Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

SIPKAY BARNA KERESKEDELMI, VENDÉGLÁTÓIPARI, IDEGENFORGALMI KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 2014.10.21.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "SIPKAY BARNA KERESKEDELMI, VENDÉGLÁTÓIPARI, IDEGENFORGALMI KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 2014.10.21."— Előadás másolata:

1 SIPKAY BARNA KERESKEDELMI, VENDÉGLÁTÓIPARI, IDEGENFORGALMI KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

2 2013/2014. tanév 2+2 képzési forma OKJ : 133/2011.(VII. 18.) Korm. rendelet Kamarai szvk : 32/2011. (VIII.25.) NGM rendelet Központi program: /2011. közleményben kiadott vagy 3 éves képzési forma OKJ: 133/2011.(VII. 18.) Korm. Rendelet Kamarai szvk : 32/2011. (VIII.25.) NGM rendelet Központi program: /2011. közleményben kiadott vagy 3 éves képzési forma OKJ: 150/2012. (VII.6) Korm. rendelet szvk : 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet Követelménymodul : 217/2012 (VIII.9.) Korm. rendelet 2012/ tanévben utoljára indított képzési forma

3 Az új törvényi szabályozás elemei:  a külső gyakorlati képzőhelyeken alkalmazandó minimális és maximális csoportlétszám feltételei  Iskola rendszerű szakképzés az SZVK előírásai mellett a szakképzési kerettanterv alapján is folyik  Iskolarendszerű szakképzésben részszakképesítésre nem lehet beiskolázni. Kivétel: speciális szakiskolai képzésben résztvevő tanuló.  9. évfolyamon a szakmai gyakorlati képzést – az összefüggő szakmai gyakorlat kivételével – a szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kell megszervezni.

4  a gyakorlati képzés csak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésből és a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésből áll,  az összefüggő szakmai gyakorlat a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott gyakorlat része,  előzetes tanulmányok beszámításának lehetősége,  új szabályok, szakmai tartalmat rögzítő dokumentáció szerinti képzés indítása, csak abban esetben ha a tanévkezdést megelőzően kellő időben elkészülnek a szükséges jogszabályok,  szakképző iskolába szakképzésre csak az a tanuló vehető fel,, aki: az adott szakképesítésre az SZVK-ban előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel.

5 Alapelv: az első, állam által elismert szakképesítés megszerzését az állam az iskolai rendszerű szakképzés keretein belül ingyenesen biztosítja. Ingyenes a tanuló részére  az első szakképesítésre történő felkészítés szakiskolai képzésben 5 tanéven keresztül, az érettségi végzettséggel rendelkező tanulók esetén a szakközépiskolai képzésben 3 tanéven keresztül,  egy szakképesítés-ráépülésre történő felkészítés az OKJ-ban előírt képzési időnél egy tanévvel hosszabb ideig,  a szakközépiskolában a szakmai érettségire történő felkészítés hat tanéven keresztül,  a szakközépiskolában a szakmai érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótló érettségi vizsga,

6  a tanuló részére az iskolai rendszerű szakképzésben az első komplex szakmai vizsga és első alkalommal a javító- és pótlóvizsga. Minden esetben ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel ( től)  a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanuló részére. Kivétel: az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló Ingyenes  az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló részére a második szakképesítés megszerzéséig. Az ingyenesség másik oldala: azoktól a tanulóktól, akiknek a képzésben való részvétele térítésmentes, a gyakorlati képzést szervező semmiféle díjazást, térítést nem kérhet és nem is adhat a gyakorlati képzést szervezőjének a tanuló, vagy rá tekintettel a szülő.

7 Szt. 28.§ (4). Szintvizsgát annak a szakiskolai tanulónak kötelező tennie, aki  nappali rendszerű oktatásban vagy  a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt a szakmai képzésben és  nem rendelkezik érettségi végzettséggel. Szt. 28.§ (3). „…A szakiskolai tanuló szakmai gyakorlati képzésére […] a tizedik- tizenegyedik évfolyamon a szintvizsga teljesítéséig  kizárólag a szakképző iskolában vagy  a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kerülhet sor.”

8  27/2012 NGM r. szerint indított szakképesítések esetében: Sikeres szintvizsga: TSZ köthető az összefüggő szakmai gyakorlat kezdetétől a hátralévő teljes képzési időre Sikertelen szintvizsga: iskolai vagy kizárólag gyakorlati célt szolgáló vállalati tanműhelyben szervezhető a képzés.  32/2011 NGM r. szerint indított 3 éves előrehozott (alternatív), illetve a „2+2”-es képzés esetén A szintvizsga hiánya semmilyen kötöttséget nem jelent 10. illetve a 11. évfolyamtól. /Szt. 92/A § (1) /  Az átiskolázásban érintett tanulók: Szt. 28. § (3) bekezdése szerinti szabályozást kell alkalmazni

9  A felnőttoktatás keretében folyó szakképzés a részt vevő tanuló - sajátos elfoglaltságához, - egyedi életkörülményeihez, - meglévő ismereteihez és - életkorához igazodó képzési forma. Képzésszervezési formái:  nappali,  esti,  levelező oktatás munkarendje és az  oktatás egyéb sajátos munkarendje szerinti A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben tanulószerződés nem köthető. Kivétel: a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás keretében folyó szakképzés

10 A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 60. §. (2) „a tanuló attól az évtől kez­dődően, amelyben  8 évfolya­mos általános iskola esetén 16.,  középiskola és szakiskola ese­tén 21. életévét betölti, kizáró­lag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.„ A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény 33.§. (7) „ az a tanuló, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott életkort megelőzően kezdi meg a tanulmányait szakképző évfolyamon a nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, a nemzeti köznevelésről szóló törvény életkori előírásaitól eltérően – kizárólag folyamatos képzésben, évfolyamismétlés és szüneteltetés nélkül – befejezheti a megkezdett tanulmányait azonos munkarendben.”

11  Az évfolyamok száma a tanuló előképzettségétől függően eltérő lehet.  A ráépülés előtti képzés 4+1 illetve 4+2 év alatt is teljesíthető. Ha a tanuló nem kezdte meg nappali munkarendben tanulmányait a ráépülésre vagy a második szakképesítésre való felkészülés érdekében, azon naptári év előtt, amelyben a 21. évét betölti, már nem lesz lehetősége arra, hogy nappali munkarendben készüljön fel a következő szakképesítésére. Amennyiben a tanuló az ágazati képzésének megfelelő szakirányban tanult tovább szakképző évfolyamon:  a 21. életév betöltése előtt meg tudja kezdeni a ráépülés tanulását, amely így  nappali rendszerben folytatható és  tanulószerződés köthető.

12 A tanulók gyakorlati képzése megvalósulhat:  iskolai tanműhelyben,  Kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló vállalati tanműhelyben (9. évf., csak TSZ)  külső vállalati gyakorlati képzőhelyen  tanulószerződés (szerződő felek: gazdálkodó szervezet, tanuló)  együttműködési megállapodás (szerződő felek: gazdálkodó szervezet, iskola) alapján

13 A tanuló gyakorlati képzés keretében:  a gyakorlati képzés szakképzési kerettantervében meghatározott feladat ellátására kötelezhető,  egészséges, biztonságos körülmények között foglalkoztatható. A gyakorlati képzést szervező köteles:  a tanulót a gyakorlati képzési feladattal összefüggő munkavédelmi oktatásban kell részesíteni.  a biztonságos munkavégzés alapvető ismereteit elsajátíttatni  munkabiztonsági és tűzvédelmi oktatásban részesíteni, (a gyakorlati képzés teljes ideje alatt fenn áll)  gondoskodnia a tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról.  a komplex szakmai vizsga gyakorlati részére történő felkészítéséért

14  Tanulószerződés csak a képzés szakmai vizsgáig tartó, hátralévő teljes időtartamára köthető.  Fiatalkorú tanuló esetében a gyakorlati képzési idő a napi 7 órát, nagykorú tanuló esetében pedig a napi 8 órát nem haladhatja meg.  A napi gyakorlati képzési időt arányosan csökkenteni kell, ha a gyakorlati képzés rendszeresen olyan területen (munkahelyen) történik, ahol a gyakorlati képzést folytató szervezettel munkaviszonyban álló munkavállalókat is rövidebb munkaidőben foglalkoztatják.  Fiatalkorú tanuló napi képzését hat óra és huszonkét óra között, folyamatosan kell megszervezni. A tanuló részére a gyakorlati képzés befejezése és a következő napi gyakorlati képzés megkezdése között legalább tizenhat óra folyamatos pihenőidőt kell biztosítani.  A tanuló a napi képzési időt meghaladó gyakorlati képzésre nem vehető igénybe.

15 Az Szt. 66. § (1) bekezdése szerint a gyakorlati képzésben részt vevő tanulót tanévenként azokban a tanévekben, amelyekben a tizenkilencedik életévét még nem tölti be, legalább harmincöt nap, ezt követően legalább harminc nap pihenőnap illeti meg. A pihenőnap kiadásánál figyelemmel kell lenni a tanulókat a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján megillető őszi, téli, tavaszi és nyári szünet kiadásának rendjére. Az őszi, téli, és tavaszi szünetek valamennyi tanulót megilleti, ezért a pihenőnapok számából nem kell levonni.

16 A gyakorlati képzést folytató szervezet:  a heti pihenőnapokon és  a munkaszüneti napokon, valamint  az őszi, a téli és a tavaszi szünet időtartama alatt a tanulót gyakorlati képzésre csak  a rendeltetése folytán e napon is működő gyakorlati képzési helyen és  a szakképző iskola hozzájárulásával veheti igénybe vagy abban az esetben,  ha a tanuló mulasztását pótolja. A tanuló éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésére (túlmunka), valamint készenlét ellátásra nem vehető igénybe.

17 Befejező szakképző évfolyam:  az utolsó tanítási nap és a szakmai vizsga között nem kötelező a tanulónak gyakorlati képzésen részt venni,  az utolsó tanítási nappal a tanuló „teljesítette” az adott évfolyam követelményeit,  a tanuló a szakmai vizsga előtt a vizsgára való felkészülés céljából gyakorlati képzésen továbbra is részt vehet,  a gyakorlati képzés feltételeiről egyénileg kell a gyakorlati képzést folytató szervezettel megállapodni.  egy alkalommal legalább tíz nap egyéni felkészülési idő illeti meg a tanulót

18 Tanulószerződés a tanulóval:  az adott képzés első szakképzési évfolyamának kezdetétől kezdődő hatállyal,  az első, állam által elismert szakképesítésre történő felkészítés céljából folyó,  költségvetési támogatásban részesíthető képzésre köthető.” Tanuló  tanulói jogviszonyban álló  aki olyan köznevelési intézményben tanul, amelynek székhelye Magyarországon található.  nappali rendszerű iskolai oktatásban kell részt vennie  Szintvizsga kötelezettség  Egészségügyi feltételeknek, pályaalkalmassági követelményeknek való megfelelés

19 A tanulóval jogviszonyba kerülő másik szerződő fél:  részben azokból az alanyokból kerül ki, akik eddig is köthettek tanulószerződést. (gazd. szerv., cég, vállalkozás)  más részről bővült a tanulószerződés kötésére jogosultak köre olyan szervezetekkel, amelyek - egészségügyi, - művészeti, - közművelődési, - oktatási és szociális ágazatba tartoznak illetve az alábbi szervezeti formában működik:  költségvetési szerv,  alapítvány,  egyesület  egyházi jogi személy. Külön kategória: agrárágazatba tartozó őstermelők

20  Tanulószerződés csak teljes képzési időre és csak az első szakképesítés megszerzésére irányuló képzések esetében köthető  A tanulószerződés megkötésére vonatkozó szándék bejelentése a tanév megkezdése előtti május hó 15. napjáig  A megkötött tanulószerződést a gyakorlati képzését szervező szervezet öt napon belül megküldi a nyilvántartást vezető szerv részére ellenjegyzés céljából.  A tanulószerződést lehetőleg minden év augusztus 15-éig, de legkésőbb a tanév megkezdése előtt kell megkötni.  Változás a korábbi rendelkezésekhez képest, hogy már nem a gazdasági kamara képviselője előtt, azaz az ő jelenlétében kell megkötni a tanulószerződést, hanem az a későbbi ellenjegyzéssel válik érvényessé.

21  a szintvizsga kötelezettség, illetve eredményessége Szt. 28.§ (3), (4).  a gyakorlati képzőhely típusát „kizárólag gyakorlati képzési célt szolgál-e” Szt. 26.§. (1)  egészségügyi alkalmassági vizsgálatának meglétét, eredményét,  pályaalkalmassági vizsgálatnak meglétét, eredményét,  Szakiskolai képzés évfolyamát

22 A szakmai gyakorlati képzés teljesítése a tanuló számára kötelező. A szabályozás rendelkezései szerint különválik  a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről, /igazolt és igazolatlan mulasztás egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő 20 %-t, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. /  a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő gyakorlati képzésről való /igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő 20 %-t, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette. Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) 5 %-t. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles./ mulasztások szabályozása.

23 Ha a tanuló mulasztása  a szorgalmi időszakban meghatározott mértéket eléri,  de igazolatlan mulasztása nincs  és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja  és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása  az összefüggő szakmai gyakorlatról meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, de  igazolatlan mulasztása nincs, vagy  az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát és az igazolatlan mulasztását pótolta,  és a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja.

24 A tanulószerződés megszűnésének objektív esetei: A tanulószerződés megszűnik  ha a tanuló sikeres komplex szakmai vizsgát tett, a szakmai bizonyítvány kiállításának napján,  a szakképző iskolából való kizárással, vagy a tanulói jogviszonynak a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozott esetekben történő megszűnésének napján, amennyiben a tanuló az iskolai tanulmányait harminc napon belül más szakképző iskolában nem folytatja,  a gyakorlati képzést szervező szervezet jogutód nélküli megszűnésének napján,  a gyakorlati képzést szervező szervezetnek a gyakorlati képzésben való részvételtől eltiltó határozata jogerőre emelkedésének napján, azonnali végrehajtás elrendelése esetén a határozat közlésének a napján,  a tanuló halála napján

25 A szerződő felek akaratától függően a tanulószerződés megszűnik:  közös megegyezéssel történő megszüntetés esetén a közös megegyezésben megjelölt napon,  felmondás esetén a felmondás közlésétől számított tizenötödik napon,  azonnali hatályú felmondás esetén a felmondás közlésének napján, Azonnali hatályú felmondás esetei:  a tanulószerződésben vállalt lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy  egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a tanulószerződés fenntartását lehetetlenné teszi,  ha a szakképző iskola a tanulót elégtelen tanulmányi eredmény miatt a képzési idő alatt másodszor utasította a szakképzési évfolyam megismétlésére.

26  Az Szt. nem ha­tározza meg az igazolatlan hi­ányzás azon mértékét, amely esetén a felek a rendkívüli fel­ mondás lehetőségével élhetnek.  A hiányzások mértéke, oka, orvosolhatósága, a tanuló hozzáállása csak egyedi esetben vizsgálható.  A tanuló igazolatlan hiányzásának a mértéke lehet akkora, hogy a gyakorlati képzés eredményes folytatása lényegé­ben lehetetlen.  A felmondási okok alkalmasak legye­nek arra, hogy a tanuló szakmai vizsgára történő felkészülése, vagy a gyakorlati képzés továb­bi biztosítása lehetetlenné váljon vagy jelentős akadályba ütköz­zön.

27  A tanulói jogviszony szüneteltetése esetében a tanulószerződés is szünetel.  Ebben az esetben passzív módon él a tanulószerződéses jogviszony alapjául szolgáló tanulói jogviszony is.  A tanulószerződésből eredő jogok és kötelezettségek nem illetik meg, és nem terhelik a feleket.  Biztosítási viszony nem áll fenn.  Nem értelmezhető a szakképzési hozzájárulási kötelezettség gyakorlati képzéssel való teljesítése.  Normatíva nem számolható el.

28 Együttműködési megállapodás köthető:  a gyakorlati képzésre előírt képzési idő 40 %-áig,  összefüggő szakmai gyakorlat megvalósítására abban az esetben, ha a gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola,  tanulók kiegészítő gyakorlati képzésre a gyakorlati képzésre előírt képzési idő legfeljebb 40%-ban  tanulók gyakorlati képzésre költségvetési szervnél kerül sor A gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola A szakképző iskola az együttműködési megállapodás megkötését megelőzően és azt követően folyamatosan ellenőrzi a gyakorlati képzés személyi és tárgyi feltételei meglétét.

29  Költségvetési szervek részére től TSZ kötési lehetőség kiterjesztése, mégis is megmaradt részükre az EM kötés lehetőség, hogy a képzés jellegétől függetlenül a gyakorlati képzés egészére is köthető együttműködési megállapodás ezen intézményekkel.  Az együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzésen ténylegesen részt vevő tanuló nevét és oktatási azonosítóját tartalmazó függelék az együttműködési megállapodás részét képezi.  A függelék valamennyi példányát az együttműködési megállapodást kötő szakképző iskola legkésőbb a gyakorlati képzés megkezdését megelőző tizenötödik napig küldi meg a nyilvántartást vezető szervnek.

30 A tanuló pénzbeli juttatása:  tanulószerződés alapján, továbbá  együttműködési megállapodás alapján nappali rendszerű oktatásban az összefüggő szakmai gyakorlat idejére. Pénzbeli juttatás mértéke:  a minimálbér 15 %-ának meghatározott szorzata. A szorzó:  a szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott elméleti és gyakorlati képzési idő aránya alapján kerül megállapításra. 7 kategória: a 20 ‒ 80-as aránytól a 80 ‒ 20-as gyakorlat ‒ elmélet arányáig terjedően.

31 Egységes szempontrendszer alapján Az Szt. 48. §-ának g) pontjában előírt, előre meghatározandó egységes feltétel és szempontrendszer nem azt jelenti, hogy a pénzbeli juttatást kell minden esetben egységesen emelni, hanem azt, hogy a tanulószerződésben egységes módon jelenjenek meg azok a szempontok, amelyek szerint a tanuló pénzbeli juttatása a tanulmányi előmenetele, a gyakorlaton nyújtott teljesítménye és szorgalma alapján a későbbiekben megemelésre kerül, és amelyek minden tanulóra egyformán érvényesek.

32 Példa: Tanuló TSZ-ben rögzített havi díjazása első szakképző évfolyam első félévében a minimálbér 18%-a. Az emelés mértéke: a tanulmányi teljesítmény 3 értékéig 500 Ft, felette Ft ben a min.bér Ft-ra változott. A tanulót az első szakképző évfolyam ismétlésére kötelezték, tanulmányi eredménye csak az utolsó évfolyam haladja meg a 3 értéket. Pénzbeli juttatás összege első szakképző évfolyam  első félévében: Ft ill Ft től a félév végéig  második félévében: Ft = Pénzbeli juttatás összege a megismételt évfolyam  első félévében: Ft / 2 = Ft  második félévében: = Ft Pénzbeli juttatás összege a második szakképző évfolyam  első félévében: Ft Ft = Ft  második félévében: Ft Ft = Ft

33 Bukás befejező szakképző évfolyam:  A tanítási év utolsó tanítási napját követő naptól a tanuló juttatásra már nem jogosult.  Évismétlés esetében a pénzbeli juttatás a következő tanév első tanítási napjától jár. Mértéke: előző félvére megállapított összeg fele Pénzbeli juttatás kifizetése TSZ-s a tanuló esetén:  csak banki átutalással vagy  fizetési számlára történő befizetéssel lehet teljesíteni.

34  A tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulószerződés alapján a tanulószerződés hatálybalépésének napjától, teljes hónapra illeti meg.  A tanulói pénzbeli juttatás összegét a tanuló igazolatlan mulasztásával arányosan csökkenteni kell.  Ha a tanulószerződés a tanév megkezdése után, hónap közben jön létre vagy szűnik meg, a tanulót a tanulói pénzbeli juttatás időarányos része illeti meg.  A tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulószerződés alapján a tanév szorgalmi időszakot követő időtartamára, július és augusztus hónapra is megilleti.  A befejező szakképzési évfolyamon a tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulmányok befejezését követő első komplex szakmai vizsga utolsó napjáig illeti meg.

35 Példa: Kőműves szakképesítés. TSZ kötés: Első gyakorlati képzési nap: Képzés várható befejezésének ideje: Sikeres szakmai záróvizsga: Pénzbeli juttatás január hónap: teljes hónapra megállapított juttatás időarányos része. Pénzbeli juttatás június hónap: szintén időarányosan kell megállapítani a megszűnés napjáig eltelt napok szerint. Csökkentő tétel elszámolása január hó: nem számolható el. Csökkentő tétel elszámolása június hó: az adott hónapból a tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjai számának arányában kell meghatározni Ft x = /12 = (63.035/30) x 15 = Ft.

36 Pénzbeli juttatás EM esetén:  Tanuló részére szakképző évfolyamon csak az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára jár juttatás,  havi összege nem lehet kevesebb a hónap első napján érvényes minimálbér 15 %-ának 1,3 szeresénél.  Az összefüggő szakmai gyakorlat a juttatás szempontjából ugyanúgy viselkedik, mint a tanulószerződés alapján folyó gyakorlati képzés  A pénzbeli juttatás a megkezdett hetek után jár.  pénzbeli juttatás összegét a mulasztott napok arányában csökkenteni kell.  tanulói pénzbeli juttatásra vonatkozóan nem kell alkalmazni a banki átutalással vagy fizetési számlára történő befizetéssel történő teljesítést.

37 Az egyéb juttatások olyan természetbeni előnyök, amelyek a tanuló gyakorlati foglalkoztatását eleve lehetővé teszik, vagy azt megkönnyítik. A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben  kedvezményes étkeztetés,  útiköltség-térítés, munkaruha,  egyéni védőfelszerelés (védőruha),  tisztálkodási eszköz  felelősségbiztosítás A tanuló részére a gyakorlati képzést szervező szervezetnél a tanuló által választott szakképesítéssel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatások is adhatók.

38  a tanuló által a kötelezettségeinek megsértésével okozott károk megtérítését,  valamint a tanulónak okozott kár megtérítését határozzák meg.  A tanuló által okozott kár megtérítésének, vétkesség, azaz szándékosság esetén nincs korlátja.  Ha a tanulót a gyakorlati képzésben való részvétel során kár éri, a gyakorlati képzést folytató szervezet köteles azt megtéríteni.  A tanuló a gyakorlati képzést folytató szervezetnek gondatlanságból okozott kár értékének ötven százalékát köteles megtéríteni azzal, hogy a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a tanuló pénzbeli juttatásának egyhavi összegét.  A gazdálkodó szervezet önhatalmúlag nem jogosult a tanuló pénzbeli juttatásából levonni az egyébként jogosan járó kártérítés összegét. A kártérítési igényt minden esetben bíróság előtt kell érvényesíteni.

39 A szakképzésben részt vevő tanuló részére, a gyakorlati képzés szervezője köteles felelősségbiztosítást kötni. Képzés szervezője TSZ esetében a gazdálkodó szervezet A tanulói felelősségbiztosítás célja:  Egyrészt a tanuló által harmadik személynek okozott kár megtérítése (klasszikus)  másrészt a tanulókat a gyakorlati képzés során ért károk (személyi sérülés és tárgyrongálás) fedezetének biztosítása.

40 Második és további szakképesítés Szt. 2§.  „már meglévő, államilag elismert szakképesítés birtokában szerzik meg”  „figyelmen kívül kell hagyni azt az OKJ-ban szereplő, államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli szakképzésben szereztek”  „Nem számít második szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben – szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott körben – szerezhető szakképesítés”

41 Kedvezmények a szakmai képzés ingyenességét érintően Minden esetben ingyenes:  SNI tanulók,  készségfejlesztő szakiskola szakképzési évfolyamán tanuló középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók. Ingyenes:  A speciális szakiskolában tanuló enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló (ugyancsak SNI kategória) a második szakképesítés megszerzéséig. Tanulószerződés a második szakképesítés tanulásakor is köthető.

42 A második szakképesítés esetében az elméleti képzés nem ingyenes, a képzés keretében biztosított gyakorlati képzés sem az.  a tanulónak azért fizetnie kell (ha az iskolában folyik a képzés, akkor az iskolának, ha gazdálkodó szervezetnél, akkor a gazdálkodó szervezetnek),  a gazdálkodó nem számolhatja el és nem igényelheti vissza a kapcsolódó költségeket, mivel az állami támogatásnak minősül,  mivel nincs a tanuló részére pénzbeli juttatás fizetve, nincsenek járulékok, így nincs TB-jogviszony és szolgálati időbe történő beszámítás sem.”

43 A gazdálkodó szervezet a TSZ-t érintő módosításokat köteles bejelenteni a területileg illetékes kamarának. Módosítás: Ha a szerződéses feltételekben a felek  jogait vagy  kötelezettségeit érintő lényeges változás történik. Szerződést csak közös megegyezéssel, írásban lehet módosítani. Pl: képzés várható befejezése, képzőhely változás, pénzbeli juttatás vagy annak egységes szempontrendszerében történő változás Ha a TSZ adataiban változás áll be, de nem érint jogokat és kötelezettségeket akkor nem kötelező a módosítás

44 Javítás:  Elírás  Helytelen információ  Tévesen feltüntetett adat Ha a TSZ hatályba lépésekor feltüntetett adat helyes volt, de egy idő után megváltozott javításról nem lehet szó. Javítás esetén a szerződés minden példányát be kell kérni, javíttatni, aláíratni.

45  Együttműködési megállapodások esetében az egyik szerződő fél az iskola.  Az állami fenntartásba került, Klebelsberg Intézményfenntartó Központba integrálódott iskolák esetében az iskola helyett a KLIK a szerződő fél.  A feladatokért és kötelezettségekért is egyaránt a KLIK vállal felelősséget.  Az EM-t és annak mellékleteit az elméleti képzést biztosító iskola igazgatójának és a KLIK megyeközponti tankerületi igazgatójának is alá kell írni.  4 eredeti példányban készül  1 példányt a megyeközpontú tankerület részére is meg kell küldeni.

46 Az ellenőrzés célja:  A jogszabályokban előírt személyi és tárgyi feltételeknek meglétének vizsgálata,  kötelezettségek teljesítésének vizsgálata,  A képzés tartalmára vonatkozó előírások betartásának vizsgálata  visszajelzés a gyakorlati képzés területén folyó tevékenységekről, tapasztalatokról,  tanácsadás a képzés szervezésében, lebonyolításában, adminisztrálásában

47 A gyakorlati képzést szervező vagy folytató szervezetre vonatkozó dokumentumok:  Alapító okirat  Bérleti szerződés vagy tulajdoni lap másolata  Működési, illetve telephelyengedély  Szakképzésre vonatkozó hatályos jogszabályok gyűjteménye  A gyakorlati oktatással megbízott személy szakirányú képesítését igazoló okirat  A gyakorlati oktatással megbízott személy legalább 5 éves szakmai gyakorlatát igazoló dokumentum  A gyakorlati képzéssel megbízott személy nyilatkozata a büntetlen előéletről  Gépkönyvek, kéziszerszámok bevizsgálásának igazolása

48 A tanulók oktatásához kapcsolódó dokumentumok  Tanulószerződés (vagy együttműködési megállapodás)  Foglalkozási napló  Tanulói munkanapló  Munka- és tűzvédelmi oktatás dokumentumai  Szakmai és vizsgakövetelmény  Szakképző iskola pedagógiai programja, helyi tanterve, gyakorlati képzés helyi programja  Kötelező juttatások átvételének igazolása (tanulói pénzbeli juttatás számfejtési lapja, banki utalás igazolása, kedvezményes étkeztetés, munkaruha, védőfelszerelés, tisztálkodási eszköz)  Foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálat igazolása  Felelősségbiztosítás

49  Az adott megye illetékességi területén működő, a szakképzés fejlesztése szempontjából október 01-től konzultációs, javaslattevő, véleményező és tanácsadó fővárosi és megyei testületként működnek.  Hatásköre kiterjed minden olyan szakképzésre vonatkozó kérdéskörre, amely befolyásolja a megye szakképzés fejlesztésének elősegítését.  A beiskolázás arányaira és irányaira vonatkozóan javaslattételi jogkörrel rendelkeznek, de ezen jogkörük vonatkozik az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzésre egyaránt.

50  2014/2015-ös tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntést a 562/2013 (XII. 31.) Kormányrendelet tartalmazza.  5. mellékletében található a 2014/2015-ös tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítések, melyek egyben hiány-szakképesítések is.  A szakiskolai tanulmányi ösztöndíj célja a Kormány rendeletében meghatározott hiány-szakképesítések körébe tartozó, első szakképesítés megszerzésére irányuló, nappali rendszerű képzésben részt vevő tanulók támogatása.  Az MFKB megyénként legfeljebb 10, az adott megyében szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító hiány-szakképesítésre tesz javaslatot minden év március 31-ig.  Ösztöndíjban részesülnek a szakiskola szakképzési évfolyamán, az első szakképesítésre felkészítő, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, hiány-szakképesítést tanulók.

51  Az Szt. 92. §-ának (1) és (2) bekezdései tartalmazzák a szakiskolai, szakközépiskolai képzésekre vonatkozó átmeneti szabályokat.  2012 szeptemberében vagy korábban indult, jelenleg folyamatban lévő szakiskolai vagy szakközépiskolai képzések esetén lehetőség van a képzések korábbi szabályok és a régi OKJ szerinti befejezésére. Szakközépiskolai tanulók:  Ha előzetes tudás beszámítására nem kerül sor, csak új OKJ szereplő szakképesítések választhatók.  Ha előzetes tanulmányok beszámításra kerülnek folytathatják képzésüket (13. évfolyam) a korábbi szabályok alapján.

52 Kötelezettek köre:  A munkaerő foglalkoztatásában érdekelt munkáltatók többsége – néhány indokolt kivétellel – hozzájárulásra kötelezett. A vállalkozások egyfelől kötelesek hozzájárulni a szakképzés költségeihez, másfelől a hozzájárulásukat csökkenthetik.  Átalányadózó: a szakképzési hozzájárulási kötelezettségét az átalányadó megfizetésével teljesítheti. Ez alapján bevallási és elszámolási kötelezettsége sem keletkezik.  Az EVA hatálya alá tartozó adóalany az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott módon teljesíti a szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségét.  A KIVA alanyai mentesülnek a szakképzési hozzájárulási kötelezettség alól, ezért a 1408-as bevallás főlapján a „B” mezőbe jelölni kell, hogy kisvállalati adó alanyának a bevallását adja be.  A KATA alanyai a tételes adó megfizetésével nem mentesülnek a kiadózónak nem minősülő személyek részére juttatott jövedelmek után teljesítendő szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól.

53 A szakképzési hozzájárulás alapja: a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. Mértéke: 1,5 % (bruttó kötelezettség) A szakképzési hozzájárulás teljesíthető a) a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerint aa) a szakközépiskola vagy szakiskola (a továbbiakban együtt: szakképző iskola) és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött együttműködési megállapodás (új Szt §) alapján, az iskolai rendszerű szakképzésben a nappali rendszerű oktatásban és a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, vagy ab) a szakképző iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött tanulószerződés (új Szt §) alapján folytatott gyakorlati képzés - ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlatot is - szervezésével, b) az államilag támogatott létszám tekintetében a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlattal, ha a szakmai gyakorlatra külső képzőhelyen, a hallgatóval kötött hallgatói munkaszerződés alapján kerül sor c) Az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulás számlára történő befizetéssel.

54 A saját munkavállalók képzésével történő teljesítés esetén a bruttó kötelezettség csökkenthető a tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzésre számított csökkentő tétel, de legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5 százaléka mértékéig. További feltétel, hogy a kötelezett:  havonta legalább 45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzésével teljesíti részben a hozzájárulási kötelezettségét, és  az elszámolt képzésről a jogszabályban előírt adatszolgáltatást a fővárosi, megyei kormányhivatal munkaügyi központ szakigazgatási szervéhez január 12-éig határidőig teljesíti.

55 2014. évi alapnormatíva: Ft/fő/év, A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott összeg!  az együttműködési megállapodással érintett tanuló esetében a gyakorlati képzési normatíva összegét egy napra meghatározva, az alapnormatíva összegének 130-cal történő elosztásával kell kiszámítani: /130 = Ft/tanuló/nap  az előleg fizetésénél a csökkentő tétel havi összegét a tárgyév hónapjára vonatkozóan tanulónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi: előleg havonta tanulónként: gyakorlati napok száma*3 485 Ft/tanuló/nap  a tárgyévre vonatkozó csökkentő tétel éves összegét tanulónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi: éves csökkentő tétel tanulónként: tárgyévi gyakorlati napok száma*3 485 Ft/tanuló/nap

56 A gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés esetén:  a hallgatónként a gyakorlati képzési normatíva napi összegét az alapnormatíva összegének 100-zal történő elosztásával kell kiszámítani: /100 = Ft/hallgató/nap  az előleg fizetésénél a tárgyév hónapjára vonatkozóan a csökkentő tétel havi összegét hallgatónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok (munkanapok) számának szorzata képezi: előleg havonta hallgatónként: gyakorlati napok száma* Ft/hallgató/nap  a tárgyévre vonatkozó csökkentő tétel éves összegét hallgatónként a (2) bekezdés szerinti gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi: éves csökkentő tétel hallgatónként: tárgyévi gyakorlati napok száma*4 530 Ft/hallgató/nap

57 A szakképző iskola tanulójával kötött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén a csökkentő tétel éves összegét a tárgyévre vonatkozóan amennyiben a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára fennáll tanulónként az alapnormatíva összege és a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó szakmacsoportos súlyszorzó szorzata alapján kell meghatározni, amennyiben a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára nem áll fenn, akkor tanulónként a csökkentő tétel éves összege a havi csökkentő tételek összege: Ha a tanulószerződés megkötésére hónap közben kerül sor, a havi csökkentő tétel meghatározott összege azon hónap vonatkozásában számolható el a tanuló után először, amelyben a hozzájárulásra kötelezett legalább egy nap gyakorlati képzést teljesített. (havi csökkentő tétel) hónap közben szűnik meg, az adott hónapra vonatkozóan a havi csökkentő tétel meghatározott összegét az adott hónapból a tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjai számának arányában kell meghatározni. (napi csökkentő tétel)

58 A hozzájárulási kötelezettség éves bevallásának határideje: tárgyévet követő év január 12. Az előleg összegét havonta, elektronikus úton kell a NAV felé bevallani és megfizetni, illetve bizonyos feltételek mellett visszaigényelni a tárgyhót követő hónap 12. napjáig A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év január 12. napjáig kell befizetni vagy a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni. Az a hozzájárulásra kötelezett, aki kizárólag szakképző iskolai tanuló részére megszervezett gyakorlati képzéssel teljesíti, és a kötelezettség és a havi csökkentő tétel összege meghaladja a havi bruttó kötelezettsége mértékét, az a meghaladó részt az előleg bevallás során az állami adóhatóságtól az alábbiak alapján visszaigényelheti.

59 Ha a tanuló gyakorlati képzésével összefüggésben az együttműködési megállapodás és a tanulószerződésre számított csökkentő tételek összege a bruttó kötelezettség mértékét meghaladja, és az együttműködési megállapodás alapján számított csökkentő tétel ≥ bruttó kötelezettség, akkor kizárólag a tanulószerződés alapján számított csökkentő tétel vehető figyelembe az együttműködési megállapodás alapján számított csökkentő tétel < bruttó kötelezettség, és az együttműködési megállapodás alapján számított csökkentő tétel ≥ tanulószerződés alapján számított csökkentő tétel, akkor a csökkentő tétel legfeljebb a bruttó kötelezettség az együttműködési megállapodás alapján számított csökkentő tétel < bruttó kötelezettség, és az együttműködési megállapodás alapján számított csökkentő tétel < tanulószerződés alapján számított csökkentő tétel, akkor a csökkentő tételnek a bruttó kötelezettséget meghaladó összege igényelhető vissza. Ha a bruttó kötelezettség nulla, akkor kizárólag a tanulószerződés alapján számított csökkentő tétel vehető figyelembe a visszaigénylésnél

60 Köszönöm megtisztelő figyelmeteket! Kajdy József 30/ / Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 2.


Letölteni ppt "SIPKAY BARNA KERESKEDELMI, VENDÉGLÁTÓIPARI, IDEGENFORGALMI KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 2014.10.21."

Hasonló előadás


Google Hirdetések