Az Európai Unió intézményrendszere

Az előadások a következő témára: "Az Európai Unió intézményrendszere"— Előadás másolata:

1 Az Európai Unió intézményrendszere

2 Az Európai Unió Tanácsa (Miniszterek Tanácsa)
székhely: Brüsszel összetétele napirend szerint változik fő döntéshozó, jogalkotó tagállamok és nemzeti érdekek képviselete részvétel a kormányközi együttműködésben közösségi törvények kidolgozása költségvetési döntés az EP-vel összetétel alapján 3 csoportra bontható ECOFIN, Külügy, Agrár – havonta Ágazati tanácsok „jumbo ülések” egyhangúság mellett érvényesül az egyszerű (50%+1) és a minősített többségi döntés (345 szavazatból Mo.: 12) elve is

3 Az Európai Unió Tanácsa (Miniszterek Tanácsa)
COREPER (Állandó Képviselők Bizottsága) kétszintű testület a Tanács kisegítő szerve döntés-előkészítő, szakértő testület közvetítés, koordinálás, kapcsolattartás hetente ülésezik

4 Európai Tanács állam- és kormányfők tanácsa székhelye: Brüsszel
jogszabályt nem alkot stratégiai kérdések tagállamok közötti nézeteltérések soros elnökség Magyarország: 2011 első félév

5 Európai Parlament 785 képviselő – Mo.: 24 (2009 után 736 – Mo.: 22)
Strasbourg – Brüsszel – Luxembourg 5 évre, népszavazással évente 12 plenáris ülés 22 állandó bizottság törvényhozás, ellenőrzés, költségvetési döntés hatáskörei: egyszerű konzultáció, együttműködés, együttes döntés, jóváhagyás

6 Európai Bizottság székhelye: Brüsszel
27 tagú testület – 5 évre, kormányok delegálják felügyelő, végrehajtó – az EU ”Kormánya” hetente, egyszerű szótöbbség képviseli az EU-t nemzetközi szinten döntések megfogalmazása, alkalmazása, ellenőrzése eljárást indíthat tagország ellen elnöke: Jose Manuel Barroso

7 Európai Bíróság 27 főbíró, 8 tanácsnok
6 évre a kormányok közös megegyezéssel székhelye: Luxembourg jogi ellenőrző testület feladata: Közösségi jog alkalmazása, értelmezése, egységesítése illetékességek szótöbbség, azonnali hatály

8 Közszolgálati Törvényszék
Európai Bíróság Elsőfokú Bíróság kisegítő szerv 27 bíró itt fellebbezni lehet intézmények és tisztviselők vitái, kamatok, kártérítése, versenyszabályok Közszolgálati Törvényszék 7 tagú közszolgálati jogviták Főügyészi Hivatal

9 Számvevőszék székhely: Luxembourg
27 tag – Miniszterek Tanácsa nevezi ki feladata: ellenőrzés költségvetési szabályoknak megfelelő felhasználás bevételek-kiadások tanácsadás, konzultáció

10 Ombudsman székhelye: Strasbourg 5 évre nevezi ki az EP
feladata: Közösségi szabálytalanságra érkező panaszok kivizsgálása 1. megegyezés, 2. saját ajánlás nem foglalkozhat: jogerős ítélettel lezárt üggyel folyamatban lévő üggyel kormányok, önkormányzatok ügyeivel

11 Gazdasági és Szociális Bizottság
Brüsszel 344 fő, Mo.: 12 3 csoport: munkaadók, munkavállalók, egyéb érdekvédelmi szervezetek tagállamok javaslatára a Tanács nevezi ki 4 évre tanácsadás, konzultáció, döntés-előkészítés

12 Régiók Bizottsága Brüsszel 344 fő, Mo.: 12
helyi és regionális önkormányzatok képviselete tagállamok nevezik ki 4 évre tanácsadás, konzultáció, döntés-előkészítés

13 Európai Beruházási Bank
Luxembourg közösségi és nemzetközi egyben alaptőkéje: tagállamoktól vezető testülete: Kormányzótanács (Pénzügyminiszterek) célja: Pénzügyi eszközökkel segíteni az EU gazdasági fejlődését

14 Európai Beruházási Bank (EIB)
Feladatai: Európai Beruházási Alap kezelése, az EU fejlesztési politikájához való hozzájárulás, a tagállamok közlekedési és távközlési infrastrukturális fejlesztése, a környezet és élet minőségének védelme, az EU energiapolitikai céljainak megvalósítása, az ipari verseny fokozása, a kis- és középvállalkozások támogatása, az egészségügy és oktatás infrastruktúrájának fejlesztése, EU-n kívüli országok gazdaságának támogatása kedvezményes kamatú kölcsönök, garancia

15 Európai Központi Bank (ECB)
székhelye: Frankfurt am Main ECB+Jegybankok= ESCB (Központi Bankok Európai Rendszere) független alaptőkéje: tagállamoktól szervei: Kormányzótanács Igazgatóság Általános Tanács

16 Európai Központi Bank (ECB)
Feladatai: az euró-övezet monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása; devizaműveletek végzése; az euró-övezetbeli országok hivatalos devizatartalékainak tartása és kezelése (portfoliókezelés); a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása bankjegykibocsátás engedélyezése pénzügyi stabilitás és felügyelet statisztika

17 Európai Konvent székhelye: Strasbourg
feladata: az EU Alkotmányának ki/átdolgozása 105 tagú tanácskozó testület összetétele: tagállami+ tagjelölt kormányok 1-1 fő, tagállam+tagjelölt nemzeti parlamentek 2-2 fő, Európai Parlament 16 képviselő Bizottság 2 tag élén 13 tagú elnökség (1 elnök, 2 alelnök) 2004 Alkotmány elfogadása (Franciao., Hollandia elutasítja→átdolgozás alatt van)

18 Europol székhelye: Hága nemzetek feletti kormányközi testület
Europol – 1995-ben döntöttek a felállításáról, majd 1999-ben kezdte meg működését döntéshozó szerve: Ügyvezető Igazgatóság - Belügyminiszterek feladata: tagországok rendőrségei közötti információcsere, azok elemzése, az együttműködés keretében a szervezett bűnözés elleni fellépés és megelőzés

19 Európai Uniós ismeretek
Költségvetés

20 Költségvetés szabályozó, újraelosztó funkció
EU GDP-jének 1,2%-t osztja újra tagállamok között csoportosít át jövedelmet nem lehet deficites

21 Költségvetés - Alapelvek
externalitás oszthatatlanság kohézió szubszidiaritás

22 Költségvetés - Bevételek
tradicionális saját források vámok (25% visszatartható) importlefölözés (mezőgazdasági termékek) áfa-alapú saját forrás VAT 0,3%-a bruttó nemzeti jövedelem alapú forrás tagállami befizetés: max. a GNI 1,27%-a

23 Költségvetés - Kiadások
2006-ig: Közös Agrár Politika % strukturális műveletek – 30% belső politikák – 6-7% külső politikák – 6% adminisztráció – 5% tartalék 1-1,5%

24 Költségvetés - Kiadások
2007-től: Fenntartató fejlődés Természeti erőforrások Uniós polgárság és a szabadság, biztonság és a jog érvényesülése Az Unió, mint globális szereplő Igazgatási kiadások Átmeneti ( ): új tagállamoknak nyújtott kompenzációs kiadások

25 Európai Uniós ismeretek
Regionális politika

26 Mi a régió? „Régió alatt egy sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzőket magába foglaló, s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet értünk. A régiók létrejöhetnek politikai, gazdasági okok következtében, valamint a kulturális értékek azonossága, azok elemeinek fenntartása érdekében.” (Gaál-Párdányi – 2001)

27 Kohézió → a szociális és regionális különbségek csökkentés mint stratégiai cél
szociális politika regionális politika A szabad piac által vezérelt EU-politikákkal párhuzamosan alkalmazzák és nem helyettük!

28 Mi határozza meg egy régió versenyképességét és ezáltal fejlettségét?
infrastrukturális háttér az emberi erőforrás minősége a kutatási és fejlesztési területen elért szint és mindezek hatására a közvetlen tőkevonzó képesség

29 Mik lehetnek a regionális politika eszközei?
a tőke-, a beruházás és termeléstámogatás a képzési tréningek állami vásárlások a kamatráta csökkentése adókedvezmények nyújtása energia- és szállítási költség csökkentése kereskedelmi protekcionizmus

30 Az EU regionális politikájának összetevői
Római Szerződések – csak néhány cikk érinti később nyilvánvalóvá válik: közösségi szinten kell foglalkozni a témával 2007-ig: Strukturális Alapok (Regionális Fejlesztési Alap + Európai Szociális Alap + Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Orientációs Része + Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz), Kohéziós Alap, Közösségi Kezdeményezések támogatás mértéke: 25-75%

31 Az EU regionális politikájának összetevői – Strukturális Alapok
Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) 1975-től működik fő cél: regionális egyenlőtlenségek kezelése jelenlegi feladatai: régiók fejlesztése, regionális különbségek csökkentése, gazdasági és társadalmi együttműködés erősítése

32 Az EU regionális politikájának összetevői – Strukturális Alapok
Európai Szociális Alap (ESZA) cél: foglalkoztatás elősegítése feladata: kezdetben – munkaerő-piaci alkalmazkodóképesség és mobilitás segítése később – pályakezdők és tartós munkanélküliek segítése jelenleg – humán-erőforrás fejlesztése

33 Az EU regionális politikájának összetevői – Strukturális Alapok
Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Orientációs Része (EMOGA Orientációs Része) cél: mezőgazdaság modernizálása feladatai: segítse a termelékenység növelését emelkedjen a mezőgazdaságban dolgozók bére piaci stabilitás túltermelés kezelése a mezőgazdaságban dolgozók számának csökkentése

34 Az EU regionális politikájának összetevői – Strukturális Alapok
Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) cél: a halászattal kapcsolatos ágazat szerkezeti átalakításának támogatása

35 Európai Beruházási Bank
Kohéziós Alap cél: az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező tagállamok gyorsabb felzárkózásának támogatása 1993-ban jött létre támogatás mértéke: max. 85% nem tartozik a strukturális alapok közé jogosultság: egy főre jutó GNP nem éri el az EU átlagának 90%-át Európai Beruházási Bank szintén a regionális politika célkitűzéseit szolgálja hitelek nyújtásával

36 Közösségi Kezdeményezések
Az EU bizottsága javasolja a programokat: INTERREG határokon átnyúló regionális együttműködéseket támogat URBAN válságban lévő városok és környezetük fejlesztése LEADER hálózatszerű vidékfejlesztés EQUAL esélyegyenlőség a munkaerőpiacon (pl. nemi, vallási tekintetben)

37 Változások 2007-től Strukturális Alap
Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Európai Szociális Alap (ESZA) Kohéziós Alap Európai Beruházási Bank Leválasztódtak a közös agrárpolitika és halászati politika eszközei és új nevet kaptak: Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) - EMOGA Orientációs Részlege helyett Európai Halászati Alap (EHA) – HOPE helyett

38 Regionális Politika Egységes Európai Okmány fordulat → a regionális politika bekerült a közösségi politikák közé 1989 – életbe lépett a strukturális alapok működéséhez kapcsolódó jogi szabályozás – első támogatási programok 1993 módosítás a tapasztalatok tükrében

39 Regionális Politika AGENDA 2000 – ig terjedő időszakra vonatkozik – 3 fő cél: fejlődésben elmaradt régiók megsegítése a szerkezeti átalakulás miatt nehéz helyzetbe került régiók támogatása oktatási, képzési és foglalkoztatási rendszerek támogatása

40 Alapelvek szubszidiaritás és decentralizáció partnerség programozás
koncentráció és addicionalitás

41 NUTS-rendszer mesterségesen létrehozott területi-statisztikai rendszer
3+2 kategória Magyarország: Nuts 1: ország Nuts 2: régiók (7 db) Nuts 3: megyék+főváros (20 db) Lokális 1.: kistérség (150 db) Lokális 2: település (3135)

42 Regionális Politika 2007-től új pénzügyi időszak → változott a kohéziós és regionális politika szerkezete is 3 új cél: 1. konvergencia célkitűzés 2. regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés 3. európai területi együttműködés célkitűzés

43

44 Köszönöm a figyelmet!