Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Max Weber: A társadalomtudományi és társadalompolitikai megismerés objektivitása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Max Weber: A társadalomtudományi és társadalompolitikai megismerés objektivitása."— Előadás másolata:

1 Max Weber: A társadalomtudományi és társadalompolitikai megismerés objektivitása

2  Erfurt, München, 1920  Marx és Durkheim mellett a modern szociológia alapító atyja  Az „Objektivitás” 1913-ban jelent meg

3  Rövid bevezetés, majd I. és II. rész  I. rész: kikérte az Archiv szerkesztőinek véleményét  II. rész: csak ő viseli a felelősséget a leírtakért

4  Archiv – Archiv für Sozialwissenschaft und Sozialpolitik : társadalomtudományi és szociálpolitikai folyóirat, Weber ban lett a társszerkesztője társadalomtudományi és szociálpolitikai folyóirat, Weber ban lett a társszerkesztője között működött

5 Célja: bővíteni a társadalmakkal kapcsolatos ismereteinket, kritikát nyújtania a szociálpolitikáról – tudományos eszközökkel De: lehet –e egy munka tényleg tudományos, ha értékítéletet tartalmaz Léteznek- e a társadalomtudományokban objektíve érvényes igazságok? → I. rész

6  Tudományunk célja eredetileg: értékítéletet alkotni az állam gazdaságpolitikai intézkedéseiről – ez megváltozott  Egy empirikus tudomány nem taníthat meg arra, mit kell tennünk,csak arra, mit tehetünk, és adott esetben mit akarunk!  Tudományos érvelésünkben mindig ott van személyes világnézetünk – ez nem baj (értékek → személyiség méltósága)  pl. a gazdaság-és szociálpolitika szabályozó értékmércéit vitatni kell és lehet

7  Lássuk meg a tények igazságát, és álljunk ki értékeink mellett! ki értékeink mellett! A kulturális élet értelmét kereshetjük tudományos eszközökkel – de mikor kifejezzük értékeinket, tudatosítsuk magunkban és az olvasóban, mik a mércéink A kulturális élet értelmét kereshetjük tudományos eszközökkel – de mikor kifejezzük értékeinket, tudatosítsuk magunkban és az olvasóban, mik a mércéink A politikai vita nem tudomány! – Az Archiv sem foglal állást poltikailag → a munkatársak összetétele ne legyen politikailag egyoldalú ! Mi az objektivitás, az igazság objektív érvényessége a mi tudományunkban? → II. rész

8  Az Archiv társadalmi - gazdasági megközelítésben foglalkozik tárgyaival Társadalmi – gazdasági problémák: Társadalmi – gazdasági problémák: 1. gazdasági jelenségek – normák, folyamatok, intézmények, melyek kulturális jelentősége gazdasági oldalukból fakad 2. Gazdaságilag releváns jelenségek – nem gazdasági jelentőségük miatt érdekesek, de vannak gazdasági szempontból érdekes hatásaik 3. Gazdaságilag meghatározott jelenségek – hatnak rájuk gazdasági jellegű motívumok

9  Az Archiv munkaterülete: érdekkonstellációk, érdekkonfliktusok jelentőségének, történeti kialakulásának vizsgálata, melyeket a tőke hívott szerepe hívott létre a modern gazdaságokban  Történetileg és elméletileg foglalkozik a problémákkal, melyekre a szociálpolitika próbál megoldást találni → elnevezés (társadalomtudományi archívum)  A társadalomtudomány a kultúratudományok közé tartozik  A kulturális élet társadalmi – gazdasági oldalát emeljük ki → témáink korlátozása

10  Fontos tudományos elv, hogy a társadalmi, kulturális jelenségek gazdasági okait keressük – de ez ne legyen dogmatikus → a materialista történelemfelfogás és a Kommunista kiáltvány kritikája (kizárólag a gazdasági okokat keresi)  Objektivitás kérdése: a kulturális, társadalmi életnek nem létezik tökéletesen objektív tudományos elemzése  Az élet, a valóság összetett, az emberi értelem véges → a végtelen valóság csak egy kis részét tudjuk vizsgálni, megismerni

11  DE: Mit érdemes vizsgálni?  Amire a tudományos törvények érvényesek?  A társadalomtudományokban az általános törvények nem működnek olyan módon, mint a természettudományokban  Természettudományok – főleg kvantitatív  Társadalomtudományok – főleg kvalitatív

12  Értékeszmék jelentősége – kultúrához a valóság azon jelenségei tartoznak, melyek számunkra értékesek, fontosak → jelentőség – értékeszmék  A nagyon általános törvények itt tartalmatlanok  A tudományos munkában fontos a kutató hite → a kultúratudományos fejlődésnek szubjektív feltételei vannak

13  Bár az értékeszmék szubjektívek, a kultúratudományos megismerés eredményei nem kizárólag azok (a kutató és a korszak eszméi határozzák meg, milyen lesz a kutatás) (a kutató és a korszak eszméi határozzák meg, milyen lesz a kutatás)

14  A társadalomtudomány is fogalmakkal dolgozik =>Mi a jelentősége az elméleti fogalomalkotásnak a kulturális valóság megismerésében? – Ideáltipikus fogalmak Ideáltípus: gondolati kép, a valóságban sehol sem lelhető fel, de ezekhez viszonyíthatjuk a valóságban fellelt dolgokat, pl. városgazdaság, kézművesség, kapitalizmus Ideáltípus: gondolati kép, a valóságban sehol sem lelhető fel, de ezekhez viszonyíthatjuk a valóságban fellelt dolgokat, pl. városgazdaság, kézművesség, kapitalizmus

15  Segítségükkel összefüggéseket állapíthatunk meg – de kialakításuk csak eszköz, nem cél  Egy korszak uralkodó eszméit is ideáltípusok segítségével ragadhatjuk meg  De ne mossuk össze őket az értékelő megítéléssel – az ideáltípusok közömbösek!

16  Az ideáltípusok nem jelentik azt, hogy a társadalomtudományokban visszavezethetjük a valóságot általános törvényekre ! – így az ideáltípust és a valóságot csak egymásba csúsztatnánk  A marxista törvények is ideáltipikus jellegűek  A kultúra állandóan változik → az ideáltipikus konstrukciók mulandóak (újakat alkotunk, a régieket elvetjük)

17  A tudományt szerinte nem illeszthetjük fogalmak rendszerébe – ez lehetetlen (a fogalmak alkotása csak eszköz) – nem ért egyet a történeti iskolával  De: a pontos fogalomalkotás nagyon fontos – főleg társadalom – és gazdaságpolitikai fejtegetéseknél Pl. érték fogalma! – csak ideáltipikusan ragadható meg

18  Visszatér az objektivitás kérdéséhez: a tudományos megismerés objektivitása azon múlik, hogy – bár a megismerést értékkel kapcsoljuk össze – nem emelünk piedesztált az eszményekből, hogy empirikusan bizonyítsuk őket (a bizonyítás lehetetlen)  Az értékvonatkoztatás változékony  Nem mondhatjuk meg az embereknek, mit tegyenek, de vállaljuk fel az értékeinket!

19  A tudományos megismerés folyton változik – új módszerek, problémák egyfolytában „... támad már új szenvedély, „... támad már új szenvedély, Örök fényét habzsolni hogy rohannék, Örök fényét habzsolni hogy rohannék, Előttem a Nap, mögöttem az éj, Előttem a Nap, mögöttem az éj, Felettem a menny, alattam a tenger - ” Felettem a menny, alattam a tenger - ” (Goethe: Faust) (Goethe: Faust) A tudomány is ilyen...

20 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Max Weber: A társadalomtudományi és társadalompolitikai megismerés objektivitása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések