Mérsékelt övi biomok 2. Lombhullató erdő 1..

Az előadások a következő témára: "Mérsékelt övi biomok 2. Lombhullató erdő 1.."— Előadás másolata:

1 Mérsékelt övi biomok 2. Lombhullató erdő 1.

2 Áttekintés a mérsékelt öv biomjairól
Övezet Öv Hőmérséklet évi eloszlása Csapadék évi eloszlása Biom Mérsékelt övezet Meleg mérsékelt öv (Szubtrópusi öv) Kevésbé meleg időjárás, évszakok megjelenése (a sarkok felé csökken a hőmérséklet) Monszun: csapadékos nyár Babérlombú erdők Évszakos erdők Mediterrán: csapadékos tél Keménylombú erdők Valódi mérsékelt öv A tengerektől távolodva csökken a csapadék mennyisége Lombhullató erdő Füves puszta Mérsékelt övi sivatag Hideg mérsékelt öv Hűvös évszakok Sokszor megfagy a víz a talajban Tajga

3 Valódi mérséklet öv éghajlati jellemzői
Valódi mérséklet éghajlat: Csapadékot a nyugati szelek ciklonjai szállítanak. A csapadék mennyiségében meghatározó az óceánoktól való távolság. Az óceánok közelében az évi hőingás nem jelentős, távolodva nő. Ebből következik, hogy nő a hőmérséklet maximuma (forró nyár), és minimuma (hideg tél).

4 Földrajzi helyzet Óceánoktól távolodva csökken a csapadék mennyisége,
nő a hőingás mértéke.

5 Mérsékelt öv növényzetét befolyásoló tényezők
Az óceáni és nedves kontinentális területeken a hőmérséklet és a csapadék viszonya elegendő az erdő kialakulásához. A száraz kontinentális részeken már nem záródik az erdő: erdős és füves puszta jelenik meg. (Magyarországon a Dél Alföldön húzódik ez a határ.) A csapadék és hőmérsékleti viszonyokat befolyásolja a tengerszint feletti magasság és a kitettség (északi és déli domboldalak közötti eltérés).

6 Lombhullató erdők biológiai sokszínűsége
Kedvezőtlenebbek a környezeti viszonyok a trópusokhoz képest: hőmérséklet alacsonyabb, csapadékmennyisége kisebb. Kevesebb szint az erdőben. Kevesebb eltérő környezeti tényező kombináció. Kevesebb faj.

7 A lomboserdők növényzetének jellemzése
A tél hűvös , a fagyott vizet nem lehet felvenni, és alacsony a hőmérséklet. A növényzet közepes hőigényű , az északi féltekén ősszel lombhullás, Az ősz és a tél a nyugalmi időszak. A fák lombkoronája hőmérséklet - csapadék aránytól függően zárt vagy nyitott.: gazdag, illetve szegény cserje szint. A növényzet fénykedvelő, közepes fényigényű vagy árnyéktűrő. A kontinens belsejében és a déli, forró, kevés csapadékot kapó hegyoldalakon a növényzet szárazságtűrő. Az óceánokhoz közel közepes vízigényű és kedvező vízellátottság a növényzet.

8 A környezeti tényezők hatása a növény és állatvilágra
A növényvilág évszakonként eltérő képet mutat, ami megjelenik az állatvilág viselkedésében, aktivitásában is. A társulások időbeli periódikus, vissza-visszatérő változása az aszpektus. A lombhullató erdőkben el lehet különíteni tavaszi, nyári, őszi, téli aszpektusokat. (D. Attenborough: Élő bolygó/ 10. rész ) Az állatvilág a termelők nyugalmi időszakára vándorlással, téli álommal, tartalékok felhalmozásával válaszol.

9 Lomhullató erdők termelő szintenként: lombkoronaszint
Bükk Csertölgy Gyertyán Kocsányos tölgy Magas kőris Kocsánytalan tölgy

10 Lombhullató erdő cserjeszintje
Galagonya Mogyoró Kökény Húsos som Vadrózsa Kecskerágó

11 Lombhullató erdő gyepszintje
Tavaszi lednek Bogláros szellőrózsa Pettyegetett orvosi tüdőfű Odvas keltike Méhfű Salátaboglárka

12 Lombhullató erdők gerinctelen állatvilága (ízeltlábúak)
Elsődleges fogyasztók Másodlagos fogyasztók Ormányos bogarak Futrinkák Cincérek Pókok

13 Lombhullató erdők gerinces elsődleges fogyasztói (emlősök)
Mókus Gímszarvas Erdei pocok Őz Erdei egér Muflon

14 Lombhullató erdők másodlagos fogyasztói: kétéltűek, hüllők
Sárgahasú unka Erdei sikló Erdei béka Rézsikló

15 Lombhullató erdő másodlagos fogyasztói: emlősök
Erdei cickány Menyét Denevérek Görény Sün Nyest

16 Lombhullató erdők másodlagos fogyasztói: madarak
Cinkék Fakopáncsok Rigók Erdei pinty

17 Lombhullatóerdők csúcsragadozói (madarak)
Parlagi sas Héja Vándorsólyom Uhu

18 Lombhullató erdők csúcsragadozói (emlősök)
Vadmacska Farkas Róka Hiúz Borz Barna medve

19 Táplálkozási hálózat készítése
Csúcsragadozók Másodlagos fogyasztó Elsődleges fogyasztó Termelő Készítsünk táplálkozási piramist a táplálkozási hálózatból. (D. Attenborough: Élő bolygó/ 10. rész )

20 Táplálkozási piramis Biomassza: A tápláléklánc adott élőlénycsoportjába beépített szerves anyag összmennyisége. kg/m2/év Biológiai produkció:Időegység alatt a biomassza által előállított új szerves anyag mennyisége, a biomassza változása. kg/m2/év Ökológiai piramis: Megmutatja a biomassza, biológiai produkció mértékét a tápláléklánc egyes szintjein. Ökológiai piramis változásának magyarázata. (Össztömeg, egyedszám, egyedi tömeg változása, hőveszteség.)