Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Prof. Dr. Szirmai Viktória Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Prof. Dr. Szirmai Viktória Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár"— Előadás másolata:

1 Prof. Dr. Szirmai Viktória Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár A magyarországi nagyváros-térségek területi-társadalmi jellegzetességei és a társadalmi csoportok jól-lét szintjei közötti összefüggések

2 Bevezetés

3 Az európai társadalmi-gazdasági krízisek  A gazdasági alapú társadalmi probléma megoldások diszfunkcionális működései.  A jóléti állami célok válságai :  Szegénység felszámolása, általános jólét,  Teljes foglalkoztatottság,  Teljes körű ellátás.  A jóléti állam válsága és a globális gazdasági krízisek számos társadalmi problémával jártak együtt:  az országok, és régiók közötti egyenlőtlenségek,  a társadalmi leszakadás  az elszegényedéssel,  a növekvő munkanélküliség,

4 A Stiglitz-jelentésre alapozott társadalmi fejlődési modell jelentős előrelépés!! A mai gazdasági válság oka – a folyamatokat nem jól mérték, a beavatkozási eszközök sem jók.  A GDP mérés határai – új indikátorokra van szükség – a jól- lét, a társadalmi fejlődés mérése.  Olyan mérőeszközök kellenek, amelyek a fenntarthatóság komplex szempontjait, a társadalmi jól-létet magába foglalják.  Social well-being, social progress, sustainability. A jelentés tehát: Már nem a gazdasági növekedésre koncentrál. A társadalmi jól-lét fogalmából indul ki, és abba helyezi bele három egyenrangú pillérként, a gazdaságot, a környezetet és a társadalmat.

5 Az alkalmazás módszertani problémája A Stiglitz-jelentésre alapozott társadalmi fejlődési modell elmélet, nem létezik konkrét empirikus, szociológiai tényekre alapozott feltáró modell. A „Társadalmi konfliktusok – Társadalmi jól-lét és biztonság –Versenyképesség és társadalmi fejlődés” című TÁMOP kutatás ezt is kívánja vizsgálni (TÁMOP A-11/1/KONV )

6 A mai előadás tematikája

7 A fő kérdés: van e- összefüggés a térbeli társadalmi egyenlőtlenségek és a jól-lét szintek között? Az elemzés 3 szükséges iránya: 1. Mi jellemzi a magyar nagyváros-térségek térbeli társadalmi egyenlőtlenségeit? Mi jellemzi az európai nagyváros- térségek térbeli társadalmi egyenlőtlenségeit? 2. Mi jellemzi az európai és a hazai jól-léti mutatókat? Mi jellemzi a magyar nagyváros- térségi jól-léti mutatókat?

8 3. A területi egyenlőtlenségek milyen helyet foglalnak el a társadalmi jól-lét mutató rendszereiben? Vannak-e összefüggések? Ha vannak miért vannak és ha nincsenek miért nincsenek?

9 Feltevés: A területi adottságok csak korlátozottan, a társadalmi csoportok társadalmi szerkezeti pozíciói alapján gyakorolnak hatást a jól-lét jellemzőire Ökológiai pozíció Infrastruktúra Helyi társadalmi szerkezet Helyi gazdasági lehetőségek Stiglitz dimenziok Jövedelem, anyagi munka Oktatás, egészség, biztonság, Politkai érdekérv Környezet társadalmi kapcsolatok

10 Mi jellemzi a magyar nagyváros-térségek térbeli társadalmi egyenlőtlenségeit? 2005

11 A népesség iskolázottsági szint szerinti megoszlása a 9 magyarországi nagyváros-térségben (%, 2005)

12 A népesség foglalkozási csoportok szerinti megoszlása a 9 magyarországi nagyváros-térségben (%, 2005)

13 A népesség havi jövedelem szerinti megoszlása a 9 magyarországi nagyváros-térségben (%, 2005)

14 2014.

15 A népesség iskolázottsági szint szerinti megoszlása a 9 magyarországi nagyváros-térségben (%, 2014)

16 A lakosság megoszlása iskolai végzettség szerint a budapesti régióban részletes övezeti besorolás alapján (forrás: Fenntartható fogyasztás, 2010)

17 A népesség foglalkozási csoportok szerinti megoszlása a 9 magyarországi nagyváros-térségben (%, 2014)

18 Új trendek 1) A korábbi hierarchikus térbeli társadalmi szerkezet megváltozott, 2) Kiegyenlítettebbé vált  Köszönve a dzsentrifikációnak,  A képzett rétegek kijjebb vonulásának,  A városkörnyék átalakulásának,  A külső városrészek új lakóparkjainak

19 Külföldi példák

20 A menedzser rétegek területi koncentrációi a párizsi régióban (Cattan, N ): Urban Sprawl in the Paris Metropolitan Area. In: Szirmai : Urban Srawl in Europe

21

22 A társadalmi jól-lét probléma

23 Magyarország az európai jóléti modellekben (életminőség )

24 A visegrádi országok jövedelmi szintje Életminőség Magyarországon és Európában (Eurostat, 2014 március)

25

26

27 Magyarországon érzékelik a legerősebben a feszültségeket a társadalom tehetősebb tagjai és szegényebbjei között.

28 Csökkenő szociális juttatások csak Magyarországon (Görögország mellett) csökkentek a szociális kiadások,

29 Társadalmi jól-lét a magyar nagyváros-térségekben Általános megjegyzés Jóval magasabb értékek, nagyobb magyar elégedettség az európai mért adatokhoz képest Feltevés: A területi adottságok csak korlátozottan, a társadalmi csoportok társadalmi szerkezeti pozíció alapján gyakorolnak hatást a jól-lét jellemzőire Az elemzések szerint van, de visszafogott megfelelés: A strukturális helyzetet (is) meghatározó tényezők esetében(iskolai végzettség, jövedelem ) erősebb a látható összefüggés a területi szerkezet és a megkérdezettek adott jól-lét szintjei között.

30 Anyagi életszínvonal (jövedelem, fogyasztás és vagyon) PÉLDA: Egyéni jövedelem (2014)  Legmagasabb jövedelem megoszlása és a népesség iskolai végzettség szerinti megoszlása esetében megfelelés látszik

31 Oktatás PÉLDA: Iskolázottsági szint (2014)

32 Egészség PÉLDA: Egészségi állapottal való megelégedettség (2014)  Átlaghoz képest a fejletlen a leginkább elégedett,  A fejlett és a külváros a leginkább elégedetlen az egészségével (idősebb magas státus),

33 Egyéni tevékenységek (a munkát is beleértve) PÉLDA: Gazdasági aktivitás (2014)  Komoly térségi megfelelés  oka: a várostérségi munkaalkalmak kiegyenlítettsége,  De a munkanélküliség magas az átlaghoz képest, az átmeneti övezetben, ahol magasabb az átlagnál a fizikai dolgozók aránya

34 Politikai képviselet és kormányzás PÉLDA: Érdekek figyelembevétele a döntéseknél (2014)  Megfelelés,  A belváros és városkörnyéke k esetében:  hasonló vélemények, hasonló az iskolázottság.  Átmeneti övezet (munkások)

35 Társadalmi és személyes jellegű kapcsolatok PÉLDA: Az általános bizalom szintje (2014)  Kisebb megfelelés  A belváros erősebb bizalma

36 Bizonytalanság (gazdasági és fizikai jellegű) PÉLDA: A lakókörnyezet biztonságossága (2014 )  Fejletlen környék kiugróan bizalmatlan,  Területi, mivel ez egy átalakuló rész.

37 Összességében: A vizsgált nagyváros-térségi övezetek a 8 stiglitzi dimenzió tükrében (aggregált mutatószámmal )  Felső: átlagok szerint  Alsó. Összevont értékek szerint A legnagyobb megfelelés a térbeli helyzet és a jól-lét adott színjei között: A belváros esetében A fejlett városkörnyék esetében, A legkisebb: az átmeneti övezetben, (munkás övezet)


Letölteni ppt "Prof. Dr. Szirmai Viktória Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár"

Hasonló előadás


Google Hirdetések