Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az Európai Unió intézményrendszere. Az Európai Unió Tanácsa (Miniszterek Tanácsa) székhely: Brüsszel összetétele napirend szerint változik fő döntéshozó,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az Európai Unió intézményrendszere. Az Európai Unió Tanácsa (Miniszterek Tanácsa) székhely: Brüsszel összetétele napirend szerint változik fő döntéshozó,"— Előadás másolata:

1 Az Európai Unió intézményrendszere

2 Az Európai Unió Tanácsa (Miniszterek Tanácsa) székhely: Brüsszel összetétele napirend szerint változik fő döntéshozó, jogalkotó tagállamok és nemzeti érdekek képviselete részvétel a kormányközi együttműködésben közösségi törvények kidolgozása költségvetési döntés az EP-vel összetétel alapján 3 csoportra bontható –ECOFIN, Külügy, Agrár – havonta –Ágazati tanácsok –„jumbo ülések” egyhangúság mellett érvényesül az egyszerű (50%+1) és a minősített többségi döntés (345 szavazatból Mo.: 12) elve is

3 Az Európai Unió Tanácsa (Miniszterek Tanácsa) COREPER (Állandó Képviselők Bizottsága) kétszintű testület a Tanács kisegítő szerve döntés-előkészítő, szakértő testület közvetítés, koordinálás, kapcsolattartás hetente ülésezik

4 Európai Tanács állam- és kormányfők tanácsa székhelye: Brüsszel jogszabályt nem alkot stratégiai kérdések tagállamok közötti nézeteltérések soros elnökség Magyarország: 2011 első félév

5 Európai Parlament 785 képviselő – Mo.: 24 (2009 után 736 – Mo.: 22) Strasbourg – Brüsszel – Luxembourg 5 évre, népszavazással évente 12 plenáris ülés 22 állandó bizottság törvényhozás, ellenőrzés, költségvetési döntés hatáskörei:egyszerű konzultáció, együttműködés, együttes döntés, jóváhagyás

6 Európai Bizottság székhelye: Brüsszel 27 tagú testület – 5 évre, kormányok delegálják felügyelő, végrehajtó – az EU ”Kormánya” hetente, egyszerű szótöbbség képviseli az EU-t nemzetközi szinten döntések megfogalmazása, alkalmazása, ellenőrzése eljárást indíthat tagország ellen elnöke: Jose Manuel Barroso

7 Európai Bíróság 27 főbíró, 8 tanácsnok 6 évre a kormányok közös megegyezéssel székhelye: Luxembourg jogi ellenőrző testület feladata: Közösségi jog alkalmazása, értelmezése, egységesítése illetékességek szótöbbség, azonnali hatály

8 Európai Bíróság Elsőfokú Bíróság kisegítő szerv 27 bíró itt fellebbezni lehet intézmények és tisztviselők vitái, kamatok, kártérítése, versenyszabályok Közszolgálati Törvényszék 7 tagú közszolgálati jogviták Főügyészi Hivatal

9 Számvevőszék székhely: Luxembourg 27 tag – Miniszterek Tanácsa nevezi ki feladata: –ellenőrzés költségvetési szabályoknak megfelelő felhasználás bevételek-kiadások –tanácsadás, konzultáció

10 Ombudsman székhelye: Strasbourg 5 évre nevezi ki az EP feladata: Közösségi szabálytalanságra érkező panaszok kivizsgálása 1. megegyezés, 2. saját ajánlás nem foglalkozhat: –jogerős ítélettel lezárt üggyel –folyamatban lévő üggyel –kormányok, önkormányzatok ügyeivel

11 Gazdasági és Szociális Bizottság Brüsszel 344 fő, Mo.: 12 3 csoport: –munkaadók, –munkavállalók, –egyéb érdekvédelmi szervezetek tagállamok javaslatára a Tanács nevezi ki 4 évre tanácsadás, konzultáció, döntés- előkészítés

12 Régiók Bizottsága Brüsszel 344 fő, Mo.: 12 helyi és regionális önkormányzatok képviselete tagállamok nevezik ki 4 évre tanácsadás, konzultáció, döntés- előkészítés

13 Európai Beruházási Bank Luxembourg közösségi és nemzetközi egyben alaptőkéje: tagállamoktól vezető testülete: Kormányzótanács (Pénzügyminiszterek) célja: Pénzügyi eszközökkel segíteni az EU gazdasági fejlődését

14 Európai Beruházási Bank (EIB) Feladatai: Európai Beruházási Alap kezelése, az EU fejlesztési politikájához való hozzájárulás, a tagállamok közlekedési és távközlési infrastrukturális fejlesztése, a környezet és élet minőségének védelme, az EU energiapolitikai céljainak megvalósítása, az ipari verseny fokozása, a kis- és középvállalkozások támogatása, az egészségügy és oktatás infrastruktúrájának fejlesztése, EU-n kívüli országok gazdaságának támogatása kedvezményes kamatú kölcsönök, garancia

15 Európai Központi Bank (ECB) székhelye: Frankfurt am Main ECB+Jegybankok= ESCB (Központi Bankok Európai Rendszere) független alaptőkéje: tagállamoktól szervei: Kormányzótanács Igazgatóság Általános Tanács

16 Európai Központi Bank (ECB) Feladatai: az euró-övezet monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása; devizaműveletek végzése; az euró-övezetbeli országok hivatalos devizatartalékainak tartása és kezelése (portfoliókezelés); a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása bankjegykibocsátás engedélyezése pénzügyi stabilitás és felügyelet statisztika

17 Európai Konvent székhelye: Strasbourg feladata: az EU Alkotmányának ki/átdolgozása 105 tagú tanácskozó testület összetétele: tagállami+ tagjelölt kormányok 1-1 fő, tagállam+tagjelölt nemzeti parlamentek 2-2 fő, Európai Parlament 16 képviselő Bizottság 2 tag élén 13 tagú elnökség (1 elnök, 2 alelnök) 2004 Alkotmány elfogadása (Franciao., Hollandia elutasítja→átdolgozás alatt van)

18 Europol székhelye: Hága nemzetek feletti kormányközi testület Europol – 1995-ben döntöttek a felállításáról, majd 1999-ben kezdte meg működését döntéshozó szerve: Ügyvezető Igazgatóság - Belügyminiszterek feladata: tagországok rendőrségei közötti információcsere, azok elemzése, az együttműködés keretében a szervezett bűnözés elleni fellépés és megelőzés

19 Európai Uniós ismeretek Költségvetés

20 Költségvetés szabályozó, újraelosztó funkció EU GDP-jének 1,2%-t osztja újra tagállamok között csoportosít át jövedelmet nem lehet deficites

21 Költségvetés - Alapelvek externalitás oszthatatlanság kohézió szubszidiaritás

22 Költségvetés - Bevételek 1.tradicionális saját források vámok (25% visszatartható) importlefölözés (mezőgazdasági termékek) 2.áfa-alapú saját forrás VAT 0,3%-a 3.bruttó nemzeti jövedelem alapú forrás tagállami befizetés: max. a GNI 1,27%-a

23 Költségvetés - Kiadások 2006-ig: Közös Agrár Politika % strukturális műveletek – 30% belső politikák – 6-7% külső politikák – 6% adminisztráció – 5% tartalék 1-1,5%

24 Költségvetés - Kiadások 2007-től: Fenntartató fejlődés Természeti erőforrások Uniós polgárság és a szabadság, biztonság és a jog érvényesülése Az Unió, mint globális szereplő Igazgatási kiadások Átmeneti ( ): új tagállamoknak nyújtott kompenzációs kiadások

25 Európai Uniós ismeretek Regionális politika

26 Mi a régió? „Régió alatt egy sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzőket magába foglaló, s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet értünk. A régiók létrejöhetnek politikai, gazdasági okok következtében, valamint a kulturális értékek azonossága, azok elemeinek fenntartása érdekében.” (Gaál-Párdányi – 2001)

27 Kohézió → a szociális és regionális különbségek csökkentés mint stratégiai cél szociális politikaregionális politika A szabad piac által vezérelt EU-politikákkal párhuzamosan alkalmazzák és nem helyettük!

28 Mi határozza meg egy régió versenyképességét és ezáltal fejlettségét? infrastrukturális háttér az emberi erőforrás minősége a kutatási és fejlesztési területen elért szint és mindezek hatására a közvetlen tőkevonzó képesség

29 Mik lehetnek a regionális politika eszközei? a tőke-, a beruházás és termeléstámogatás a képzési tréningek állami vásárlások a kamatráta csökkentése adókedvezmények nyújtása energia- és szállítási költség csökkentése kereskedelmi protekcionizmus

30 Az EU regionális politikájának összetevői Római Szerződések – csak néhány cikk érinti később nyilvánvalóvá válik: közösségi szinten kell foglalkozni a témával 2007-ig: Strukturális Alapok (Regionális Fejlesztési Alap + Európai Szociális Alap + Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Orientációs Része + Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz), Kohéziós Alap, Közösségi Kezdeményezések támogatás mértéke: 25-75%

31 Az EU regionális politikájának összetevői – Strukturális Alapok Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) 1975-től működik fő cél: regionális egyenlőtlenségek kezelése jelenlegi feladatai: régiók fejlesztése, regionális különbségek csökkentése, gazdasági és társadalmi együttműködés erősítése

32 Az EU regionális politikájának összetevői – Strukturális Alapok Európai Szociális Alap (ESZA) cél: foglalkoztatás elősegítése feladata: –kezdetben – munkaerő-piaci alkalmazkodóképesség és mobilitás segítése –később – pályakezdők és tartós munkanélküliek segítése –jelenleg – humán-erőforrás fejlesztése

33 Az EU regionális politikájának összetevői – Strukturális Alapok Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Orientációs Része (EMOGA Orientációs Része) cél: mezőgazdaság modernizálása feladatai: –segítse a termelékenység növelését –emelkedjen a mezőgazdaságban dolgozók bére –piaci stabilitás –túltermelés kezelése –a mezőgazdaságban dolgozók számának csökkentése

34 Az EU regionális politikájának összetevői – Strukturális Alapok Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) cél: a halászattal kapcsolatos ágazat szerkezeti átalakításának támogatása

35 Kohéziós Alap cél: az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező tagállamok gyorsabb felzárkózásának támogatása 1993-ban jött létre támogatás mértéke: max. 85% nem tartozik a strukturális alapok közé jogosultság: egy főre jutó GNP nem éri el az EU átlagának 90%-át Európai Beruházási Bank szintén a regionális politika célkitűzéseit szolgálja hitelek nyújtásával

36 Közösségi Kezdeményezések Az EU bizottsága javasolja a programokat: INTERREG –határokon átnyúló regionális együttműködéseket támogat URBAN –válságban lévő városok és környezetük fejlesztése LEADER –hálózatszerű vidékfejlesztés EQUAL –esélyegyenlőség a munkaerőpiacon (pl. nemi, vallási tekintetben)

37 Változások 2007-től Strukturális Alap –Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) –Európai Szociális Alap (ESZA) Kohéziós Alap Európai Beruházási Bank Leválasztódtak a közös agrárpolitika és halászati politika eszközei és új nevet kaptak: –Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) - EMOGA Orientációs Részlege helyett –Európai Halászati Alap (EHA) – HOPE helyett

38 Regionális Politika Egységes Európai Okmány fordulat → a regionális politika bekerült a közösségi politikák közé 1989 – életbe lépett a strukturális alapok működéséhez kapcsolódó jogi szabályozás – első támogatási programok 1993 módosítás a tapasztalatok tükrében

39 Regionális Politika AGENDA 2000 – ig terjedő időszakra vonatkozik – 3 fő cél: –fejlődésben elmaradt régiók megsegítése –a szerkezeti átalakulás miatt nehéz helyzetbe került régiók támogatása –oktatási, képzési és foglalkoztatási rendszerek támogatása

40 Alapelvek szubszidiaritás és decentralizáció partnerség programozás koncentráció és addicionalitás

41 NUTS-rendszer mesterségesen létrehozott területi-statisztikai rendszer 3+2 kategória Magyarország: –Nuts 1: ország –Nuts 2: régiók (7 db) –Nuts 3: megyék+főváros (20 db) –Lokális 1.: kistérség (150 db) –Lokális 2: település (3135)

42 Regionális Politika 2007-től új pénzügyi időszak → változott a kohéziós és regionális politika szerkezete is 3 új cél: 1. konvergencia célkitűzés 2. regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés 3. európai területi együttműködés célkitűzés

43

44 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Az Európai Unió intézményrendszere. Az Európai Unió Tanácsa (Miniszterek Tanácsa) székhely: Brüsszel összetétele napirend szerint változik fő döntéshozó,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések