Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Interakció az egészségügyi ellátásban Készítette: Terbéné Szekeres Klára.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Interakció az egészségügyi ellátásban Készítette: Terbéné Szekeres Klára."— Előadás másolata:

1 Interakció az egészségügyi ellátásban Készítette: Terbéné Szekeres Klára

2 Mit fogunk tanulni?  Jogi ismereteket  Etikát  Pedagógiát  Minőségügyi ismereteket  Dokumentációt, Adminisztrációt  Kommunikációt  Informatikát

3 A jog: Olyan magatartási szabályokhoz és magatartás – előírásokhoz kapcsolódó elvek, célmeghatározások összessége, amelyek §állami szervekhez kötődnek §általános érvényűek §ténylegesen biztosítottak, kikényszeríthetők

4 Joggal szembeni követelmények A jognak  általánosnak  közzétettnek, kihirdetettnek  jövőbeni cselekvésre irányulónak  világosnak  ellentmondásmentesnek  reálisnak, stabilitással rendelkezőnek  a szabály és a hivatalos cselekvés közt egyezést mutatónak kell lennie

5 Jogalkotás: a szabályok létrehozása A jogalkotás szakaszai: előkészítéskibocsátáskihirdetés kezdeményezéselfogadásközzététel: a jogszabály kibocsátója pl. törvény esetén a Köztársasági Elnök tervezet előkészítése aláírás véleményezés jogalkotó elé terjesztés 90% itt dől el

6 Jogalkotás szakaszai Kezdeményezés jogalkotásra irányuló indítványok előzetes szükségességi vizsgálatok célmeghatározás előkészítésre kijelölt szervezet meghatározása anyaggyűjtés jogalkotó tájékoztatása

7 Törvényjavaslat benyújtása az Országgyűlés elé Országgyűlés (386) A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve Szabályozó jellegű döntései  az alkotmány megalkotása  törvényhozás  gazdaság tervezése, költségve- tés megalkotása  nemzetközi szerződések kötése  személyi döntési, területszer- vezési jogkör  parlamenti ellenőrzés

8 Törvényjavaslatot nyújthat be:  köztársasági elnök  kormány  országgyűlési bizottság  országgyűlési képviselő

9 Törvényjavaslat  általános vita  részletes vita Elfogadás  Országgyűlés elnöke aláírja  Köztársasági elnök elé terjesztés  Magyar közlöny kihirdetés Köztársasági elnök Kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, képviseli a Magyar Államot.

10 Jogforrások szintjei I. 1.A Magyar Köztársaság Alkotmánya Alaptörvény, az állam legmagasabb szintű törvénye, nem lehet ezzel ellentétes jogszabályt alkotni. A jogforrások csúcsán helyezkedik el (zászlóm, címer) 2.Az alkotmány és a jogszabályok harmonizációjáról az Alkotmánybíróság gondoskodik

11 Alkotmánybíróság 11 tagú testület (1990 óta működik) választásuk 2/3 többség, titkos szavazás (jogász, 20 év gyakorlat), az Országgyűlés 9 évre választja

12 Jogforrások szintjei II. 2.Törvények Nem lehet ellentétes sem az alkotmánnyal, sem az EU-s törvény kizárólag az Országgyűlés hozhatja. 3.Rendeletek Végrehajtási szabályokat tartalmaznak  Kormány  Ágazati (működési szintek, a miniszter feladatkörében ad ki rendeletet  Önkormányzati 4.Rendelkezések Előírja követendő magatartást, irányelvet az adott területre vonatkozóan 5.Utasítások

13 Emberi és állampolgári jogok I.  Emberi jogok  Emberi jogok olyan jogok, amelyet minden demokratikus államnak biztosítania kell a joghatósága alatt tartózkodó személynek. A Magyar Köztársaság Alkotmánya alapján alapvető emberi jogok  Kollektív szabadságjogok egyesülési, gyülekezési, vallásszabadsági, véleménynyilvánítási jog  Személyi szabadságjogok személyes szabadsághoz, biztonsághoz való jog magánlakás sértetlenségéhez való jog személyes adatok és magántitok védelméhez való jog tulajdonhoz és örökléshez való jog

14 Emberi és állampolgári jogok II.  Gazdasági, szociális és kulturális jogok munkához, pihenéshez, rendszeres fizetett szabadsághoz való jog egészséges környezethez, testi-lelki egészséghez való jog szociális biztonsághoz való jog művelődéshez, tanításhoz, tanszabad- sághoz való jog  Polgárok részvételi jogai népszavazás és népi kezdeményezés joga panaszjog választójog Az alapvető jogok érvényesülése az ombudsman (az állampolgári jogok biztosa) által biztosított jogok

15 Ombudsman (Országgyűlési Biztos)  Saját hivatallal rendelkező,  Parlament által megválasztott köztisztviselő  Tevékenységében más állami szervektől független  Csak az őt megválasztó Országgyűlésnek tartozik felelőséggel

16 Ombudsman feladata  panasz alapján vizsgálat indítása  nem hozhat kötelező intézkedéseket  nem alkalmazhat jogi szankciókat

17 Magyarország ombudsmanjai Magyarország ombudsmanjai  Adatvédelmi biztos  Állampolgári jogok biztosa  Jövő nemzedékek országgyűlési biztosa  Nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa

18 Az állam egy terület feletti legfőbb hatalommal bíró politikai egyesülés a hatalom gyakorlásának három alappillére van  törvényhozó hatalom, mely megteremti a jogi szabályozást  bírói hatalom, amely eldönti a jogi kérdéseket  végrehajtói hatalom, amely érvényt szerez a jogi szabályozásnak és a bírói döntéseknek

19 Magyarországon demokratikus államforma van, köztársaság Jellemzői parlamenti demokrácia többpártrendszer piacgazdaság Az állam végrehajtó szervei közigazgatási, államigazgatási szervek Az államigazgatási szervek jogkörük gyakorlása során az ügyfelekre vonatkozóan hoznak döntéseket, kötelezettséget, vagy jogot állapítanak meg. Ez az államigazgatási eljárás

20 Igazságszolgáltatás I. Jogalkalmazó tevékenység, amelynek során egyedi jogvitás ügyeknek jogszabályok alapján történő eldöntése valósul meg annak érdekében, hogy a jogszerű állapot helyreálljon, illetőleg a jogsérelem által okozott joghátrány kiegyenlítődjön.

21 Igazságszolgáltatás II. A bírói hatalom funkciója az igazságszolgáltatás. Fő formái büntető igazságszolgáltatás polgári igazságszolgáltatás közigazgatási törvényesség ellenőrzése

22 Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást § a Legfelsőbb Bíróság § Ítélőtáblák § Megyei (fővárosi) bíróságok § Városi (fővárosi kerületi) bíróságok gyakorolják Az igazságszolgáltatásban az ügyész képviseli az állam büntetőhatalmát.

23 Ügyészség feladata Az állampolgárok jogainak védelme Bűncselekmény üldözése Büntető ügyben a vád képviselete

24 Ügyészség szervezete Legfőbb Ügyészség (6 évre az Országgyűlés választja) Fellebbviteli főügyészségek Főügyészségek (megyei) Helyi ügyészségek Katonai ügyészségek

25 Jogrendszer KözjogMagánjog a hatalom kiépítését, fenntartását és gyakorlását szabályozza  alkotmányjog  büntetőjog  közigazgatási jog a személyeket megillető alanyi jogok biztosítását, gyakorolhatóságát, jogilag elismert érdekeinek előmozdítását szolgálja  magánérdekű életviszonyokat szabályoz  polgári jog, benne a család, társaság és versenyjog  munkajog  kereskedelmi jog pl. gazdasági társaságok személyi és vagyoni viszonyaival foglalkozik

26 Büntető igazságszolgáltatás I. Büntetőjog azoknak a jogszabá- lyoknak az összessége, amelyek meghatározzák az egyes bűncselek- ményeket és azok elkövetőire kiszabható büntetéseket.

27 Büntető igazságszolgáltatás II. BTK 2 részére tagozódik BTK 2 részére tagozódik általános rész általános rész – tartalmazza azoknak a normáknak az összességét, amelyek a az összességét, amelyek a legfőbb bűncselekményre vonat- koznak legfőbb bűncselekményre vonat- koznak - (bűncselekmény fogalma, büntethe- - (bűncselekmény fogalma, büntethe- tőség feltételei, szankciók fajtái) tőség feltételei, szankciók fajtái) különös rész különös rész – az egyes bűncselekmények definicióját, illetve a kiszabható definicióját, illetve a kiszabható büntetéseket tartalmazza

28 Polgári igazságszolgáltatás Polgárjog: törvény által garantálja az ember számára az önrendelkezés szabadságát. Legfontosabb feladata a alanyi jogok biztosítása és hatékony megvédése PTK = polgári törvénykönyv Alapelvei  jóhiszeműség  elvárhatóság  együttműködés  tisztesség

29 PTK 5 fő részből és egy záró rendelkezésből áll. 1.Bevezető rendelkezések meghatározza a törvény célját, az alapelveket az alapelveket 2.„A személyek anyaga az ember jog- alanyiságát, az állam és a alanyiságát, az állam és a többi jogi személy jogalanyiságát, többi jogi személy jogalanyiságát, majd a személyhez fűződő jogokat tárgyalja majd a személyhez fűződő jogokat tárgyalja 3. Tulajdonjog általános szabályokat, vagyonvédelmet, általános szabályokat, vagyonvédelmet, szerződést, a köztulajdonra vonatkozó szerződést, a köztulajdonra vonatkozó szabályokat a birtokvédelmet és annak szabályait szabályokat a birtokvédelmet és annak szabályait tárgyalja tárgyalja

30 4.„Negyedik rész a kötelmi jog” A szerződések szabályaival, a kártérítési felelősséggel és a szerződés típusokkal felelősséggel és a szerződés típusokkal foglalkozik foglalkozik 5.Öröklési jog Az általános szabályokkal, a törvé- nyes örökléssel, a végintézkedésen nyes örökléssel, a végintézkedésen alapuló örökléssel és a köteles rész alapuló örökléssel és a köteles rész az öröklés jogi hatásával foglalkozik az öröklés jogi hatásával foglalkozik 6.Záró rendelkezések: fogalom meghatá- rozást tartalmaz rozást tartalmaz

31 Jogképesség minden élő ember jogképes a születésből a halálig Ez feltételhez nem köthető Cselekvőképesség az embernek azon képessége, melynek alapján saját maga tehet a maga nevében jognyilatkozatot Fokozatai 1. cselekvőképes 2. korlátozottan cselekvőképes törvényes képviselő, szülő, gyám 3. cselekvőképtelen 14 év alatt, elmeálla- pot miatt

32 Szerződések joga Szerződés két vagy több személy kölcsönös, egybehangzó nyilatkozata valamely lényeges kérdésről Történhet írásban szóban ráutaló magatartással Szerződések formái adásvételi, bérleti, kölcsön, ajándékozási, eltartási stb.

33 Közpénzügyek Forrást teremtenek a közszükségletekhez és szabályozzák a forrás felhasználásának feltételrendszerét Közpénzügyek (közbevételek és közkiadások mérlege)Részei  központi költségvetés  állami pénzalapok  helyi önkormányzatok költségvetése  társadalombiztosítási alrendszer Állami számvevőszék az állam bevételeinek, kiadásainak, valamint a vagyon hasznosításának ellenőrzését végzi

34 Öröklési jog Halál utáni hátramaradt vagyon tulajdonjogának a rendezése az örökségi jog Rendelkezhet a tulajdonos – végrendelettel – vagy végrendelet hiányában a törvényi szabályozás érvényesül /gyermek, házastárs,szülő/ – Örökös hiányában az államra száll.

35 Családjog A házasság és a család védelme az alkotmány által meghatározott alapvető rendelkezés, melynek elvei. /1952. évi IV törvény/ – a család és a házasságvédelme pl. nagykorúság, önkéntesség, szabad párválasztás. – a család védelmét szolgálják az anyasági ellátások, a gyes, gyed, családi pótlék. – a házastársak egyenjogúságának elve – a gyermekek védelmének elve pl. kiskorúak

36 A családdal kapcsolatos jog átszövi az egész jogrendszert és tartalmazza a családi kapcsolatok személyi és legfontosabb vagyoni jogi hatásait. Alapvetően 3 részre tagozódik: Alapvetően 3 részre tagozódik: – házassági jogra (örökbefogadás, szülő, gyermek, – gyámhatóságjog. Tágabb értelemben az anyakönyv családtámogatási rendszer, kiskorúakról való állami gondosko- dás is idetartozik.

37 Házasság A szeretet nyilvános nyilatkozata Életközösség, melynek érzelmi, vagyoni, nemi közösséget létrehozó hatása van Kétoldalú szövetség, melyben jogok és kötelezettségek keletkeznek

38 Alaki feltételek I. Személyes és együttes jelenlét Egybehangzó, hallható igen kijelentés

39 Hivatalos anyakönyvvezető Hivatalos anyakönyvvezető Anyakönyvi bejegyzés, Anyakönyvi bejegyzés, nyilatkozat a házassági nyilatkozat a házassági névviselésről névviselésről

40 Család A társadalom gazdasági alapegysége, mely gazdasági tevékenysége alatt tulajdoni, öröklési és kötelmi jogviszony köti össze. Emellett fontos lelki – szellemi közösség (nevelés, szocializáció)

41 A család funkciói gazdasági közösség utódok világrahozatala, nevelése erkölcsi,kulturális nevelés közösségi kapcsolatokra nevelés

42 Családtípusok monogám család férfi-nő teljes család többgenerációs család csonka család vegyes család (válás után új házastárssal érkezik a gyermek)

43 Társadalmi norma /magatartásszabály/ történelmi képződmény, az emberek társadalmi érintkezése alakította ki olyan magatartás – előírások összessége, amelyek előírják a helyeset és a követendőt be nem tartása esetén hátrá- nyos következményt helyeznek kilátásba.

44 Társadalmi norma sajátosságai magatartásmintát tartalmaznak előíró jellegűek nyelvben jelennek meg általános érvényűek az adott társadalomra érvényesek érvényesülésüket szankciók is biztosítják

45 Normák fajtái jogi erkölcsi valláserkölcsi Norma funkciói magatartásmintát nyújt közreműködik a konfliktusok rendezésében értékelési alapot nyújt mások magatartásához kiszámíthatóvá teszi mások magatartását

46 Magatartások súlya és jelentősége nem húz merev válaszfalat jogi és erkölcsi normarendszer közé PÁRHUZAMOSAN SZABÁLYOZNAK pl. jogi→emberöltést tilt erkölcs → szintén jogi → normarendszer emberi→ erkölcsi magatartások szabályozója, tehát megegyezik különbség a szankciók formáiban, szigorában van. erkölcsi → kényszer súlya enyhébb megjelenési formája a közvélemény rosszallása, megvetése. jog → kötelez (jogszabályok!!) ha már a társadalmi, erkölcsi normák nem elegendőek a megfelelő magatartás biztosításához.

47 Fontos törvényeink Társadalombiztosítási törvény Egészségügyi törvény Közalkalmazotti törvény Munka Törvénykönyve Kollektív szerződés Adatvédelmi Törvény

48 Társadalombiztosítás A társadalom tagjainak közös kockázatvállalása alapján működő rendszer. Az állam tagjait tartalékképzésre kötelezi ennek egy részének befizetésére a központi alapba. ezek fejében jogosultak meghatározott szolgáltatásokat igénybe venni a kockázatok előre meghatározott eseteiben. /nyugdíj, gyes, gyed

49 A társadalombiztosítási ellátások fedezetére egészségbiztosítási fizetünk nyugdíjjárulékot fizetünk a foglalkoztatók egészség- biztosítási és nyugdíjbiztosí- tási járulékot fizetnek a dolgozók után TAJ számot OEP képezi

50 Társadalombiztosítás két alapvető elve biztosítási elv a juttatások mértéke viszonyul- jon a hozzájárulásokhoz (nyugdíj szolgáltatások) szolidaritási elv a rosszabb helyzetű személyek járjanak jobban, a befizetéshez képest többet kapjon vissza


Letölteni ppt "Interakció az egészségügyi ellátásban Készítette: Terbéné Szekeres Klára."

Hasonló előadás


Google Hirdetések