Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

PÉNZÜGYI ALAPISMERETEK 11-12. előadás Előadó: Bakos-Tóth Eszter

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "PÉNZÜGYI ALAPISMERETEK 11-12. előadás Előadó: Bakos-Tóth Eszter"— Előadás másolata:

1 PÉNZÜGYI ALAPISMERETEK előadás Előadó: Bakos-Tóth Eszter

2 10. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÉS ANNAK ALRENDSZEREI Központi kormányzat Társadalombiztosítás Helyi önkormányzat Elkülönített állami pénzalapok

3 10.1. Az államháztartás fogalma, funkciói Az államháztartás az állam gazdálkodási rendszerének egésze Közfeladatok Az állam gazdasági funkciói –hagyományos funkció (elsődleges - állami feladatok finanszírozása) –szociális funkció (szociális támogatások) – gazdaságpolitikai funkció (gazdasági növekedés támogatása)

4 10.2. Az államháztartás alrendszerei –központi kormányzat –elkülönített állami pénzalapok –helyi és helyi kisebbségi önkormányzatok –társadalombiztosítás Az államháztartási rendszerre vonatkozó fontosabb szabályok: –pénzügyi tervek - költségvetések - bevételek és kiadások előirányzata –minden pénzmozgásról számot kell adni –szufficitről és deficitről elszámolással kell rendelkezni

5 A központi kormányzati alrendszer Alapvetően meghatározó alrendszer Formailag a központi költségvetés az állam várható bevételeinek és kiadásainak szembeállítása - költségvetési egyenleg Szufficit, deficit és nullszaldó Mérsékelt („egészséges”?) deficit: GDP 3%-át meg nem haladó mérték Deficit finanszírozása: –a lakosság és a gazdálkodó szervek által nyújtott hitelek –külföldről felvett hitelek

6 A központi költségvetést az Országgyűlés törvényben hagyja jóvá legkésőbb december 31-ig A költségvetési törvény különleges törvény: nem teljesítése nem jár jogi szankciókkal A központi költségvetés főbb bevételei: –adók és adójellegű bevételek –nem adójellegű bevételek (illeték, bírósági díjak, stb.) –tőkebevételek (állami tulajdon utáni részesedések, stb.) –nemzetközi kapcsolatokból származó bevételek (adományok, juttatások, stb.)

7 A központi költségvetés főbb kiadásai: –adósságszolgálat és kamattérítés –az államháztartás többi alrendszerének támogatása –központi költségvetési szervek támogatása –gazdálkodó szervezetek támogatása –nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból származó kiadások

8 ADÓZÁSI JELLEMZŐK

9 Ismét növekedésnek induló államadósság forrás: Eurostat

10 Alacsony szinten beragadt foglalkoztatottság Forrás: KSH

11 Az adóterhelés Forrás: Eurostat

12 A személyi jövedelemadó terhelés nem túl magas Forrás: OECD

13 Bérek járulékterhelése kiugróan nagy Forrás:OECD

14 Az államháztartás adójellegű bevételei évben APEH által kezelt bevételből 8 363,7 milliárd Ft, az államháztartás adójellegű bevételeinek 82,4%-a.

15 A költségvetés tervezett bevételei és kiadásai 2008-ban (Ft/fő)

16 Csökkenthetők-e tovább a kiadások? Forrás: évi költségvetés 8,2% 60,6% 13,0% 4,1% 14,1%

17 100 Ft államháztartási kiadás kormányzati feladatok szerinti felhasználásának előirányzata évre

18 Lehet-e csökkenteni a jóléti kiadásokat?

19 Valóságos tartalék: a feketegazdaság

20 Az eltitkolt jövedelmek aránya jelentősen meghaladja a fejlett országokét

21 A társadalombiztosítási alrendszer A társadalombiztosítás a társadalom közös kockázatvállalásán alapuló, a biztosítás és a szolidaritás elveinek alapján működő kötelező biztosítási rendszer A társadalombiztosítás két biztosítási ága: –Nyugdíjbiztosítási Alap –Egészségbiztosítási Alap Önkéntes biztosítópénztárak

22 A helyi önkormányzati alrendszer A helyi önkormányzat önállóan gazdálkodó szervezet Kötelező feladatai a következők: –alapfokú oktatás, egészségügyi és szociális alapellátás, egészséges ivóvíz-ellátás, közvilágítás, helyi közutak és köztemetők fenntartása, nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak biztosítása, stb. Önként vállalt feladatai a következők: –csatornázás, helyi tömegközlekedés, vízrendezés és csapadékvíz-elvezetés, településtisztaság biztosítása, stb. Helyi önkormányzatok finanszírozási rendszere –állami támogatások, átengedett, megosztott bevételek, saját bevételek

23 A központi költségvetés és a helyi önkormányzatok költségvetésének együttes deficitjét államadósságnak nevezzük Az elkülönített állami pénzalapok alrendszere Munkaerőpiaci Alap (foglalkoztatási helyzet kezelése, képzési programok) Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (radioaktív hulladékok elhelyezése) Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Nemzeti Kulturális Alap Szülőföld Alap Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap

24 11. VÁLLALKOZÁSFINANSZÍROZÁSI ALAPISMERETEK Finanszírozás Finanszírozási stratégiák Finanszírozási szabályok

25 11.1. A vállalkozás vagyona Amelyek a gazdasági tevékenység elvégzéséhez szükségesek Befektetett és forgóeszközök eszközök Legrugalmasabb, leglikvidebb eszköz? Vagyonrugalmassági mutató = forgóeszközvagyon / tartós befektetések Forgóeszközök körforgása: forgóeszköz - pénz – forgóeszköz Fordulatok száma (kereskedelem, termelő tevékenység)

26 11.2. A finanszírozás fogalma, formái Pénzügyi fedezetről való gondoskodás, pénzügyi fedezet rendelkezésre bocsátása Az eszközök csoportosítása finanszírozási szempontból –tartós eszköz (befektetett eszközök és a forgó eszközök egy része) –átmeneti eszköz (forgóeszközök)

27 A vállalkozásfinanszírozás formái Belső –forgalmi bevételekből –tartalékolásból (önfinanszírozás) –tárgyévi nyereség visszaforgatása Külső –hitelből –részesedésfinanszírozás –támogatás Idegen finanszírozás: hitel, adókímélő hatása van – adópajzs Forgóeszközt – rövid lejáratú hitellel Befektetett eszközt – hosszú lejáratú hitellel

28 11.3. A finanszírozásba bevont tőkeelemek költségei Hitelek és belülről származó források A hitelek költsége a teljes hiteldíjjal egyezik meg A belülről származó tőke költsége az az elmaradó haszon, amely azért veszik el, mert a termelésben való lekötés miatt a tőkét más célra felhasználni nem lehet

29 11.4. A finanszírozási tevékenység vizsgálata ESZKÖZÖK és FORRÁSOK Idegen és saját tőke aránya – eladósodottság Általában elmondható, hogy minél kisebb a vállalkozás forrásszerkezetén belül az idegen tőke részaránya, annál nagyobb a cég pénzügyi önállósága Tőkeáttétel - saját és idegen tőke aránya

30 11.5. A vállalkozásfinanszírozás alapelvei A finanszírozási döntés: különböző tőkefajták közötti választás Alapelvek: –rentabilitás elve (tőkeköltség alacsony legyen) –normativitás elve (bank csak megbízható ügyfélnek ad hitelt) –rugalmasság elve (forgó eszközök - rövid lejáratú, beruházás - hosszú lejáratú) –önállóság elve (független legyen más vállalkozásoktól) –likviditás elve (milyen forrásból fizeti vissza a hitelt?)

31 11.6. Finanszírozási stratégiák Szolid → NF=0 –átmeneti eszközöket átmeneti forrásból, tartós eszközöket tartós forrásból finanszíroz Konzervatív → NF>0 –nem csak a tartós eszközöket, hanem az átmeneti eszközök egy részét is tartós forrásokkal finanszírozza (biztonságnak ára van, költséges stratégia) Agresszív → NF<0 –átmeneti eszközökön kívül a tartós eszközök egy részét is átmeneti forrásokból finanszírozzák (olcsóbb, jelentős kockázata van)

32 11.7. Finanszírozási szabályok Tartós befektetések finanszírozási szabályai Forgóeszközök finanszírozási szabályai Nettó forgótőke finanszírozási szabályai, kiszámítása: –Forgóeszközök - Rövid lejáratú kötelezettségek –Hosszú lejáratú idegen tőke - (Tartós befektetések - Saját tőke) Nettó forgótőke utal a finanszírozási stratégiára!

33 11.8. A forgóeszköz csökkentés mérési lehetőségei Abszolút (ha a megelőző időszakhoz képest kisebb az értéke) Relatív (az értékesítési bevételhez viszonyítva kisebb, mint a bázis időszakban) A beruházások finanszírozása Beruházási döntések Saját forrás, idegen forrás Kockázat Hosszú távú Tőkelekötés Támogatás - pályázat

34 Képletek: –Vagyonrugalmasság –Össztőke hozadéka –Tőkeáttétel általános képlete –Tőkeáttételi mutató I. –Tőkeáttételi mutató II. –Nettó forgótőke = Forgóeszközök – Rövid lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek - (Tartós befektetések - Saját tőke) –Közelítő cash flow = Adózott eredmény + Értékcsökkenési leírás

35 12. BERUHÁZÁSI DÖNTÉSEK ÉS BERUHÁZÁS-GAZDASÁGOSSÁGI ALAPSZÁMÍTÁSOK Beruházás Beruházási döntés Statikus mutatók Dinamikus mutatók

36 12.1. A beruházás fogalma, célja és általános jellemzői –Fogalma: a termelő és nem termelő eszközök létesítése, állományuk, teljesítőképességük bővítése, valamint az elhasználódott tárgyi eszközök pótlása és cseréje –Tárgyi eszköz –Aktiválás –Időtartam –Beruházás célja: cég bevételeinek és jövedelmének növelése költségek csökkentése jogszabályoknak, hatósági és egyéb előírásoknak való megfelelés

37 Létesítő beruházás egyszer fordul elő egy vállalkozás életében előfeltétele minden más beruházásnak már működő vállalkozás keretében létrehozott olyan új létesítmények, amelyek a vállalkozás termelő tevékenységét szélesítik, a dolgozók szociális, kulturális, egészségügyi ellátásának színvonalát növelik

38 Fenntartó beruházás a létesítő beruházás teremti meg létrehozza a termelés, a szolgáltatás megindításának feltételeit, elindítja a küzdelmet a vállalkozás fennmaradásáért, az életképesség megtartásáért, a növekedésért

39 Pótlási és bővítő beruházás Pótlási célja a fizikailag elhasználódott és/vagy technikailag elavult, műszaki szempontból a követelményeknek már nem megfelelő berendezéseknek újakra történő kicserélése Bővítő célja, hogy a vállalkozás által korábban is gyártott termékekre vonatkozóan a gyártási kapacitás növekedjen

40 Átszervezési és diverzifikációs beruházás Átszervezési: a meglévő termelő berendezések átalakításával, másra való kicserélésével Diverzifikációs: tőkebefektetés, hogy a vállalkozás az addigi tevékenységi körből kilépjen, más szakmai területeken is részesedést szerezzen

41 Nemzetgazdasági és üzemgazdasági beruházás Nemzetgazdasági: mindazon fejlesztések, melyek nemcsak a beruházónál, de a makrogazdaság egészében is kapacitás bővülést eredményeznek Üzemgazdasági: a beruházó eszköz állományát növeli, de nemzetgazdasági szempontból nem jelent kapacitásbővülést

42 Termelő és nem termelő beruházás Termelő: a termelő szférát alkotó nemzetgazdasági ágak korszerűsítését és fejlesztését eredményezi Nem termelő: a termelés céljait közvetlenül nem szolgálja

43 12.2. A beruházási döntések folyamata –Javaslatok összegyűjtése –Javaslatok pénzáramainak becslése –Javaslatok értékelése és a megvalósításra javasolt beruházások kiválasztása –Beruházások felülvizsgálata Döntési kritériumok döntés a beruházási javaslat elfogadásáról vagy elutasításáról választás az egymást kölcsönösen kizáró beruházási javaslatok között a beruházási javaslatok rangsorolása korlátozott erőforrások esetén

44 A beruházási döntések sajátosságai: –hosszú élettartam –tárgyi eszközök mobilitása korlátozott –speciális költségek (üzemeltetési, fenntartási, écs stb.) –mezőgazdaság nehezen előrejelezhető (piac, időjárás, hosszú időszak bevétel nélkül)

45 A beruházási javaslatok közötti kölcsönhatás alapján kategóriák független: elfogadásuk vagy elutasításuk nem áll kapcsolatban más beruházási elképzelésekkel egymást kölcsönösen kizáró: valamely projekt elfogadása kizárja a többi javaslat megvalósítását más beruházástól függő: elfogadásukat egy másik fejlesztés megvalósulásához kötik

46 Beruházási dilemma tényezői: –hosszabb időre történő tőkelekötést jelent –máshol lehetne kamatoztatni a pénzt –időtényező –elmaradó haszon –pénz időértéke (objektív és szubjektív tényezők) –kamatláb –kalkulatív kamatláb –jelenérték - jövőérték

47 A beruházás-gazdaságossági számítások során alkalmazható mutatók –tőke visszatérülése – értékcsökkenés –árbevétel = ktg + elvárt tőkehozadék –elvárt hozam: alternatív befektetéssel elérhető hozam nagysága –beruházásokkal kapcsolatos ráfordítások: egyszeri és folyamatos –1 mutató nem elég a döntéshez! –beruházás-gazdaságossági mutatók statikusdinamikus

48 Statikus módszerek: – –számítási eljárások, amelyekben időtényező nem szerepel – –statikus – kedvező  dinamikus lehet kedvezőtlen – –gyorsan számíthatók – –viszonylag egyszerűek, de ha csak ezeket alkalmazzuk, nem mutatnak valós képet – –alkalmazása esetén azt feltételezzük, hogy a beruházással kapcsolatos egyszeri ráfordítás azonnal jelentkezik, és az üzemeltetéssel kapcsolatos bevételek és kiadások évente azonos nagyságúak

49 Statikus mutatók –Átlagos jövedelmezőség az egyik legelterjedtebb statikus mutató eredménye alapján döntést vagy egy elvárt minimális értékhez való viszonyítással hozhatunk, vagy különféle beruházási terveket rangsorolhatunk a mutató segítségével –Megtérülési idő megmutatja, hogy a beruházás élettartama alatti átlagos nyereségből (ez az amortizációt is tartalmazza) hány év alatt térül meg a beruházott összeg időtartam, ameddig a beruházásnak minimálisan működnie kell ahhoz, hogy legalább a befektetett összeg megtérüljön minél rövidebb a megtérülési idő, annál kedvezőbb a beruházás

50 Dinamikus módszerek: –a beruházás-gazdaságossági számítások végzése során tekintettel vagyunk a pénz időértékére –a mutatók közös vonása, hogy a különböző időszakokban jelentkező hozamokat és költségeket összehasonlíthatóvá teszi a diszkonttényező segítségével –diszkontálás során a különböző időszakokban felmerülő költségeket, illetve bevételeket a jelenlegi értékre számítoljuk le

51 Dinamikus mutatók – 1. – Nettó jelenérték (Net Present Value; NPV) különbség jellegű mutató, azt fejezi ki, hogy a beruházás élettartama alatt keletkező bevételek és felmerülő költségek (az egyszeri beruházási ráfordítások és a folyamatos működés költségei) különbségeként milyen összegű nettó hozam keletkezik a beruházás első évére diszkontálva nettó jelenérték mutató nagyságát jelentősen befolyásolja az előre meghatározott diszkontláb nagysága

52 Az NPV számításánál figyelni kell: az adózás utáni jövedelmeket vegyük figyelembe; a befektetéseket a megvalósítás következményeként várható pénzáramlások alapján ítéljük meg; kezeljük következetesen az inflációt, vegyük figyelembe az egyes projektek kölcsönhatásait

53 Dinamikus mutatók – 2. – Profitindex (Profitability Index; PI) Hozamok pénzáramának jelenértéke / bekerülési érték jelenértéke

54 Dinamikus mutatók – 3. – A belső kamatláb (Internal Rate of Return; IRR) megmutatja azt a kamatlábat, amely mellett a beruházás egyszeri és a működés folyamatos költségei a bevételekből a működés élettartama alatt éppen egyszer térülnek meg beruházóknak akkor érdemes egy beruházást megvalósítani, ha annak belső kamatlába meghaladja a hasonló kockázatú befektetések hozamát.

55 A döntési szabályok összefoglalása Érdemes megvalósítani, ha: NPV > 0 IRR > r

56 A beruházás-gazdaságossági vizsgálatok célja és az érzékenység vizsgálatok: –reális-e az adott beruházás –megtérül-e a befektetett tőke –megvalósítandó kiválasztása –pontatlanságok hatása: érzékenység vizsgálat –árbevétel – működési költségek –beruházás rugalmassága (kedvezőtlen hatások)

57 Képletek: STATIKUS MUTATÓK –Megtérülési idő (évente azonos jövedelemnél) –Átlagos jövedelmezőség (jövedelmezőségi %) DINAMIKUS MUTATÓK –Nettó jelenérték - NPV –Profitindex - PI –Belső kamatláb - IRR

58 FELADATOK (5) 12/1) Egy ültetvény beruházás bekerülési értéke eFt. Az átlag nettó jövedelmek a hozam maximumáig (4 év) a következők: 1. év: 90 eFt 2. év: 260 eFt 3. év: 580 eFt 4. év: 760 eFt Számoljon statikus mutatókat: jövedelmezőségi %- ot és megtérülési időt!

59 12/2) feladat (fólián) 12/3) feladat (fólián) 12/4) feladat (fólián) 12/5) feladat (fólián)

60 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


Letölteni ppt "PÉNZÜGYI ALAPISMERETEK 11-12. előadás Előadó: Bakos-Tóth Eszter"

Hasonló előadás


Google Hirdetések