Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Mire elegendő a járművezető képzés? A Nemzeti Közlekedési Hatóság szervezeti változásai valamint a képzésben és a vizsgáztatásban betöltött szerepe Novák.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Mire elegendő a járművezető képzés? A Nemzeti Közlekedési Hatóság szervezeti változásai valamint a képzésben és a vizsgáztatásban betöltött szerepe Novák."— Előadás másolata:

1 Mire elegendő a járművezető képzés? A Nemzeti Közlekedési Hatóság szervezeti változásai valamint a képzésben és a vizsgáztatásban betöltött szerepe Novák Ferenc NKH KGH KVF SZO

2 SZERVEZETI VÁLTOZÁSOK Személyi és szervezeti változások Új elnökhelyettesek kinevezése Megújított SzMSz

3

4 SZOLGÁLTATÓI SZEMLÉLET – EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁSOK A hatóság az ügyfelek érdekeinek érvényesítésére és a feladatok hatékonyabb végrehajtására összpontosít

5 SZOLGÁLTATÓI SZEMLÉLET – EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁSOK Céljaink: Eljárások egyszerűsítése Adminisztratív terhek csökkentése Jogszabályok nyelvezetének közérthetőbbé tétele Szervezeten belüli szemléletváltás, új stratégia megfogalmazása Aktívabb és kezdeményezőbb fellépés Átláthatóság, rövidebb ügyintézési határidő

6

7 KÖZÚTI GÉPJÁRMŰ-KÖZLEKEDÉSI HIVATAL SZEREPE Elsőfokú hatósági tevékenység Szakmai, módszertani iránymutatás a közlekedési hatóságok (felügyelőségek) részére Részvétel a nemzetközi és hazai szakmai munkacsoportokban Központi, háttérrendszerek biztosítása

8 IRÁNYOK A KÖZÚTI GÉPJÁRMŰ- KÖZLEKEDÉSBEN EU-s irányelvek alkalmazása, átültetése 1071/2009/EK, 1072/2009/EK, 1073/2009/EK, 126/2006/EK, 2003/59/EK, 2008/68/EK, … Egyszerűsített programok Hatósági eljárások hatékonyságának növelése, technológiai fejlesztések

9 KÖZÉPPONTBAN A KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁG Az Európai Unió közlekedésbiztonsági célkitűzései: új „Fehér Könyv” (2011. március 28.) – Közúti baleseti halálozást 2050-re szinte nullára kell csökkenteni – 2020-ra felére csökkenjen a közúti sérülések száma

10 KÖZÚTI GÉPJÁRMŰ-KÖZLEKEDÉS A KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁG TÜKRÉBEN Ember – jármű (– út) Képzés – műszaki vizsgáztatás – közúti ellenőrzés – A biztonságos közlekedésre felkészített jármű-járművezető – A biztonságos közlekedésre alkalmas jármű-járművezető

11 „JÁRMŰ” A KÖZÉPPONTBAN Az Euro Route Control jelentése három tényezőt emel ki, amely közúti balesetekhez vezethet: Fáradt gépkocsivezető Túlterhelten közlekedő szállítóeszköz Alacsony karbantartottsági állapotú járművek jelenléte

12 „FÁRADT GÉPKOCSIVEZETŐK” Vezetési és pihenő idők ellenőrzése – hatásfok növelése, új technológiák alkalmazása Közúti ellenőri állomány felkészítése EU-ban azonos vizsgafeltételekkel Trace projekt alkalmazása (Trace projekt „know-how” alapján a gépkocsivezetők, szakmai irányítók képzésének beindítása a tagállamokban) Manipulációs lehetőségek visszaszorítása, felderítés hatékonyságának fokozása

13 „TÚLTERHELTEN KÖZLEKEDŐ SZÁLLÍTÓ ESZKÖZ” Tengelysúly mérések végzése Útkoronába épített előszűrők alkalmazása Új ellenőrzési stratégia alkalmazása Szankcionálás (magas közlekedésbiztonsági kockázatot jelentő járművek kitiltása a forgalomból)

14 „ALACSONY KARBANTARTOTTSÁGI ÁLLAPOTÚ JÁRMŰVEK JELENLÉTE” A műszaki hibás járművek üzemeltetésének szankcionálása A kockázatot jelentő járművek kitiltása a forgalomból A műszaki vizsgáztatás javítása

15 2012. ÉVI KÖZÚTI ELLENŐRZÉSEK SZÁMA Hónap Közlekedésbizton- sági ellenőrzések [db] Vezetési és pihenőidő (AETR) ellenőrzések közúton [nap] Tengelyterhelés ellenőrzések [db] Veszélyes áruszállítás (ADR) ellenőrzése [db] Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Összesen

16 Képzési és vizsgáztatási szakterület a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál A közúti járművezető és a közúti közlekedési szakember képzés és vizsgáztatás (képzési és vizsgáztatási rendszer) jogszabályi alapjai – évi I. törvény – 263/2006. (XII. 20.) Korm. Rendelet (kijelölő rendelet) – 179/2011. (IX.2.) Korm. Rendelet (képzés általános szabályiról) – 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet (képzés részletes szabályairól) – 84/2009. (XII. 30.) KHEM rendelet (díjrendelet) – különböző szaktanfolyamokra vonatkozó egyéb speciális jogszabály (pl.: ADR, Taxi, Szakmai vezetői…stb.)

17 Képzési és vizsgáztatási szakterület a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál Hatáskört a 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése határozza meg: „Közlekedési hatóságként első fokon a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal jár el.” Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal feladata: – A képzések engedélyezése országos illetékességgel (személyi és tárgyi feltételek pl.: vezetéstechnikai pályák, korszerű szimulátor berendezések) – Szakoktatók, iskolavezetők tevékenységének engedélyezése – Névjegyzékek, nyilvántartások vezetése – Képzések országos ellenőrzése és felügyelete – Vizsgák szervezése

18 Jogalkalmazás - képzés engedélyezés -vizsgaszervezés - vizsgáztatás - ellenőrzés - okmánykiadás Képzőszerv Minisztériumok Nemzeti Közlekedési Hatóság Jogalkotás Képzés Vizsgaszervezés Hazai képzési és vizsgáztatási rendszer

19 Képzés és vizsgáztatás két csoportja Képzés, vizsgáztatás Kategóriás képzés, vizsgáztatás Szaktanfolyami képzés, vizsgáztatás Vezetői engedély Tevékenység végzéséhez szükséges okmány

20 „EMBER” A KÖZÉPPONTBAN „Fuvaros, buszos” vállalkozások szakmai irányítóinak képzése és továbbképzése – 1071/2009/EK EU-s rendelet (nem irányelv) alkalmazása – 261/2011. (XII.7.) Korm. r. augusztus 24-i módosításából adódott könnyítés a továbbképzés óraszámainál (50 %-os csökkenés) GKI-s képzések – szeptember 10-től a sajátszámlás tevékenységet végző gépkocsivezetők (nem közúti közlekedési szolgáltatás keretében végző gépkocsivezető) képesítés megszerzésére kötelezettek – szeptember 10-től személyszállítás csak GKI-val – szeptember 10-től árufuvarozás csak GKI-val

21 „EMBER” A KÖZÉPPONTBAN Veszélyes áru szállítás – Januártól plasztik (ID-1) kártyát ad ki a hatóság a korábbi papír alapú oktatási bizonyítvány helyett – Díja változatlan (2500 Ft) – Meglévőket nem kell kicserélni, de január 1. után már csak az új adható ki 126/2006/EK irányelv a vezetői engedélyekről – Változás a járművezetésre jogosító okmányok kiadásának életkori és jártassági feltételeiben január 19-től – 21. életév a „C”, a „C+E”, a „D1” és a „D1+E” kategóriába (al-, kombinált kategóriába) tartozó gépjármű vezetésére – 24. életév a „D” és a „D+E” kategóriába tartozó jármű vezetésére

22 „EMBER” A KÖZÉPPONTBAN Közúti járművezetők egészségi alkalmassága – Változás a járművezetők egészségi alkalmassági csoportba sorolásával kapcsolatosan január 19-től – 1. alkalmassági csoportba kell sorolni azt a közúti járművezetőt, aki „A1”, „A2”, „A” korlátozott, „A”, „B1”, „B”, „B+E” kategóriába (al-, kombinált kategóriába) tartozó járművet vezet vagy kíván vezetni – 2. alkalmassági csoportba kell sorolni azt a közúti járművezetőt, aki „C1”, „C1+E”, „C”, „C+E”, „D1”, „D1+E”, „D”, „D+E” kombinált vagy „TR” trolibusz kategóriába tartozó járművet vezet vagy kíván vezetni, továbbá aki közúti közlekedési szolgáltatás keretében közúti járművet, megkülönböztető jelzéssel ellátott közúti járművet vezet vagy kíván vezetni, valamint akit közúti járművezetői munkakörben foglalkoztatnak, függetlenül a vezetni kívánt jármű kategóriájától

23 „EMBER” A KÖZÉPPONTBAN Megváltozott motoros járművezetői kategóriák – „AM” : Segédmotoros kerékpárok (két- és háromkerekű), melyek legnagyobb tervezési sebessége 45 km/h (de meghaladja a 25 km/h-t) és hengerűrtartalma nem nagyobb 50 cm 3 -nél / teljesítménye legfeljebb 4 kW, továbbá könnyű négykerekű motorkerékpár (terheletlen tömege kevesebb 350 kg-nál), hasonló feltételekkel. – „A1” : Motorkerékpárok, melyek hengerűrtartalma legfeljebb 125 cm 3 és teljesítménye a 11kW-ot, teljesítmény/tömeg aránya 0,1kW/kg-ot nem haladja meg, továbbá motoros triciklik, melyek teljesítménye a 15 kW-ot nem haladja meg. – „A2” : Motorkerékpárok, melyek teljesítménye a 35kW-ot, teljesítmény/tömeg aránya a 0,2kW/kg-ot nem haladja meg.

24 „EMBER” A KÖZÉPPONTBAN Megváltozott motoros járművezetői kategóriák – „A” : Motorkerékpárok, amelyek nem tartoznak az „A1”, „A2” alkategóriába és az „A” korlátozott kategóriába, továbbá motoros triciklik, melyek teljesítménye a 15 kW-ot meghaladja. – „B1” : négykerekű motorkerékpárok, amelyek terheletlen tömege nem haladja meg a 400 kg-ot (az árufuvarozásra szánt járművek esetében az 550 kg-ot), és amelyek legnagyobb hasznos teljesítménye nem haladja meg a 15 kW-ot.

25 „EMBER” A KÖZÉPPONTBAN Életkori feltételek a megváltozott motoros járművezetői kategóriákban – „AM” kategóriába tartozó jármű vezetésére : 14. életév – „A1” alkategóriába tartozó jármű vezetésére : 16. életév – „A2” alkategóriába tartozó jármű vezetésére : 18. életév – „A” kategóriába tartozó jármű vezetésére : előzetes gyakorlat hiányában 24. életév, vagy 2 éves „A2”-es gyakorlattal 20. életév – „B1” alkategóriába tartozó jármű vezetésére : 16. életév

26 Képző szerv típusa Közúti járművezető képző Közúti közlekedési szakember képző Képző szervek száma I.Forrás: KVF

27 Szakoktatók, vizsgabiztosok, iskolavezetők száma I.Forrás: KVF Megnevezés Közúti járművezető szakoktató Iskolavezető Közúti közlekedési szakember vizsgabiztos Közúti járművezető vizsgabiztos

28 Személysérüléses közúti közlekedési balesetek az előidéző okok szerint Év A járművezetőkA gyalogosokAz utasokA járművek műszaki Pályahiba és egyéb okokÖsszesen hibája

29 KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!


Letölteni ppt "Mire elegendő a járművezető képzés? A Nemzeti Közlekedési Hatóság szervezeti változásai valamint a képzésben és a vizsgáztatásban betöltött szerepe Novák."

Hasonló előadás


Google Hirdetések