Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az NPG tudománya Lássuk mit tud?. Következő gyakorlatra Éber Márk Áron, Gagyi Ágnes, Gerőcs Tamás, Jelinek Csaba és Pinkasz András 1989: Szempontok a.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az NPG tudománya Lássuk mit tud?. Következő gyakorlatra Éber Márk Áron, Gagyi Ágnes, Gerőcs Tamás, Jelinek Csaba és Pinkasz András 1989: Szempontok a."— Előadás másolata:

1 Az NPG tudománya Lássuk mit tud?

2 Következő gyakorlatra Éber Márk Áron, Gagyi Ágnes, Gerőcs Tamás, Jelinek Csaba és Pinkasz András 1989: Szempontok a rendszerváltás globális politikai gazdaságtanához 21. szám. Ajánlott: JOHN GULICK: A hosszú huszadik század és a kínai hegemónia előtt álló akadályok Honlapon: Kína-hegemónia.PDF

3 Nemzetközi rendszer értelmezése Mi motiválja az államok viselkedését a nemzetközi gazdasági rendszerben (kooperáció, vagy versengés kérdése)? Elosztás és autonómia kérdése Milyen intézmények teszik lehetővé az államok együttműködését a nemzetközi gazdasági rendszerben? Hegemón stabilitás és rezsimek

4 Nemzetközi gazdasági rend „ Mindazon elvek, szabályok és nemzetközi intézmények együttese, amelyek a világgazdasági folyamatok és viszonyok, a nemzetek és országok közötti gazdasági kapcsolatok szabályozására hivatottak és a partnerek közötti gazdasági konfliktusok elkerülését, tárgyalásos rendezését szolgálják. ”

5 Elosztási kérdések Merkantilisták: egy nemzetnek kereskedelmi és fizetési mérleg többletet kell elérnie => csak a relatív hasznok számítanak. Ismétlődő zéró összeg játékok: amit én megnyerek, azt a másik elveszti, és fordítva  arra kell törekedni, hogy minél több játékot megnyerjünk  Gazdasági nacionalizmus Ricardo és a komparatív előnyök tana szerint viszont a nk-i kereskedelem pozitív összeg játék De nem mindegy, hogy ki mennyit nyer! Az államok inkább a relatív hasznokkal foglalkoznak.

6 Az egyes iskolák álláspontja a nemzetközi együttműködésről Neorealizmus – A nemzetközi politika fogolydilemma típusú, a kooperáció nem valószínű – Az államok nemcsak az abszolút, hanem a relatív előnyök miatt is aggódnak. – Ha együttműködünk, és te többet nyersz, mint én, akkor a jövőben neked nagyobb előnyöd lesz Neoliberalizmus – A kooperáció lehetséges, ismétlődő játékok lehetségesek! A közjószágok fenntartása bizonyos szabályok betartása mellett lehetséges

7 Nemzeti autonómia Nemzetközi gazdaságban növekvő függőség tapasztalható. Az államok gazdasági függetlenségének és politikai autonómiájának fenntartása folyamatos törekvés. Ez állandó ellentmondáshoz vezet! Haszon reménye vagy az értékek védelme? A világgazdaságba való integrálódás mikéntje döntő jelentőségű!

8 Hatalom A nemzetközi gazdaság hatása a nemzetközi politikára? Hirschmann: A nemzetközi gazdasági életben a kölcsönös függőségi viszonyok többnyire aszimmetrikusak. A nemzetközi gazdasági életben hatalmi viszonyok érvényesülnek => hatalom: meg tudom szakítani a gazdasági kapcsolatokat.

9 Az interdependencia formái Keohane-Nye: az interdependencia formái Érzékenységi: külső változásokra való reakcióképesség és az ezzel összefüggő autonómia foka Sebezhetőségi: külső változások milyen eltérő költségekkel járhatnak

10 USA és Japán példája Tegyük fel, hogy: mindkét ország (USA, Japán) olajszükségletének 35%-át importálja olajár-érzékenységük elvileg egyforma de japán sebezhetőbb, mert neki nincsenek odahaza olcsó olajtartalékai és nagy mennyiségben olcsó alternatív energiaforrásai Ha együttműködésre lépek egy másik féllel, az hatalmi viszonyt konstruál, ez könnyen sülhet el úgy, hogy én leszek alárendelt!

11 Nemzetközi együttm ű ködés Alapvető kérdése: szabad piac legyen vagy szükség van szabályokra? (közjavak) Nemzetközi gazdasági rendben: liberális kereskedelemi rendszer és a stabil nemzetközi pénzügyi és monetáris rendszer Potyautasság problémája nemzetközi szinten fokozottabban jelentkezik

12 A nemzetközi gazdasági rendszer és együttm ű ködés természete Hogyan szabályozzuk a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat? A nemzetközi gazdasági rendszer működéséhez mindenképpen szükség van bizonyos intézmények jelenlétére Kérdés: hogyan jönnek létre ezek? Rezsim? Hegemón stabilitás?

13 A hegemón stabilitás elmélete Akkor tekintünk egy államot hegemónnak, amennyiben egy meghatározott gazdasági vezető pozícióval rendelkezik. A hegemón szükséges, de nem elégséges a stabilitáshoz. A hegemón egy szolgáltatást nyújt, például a szabad kereskedelem biztosításával, és ennek a költségeit is magára vállalja. Miért teszi ezt: valószínűleg haszna van belőle? Amint csökken a befolyása egyre kevésbé tűri a potyautas magatartást.

14 Eichengreen (1989 és 1993) Monetáris rendszer nyitottsága, valamint a kereskedelmi rendszer vizsgálata Feltételezés: hegemónnak imperialista hatalomnak kell lennie, amely rákényszeríti akaratát a többi országra. Pozitív kapcsolatot keresett a liberalizáció és a hegemónia között Hegemón nélkül a gazdasági együttműködés nehézzé, vagy lehetetlenné válik. Kartellelmélet: akkor működik ha nincs potyautas Hegemón nélkül a bilaterális és regionális együttműködés erősödik

15 Liberális nemzetközi gazdasági rend Domináns gazdasági hatalom erős politikai vezetését igényli Kindleberger: – a válság azért volt nagyon súlyos és hosszú, mert nem volt vezető hatalom, amely a világgazdaság megfelelő működéséhez szükséges feladatokat ellátta volna Nemzetközi közjószág: Nyílt piacok fenntartása Hosszú távú anticiklikus tőkeáramoltatás Válság estén rövid távú tőkeáramoltatás Rendes körülmények között tőke áramoltatása a szegényebb országok felé Rend fenntartása a valutaárfolyamok terén Mérsékelt együttműködés a vezető hatalmak gazdaságpolitikáiban

16 Válsághelyzetben Felvevőpiac a válság sújtotta javaknak Extra-kínálat forrása a szűkösen található javakból Súlyos válság esetén Végső menedék bankja

17 Robert Keohane : After Hegemony (1984) – ő a legbefolyásosabb tudós a rezsimelmélet kidolgozásában, a nk.-i rezsimek szükségesek a nk.-i gazdaság stabilizálásához és fenntartásához; nk.-i együttműködés akkor jön létre, „amikor a szereplők a politikai együttműködés folyamatán keresztül hozzáigazítják viselkedésüket mások valódi vagy előre jelzett preferenciáihoz” Mundell: a monetáris rendszer stabilitása a domináns hatalomtól függ. M. Olson: a világ jobban m ű ködik hegemónnal. A hegemón addig törekszik fenntartani a liberális világrendet, ameddig hatalma csúcsán van. Amint csökken az ereje úgy kezd egyre inkább protekcionistává válni. (pl.: Nagy-Britannia, USA)

18 Realista felfogás (Gilpin) hegemón: elsősorban a saját érdekeiknek megfelelően hoz létre szövetséget (rezsimet) államközpontú keretek a hegemón egy államszövetség vezére (Spárta.) Spárta hegemón volt, a szövetség első körben az ő érdekeit szolgálta akkor jött létre vmilyen új gazdasági rend,(nemzetközi rend) amikor jött egy hegemón de: mindig vannak a feltörekvők, akik le akarják váltani ezt a rendet. Ezt akkor lesznek képesek megtenni, amikor kellőképpen megerősödtek.

19 19. század (1914-ig): Nagy-Britannia Globális Kereskedelmi diszkriminációmentesség Korlátlan tőkemozgás Stabil pénzügyi rendszer Példamutató hegemón Bilateralizmus (gazdasági és politikai indokok) Bank of England

20 20. század (1945-től): USA Nem globális GATT és a nemzetközi kereskedelem problémái Korlátozott tőkemozgás Pénzügyi instabilitás (1971-től) Multilateralizmus (politikai indokok) FED és a többi jegybank

21 Nemzetközi rezsimek Definíció.: implicit és explicit elvek, normák, szabályok és döntéshozatali procedúrák összessége, amelyek körül a szerepl ő k elvárásai a nemzetközi kapcsolatok adott területén összefutnak. Értelmezés? Rezsim és intézmény: North definíciója: Institutions are the rules of the game in a society or, more formally, are the humanly devised constraints that shape human interaction (…) In consequence they structure incentives in human exchange, whether political, social or economic.

22 Rezsimek hatása Milyen hatással vannak a rezsimek a nemzetközi együttműködésre? Neoliberális elképzelés:  Nincs mindig lehetőség rezsim létrehozására  csak pozitív összegű játéknál

23 Grotiusi tradíció Holland jogtudós, diplomata A rezsimek kiemelten fontosak (normák) a nemzetközi együttműködésben Vannak olyan normák, amelyikben minden állam hisz, nem kell őket létrehozni Eszerint az elképzelés szerint maga a piac is egy rezsim

24 A nemzetközi rezsimek tartalma Fontos tényezők:  Technológiai és tudományos megfontolások  Szilárd gazdasági elvek  Erős politikai bázis Jóindulatú rezsimek (?) Rezsimek és domináns hatalmak Nagyhatalmi konszenzus fontossága, ugyanakkor nem csak az ő érdekeiket szolgálhatják

25 Teljesítés / kikényszerítés problémája Ha nincsen irányító, nemzetközi autoritással bíró kormány. Az egyes államok nagyobb hangsúlyt helyeznek relatív előnyeikre. Kollektív cselekvés problémája. Megoldások:  Ismétlődő játék elmélete: a potyautast megfenyítik  Intézmények új gazdasági elmélete  A rezsimelmélet legfőbb kritikusa Strange: USA hegemónia eszköze…

26 Az új gazdasági elméletek Kitörés a neoklasszikus modellből

27 Következő órára: Meyer Dietmar: Az új növekedéselmélet 03.htmlhttp://epa.oszk.hu/00000/00017/00004/04 03.html Meyer Dietmar: Az új gazdaságföldrajz gazdaságpolitikai implikációi – növekedéselméleti megközelítésben Honlapon: MEYER.PDF

28 A neoklasszikus közgazdaságtan leegyszerűsítéseit az új gazdasági elméletek oldják fel Új, endogén növekedéselmélet Új gazdaságföldrajz Stratégiai kereskedelemelmélet Az új elméletek új politikai ajánlásai, fontos következmények

29 Tökéletes verseny Tökéletes informáltság Állandó skálahozadék Ehelyett: Oligopol piacok Információs aszimmetria Méretgazdaságosság Technikai újítás Tér és az idő (útfüggőség) Intézmények A neoklasszikus feltevések meghaladása

30 Az új gazdasági elméletek közös jellemzői Alapfeltevésük: racionális egyének, akiknek célja a hasznosságmaximalizálás ( ua., mint a neoklasszikus elmélet) DE: oligopol piacszerkezet Növekvő skálahozadék Kumulatív folyamatok Egyéb piaci tökéletlenségek Hatalom: a piacon léteznek befolyásos szereplők

31 Közös jellemzők A technológia és tudás, mint önálló termelési tényező A humántőke felértékelődése: a versenyképesség elsődleges meghatározója A nemzetek technológiai képességei meghatározzák a növekedést, a kereskedelmet, a munkamegosztást. Konvergencia helyett divergencia Technonacionalizmus: kormányok monopolizálják a tudást (nem közjószág)

32 „Az új gazdasági elméletek feltételezik, hogy a történelem és a földrajz döntő fontosságúak a gazdaság természetének és működésének meghatározásában. Vallják, hogy a gazdasági múlt nagyban befolyásolja a gazdasági jelent, és hogy a gazdasági tevékenységek világos, térben is megjeleníthet, hierarchikus struktúrával rendelkeznek.” Gilpin 108.o.

33 A növekvő hozadék jelentősége Szükségképpen nem tökéletes versenyhez vezet (nincs profitmaximum) A monopol, ill. oligopol vállalatoknak helyzeti előnye van => Gyorsabban növekedhetnek A kezdeti előny kumulálódik Ráadásul nem csak a monopol pozícióra törekvő vállalat nyer a növekvő skálahozadékkal, hanem környezete is => A környezetük is gyorsabban fejlődik Olyan régiók ill. országok nyernek, ahol sok ilyen cég van

34 Technológiai újítás A tudásba, a technológiába történő befektetés nemzetgazdasági szinten eredményez növekvő hozadékot => egyenlőtlenségek Az államok képesek ezt támogatni (Japán, kis tigrisek) Az adott ország intézményei (kormányok, vállalatok, egyetemek stb.) képesek ezt elősegíteni – a piac nem személytelen Az innováció nemzeti rendszere i

35 Az új endogén növekedéselmélet Romer, Lucas 1. A technológia nem exogén, vagyis a technológia külön termelési tényezőként beépül a termelési függvénybe 2. Növekvő skálahozadék a növekedési ráta csökkenése hosszú távon nem szükségszerű 3. Monopolhatalom => a növekvő hozadék ellensúlyozza az ár csökkentését

36 M ilyen korlátai voltak a hagyományos növekedéselméletnek ? Állandó skálahozadék Technológia exogén és közjószág A technikai haladás maradvány Konvergencia Állami beavatkozás hatástalan

37 Romer összefoglalója 1.A vállalatok humántőkébe, K+F-be történő befektetése fontos meghatározója a hosszú távú növekedésnek 2.Maguk a vállalatok csak részben haszonélvezői a a befektetésnek. A tovagyűrűző hatások miatt ez más vállalatoknál és nemzetgazdasági szinten jelentkezik 3.Ami náluk marad, az is kompetitív előnyt biztosít számukra 4.A vállalatok a 2. miatt kevesebbet fektetnek fejlesztésbe = piaci kudarc – állam 5.A humántőke állomány határozza meg a hosszú távú növekedési rátát

38 Új gazdaságföldrajz Jellemzői Nem tökéletes verseny Növekvő hozadék Tényezőmobilitás és csökkenő szállítási költségek Véletlen, kumulatív folyamatok Korai telephelyelméletek: Von Thünen Lösch hatszög elképzelése Chrystaller Agglomerációs elképzelések

39 J. von Thünen A preindusztriális városok körüli mezőgazdasági tevékenységek szerkezetét modellezte. Művében amellett érvelt, hogy versenyzői földpiac esetében szükséges egy központ létezése annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló tér használatát strukturálja a különböző tevékenységek szerint.

40 Alfred Marshall Az elsők között javasolt egy hármas felosztást a koncentrált ipari termelés kapcsán : Az ipari koncentráció okainak tekintette, hogy „1. a koncentráció különböző szakképzettségű munkaerő sűrű (pooled) piacához vezet, 2. olcsóbban és nagyobb választékban lehet hozzájutni a nem szállítható specifikus inputokhoz, 3. a technológiai tudás gyorsabban áramlik a vállalatok között.”

41 Walter Christaller Az ÚGF erőteljesen támaszkodik az ő 1933-as könyvére: ő a központi hely elméletének (central place theory) egyik első kutatója valamint Alfred Weber-re (1909), aki a legkisebb költségek iskolájának megalapításával az üzem optimális elhelyezkedését annak a különböző piacoktól – ahol az alapanyagokat megvette, valamint ahol a kész terméket eladta – vett távolságából vezette le, megszorozva ezeket a rakomány mértékének megfelelő díjszabással.

42 Lösch A piacok lokációjának kérdését nem egyszerűen a szállítási költségek problémájaként, hanem gazdasági erők játékaként képzelte el, amelyek vagy a koncentráció vagy a dekoncentráció irányába munkálkodnak. Koncentrációt a specializáció és a tömegtermelés előnyei – például a növekvő skálahozadék – okoznak A dekoncentráció a szállítási költségeknek, valamint a diverzifikált termelésnek tulajdonítható

43 5 fő pont I. A gazdasági tér a növekvő skálahozadék különböző formái és különféle mobilitás-költségek közti átváltás eredménye. II. Az árverseny, a magas szállítási költségek és a földhasználat elősegítik a termelés és fogyasztás dekoncentrációját. III. A vállalatok hajlamosak nagyvárosokba tömörülni, amikor differenciált termékeket árulnak és a szállítási költségek alacsonyak. IV. A városok a végtermékek és a specializált munkaerőpiac széles skáláját kínálják, amely vonzóvá teszi őket a fogyasztók/munkások számára. V. Az agglomerációk kumulatív folyamatok végeredményei, amelyek mind a keresleti, mind a kínálati oldalt érintik.

44 Növekvő skálahozadék Ha nem lenne, nem lenne koncentráció A fogyasztókat kis helyi gyárakból elláthatnák + Aláássa a tökéletes versenyt Az új kereskedelem elmélet és új növekedéselmélet már erre támaszkodik

45 Koncentrálódást elsegít (centripetális) erők: Méretgazdaságosság Technológiai előnyök Tényezőmobilitás Alacsony szállítási költségek Tisztán pozitív externhatások

46 Szétszórást elsegít (centrifugális) erők: Technológia áramlásának kihasználása Centrum növekvő költségei Túlnépesedés, növekvő adóterhek Magas szállítási költségek Tényezők immobilitása Tisztán negatív externhatások

47 M it ő l alakul ki kezdeti térbeli koncentráció? Útfüggőség, kumulatív folyamatok, véletlen Kezdetben: a koncentráció a véletlennek köszönhet, majd útfüggőség, és további koncentráció Útfüggőség: bizonyos megoldás kialakul, majd befolyásolja a további fejlődést, noha nem feltétlenül hatékony

48 Vállalatok koncentrálni akarják a termelést => szeretnének közel kerülni a piacokhoz és a beszállítókhoz => ezek ott vannak, ahol a többi hasonló vállalat is van => Centrum és periféria jön létre A szerkezetet a méretgazdaságosság, a bérek szintje és a szállítási költségek határozzák meg DE: centrifugális erők, melyek ellensúlyoznak

49 ÚGF Eredetileg az országokon belüli különbségek magyarázata Kiterjesztik a globális kereskedelemi modellre Kiinduló helyzetben nincs munkamegosztás Majd szállítási költségek csökkenése: centrum régiók kialakulása, eltérő bérszínvonalak kialakulása Majd a periféria felzárkózása (?)

50 Stratégiai kereskedelemelmélet Megkérdőjelezi a szabadkereskedelem alapjait Méretgazdaságosság, a kezdeti előny fennmarad Tökéletlen verseny, oligopol piacok,új stratégiai magatartás Csúcstechnológiai iparágak (gazdasági és politikai hatalom)

51 Gazdaságpolitika szerepe Kitüntetett szektorok és ezek védelme : Pozitív extern hatások, tovagyűrűzés elősegítése Profit terelése Közvetlen támogatások, iparág nyílt védelme Protekcionista intézkedések térnyerése

52 Paul Krugman: „a világgazdasági rendszer (ipari központok, vagyoneloszlás, stb.) főként előre nem látott események, önkényesség, illetve történelmi véletlenek eredménye; centrum-periféria modell: kialakulnak vezető (centrum) gazdaságok, akik birtokolják a legfontosabb gazdasági tevékenységeket, míg mások (periféria) csak a kisebb hozzáadott értékű szektorokban tudnak tevékenykedni”.

53 Fejlett országok külgazdasági stratégiai megfontolásai Iparágon belüli verseny Fejlesztési stratégia és verseny Magas hozzáadott értékű ágazatok és azok tőke- ill. bérigénye Dezindusztrializáció Csúcstechnológiai szektorok tovagyűrűző hatásai, technológiai externália Brander-Spencer elemzés: Airbus –Boeing fogolydilemma

54 Versenyképességi retorika E szerint néhány iparág jobb a másiknál, fejlesztendőbb, mert ez adja a verseny- képesség alapját. Melyek ezek az iparágak? Egy munkásra jutó magas hozzáadott értéket állít elő Magasak a bérek Csúcstechnológiát alkalmaz

55 Fejlesztendők-e a magas hozzáadott értékű iparok? GDP = a gazdaság hozzáadott értékének összege De: ha ennyire megéri, miért nem áramlik oda a tőke magától? Általában igen tőkeigényes iparágakban magas az egy munkaerőre vetített magas hozzáadott érték. De a tőke is szűkös erőforrás.

56 Példa IparágEgy munkásra jutó hozzáadott érték (ezer dollár) Ruházati cikkek 41,6 Elektronikai termékek113,4 Repülőgépek106,3 Gépkocsik131,5 Kőolaj-finomítás372,8 Teljes feldolgozóipar 91,2

57 Magas bérű munkahelyek Dezindusztrializáció a fejlett országokban – ehhez kapcsolódó félelmek. Jól fizetett autóipari munkás minimálbérért hamburgert áruljon? Ipari munka csökkenésének oka jelentős részben a technikai haladás, a termelékenység növekedése.

58 Csúcstechnológiai iparágak Ilyen pl.: mikroelektronika, biotechnológia, anyagtudományra épülő új iparágak (nanotechnológia), távközlés, polgári repülés, robotika, szerszámgépgyártás, számítógépek és szoftverek. Fontossága – tovagyűrűző technológiai hatások.

59 Kifinomult érvek a stratégiai kereskedelempolitika alátámasztására Piaci kudarcok esetén kell beavatkozni. Technológia és externáliák Az innováció megfelelő védelme ad ösztönzést további innovációkra. De hogyan támogassa a kormányzat? K+F támogatása – nehéz pontosan meghatározni, mit és mennyivel támogasson.

60 Következmények Technológia és divergencia Technológia, oligopol piacok: földrajzi koncentráció, szakosodás megváltozása Oligopol piacok, technológiai verseny: ipartámogatás igazolása Általában az állam szerepének felértékelődése

61 Tökéletlen verseny és stratégiai kereskedelempolitika Brander-Spencer-elemzés Két cég versenyez egymással két különböző országból (Legyen Boeing és Airbus, USA és EU). Új terméket akarnak piacra dobni, 150 személyes utasszállító. Csak igen/nem döntést hozhatnak, gyártják-e a géptípust vagy nem.

62 Verseny a két cég között Airbus Boeing Termel Nem termel Termel -5 *** Nem termel 100 0

63 Az Airbus támogatásának hatásai Airbus Boeing Termel Nem termel Termel Nem termel *** 125 0

64 Az elemzés következtetése: A támogatás nyereségnövelő hatása nagyobb, mint maga a támogatás, mert elriasztja a külföldi versenyt. A támogatásnak stratégiai jelentősége van, a kormányzat szerepvállalása szükséges és hasznos. De sokan bírálták: Külföldi „megtorlás” lehet a válasz Elégtelen információ problémája

65 Verseny két cég között: Boeing termelékenységi előnye Airbus Boeing Termel Nem termel Termel *** Nem termel 100 0

66 Az Airbus támogatásának hatásai Airbus Boeing Termel Nem termel Termel *** Nem termel 125 0

67 Következtetés Hasonló a két eset, de a másodikban a támogatás nem eredményes. Ráadásul, ha valamely iparágat támogatunk, akkor más iparágaktól szívjuk el az erőforrásokat. És más országok rovására próbáljuk növelni a mi jólétünket. Kereskedelmi háborúk

68 Stratégiai kereskedelempolitika a gyakorlatban Japán példa Háború után szűk erőforrások, a kormány ellenőrzése alatt. (Japán Rt.) A jövőbeli (vélt) komparatív előnyökkel rendelkező ágazatok felé irányították a forrásokat, és ezeket kereskedelem-politikai eszközökkel is védték. Gyors gazdasági növekedés, „japán csoda”.

69 Kérdés A stratégiai kereskedelempolitika következménye-e a gyors növekedés? Más magyarázatok : 1.Magas beruházási ráta, 2.hatékony oktatás, 3.jó kapcsolat a munkaadók és a munkavállalók között, 4.hatékony vállalatirányítási rendszer.


Letölteni ppt "Az NPG tudománya Lássuk mit tud?. Következő gyakorlatra Éber Márk Áron, Gagyi Ágnes, Gerőcs Tamás, Jelinek Csaba és Pinkasz András 1989: Szempontok a."

Hasonló előadás


Google Hirdetések