Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

SZERVEZETI KULTÚRA VIZSGÁLATA Schmercz István Nyíregyházi Főiskola Tanítóképző Intézete

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "SZERVEZETI KULTÚRA VIZSGÁLATA Schmercz István Nyíregyházi Főiskola Tanítóképző Intézete"— Előadás másolata:

1 SZERVEZETI KULTÚRA VIZSGÁLATA Schmercz István Nyíregyházi Főiskola Tanítóképző Intézete

2 A pedagógiai kultúra szubjektív észlelése Azt vizsgáljuk, hogyan élik meg a pedagógusok iskolájukra általánosan jellemző pedagógiai kultúra hatását, melyek azok a tényezők, amelyek a nevelési- oktatási folyamathoz való hozzáállásukat, értékelő viszonyulásukat, azaz attitűdjeiket meghatározzák. Alapfeltevésünk, melyet vizsgálatok is igazolnak az, hogy az iskolára jellemző kultúra közvetlenül nem befolyásolja az általános és középiskolás diákok viselkedését és tanulmányi eredményességét. Ennek a kultúránk elsősorban összetartó, közösségképző ereje van és az iskolai légkört határozza meg. A légkör viszont egy hangulat jellegű affektív pszichés állapot, mely közvetve hatást gyakorol a tanulás eredményességére is.

3 A szervezeti kultúra dimenziói

4 Explicit szint. Ez a kultúrának látható jeleit tartalmazza: olyan képződmények, mint a nyelv, stílus, az emberi kapcsolatokat szabályozó rendszer (pl. státuszrendszer, logó, egyenruha). Idetartozik a tárgyi környezet dimenziójának iteme, a fizikai környezet dimenziójának mind a négy iteme, összesen 5 állítás.

5 A szervezeti kultúra dimenziói Értékek és normák szintje. Az eszméket, szervezeti célokat, a célok elérésének módjait, indítékokat, normákat, erényeket, bűnöket, vétkeket, a szervezeten belül jutalmazott és elutasított viselkedéseket jelenti, melyek az iskolai szervezet számára fontosak. Ezek alkalmazása tudatos. Ide tartozik az értékek dimenziójának egy iteme, a tágabb szociális környezet egy iteme, a kommunikációt és az interakciót támogató szociális környezet öt iteme, a kötődést és az önértékelést támogató környezet négy iteme, valamint a tanulást és önmegvalósítást támogató környezet nyolc iteme, összesen 19 állítás.

6 A szervezeti kultúra dimenziói Implicit szint. Ez a kultúra mély rétege, az alapvető feltételezéseket és premisszákat tartalmazza. Az iskolai szervezeti kultúra gyökerei, alapkérdései tartoznak ide, alkalmazásuk nagyrészt nem tudatos, így a legnehezebben megragadható rész. A feltételezések 3 állítása tartozik ide.

7 A vélemények jellemzői A válaszadóknál a pozitív értéktartalmú állítások preferálása a leggyakoribb, a pedagógiai kultúra jellemzői tekintetében a többség elfogadó attitűddel rendelkezik. A középértékeket tekintve a legalacsonyabb (1,50) „A tanárok magabiztosak és szakmailag jól képzettek”, ezzel történő egyetértés arra utal, hogy a válaszadókra biztos szakmai kompetenciaérzés a mérvadó. A 2,00 feletti középértékek, egyrészt a szülőkkel való kapcsolat problematikusságát jelzi – „A szülők partnerek az oktatásban” (2,46), és a „A szülők akarják gyermekeik eredményességét” (2,41) – hiszen ezekkel az állításokkal értenek az összes közül legkevésbé egyet. A másik három 2,00 feletti érték a fizikai környezet problémáira utal: nagyok a tantermek, sok tanulót lehet bezsúfolni, a termek berendezése nem ideális az oktatás számára és problémát okoz a zaj is.

8 A vélemények jellemzői A legheterogénebb vélemények az osztálytermek befogadóképessége és a tanulási lehetőségek vonatkozásában jelentek meg, amely azt tükrözi, hogy a vizsgálatban részt vevő iskolák ebben a kérdésben különböznek egymástól. „Az osztályterem korlátozott számú tanuló befogadására alkalmas” itemnek a többi állítással történő korrelációs együtthatója feltűnően alacsony. Ez arra utal, hogy ez az item illeszkedik legkevésbé az iskola pedagógiai kultúrájának szubjektív észleléséhez, ez inkább olyan peremfeltétel, amely nem változtatható meg, vele együtt kell élni, tudomásul kell venni. A kapott válaszok alapján egy itemet tudunk kiemelni, melynek elhagyása esetén az átlagos pontszám a legnagyobb mértékben csökkenne („A szülők partnerek az oktatásban”). Ez azt jelenti, hogy a válaszadók ezt az itemet értékelték a legmagasabb pontszámmal, tehát ezt vélik a pedagógiai kultúra leginkább meghatározó tényezőjének

9 A vélemények jellemzői A legalacsonyabb szórásérték (0,870) a „Rendszeres visszajelzést kapnak a haladásról a tanulók” itemnél van, amely jelzi, hogy a tanuló irányába történő visszacsatolás jelentőségét szinte mindenki fontosnak tartja. „A tanárok magabiztosak és szakmailag jól képzettek” item megbízhatósága a legmagasabb. Ez azt mutatja, hogy egy válaszadó skálaértéke ebben az állításban jósolható be leginkább az összes többi állításra adott válasza ismeretében, vagyis ez függ leginkább az összes többi választól. Ennek az állításnak van szummatív szerepe a pedagógiai kultúra szubjektív megítélésében.

10 A jellemző hatótényezők A pedagógiai kultúrát 27 item segítségével tártuk fel. Ezek szükségszerűen tartalmaznak redundáns információkat is. Ezért az eredmények értelmezéséhez megkerestük azokat azokat a fogalmakat, amelyek a lényegi összefüggéseket tükrözik. Így a változók számát látens változók létrehozásával 27-ről 4-re csökkentettük. Ezáltal az információ 60%-a maradt meg, viszont ez az adatredukciós módszer az információveszteség ellenére is lehetővé teszi a könnyebb értelmezést A négy faktor a következő: Az iskolai kommunikáció A tanítás-tanulás szervezése Együttműködés a szülőkkel Curriculum által irányított tanulásszervezés

11 Az iskolai kommunikáció Ez a faktor a speciális oktatók köréből (szakoktató, zenetanár, informatikus)váltja ki a pozitív viszonyulást. Ez a faktor a speciális oktatók köréből (szakoktató, zenetanár, informatikus)váltja ki a pozitív viszonyulást. A tanítók számára jelent ez gondot: szakmai kompetenciájukat illetően kevés az önbizalmuk, úgy érzik, hogy nehezen tudnak az eltérő pszichés jellemzőjű gyerekekhez differenciált módszereket kitalálni, eredményesség-visszajelzésüket a szülők késleltetetten reagálják le: csak egy idő után jönnek rá, hogy baj van gyermekük tanulásával. A tanítók számára jelent ez gondot: szakmai kompetenciájukat illetően kevés az önbizalmuk, úgy érzik, hogy nehezen tudnak az eltérő pszichés jellemzőjű gyerekekhez differenciált módszereket kitalálni, eredményesség-visszajelzésüket a szülők késleltetetten reagálják le: csak egy idő után jönnek rá, hogy baj van gyermekük tanulásával. A szakkollégiumban dolgozó pedagógusok inkább vélik úgy, hogy a diákok eredményeinek kommunikálásában vannak problémáik, de a programok meghatározásában már partnerek és akarják, hogy gyermekeik eredményesek legyenek. Iskolájukban a tudás nem tartozik a legfontosabb értékek közé, és bár az elvárások alacsonyak, de a nem teljesítők könnyen megbuknak, néhány gyerek a lustasága miatt képtelen tanulni és ezt nehéz kommunikálni a szülőkkel. A szakkollégiumban dolgozó pedagógusok inkább vélik úgy, hogy a diákok eredményeinek kommunikálásában vannak problémáik, de a programok meghatározásában már partnerek és akarják, hogy gyermekeik eredményesek legyenek. Iskolájukban a tudás nem tartozik a legfontosabb értékek közé, és bár az elvárások alacsonyak, de a nem teljesítők könnyen megbuknak, néhány gyerek a lustasága miatt képtelen tanulni és ezt nehéz kommunikálni a szülőkkel.

12 A tanítás-tanulás szervezése A szakkollégiumban dolgozó pedagógusok inkább vélik úgy, hogy bizonytalanok és alulképzettek, tanítási módszereikben nem igazodnak a diákok tanulási stílusának sokféleségéhez. A szakkollégiumban dolgozó pedagógusok inkább vélik úgy, hogy bizonytalanok és alulképzettek, tanítási módszereikben nem igazodnak a diákok tanulási stílusának sokféleségéhez. Az általános iskolai tanárok a tanterv által irányított tanulásszervezés változójában mutatnak pozitívabb hozzáállást a többieknél. Megítélésük szerint az iskolai programok jól illeszkednek a szülői és mikrotársadalmi igényekhez, és magasabb osztálylétszámokkal is eredményesen tudnának dolgozni. Az általános iskolai tanárok a tanterv által irányított tanulásszervezés változójában mutatnak pozitívabb hozzáállást a többieknél. Megítélésük szerint az iskolai programok jól illeszkednek a szülői és mikrotársadalmi igényekhez, és magasabb osztálylétszámokkal is eredményesen tudnának dolgozni.

13 Együttműködés a szülőkkel Ez a faktor a szülői partnerség szerepét írja le. Fontos kérdése a pedagógiai kultúrának, hogy milyen mértékben vonhatók be a szülők a nevelő-oktató munkába, az iskolai közéletbe. A magyarországi pedagógusok úgy érzik, hogy a szülőket a tanárok nem tekintik egyenrangú partnernek, nem érdekli őket az oktatás és nem foglalkoznak gyermekeik előmenetelével. A romániai pedagógusok úgy vélik, hogy a szülők és a tanárok partnerek az oktatásban, foglalkoznak gyermekeik oktatásával és akarják, hogy gyermekeik eredményesek legyenek. Az adatok arra utalnak, hogy a két megyében eltérően észlelik a szülők szerepét az iskolában, a magyarországi pedagógusok sokkal kevesebb együttműködési hajlandóságot vélnek, mint a romániaiak. A szakkollégiumok és a középiskolák pedagógusai élik meg legpozitívabban ezt a kapcsolatot, és a tanítók számára jelent ez inkább lelkiismereti problémát. A férfi pedagógusoknak jobb a kapcsolatteremtő képességük a szülőkkel.

14 Curriculum által irányított tanulásszervezés A tantervek és a tanítási-tanulási folyamat összhangja lényeges eleme a pedagógiai kultúrának. Ebben a vonatkozásban a gimnáziumban dolgozó pedagógusok tűnnek a legkreatívabbnak. A tantervek és a tanítási-tanulási folyamat összhangja lényeges eleme a pedagógiai kultúrának. Ebben a vonatkozásban a gimnáziumban dolgozó pedagógusok tűnnek a legkreatívabbnak. Kiemelendő az ellenőrzés és értékelés fontosságtudata és a tanulók irányába történő visszajelzés rendszerességének szükségszerűsége minden iskolatípusban. Kiemelendő az ellenőrzés és értékelés fontosságtudata és a tanulók irányába történő visszajelzés rendszerességének szükségszerűsége minden iskolatípusban. A pályán eltöltött idő tekintetében az év jelenti azt az intervallumot, amelyben a pedagógusok leginkább fogékonyabbak az újra, az egyéni munkastílusuk olyan kialakítására, amely eredményesebbé teheti a tanulás megszervezését. A pályán eltöltött idő tekintetében az év jelenti azt az intervallumot, amelyben a pedagógusok leginkább fogékonyabbak az újra, az egyéni munkastílusuk olyan kialakítására, amely eredményesebbé teheti a tanulás megszervezését. A 26 év felett pályán lévők úgy érzik, hogy a pedagógiai program inkább kikerüli azokat a problémákat, amelyek a vonzáskörzet sajátosságaiból adódnak és nem zavarja őket a zsúfoltság sem. A 26 év felett pályán lévők úgy érzik, hogy a pedagógiai program inkább kikerüli azokat a problémákat, amelyek a vonzáskörzet sajátosságaiból adódnak és nem zavarja őket a zsúfoltság sem.

15 A SZERVEZETI KULTÚRA HÁROM ARCA Köszönöm figyelmüket!


Letölteni ppt "SZERVEZETI KULTÚRA VIZSGÁLATA Schmercz István Nyíregyházi Főiskola Tanítóképző Intézete"

Hasonló előadás


Google Hirdetések