Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A többségében nőket foglalkoztató ágazatokban a munkáltatókat és a munkavállalókat érintő megváltozott törvények és azok hatásai (Mt.- Ptk., Adó -TB) Tarsoly.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A többségében nőket foglalkoztató ágazatokban a munkáltatókat és a munkavállalókat érintő megváltozott törvények és azok hatásai (Mt.- Ptk., Adó -TB) Tarsoly."— Előadás másolata:

1 A többségében nőket foglalkoztató ágazatokban a munkáltatókat és a munkavállalókat érintő megváltozott törvények és azok hatásai (Mt.- Ptk., Adó -TB) Tarsoly Imréné június 4.

2 Egy kis statisztika, bevezetőként… febr-ápr. közötti adatokkal A éves korosztályból fő dolgozott 237 ezerrel nőtt egy év alatt a foglalkoztatottak száma a éves korosztályban = 53,9 % a foglalkoztatási ráta 241 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma évesek között = 61,4%-ra nőtt a foglalkoztatási ráta A éves nők foglalkoztatási rátája magasabb a korábbi 55 %- nál, a február-áprilisi időszakban 55,5 %, így lassan közelítünk az unió átlagához. (Elmaradásunk jelenleg 3-3,5 %, míg az 5 évvel ezelőtti különbség 8,5 % volt.) Munkanélküliségi adatok: 8,3-ról 8,1 %-re csökkent a munkanélküliség A éves korosztályban voltak munkanélküliek, rel kevesebben, mint egy évvel korábban. A munkanélküli nők száma fő, - munkanélküliségi rátájuk 8,2 %, ami 2,4 %-al alacsonyabb az előző év azonos időszakánál.

3 Ma nőnek lenni…. a munkahelyen Kisebb eséllyel jutnak vezetői posztra…………… százalékkal kevesebbet keresnek …………. sok női álláskereső nem elég rámenős a bértárgyaláson, félénk a munkalehetőségek felkutatásában, így a munkaerőpiacon is kiszolgáltatottabbak, mint férfitársaik…….. Ha a statisztikákat nézzük, akkor a nőknek nehezebb érvényesülni a munka világában. a férfi-női átlagbérek közti különbség nem mindig jelent diszkriminációt, sok országban - így nálunk is - a nők a rosszabbul fizető iparágakban, gyakran nem teljes munkaidőben és nem vezetői pozícióban dolgoznak. mégis gyakori, hogy az adott cégen belül azonos a munkát végző férfiak és nők között indokolatlan bérkülönbség van a gyermekgondozás után a visszatérés a munkaerőpiacra a bölcsődei – óvodai férőhelyek bővítésével zökkenő mentesebb lehetne többet segíthetnének a munkaadók is: pl. családbarát intézkedéseikkel, rugalmas munkaidővel, célzott cafeteria juttatásokkal, részleges vagy teljes távmunkával, a gyesen levő anyákkal való kapcsolattartással, képzésekkel

4 Előadásom tartalmából A bérekről és a járulékfizetésről, Az adózásról és a gyermekek után járó kedvezményekről, az társadalombiztosítási járulékfizetés alapján és/vagy alanyi jogon járó (anyasági és egyéb) juttatásokról, szolgáltatásokról, A „2012. I. törvény a munka törvénykönyvéről” nőkre, a várandós és gyermeket nevelőkre szülőkre vonatkozó főbb szabályairól, Néhány szó a Ptk.- Mt.-t érintő változásáról és a Ptk. negyedik könyvéről (a családjogról)

5 Minimálbér és a garantált szakmunkás bérminimum (483/2013. (XII. 17.) Korm. Rendelet) kötelező legkisebb összege forint/hó hetibér forint, napibér alkalmazása esetén forint, órabér alkalmazása esetén 584 forint. garantált bérminimum: forint/hó hetibér forint, napibér alkalmazása esetén forint, órabér alkalmazása esetén 679 forint. A jelentős mértékben női betanított munkásokat foglalkoztató ágazatokban jellemző, hogy sok a minimálbérrel fizetett munkavállaló, így a kereskedelem, a vendéglátás, a textilipar területén is

6 Az egyenlő bánásmód követelménye (2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről) Egyenlő bánásmód, amire figyelni kell! 12. § (1) A munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E követelmény megsértésének orvoslása nem járhat más munkavállaló jogának megsértésével vagy csorbításával. (2) Munkabérnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás. (3) A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni.

7 Munkavállalói kötelezettségek Összesen: 18,5 % ebből - Nyugdíjjárulék: 10% - Egészségbiztosítási járulék: 7 %, ebből a természetbeni 4%, a pénzbeli 3 %, a pénzbeli - Munkaerő-piaci járulék: 1,5 % A 8,5 % munkaerő-piaci járulékot meg kell fizetni a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás a szabadságmegváltás után is (már nem csak a közszférában) Egyéni nyugdíj-járulékfizetési plafon jan. 1. óta nincs, minden megszerzett jövedelemből járulékot kell fizetni, amely a későbbiekben kihathat a nyugdíjkassza terheire!

8 Munkaadói kötelezettségek Szociális hozzájárulási adó: az adóalap 27% évi CLVI. tv §, 459.§ Szakképzési hozzájárulás: (2011. évi CLV. tv. 4. § (1) és (2) bekezdés a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztés támogatásáról) - a befizetendő szakképzési hozzájárulás alapja a szociális hozzájárulási adó, mértéke annak 1,5%-a, amit az adóévet követő második hónap 25. napjáig kell befizetni 2014-ben, azt követően pedig január 12-ig. (2013-től már ismét elszámolható együttműködési megállapodás alapján gyakorlati képzés vagy saját munkavállalók képzése is, Mentesülés : - a munkavédelmi akcióterv kedvezményes foglalkoztatási formái közül a 25 év alatti, a tartós munkanélküli, a GYED, GYES, GYET után visszatérők esetében a kedvezményezett időszakra nem kell szakképzési hozzájárulást fizetni. Korkedvezmény-biztosítási járulék: a 13 százalékos mértékű járulék még nem szűnt meg.

9 Munkaadói kötelezettségek Rehabilitációs hozzájárulás: ,-Ft/év/fő 2013-hez viszonyítva nem változtak a feltételek 25 fő foglalkoztatott felett, ha nem éri el a létszám 5 százalékát a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, akkor a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám után kell befizetni évek óta kimutathatóan növekedett a rehabilitáltak foglalkoztatása a magas anyagi teher miatt! évi CXCI. tv. 23.§ (1),(3),(5) bekezdése

10 Foglalkoztatást ösztönző munkáltatói járulék kedvezmények „A évi CXLVI. törvény a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról” szóló törvényben találhatóak meg - megjelent 2012-ben a Magyar Közlöny 136. számában. A kedvezmények a teljes munkaidős munkavállalók esetében Ft- bruttó bérig érvényesíthetőek, - a részmunkaidős foglalkoztatottak után a munkáltató által érvényesíthető szociális adó kedvezménye legfeljebb a forint arányosan csökkentett részéig vehető figyelembe.

11 a.) A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló, január 1-jén hatályos KSH közlemény (FEOR-08) 9. főcsoportjába tartozó foglalkozás szerinti munkakörben – ezek a szakképzettséget nem igénylő munkakörök - a már foglalkoztatott és az újonnan felvett munkavállalókra is érvényes kedvezmény bruttó forintos munkabérig, illetve az e fölött lévő béreknél forintig. A kedvezmény a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb 100 ezer forintnak a 14,5%. (FONTOS tudni!!!! Hogy nincs időkorlátja!)

12 b.) A huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti, huszonöt év alatti, pályakezdő munkavállaló után b.) A huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti, valamint a legfeljebb 180 nap - biztosítási kötelezettséggel járó - munkaviszonnyal rendelkező, huszonöt év alatti, pályakezdő munkavállaló után a munkáltató által érvényesíthető adókedvezmény: az adó-megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forintnak a 27 % a foglalkoztatás első két évében.

13 c.) A legfeljebb 180 nap - biztosítási kötelezettséggel – munkaviszonnyal, mint feltétellel nem rendelkező huszonöt év alatti, valamint az ötvenöt év feletti munkavállaló után A legfeljebb 180 nap - biztosítási kötelezettséggel – munkaviszonnyal, mint feltétellel nem rendelkező huszonöt év alatti, valamint az ötvenöt év feletti munkavállaló után a munkáltató által érvényesíthető adókedvezmény: a részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adó-megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb forint 14,5%-al. (nincs időkorlátja!!!)

14 d.) A tartósan álláskereső személyek után a munkáltató által érvényesíthető adókedvezmény Az adókedvezmény összegét a munkáltató havonta - az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként - állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő a munkavállalót az adó- megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb forintnak a 27 %- ával a foglalkoztatás első két évében, 14,5 %-ával a foglalkoztatás harmadik évében.

15 e.) A GYED, a GYES, valamint a GYET folyósítását követően foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény A GYED, a GYES, valamint a GYET folyósításának lejártát követően a fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló után igénybe vehető foglalkoztatási kedvezmény egyenlő a legfeljebb forint 27 %-ával az első három évben majd 14,5 %-ával a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében.

16 Három és többgyermekesek foglalkoztatási kedvezményének kiterjesztése (2014. jan. 1-től) A három- vagy többgyermekes kismamákat foglalkoztató munkaadók adókedvezményének lényege, hogy kiterjesztik a munkavédelmi akciótervben már meglévő hároméves szociális hozzájárulási adókedvezményt további két évvel. - Így a negyedik és ötödik évben csak az adó 50 százalékát kell a munkáltatóknak befizetniük az érintett munkavállalók után (az első három évben eddig nem kellett fizetniük semmit). - Ezáltal a három vagy több kisgyermeket nevelő szülő foglalkoztatása esetén a korábbi 2+1 év helyett 3+2 évig járulékkedvezményt érvényesíthet a munkáltató. 45. hónap vége helyett a 69. hónap végéig lehet érvényesíteni ezt az öt évre szóló kedvezményt. de legfeljebb forint 27 %-ával a foglalkoztatás első három évében (tehát járulékmentesen), majd 14,5 %-ával a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében

17 Adózás A személyi jövedelemadó egykulcsos az adó, 16 %-os az adókulcs, A munkabért terhelő munkáltató által fizetendő szociális adó: 27 %, A súlyosan fogyatékos személyek kedvezménye: a fogyatékos állapot kezdő hónapjától havonta a havi minimálbér 5 %-ának megfelelő összeg, (SZJA tv. 40. §) (2014. január 1-től Ft-nak ) Ft, mely már az adóelőleg megállapításánál figyelembe vehető (SZJA tv.29/a-b. §)

18 Adózás Családi kedvezmény (SZJA tv. 29/A.§) minden családi pótlékra jogosult gyermek után jár gyerekenkénti adóalap-kedvezményt van, havonta és gyerekenként ennyit lehet levonni a jövedelemből, és az így csökkentett összeg után kell leróni a 16%-os SZJA-t, nincs jövedelemkorlátja, (a magasabb jövedelműek jobban jártak évekig, mert a teljes adókedvezményt érvényesíteni tudták eddig is, ennek kiegyenlítése érdekében lépett hatályba a járulékkedvezmény lehetősége az alacsonyabb keresetűeknél)

19 Adózás A családi kedvezmény mértéke Az eltartott gyermekek számától függően, hónaponként: 1 vagy 2 gyermek esetén: Ft/hó (ezáltal Ft/gyerek/hó összeggel csökkenthető az SZJA mértéke) 3 és minden további gyermek esetén: Ft/hó (ezáltal Ft/gyerek/hó összeggel csökkenthető az SZJA mértéke) Megosztható házastárssal – élettárssal is (a megosztás feltétele: családi pótlékra jogosultság, egy háztartásban élés, saját közös gyermek)

20 Adózás Gyermek kedvezmény, nyilatkozattétel A családi kedvezmény érvényesítésének további feltétele a munkavállaló/magánszemély írásbeli nyilatkozata a jogosultságról, a várandósságról és arról, hogy a szülők (házastársak, élettársak) kívánják-e megosztani a kedvezmény igénybevételét. A gyermekkedvezmény igénybevételére a magzat esetében a várandósság 91-ik napját követően a gyermek megszületéséig van mód (ezt követően belép a családi pótlék és az adókedvezmény a megszületett gyermek jogán, tehát,ha az adókedvezményt igénybe kívánja venni be kell jelentenie a várandósságot)

21 Adózás - Tb Családi járulékkedvezmény A gyermekek után járó családi adókedvezmény fennmaradó részére családi járulékkedvezményt vehetnek igénybe azok az egygyermekesek: - akik havi Ft, - a kétgyermekesek, akik havi Ft, - a három és többgyermekesek, akik havi Ft bruttó jövedelem alatt nem tudták teljes egészében igénybe venni a gyermekek után járó adókedvezményt. (SZJA tv. 29/B.§ (6) bekezdése, és „A társadalombiztosítási ellátásokról szóló évi LXXX törvény” 24/A § (1) bekezdésében foglaltak alapján vehető igénybe) A családi adókedvezmény és a családi járulékkedvezmény érvényesítésének feltételei azonosak: - a munkavállaló (a magánszemély) írásban nyilatkozzon : - a jogosultságról, - a várandósságról és arról, hogy a szülők kívánják-e megosztani a kedvezmény igénybevételét.

22 Adózás - Tb A családi járulékkedvezmény érvényesítése A járulékkedvezményt a munkáltató érvényesíti úgy, hogy először az egészségbiztosítási járulékból (először a természetbeni (4%), majd a pénzbeni (3%)járulékból vonja le a fennmaradó részt, ha ez nem elegendő akkor az egyéni nyugdíjjárulék (10 %) terhére vonja le, ezáltal a nettó bér összege növekszik az igénybe vehető kedvezmény mértékével. A családi járulékkedvezmény havi összege az SZJA törvény szerinti családi adóelőleg nyilatkozat szerinti havi összeg és a tárgyhavi személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének – ha az pozitív – 16 százaléka, legfeljebb azonban ezen járulékok havi összege. (még így is lehet kevesebb, mint amennyit érvényesíteni lehetne) A 1,5 % munkaerő-piaci járulék terhére nincs lehetőség a családi járulékkedvezmény érvényesítésére, azt minden hónapban meg kell fizetni.

23 Példa a járulékkedvezményre Munkavállaló 3 gyerekkel jogosult családi kedvezmény és családi járulékkedvezmény érvényesítésére Ft munkabér alapulvételével. Családi kedvezmény havi keret: Ft Munkabére: (adóelőleg-alap) x 16%= Ft (ez az összeg érvényesíthető lenne a járulékból.) A forint járulékterhe ( %=17%)= forint ( = Ft) A magánszemély nem fizet 4+3=7% egészségbiztosítási járulékot és 10% nyugdíjjárulékot, így kifizetett nettó bére Ft-tal nő A családi kedvezmény kihasználható havi kerete összesen Ft-al csökkent ( Ft Ft), még maradt ebben a hónapban Ft, fel nem használt kedvezmény keret.

24 Társadalombiztosítás A táppénz A két évnél hosszabb biztosítási jogviszony (munkaviszony) 60 %, a két évnél kevesebb biztosítási jogviszony (munkaviszony), 50 % illetve gyógyintézeti ellátás idején 50 %. Havi összege nem haladhatja meg: a táppénz első napján érvényes minimálbér 200 %-át, jan.1-től a Ft-ot, napi maximális összege a jogosultság első napján érvényes minimálbér 200 %-ának harmincad része 6 766,66 Ft. Maximum egy évig jár, a TB köteles 240 napot követően 15 napon belül jelezni a kezelőorvosnak a lejárat napját. (A TB és a munkáltató közös anyagi terhe)

25 Társadalombiztosítás A táppénz A munkahelyi balesetnél továbbra is 100 %-os a táppénz összege, az úti-üzemi balesetnél 90 % (munkába menet és jövet) július 1-től változott a figyelembe veendő irányadó időszak A jogszabály módosítása következtében az egészségbiztosításhoz kötődő pénzbeli ellátások (táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj) összegét kizárólag annál a foglalkoztatónál elért jövedelem alapján állapítják meg, ahol a biztosított a keresőképtelenség fennállásakor biztosítási jogviszonyban állt. (ez kedvezőbb a munkáltatóknak, mert nem kell az esetleges korábbi többletjövedelmeket figyelembe venniük)

26 Betegszabadság 15 munkanap, amelyet a munkáltató fizet Díjazása: a távolléti díj 70 %-a, (KSZ-ben lehet több is) veszélyeztetett terhes (9-es kód) nem veheti igénybe csak a táppénzt (ami, kevesebb 50 % vagy 60 %) A betegszabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni és a beosztás szerinti napi munkaidő mértékének megfelelően díjazni (pl. 10 vagy 12 óra, általános munkarendben 8 óra), (távolléti díj 70 %)

27 Társadalombiztosítás Nők nyugdíja 40 éves szolgálati idővel évi CLXX. törvény Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel (munkaviszonnyal) rendelkezik, Jogosultsági időnek minősül: a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.

28 Társadalombiztosítás Nők 40 évnél kevesebb munkaviszonnyal Nem számít bele a szakmunkás és egyetemi képzés időszaka! (csak a szolgálati időt növeli a nyugdíj kiszámításakor, de nem minősül munkaviszonynak) Az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet. (legalább négy gyermek után beszámítható maximum 8 év, ezt követően a gyermeke számának beszámítása alapján max. 8 gyereknél 28 év is elég)) Olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér- szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a harminc évet kell el kell érjen a munkaviszonya.

29 Társadalombiztosítás Nyugdíj melletti munkavállalás Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt korhatár előtti ellátásban részesülő személy (ideértve az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat, a korkedv. nyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, a bányász, művész nyugdíjat is) keresőtevékenységet folytatnak, a meghatározott összegű nyugdíjjárulék alapot képező kereset, - jövedelem megszerzése után a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Korlát: 2014-ben a Ft-os minimálbér 18 x összege a maximum = Ft Mindezek korhatár előtti ellátásoknak minősülnek, egészen addig, míg ezek a személyek a 62 éves kort nem érik el, azt követően nincs kereseti korlát!

30 Társadalombiztosítás Nyugdíj melletti munkavállalás Mindaddig, amíg a nyugdíjas adott évi (nyugdíjjárulék-alapot képező) keresete nem éri el az ún. éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes minimálbér – Ft-os 18 szorosát= Ft-ot addig a keresete mellett az ellátást, a nyugdíjat is korlátozás nélkül felveheti. ha a kereset meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig az ellátás vagy a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, a decemberi ellátást, nyugdíjat vissza kell fizetni. A közszférában munkaviszony folytatásakor - 62 év betöltését követően - választani kell a nyugdíj vagy a jövedelem között, egyéni engedéllyel (miniszterelnöki!) foglalkoztathatóak csak, a nyugdíj felfüggesztése mellett.

31 Társadalombiztosítás Nyugdíjkorhatárok január 1-jétől fokozatosan 62-ről - 65 évre emelkedik az öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatár. Csak az január 1-je előtt születettek esetében maradt a betöltött 62. életév az öregségi nyugdíjkorhatár Az előrehozott, a csökkentett előrehozott és a korengedményes öregségi nyugdíj december 31-től megszűnt 2014-ben korábban csak a korkedvezményre jogosító munkakörben jogot szerzettek és a 40 év munkaviszonyt szerzett nők mehetnek el nyugdíjba Szolgálati idő igazolás helyett adategyeztetési eljárást vezettek be! Hivatalból indul, de lehet kezdeményezni egyénileg is

32 Társadalombiztosítás A nyugdíjkorhatárban 2010-ben bekövetkezett változás aki 1952-ben született, annak a 62. életév betöltését követő 183. nap, aki 1953-ban született, annak a betöltött 63. életév, aki 1954-ben született, annak a 63. életév betöltését követő 183. nap, aki 1955-ben született, annak a betöltött 64. életév, aki 1956-ban született, annak a 64. életév betöltését követő 183. nap, aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.

33 Társadalombiztosítás Öregségi teljes és résznyugdíj Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik. öregségi résznyugdíjra pedig az, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább 15 év szolgálati idővel rendelkezik december 31-ét követő időponttól az irányadó nyugdíjkorhatár betöltését követően igényelt öregségi nyugdíj jogosultságra alapvető feltétel a biztosítással járó jogviszony megszüntetése (a munkaviszony megszűnése !)

34 Szolgálati idő számítása 10 év szolgálati időtől indul 33 %-al évi 2%- emelkedik a beszámítás mértéke a 25. évig, a 26. évtől évi 1%-al emelkedik a 36. évig, a 37. évtől a 40. évig évente 1,5 %-al emelkedik 40 év szolgálati idő felett évenként 2 -2 %-os a növekedés mértéke a havi átlagkereset beszámításában (szolgálati idő „vásárlása – egyéni megállapodás alapján legalább a minimálbér 34 %-a)

35 A nyugdíj alapját szolgáló átlagkereset degresszív beszámítása január 1-től a megállapításra kerülő saját jogú nyugellátás alapját képező havi átlagkeresetből Ft számítható be 100 %-ig az ezt meghaladó részből: a – Ft közötti átlagkereset 90%-át, a Ft feletti átlagkereset 80%-át, kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni. (nem változott az utóbbi években)

36 Gyermekkel kapcsolatos ellátások Terhességi gyermekágyi segély (TGYÁS) évi LXXXIII. tv.(Eb. tv.) 42. § a naptári napi átlagkereset 70 %-a, nincs felső korlátja Gyermekgondozási díj (GYED) évi LXXXIII. tv.(Eb. tv.) 42/D. § (1) bek. A naptári napi átlagkereset 70 %-a, van felső korlátja legfeljebb havonta a mindenkori minimális bér kétszeresének 70 %-a: ,-Ft, a szükséges biztosítási idő 365 nap! szolgálati idő, mert 10 % nyugdíjjárulékot vonnak belőle! Új! Január 1-től az ikergyermekek után három év a GYED hossza

37 Új foglalkoztatási kedvezmények kisgyermekes anyáknak A GYED Extra (GYED = gyermekgondozási díj, GYES = gyermekgondozási segély) a.) Munkavégzés a gyermek egyéves kora után január 1-től a GYED és GYED folyósítása mellett vállalható munka a gyermek egyéves kora után, úgy hogy, ha a gyermek egyéves kora után munkába áll az anya, nem kell lemondania a GYED és a GYES összegének folyósításáról.

38 Új foglalkoztatási kedvezmények kisgyermekes anyáknak Újabb gyermek vállalását követően az ellátások együttfolyósítása: január 1-ét követően megszületett újabb gyermek esetén a korábbi ellátások megmaradnak, így például két GYED-re vagy GYED-re és GYES-re, illetve akár két GYES- re is jogosulttá válhatnak az érintettek egy időben.

39 A diplomás GYED A diplomás gyed bevezetésével a felsőfokú képzés nappali tagozatán két aktív félévet meghaladó hallgatói jogviszonnyal rendelkező anya a gyermek egyéves koráig GYED-re szerez jogosultságot, ezt követően a GYES mellett végezheti a tanulmányait. A diplomás GYED érinti a felsőfokú alapképzésben, szakképzésben, felsőoktatási szakképzésben és a szakirányú továbbképzésben tanulókat, akik a minimálbér ( Ft) alapján kapnak majd GYED- et. (70%) Akik mesterképzésben, egységes osztatlan képzésben vagy doktori képzésben végeznek, a garantált bérminimum ( Ft) alapján kapják meg a GYED-et. Ezt követően a GYES alanyi jogon jár.

40 Családi pótlék (évek óta nem emelkedett) Egy gyermekes család esetén ,-Ft/hó Egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén ,-Ft/hó Kétgyermekes család esetén gyermekenként ,-Ft/hó Két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként ,-Ft/hó Három, vagy több gyermeket nevelő család esetén gyermekenként ,-Ft/hó Három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként ,-Ft/hó Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén gyermekenként ,-Ft/hó Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként ,-Ft/hó Nagykorú fogyatékos esetén ,-Ft/hó Intézményben elhelyezett gyermek esetén ,-Ft/hó 14/2014. (V.13.) AB határozat alaptörvény ellenességet állapított meg az élettársi vagy házastársi kapcsolatban élő gyermekek családi pótlék összegének eltérő beszámítási lehetőségében)

41 Anyasági támogatás (évek óta nem emelkedett) Az öregségi nyugdíjminimum 225 %-a: ,-Ft Ikergyermek esetén 300%-a: ,-Ft A támogatás a szülést követő 180 napon belül igényelhető, ha az anya legalább négyszer – koraszülés esetén legalább egyszer – részt vett a terhes-gondozáson, A A Magyarországon tartózkodó külföldi is kapja, ha részt vesz itt a megfelelő számú terhességi vizsgálaton

42 Gyermekgondozási segély (GYES) Nincs biztosítási feltételhez kötve alanyi jogon jár, összege: az öregségi nyugdíjminimum 100 %-a: ,-Ft/hó 2 ikergyermek esetén az öregségi nyugdíjminimum 200%-a ( Ft/hó), 3 Ikergyermek esetén 300%-a ( Ft/hó), 4 Ikergyermek esetén 400%-a ( Ft/hó), 5 ikergyermek esetén 500%-a ( Ft/hó), 6 ikergyermek esetén 600%-a ( Ft/hó) A gyermek 3 éves koráig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után a gyermek 10 éves koráig vehető igénybe (Cst. 20. §). Az anya részére a GYES megtartása melletti munkavégzés megengedett január 1-től (korábban csak napi 6 óra, ami megmaradt a nagyszülő és az örökbefogadó szülőnél)!

43 Gyermeknevelési támogatás (GYET) Az öregségi nyugdíjminimum 100 %-a: ,-Ft/hó A támogatásban az a szülő részesülhet, aki 3 vagy több kiskorú gyermeket nevel, és a legkisebb 3 és 8 év közötti (1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 26. §(1)-(2) bek. Cst. 23. §)

44 Gyermekápolási táppénz A szülőnek - gyermeke után jár a gyermek 12 éves koráig: 1-3 éves korig 84 nap (egyedülállónak is 84 nap) 3-6 éves korig 42 nap (egyedülállónak 84 nap) 6-12 éves korig 14 nap (egyedülállónak 28 nap) Nem a naptári évre vonatkozik, hanem a gyermek születésnapjától - születésnapjáig tartó időszakra szól, ha nem került felhasználásra nem vihető át a következő évre, újra indul a következő keret. Új! júliustól - a 12 évesnél idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermek esetén, méltányosságból igényelhet táppénzt a szülő, függetlenül attól, hogy kórházban vagy otthon kezelik a gyermeket. (az Mt. szerint bele számít a 30 napot meghaladó keresőképtelenségbe, így a szabadságot csökkentő táppénzes napokba, el lehet térni tőle!)

45 Változott a TGYÁS és a GYED összegének kiszámítása július 1-től Lényege, hogy csak a gyermek születésekor fennálló munkaviszonyból származó jövedelmet lehet figyelembe venni a számításkor! Akinek gyermeke május 11-e előtt született, annak a régi és az új szabályok szerint is ki kellett számolni az ellátás összegét és a kettő közül a biztosított számára kedvezőbbet kell folyósítani.

46 „2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről” ( a továbbiakban Mt.) AMIRE FIGYELNI KELL! „A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni.” Mt. 53. § A várandósság megállapításától gyermeke hároméves koráig, - ha gyermekét egyedül neveli az anya - annak tizenhat éves koráig - hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára. (Alkotmánybírósági döntés 14/2014. (V. 13) AB határozat a várandósság bejelentéséről a 65.§ (5) bekezdésében foglalt „ a felmondás közlését megelőzően”) teendő bejelentési kötelezettség miatt törvényellenesnek mondta ki!)

47 „2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről” AMIRE FIGYELNI KELL! A munkavállaló számára egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig - munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján - a munkakörében nem foglalkoztatható. Mt. 60. § (1) A munkavállaló a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. A várandós kismamát a munkavégzés alól fel kell menteni és részére állásidőt kell fizetni (ez az alapbérének 100 %), ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása azért nem lehetséges, mert nincs számára megfelelő munkakör. A felmentés idejére alapbére illeti meg, kivéve, ha a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el.

48 „2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről” AMIRE FIGYELNI KELL! Az Mt. mentesíti a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól - az emberi reprodukciós eljárásban résztvevő nőt az egészségügyi intézményben történő kezelés időszakára, - a várandós nőt a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatok időtartamára, - illetve meghatározott időre a gyermek szoptatásának céljából. (Mt. 55.§)

49 „2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről” AMIRE FIGYELNI KELL! A várandós nőt, és a gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságon lévőt, a beteg gyermekét ápolót, illetve az emberi reprodukciós eljárásban résztvevő nőt (a kezelés megkezdésétől számított 6 hónapig) felmondási védelem illeti meg. A gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságon lévőre vonatkozó felmondási tilalom a gyermek három éves koráig ( beteg gyermek esetében annak 10 éves koráig) tart, de a gyakorlatban csak addig él, amíg az anya (vagy apa) a gyermekgondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot igénybe veszi és nem áll munkába.

50 „2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről” ( a továbbiakban Mt.) AMIRE FIGYELNI KELL! Az anyát vagy a gyermekét egyedül nevelő apa munkaviszonyának felmondással történő megszüntetése esetére felmondási tilalom helyett felmondási korlátozás vonatkozik a gyermek hároméves koráig, abban az esetben is, ha a gyermekgondozási segélyt nem veszi igénybe. Mt. 66.§ A munkaviszony a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból csak akkor szüntethető meg, - ha a munkáltatónál nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör - vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja. (Mt. 56.§) (ugyanaz, mint az öregségi nyugdíj előtt öt évvel)

51 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről ( a továbbiakban Mt.) AMIRE FIGYELNI KELL! Idősebb munkavállalók munkajogi védelme: Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással a 78. § (1) bekezdésében (szándékos, súlyos és gondatlan magatartás, vagy olyan magatartás, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi) meghatározott okból szüntetheti meg. A munkavállaló munkaviszonya a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.

52 „2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről” AMIRE FIGYELNI KELL! Az anya egybefüggő huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult, ebből két hetet köteles igénybe venni (2014. márc. 1. hatályba lépéssel) A szülési szabadság tartamát a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve, munkában töltött időnek kell tekinteni. Mt.127. § A szülési szabadság (melyre terhességi gyermekágyi segély, TGYÁS jár) igénybevételét a munkáltatónak írásban kell bejelenteni, erre a szülő nő jogosult ( gyermek három, illetve maximum tízéves koráig), a kérelmet a munkáltató nem utasíthatja el. (Mt §)

53 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről ( a továbbiakban Mt.) AMIRE FIGYELNI KELL! A gyermek gondozása céljából igénybevett fizetés nélküli szabadságról a munkába való visszatérési szándékot legalább 30 nappal korábban be kell jelenteni a munkáltatónak, mert annak foglalkoztatási kötelezettsége 30 nap elteltével éled fel /áll fent. A munkáltató ekkor az eredeti munkaszerződés szerint – azonos munkakörben, munkahelyen köteles foglalkoztatni a visszatérő anyát, illetve, ha a munkakör megszűnt - és nincs a képzettségnek, végzettségnek megfelelő munkakör, amit felajánlhat - a munkaviszony megszüntetése esetében a törvénynek megfelelően kell eljárnia. (a korábbiakban erről már szó volt)

54 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről ( a továbbiakban Mt.) AMIRE FIGYELNI KELL! A gyermek gondozása céljából igénybevett fizetés nélküli szabadságról a munkába visszatérő munkavállalónak (vagy az ápolási díjról visszatérőnek) a munkáltató ajánlatot kell tennie korábbi munkabérének módosítására az Mt. 59.§-a alapján. „Ennek során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére a munkáltatónál időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó.”

55 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről ( a továbbiakban Mt.) AMIRE FIGYELNI KELL! Amennyiben az anya a gyermekgondozási szabadság lejárta után nem kíván korábbi munkáltatójánál dolgozni, akkor is jelentkeznie kell a fizetés nélküli szabadság lejárta előtt a volt munkáltatójánál a munkaviszonyának megszüntetése miatt Mt. „68. § (1) A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik. (2) A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban az alábbiakban meghatározott tartam lejártát követő napon kezdődik: a) a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, b) a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség, c) a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság.

56 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről ( a továbbiakban Mt.) AMIRE FIGYELNI KELL! „Mt § (1) A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb a) egy gyermeke után kettő, b) két gyermeke után négy, c) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. (2) Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos. A gyermek születésének évétől, annak az évnek a végéig, amikor a gyermek a 16. életévét betölti, pótszabadság jár a szülőknek. A pótszabadságra való jogosultság a családok támogatásáról szóló törvény szerint a saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek után illeti meg a szülőket. A gyermek után járó pótszabadság mindkét szülőt megilleti, abban az esetben is, ha egy munkáltatónál dolgoznak

57 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről ( a továbbiakban Mt.) AMIRE FIGYELNI KELL! Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal”. Gyermeke születésekor öt munkanap pótszabadság illeti meg az apát, melyet legkésőbb a szülést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni. Az ikergyermekek születése esetében hét nap pótszabadság illeti meg az apát.

58 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről ( a továbbiakban Mt.) AMIRE FIGYELNI KELL! 113. § (1) A munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályokat a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni a) a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig, b) a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke hároméves koráig, c) a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat fennállásakor. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a) egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható, b) a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be, c) rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el.

59 „2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről” AMIRE FIGYELNI KELL! A munkavállaló várandóssága megállapításától - a gyermek hároméves koráig, illetve a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke hároméves koráig- számára éjszakai munka nem rendelhető el. A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára - gyermeke hároméves korától négyéves koráig - rendkívüli munkaidő vagy készenlét csak hozzájárulásával rendelhető el.

60 A Polgári Törvénykönyv (a legfontosabb változások) Második Könyv: Az ember, mint jogalany A cselekvőképesség kapcsán: a) általános korlátozhatóság megszüntetése b) cselekvőképességet nem érintő támogatott döntéshozatal c) rendelkezés a cselekvőképesség jövőbeli korlátozása esetére a sérelemdíj bevezetése, mint a személyiségi jogok megsértésének új szankciója Negyedik Könyv: a Családjog a családi jog beemelése a Ptk.-ba a házassági vagyonjogi szerződés részletes szabályozása élettársak tartásának és lakáshasználatának a rendezése örökbefogadó csak 25. életévét betöltött személy lehet a szülői felügyeleti jog szabályainak átdolgozása

61 Az eddigi témákban használandó törvények évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról évi I. törvény a munka törvénykönyvéről Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény

62 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A többségében nőket foglalkoztató ágazatokban a munkáltatókat és a munkavállalókat érintő megváltozott törvények és azok hatásai (Mt.- Ptk., Adó -TB) Tarsoly."

Hasonló előadás


Google Hirdetések