Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kristonné dr. Bakos Magdolna TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kristonné dr. Bakos Magdolna TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010."— Előadás másolata:

1 Kristonné dr. Bakos Magdolna TÁMOP E-13/KONV

2 Mit várhat el a társadalom a testneveléstől? A társadalom joggal várhatja el, hogy a testnevelés a testkultúra műveltségtartalmának közvetítésével járuljon hozzá a művelt ember formálásához. Oktatási folyamata szolgálja az egészséges testi, lelki és szellemi fejlődést, az egészség megszilárdítását. A motoros oktatás eszközeivel és lehetőségeivel neveljen a munkavégzésre testileg-lelkileg alkalmas embereket. A mozgásszükséglet kielégítésével és fenntartásával a mozgásos tevékenységek közben átélt élményekkel egy életre szóló elkötelezettséget alakítson ki az egészséges életmód iránt. Belső értékeinek értelmet, érzelmeket és akarati tulajdonságokat fejlesztő erejével tanítson meg a társadalmi együttélésre. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

3 Testnevelés − iskolai tantárgy oktatásirányítási eszköz TANTERV pedagógiai dokumentum Centralizált Decentralizált Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

4 Nemzeti alaptanterv – 2012 TESTNEVELÉS ÉS SPORT Alapelvek, célok. A testnevelés és a sport sajátosan összetett műveltségi terület. Kiemelt céljai: − rendszeres fizikai aktivitás − élethosszig tartó egészségtudatos aktív életvezetés − motoros tevékenységen keresztül a tanuló központú személyiségfejlesztés Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

5 További célok 1. Mozgáskészség fejlesztése: fitnesz és edzettségi szint. 2. Motoros képességek, kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése. 3. Testnevelési és sportági tevékenységhez kötődő ismeretek fejlesztése. 4. Szabadidős-, diák- és versenysportban való részvétel. 5. Személyiségfejlesztés, szociális és emocionális képességek fejlesztése, erősítése. 6. Preventív és egészségtudatos szokások fejlesztése. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

6 Kerettanterv o. A legfontosabb az alapkészségek (természetes mozgásformák) mozgásmintáinak megszilárdulása, magabiztos végrehajtás kialakulása. Fokozatosság elve, sikeresség, élményszerzés, pozitív attitűdbázis. Mozgástanulási folyamatban: - élménygazdagság - játék és játékosság - differenciálás. Pályaorientáció, testi-lelki egészség, eredményes tanulás. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

7 5-8. o. Az 1-4. osztályra építve valósul meg 5. évfolyamtól az életkori sajátosságokat és a szenzitív időszakot szem előtt tartó komplex készség- és képességfejlesztés. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV Sport iránti elkötelezettség. Rekreációs sporttevékenység. Újszerű sport- és testgyakorlati ágak megismerése. Elméleti ismeretek bővítése: egészség, életmód, testkultúra.

8 Ön- és társértékelés. Nemzeti öntudat és hazafias nevelés. Erkölcsi tulajdonságok fejlesztése, környezettudatosság. Rendszeres testmozgás iránti igény kialakítása. Hatékony, önálló tanulás szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőkészség, vállalkozói kompetencia. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetencia. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

9 Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV Testmozgás az Iskolában TE IS Magyar Diáksport Szövetség T.E.S.I. Testnevelés az Egészségfejlesztésben – Stratégiai Intézkedések két évre szóló projekt Testnevelés Stratégia 2020 (EU 2020 stratégia-oktatás) A korszerű testnevelés célja: az egészségtudatos életvezetés hatékonyságának növelése Mindennapos testnevelés hatékonyság (tartalom, szakmódszertan)

10 TE IS Koncepció Komplex iskolai program: testmozgás a társadalmi önkéntesség befogadás szemléletének erősödése Hátrányos helyzetű tanulók megszólítása (továbbtanulás, munkaerőpiac). Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) év. A felnőtt lakosság népegészségügyi mutatói az EU átlagnál rosszabbak! A NETFIT elsődlegesen az egészséghez szükséges fittségi állapot elérését, megőrzését, javítását célozza meg. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

11 A motoros tanítási-tanulási folyamat szerkezeti felépítése A testnevelés tantárgyban az oktatási folyamat a motoros cselekvéstanítás-tanulásban realizálódik. A mozgásos cselekvések konkrét formában, a test- gyakorlatokban, a sportágakban és a mozgásos játékokban valósulnak meg. 1. az ismeretátadás és feldolgozás szakasza, a durva koordináció fázisa 2. az alkalmazás szakasza, a finom koordináció kialakulása, megszilárdítása, változó feltételekhez történő alkalmazkodás kifejlesztése Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

12 1. Durva koordináció szakasza Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

13 Időtartama függ: Gyakorlati szempontok: Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV −a mozgás bonyolultságától −az értelmi képességek szintjétől −az előzetes mozgástapasztalatoktól −a motoros tudás szintjétől −a motiváltságtól −az alkalmazott módszerektől −Megfelelő kiinduló szint −Tanulási aktivitás, motiváltság −Könnyített feltételek, differenciálás, segítségadás

14 2. A finom koordináció szakasza Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

15 Mozgásos cselekvés komplex személyiségfejlesztés Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV ×fizikai, fiziológiai inger ×pedagógiai hatásrendszer ×általános intelligencia ×általános és speciális cselekvőképesség ×általános műveltség

16 Oktatási módszerek Gyűjtőfogalom: eljárások, módszerek, stratégiák Tipikus metodikai eljárások 1. Verbális metodikai eljárás: magyarázat utasítás vezényszó buzdítás, ösztönzés, biztatás Vegyék figyelembe a tanulók életkorát, előképzettségét! Igazodjanak a szóbeli információ tárgyának természetéhez. Feleljenek meg a konkrét pedagógiai szituációnak. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

17 2. Vizuális metodikai eljárások: közvetlen és közvetett szemléltetés A szemléltetés olyan metodikai eljárás, melynek segítségével az oktatás tárgyát képező mozgásos cselekvés észlelése történik. Közvetlen szemléltetés: tanár, tanuló által. A bemutatással kapcsolatos általános követelmények és szempontok: mintaszerűség, hibátlanság. Megfigyelési szempontok – visszakérdezés Lassabb bemutatás (ha lehet), jól megfigyelhető legyen. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

18 Közvetett szemléltetés: eszközök, média képek, táblarajzok, mágnestábla Közös mérkőzés, versenylátogatás 3. Gyakorlati metodikai eljárások segítségadás, biztosítás gyakoroltatás Segítségadás: aktív tanári, tanulói cselekvés Biztosítás: beavatkozásra történő felkészülés állapota Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

19 Segítségadás történhet: Biztosítás: Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV  személy (tanár, tanuló)  eszközök (úszódeszka, ferde pad; gurulóátfordulásnál, magasugrás zsinór; bordásfal, torna)  a kettő kombinációja  személyes biztosítás, csak szükség szerint az aktív beavatkozás Sportszakmai tudás!!!  eszközökkel történő biztosítás: csúszásgátlásra használt gumiszőnyeg; leugrásokhoz szőnyeg, magnézium.

20 A segítségadás, biztosítás alkalmazásának szempontjai 1. Jogi szempontok b a l e s e t e k 2. Pedagógiai szempontok: milyen mértékben és meddig nyújtsunk segítséget 3. Didaktikai szempontok: cél a sikeres tanulás, ahány oktatási szituáció, annyiféle megoldás (félénk, bátor) A segítségadás fajtái, didaktikai jelentőségük A segítségadás célja: balesetek elhárítása sikeres, gyors tanulás mielőbbi önálló munka Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

21 Összefoglalás 1. Biztonságos gyakorlás, gyors tanulás. 2. Függ a nehézségi foktól, a tanulók fizikai képességeitől, a mozgástapasztalaitól, pszichés tulajdonságaitól. 3. A legcélravezetőbbet kell választani! 4. Hozzájárulni az érzelmi és akarati tényezők fejlesztéséhez! Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

22 A gyakorlás szerepe és funkciói 1. A gyakorlás a motoros cselekvéstanulás alapfeltétele. 2. A gyakorlás optimalizálja a mozgásfolyamatot. 3. A gyakorlás a motoros képességek fejlesztésé- nek és tökéletesítésének az eszköze. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

23 Oktatási stratégiák Mi az oktatás? Oktatási stratégia: átfogó terv, az oktatási eljárások, szervezési módok sajátos komplex rendszere. Tanítási stratégiák: direkt v. deduktív tanítás indirekt v. induktív tanítás Direkt vagy deduktív tanítás. Célja: gyors és eredményes készségtanítás. Deduktív, mert az általánosból indul ki, mozgásmodellt szemléltet a tanár, mint elérendő célt (lépő távolugrás). A tanár gondosan megtervezi az oktatás folyamatát. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

24 Célgyors, eredményes tanítás Tanulási folyamatracionális, gazdaságos Tartalomsportági készségek Tanári tevékenységirányít, szabályoz, vezérel Tanulói tevékenységegyüttműködik, gyakorol Foglalkoztatási formaosztályfoglalkoztatás, csapatfoglalkoztatás Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

25 Indirekt vagy induktív tanítás Nem az általánosból indul ki, a tanár nem szemléltet, nem ismerteti a végrehajtási módot. Megjelöli a mozgásfeladatot, pl. ugrószekrényen csak kéztámasszal lehet átjutni. A stratégia célja: önállóság, kreativitás, problémamegoldó készség, tanulói együttműködés, motiváltság. Nem alkalmazható minden tananyagnál. Sportjátékoknál sikerrel alkalmazható, előzetes tapasztalat. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

26 CélÖnállóság, kreativitás, problémamegoldó képesség, együttműködés TartalomMozgásformák, képesség-fejlesztés Tanulási folyamatKerülő utakon Tanulói tevékenységÖnálló, öntevékenység, kipróbál, megtalál, megold Tanári tevékenységTanácsod ad, motivál, indirekt, támogat. Foglalkoztatási formaCsapat, egyéni ütemben, párokban, csoportokban. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

27 Tanulás felőli megközelítés Nyitott tanulás jellemzői: aktivitás, kreativitás, önállóság, képességek felszínre hozása, mozgásötletek, mozgásrepertoár. Pl.: ugrószekrényen, magasugrólécen átjutás, egyensúlyozó feladatok eszközökkel, célba dobások, távolba dobások (különböző labdák). Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV nyitott tanulás, strukturált tanulás indirekt oktatás, direkt oktatás

28 Strukturált tanulás direkt tanítás párja Jellemzői: tanári irányítás, szabályozás, ellenőrzés, értékelés, a tanártól kapott verbális, vizuális információk, gyakorlás. Főként a sportági készségek elsajátítása, de a képességfejlesztés is zajlik így. Egésztanulás Alkalmazásának indokai: −egyszerűek (gimnasztika, futás, szökdelés, képességfejlesztés) −szerkezetüknél fogva nem bonthatók (gurulóátfordulás, kézenátfordulás oldalra, futások, gyűrűn lendületvétel, magasugrás) Előnyei: a tanulók látják a célt, lépésről lépésre figyelemmel kísérik mozgásukat, eredményességüket. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

29 Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV Résztanulás Bonyolult mozgások Eredményesebb feldolgozás Problémák: Egy rész kiemelésével megváltozik a téri, dinamikai −jelleg (pl. súlylökés, kislabda, úszások /csak kar, láb/) −hibás beidegződés −összekapcsolásnál átmeneti zavar.

30 Egész rész − egész tanulás Eredményes módszer −a guggolóátugrás kulcsmozzana- tát külön célgyakorlatokkal tökéletesítik, −távolugrásnál az optimális nekifutás sebességét külön gyakorolják, −leütésnél a csukló csapódását külön gyakorolják. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

31 A testnevelésóra szerkezete Mi az óraszerkezet? A tanórai alapvető feladatok megoldása: 1.Bevezető rész 2.Fő rész 3.Befejező rész Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV Az óraszerkezet a nevelési-oktatási folyamat legkisebb egysége.

32 Bevezető rész Élettani feladatokA szervezet általános és sokoldalú bemelegítése Lélektani feladatokÉrdeklődés felkeltés, motiváció Pedagógiai feladatokFegyelem, alaprend, oktatás feltételének biztosítása Didaktikai feladatokKépességfejlesztés, a fő rész előkészítése, játékigény Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

33 Fő rész ÉlettaniA legnagyobb terhelés elérése LélektaniAz aktuális didaktikai feladatok megoldása PedagógiaiÚj anyag tanulása, gyakorlás DidaktikaiJátékigény, képességfejlesztés, ellenőrzés, teljesítménymérés Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

34 Befejező rész ÉlettaniA szervezet lecsillapítása LélektaniA fokozott aktivitás levezetése PedagógiaiAz órai munka lezárása, értékelése DidaktikaiÚj anyag tanulás (lazító, ernyesztő, prevenciós) Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

35 A testnevelésórák típusai Didaktikai feladtok szerint: Vegyes típusú (leggyakoribb) Új ismeretet feldolgozó Gyakorló (azonos, változó feltételek, valós helyzetek) Ellenőrző: felmérő, évente 2x, osztályozó (érdemjegy) Képességfejlesztő (időszakváltáskor) Edzés típusú (atlétikai ugrásokhoz, szekrényugráshoz) Játékos, versengési jellegű Projekt módszer Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

36 Mikor kezdődik a tanóra? Beléphetünk-e az öltözőbe? Balesetek és sérülések okai a testnevelésórán 1. Tárgyi, objektív okok tornaterem, udvar, szerek, ugrógödör 2. Objektív és szubjektív okok szerek elhelyezése, ugrószekrény összekapcsolása, ugródeszka alá csúszásgátló 3. Személyi okok Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

37 Szervezés a testnevelésórán Az óra szervezése a sikeres és hatékony motoros tanulás feltételei között kiemelt szerepet játszik több okból is: A mozgásos cselekvéstanítás-tanulás hatékonysága függ az optimális terheléstől, az aktuális cél elérését szolgáló mozgásfeladat ismétlési számától. A szervezés befolyásolja az óra menetének lefolyását. A gördülékeny, dinamikus óravezetés növeli a tanulók aktivitását (holtidők, döcögő óra, unalom, ellenérzés). Az alapos és átgondolt szervezés a balesetek megelőzésének egyik fontos eszköze. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

38 A szervezési feladatokat három fő kategóriába sorolhatjuk: 1. A tanulók (gyors és célszerű) mozgatása. 2. A szerek, eszközök (gyors és célszerű) mozgatása. A foglalkoztatási formák megválasztása. 1. A tanulók mozgatása A tanulók a testnevelés órán állandó mozgásban vannak. Verbális eljárások közül: utasítás. rendgyakorlatoknál vezényszó (szervezési feladatok) megszűnt a merev, katonai alakiság Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

39 2. Szerek, eszközök mozgatása Kéziszerek előkészítése. Nagyobb szerek, pl. svédszekrény − didaktikai feladat + játék, óraközi szünetben (tanári irányítás) Padok felhasználása: bemelegítés, képességfejlesztés, játék Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

40 3. Foglalkoztatási formák Osztályfoglalkoztatás: minden tanuló azonos tananyaggal, feladattal foglalkozik egyidejűleg vagy eltérő ütemben. Változatai: együttes, csoportonkénti, egyénenkénti. Csapatfoglalkoztatás: az osztályt 2-4 részre osztjuk, és minden csapat más tananyaggal, feladattal foglalkozik. Változatai: együttes, csoportonkénti, egyéni. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

41 Együttes osztályfoglalkoztatás Gimnasztika, rendgyakorlat, képességfejlesztés, játék. Előnyei: jó időkihasználás, terhelés, szabályozható a tanári irányítással, típushibák javítása, önálló gyakorlásnál egyéni hibajavítás, saját tempóban történő tanulás, minden korosztálynál alkalmazható. Hátránya: a tanulókat egyénileg nehéz megfigyelni. Csoportonkénti osztályfoglalkoztatás Az osztályt több csoportra bontjuk, és egymás után (kevés szer) vagy egyszerre (elegendő szer) hajtják végre ugyanazt a feladatot. pl. rajtgépek, magasugró helyből kettő van, kislabdahajítás Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

42 Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

43 Előnyei: alkalmazkodik a szerellátottsághoz, terhelés-pihenés megfelelő aránya, a várakozók megfigyelhetik a gyakorlókat, a társak figyelme motiváló lehet, több hibajavítás, segítségnyújtás. Hátránya: kedvezőtlen időkihasználás Egyénenkénti osztályfoglalkoztatás Szükségmegoldás, kevés szer, kis gyakorló hely. Előnyei: alkalmankénti használata motiválja a tanulókat, hogy megismerjék egymás munkáját, lezáró értékelésnél, önmagához mért fejlődés. Hátránya: alacsony terhelés, rossz időkihasználás Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

44 Csapatfoglalkoztatási formák Együttes csapatfoglalkoztatás A csapattagok egyidejűleg ugyanazzal a feladattal foglalkoznak (feladatlap, ismétlés szám). Sajátos formája a „köredzés” − 4-6 csapat. Előnyei: jó időkihasználás, önállóság, önfegyelem fejlesztés, lehetőség egyéni bánásmódra (hibaj. segíts) Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

45 Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

46 Csoportonkénti csapatfoglalkoztatás A csapatokból csoportokat alakítunk, akik egymás után hajtják végre a feladatokat. Pl. tornánál két gyűrű, két szekrény, két talajszőnyeg. atlétikánál rajtgyakorlatok, távolugrás két ugróhely. Előnyei: alkalmazkodik a szerellátott- sághoz, önállóság, munkafegyelem, erősíti a társas kapcsolatokat. Ez a foglalkoztatási forma a legnehezebben szervezhető. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

47 Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

48 Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

49 Egyénenkénti csapatfoglalkoztatás A csapatok tagjai egymás után hajtják végre a feladatokat. Pl. fektetett dobás egy palánkra, egy szekrényen ugranak, egy gyűrűn gyakorolnak. Előnyei: lehetőség egyéni bánásmódra, segítenek a tanulók egymásnak, társai figyelme motiváló lehet. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

50 Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

51 Csapatok kialakítása − csapatvezetők Állandó, alkalmi, heterogén-homogén??? Gyakorlási anyag ismertetése? Munkafegyelem, csapatvezető, a munka ellenőrzése, hol legyen a tanár? Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

52 Csapatok kialakítása − csapatvezetők Motoros képességek A motoros képességek valamely meghatározott mozgásos cselekvés végrehajtásának feltételeként foghatók fel, amelyek visszavezethetők a születéskor genetikailag meghatározott és a fejlődés során szerzett tanulás útján elsajátított összetevőkre. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

53 Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV Nádori László szerint: Kondicionális erő: maximális állóképességi gyorsasági Gyorsaság: mozgásgyorsaság gyorsasági állókép. Állóképesség: rövid közép hosszú Ízületi mozgékonyság, hajlékonyság Kondicionális erő: maximális állóképességi gyorsasági Gyorsaság: mozgásgyorsaság gyorsasági állókép. Állóképesség: rövid közép hosszú Ízületi mozgékonyság, hajlékonyság Koordinációs képességek: gyorskoordináció, egyensúlyérzékelés, mozgásátállítás, téri tájékozódó képesség, kinesztetikus differenciáló, képesség, reagáló képesség, ritmusérzék Koordinációs képességek: gyorskoordináció, egyensúlyérzékelés, mozgásátállítás, téri tájékozódó képesség, kinesztetikus differenciáló, képesség, reagáló képesség, ritmusérzék

54 Módszertani javaslatok a motoros képességek fejlesztéséhez (10-14 év) Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV Alap állóképesség természetes mozgások, futások, játékok, tartós futás az idő emelésével, egyéni iram, az órai feladatok elvégzése, rövidebb távok többszöri lefutása Alap állóképesség természetes mozgások, futások, játékok, tartós futás az idő emelésével, egyéni iram, az órai feladatok elvégzése, rövidebb távok többszöri lefutása aerob állóképesség Erő saját testsúly, 1-2 kg szerek, küzdő gyakorlatok max. erő n e m erő állóképesség, gyorsasági állóképesség, szökdelő, -ugrófeladatok, ugrókötél Erő saját testsúly, 1-2 kg szerek, küzdő gyakorlatok max. erő n e m erő állóképesség, gyorsasági állóképesség, szökdelő, -ugrófeladatok, ugrókötél

55 Gyorsaság Természetes mozgások, testnevelési játékok futógyorsaság – lépésfrekvencia, (9-10 éves kor után nem javasolt) rövid távok ismétlése, futóiskola gyakorlása Fokozó, repülő futás, rajtok, játékok. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

56 Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV  Reagáló képesség  Ritmusképesség  Egyensúlyozó képesség  Téri tájékozódó képesség  Kiemelt életkori szakasz 6-14 év  Fekete-fehér,  Fogyasztók, rajtok  Ugrókötél, labdavezetés, zenés gyakorlatok,  Gerenda, pad, leugrások,  Talajelemek, gyűrű, célba ugrások, célbadobások, labdavezetések akadályok felhasználásával. Koordinációs képességek

57  Sokoldalú képzés  2-3 év eltérés a naptári és a biológiai életkor között.  Eltérés a nemek között. A lányoknál a szenzitív időszak korábban fejeződik be.  Képességfejlesztő gyakorlatok helyes technikai végrehajtásának megtanítása, megtanulása Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

58 Motiválás a testnevelés tanításához  A testnevelés több mint egy tantárgy – valljuk.  Komplex hatásrendszer.  Motívum: szükséglet, hajtóerő, drive.  Motiváció: „Viselkedést kiváltó belső késztetés, indíték”  Teljesítménymotiváció: eredmény, siker, elismerés.  Motiválás: külső hatások alapján kiváltott viselkedés. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

59 A motiválás lehetőségei és eszközrendszere a testnevelés tanításban  Tervezőmunka  Pedagógiai programban a testnevelés és sport értékei  Tanórán kívüli tevékenységek: sportünnepély, kirándulás, sportköri foglalkozás, játékigény, házi versenyek...  Az óra bevezető része  Fő rész: pontos információnyújtás, szemléltetés, hibajavítás, dicséret, buzdítás, differenciálás - tanulási sikerek, önbizalom növelése, játék és versengés.

60  Befejező rész: visszatekintés, értékelés.  A tanár mint a motiváció egyik fontos forrása.  Szakmai tudás, légkör, tanár-tanuló viszony, ”mindenki testnevelése”, minden tanuló fontos.  Hogyan motiváljunk? Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV felszabadult, derűs, vidám légkör, a tanári helyeslés nagy száma, érdeklődés, figyelem, aktivitás, elmélyült munka, a konfliktusok szakszerű kezelése, nincs unalom, közömbösség, tartózkodás, elutasítás, a tanulók mentális egészségének biztosítása

61 Differenciálás a testnevelés tanításban → Egyéni képességekhez igazodó fejlesztés. → A tanulási sikerek, élmények, kötődés arra ösztönzik a tanulókat, hogy saját képességeik, érdeklődésük kiteljesítése érdekében tovább tevékenykedjenek. → Minden tanulónak biztosítani kell az optimális fejlődést. → Ösztönző légkör, motivációs feltételek biztosítása, → aktív részvétel. → Tanári szerepvállalás, viselkedés. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

62 Összefoglalva A differenciálás nem szűkíthető le bizonyos pedagógiai tevékenységekre: a motiválástól az értékelésig bezárólag valamennyi oktatási tevékenységekre vonatkozik, azokba beépülve új minőséget eredményez. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

63 Értékelés  Az értékelés tárgya a tanuló teljesítménye, aminek célja a személyiségfejlesztés.  Az értékeléshez információkra van szükség.  Az információgyűjtést leginkább az ellenőrzés fogalmával jelöljük, ennek alapján az ellenőrzés az értékelés részműveletét képezi. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

64 Osztályozás  A tanulók teljesítményének számjegyekkel történő kifejezése.  A motoros teljesítmény értékelése nagy körültekintést igénylő pedagógiai feladat.  Öt érdemjegy.  A tanuló önmagához mért fejlődési iránya, aktivitás, igényszint, társaihoz való viszony, testneveléssel, sporttal kapcsolatos attitűdje.  Az osztályozás problémái: Mit, hogyan??? Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

65 Balesetek és sérülések okai a testnevelésórán 1. Tárgyi, objektív okok: tornaterem, udvar, szerek, ugrógödör. 2. Objektív és szubjektív okok: szerek elhelyezése, ugrószekrény összekapcsolása, ugródeszka alá csúszásgátló. 3. Személyi okok. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

66 Személyi okok Tanár részéről Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV Fiziológiai: bemelegítés hiánya, fáradtak a tanulók, járvány Oktatás módszertani: előkészítő, rávezető gyakorlatok hiánya, segítségadás hiánya, rossz szervezés Nevelési: Következet- len, erélytelen, gyenge vezető

67 Tanuló részéről Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV vakmerőség, figyelmetlenség, fegyelmezetlenség, önértékelési hibák.

68 Hogyan hárítsuk el a baleseteket és a sérüléseket? Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV TANÁR szervezés: nagyobb szerek kikészítése, alapos bemelegítés, a tanulók képességeinek felmérése segítségadás atlétikai mozgásanyag, úszásoktatás, síoktatás határozott fellépés a tanulók figyelmének felhívása év elején, órák előtt TANULÓ figyelmetlenség, fáradtság, nulladik, utolsó óra, betegség, zajos udva. önértékelés hiánya, reális értékelés kialakítása fegyelmezetlenség, nehezen kezelhetők neveltségi szint emelése

69 Az egészségvédelem alapvető feltételeiről 1. öltözők, mosdók, zuhanyozók tisztasága 2. tiszta felszerelések (váltócipő) 3. portalanítás, szellőztetés 4. hideg időben melegítő 5. szertár, szerek tisztasága 6. óra utáni tisztálkodás Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

70 A tantárgy sajátosságairól… Végül összefoglaljuk a sajátos kultúrkört közvetítő tantárgy sajátosságait, amelyeket kihívásoknak is nevezhetünk. Kihívások a tanuló számára: A tantárgy élményt adó mozgásos jellegénél fogva közel áll a tanulókhoz, és életkortól függetlenül érdeklődéssel fordulnak felé. De a pozitív viszony állandósításáért, annak érdekében, hogy jól érezzék magukat a testnevelésórán, a tanulóknak is sokat kell tenniük. Az alábbiak magyarázattal szolgálnak erre. A tantárgy a motoros tanuláson keresztül fejti ki fejlesztő hatásait. A tanuló ezt a sajátos cselekvéses tanulási szituációt úgy éli meg, hogy az oktatási folyamat minden mozzanatában a teljes személyiségével kell részt vennie. A motoros apparátusa mellett mozgósítania kell értelmi képességeit, érzelmi, akarati és szociális tulajdonságait. Állandó aktivitásra és cselekvésre „kényszerül”. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

71 Emiatt megfigyelhető, mérhető, értékelhető a tanuló munkája és teljesítménye. A külső megfigyelő és az értékelő elsősorban a tanár, de a társak is visszajelzéseket küldenek. Maga a cselekvő tanuló is értékeli önmagát, sőt fejlődésével és érésével párhuzamosan egyre reálisabban. A szituáció megélése a teljesítménytől függően motiváló és teljesítményfokozó lehet, ugyanakkor bizonyos körülmények között negatív érzelmeket is kiváltó kényszert jelenthet. A tantárgy mozgásos jellege miatt kockázati tényezőket is rejthet magában. A kudarc és a balesetek lehetősége is kihívás elé állítja a tanulókat. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

72 Kihívások a tanár számára A tantárgyat a tanulók többsége kedveli. Ez a pozitív érzelmi viszony nem örök és nem változatlan. Hogy az maradjon, folyamatosan gondoznia kell a tanuló-tantárgy kapcsolatot. A siker a sportszakmai és a pedagógiai munka minőségén múlik, amelynek meghatározó része a tanuló-tanár viszony. A kedvező helyzet állandósítása komoly kihívás a pedagógus számára. Az oktatás középpontjában a motoros tanulás áll. Ez jó néhány problémát felvet, pl.: állandóan mozgásban vannak a tanulók, a munka légköre felszabadultabb. Ilyen tantárgyi sajátosságok mellett kell megteremtenie a tanulás, a felszabadult légkör, a közvetlenebb tanár-tanulók kapcsolat és a szükséges rend, valamint a balesetmentes munkavégzés összhangját. Kihívás a javából! A tantárgy sajátossága az is, hogy a tananyagok feldolgozása alapos és körültekintő szervezőmunkával valósítható meg. Nevelő kollégáitól eltérő jellegű szervezési feladatokat kell megoldania a testnevelőtanárnak az órai hatékonyság, valamint a fegyelem megőrzése érdekében: mozgatni kell a tanulókat, a szereket és az eszközöket, ezeket gyakran egyidejűleg is. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

73 A motoros tanulási forma sajátos oktatási módszereket igényel. A csend és az alapzaj állandó váltakozásában magyarázni, utasítani, hibát javítani, szervezni, stb. – nem könnyű feladat. De ami kifejezetten testnevelési sajátosság, hogy a tanárnak a mozgásos cselekvést saját magának is be kell mutatnia. Ha kell, fejen áll, ha kell, függ a szeren, vagy kapura lő. Ez is feladata, amely egy bizonyos életkoron túl több mint kihívás. A fizikai igénybevétel a bemutatáson kívül, például segítségnyújtásnál, vagy hibajavításnál is felmerül. A tanulók motoros teljesítménye azonnal mérhető és minősíthető. A tanár, mint a legfontosabb „külső megfigyelő” számára a mérés és a minősítés nemcsak lehetőség, hanem kötelesség is. Az óra minden pillanatában állandóan visszajelzésekre, értékelésre, verbális vagy nem verbális úton kommunikációra kényszerül a tanár. Jogosan nevezhetjük ezt kihívásnak. Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

74 „A sport játék. A sport nem játék. A sport köszönet. A sportban nincs köszönet. A sport szerelem. A sport csalódás. A sport pokol. A sport menyország. Sport az élet… Életünk a sport…” Testnevelés tanítás és módszertan TÁMOP E-13/KONV

75 Szakirodalom Rétsági Erzsébet (2004) A testnevelés tantárgypedagógiája. Dialóg Campus Kiadó. Budapest−Pécs Rétsági Erzsébet (szerk.) (2001): Kézikönyv a testnevelés tanításhoz az 5-8. o. részére. Dialóg Campus Kiadó, Budapest−Pécs Király Tibor (szerk. 2001): A testneveléstanítás módszertana tanítók részére. Dialóg Campus Kiadó, Budapest−Pécs Prisztóka Gyöngyvér (1998): Testneveléselmélet. Dialóg Campus Kiadó, Budapest−Pécs Arday László (2001): A testnevelés tanítása (5-8. o.). Korona Kiadó, Budapest Sportelméleti ismeretek ttk.ektf.hu/testi e-tankönyv Makszin Imre ( 2002): A testnevelés elmélete és módszertana. Dialóg Campus Kiadó, Budapest−Pécs Báthori Béla (1994): A testnevelés elmélete és módszertana. Magyar Testnevelési Egyetem, Budapest.

76 Képek hivatkozásai:


Letölteni ppt "Kristonné dr. Bakos Magdolna TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010."

Hasonló előadás


Google Hirdetések