Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A magyar tudománypolitika beavatkozási lehetőségei az EU növekedési stratégiájának tükrében 2014. április 10. Szeged Dr. KARDON Béla Főosztályvezető Emberi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A magyar tudománypolitika beavatkozási lehetőségei az EU növekedési stratégiájának tükrében 2014. április 10. Szeged Dr. KARDON Béla Főosztályvezető Emberi."— Előadás másolata:

1 A magyar tudománypolitika beavatkozási lehetőségei az EU növekedési stratégiájának tükrében április 10. Szeged Dr. KARDON Béla Főosztályvezető Emberi Erőforrások Minisztériuma Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai Főosztály Emberi Erőforrások Minisztériuma Tudománypolitikai Főosztály

2 Kutatás-fejlesztés: a versenyképesség kulcsa Tudománypolitikai Főosztály

3 Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság (NFK) Országgyűlés bizottság Országgyűlés Kormány Nemzeti Tudománypolitikai és Innovációs Testület (NTIT) Vidék- fejlesztési Minisztérium Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzet- gazdasági Minisztérium Miniszter- elnökség Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Emberi Erőforrások Minisztériuma MTA OTKA Nemzeti Innovációs Hivatal Nemzeti Agrárkutatási És Innovációs Központ Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala POLITIKAI SZINT STRATÉGIAI SZINT K+F innovációs (KTIA) Fejlesztési forrásokSzellemi-tulajdon védelme Agrárinnováció Tudománypolitika, kutatási céltámogatások Intézményi finanszírozás Intézményi finanszírozás KFI stratégia, pályázattervezés, forrásallokáció VÉGREHAJTÁSI SZINT A kormányzati K+F+I irányítás szerkezete

4 A hazai kutatás-fejlesztés lehetséges forrásai Hazai források A kohéziós politika eszközei – EU társfinanszírozás Közvetlen brüsszeli források, egyéb külföldi források Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok(OTKA) Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) Strukturális alapok ESZA ERFA Kohéziós Alap Kutatási, Technológiai Keretprogramok (Framework Programme 7, Horizon 2020) EEA Grants, Norway Grants A fő cél: a szinergiák megteremtése, a forráshiány enyhítése Tudománypolitikai Főosztály

5 A túlfutók és a lemorzsolódók arányának csökkentése Idegen nyelvi készségek fejlesztése Műszaki és IT végzettségű szakemberek számának növelése A szakképzés rendszerének fejlesztése, és annak munkaerő-piaci elvárásokhoz való igazítása. A K+F GDP arányú ráfordítások 1,8%-ra növelése A felsőfokú végzettségűek arányának növelése Foglalkoztatottak számának növelése A K+F ráfordítások növelése Szegénység elleni küzdelem A megújuló energiaforrások használatának erősítése TÁMOP konstrukciók NRP vállalások EU2020 célkitűzések Digitális Cselekvési Terv 4.1.1/C Regionális együttműködés 4.1.1/D Roma Szakkollégium 4.1.2/B Pedagógusképzés 4.1.2/D Idegen nyelvi képzési rendszer fejlesztése A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése 2. ütem 4.2.2/A Alap- és célzott alapkutatási projektek 4.2.2/C IKT kutatás támogatása, és kapcsolódó IT szakember utánpótlás Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja 4.2.4/A és B Nemzeti Kiválóság Program 4.2.5/A Elektronikus tartalomszolgáltatás 4.2.5/B Elektronikus tartalomszolgáltatás fejlesztése A felsőoktatás-fejlesztés stratégiai céljai és a felhasznált eszközök Tudománypolitikai Főosztály

6 Szegénység csökkentése Oktatás Munkahely teremtés Klímaváltozás, energia Kutatás és innováció Europe 2020 Stratégia Tudománypolitikai Főosztály

7 Releváns stratégiák és operatív programok a KFI területén Az akadémiai-felsőoktatási K+F tevékenysége vállalkozói szféra K+F tevékenysége Tudománypolitikai Stratégia Befektetés a Jövőbe - Nemzeti Kutatás- fejlesztési és Innovációs Stratégia Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP)Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Smart Specialisation Strategies (S3) Az intelligens szakosodás nem csupán egy felülről irányított stratégiát jelent, hanem olyan együttműködést, amelyben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek közösen tárják fel az egyes tagállamok és régiók innovációs erősségeit és gyengeségeit. Smart Specialisation Strategies (S3) Az intelligens szakosodás nem csupán egy felülről irányított stratégiát jelent, hanem olyan együttműködést, amelyben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek közösen tárják fel az egyes tagállamok és régiók innovációs erősségeit és gyengeségeit. A felsőoktatási intézmények szerepe Tudománypolitikai Főosztály

8 Miért fontos a tudománypolitika és a felsőoktatási kutatások? Tudománypolitikai Főosztály Dél-Alföld Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Dunántúl Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Közép- Magyarország Kutatóhelyek száma

9 Miért fontos a tudománypolitika és a felsőoktatási kutatások? Tudománypolitikai Főosztály Dél-Alföld Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Dunántúl Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Közép- Magyarország K+F ráfordítások (M HUF)

10 A tudománypolitikai stratégia konkrét céljai Az alapkutatás támogatási és finanszírozási rendszerének javítása Alapkutatás humánerőforrás bővítésére és javítására fordítható források növelése Horizon 2020 részvétel erősítése Összehangolt támogatási rendszer kialakítása Emberi erőforrás és tudományos utánpótlás Mennyiségi és minőségi célok : a kutatói létszám növelése: 38e --> 56 e fő A kutatói és az oktatói életpályához igazodó, teljesítményalapú támogatási rendszer Kiválóságok támogatása, kutatói mobilitás fokozása A kutatási infrastruktúra ütemes megújítása A hálózati alapinfrastruktúra és a szuper- számítástechnikai kapacitás megújítása Intézményi kutatási infrastruktúra megújítása A kutatási hozzáférés és a kutatási kapacitások kihasználtságának optimalizálása Tudományos információhoz való hozzáférés és publikációs eredményesség növelése A szükséges tudományos információk díjmentes hozzáférésének biztosítása A tudományos publikációk nyitott hozzáférésének (open access) megteremtése Nemzetközi együttműködések és hálózatok, tagdíjak Nemzetközi kutatástechnológiai kapcsolatok erősítése Tagsági díjak biztosítása Az akadémiai szféra, az ipar és a társadalom kapcsolatának erősítése Tudásháromszög típusú együttműködések kialakítása A felsőoktatási intézmények harmadik missziójának erősítése A technológia transzfer tevékenység támogatása Horizontális cél : Az akadémiai szféra közreműködése a regionális intelligens szakosodás stratégiák megvalósításában

11 Gazdasági specializáció K+F specializáció Globális trendek Nemzetközi értékláncok Klaszterek Érintettek együttműködése A K+F+I és az intelligens szakosodás növelése a humán területeken kutatóhelyek, felsőoktatási intézmények, klinikák, kutatókórházak profiljának specializálása rájuk építve a tudásháromszög kiépítése (oktatás – kutatás – innováció kapcsolódásának segítése) vállalati és felsőoktatási – akadémiai intézményi együttműködések támogatása; az alapkutatások nemzetközi beágyazottságának növelése a Horizon2020 projektekben és az európai kutatási hálózatokban, programokban való magas arányú részvétel elérésével, hazai és európai kutatóhelyek közötti kapcsolatok erősítése; a kutatói létszám növelése az utánpótlás biztosításával és a nemzetközi és szektorközi kutatói mobilitás ösztönzése. EU S3 Stratégia

12 EFOP 3. Gyarapodó tudástőke prioritás 3.3 A felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése a felsőoktatás szerkezetalakítása és minőségi színvonalának emelése révén c. intézkedés (~TÁMOP 4.1.) 3.4 A felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése a felsőoktatás szerkezetalakítása és minőségi színvonalának emelése révén c. intézkedés (~TÁMOP 4.2.) EFOP 4. Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében prioritás 4.2 Felsőoktatási infrastrukturális fejlesztések c. intézkedés (TIOP 1.3.) Az EFOP struktúrája a felsőoktatás vonatkozásában programozási időszak kerete (árfolyamváltozástól függően): ~50 Mrd Ft programozási időszak kerete (árfolyamváltozástól függően): ~54 Mrd Ft programozási időszak kerete (árfolyamváltozástól függően): ~54 Mrd Ft programozási időszak kerete (árfolyamváltozástól függően): ~30 Mrd Ft programozási időszak kerete (árfolyamváltozástól függően): ~30 Mrd Ft Tudománypolitikai Főosztály Döntően konvergencia régiókban felhasználható támogatások!

13 Speciális programok Kiváló tudomány Jövőbeni és feltörekvő technológiák (FET - JFT) Európai Kutatási Tanács Marie Curie cselekvések európai kutatási infrastruktúra Ipari vezető szerep Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén Innováció KKV- knál Kockázatfinanszíro záshoz jutás Társadalmi kihívások Inkluzív, innovatív és biztonságos társadalmak Éghajlatváltozás, erőforrás-hatékonyság és nyersanyagok Intelligens, környezetkímélő és integrált közlekedés Biztonságos, tiszta és hatékony energia Élelmezésbiztonság, fenntartható mezőgazdaság, tengerkutatás és tengerhasznosítási célú kutatás, valamint a biogazdaság Egészség, demográfiai változások és jólét Az Unió kutatás és innováció finanszírozására szolgáló programja Célcsoport: kutatóintézetek, egyetemek, innovatív magánvállalkozások és KKV-k Célja, hogy okos -, fenntartható - és befogadó fejlődés motorjaként szolgáljon Európában Az Unió kutatási keretprogramjára 87 milliárd euró áll rendelkezésre. Minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektet a tudományos áttörésekből üzleti lehetőségeket biztosító innovatív termékek és szolgáltatások létrejöttére, visszaszorítja a bürokráciát, egyszerűsíti a szabályokat és eljárásokat. Támogatás a kutatástól a kereskedelemig tartó innovációs lánc különböző szakaszaiban lesz igényelhető, pl. olyan projektekre, amelyek a hangsúlyt helyeznek a társadalmi kihívások kezelésére. A Horizon 2020 szerkezete Tudománypolitikai Főosztály

14 Köszönöm a figyelmet! Dr. KARDON Béla Főosztályvezető Emberi Erőforrások Minisztériuma Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai Főosztály Emberi Erőforrások Minisztériuma Tudománypolitikai Főosztály


Letölteni ppt "A magyar tudománypolitika beavatkozási lehetőségei az EU növekedési stratégiájának tükrében 2014. április 10. Szeged Dr. KARDON Béla Főosztályvezető Emberi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések