Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Weöres Sándor: Vázlat az új líráról  „A jó vers élőlény, akár az alma, ha ránézek, csillogva visszanéz, mást mond az éhesnek s a jóllakottnak és más.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Weöres Sándor: Vázlat az új líráról  „A jó vers élőlény, akár az alma, ha ránézek, csillogva visszanéz, mást mond az éhesnek s a jóllakottnak és más."— Előadás másolata:

1

2 Weöres Sándor: Vázlat az új líráról  „A jó vers élőlény, akár az alma, ha ránézek, csillogva visszanéz, mást mond az éhesnek s a jóllakottnak és más a fán, a tálon és a szájban, végső tartalma vagy formája nincs is csak él, és éltet. Vajjon mit jelent, nem tudja és nem kérdi. Egy s ezer jelentés ott s akkor fakad belőle, mikor nézik, tapintják, ízlelik.”

3 KOVÁCS ANDRÁS FERENC JÓ VERSEKET ÍR. KOVÁCS ANDRÁS FERENC POETA DOCTUS.  „...kortárs költőink közül egyet sem tudnánk meg- nevezni, aki a (...) magyar (és európai) versformák olyan gazdagságát állította volna a közlés szolgálatába, mint éppen Kovács András Ferenc.” Kulcsár Szabó Ernő  „Kovács versei nem úgy juttatják szóhoz a magyar líra nagyon is gazdag, nagyon is sokrétű történeti hagyományát, mint azt a posztmodern költők többsége teszi. Nem, mert nála ez a hagyomány – Janus Pannoniustól Petriig – nem készletként viselkedik, hanem az időbeli létmódból következő dialogikus változások, jelentésmódo- sulások és horizontmozgá- sok kulturális világaként.” K. Sz. E.

4 MÁS LAUDÁCIÓK:  „...jószerivel nincs költői eszköz, versforma, poétikai megoldás, melyet ne ismerne, ne használna tökéletes biztonsággal a klasszikus hexametertől kezdve a szonetten át a szabad versig, az ősi sagák ritmu- sától a tercinán át a beat-irodalom áradó formátlanságáig.”  „KAF költészete a költői szabadság és könnyedség megtestesülése.” Legezza Ilona  „KAF költőink egyik, legkülönö- sebbike; bujkáló, folyvást maszkot öltő verselő, akinek remekül mímelt gesztusai kevésbé valaminek a kifejezésére, sokkal inkább valami- nek a leleplezésére szolgálnak.”  „Mindamellett mesterségbeli tudása egyenesen lenyűgöző, ismer minden versformát, korstílust, metrumot, modort, technikát; az ókori esztétikák alapkategóriájában, a mimézisben utánozhatatlan és bravúros. Valódi poeta doctus, minden verse külön-külön olvasói élmény, valóságos költészeti csemege.”  u. ő.

5 INTERTEXTUALITÁS Vörösmarty: A Gutenberg - albumba KAF: Erdélyi iskolák falára (Változat Vörösmartyra) Majd ha kifárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek S a kitörő napfény nem terem áltudományt; Majd ha kihull a kard az erőszak durva kezéből S a szent béke korát nem cudarítja gyilok, Majd ha baromból s ördögből a népzsaroló dús S a nyomorú pórnép emberiségre javúl; Majd ha világosság terjed ki keletre nyugatról És áldozni tudó szív nemesíti az észt; Majd ha tanácsot tart a föld népsége magával És eget ostromló hangokon összekiált, S a zajból egy szó válik ki dörögve: „Igazság!” S e rég várt követét végre leküldi az ég: Az lesz csak méltó diadal számodra, nevedhez Méltó emlékjelt akkoron ád a világ. Majd ha kifárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek S a kitörő napfény nem terem áltudományt; Majd ha kihull a kard az erőszak durva kezéből S a szent béke korát nem cudarítja gyilok; Majd ha... Ha majd... Ha. Ha majd. Csupa majdha- hamajd, dadogás még Most a világ – sose hidd: emberiségre javúl; Lopni, hazudni tanulj, kimakogni, mi fáj, ne tanuld meg – Írni beszélni se merj, sem kiabálni, ha kell: Légy anyanyelv menekültje, helóta, de senki se légy – így, Újra bezárva betűk rácsai közt szabadon: Ostoba, bármi lehetsz – csak becstelen, az ne, csaló se, Töltse be szád a való vérröge: mondj igazat, Mert idegen sem, pária sem vagy a szóban – a lelke Ismeri mind, ki övé: kit köt erős türelem.

6 MEGVÁLTOZOTT LÍRAI ÉN  Az eredeti szöveg (idézet, rájátszás, mondanivalójával való vita általi) áthasonítása a lírai ént úgy mutatja meg, mint a szövegben megszólaló tudat hangját.  Ez másként aktivizálódik, mint a hagyományos lírai versek énje.  Egyszerre mutatkozik - teremtő individualitásként, - egy dallam megszólaltatójaként, - egy szövegalkotási szabályrendszer végrehajtójaként.  Miközben a mához szól, szóhoz juttatja a költészettörténeti hagyományt is.  Egymástól egészen távoli nyelvi regiszterek polifóniáját hozza létre.

7 A SZÖVEGKÖZISÉG MÁS MÓDOZATAI  A lírai hagyomány megidézésére idézet töredékeket, a költőelődre jellemző szavakat, kifejezéseket iktat be utalásként saját verseibe;  Ezek által egyszerre idéződik fel az olvasóban a megidézett költő világa, valamint formakultúrája és KAF mai világlátása s mesterségbeli tudása;  Elődökkel folytatott verses vitái megannyi hitvallás-ként, ars poeticaként is olvashatóak (transzhistorikus önreprezentáció- ként – Kulcsár Szabó Zoltán szerint), miközben világunk visszásságait is leleplezi (irónia, szarkazmus);  Pl.: Psalmus Transsylvanicus (Szenci Molnár Albert emlékére), Kölcsei Ferenc lehajtja fejét, Önarc kétezernégy nyarán;

8 Bírálóimhoz.Születésnapomra.Plágium CÍM - A hármas cím jelzi, hogy nem egyszerű születésnapi köszöntőnek szánja, hanem bírálóhoz intézi vádbeszédül, saját születésnapja alkalmával. TÉMA - Ő maga nevezi versét plágiumnak, átvállalva a róla szóló ítélet kimondását. - A Születésnapomra címelem J. A. költeményének címét idézi, s átveszi a versformát is, ami az eredetiben is (talán) kölcsönzés. - Támadói azzal vádolják, hogy mások álarca mögé bújik. KAF egy provokatív utánzó verssel válaszol úgy, hogy bírálói gondolatmódjába helyezkedve belülről bomlasztja vádjaikat. - A mű iskolapéldája annak, ahogyan a szövegközi átvételek teljesen mássá alkulnak az új alkotásban. KAF úgy ölti magára J.A. maszkját, hogy az teljesen KAF-fá alakul. MODALITÁS: - (szinte szószerinti) idézet; - rájátszás, feleselés J. A. versével; - a bűbáj szó rímhívóra és rímválaszolóra létrehozott sajátos, konszonáncszerű rímfajtája a játékos szétválasztás által.

9 PÁRHUZAM J. A. KAF  Idő múlását regisztráló, tényszerű megállapítás – alkalom a számvetésre;  Magának szánja versét csecsebecsé- nek, nem túl értékes meglepetésnek;  Játékos formában, de mégis komolyan elégtételt vesz egykori egyetemi sérelméért;  Nem lehetett középiskolai oktató, de költészetével sokkal többet ért el, nagy lélekszámú („egész népemet”) közösség eszméltetői lehettek – hite szerint – versei.  Ugyanaz a felütés, kis különbséggel;  Nem hisz a vers sérelmeket enyhítő, megváltó erejében;  Nem szándékszik elbűvölni olvasóját;  Életvallomás, lelki önvizsgálat után állapítja meg, hogy a lét értékének fokmérője az áldozatvállalás;  Csak az alkotómunka kínjai közt létrehozott alkotás ad fényt a létnek;  A lélek lobogása a költő létmódja;  Ennek fényében eltörpül minden bírálat;  Bírálói csak a maszkot látják, a fényt képtelenek felfogni;  Viszolygásuk egymástól kölcsönös; magabiztos öntudata J. A.-éval azonos;  A zárlatban késégbe vonja a vers bűbáj szerepét a megváltásban; Sebaj!- rájátszás

10 József Attila haja lángol! CÍM: A lángoló haj a költőt égi tüneményhez teszi hasonlatossá; Az alcím – Mellékes dal – egyrészt a címbeli jelenséget jelen- tékteleníti el (ambivalencia), másrészt az Óda Mellékdalát idézi módosult formában; A FELÜTÉS: - szószerinti idézettel indul, de a jól ismert megyek utánad-tól kezdve átalakul; - a vonat metaforikus jelentésűvé tágul; a gyorsvonatélet és az átszállóhely révén a költő végutazásaként értelmezhető; - a szakasz zárósora szinte szószerinti idézet, ám a megváltozott igei személyrag a J. A. – val azonosuló lírai énnek azt a reményét sugallja, hogy az idézett költővel együtt őt magát is megtalálják (felfedezik költészetét?); A FOLYTATÁS: - a tragédiát késleltető szavak elmaradása, a pár szó- ra rímelő Kocsárd vagy Szárszó és a hangutánzó csattog egyszerre utal Dsida és József Attila tragédiájára;

11 -A harmadik versszak számvetéssel indul; -A szakaszzáró, más jelentés- összefüggésben visszatérő visz a vonat versnyitó mondat keretbe zárja a vers I. részét, s az aranymetszés ponton választja el a következő nyolcsoros szakasztól; -A negyedik strófától megbomlik a kiegyenlített négysoros szakaszok rendje, nyolc, váltakozó hosszúságú sorból épül, jelezve, hogy ez a rész olyanszerű szerepet tölt be, mint az Óda esetében a Mellékdal; - Újabb két J. A. versre játszik rá: az Eszmélet és az Íme, hát megleltem hazámat... címűekkel teremt intertextuális kapcsolatot; - Az Eszmélet szavait építi szójátékszerűen a versszak nyitó sorába, a sebhed szó a világ élő sebként lüktető voltát emeli ki, a szenvedés messianisztikus vállalását J. A. sorsával példázza; - A Mert nem kell. / Mily sajnálatos...idézet hangsúlyozza, hogy a tényleges értékekre nincs kereslet; -A vers mégis biztatással/ bizakodással zárul az Eszmélet zárlatát parafrazeálva: És égten / Élek... Hallgatok.

12 Kulcsár Szabó Zoltán értelmezése: A „költészet vége” képzetének egy másik variánsa figyelhető meg (...) utolsó előtti szakaszában („ A vers befogad, mint a persely-/ Mert nem kell./ Mily sajnálatos...”), ahol a „vers”- nek a megszakított idézetbe való helyettesítése hívja elő ezt a jelentést, ám visszaolvasva az intertextust az Íme hát megleltem hazámat megfelelő helyére nemcsak a „nem kell” tárgya kettőződik meg, hanem látható lesz, hogy „a vers” olyan kifejezésekkel („e föld”, „hazámat”) válik felcserélhetővé, melyek révén a haldokló költészet önnön temetőjétől („a föld, ahol nevemet/ hibátlanul írják fölébem/ ha eltemet, ki eltemet”), a halott gyásztól válik elválaszthatatlanná. (...) a költészet nem választható el saját gyilkosától, illetve gyászolóitól (...) a költészet nem képes hozzáférni önnön láthatatlan lényegéhez, amely éppen ezért válik az olvasás elkerülhetetlen tapasztalatává. (...) alighanem ebben rejlik Kovács önreflexív gesztusainak ambivalenciája.

13 J. A. szonettje CÍM: -Kinek a monogramja a J. A. ? (József Attiláé? Arany Jánosé?) -Mi a szószerkezet jelentése: J. A. írta vagy neki írták? A VERS TÁRGYA ARS POETIKA? - Ezt erősítik a tematikus elemek: líra, szó, szöveg, dallam; - Elbizonytalanítják olyan képi összefüggések, amelyekbe a fentiek beépülnek; Fa (a líra metaforája): gallya, töve, korhadt, korona, gyökérzet, lombok; Tér : föld alá, mindenségben, földöntúli = kozmikus; A fa toposzhoz nem a növekedés fogalmai, hanem a szétbomlás képzetei kapcsolódnak: gallyát töröm, töve vén, korhadt líra fája; A kiteljesedés képei más dimenzióban helyezkednek el: vak föld alá nő visszás koronája, hű mindenségben szétfutó gyökérzet, földöntúli lombok; A kiazmus (fordított szimmetria, tükörkép) hatása: a térbeli viszonyok időbelieket jelenítenek meg;

14 KI BESZÉL A VERSBEN? - Az I. személyű beszélő (töröm, pörgök, hörgök, érzek, hallanám) nem válik szöveget egységesítő lírai énné; -Beszédét megszakítják a személytelen közlések (nem dönthető, őszintébb volna ölni vagy rabolni); Nem lehet egységesen olvasni: sem lírai én megnyilatkozásaként, sem tárgyias beszédként, sem elvont fogalmi közlésként. SZÖVEGKÖZÖTTISÉG A cím monogramja + a dőlt betűs idézet: „a dallam nem változtat szövegén” jelzi, hogy a vers nem értelmezhető egyetlen síkban. Utalások József Attila költészetére: Emberek (idézet + rímszavak: jövevény, szövevény, szövegén megváltozott értelemben: J. A. – erkölcsi vonatkozás, KAF – ars poeticára utalás Rájátszás: Favágó: tövit töröm s a gallya jut, döntsd a tőkét Ki-be ugrál: S mit úgy hívtam én, / az sincsen. Utolsó morzsáit rágom, // amíg elkészül e a költemény... Költőnk és kora, Ars poetica

15 NYITÁS ARANY JÁNOS ARS POETICÁI FELÉ  Az ars poetica jelleg és a fa toposz szövegközi kapcsolatot létesít Arany János hitvallás verseivel is: Letészem a lantot Voitina ars poétikája  A „nem a valót, csak annak én-imázsát” idézet átírás egyszerre utal J. A. és A. J. ars poeticáira. PALIMPSZESZT - a posztmodern írásmód és irodalom-felfogás egyik metaforája; - meglévő szövegekre íródik rá az új, azokat írja „újra”; - az alkotó nem teremtő zseni, hanem maga is olvasó. ÉRTELMEZÉSI LEHETŐSÉG: - A hagyomány megkerülhetetlen, csak általa lehet megnyilatkozni. A szerző az olvasásban „örökli” a szavakat: „a szó a szájban senki: jövevény”, mint jövevényszavak válnak sajátjaivá. Az újraírással a hagyomány rendje is alakul (vándor szövevény). A hagyományhoz való viszony metaforikus képe a hű mindenségben szétfutó gyökérzet. A hagyományra ráutaltságot jelzi a gyökérzet kép, ami végtelen kapcsolódások lehetősége által az olvasót is alkotóvá teszi.

16 NYELVI REGISZTEREK POLIFÓNÁJA Kovács András Ferenc egymástól távoli nyelvi regiszterek keveredésének szinkron és diakron vetületét valósítja meg: - a magaskultúra és a populáris, az irodalom peremvidékére lokalizálható kódjait; - a mai magyar nyelvi regisztereket a régi korokéival; - távoli vidékek nyelveit idéző hangzások, pszeudo-regiszterek. A populáris kultúrából ismert szövegzenére való átköltés, az eufonikus alakzatok dominanciájával,ellipszisekkel, chiazmusokkal, monogram- és névjátékokkal, paronomáziákkal a nyelv hangzó aspektusára irányítja a figyelmet és ér el meghökkentő hatásokat. Pl.: Csokonai-rögtönzés, némileg átigazítva, Ars erotica, Futokoda Cukijó, a japán csodaegér; Molyocska.

17 VERSFORMÁK SOKASÁGÁNAK MEGIDÉZÉSE KAF valósággal tobzódik a magyar olvasó számára ismerős vagy kevésbé ismert versformák megvalósításában; Pl. a felező 12-es, a Balassi strófa (amelyben a Júliának különb dicséreti c. szerelmes versciklust, vagy az akrosztichont is tartalmazó Valahány sírvers... címűt írja), klasszikus- és modern időmértékes, a Berzsenyit idéző szapphói strófa, a japán haiku stb. Ugyanolyan könnyedséggel hoz létre kötött formájú verseket (szonettet, epigrammát, rondót, gazellt, villoni balladát, stb.),mint a legváltozatosabb formájú szabad verset, apollinaire-i képverset; Talán nincs is olyan lírai műfaj, amiben ne jeleskedett volna. Szerepjátékait, stílusimitációit nemcsak ismert költők álarcait felöltve írja, hanem általa kitalált szerzők (Jack Cole, Lázáry René Sándor, Caius Licinius Calvus,Hadd-el Kaf stb.) több kötetet kitevő szövegeit is létrehozza, esetenként egész filológiai apparátus kíséretében.

18 Margócsy István:  „(Kovács András Ferenc) lesz a mai, posztmodern korban Csokonai legigazibb megtestesüléseként, az igazi „vidám poéta”, az ő kezében, szinte páratlan módon, minden, a „külső” világban elfoglalt helytől függetlenül, valóban játékká, humorrá, dallá és tánccá változik át. (...) Kovács verseiben, verseivel, úgy látszik mindent meg tud csinálni, s ha meg tudja, meg is csinálja (...) Úgy vélem, kevés ily pazar költőt hordott hátán eddig a magyar irodalom glóbusza: ily pazar és ily pazarló költőt.”

19 IRODALOMJEGYZÉK  Bara Katalin – Csutak Judit: Magyar nyelv és irodalom. Tankönyv a XII. osztály számára, T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2004, o.;  Balázs Imre József: „Csitulj... Ez csak séta” (Kovács András Ferenc); És - és - és (Kovács András Ferenc) in A nonsalansz esélye, KOM- PRESS Korunk Baráti Társaság, Kolozsvár, 2001, , o.;  Kabán Annamária: Versépítő intertextualitás. József Attila-maszkok Kovács András Ferenc- költeményekben, ; ;  Kulcsár Szabó Zoltán: Kívül-belül a lírán, ;  Legezza Ilona recenziói a -n;  Margócsi István: Magyar táncszó. Kovács András Ferenc: Saltus Hungaricus. Összmagyar versek szórványban, , kovacs-andras-ferenc-saltus-hungaricus-kompletorium. kovacs-andras-ferenc-saltus-hungaricus-kompletorium

20 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Decemberben Szilágyi István Hollóidő című regényével ismerkedünk. Kellemes olvasást kívánok! ( )http://pocsveiler_ilona.0fees.net


Letölteni ppt "Weöres Sándor: Vázlat az új líráról  „A jó vers élőlény, akár az alma, ha ránézek, csillogva visszanéz, mást mond az éhesnek s a jóllakottnak és más."

Hasonló előadás


Google Hirdetések