Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kollektív szerződéskötési lehetőségek a felsőoktatás területén 2014. szeptember 18. Dr. Bérces Kamilla.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kollektív szerződéskötési lehetőségek a felsőoktatás területén 2014. szeptember 18. Dr. Bérces Kamilla."— Előadás másolata:

1 Kollektív szerződéskötési lehetőségek a felsőoktatás területén szeptember 18. Dr. Bérces Kamilla

2 1. Felsőoktatási intézményrendszer

3 2. Mi a KSZ-ek funkciója? Kettős természetű: megállapodás + norma Célja: - jogszabály végrehajtása - ahol felhatalmazás van rá: önálló szabályozás - munkáltatói és foglalkoztatotti érdekek egyensúlya NEM kézikönyv! Elegáns megoldás: PTE KSZ-e: „A releváns jogszabályok nem részei a KSZ-nek, azonban a munkavállalók jogai és kötelezettségei könnyebb megismerése érdekében szerződő felek megállapodnak, hogy a KSZ-t a hivatkozott szabályokkal egységes szerkezetben jelenítik meg”

4 3. KSZ-ek a normák rendszerében Kjt.2. § (1) A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdéseket törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, továbbá kollektív szerződés és közalkalmazotti szabályzat rendezi. Mt.13. § E törvény alkalmazásában munkaviszonyra vonatkozó szabály a jogszabály, a kollektív szerződés és az üzemi megállapodás, valamint az egyeztető bizottságnak a 293. §-ban foglaltak szerint kötelező határozata. Nftv. 3. melléklet 2. A foglalkoztatási követelményrendszer Nftv § (2) Azokat a kérdéseket, amelyeket e törvény alapján a foglalkoztatási követelményrendszerben kell szabályozni, a felsőoktatási intézmény kollektív szerződése is szabályozhatja. (Nemzeti Közszolgálati Egyetem)

5 Törvényi szint: Munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény [Mt.] Közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény [Kjt.] évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról [Nftv.] évi CXXXII. törvény a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról évi LXXIV. törvény az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről évi XXIX. törvény a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről évi VII. törvény a sztrájkról

6 Kormányrendeleti szint: Mt., Kjt. alatt is alkalmazandó: 483/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről Csak Kjt. hatálya alatt: 53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet a Kjt. felsőoktatásban való végrehajtásáról és a felsőoktatási intézményekben történő foglalkoztatás egyes kérdéseiről 356/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet a Kjt. egészségügyi intézményekben történő végrehajtásáról 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet a Kjt. végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezésére Nftv. 24. § (3) Ha a felsőoktatási intézmény köznevelési, közművelődési, közgyűjteményi, egészségügyi, szociális, sport vagy más feladat ellátására intézményt, szervezeti egységet hoz létre, az ott foglalkoztatottakra az adott ágazatra, feladatra, tevékenységre meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

7 Miniszteri rendeleti szint: Mt., Kjt. alatt is alkalmazandó: 22/2009. (IX. 30.) SZMM rendelet az ágazati párbeszéd bizottságokról, valamint a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló évi LXXIV. törvény végrehajtásáról 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól 33/2013. (VIII. 30.) NGM rendelet a évi munkaszüneti napok körüli munkarendről Csak Kjt. hatálya alatt: 2/1993. (I. 30.) MKM rendelet az egyes kulturális közalkalmazotti munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb feltételekről

8 4. A KSZ-ek rendszere

9 Ki a munkáltató? Felsőoktatási intézmény: Mt. 33. § ; Kjt. 1. § (1) bek.; Nftv. 2. § (1) bek. Szervezeti egységek, fenntartott intézmények státusza Nftv. 14. § (1) bek.: informatikai, szociális, sport, könyvtári, levéltári, múzeumi, egészségügyi szolgáltató, kollégium, gyakorlóhely stb. szervezeti egység Nftv. 14. § (3) bek.: köznevelési intézmény Nftv.97. § (1) bek. ; Nftv § 22. : egészségügyi szolgáltató (klinika) Szakterületek KSZ-kötési joga Egyéb szervezetek („többoldalú” KSZ) intézmény – EMMI – Magyar Rektori Konferencia? Csak munkáltató, munkáltatói érdekképviselet lehet kötő fél.

10 Szabályozási szabadság Mt. hatálya alatt: Normatív rész – kötelmi rész Abszolút diszpozitivitás: törvényhez képest (kivételekkel) Relatív diszpozitivitás: KSZ-ek egymáshoz képest (Mt § (1), (4)-(5) bek.) Kjt. hatálya alatt: Csak olyan eltérés, amit jogszabály megenged (Kjt. 13. §)

11 ÁPB tv 1. § (1) 5. Lehet-e ÁPB-t létrehozni a felsőoktatásban? „E törvény hatálya kiterjed a) a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény hatálya alá tartozó munkavállalók és munkáltatók párbeszéd bizottságot alkotó érdekképviseleteire.” Csak az Mt. hatálya alá tartozó (egyházi és magán) főiskolák, egyetemek alapíthatnak ÁPB-t. TEÁOR Oktatás →Nemzetgazdasági ág 85.4 Felsőszintű oktatás→Ágazat Felsőfokú oktatás→Alágazat Főtevékenység szerint kell besorolni!

12 ÁPB: ágazati munkáltatói érdekképviseletek ágazati szakszervezetek ÁPBtv. 2 § (2)-(3) bek. Részvételi feltételek: Érdekképviseleti tevékenység Ágazati szintű szerveződés Tagjai szervezetek (szövetség) 2 éves működés Kellő súly (ÁPB tv. 7. § (1) bek.)

13 Jogok az ÁPB-ben: szempontrendszer alapján! 10 pont alatt: tanácskozási jog 10 pont felett: szavazati jog 10 pont a nemzetközi szempont kivételével a többi szempontra: reprezentativitás KSZ-kötés: - ◦ minimum: reprezentatívok pontszámának 2/3-át együtt elérők - ◦ összes reprezentatív - ◦ összes döntési joggal rendelkező - ◦ összes érdekképviselet (azok is, akiknek csak tanácskozási joguk van)

14 Kiterjesztés: csak Mt. hatálya alá tartozó KSZ-t! csak a normatív részt ÁPB két oldala VAGY a KSZ-t kötő szervezetek együttes kérelmére, feltéve, hogy a munkáltatói oldalon a tagmunkáltatók legalább 50 %-ot foglalkoztatnak + ÁPB-n kívül: legyen legalább egy reprezentatív szakszervezet NGTT + ágazati miniszter véleménye a KSZ nem lehet jogszabállyal ellentétes az ágazatban korábban kiterjesztett és tágabb személyi hatályú ágazati KSZ-ben foglaltaknál kedvezőtlenebb rendelkezést nem tartalmazhat regisztrált KSZ Magyar Közlöny; hatálybalépés: 30 nap

15 6. Helyi kollektív szerződés kérdéskörei Mt. hatálya alatt: Főszabály: abszolút diszpozitivitás (Mt-től) Nem lehet eltérni: Nftv-től (csak korm.r. térhet el) Relatív diszpozitivitás: Pl. munkaviszony megszűnése (felmondási idő, juttatások); napi munkaidő mértéke; munkaidő beosztási korlátok; szabadság mértéke; kötelező fizetés nélküli szabadságok; kárfelelősség Törvény határozza meg az eltérés lehetőségét : Pl. 6 havi próbaidő, 300 óra túlóra-keret, gondatlan károkozás esetén 8 havi távolléti díjnak megfelelő kártérítési limit Tilos eltérni: Pl. munkaszerződés tartalma;munkabér védelme; szabadság megváltása; kötetlen munkarend; szakszervezeti jogok

16 Kjt. hatálya alatt: Főszabály: csak ott lehet eltérni, ahol jogszabályi felhatalmazás van ◦ felmentési idő 8 hónap (Kjt. 33. §) ◦ Munkaközi szünet kiadása munkaidőn belül (Kjt. 59. § b) pont) ◦ Illetménykiegészítés (Kjt. 67. §) ◦ Keresetkiegészítés (Kjt. 77. §) ◦ Nyelvpótlék (Kjt. 74. §) ◦ Rendkívüli munkáért szabadidő (Kjt. 80. § (3) bek.) ◦ Munkaruha, formaruha (Kjt. 79. §) Mt-s eltérési lehetőségek

17 7. Keretjellegű KSZ tartalma nem zárhat ki területeket, hogy melyeket nem szabályozhat helyi KSZ nem tehet kötelezővé kérdéseket, hogy azokat helyi KSZ szabályozza bizonyos kérdéseket értelmetlen szabályoznia (pl. helyi munkarend) olyan kérdéseket érdemes benne szabályozni, amelyeknél minimális szinten kedvezményt akarnak megállapítani a felsőoktatásban dolgozókra; ahol jogalkalmazási nehézségeket oldanak fel

18 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Kollektív szerződéskötési lehetőségek a felsőoktatás területén 2014. szeptember 18. Dr. Bérces Kamilla."

Hasonló előadás


Google Hirdetések