységek, eszmék, szokások és művészetek egyedi halmazával, sajátos kultúrával rendelkezik, akár civilizáció, akár nem. A civilizáció szövevényes kultúrát jelöl, írást, művészetet, építészetet, szervezett vallást és összetett szokásokat. Meghatározott szinten a kultúra keret-rendszerét, és intézményi feltételeit. A civilizáció szövevényes kultúrát jelöl, írást, művészetet, építészetet, szervezett vallást és összetett szokásokat. Meghatározott szinten a kultúra keret-rendszerét, és intézményi feltételeit. Azért fontos a civilizációs keret és a kultúra elemzése, mert a legtöbb társadalomban a kettő elválaszthatatlanul összefonódik! Azért fontos a civilizációs keret és a kultúra elemzése, mert a legtöbb társadalomban a kettő elválaszthatatlanul összefonódik!

9 A kultúra és a civilizáció (- E. B. Taylor szerint ) „A kultúra vagy a civilizáció az a komplex egész, amely magában foglalja és felöleli a tudást, az hiedelmeket, a művészetet, az erkölcsöket a szokásokat és valamennyi egyéb képességet és hagyományt, amelyet az ember mint egy adott társadalom tagja elsajátít.” Minden embercsoport rendelkezik kultúrával és ez bizonyos, a tagok számára érvényes elemekből áll, alapvetően a hagyományokra támaszkodik, amelyeket az egyénnek el kell sajátítania, illetve meg kell tanulnia. Edward B Taylor. 1871

10 Miért fontos a kultúra – mint szemléleti keret? A kultúra fogalma és koncepciója azért fontos az emberek számára, mert lehetővé teszi: Előre jelezni a velünk kapcsolatba kerülők viselkedését, Előre jelezni a velünk kapcsolatba kerülők viselkedését, Világossá teszi, hogy az emberek mit, miért tesznek, Világossá teszi, hogy az emberek mit, miért tesznek, Elkerülhető, hogy sértők, vagy megbántók legyünk, Elkerülhető, hogy sértők, vagy megbántók legyünk, Bizonyos fajta közösségi érzést, „otthonos légkört” segít kialakítani, Bizonyos fajta közösségi érzést, „otthonos légkört” segít kialakítani, Szabványosítja a viselkedést, illetve könnyen felismerhetővé teszi a társadalmi szabályokat, Szabványosítja a viselkedést, illetve könnyen felismerhetővé teszi a társadalmi szabályokat, Általános elfogadhatóságot kelt, a „mieink közül való” érzetét adja, rendet sugall az adott közösség gyakorlata szerint. Általános elfogadhatóságot kelt, a „mieink közül való” érzetét adja, rendet sugall az adott közösség gyakorlata szerint. R. D. Lewis: The Cultural Imperative

11 A kultúra A kultúrán tág értelemben azt értjük, amit az emberek azért hoznak létre, hogy természeti környezettől elválasszák magukat, vagyis azt a mesterséges környezetet, amely rátermettségüket növeli, A kultúrán tág értelemben azt értjük, amit az emberek azért hoznak létre, hogy természeti környezettől elválasszák magukat, vagyis azt a mesterséges környezetet, amely rátermettségüket növeli, A kultúra tehát afféle mesterséges realitás, amely születésünktől fogva körülvesz minket, és amelyet fokozatosan meg kell tanulni, A kultúra tehát afféle mesterséges realitás, amely születésünktől fogva körülvesz minket, és amelyet fokozatosan meg kell tanulni, A tanulás a hagyományok és teendők elsajátítása, a munkamegosztási szabályok megtanulása, és a helyes viselkedés elsajátítása a szocializáció, és az enkultúráció révén A tanulás a hagyományok és teendők elsajátítása, a munkamegosztási szabályok megtanulása, és a helyes viselkedés elsajátítása a szocializáció, és az enkultúráció révén

12 A kultúra A kultúra szó a latin colere („művelni”) szóból származik és eredetileg a föld megművelését jelentette. Ápolni, művelni, megdolgozni, eredeti értelmében ekével körülszántani és kijelölni, és megtisztítani egy földdarabot. Már ebben az értelemben is benne van, hogy a kultúra és a föld is valami olyasmire vonatkozik, amelyet, mint egy érintetlen földterületet elvettek a természettől, és azt megtisztították, és mássá, emberivé (ember számára hasznossá) alakították. A kultúra tehát valami olyan amit az ember hoz létre azért, hogy mesterséges környezetet teremtsen, és elválassza magát a természettől.

13 A kultúra három alapjelentése A kultúra kifejezést ma többféle eltérő értelemben használjuk: 1. Minden ember által teremtett dolgok összesség, az ember által konstruált realitás, 2. A civilizációk teremtette hasznos, és kellemes dolgok, és viselkedési formák összessége, kifinomult életstílus, 3. A kifinomult ízlésű un. „magas kultúra” alkotásainak ismerete, és élvezete

14 Az intézmények szintje A kulturális univerzáliák szintje A szimbólumok szintje: az emberi kultúra születése A mentális modulok szintje: „Előfeszítettség” a kultúra befogadására Állati közösségekben: a közösségben elterjedt, funkcióval rendelkező, és továbbadott viselkedési forma Az ember (a kultúra) „Matrjoska” modellje

15 Kulturális univerzálék (G.P. Murdock nyomán) Ajándékozás Álom-fejtés Boldogság-elképzelések Büntető-szankciók Család Demográfia Díszítő-művészet Életkor mint rendező elv Etika Etikett Étkezési idők Folklór Főzés Gesztusok Gyász Higiénia Gyógyítási hiedelmek Hit a természetfeletti lényekben Incestus tabuJátékok Jövendő-mondás Kereskedelem Kozmológia Köszöntés formák Látogatások Lakás formák Mágia Mitológia Munkamegosztás Művelődés Naptár Nyelv Orvoslás Öröklési szabályok Partner szerzés Pubertás kori szokások Rokonsági csoport Sport Státus-differenciálás Személy-nevek Szerszám készítés Szexuális tilalmak Szülészet Tánc Zene Testdíszek Tisztaság-elmélet Törvények, normák Tulajdon és tulajdon jog Uralmi forma Vallási rituálék Viccek Vendégszeretet Ünnepek Tűzgyújtás Temetkezési rituálék A kulturális univerzáliák: valamennyi létező társadalomban fellelhető, viselkedést befolyásoló, meghatározó jelentőségű kultúra-elemek, amelyek „kifeszítik” a társadalmakat.

16 A kultúra ma elfogadott fogalom-rendszere Az etnológia (kulturális antropológia) kultúra-fogalma azon a gondolaton alapul, hogy minden embernek ugyanolyan alapvető fizikai és pszichológiai tulajdonságai és szükségletei vannak. A kultúra, az ember lényegi tulajdonsága. Ez különbözteti meg az állattól (Az állatnak génjei, az embernek kultúrája van!) Anyagi (eszközök, építmények), nyelvi, eszmei elemekből (hiedelmek, tudás) és viszonyokból (intézmények, és szerveződések) tevődik össze, amelyek egymással is kapcsolatban vannak. Az emberek egy meghatározott csoportja osztozik rajta, Az emberek a kultúrát az enkulturáció (szabálytanulás) keretében, vagyis a hagyományok másolása, és szocializáció útján szerzik, és tanulják, vagyis nem biológiai eredetű,

17 Az enkultúráció fogalma Azt a folyamatot, amelynek során a kultúra használatát, és jelzéseinek, jelentéseinek lényegét elsajátítjuk, normáit, a „helyes” és a „helytelen” fogalmát megtanuljuk enkulturációnak nevezzük, Ennek másik oldala, hogy amint megtanuljuk a normákat, és értékeket, a viselkedési szabályokat – vagyis a enkulturáció eredményeként - magunk is a társadalom teljes értékű tagjaivá válunk.

18 Akkulturáció folyamata Az a folyamat, amelyben egyes emberek, családok, közösségek önként vagy valamilyen külső vagy belső nyomás hatására - néha egyenesen kényszerből - beilleszkednek egy számukra új, domináns kultúrába. A beilleszkedés gyakran jár együtt az eredeti kultúra elvesztésével, térvesztésével. Más jelentésben (pl. a frankofon szakirodalomban) a fogalmat a szocializáció egyik változatának jelölésére használják. Az akkulturációt mind szakmai, mind hétköznapi értelemben megkülönböztetjük gyakori végeredményétől, az asszimilációtól, s ennek ellentététől, a disszimilációtól. Az akkulturáció folyamatában az eredeti kultúrák fennmaradnak (szubkultúra).

19 A 20. század két tapasztalata Nem működik a "népek kohója" vagy a "népek olvasztótégelye”: egy országban a már eredetileg is ott lévő vagy bevándorolt etnikumok többnyire nem akarnak kulturálisan összeolvadni; Nem lehet hosszú távon fenntartani olyan helyzeteket sem, amikor hadseregek tartanak össze soknemzetiségű, sokvallású birodalmakat. Ez a 21. század legfontosabb kihívása - amely hirtelen, szinte a semmiből, előbukkan váratlanul egy eseménnyel – amikor a kulturális különbségek politikailag, ideológiailag vagy gazdaságilag meghatározó jelentőségre tesznek szert. A 21. században pedig előbukkannak a civilizációkon belüli kulturális (vallási) különbségek

20 S. D. Huntington: Culture Matters (How Values Shape Human Progress) 2000 Mi a kapcsolat a globális rendszerben érvényes és működő értékek, és azon kulturális beállítódás között, ami az emberek „mozgatja”? Mi a kapcsolat a globális rendszerben érvényes és működő értékek, és azon kulturális beállítódás között, ami az emberek „mozgatja”? Mi a kapcsolat a kultúra (értékek) és a fejlődés (illetve a haladás) között? Mi a kapcsolat a kultúra (értékek) és a fejlődés (illetve a haladás) között? Mi a kapcsolat a kultúra (értékek, beállítódás) és a társadalmi intézmények között? Mi a kapcsolat a kultúra (értékek, beállítódás) és a társadalmi intézmények között? Hogyan történik a kultúra átadása, és miként történik a kultúra átvétele, és megváltoztatása? Hogyan történik a kultúra átadása, és miként történik a kultúra átvétele, és megváltoztatása? Mérhetővé tehetők-e az értékek, és ennek alapján a követett kulturális normák? Mérhetővé tehetők-e az értékek, és ennek alapján a követett kulturális normák? Adható-e bármi tanács társadalmaknak, és közösségeknek átvegyenek-e, vagy ellenálljanak-e a kulturális értékek átvételének? Adható-e bármi tanács társadalmaknak, és közösségeknek átvegyenek-e, vagy ellenálljanak-e a kulturális értékek átvételének?

21 A kultúra fontossá válásának tényezői a 20. század végén 1. A vitatott kapcsolat a kulturális értékek és a haladás között, 2. Az „univerzális értékek” kérdése, és a „Nyugat” kulturális imperializmusa, 3. A geográfia és kultúra összefüggése, 4. A kultúra és az intézmények közötti kapcsolat, 5. A kulturális változás esélye, módja, és korlátai

22 1. A kulturális értékek és a haladás közötti kapcsolat Vannak tudományágak, amelyek jobbára kételkednek a kultúra és a haladás közvetlen kapcsolatában, A közgazdászok pl. feltételezik, hogy a megfelelő gazdaságpolitika bármely kultúrában a kívánatos eredményre vezet. Ugyanakkor sok példa van arra, hogy ugyanabban a gazdasági környezetben (társadalomban) a különböző kultúra különbözőképpen sikeres, Az antropológusok között viszont a kulturális relativizmus volt az uralkodó nézet, amely elutasítja más kultúrák - „értékszerinti” - megítélését. Eszerint bármely közösség kultúrája – definíció szerint – harmonikus, adaptív, és a konfliktus és a zavar csak más kultúrák befolyásának következményeképpen lép fel, Az elmúlt években megerősödött a kultúra és az intézmények közötti szoros kapcsolat elfogadása, és ezzel a kultúra és a társadalmi fejlődés szoros kapcsolatának ténye

23 F. Fukuyama: A bizalom Alapjában a kultúra – intézmények - határozza meg az egyes társadalmak teljesítményét, és az ott élők életesélyeit, és élet-minőségét.

24 Nem az én hibám – NÉH (No es nuesta culpa) A columbiai bőr kézi-táska ára magas, a minősége alacsony ezért nem volt rá kereslet a New York-i boltokban. Vizsgálat indult az okok felderítésére. 1.Az exportáló gyártó: NÉH – a kereskedő magasan tartja az árakat 2.Kereskedő: NÉH – a kormány adókedvezményt ad a bőrgyárnak így azt nem kényszeríti a verseny az ár csökkentésére és a minőség javításra, 3.Helyi bőrgyár: NÉH – a vágóhídról alacsony minőséget kapunk, mert ők több pénzt kapnak ha húsnak adják el, és ezért nem vigyáznak a minőségre, 4.Helyi vágóhíd: NÉH – a helyi marhatenyésztőktől gyenge minőséget kapunk, mert ők összebélyegzik az egész bőrt, hogy elejét vegyék, hogy a bandák ellopják a marhákat, 5.Helyi marhatenyésztők: No es nuesta culpa. Es la culpa de la vaca (a tehén hibája): állandóan a fának dörgölődznek, mert összecsípik őket a bögölyök, és lyukacsos lesz a bőrük.

25 2. Az „univerzális értékek” kérdése, és a „Nyugat” kulturális imperializmusa A „haladás” gyanús szó, azok számára akik a kulturális relativizmust – vagyis azt, hogy minden kultúrának megvan a maga célja, értéke, etikája, amelyet hosszú generációk során fejlesztett tökélyre - vallják. Ebből az következik, hogy az egyik kultúrának nem szabad rákényszerítenie a sajátját másokra, így a „nyugatiaknak” nem szabadna kritizálni pl. nők megkövezését stb. Az ENSZ Emberi jogokról szóló deklarációjában azonban felsorol egy sor – alapvetően a Nyugat fejlődése során elért politikai kulturális vívmányt, amelyet ma mindenki elfogad és követésre méltónak ítél

26 ENSZ: az alapvető emberi jogok Mindenkinek joga van az élethez, a szabadsághoz, a személyes biztonsághoz. Az ember léthez hozzátartozik a vélemény, és a nézete hirdetésének szabadsága. Mindenkinek joga van az élethez, a szabadsághoz, a személyes biztonsághoz. Az ember léthez hozzátartozik a vélemény, és a nézete hirdetésének szabadsága. Mindenkinek egyenlőnek kell lenni a törvény előtt, a szabadnak kell lenni bármiféle megkülönböztetéstől, és egyenlő védelmet kell élveznie, Mindenkinek egyenlőnek kell lenni a törvény előtt, a szabadnak kell lenni bármiféle megkülönböztetéstől, és egyenlő védelmet kell élveznie, Mindenkinek egyenlő jogai vannak, hogy részt vegyen a közösség kormányzásában, közvetlenül, vagy közvetve azáltal hogy képviselőt választ magának, Mindenkinek egyenlő jogai vannak, hogy részt vegyen a közösség kormányzásában, közvetlenül, vagy közvetve azáltal hogy képviselőt választ magának, Mindenkinek joga van, hogy magának és családjának megfelelő életszínvonalat biztosítson, amely egészséget és jólétet nyújt számukra, Mindenkinek joga van, hogy magának és családjának megfelelő életszínvonalat biztosítson, amely egészséget és jólétet nyújt számukra, Mindenkinek joga van a képzéshez, és az oktatáshoz Mindenkinek joga van a képzéshez, és az oktatáshoz

27 3. A geográfia és kultúra összefüggése, J. Diamond (Háborúk, járványok, technikák) amelyben azzal érvel, hogy a különböző társadalmak közötti fejlettségbeli különbségek jórészt a földrajzi elhelyezkedésből következik, amelyből a gazdaság meghatározott módja adódik. Az egyes társadalmak gazdagságát vagy éppen szegénységét az éghajlat, a természeti források gazdagsága, és a mezőgazdasági vagy ipari termelés lehetőségei alapvetően meghatározzák, Ugyanakkor egy sor jellegzetes példa van arra, hogy egymás mellett élő társadalmak (Haiti és Costa Rica, Észak- és Dél-Korea) meghökkentően különböznek

28 4. A kultúra és az intézmények közötti kapcsolat, A kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy a gazdasági fejlődés és a demokrácia alapvetően a társadalmi intézményekkel van kapcsolatban. A jólétet, és a gazdaság versenyképességét támogató legfontosabb társadalmi intézmények: Magántulajdon, és annak biztonsága, Magántulajdon, és annak biztonsága, Jogbiztonság, Jogbiztonság, A piac és a piaci intézmények, A piac és a piaci intézmények, A demokratikus politikai intézmények, A demokratikus politikai intézmények, Adófizetési morál, és a civil kötelességek teljesítésére való hajlandóság, Adófizetési morál, és a civil kötelességek teljesítésére való hajlandóság, A hatékonyan működő állam, és korrupció alacsony szintje A hatékonyan működő állam, és korrupció alacsony szintje A szabálykövetés magas szintje az adott országban, A szabálykövetés magas szintje az adott országban, A konfliktus-kezelésre rendelkezésre álló intézmények. A konfliktus-kezelésre rendelkezésre álló intézmények. Ezen intézmények „mögött” konkrét kulturális értékek vannak: együttműködési készség, bizalom, szabálykövetés, altruista büntetési hajlandóság, a TFT egyéni stratégia dominanciája

29 5. A kulturális változás esélye, módja, és korlátai A kultúrát nem úgy váltja az ember, mint a ruhát. A kultúra megváltoztatása konfliktusos, és nehéz. A kultúra-váltás folyamán alapvetően megváltoznak az emberek kapcsolatai a családban, a házasságban, a kis közösségben, a gazdaságban. A kultúrát nem úgy váltja az ember, mint a ruhát. A kultúra megváltoztatása konfliktusos, és nehéz. A kultúra-váltás folyamán alapvetően megváltoznak az emberek kapcsolatai a családban, a házasságban, a kis közösségben, a gazdaságban. Aki kultúrát vált az úgy érzi hirtelen két közösség közzé került egy légüres térbe, amelyben nehéz létezni. Az egyik még nem fogadta be, a másik meg már „kivetette”, Aki kultúrát vált az úgy érzi hirtelen két közösség közzé került egy légüres térbe, amelyben nehéz létezni. Az egyik még nem fogadta be, a másik meg már „kivetette”, Mindezt még inkább megnehezíti, hogy szerte a világon, a nagyobb és kisebb közösségekben szinte minden változóban van. A generációk közötti viszonyok, a kis közösségen belüli viszonyok, a bevándorlók új viszonyai stb. Mindezt még inkább megnehezíti, hogy szerte a világon, a nagyobb és kisebb közösségekben szinte minden változóban van. A generációk közötti viszonyok, a kis közösségen belüli viszonyok, a bevándorlók új viszonyai stb. A legújabb kutatások viszonylag jó elkülönítették a kultúrának két típusát: a modernizációt segítő, és változást támogató, illetve a modernizációt hátráltató, és a változásoknak ellenálló kultúra rendszerét. A legújabb kutatások viszonylag jó elkülönítették a kultúrának két típusát: a modernizációt segítő, és változást támogató, illetve a modernizációt hátráltató, és a változásoknak ellenálló kultúra rendszerét.

30 A kultúrák leírásánál használt legfontosabb tényezők (1) 1. A vallás (a modernekben segíti a gazdagodást, az „ellenállóknál” gúzsba köti az egyéni kezdeményezést), 2. Az emberekben való bizalom (a modernekben mindenkire kiterjed, az „ellenállókban” csak a családra terjed ki), 3. A morális alapértékek (három szintje: altruizmus, társadalmi felelősség, jog-érzék), a modernekben egymásra épülnek, 4. A gazdagság két koncepciója (a modernekben arra helyeződik a hangsúly ami megszerezhető, az „ellenállókban” arra ami van), 5. A versenyről alkotott nézet (modernek elvárják, és ösztönzik, az „ellenállók” elutasítják, és korlátozzák),

31 A kultúrák leírásánál használt legfontosabb tényezők (2) 6. A „jövőről” vallott nézetek (ellenállók: csak a most élők a fontosak, modernek: a jövőbeli generációkra is tekintettel kell lenni), 7. A munka értéke (a modernek a munkát értéket alkotó, és fontos dolognak tartják, az „ellenállók” alacsonyrendűnek, és kényszernek) 8. Az „eretnekségről” vallott nézetek (az örökül kapott igazságok továbbgondolhatók-e, vagy szó szerint ragaszkodni kell azokhoz), 9. Az oktatás jellege („agymosás” vagy „újragondolás”) 10. A hasznosság figyelembe vétele (a „hasznosság” gyanús, vagy – modernek – lényeges mérlegelési szempont)

32 A kultúrák leírásánál használt legfontosabb tényezők (3) 11. A „kisebb” erények tisztelete (a moderneknél magasra értékelik az olyanokat mint pontosság, jól elvégzett munka, takarékosság), 12. Az idő fókusza (múlt, jelen, vagy jövő), 13. A racionalitás hangsúlya (a moderneknél alapvetően fontos, az „ellenállóknál” a grandiozitás a hangsúlyos), 14. A tekintélyek szerepe és alapja (a modern társadalmakban a törvény szabályozza, a „ellenállóknál” a hagyomány, és a vezér) 15. A „világnézet” (a modernekben a világ megváltoztatható, és érdemes változtatni, az „ellenállóknál” felesleges, és káros)

33 A kultúrák leírásánál használt legfontosabb tényezők (4) 16. Az életről alkotott nézet (a modernekben én alkotom a életemet, az „ellenállóknál” az élet megtörténik velem), 17. Az élet képe (a modernekben az alkotás tere, és magában hordozza jutalmát, az „ellenállóknál” az élet „siralomvölgy”, és csak a túlvilág az érdekes), 18. Az utópia-modell (a modernekben egy állandóan fejlődő, jobbá váló világ, a „ellenállóknál” a beavatkozás csak ront a helyzeten, 19. Az optimizmus természete (a modernekben alapja a saját tett és alkotás, a z ellenállóknál” a szerencse – lásd a mesék üzenete) 20. A demokrácia víziója (a moderneknél a hangsúly a megosztott, és mindenkit megillető hatalmon van, az ellenállóknál a hangsúly a hagyományon, és a tekintélyek abszolút hatalmán van.

34 A kultúra lehetséges rétegei: Civilizációs és/vagy vallási szint, Civilizációs és/vagy vallási szint, Nemzeti szint, és /vagy etnikai szint, Nemzeti szint, és /vagy etnikai szint, Regionális és/vagy nyelvi hovatartozás szintje, Regionális és/vagy nyelvi hovatartozás szintje, Nemektől függő szint (férfi/női szerepek), Nemektől függő szint (férfi/női szerepek), A generációk szintje (életkor szerinti különbségek – a 20. alapvető változást hozott ) A generációk szintje (életkor szerinti különbségek – a 20. alapvető változást hozott ) A társadalmi osztályok, rétegek szintje (vállalkozó, munkás, paraszt) A társadalmi osztályok, rétegek szintje (vállalkozó, munkás, paraszt) Szervezeti szint (üzleti, vagy foglalkozási csoport szerinti különbségek) Szervezeti szint (üzleti, vagy foglalkozási csoport szerinti különbségek) Egyedi szerveződési szint Egyedi szerveződési szint

35 Miért jelenik meg a kultúra az üzleti szervezetek világában? Mi integrálja a szervezetet vagy a társadalmat? Első közelítésben - a hatalom. Első közelítésben - a hatalom. Második közelítésben - az információ (a terv és a célok). Második közelítésben - az információ (a terv és a célok). Harmadik közelítésben - a kultúra (bármit jelentsen is) Harmadik közelítésben - a kultúra (bármit jelentsen is) A 80-as években válik fontossá ennek az elemzése. Ráébrednek a kutatók, de az üzletei irányítói, hogy van valami ami a hatalmon, és a terveken túlmenően is összetartja és teljesítményre ösztönzi a szervezeteket. Kiderül, hogy éppen úgy mint a társadalomban, az üzlet világában is a kultúra meghatározó teljesítmény-tényező. (Vagyis a szervezetek világában is a „culture matters”)

36 A szervezeti kultúra meghatározásai „A kultúra, az a mód, ahogyan a dolgokat a szervezetben intézik/teszik” „A kultúra, a szervezet tagjai által közösen elfogadott hiedelmek és elvárások mintája”. A kultúra, a szervezet tagjai által közösen elfogadott, és az újonnan belépőknek továbbadott a viselkedést befolyásoló értékek, feltételezések, és gondolkodásmód együttes A kultúra, a munkával, a fogyasztókkal, az üzleti partnerekkel, az emberekhez és környezethez való viszonnyal kapcsolatos feltételezések, normák, értékek rendszere, és ezek belső összefüggése, mintája.

37 A szervezeti kultúra lényege A vállalati kultúra az adott szervezet által elfogadott alapvető értékek/feltételezések együttese, amelyet a környezethez való alkalmazkodás, valamint a csoporton belüli konfliktusok és problémák megoldása közben alakítottak ki, elég hatékonyan működik ahhoz, hogy követésre méltónak ítélje a csoport, és minden új csoporttagnak, mint a gondolkodás és a viselkedés elfogadható és helyes módját adják át.

38 A szervezeti kultúra szerepe A szervezeti kultúra egy tanulási folyamat eredménye, amely Részben rejtett és nem racionális, részben formális, és előírt, Részben rejtett és nem racionális, részben formális, és előírt, A környező társadalom, az életkor, és a szervezeti pozíció által befolyásolt, A környező társadalom, az életkor, és a szervezeti pozíció által befolyásolt, Hatékony módja a szervezeti viselkedés befolyásolásának, Hatékony módja a szervezeti viselkedés befolyásolásának, A stabilitás érzését nyújtja, és meghatározza a várakozásokat A stabilitás érzését nyújtja, és meghatározza a várakozásokat

39 Hofstede-féle kultúra-modellek A mentális programozás szintjei Emberi természet Kultúra Személyiség Örökölt Tanult Örökölt és tanult A kultúra „hagyma” modellje Szimbólumok Hősök Rítusok Értékek

40 A Hofstede dimenziók változása 1954 (Inkes-Lewinson) 1. A tekintélyhez való viszony, 2. Az énkép (egyén és társadalom, maszkulinitás - feminitás) 3. A konfliktus-kezelés módja 1974 (Hofstede) 1. A társadalmi egyenlőtlenség 2. Egyén és csoport kapcsolata 3. Férfi és női szerepfelfogás 4. Bizonytalanság-kerülés (kockázatvállalási hajlandóság) 1994 (Hofstede) 1. A társadalmi egyenlőtlenség (power distance – PDI) 2. Egyén és csoport kapcsolata (individualism-collektivism - IDV) 3. Férfi és női szerepfelfogás (masculinity-feminity – MAS) 4. Bizonytalanság-kerülés (bizonytalanság-kerülés, vagy kockázat-vállalási hajlandóság – uncertancy avoinadnce – UAI) ) 5. Jövő felé fordulás mértéke (hosszútáv-rövidtáv orientáció)

41 CountryPDIIDVMASUAI Austria Finland France Greece Great Britain Germany Hungary Italy Japan Sweden USA Venezuela A Hofstede-féle értékelemek

42 A hatalmi távolság A hatalmi távolság azt fejezi ki, hogy egy adott ország intézményeinek (család, és iskola) és szervezeteinek (üzleti, és állami cégek) dolgozói, különösen a kevesebb hatalommal rendelkező tagjai, milyen mértékben fogadják el, és milyen mértékben várják el a hatalom egyenlőtlen elosztását. A hatalmi távolság kiszámítását három kérdésre adott válasz teszi lehetővé: Milyen gyakori az ellenvélemény, ha azt alacsonyabb beosztású fogalmazza meg? Milyen gyakori az ellenvélemény, ha azt alacsonyabb beosztású fogalmazza meg? Milyen döntéshozatali stílus – autokratikus-paternalista- konzultatív-résztvevő - a gyakoribb? Milyen döntéshozatali stílus – autokratikus-paternalista- konzultatív-résztvevő - a gyakoribb? Milyen döntéshozatali stílust részesítenek előnyben a beosztottak? Milyen döntéshozatali stílust részesítenek előnyben a beosztottak?

43 Individualizmus-kollektivizmus Az individualizmus olyan társadalmak jellegzetessége, amelyekben az egyének közötti kötelékek lazák: mindenkitől elvárják, hogy gondoskodjon magáról, és közvetlen családjáról. A kollektivizmus olyan társadalmakat jellemez, amelyekben az emberek születésüktől fogva erős, összetartó zárt csoportba illeszkednek, ami feltétlen hűségükért cserébe egész életük során védelmet nyújt számukra. Az individualista ország: a diáktól elvárják, hogy egyénileg megnyilvánuljon az osztály előtt. A kollektivista ország: a diákok csak a csoport jóváhagyásával szólalhatnak meg hangosan az osztályban. „Ha egy nő/férfi rendelkezne az össze Ön által fontosnak tartott tulajdonsággal, de Ön nem lenne bele szerelmes, házasságot kötne-e vele? USA: 4% igen, 86% nem. Pakisztán: 50% igen, 39% nem.

44 Férfi/női szerepek, önérvényesítés és versengés Egy társadalmat akkor nevezünk maszkulinnak, amikor a nemek érzelmi szerepei világosan elkülönülnek: a férfiaktól elvárják, hogy magabiztosak, kemények legyenek, és anyagi siker érdekében fáradozzanak, a nők pedig szerények és gyöngédek legyenek, és az élet minőségével törődjenek. Egy társadalmat akkor nevezünk femininnek, amikor a nemek érzelmi szerepei között átfedések van: a férfiakkal és a nőkkel szemben is elvárás az, hogy szerények, gyengédek legyenek, és az élet minőségével törődjenek, de épp így, hogy versengők legyenek, és fáradozzanak a család eltartása érdekében.

45 Bizonytalanság-kerülés és kockázat-vállalási hajlandóság A bizonytalanság-kerülés úgy határozható meg, mint annak a mértéke, hogy egy adott kultúra tagjai mennyire tekintik fenyegetésnek a kétes vagy ismeretlen helyzeteket. Ezt az érzést fejezi ki többek között az idegesség, a stressz és a kiszámíthatóság iránti igény, az írott és íratlan szabályok szükségessége. Az erős bizonytalanság-kerülés krédója: „Ami különböző, az veszélyes”. A gyenge bizonytalanság-kerülés krédója: „ Ami különböző, az érdekes.” Az erős bizonytalanság kerülés többnyire alacsony kockázatvállalási hajlandóságot eredményez, míg a gyenge bizonytalanság-kerülés többnyire magasabb kockázatvállalási hajlandóságot

46 Jövő-orientáció mértéke (hosszú táv, vagy rövid táv) A hosszútáv orientáció az olyan erények – elsősorban, a kitartás és a takarékosság – ápolása, amelyek majd a jövőben hozzák meg a gyümölcsüket. Az ezzel ellentétes beállítódás, a rövidtáv orientáció viszonyt az olyan erények ápolása, amely a múlttal és a jelennel kapcsolatosak – elsősorban a hagyomány tisztelete, az „arc” megőrzése, és a társadalmi kötelezettség teljesítése. A hosszú távú orientáció olyan társadalmak sajátja, amelyek nemkívánatosnak tartják a nagy társadalmi és gazdasági különbségetek. A rövid távú orientációra a „meritokrácia” jellemző, vagyis, elfogadják, hogy az emberek képességeik szerint különbözzenek.

47 A különböző értékek hozzájárulása a versenyelőnyhöz Kis hatalmi távolság A felelősség elfogadása Nagy hatalmi távolság Fegyelem Kockázatvállalási hajlandóság Alapvető innovációk Bizonytalanság kerülése Precízitás Kollektivizmus Alkalmazottak elkötelezettsége Individualizmus A menedzsment mobilitása Feminitás Személyes szolgáltatások, Személyes szolgáltatások, Megrendelésre készülő termékek Megrendelésre készülő termékekMaszkulinitás Tömegtermelés, Tömegtermelés, Hatékonyság Hatékonyság Rövid távú orientáció Gyors alkalmazkodás Hosszú távú orientáció Új piacok kialakítása

48 A kulturális „háló”

49 A 21. század legfontosabb tapasztalatai 1. Egy adott – nemzeti, vagy szervezeti - kultúrán belül is nagy különbség van a teljesítmény-orientált, és a kudarcra vezető kultúra között, 2. Az egyik legfontosabb: a szervezet történelmi fejlődése során kialakított, a szervezeti sikert megalapozó viselkedési modell, 3. A másik legfontosabb: a szervezet vezetése által tudatosan vagy öntudatlanul kialakított, és folytonosan megerősített karriert megalapozó viselkedés

50 A HATÉKONY ÜZLETI KULTÚRA HÁROM MEGHATÁROZÓ VISELKEDÉSI NORMA-CSOPORTJA 1. Egyéni teljesítményre vonatkozó normák: hogyan kell viselkednem, amikor magam vagyok és senki sem lát? 2. Együttműködő viselkedés normái: hogyan kell viselkednem, amikor másokkal működöm együtt? 3. Innovativitásra vonatkozó norma: miként kell viszonyulnom az újhoz, a szokatlanhoz és a váratlanhoz?

51 TELJESÍTMÉNYRE VONATKOZÓ NORMÁK TELJESÍTMÉNYRE VONATKOZÓ NORMÁK Teljesítményre irányultság: mindig a legjobbat, de mindenképpen másoknál többet kell nyújtanom, kezdeményeznem kell, tökéletesítenem kell magam, Teljesítményre irányultság: mindig a legjobbat, de mindenképpen másoknál többet kell nyújtanom, kezdeményeznem kell, tökéletesítenem kell magam, Becsületesség: becsületesnek és átláthatónak lenni mások szemszögéből, őszintének lenni magammal, és szembe nézni a valósággal, Becsületesség: becsületesnek és átláthatónak lenni mások szemszögéből, őszintének lenni magammal, és szembe nézni a valósággal, Meritokrácia: Önmagamat és másokat is teljesítmény szerint értékelni, tetteik és azok eredményei/következményei (és nem a szavak) alapján megítélni az embereket. Meritokrácia: Önmagamat és másokat is teljesítmény szerint értékelni, tetteik és azok eredményei/következményei (és nem a szavak) alapján megítélni az embereket.

52 EGYÜTTMŰKÖDŐ VISELKEDÉSRE VONATKOZÓ NORMÁK · Kölcsönös bizalom: Megbízni a velem együtt dolgozókban, és bátorítani másokat, hogy ugyanígy hagyatkozhatnak az én tudásomra és elkötelezettségemre, · Viszonosság: Az aranyszabály - „ne tedd mással azt, amit nem szeretnél ha veled tennének” - érvényesíteni a munkahelyen. · Közösen elfogadott alapcélok: A szervezet céljait helyezd saját egyéni érdekeid elé, és bízz abban, hogy mindenki ezt teszi.

53 ÚJÍTÁS-KÖZPONTÚSÁGRA VONATKOZÓ NORMÁK · Nem-hierarchikusság: a vélemény a fontos, és nem az, ki mondja. A szervezet siker é nek alapja ha mindenki - pozíciójától függetlenül - elmondhatja a vélemény és az meghallgatásra talál, · Nyitottság: Légy érdeklődő, vedd észre az új jelenségeket, kísérletezz és vállalkozz arra, hogy kipróbálj új dolgokat, Tény-alapú döntéshozatal: Tényekre támaszkodj, kérdezz rá bármely vélekedés bizonyítékára, különböztesd meg a véleményt a ténytől, Tény-alapú döntéshozatal: Tényekre támaszkodj, kérdezz rá bármely vélekedés bizonyítékára, különböztesd meg a véleményt a ténytől, A kihívás elfogadás: Légy mindig versenyszellemű, ne térj ki a kihívások elől. A kihívás elfogadás: Légy mindig versenyszellemű, ne térj ki a kihívások elől.

54 A kultúra és az értékek Minden kultúrában vannak a társadalmi életet meghatározó szabályok, normák, és értékek, amelyeket a társadalom minden tagjának meg kell tanulnia (és gyakorolnia kell), ahhoz, hogy a társadalom teljes-jogú tagjának fogadják el. Ezt a tanulási folyamatot enkulturációnak nevezik. Szabályok: viselkedési utasítások (parancsok és tilalmak), mit kell, és mit nem szabad tenni. Normák lehetnek: a, statisztikailag leggyakrabban előforduló viselkedési-minták, b, bizonyos csoporton, vagy bizonyos kontextuson belül az elvárt, vagy előírt viselkedési minták, amelyeket erkölcsileg értékelnek (milyen viselkedés a helyes, vagy helytelen) Értékek: a szabályok és a normák mögötti okokat jelölik, miért éppen ez a viselkedés a helytálló, illetve miért helytelen egy adott viselkedés

55 Az értékek sokfélesége Mivel az értékek azokhoz a szerveződésekhez tartoznak, amelyekbe az ember élete során tartozik, csatlakozik, vagy amelynek keretében éli az életét, és mivel minden ilyen érték-rendszerhez bizonyos értelemben specifikus kultúra kapcsolható, így az ember egyidejűleg sokféle kultúra csomópontjában létezik. Emellett a társadalom folyamatosan változik, és adott időben is egyidejűleg többféle, gyakran ellentmondó értékek léteznek Ebből egy strukturált, sok tényezőjű, és általában hierarchikusan szervezett (multi)kultúra-modell adódik.

56 Az értékváltozás univerzális folyamatai A tradicionális értékek: Fogadd el ami van, ne törekedj többre, kijelölt helyed van a társadalomban, születéseddel eldől minden, követendő utadat, és viselkedésedet kijelöli vallásod, a nő és a gyermek szolgál, és engedelmeskedik. Modernizáció értékei (Max Weber: a protestáns etika): Kemény munka, felhalmozás, vagyonszerzés, szabálykövetés, adófizetés, Istennek tetsző, ha adakozol a közösségednek. A nő társ, de csak meghallgattatik. Materiális értékek: (A 20. század értékei) A fogyasztás fontossága, és igénye, szerezz meg mindet, amit felkínál a piac, az vagy, amit birtokolsz, gondolj az „evilágra”, a túlvilág helyett, a család fontos, de belül egyenlőség van. Posztmodern értékek (önmegvalósítás, önkifejezés, élet-minőség) Az „evilág” a fontos, minden embernek joga van a boldog életre, és joga van, azt olyan úton keresni, ahogy akarja. Senkinek semmi köze, hogyan élsz, és miként viselkedsz, de te sem írhatod elő másnak hogyan éljen.

57 A kultúrák kategóriái Lineáris-aktív Multi-aktív Reaktív Feladat-orientáltak, Jól szervezett tervezők Személy-orientáltak, Helyi kapcsolat építők Befelé-fordulók, Tisztelet orientált hallgatók Az együttműködés nehéz Az együttműködés időt-rabló Az együttműködés kielégítő


Letölteni ppt "Vallások és civilizációk 8. Előadás A kultúra és az intézmények szerepe a társadalmak életében."

Hasonló előadás


Google Hirdetések