CSR (Corporate Social Responsibility: vállalati társadalmi felelősségvállalás) A vállalatok társadalmi felelőssége arról szól, hogy önkéntesen, a hatósági.

Az előadások a következő témára: "CSR (Corporate Social Responsibility: vállalati társadalmi felelősségvállalás) A vállalatok társadalmi felelőssége arról szól, hogy önkéntesen, a hatósági."— Előadás másolata:

1 CSR (Corporate Social Responsibility: vállalati társadalmi felelősségvállalás)
A vállalatok társadalmi felelőssége arról szól, hogy önkéntesen, a hatósági előírásokon túlmenő erőfeszítésekkel a vállalat nyomon követi tevékenységének másokra gyakorolt hatásait, ráadásul 2) igyekszik e hatásokat úgy alakítani, hogy ne legyenek károsak a társadalomra, a környezetre és a gazdaságra.

2 • Vállalati filantrópia: a cég minden tettéért felelős, mert hatással van az emberi közösségekre és a környezetre A vállalati felelősség emberbaráti megközelítésmódja: a vállalat önként vállalja, hogy erőforrásait úgy osztja el, hogy ez az életminőség javítását, a társadalmi jólét növelését szolgálja. A vállalati társadalmi felelősségvállalás (Corporate Social Responsibility – CSR) eljárása azt jelenti, hogy a vállalat önkéntes alapon társadalmi és környezeti szempontokat épít be gazdasági működésébe és az érdekelt felekkel (stakeholder) való kapcsolatrendszerébe.

3 A vállalatok társadalmi felelősségvállalása nem csupán az üzleti főtevékenységhez tetszés szerint hozzátoldható járulékos magatartás, hanem integrálva kell lennie az üzleti tevékenységben, a cégirányításban, érvényesüljön a stratégiai tervezésben, a vállalati értékrendben. • A CSR koncepciója vitatott. A viták hátterében két alapvető kérdéskör húzódik meg. Szabad-e a vállalatoknak profitjuk növelése mellett egyéb célokat is követniük? Milyen következményekkel járna ez a gazdasági rendszerre és a társadalom jólétére nézve? Vagyis az alapkérdés úgy hangzik, hogy mi a vállalatoknak a társadalomban betöltendő szerepe. 2. Vajon üzleti értelemben kifizetődő-e a felelős vállalati magatartás?

4 • Vitatéma: önként (. ) – jogszerűség minimumán túlmenően (
• Vitatéma: önként (?) – jogszerűség minimumán túlmenően (?) – morális kötelezettségből (?) Az üzleti etika kérdésköre: a vállalati döntéshozónak mérlegelnie kell a gazdasági racionalitást, s azt, hogy figyelembe vette-e az érintettek érdekei, igényei iránti tiszteletet. → Önkéntes alapon társadalmi és környezeti megfontolásokat építeni be az üzleti tevékenységbe? Szempontok: 1) A cégeknek tisztában kell lenniük működésük gazdasági, társadalmi és környezeti hatásaival (ez jogi és etikai, gazdasági és társadalmi kérdés egyszerre). 2) A vállalatok társadalmi felelősségvállalása az önérdek, az önkéntes jótékonyság és a morális kötelezettség bonyolult elegye. A felelősség egyáltalán a win-win helyzetben értelmezhető: ha egyszerre szolgálja a tulajdonosok, a részvényesek és a társadalom jogos elvárásait.

5 • EU Bizottság (2001): a CSR vállalati magatartás, melyet önként vállalva a cégek a törvényes kötelezettségeknél és előírásoknál (a jogi minimumnál) szigorúbb normákat tekintenek kötelezőnek a maguk számára, mivel meggyőződésük, hogy hosszú távon ez az érdekeiket szolgálja. • EU Bizottság (2010): a vállalat felelős a társadalomra gyakorolt hatásáért → Az üzleti tevékenysége is rákényszeríti a céget arra, hogy integrálja, összhangba hozza tevékenységének gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait az érintettek érdekei, igényei iránti tisztelettel → Kell, hogy a vállalat működésében legyen olyan folyamat, amely feltárja, beépíti a társadalomra gyakorolt hatásért való felelősséget: valahogyan kezelje, gondolkodjon róla, tegyen rá kísérletet, vonja be a megoldás kialakításába az érintetteket (corporate shared value)

6 • Ford Pinto – a leghíresebb gazdaságetikai eset
1978-ban három tinédzser korú lány meghalt az Indiana állambeli Goshen településhez közel, mert az általuk vezetett, 1973-as gyártmányú Ford Pinto üzemanyagtartálya felrobbant. Nem ez volt az egyetlen eset, amikor a Pinto súlyos, robbanásos balesetet okozott az autó használóinak. A Ford ellen több pert is indítottak, mert bizonyossá vált, hogy a Ford vezetői tudtak az autó biztonsági problémáiról. Ennek ellenére piacra dobták a modellt, s több millió példányt értékesítettek belőle. → A Ford vezetőinek célja egyértelműen az volt, hogy ne veszítsenek piaci pozícióikból és profitjukból. A hetvenes években a Pinto volt a Ford egyik legsikeresebb modellje, és a Volkswagen piaci fenyegetése kemény volt. → A legfontosabb felmerülő etikai norma a biztonságos termékek gyártása, a fogyasztó veszélyeztetésének elkerülése. → Üzleti szempontból az érintettek a Pinto használói és potenciális vásárlói. A Ford vezetői két döntési lehetőség között választhattak: 1) a Pinto változtatás nélküli gyártása és forgalmazása; 2) újraterveztetése és a biztonságosabb típus piacra dobása. A Ford mérnökei szerint a Pinto problémája megoldható volt egy igen egyszerű technikai újítással, amely autónkként mindössze 11 dollár többletköltséget jelentett volna a vásárlóknak. A Ford azonban elvégeztetett egy költség – haszon elemzést, amely szerint ez a technológiai változtatás nem költséghatékony a társadalom számára. Ezért elvetették a Pinto megváltoztatását.

7 „A Mother Jones Classic: For seven years the Ford Motor Company sold cars in which it knew hundreds of people would needlessly burn to death”. „Pinto crashes have caused 500 burn deaths to people who would not have been seriously injured if the car had not burst into flames.” Mark Dowie, Mother Jones Magazine, September/October 1977; • „Why was a car known to be a serious fire hazard deliberately released to production in August of 1970?” → Ford engineers discovered in pre-production crash tests that rear-end collisions would rupture the Pint’s fuel system extremely easily. → Because assembly-line machinery was already tooled when engineers found this defect, top Ford officials decided to manufacture the car anyway – exploding gas tank and all – even though Ford owned the patent on a much safer gas tank. → Crash fires could be largely prevented for considerably less than $11 a car. The cheapest method involves placing a heavy rubber bladder inside the gas tank to keep the fuel from spilling if the tank ruptures. Goodyear had developed the bladder and had demonstrated it to the automotive industry. On January 15, 1971, Ford again tested the bladder and again it worked. The total purchase and installation cost of the bladder would have been $5.08 per car. → Ford waited eight years because its internal cost-benefit analysis, which places a dollar value on human life, said it wasn't profitable to make the changes sooner.

8 A súlyos etikai vétség, amely miatt aztán szándékos emberöléssel vádolták meg a céget: döntés a költség és haszon elemzés alapján When Lee Iacocca became president, he almost immediately began a rush program to produce the Pinto. From Ford Motor Company internal memorandum: „Fatalities Associated with Crash-Induced Fuel Leakage and Fires” BENEFITS Savings: 180 burn deaths, 180 serious burn injuries, 2,100 burned vehicles. Unit Cost: $200,000 per death, $67,000 per injury, $700 per vehicle. Total Benefit: 180 X ($200,000) X ($67,000) + $2,100 X ($700) = $49.5 million. COSTS Sales: 11 million cars, 1.5 million light trucks. Unit Cost: $11 per car, $11 per truck. Total Cost: 11,000,000 X ($11) + 1,500,000 X ($11) = $137 million.

9 • A döntés kimenetelében a döntéshozón kívül mások is érintettek!
• Is it ethical for a company, such as Ford, to perform cost-benefit analyses when lives are involved? • Does it matter that, during the design, Ford was successfully lobbying the US government to not impose more stringent safety requirements? Komplex döntési helyzet: az etikai felelősség jelen van minden olyan döntési helyzetben, ahol a döntés hosszú távú, jelentős következményekkel jár, és a döntéshozón kívül mások is érintettek a döntés kimenetelében. • A döntéshozónak, illetve az általa képviselt szervezetnek vannak céljai, amelyeket el kíván érni. A döntési helyzetben felmerülnek kötelező erejű normák, amelyeket a döntéshozónak be kell tartania. • A döntés kimenetelében a döntéshozón kívül mások is érintettek! A felelős döntéshozatal eljárási modellje: 1. a célok tisztázása; 2. a releváns normák azonosítása; 3. az érintettek feltérképezése; 4. a döntési lehetőségek szimultán értékelése a célelérés, a normák és az érintettek szempontjából; 5. a legkevésbé rossz alternatíva választása a többdimenziós döntési térben. Azt, hogy a legkevésbé rossz választási lehetőség mennyire jó, a normák, a döntési célok és az érintettek konvergenciája határozza meg.

10 Feladat: az érdekgazdák azonosítása – nem az üzleti döntés, hanem a Ford ellen benyújtott kereset vonatkozásában. → A Ford a költség-haszon elemzés során a baleseti életbiztosítási kompenzáció összegét a technikai megoldás bevezetésénél kisebbnek találták, ezért a cég ezt választotta. → Ám az elhunytak hozzátartozói nem biztosítási összeget követeltek, hanem szándékos emberölés vádjával keresték meg az autóipari céget. szabályozás túlzottan megengedő volt a cég nem alkalmazott etikai önkontrollt a döntés emberéletet követelt, visszavonhatatlan következményekkel járt sérülékeny fogyasztó (mérlegelési lehetőségei csekélyek) Stakeholder – a szervezettel lényegi, tartós és kölcsönös kapcsolatban álló egyén vagy csoport. Befolyásolja a szervezet célmegvalósítását (hatással van a vállalatra vagy hatással van rá a vállalat: ez a viszony lehet időben vagy érdekben aszimmetrikus, de kölcsönös). Stake = tét interests (érdekek) claims (követelések) rights (jogok)

11 → „érintett-elmélet” (ez a CSR-koncepciót megalapozó legismertebb irányzat): eszerint a vállalati döntéshozatal során figyelembe veendő csoportok körét a tulajdonosokról ki kell terjeszteni a tulajdonosokról mindenkire, aki befolyásolhatja a szervezet célmegvalósítását (vagy ebben érintve van) • Etika a gazdaságban, szerk. J. KINDLER, L. ZSOLNAI, Bp., Keraban Kiadó, 1993. • Ám nem mindegy, mi készteti a vállalatot arra, hogy tekintettel legyen érintettjeinek (érdekgazdáinak) az érdekeire. az érintett-elmélet stratégiai változata szerint az érintett-érdekek a jobb kapcsolatokkal járó jobb üzleti teljesítményhez kapcsolódnak, 2) az érintett-elmélet normatív változata szerint valamilyen erkölcsi motívumhoz kapcsolódnak az érintett-érdekek, amelyeknek így jóval szélesebb köre veendő figyelembe. Látható, hogy az érintett-elmélet magában hordja a stratégiai és az értékalapú elméletek közötti törésvonalat.

12 külső – belső (tulajdonosok, menedzserek, alkalmazottak)
• Vállalati érintett térkép – szisztematikus feltárása mindazoknak, akik a vállalati cél megvalósításában pro és kontra részt vesznek → a tulajdonosi elmélet szerint a tulajdonos áll a középpontban → az érdekgazda elmélet szerint a cég célmegvalósításában mások is részt vesznek külső – belső (tulajdonosok, menedzserek, alkalmazottak) piaci (üzleti kapcsolatban áll) – nem piaci (nem áll üzleti kapcsolatban) aktív (tevőlegesen képes érvényre juttatni az érdekeit) – passzív (teljességgel módján kívül van saját érdekének érvényesítése: természeti környezet, jövő generációja) önkéntesen – nem önkéntes (nem saját akaratából) lett érintve hatást gyakorló – hatást viselő (enyhébb, erősebb, nagyon erős hatás alapján megrajzolható a „stakeholders szivárvány”) Az érintett térképen felrajzolt szereplők között aztán koalíciókat lehet feltüntetni az ügynek megfelelően

13

14 Archie B. Carroll, The Pyramid of Corporate Social Responsibility: Toward the Moral Management of Organizational Stakeholders (Business Horizons, July-August 1991)

15 Motiváló tényezők