Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A gazdasági élet problémái II. Infláció. Infláció: az árszínvonal tartós emelkedése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A gazdasági élet problémái II. Infláció. Infláció: az árszínvonal tartós emelkedése."— Előadás másolata:

1 A gazdasági élet problémái II. Infláció

2 Infláció: az árszínvonal tartós emelkedése

3 YD1YD1 YsYs Y2DY2D Y P P2P2 P1P1 Y1Y1 Y2Y2 Y1DY1D YDYD Y P Y2sY2s Y1sY1s P2P2 P1P1 Y2Y2 Y1Y1 Keresleti és kínálati infláció Keresleti infláció Kínálati infláció Y nő Y csökken

4 Infláció a neoklasszikus modellben

5 5 M növekedése Változatlan pénzkereslet mellett M nő L, M/P PL M’/P Csak ha folytonos a növelés! M/P

6 Időben a fischer-egyenletből

7 7 Keresleti oldalról, ha i nő Változatlan pénzkínálat mellett i nő Ha G vagy I nő és feltesszük, hogy L függ i-től (?) L, M/P P L(i 1 ) L(i 0 ) Csak ha folytonos a növekedés! M/P P 1 P 0

8 8 Keresleti oldalról, ha Y csökken Változatlan pénzkínálat mellett Y csökken Az alacsonyabb jövedelem csak K csökkenése miatt alakulhat ki L, M/P P L(Y 1 ) L(Y 0 ) Mi mástól csökkenne a jövedelem? K csökken, vagy W nő (béradó) M/P P 1 P 0

9 Inflációs várakozások hatása A várt inflációs ráta nő A pénzkereslet csökken, árszínvonal emelkedik Ha igazolódik, még inkább emelkedésre számítanak Tovább nő a várt inflációs ráta, ez tovább csökkenti a pénzkereslete, ami tovább emeli az árszínvonalat. Ekkor kialakulhat az infláció.

10 Infláció a keynesiánus modellben Az árszínvonal a munkapiacon határozódik meg: A nominálbérek rögzítettek, az árszínvonal csak a munka határtermelékenységének a függvénye. Ez két tényezőtől függ: alkalmazott technológiától és a munkaráfordítástól. Az alkalmazott munkamennyiség a kereslettől függ, ami az áru és pénzpiac kölcsönhatása révén alakul ki. A munkapiacon kialakuló árszínvonal meghatározza a pénzpiac helyzetét.

11 Tegyük fel, hogy P 0 mellett kialakul egy adott jövedelem, emellett a pénz és az árupiac egyensúlyban van. A kereslet és a termelési függvény ismeretében kialakul egy foglalkoztatási nagyság, Ez megad egy árszínvonalat. Ha ez magasabb, mint a kiinduló, LM görbe balra tolódik el, ez visszafogja a keresletet, a munka határtermelékenysége nő, a vállalati szektor csökkenti az árszínvonalat.

12 Az árszínvonal alakulása 45° P P N P P Y N Y NDND N(Y) AS AD N0N0 P0P0 IS LM P1P1 P1P1 LM’

13 Lényeg Bármely aggregát keresletet meghatározó tényező váltja ki a foglalkoztatottság és így az árszínvonal emelkedését, hatása csak ideiglenes. Munkahelyteremtő programok és bármely más keresletnövelő politika, árszínvonal-emelkedéshez vezet. De ez egy csökkenő kilengésű árszínvonal ingadozás. → Beáll Infláció csak akkor van, ha folyamatos keresletnövelés: Az ismétlődő keresletnövelő beavatkozás inflációt válthat ki. Ennél súlyosabb, ha az állami költségvetés deficites. Egyre magasabb kamatú értékpapírok kibocsátása, pénzmennyiség rohamosan nő, infláció.

14 Ár-bér spirál A nominálbért a munkaadó és munkavállaló közötti megállapodás határozza meg. A nominálbérek emelkedésére a vállalati szektor árszínvonal emeléssel reagál. Árszínvonal növekedéskor a szakszervezetek újabb bértárgyalásokat kezdeményezek. Nominálbérek emelése az árszínvonal emelkedéssel fenyeget. P-N görbe jobbra tolódik (változatlan foglalkoztatás mellett magasabb árszínvonal. P(AS) függvény balra tolódik, aggregát kereslet csökken, megnövekedett árszínvonal a pénzpiacon a kamatláb emelkedését váltja ki (LM balra tolódik) ez mérsékli az aggregát keresletet. Az egyensúly magasabb árszínvonal és alacsonyabb kereslet mellett alakul ki. Ez mérsékli a foglalkoztatást, újabb tárgyalások a nominálbér-emelésre. A folyamat elölről kezdődik.

15 A nominálbérek növekedése 45° P P N P P Y N Y N D’ N(Y) AS’ AD P1P0P1P0 IS LM’ NDND LM AS

16 Az infláció és a munkanélküliség kapcsolata Phillips-görbe Phillips a munkanélküliségi ráta és a nominálbérek növekedése között keresett kapcsolatot, empirikusan 97 év adatai alapján. Eredményei: A nominálbérek gyorsabb növekedése a munkanélküliség csökkenéséhez kapcsolható. Van olyan munkanélküliségi ráta (6%), amely mellett a nominálbérek stabilak.

17 17 Philips görbe u 0 6%

18 A módosított Phillips-görbe Pár év múlva Solow és Samuelson megismételte a kísérletet. Ők már explicit módon az infláció és a munkanélküliség kapcsolatát keresték Ugyanarra az eredményre jutottak, csak a 0 infláció melletti munkanélküliségi ráta 5,5%-os volt náluk.

19 19 Módosított Philips görbe u 0 5,5 %

20 Gazdaságpolitikai következtetés Minél nagyobb a munkanélküliségi ráta, annál kisebb az inflációs ráta, és vica versa. A „kegyetlen dilemma” Képlete:

21 A stagfláció cáfolta Stagnálás és infláció egyidejűleg Azaz adott munkanélküliségi ráta mellett bármekkora lehet az infláció. A stagflációs Phillips-görbe függőleges. Ez hosszú távú Phillips-görbe, míg az eredeti Phillips, Samuelson, Solow általi görbék rövid távúak voltak.

22 22 Hosszútávú Philips-görbe u 0

23 Hosszú és rövid táv kapcsolata Ha alacsony infláció és magas munkanélküliség van a gazdaságban, M növeléssel növelik az összkeresletet, alacsonyabb lesz a munkanélküliség De ekkor magasabb lesz az árszínvonal (Phillips-görbe mentén mozdulunk el). Magasabb árszínvonal mellett csökkentik a keresletet az árupiacon, emiatt nő a munkanélküliség, (a Phillips-görbe eltolódik) Ez a keynesiánus magyarázat!

24 24 Módosított Philips görbe u 0 U 1 U 0

25 M növekedésének hatása 45° P P N P P Y N Y NDND NSNS N(Y) AS AD N0N0 P0P0 IS LM LM’ Növekvő P-hez növekvő N tartozik, tehát U csökken i Y


Letölteni ppt "A gazdasági élet problémái II. Infláció. Infláció: az árszínvonal tartós emelkedése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések