Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MŰ EMLÉK VÉD ELEM Kérem, röviden válaszoljanak az alábbi kérdésekre, amelyre a sorszámmal utaljanak! A név felírása nem kötelező. 1.Mit nevezünk műemléknek?

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MŰ EMLÉK VÉD ELEM Kérem, röviden válaszoljanak az alábbi kérdésekre, amelyre a sorszámmal utaljanak! A név felírása nem kötelező. 1.Mit nevezünk műemléknek?"— Előadás másolata:

1 MŰ EMLÉK VÉD ELEM Kérem, röviden válaszoljanak az alábbi kérdésekre, amelyre a sorszámmal utaljanak! A név felírása nem kötelező. 1.Mit nevezünk műemléknek? 2.Mi az Ön jelenlegi/tervezett munkaköre? 3.Munkája során kapcsolatba kerül műemlékvédelmi feladatokkal? 4.Kérem, nevezzen meg egy konkrét műemléket, amelyet ismer! 5.Hazánkban milyen típusú jogszabály foglalkozik a műemlékekkel, ha tudja, kérem hogy annak nevét is írja le! 6.Önök szerint miért szerepel a tantárgyak közt ez a tárgy, fontos-e az Ön számára, ha igen, akkor miért?

2 A definiáláshoz szükséges fogalmak Építészet Ingó és ingatlan Művészet Történelem – időszemlélet Érték-képződés Kultúra és örökség

3 Az építészeti érték sajátosságai és összetevői A MŰEMLÉK esetében a Hasznosság, használati érték Terület és ingatlan érték (hely és anyag) jelentősége nem elsőrendű MŰ vészeti értéke történeti EMLÉK ezete Eszmeisége, mondanivalója teszi az örökség részévé Ennek megjelenése lehet közvetett és közvetlen, teljességében csak helyi és kulturális összefüggéseiben (eredeti helyén/környezetében) érthető meg.

4 A bemutatott épület melyik korból származhat? mi a funkciója – honnan tudjuk? MŰEMLÉKnek tekinthetjük – miért? (miért nem?) Mi alapján tudunk a kérdésekre válaszolni? Milyen területi, kulturális környezet tartozik az épülethez?

5

6 mikor született az építő MŰ vészeti EMLÉK fogalma, kategóriája? A templom építési idejére esik a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók kassai ülése (1846), melyen egy kiáltványt fogalmaznak. Ennek célja a (nemzeti) múlt (építészeti) emlékeinek megőrzésére való buzdítás. A forradalom és szabadságharc A romantika ideje Az épület idézi a középkor építészetét, tehát historizál Építése korában és a XX. század elején esztétikai értékét vitatták Használati módja nem változott: ma is templom 1950-ben nyilvánították védetté, mert ekkor már elismerték a romantika építészetét, mert tervezője kiemelkedő alakja a magyar műépítészetnek, és életművének jelentős alkotása, mert a funkcióhoz kapcsolt eszmei tartalmat mind egyetemes, mind nemzeti szinten meges művészi színvonalon hordozza/fejezi ki az épület, mert szerves és meghatározó eleme a település képének, mert … A vázlatos esettanulmány jól szemlélteti, hogy a MŰEMLÉK fogalma folyamatosan változik, fejlődik: tágul, főleg időben. Ma van-e korszakhatára a MŰEMLÉKké válásnak?

7 A lébényi római katolikus templom MŰEMLÉKisége a kezdetektől fogva vitán felül állt (Zentralkomission, 1850, évi XXXIX. Törvény)

8 A templom tornyából készült kép a környezetet mutatja, a falu telkein álló házakat, melyek közül kimagaslik az épület. Más környezetben tudna-e ugyanígy érvényesülni?

9 A képen Nepomuki Szent János szobra látható Tekinthető-e építészeti alkotásnak? Bárhol állhatna ez a konkrét alkotás? Vizsgáljuk környezetével együtt!

10

11 Hasonlóan az előbb bemutatotthoz számos szakrális kisemlék HELYHEZ KÖTÖTTEN ÉRVÉNYESÜL, ezért ÉPÍTÉSZETI ALKOTÁS is egyúttal, és csak környezetével, abban elfoglalt helyzetével együtt hordozza azt az értéket, ami miatt egy nagyobb vagy kisebb közösség ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉGE RÉSZEKÉNT tatrja számon és kezeli Példa: a győri Szabadhegy egykori belterületi határán álló kőkereszt, amely „védte” a települést, és „köszöntötte” az érkezőt Helyi védettségű emlék

12 Vannak olyan építmények, amelyek úgy maradtak fenn, hogy az őket létrehozó civilizáció már nem létezik, de örökségük az egyetemes kultúra részét képezi.

13

14 Ahhoz, hogy ezek mondanivalóját megértsük, a történettudomány és régészet segítsége kell Az egyiptomi birodalom alkotásai szintén helyhez kötöttek A sírépítészet esetében ez nem igényel magyarázatot A templomépítészetben azonban igen, itt a tájolás és elhelyezés/telepítés a szertartáshoz, világképhez és a birodalom kiterjedéséhez, felépítéséhez igazodott A következő példa – Abu Simbel sziklatemploma – naphoz igazított telepítése példázza ezt Az asszuáni gát építése miatt át kellett telepíteni az épületet, ez, és hasonló események, veszélybe került építészeti örökség védelmének gondolata, vezetett oda, hogy 1972-ben megszületett a nemzetközi VILÁGÖRÖKSÉG egyezmény

15

16

17

18

19

20

21

22

23 Az építészeti alkotás olyan építési munkálat eredménye, amely tervezetten- tudatosan valósul meg, a gyakorlati hasznosságon túl tartalmat, mondanivalót hordoz, amely csak ott, a világ azon pontján értelmezhető a maga teljességében. Az alkotást létrehozó civilizáció kultúráját hordozza, közvetíti. E mondanivaló kifejezésének eszköze lehet a művészet.

24 Az építészeti örökség megértéséhez elengedhetetlen a kultúra általános, és azon belül az építészet történeti ismerete. Ehhez áttekintő műként az első, kézikönyvkén a második forrást ajánlom. Természetesen még számos más szakirodalom megfelel a célnak, hogy a szükséges történeti és stílusismereti emlékeiket felfrissítsék. SZENTKIRÁLYI Zoltán: Az építészet világtörténete I-II Budapest, Képzőművészeti Kiadó Vállalat MÜLLER, W. – VOGEL G.: Építőművészet (SH atlasz) 1993Budapest, Springer - Verlag

25 Lépjünk be a kapun! Az egykori Újbabilon Istár kapuja a mezopotámiai építészet kimagasló alkotása Jelen helyzetében mégsem építészeti alkotás Határozza meg, mi a műalkotás, a múzeumi tárgy, vesse össze az építészeti alkotások sajátosságaival a definíciót! A következő képen északolva Úlbabilon alaprajza és a jelenlegi állapotot bemutató műholdfelvétel látható

26

27

28 Bábel tornya – Pieter Breughel Az előző képen látható volt Babilon rekonstruált hegytemploma. Vessék össze a két ábrázolást. Breughel csak szöveges információval rendelkezett, illetve korábbi metszetekkel, amelyek szintén nem hiteles adatok, analógiák alapján készültek.

29

30 Más esetben a képzőművészet és történeti valóság viszonya egészen más:

31 Csontváry Kosztka Tivadar: A taorminai görög színház romjai

32

33 Kikapcsolódásképpen két, a művészeteket különleges szempontvól bemutató könyvet ajánlok figyelmükbe. Mindegyikben szó esik az építészet eredetéről és céljáról is. ZOLNAY Vilmos: A művészetek eredete 1983 Budapest, Magvető SEBEOK, Thomas A.: A művészet előzményei 1983Bp., Akadémia Kiadó Az ezt követő képeken szintén az EMLÉK és környezet viszonyának sajátos alakulását kísérhetjük nyomon. Székesfehérvár, Rác utca. Az egykori falusias település zárvánnyá vált egy lakótelepen. A templom környezete az utca, de a környezet elemei, az egykori falusi lakóházak maguk is építészeti értékké váltak, mert többségüket elbontották. A pusztulás miatt ritkaságuk értékként jelentkezett. Egyúttal egy településszerkezeti állapotot is megőriztek - zárványként.

34

35

36

37

38

39

40

41

42 Az alábbi forrásokból áttekintő ismeretet szerezhetnek a műemlékvédelem kialakulásáról, intézményrendszeréről Az Örökségvédelmi törvény ismerete kötelező MEZŐS Tamás: Műemlékvédelem október 7. MAGYAR Mária – PÉTER Annamária: Az építészeti örökség védelme KJK Kerszöv, Budapest GERŐ László: Építészeti műemlékek 1959Műszaki Kk., Budapest u.ő.: Műemlékről mindenkinek 1987Budapest A évi LXIV. kulturális örökségvédelmi törvény (2005. évi LXXXIX. törvénnyel módosított, hatályos január 1-től) alapján okt. 7.


Letölteni ppt "MŰ EMLÉK VÉD ELEM Kérem, röviden válaszoljanak az alábbi kérdésekre, amelyre a sorszámmal utaljanak! A név felírása nem kötelező. 1.Mit nevezünk műemléknek?"

Hasonló előadás


Google Hirdetések