Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A magyar külpolitika válságkezelő kísérletei a nagy gazdasági világválság idején (1929-1933) Dr. Vizi László Tamás főiskolai tanár, oktatási rektorhelyettes.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A magyar külpolitika válságkezelő kísérletei a nagy gazdasági világválság idején (1929-1933) Dr. Vizi László Tamás főiskolai tanár, oktatási rektorhelyettes."— Előadás másolata:

1 A magyar külpolitika válságkezelő kísérletei a nagy gazdasági világválság idején ( ) Dr. Vizi László Tamás főiskolai tanár, oktatási rektorhelyettes Győr, május 15. Társadalmi konfliktusok- társadalmi jól-lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés (TÁMOP A-11/1/KONV )

2 A Bethlen-kormány külpolitikai aktivitás 1927 után

3 Walko Lajos külügyminiszter a kiváló külkereskedelmi szakember és gazdasági diplomata Mielőtt a külügyminiszteri tárcát a Bethlen-kormányban átvette volna, a Pénzügyminisztérium államtitkára volt, majd június 16-tól több mint négy éven keresztül a kereskedelemügyi miniszteri posztot töltötte be. Mellette közben egy rövid ideig pénzügyminiszter is volt. A külügyi tárcát március 17-e és december 9-e között vezette. A külügyek élén gróf Károlyi Gyula követte, aki miniszterelnökként augusztus végén Walko Lajost kérte fel a magyar külügyek irányítására. Walko ezt a megbízatását a Gömbös-kormány október 1-jei hivatalba lépéséig ellátta.

4 A külpolitikai nagyüzem április 5. Róma: magyar-olasz barátsági, békéltető eljárási és választott bírósági szerződés; december, Genf: tárgyalás Stresemann német külügyminiszterrel; április, Milánó: tárgyalás Mussolinival; október, Varsó: magyar-lengyel békéltető és választott bírósági egyezmény megkötése; június, Párizs április, Róma: Mussolini-Bethlen találkozó; május, Athén: Magyarország és Görögország békéltető eljárási és választott bírósági szerződést köt; június, London: Bethlen londoni útja!!! július, Budapest: Bethlen és Schober osztrák kancellár találkozója október, Ankara november, Berlin!!!! január, Bécs

5 A magyarországi gazdasági válság jellemzői egyszerre jelentkezett a külpiacokra való erős ráutaltság, a nemzetközi konjunktúrától való szoros függés, a belső piac elégtelensége és gyengesége, a drasztikusan romló cserearányok, a szélesre nyíló agrárolló és az ország katasztrofális méretű eladósodása Fontos! súlyos hitelválság és termelési-értékesítési válságról volt szó! Magyarországot is! felkészületlenül, de nem váratlanul érte. Külpolitikai válasz: külföldi kölcsönök megszerzése, külpiacok megnyitása.

6 Párizs-London-Berlin június Bethlen párizsi látogatása. „Nincs akadálya […] annak, hogy a két országot szívélyes kapcsolatok fűzzék egymáshoz, amelyek majd megnyitják a lehetőséget az előtt, hogy teljes egyetértésben lássanak hozzá az együttműködés munkájához, amelyre […] a világnak ebben a felében gazdasági, de főleg pénzügyi téren hivatottak.” június Bethlen Londonban. Bethlennek be kellett érnie egy jóval kisebb, az eredeti összeg kb. egyharmadát jelentő, mintegy 87 millió pengő értékű, egyévi lejáratra biztosított váltókölcsönnel. A megállapodást november 20-án Londonban írták alá a felek. Az összeget a Rothschild-bankcsoport, a Speyer, a National City és más, leginkább amerikai bankok biztosították november Bethlen Berlinben. Vámkedvezmény nyújtása a magyar búzára és kukoricára. Állatállományra nem!!! márc. 21. német-osztrák vámunió terve és a magyar válaszok.

7 Károlyi Gyula próbálkozásai Külügyminiszter: dec aug. 24. Miniszterelnök: aug. 24. – okt.1.

8 Károlyi francia orientációja tavasza: Párizs 500 millió frankos kölcsönt helyezett kilátásba. DE! el kell távolodni a német-osztrák vámuniótól! augusztus, Párizs: azonnali ötmillió fontos kölcsön Magyarországnak szeptember 25. Budapest: magyar-francia kereskedelmi szerződés aláírása. (a Franciaországba szállítandó magyar búzának a teljes francia búzabehozatal 10 %-áig kedvezményes vámot biztosít.) A szerződés azonban 1931-ben még nem lépett életbe. Nagyhatalmi és közép-európai válságkezelési tervek és azok kudarcai. (1932. március 2. Tardieu-terv meghirdetése) március 4. Budapest. Magyar-francia áruforgalmi egyezmény megkötése március 30. Budapest. Magyar-belga áruforgalmi egyezmény megkötése De vajon miért a francia orientáció???

9 És a német, osztrák lehetőségek augusztus 3. Magyar-német megállapodás a magyar búzafölösleg Németországban való eladására augusztus 22. Bécs. Magyar-osztrák árucsere egyezmény megkötése. Károlyi Gyula próbálkozásai dicséretesek, de nem elegendők! szept. 3. Bethlen, mint a kormánypárt vezére, levélben szólítja fel Károlyit a lemondásra szept. 21. Károlyi gyula benyújtja lemondását.

10 A külpiacok megszerzése Gömbös Gyula miniszterelnöksége idején

11 Gömbös piacszerzései és a magyar külpolitika november. Gömbös római útja. Magyar-olasz-osztrák vámunió tervének a felújítása, magyar-olasz kereskedelmi szerződés aláírása november kereskedelmi tárgyalások Ausztriával (Dollfuss) december 10. Magyar-osztrák kereskedelmi szerződés megkötése Bécsben december 22. Eredményesen lezárulnak a magyar-cseh kereskedelmi tárgyalások március 6-18.Bethlen berlini magánútja!! június 17. Gömbös kétnapos látogatása Berlinben július 22. Berlin: magyar-német kereskedelmi pótegyezmény. A német piacok megnyílnak a magyarországi búza, rozs, árpa és kukorica kivitele előtt augusztus 1. Ankara: magyar-török kereskedelmi szerződés augusztus 28. Magyar-osztrák kereskedelmi megállapodás szept. 1. Magyar-olasz kereskedelmi megállapodás február 6. Róma: magyar-szovjet diplomáciai kapcsolatok felvétele.

12 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Társadalmi konfliktusok- társadalmi jól-lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés (TÁMOP A-11/1/KONV )


Letölteni ppt "A magyar külpolitika válságkezelő kísérletei a nagy gazdasági világválság idején (1929-1933) Dr. Vizi László Tamás főiskolai tanár, oktatási rektorhelyettes."

Hasonló előadás


Google Hirdetések