Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dr. Bíró Melinda TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010Sportpedagógiai alapok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dr. Bíró Melinda TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010Sportpedagógiai alapok."— Előadás másolata:

1 Dr. Bíró Melinda TÁMOP E-13/KONV Sportpedagógiai alapok

2 A sport mint nevelési színtér Érték Nevelés A sport, mint nevelési érték meghatározása Milyen nevelési értékeket közvetít a sport?

3 Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV Érték A jelenkori társadalomban mi az érték? A helyes követendő értékek felismerésében, közvetítésében és követésében kiemelkedő szerepe van a NEVELÉSNEK, önnevelésnek. Pedagógiai Lexikon 1997

4 A sport értékrendszere Rétsági 2011 alapján dori-Dancs-Retsagi-Ekler-Gaspar- Sportelmeleti_ismeretek/ch01s02.html CÉLÉRTÉKEK ESZKÖZÉRTÉKEK Egészséges testi fejlődés, egészséges életmód, edzettség Az emberi teljesítőképesség fokozása Személyiségfejlesztés Mozgásos cselekvések Szellemi javak Általános és speciális mozgás- műveltsé g megszerzése TÁMOP E-13/KONV Sportpedagógiai alapok

5 TÁMOP E-13/KONV NEVELÉS Cselekvő beavatkozás a személyiség fejlődésébe „A nevelés lényege az értékközvetítés vagy értékteremtés.” (Bábosik, 1999)

6 „A béke vagy te, Sport! a népeket egymáshoz fűző szép szalag: és testvérré lesznek mind általad, önuralomban, rendben és erőben. Mert önbecsülést tanulnak az ifjak tőled, s más népek jellemét is éppúgy megértik és nagyra tartják, hogyha te tanítod őket túlszárnyalni egymást: mert versenyed a béke versenye.” "A béke csak egy jobb világ eredménye lehet, a jobb világot csak jobb egyének hozhatják létre, a jobb egyéneket pedig csak a nemes küzdelmek próbái formálhatják ki" TÁMOP E-13/KONV Sportpedagógiai alapok

7 TÁMOP E-13/KONV Nevelési válság… …Család… …Iskola… Értékválságban az iskola … …jellemzi az ezredforduló magyar társadalmát

8 Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV A SPORT Önként vállalt kötelezettségekkel járó tevékenység, s mint ilyen, a pedagógiai munka kivételesen előnyös terepe. "A sport életünk fontos részévé válik, amely kiegyensúlyozza azt, fizikailag és szellemileg segíti a gondolkodásunkat, alapvető részeként az ember erkölcsi nevelésére irányuló nemes erőfeszítéseknek. Egy olimpikon új emberi méltóságot nyer azáltal, hogy áldozatokat és erőfeszítéseket vállal. Ha pedig célba ér, a személyisége mintává válik mindannyiunk számára." 1892

9 A Sport – mint nevelési színtér A sport nevelési hatása akkor érvényesül, megfelelően, ha a sporttevékeny- séget pedagógiai irányítás mellett végezzük. Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV egészségnevelés 2. testi nevelés 3. erkölcsi 4. értelmi 5. esztétikai 6. önállóságra, aktivitásra 7. kitartásra, küzdeni tudásra 8. önfegyelemre 9. kreativitásra nevelés 10. világnézeti nevelés

10 A sport pedagógiai szempontból a személyiség fejlesztés egyik legfőbb területe, eszköze A személyiség -vonások mindegyike feltétlenül szükséges a jelenkori társada- lomba való beilleszke- déshez A sporttevékenység során eredményesen fejleszthetjük: Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV a motivációt, a sikerek és a kudarcélmények feldolgozását, a bátorságot, az akaraterőt, a küzdeni tudást, az önbizalmat, a fájdalomtűrést, a fájdalom leküzdését fáradságtűrést, egymásra figyelést, társas kapcsolatok alakulását, segíti a szocializációt, a toleranciát, a reális önértékelést.

11 Önállóságra, aktivitásra, kitartásra, önfegyelemre nevelés Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV A sporttevékenység során eredményesen fejleszthetjük: A sport fejleszti a kezdeményezési készséget és a felelősségérzetet. Az aktivitáson általában cselekvési készséget értünk, bizonyos meghatározott helyzetekben való viselkedés készségét jelenti. A sportolók nagyobb mértékben rendelkeznek vezetőkészséggel, társadalmi kezdeményezőkészséggel, mint a nem sportolók. A kitartás önfegyelem és küzdőképesség, összetett fiziológiai- pszichikai jelenség, alapja az állóképesség (monotónia tűrés, tartós érdeklődés, biztos motivációs bázis, kitartó figyelem). A tudatos fegyelemre nevelés, kialakulásának feltételei: önuralom helyes önértékelés szabályok, követelmények ismerete, elfogadása közösséghez való alkalmazkodás képessége A fegyelem nem csak eszköze, hanem eredménye is a nevelésnek

12 Önállóságra, aktivitásra, kitartásra, önfegyelemre nevelés Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV A sporttevékenység során eredményesen fejleszthetjük: A sport fejleszti a kezdeményezési készséget és a felelősségérzetet. Az aktivitáson általában cselekvési készséget értünk, bizonyos meghatározott helyzetekben való viselkedés készségét jelenti. A sportolók nagyobb mértékben rendelkeznek vezetőkészséggel, társadalmi kezdeményezőkészséggel, mint a nem sportolók. A kitartás önfegyelem és küzdőképesség, összetett fiziológiai- pszichikai jelenség, alapja az állóképesség (monotónia tűrés, tartós érdeklődés, biztos motivációs bázis, kitartó figyelem). A tudatos fegyelemre nevelés, kialakulásának feltételei: önuralom helyes önértékelés szabályok, követelmények ismerete, elfogadása közösséghez való alkalmazkodás képessége A fegyelem nem csak eszköze, hanem eredménye is a nevelésnek

13 A sportpedagógia szociológiai összefüggései, szocializáció a sportban Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV A sporttevékenység során eredményesen fejleszthetjük: Kommunikatív hatású, közösségteremtő. A szocializálódás egyik jelentős területe. Önmagában is fejlesztő hatású, de céltudatos pedagógiai irányítás mellett felfokozott érvényű. Tantervi reformok, új motivációs hatása (fitnessz, egészség, test imázs). Fokozottabb mértékű individualizáció, más szervezési keretek, „otthon” alapú orientáció, az ifjúság tudatában beállott változások. Közösségfejlesztő hatás: - közös célkitűzések, élmények, pszichikai hatás - csapatközösség és teljesítmény (jó együttműködés) - az egyén teljesítménye és a közösség sikere - szabályhoz kötöttség, egymásrautaltság - edzéseken túli közös élmények, hagyományok kiépítése, ápolása.

14 A sportpedagógia meghatározása A pedagógia mint tudomány A kultúra – testkultúra fogalma A sporttudomány, sportpedagógia meghatározása Mi a pedagógia? Mi a sportpedagógia?

15 Pedagógia és neveléstudomány Gyermekkísérő rabszolga (paidagogosz) ábrázolása egy Kr. e. 5. századból származó vázaképen… Eredetileg: Pedagógia = a gyakorlati nevelés összes formájával foglalkozott Pedagógia tárgya: Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV gyermek megismertetése annak átalakítása bevezetése az értékek világába, értékrendszerének alakítása

16 Pedagógia o Nevelés elmélete, gyakorlata Sportpedagógia o (a SPORT által való) nevelés elmélete, gyakorlata Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

17 1. ALAPFOGALMAK 1.1. A KULTÚRA Tudások gyűjteménye, mindannyian örökül kapjuk Babbie (1998) Az emberiség által a történelmi fejlődés során létrehozott anyagi és szellemi javak, értékek összessége. colere Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV „Jelenti mindazon szellemi, anyagi elemek összességét, melyeket az ember mint társadalmi produktumokat létrehozott, és fennmaradásának folyamatában megerősített mintaként.” (Bíróné 1994)

18 „Azon képességek, (anyagi, viselkedésbeli, szellemi) teljesítmények, társadalmi intézmények összessége, amelyek megkülönböztetik az embert az állatvilágtól, és amelynek révén a történelem folyamatában természeti állapotából kiemelkedett. Tárgyiasult formában társadalmilag továbbadott képességek és tapasztalatok együttese.” (Magyar Nagylexikon, Akadémiai Kiadó, 11. kötet. 619–620.) 1. ALAPFOGALMAK 1.1. A KULTÚRA Tudások gyűjteménye, mindannyian örökül kapjuk Babbie (1998) Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

19 1.2.Testkultúra Röthig (1976) értelmezése szerint a testkultúra az egyetemes kultúra organikus része, az ember egészségügyi kultúrájának egy részét és mozgáskultúráját foglalja magában. Tartalmilag a testkultúra mindazon szellemi és anyagi értékek összességét jelenti, amelyet az emberi társadalom fejlődése során létrehozott és értékként megőrzött, a társadalmon belül lezajló aktivitása, fizikai tevékenysége segítségével. Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

20 A kultúra része, magába foglalja azon társadalmi, tárgyi, anyagi és szellemi javak összességét, mindazon érték és normarendszert, amely a célra irányított tevékenységek folyamatában (testnevelés, sport, testi nevelési tevékenységek) hozzájárul az emberi személyiség egészséges testi és szellemi fejlődéséhez. (Biróné N.E) Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV Testkultúra

21 Testkultúra Gyakorlati összetevőkElméleti összetevőkTárgyi összetevők A testkultúra szerkezeti összetevői Testedzés, játék- és sporttevék enység Kondicionálás kompenzálás Mozgásos cselekvések, mozgásos játékok, testedzési formák, sportágak Testgyakorlatokhoz, sportágakhoz kapcsolódó elméleti ismeretek Testedzés, sporttevékenységi színterek, létesítmények Működési feltételrendszer Sportszerek, sporteszközök Mozgásműveltség fejlesztése Sportműveltség fejlesztése Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

22 A 19.sz. tudományos felfogása akadályozta a testgyakorlatok tudományának önállósodását után kezdődik el újból a sport, testi nevelés pedagógiai, didaktikai és módszertani kérdéseiben az elméleti vita as évek közepéig egy önálló sporttudományról folyik vita tól önálló sportpedagógia (mint a sporttudomány résztudomány területe) létrehozása 1991 MTA Pedagógiai Bizottsága - Testnevelési és Sportpedagógiai Albizottság elindul a PhD képzés az ELTE neveléstudományi program alprogramjaként a sportpedagógia elfogadást nyer A sporttudomány (tudományág) hivatalos akkreditációt nyert a neveléstudomány keretén belül. Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV A sporttudomány megszületése

23 1.3 Sporttudomány Szűkebb értelemben a sport általában a teljesítménysportra, versenysportra értendő Széles értelemben: testi aktivitás A sporttudomány vizsgálati tárgya: a SPORT Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV A sporttudomány gyűjtőfogalom, amely magában foglalja a különböző sport előtagú, un. szubdiszciplinákat. - sporttevékenység, mint az emberi mozgás, fizikai aktivitás, mint élet-, kultúr- és társadalomi jelenség.

24 Az önálló sporttudomány Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV A sporttudomány olyan természet- és társadalomtudományi ismereteket integráló multidiszciplináris tudományág, amelynek kutatási területét, tárgyát a testkultúra jelenségei, különösen a testkulturális tevékenységet folytató sportoló ember képezi. Az emberi társadalom egyetemes kultúrájának részterületeként, a testkultúrának leképzésére szolgáló eszmerendszer. Tárgya, az ember cselekvőképességének és teljesítménynövelő fizikai képességének vizsgálata az elmélet és a sportgyakorlat továbbfejlesztése céljából, új összefüggések feltárása. Célja, a társadalom testkultúrális értékeinek gyarapítása, ezek segítségével az egyének, és ezen keresztül a társadalom totális fejlődésének elősegítése.

25 A sporttudomány alapkategóriái: Fizikai aktivitások, Teljesítménynövelő tevékenységek Szabadidő-kitöltő tevékenységek Rehabilitációs és gyógyító mozgásos tevékenységek Tudatos testgyakorlás, testnevelés Gyógyító testnevelés Sportok (prevenciós, egészségmegőrző, rekreációs) Versenysportok Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

26 A sporttudomány egy lehetséges rendszerezési koncepciója Sportpolitika Sportjog Sportgazdaságtan Sportmenedzsment Orvosi, természettudományi alapok Sportbiológia Sportorvostan Sportbiomechanika Sporttechnika Társadalom és magatartás és neveléstudományi alapok Kultúrelméleti alapok Politikai – gazdaságtudományi alapok Sportantropológia Sportpszichológia Sportszociológia Sportpedagógia Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV Sporttörténet Összehasonlító Sporttudomány Sportinformatika Sportfilozófia

27 Pedagógia jellegű tudomány, amelynek tárgya a sportoló pedagógiai szempontú vizsgálata. Sportpedagógia

28 A sportpedagógia feladata  A személyiség fejlesztésének egy igen jelentős színterén a sporttevékenységben felmerülő pedagógiai problémákra az általános pedagógia járt útjain haladva, évezredes tapasztalatait, tudományos eredményeit felhasználni.  A sporttevékenység megfigyeléséből, elemzése segítségével olyan új pedagógiai konzekvenciák megállapítása, melyeknek segítségével új, a sport speciális helyzeteire jellemző pedagógiai összefüggések feltárásához juthatunk. Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

29 A sportoló felkészítésének folyamatában érvényesülő pedagógiai törvényszerűségek, elvek, tényezők tudományos igényű feltárása, elemzése, rendszerbe foglalása; ezek alapján sajátos pedagógiai követelmények, eljárások meghatározása. Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV A sportpedagógia feladata

30 A sportpedagógia helye a tudományok rendszerében didaktika neveléselmélet sport etika sport fiziol ógia Fejlődés-, pedagógi a pszich. Irányítá s- elmélet sporte sztétik a Sportszo -ciológia edzés elmél et Sport- pszich ológia Testne- velés elmélet pszicholó gia Fiziológi a informác ióelmélet esztétik a etika szociológi a sportpedagógia Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV Pedagógi ai szociológ ia

31 A sportpedagógia kutatásmódszertana A sportpedagógia kutatás célja A sportpedagógia kutatás tárgya A sportpedagógia kutatás folyamata, módszerei Mi jellemzi a sportpedagógiai kutatást? Milyen kutatási módszereket használ a sportpedagógia?

32 A sportpedagógiai kutatás célja, tárgya Célja: új ismeretek feltárásával hozzájáruljon az O-N, a pedagógiai tevékenység eredményességének növeléséhez. Tárgya: a személyiség fejlesztés folyamatában érvényesülő törvényszerűségek feltárása: Az iskolai nevelés folyamata Sportszíntér Oktatás irányítás, szervezés, tervezés, ellenőrzés, értékelés, Oktatási tartalom Pedagógus-, edzőképzés T-t, Sz-t viszony Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

33 A sportpedagógiai kutatás jellemzői A pedagógiai jelenségek bonyolultak, nehezen figyelhetők meg, nehezen mérhetők.

34 A sportpedagógiai kutatás folyamata Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV A kutatási probléma (KP) kiválasztása, meghatározása Forrásai: gyakorlat, elmélet, szakirodalom A KP értékelése: hasznos, időszerű, fejlesztő, újabb kutatáshoz vezessen, kutatható legyen Megfogalmazása: változók (V) helyzetének, állapotának, összefüggéseinek feltárása 2. A témára vonatkozó szakirodalom áttekintése, kritikai elemzése 3. Kérdésfelvetés

35 4. Hipotézisek megfogalmazása Követelmények: magyarázó, világos, igazolható legyen, tömör Null-hipotézis (nincs összefüggés a V között) Alternatív irány nélküli hipotézis összefüggést feltételezünk, de irányt nem adunk meg Alternatív irányt is jelző hipotézis összefüggést feltételezünk, annak irányát is megadjuk Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV A sportpedagógiai kutatás folyamata

36 5. A hipotézisek igazolását vagy elvetését biztosító kutatási stratégiák, módszerek, eszközök kiválasztása. Stratégia: induktív (gyakorlat elmélet) deduktív (elmélet gyakorlat ) A kutatás módszerei, eszközei: a változókról adatokat gyűjtünk Módszer: a megismerés eszköze Érvényesség (validitás) Megbízhatóság (reliabilitás) (eszköz, személy, körülmény) Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV A sportpedagógiai kutatás folyamata

37 A megfigyelés módszere Módszer Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV Mivel a megfigyelés a pedagógiai folyamat közvetlen észlelésén alapul, így velejárói a hátrányok: Annak ellenére, hogy a megfigyelés meghatározott standardok szerint történik (mit figyelünk meg és hogyan) a megbízhatóság sajnos csorbát szenved. A megfigyelt személyek változtathatnak magatartásukon, viselkedésükön Szelektivitás Követelmények : Objektív legyen A megfigyelő előítélet mentes, képzett legyen A megfigyelési technika csökkentse a szubjektivitást

38 A kikérdezés módszere Az írásbeli kikérdezés lehet: kérdőíves attitűdvizsgálat időmérleg Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV Fajtái: Szóbeli kikérdezés, írásbeli Kérdéstípusok: fő, kiegészítő, demográfiai… A szóbeli kikérdezés lehet: interjú strukturálatlan interjú, strukturált interjú, mélyinterjú, narratív interjú, klinikai beszélgetés exploráció

39 Szociometria Az egyén társas kapcsolatrendszerét, a közösség, csoport alakulását vizsgáló eljárás. Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

40 Pszichológiai tesztek (PSZT) A PSZT feladata a pedagógiai kutatómunkában az előzmény és eredményváltozók mérése. Tudásszint mérő tesztek Dokumentumelemzés Tartalomelemzés Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

41 Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV A sportpedagógiai kutatás folyamata 6. A vizsgálni kívánt minta kiválasztása Populáció: alapsokaság Követelmény: reprezentativitás A minta nagyságának meghatározása Mintavételi eljárások: véletlen mintavétel, csoportosított, lépcsőzetes mintavétel (megye-iskola) mechanikus véletlen mintavétel rétegzett mintavétel 7. A kutatás végrehajtása 8. Az adatok elemzése, általánosítások megfogalmazása 9. Publikálás

42 Nevelés Oktatás Képzés A nevelés – oktatás – képzés fogalma Értelmezése a sportmozgások tanításánál A motoros tanítás – tanulási folyamat szerkezete Mi a kompetencia? Hogy értelmezzük az oktatást sportmozgások tanításánál?

43 NEVELÉS Cselekvő beavatkozás a személyiség fejlődésébe „A nevelés lényege az értékközvetítés vagy értékteremtés.” (Bábosik, 1999.) Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

44 OKTATÁS Skinner: „ a tanulás tudománya, és a tanítás művészete” Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

45 KÉPZÉS Az oktatás azon része, amely során kialakulnak a jártasságok, készségek. Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

46 JÁRTASSÁG JÁRTASSÁG ISMERET KÉSZSÉG KÉPESSÉG SZOKÁS TELJESÍTMÉNYKÉPES TUDÁS Ismeretek alkotják – az ismeretek automatikus felhasználásának a szintje A feladatmegoldó tevékenységnek az automatizálódás felé haladó összetevője. Tények, információk, fogalmak, törvények, műveletek Tanár (T) (i) Tanuló (t) Valamely cselekvésre, tevékenységre való alkalmasság. Olyan tevékenység, amely bonyolult feltételes reflexek láncolatán alapszik. Az ismeretek aktív felhasználása, alkotó alkalmazása Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

47 „A kompetencia meghatározott funkció teljesítésére való alkalmasság. Az alkalmasság döntések és kivitelezések által érvényesül. A döntések feltétele a motiváltság, a kivitelezéseké pedig a képesség. A kompetencia valamely funkciót szolgáló motívum- és képességrendszer.” Nagy 2000 A személyiségfejlesztés érdekében négyféle kompetenciát határoz meg: személyes kompetencia (egészséges és kulturált életmódra nevelés); szociális kompetencia (segítő életmódra nevelés); kognitív kompetencia (az értelem kiművelése); speciális kompetencia (a szakmai képzés alapozása). Nagy, 1996 A kompetenciáknak öt összetevőjét határozhatjuk meg: Ismeretek; Készségek, jártasságok; Önértékelés, szociális szerepek; Személyiségvonások; Motivációk. Használják a kulcskompetenciák fogalmát is, amely a mindenki számára szükséges kompetenciákat öleli fel (Coolahan, 2002).

48 Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV Makszin és Woth 2007-ben megjelent tanulmányában azokat a specifikus pedagógiai kompetenciákat tárja fel, amelyek Nagy (1996) meghatározásából és leírásából összegzik azokat a szakmai feladatokat, tudnivalókat, amelyek nélkül a testnevelő nem tekinthető szakembernek. Kapcsolatteremtés Rendgyakorlatok alkalmazása, vezénylése A tanulók szervezetének általános és speciális előkészítésével és a gyakorlatok vezetésével kapcsolatos testnevelő tanári kompetenciák Tervezési feladatok Szervezési feladatok Képzési feladatok Oktatási feladatok Játékvezetés Gondozási feladatok, baleset-megelőzés A terhelés, pihenés szabályozása

49 Az oktatás értelmezése a testnevelés és sportmozgások tanításánál ”A korszerű testkulturális műveltség értékeinek elsajátítása és általa a személyiség fejlesztése a tanítás – tanulás folyamatában a tanár tanuló együttes, kooperatív tevékenységében.” Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

50 Az oktatási folyamat szerkezeti felépítése Makrostruktúrája: ismeretszerzés alkalmazás rendszerezés rögzítés ellenőrzés értékelés Mikrostruktúrája: o a figyelem felkeltése, ◦ célok ismertetése, ◦ a motiváció biztosítása, ◦ a tanulandók hasznosságának, használhatóságának ismertetése, o az előzetes ismeretek felidézése, ◦ rögzítés, ◦ az alkalmazás, ◦ a teljesítmény mérése, értékelése. Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

51 Az oktatási folyamat… … a testnevelésben és sportmozgások oktatásánál - szűk értelemben egy mozgásos cselekvés elsajátítását jelenti. „A mozgásos cselekvés, fontos kulturális érték, amely a személyiség legfőbb szféráit – kognitív, affektív és a motoros szféra – egyaránt igénybe veszi, vagyis a személyiséget minden tulajdonságával igényli.” Bátori B. Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

52 A motoros tanítás - tanulás folyamatának szerkezete Léteznek kétfázisú (Schlieper, 1929, Lawther, 1968, Rüssel 1976), háromfázisú ( Kresztovnyikov 1949, Fitts és Posner 1967, Fleiss 1968, Meinel és Schnabel, 1978) ötfázisú (Knapp, 1968) modellek. Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

53 Három fázis Nádori (1991), Bátori (1991), Biróné (1994) két fázisra Rétsági és Hamar (2004) és Rétsági (2004) neurofiziológiai modellt didaktikai modellt Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

54 1. ismeret átadás és feldolgozás durva koordinációs szakasza, 2. az alkalmazás fázisa finomkoordináció kialakulásától és megszilárdításától a változó feltételekhez való alkalmazhatóság kifejlesztéséig ismeretszerzés és alkalmazás Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV A motoros tanítás - tanulás folyamatának szerkezete a kétfázisú modell alapján:

55 I. a tanulók megismerkednek az új mozgásokkal fogalmakat, szaknyelvet belső kép kialakulása elsődleges gyakorlás azonos feltételek melletti gyakorlásnál finomkoordináció kialakulása, megszilárdítása változó feltételek melletti gyakorlással a rögzítés fázisa következik II. Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

56 Oktatási stratégia - Oktatási módszer A stratégia – módszer meghatározása Formái Mi az oktatási stratégia? Milyen oktatási stratégiák, módszerek vannak?

57 „Az oktatás tudatos és tervszerű tevékenység, amelynek során a pedagógus és a tanuló egyaránt célokat tűz ki maga elé, előrevetíti a tanítási-tanulási folyamat kívánt eredményeit, s ezek elérése, megvalósítása érdekében tervezi, szervezi meg tevékenységét.”

58 Oktatási stratégia „a módszereknek, eszközöknek és szervezési módoknak egy adott cél elérése érdekében a konkrét feltételek figyelembevételével létrehozott egyedi kombinációja.” Az oktatási stratégia tehát, amikor a konkrét cél elérése érdekében meghatározzuk a különféle eljárásmódokat, az oktatási módszereket, kiválasztjuk a használatos szervezési módokat és az oktatási eszközöket. Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

59  kondicionálás  Megerősítés, kioltás, spontán felújulás, a motoros reakciók mellett emóciók is kondicionálhatók)  instrumentális kondicionálás  programozott oktatás Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

60 Az oktatási stratégiák felosztása (Rétsági és Hamar) alapján Tanári dominanciájú stratégiák Tanulói dominanciájú stratégiák o Direkt vagy deduktív oktatás o Strukturált tanulás o Indirekt vagy induktív oktatás o Nyitott tanulás Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

61 Az oktatási stratégiák újfajta felosztása az úszástanítás – tanulás folyamatában (Biró M. alapján) Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV Egy példa az oktatási stratégiák felosztására a mozgástanítás speciális területén, az úszásoktatásban: A vízhez szoktatás stratégiái: A vízhez szoktatás stratégiái: A játék, mint az oktatás stratégiája Indirekt oktatás – nyitott tanulás (induktív) Problémamegoldás stratégiája (kényszerítő helyzetekkel, indirekt tanári irányítással) Fogalomtanítás – tanulás stratégiája Az úszásnemek alaptechnikáinak tanítási – tanulási stratégiái Fogalomtanítás – tanulás stratégiája Indirekt oktatás – nyitott tanulás Direkt oktatás – strukturált tanulás (deduktív) Résztanulás Egésztanulás Egész – rész - egész

62 A játék, mint az oktatás stratégiája fiziológiai, erkölcsi, szellemi tulajdonságokat fejleszt fejlődnek az értelmi, erkölcsi, akarati tulajdonságok biztosítja a motivációt, megszünteti az ismétlések monoton, mechanikus jellegét minden korosztálynál alkalmazható fokozott aktivációt hoz létre és tarthat fenn Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

63 Indirekt oktatás (T) – nyitott tanulás (t) Cél az önállóságra, kreativitásra nevelés, együttműködési, problémamegoldó készség fejlesztése. Alapelve, hogy a tanár kijelöli a tanuló számára a célt, de nem határozza meg hozzá a megoldáshoz vezető utat. Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

64 A problémamegoldás stratégiája A tanulók saját maguk élményszerűen fedezik fel a megoldásokat. Optimális képességeinek kibontakozására ad lehetőséget. Problémaszituáció teremtése. Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

65 Fogalomtanítás – tanulás stratégiája A tanulók a speciális szaknyelvi anyagot fokozatosan a tanári magyarázat, a beszélgetés, és a szemléltetés közben tanulják meg. Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

66 Direkt oktatás (T) – strukturált tanulás (t) Cél, a gyors és eredményes készségtanítás. A tanári tevékenység a fontos. A stratégia formái lehetnek, a résztanulás, egésztanulás, egész - rész - egész tanulás. Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

67 Programozott oktatás Kisebb lépésekre tagoljuk az oktatási folyamatot …nem a kondicionálás az egyetlen oktatási stratégia… Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

68 Módszerek a sportoktatásban „Módszeren azokat ez edző és a sportoló által alkalmazott eljárásokat értjük, amelyek sportoló nevelése és önnevelése, oktatása és önképzése során alkalmazásra kerülnek és elősegítik a sportoló személyiségének céltudatos alakítását, fejlesztik általános és sportszakmai tudását” (Bíróné 1998) Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

69 Az oktatási módszer fogalma, csoportosítása a mozgásos cselekvések oktatásánál A tanár és a tanuló olyan együttes munkaeljárásai, amely a nevelés – oktatás feladatainak megoldására szolgálnak. (Makszin 2002) Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

70 Oktatási módszerek a sportban A szóbeli kifejezés módszerei 2. A szemléltetés módszerei 3. A gyakoroltatás, 4. Az önálló munkák felhasználása 5. Az ellenőrzés és értékelés 6. A hibajavítás 7. A segítségadás Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

71 Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV tipikus metodikai eljárások verbális metodikai eljárások (magyarázat, utasítás, vezényszó, egyéb eljárások) vizuális metodikai eljárások (közvetlen bemutatás, és közvetett szemléltetés) gyakorlati metodikai eljárások (segítségadás – biztosítás, gyakoroltatás – gyakorlás) összetett metodikai eljárások (verbális, vizuális és gyakorlati: hibajavítás) a motoros cselekvésoktatásban alkalmazott sajátos metodikai eljárások utánzás és hasonlat rávezető gyakorlatok, kényszerítő helyzetek játékos cselekvéstanulás a gimnasztikagyakorlatok vezetésének módszerei tipikus metodikai eljárások kombinációi (klasszikus, összevont, folyamatos) verbális metodikai eljárások (magyarázat, utasítás, vezényszó) vizuális metodikai eljárások (közvetlen szemléltetés) egyéb (gyakorlás, hibajavítás, stb.) Oktatási módszerek a sportban 2.

72 Első fázis, az ismeret átadás és a feldolgozás durva koordinációs szakaszával kezdődik. motiválás az információátadás különféle módjai magyarázat, beszélgetés, szemléltetés, utánzás, audiovizuális eszközök alkalmazása, az elsődleges gyakorlás módszerei gyakoroltatás; a hibajavítás; a segítségadás és a formáló értékelés Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

73 Második szakasz az alkalmazás fázisa, amely a finomkoordináció kialakulásától, megszilárdításától a változó feltételekhez való alkalmazhatóság kifejlesztéséig tart. gyakoroltatás, hibajavítás, segítségadás, biztosítás, formáló segítő és összegző értékelés (megfigyelés). Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

74 Nevelési módszerek a sportban 1. Nevelési célzatú beszélgetések 2. Személyes példa 3. Követelés 4. A szokások kiépítése gyakoroltatással 5. Ellenőrzés, önértékelés 6. Buzdítás, ösztönzés, jutalmazás 7. Büntetés Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

75 A mozgástanítás és tanulás pedagógiai kérdései Motiválás „Egy kívánt célállapot elérésére késztető, irányító, inaktív tevékenység. A tanulásra mozgósító különböző pedagógiai eljárások összessége, melyekkel a tanítási – tanulási folyamatban felébreszthető a tanulási kedv, a kitűzött célok eléréséhez szilárd elhatározás és hatékony tevékenység váltható ki a tanulóban” (Pedagógiai lexikon 1997) Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

76 Módszerek a tanulók motiválására: Csoportképzés Önként jelentkezés Szerződéskötés Felmérések – értékelés Dicséret, bátorítás Indoklás A segítség felajánlása A másság elfogadása A jutalmazás előnyben részesítése A jutalom nem cél, hanem eszköz! Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

77 A differenciálás „A differenciálás a gyerekek, ifjak egyéni sajátosságaira tekintettel lévő fejlődés és fejlesztés lehetőségeinek feltételeinek biztosítása.” (Pedagógiai lexikon) Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

78 Az oktatási módszerek megválasztásának szempontjai „A pedagógia már rég túljutott a módszerek hatékonyságának általános megítélésén. Nem beszélhetünk hatékony vagy kevésbé hatékony módszerekről. Be kell érnünk azzal, a szerényebb de hasznosabb kérdésfeltevéssel, hogy mely célok elérésére, milyen gyerekcsoport esetében, milyen tananyag elsajátításakor melyik módszer, illetve milyen módszerek kombinációja az eredményesebb.” Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV oktatás célja, feladata, az adott tárgy tartalma és sajátosságai, tanulók életkori és egyéni sajátosságai a pedagógus lehetőségei és számos egyéb külső (tárgyi) feltétel, tanulók életkora, életkori sajátosságai tanított sportág, tanulók képességeinek színvonala.

79 A motoros tanulás hatékonyságának feltételei között fontos szerepet játszik az oktatás szervezési módjainak, formáinak megválasztása. A szervezési feladatokat három fő csoportra osztjuk A tanulók mozgatása A szerek, eszközök mozgatása Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV A foglalkoztatási formák megválasztása

80 A foglalkoztatási formák konkrét besorolása és meghatározása osztály foglalkoztatási forma vagy együttes foglalkozás csapat foglalkoztatási forma azonos tananyag különböző tanagyag Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

81 Az oktatási eszközök szerepe, feladata az oktatás folyamatában „Taneszköznek tekintünk minden olyan tárgyat mely az oktatás folyamatában felhasználható az oktatás céljainak elérése, elősegítése érdekében.” Nagy Sándor Az oktatás folyamatában felhasználható, az oktatás céljainak elérését segítő tárgy. Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

82 A pedagógus A testnevelő tanár A nevelő személyének tipológiája A testnevelő tanár és az edző pedagógiai szerepe Milyen a jó testnevelő? Milyen követelmények vannak a testnevelő, edző felé?

83 „Fontos tudnunk hogy nevelő munkájának sikerét nem sporteredményekben kell mérni, hanem a pedagógiai munka adekvát mérőeszközeivel” (Gombocz 2004)

84 Az oktatás folyamata a tanár – tanuló, tanuló – tanuló között lejátszódó interakciók sorozatában zajlik. Mit nevezünk interakciónak? Az emberek társas helyzetben lejzajló, kölcsönös, egymáshoz viszonyított aktusainak rendszerét. Forgó (2002) Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

85 Nevelés személyiség fejlesztése 1.Szituatív hatások 2.Tekintélyi szabályozás 3.Tevékenység szociális szabályozása Heteronom szabályozású tevékenység „A mi tornatanár bácsink mindig segít nekünk a gyakorlatokban, néha meg is mutatja, jókedvű, kedves, vicces, néha kicsit szigorú. A képre azt rajzoltam, mikor bordásfalat másztunk, és mögöttem állt, mert féltem, hogy leesek.” B.F. 7 éves tanuló

86 Az oktatás, nevelés központi szereplője : a pedagógus Mitől jó, eredményes, hatékony az egyik pedagógus, s hatástalan a másik? Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

87 Szakmai felkészültség munkavégzés Szociális kapcsolato k, vezetési stílus Érzelmi, akarati élet Jellemvonás Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV felkészült megbízható igényes kötelességtudó megfontolt jó szervező következetes objektív alapos hanyag kapkodó érdektelen következetlen szubjektív alacsony színvonalú kezdeményező érdeklődő segítőkész demokratikus figyelmes őszinte rugalmas nyitott empátiás humánus határozott határozatlan ellentmondást nem tűrő merev hanyag közönyös vidám humoros türelmes nyugodt kedves jószívű gyengéd hangos indulatvezérelt goromba irigy elutasító szétszórt igazmondó szavatartó becsületes lelkiismeretes megbízható önkritikus titoktartó szolidáris udvarias gerinces egoista lusta megbízhatatlan pletykás dicsekvő

88 Pedagógusnak születni kell ? Velünk született adottságok Különböző adottságú személyekből is válhat pedagógus? IGEN, de nélkülözhetetlen a szakmai tudás pszichológiai ismeretek pedagógiai ismeretek Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

89 Pedagóguskutatás feltétel nélküli elfogadás empátia kongruencia pedagógiai képességek  kommunikációs  viselkedésrepertoár  gyors helyzetfelismerés  konfliktuskezelés  együttműködés  ped. helyzetek elemzése  mentális egészség általános műveltség tantárgyi tudás pedagógiai tudás tervezési, szervezési óravezetési… Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV Tulajdonságok Személyiségvonások, alapképességek Tudás Gyakorlati készségek Pedagógiai gondolkodás, hitek, filozófia…

90 Pedagógiai képességek (Hegyi alapján) Általános Speciális kommunikációs didaktikai szervező Helyzetfelismerési Döntési Alkalmazkodási Tolerancia Empátiás Figyelemmegosztás Játszani tudás Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

91

92 A „nevelő” személyének tipológiája Logotrop típus Paidotrop típus objektív értékek, tudásvágy, szakmai érdeklődésű, tananyag áll a munka középpontjában Életidegenség Humorérzék-nélküliség Diákoktól való elfordulás o diákok felé fordulás, o tanulói viselkedés jelenik meg értékként o Elvész az oktatás ideje Sportág felé fordul Sport iránti érdeklődés Képzi magát Elhanyagolj a a nevelő munka (közösség- fejlesztés)fe ladatait Sportoló felé fordul Ember-, gyermekszeretet Engedményeket tesz Kevésbé alapos Jó közösségépítő Jó hangulat Jó emberi kapcsolatok Konfliktusmen- tesség Caselmann 1949 Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV testnevelő edző

93 A testnevelő és az edző pedagógiai szerepe Teljesítő képes tudás kialakítása Cselekvőképes tudás kialakítása SPORT TESTNEVELÉS

94 Az edző és a testnevelő pedagógiai szerepe Testnevelő tanár Edző Sportcéloknak rendelődik alá Sportolót nevel Sport mércéjével mérik Nem csak élversenyző utánpótlás Szerepkörök: Atya, Mester, Hivatalnok ( csendbiztos ) Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV Pedagógiai céloknak rendelődik alá Sportolni tudó, vágyó embert nevel A személyiség fejlesztés és az egészség megőrzésének eszköze: a sport „testnevelő” test + lélek + értelem Eredményességét nem sporteredményekben mérik

95 Testnevelő tanár Edző A sport iskolai nagykövete Sportágválasztás Tehetségek kiválasztása A sport népszerűsítése Utánpótlásnevelés Az edző-sportoló kapcsolat fő jellemzői: Sporttevékenység élteti Kölcsönös függőségen alapszik Bármikor felmondható Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV Az edző és a testnevelő pedagógiai szerepe

96 A nevelő szakmák általánosítható szociológiai jellemzői: az anyagilag legkevésbé megbecsült értelmiségi csoport az erkölcsileg legkevésbé megbecsült értelmiségi csoport a leginkább elnőiesedett értelmiségi csoport (a sport csúcsán dolgozó edzőkre nem érvényesek ) Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

97 a.) a pályaválasztási, döntésig tartó élményszerző, előkészítő szakasz b.) a képzés időszaka c.) a pályavitel szakasza, benne a pályakezdés évei (3-5 év) Az edző (testnevelő) életpályája a pedagógus életpálya sémáján

98 Kiégés ~ 50 Érzelmi elidegenedés Elvész a pedagógiai érdeklődés 5-10 A pedagógiai tevékenység gyümölcsöző időszaka Magabiztos, érett Egyéni stílus Nyitott, fogékony Továbbképzés Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV „Rutin” Módszerek gépies alkalmazása Új megoldások iránti fogékonyság sorvad Kevésbé igényli a tanítvánnyal való érzelmi kapcsolatot Nem tendenciaszerű

99 Követelmények a sportszakember felé a) Szakmai felkészültség b) Pedagógiai felkészültség c) Erkölcsi követelmények d) Általános műveltség Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV éves kislány rajza a testnevelő tanáráról

100 Testnevelők, edzők felé támasztott követelmények Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV a; Szakmai felkészültség megkérdőjelezhetetlen „Nem lehet sikeres sem az edző sem pedig a testnevelő tanár, ha nem ismeri az erő, az állóképesség fejlesztésének fiziológiai alapjait, előírásait, tájékozatlan a taktikában, bizonytalan a sportszakmai célok megfogalmazásában”. (Gombocz 2004) - folyamatos önképzés - szakmai továbbképzés

101 b; A pedagógiai felkészültség követelménye - elméleti képzettség, - pedagógiai megfigyelőképesség, - a pedagógiai képzelet, - a pedagógiai fantázia, - a pedagógiai emlékezet, - a megszólíthatóság, - a pedagógiai szervezőkészség - a tapintat. Ezek a képességek fejleszthetők!! Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

102 c; Erkölcsi követelmények A pedagógus felelős: - a rábízott fiatalokért, - az életükért, - testi épségükért, - egészségükért. „ A testnevelő és edzői felelősségnek van egy, az életért, egészségért való felelősségnél jellemzőbb erkölcsi vonatkozása, ez pedig egyszerűen fogalmazva magáért, a neveltért való felelősség”. (Gombocz2004) Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

103 Seneca (görög filozófus) „ Erkölcsöt tanulj először, azután bölcsességet! Ezt erkölcs nélkül nem lehet tanulni!” 7 éves gyermek rajza a testnevelő tanáráról Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

104 Milyennek is kell lenni-e az erkölcsös edzőnek? elsősorban az edző pedagógus, példamutató, fáklyavivő; ha kell támogatja, felismeri tanítványa gondjait, erős és gyenge oldalait és így segítőtársa, ha kell bírálója tanítványának; aki felkészült kell, hogy legyen a sportszakmai ismereteken túl anatómiai, élettani, pedagógiai és pszichológiai tudományokból is, hiszen az együttműködés tanítványával széleskörű ismereteket igényel Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

105 Soha ne felejtsük: a gyermek előtt modellként állunk, ezért nem mindegy, milyen példával szolgálunk! Minden prédikációnál többet ér a példamutatás.

106 d; általános műveltség Testnevelőnek, edzőnek vezérszerepet kell képviselniük műveltség alkotóelemei - nyelvi műveltség - viselkedés kulturáltsága - ifjúsági szubkultúra 5 éves gyermek rajza edzőjéről Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

107 Nyelvi műveltség: az egyik legfontosabb munkaeszköz, érthetőség pontosság árnyaltság : Konatív nyelvi funkció: rövid, tömör, utasításokat közöl Nem tűri: a lomposságot, a nyegle kiejtést, az artikulációt, erőtlen hangformálást, a halkságot Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

108 Olvasni: Allan Pease Testbeszéd Nem nyelvi kifejezés - mimika, tekintet - vokális kommunikáció, - mozgásos kommunikáció, Fontos! Érteni kell hozzá! A nem-verbális üzenetek dekódolása és a rájuk adott válaszok a verbálisnál közvetlenebb, gyorsabb és automatikusabb formában történnek. A nem verbális üzenetek felülírják a verbálist és nagyobb a súlyuk! Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

109 Szükséges pedagógiai képességek Kommunikációs ügyesség Gazdag és rugalmas viselkedésrepertoár Gyors helyzetfelismerés, konstruktív helyzetalakítás Erőszakmentesség, kreativitás Együttműködés igénye és képessége Pedagógiai helyzetek, jelenségek elemzésének képessége Mentális egészség Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

110 Szükséges gyakorlati készségek Tervezési készségek (tartalom, célok, követelményeket, tudásszint feltérképezése, oktatási folyamat egészének megtervezése) Interaktív szakasz készségcsoportjai (edzésvezetés, kérdezés, magyarázat, interakció és kommunikáció készségei, csoport és egyéni munka szervezése) Megfigyelési-elemzési és értékelési készségek Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

111 A tanuló A tanuló megismerése A tehetség Hogyan tekintsünk az egyéni különbségekre?

112 A tanítás során a tanárok szembesülnek azzal, hogy gyerekek különböző személyiségek, egyéni viselkedésük, sajátos tanulási útjuk van. A különbségekre a tanárok kétféleképp reagálnak: 1.Egyéni különbségekhez igazítják az oktatást 2.A tanulóktól várják el, hogy alkalmazkodjanak Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

113 A személyiség Honnan jön a személyiség? Az öröklés és tanulás kombinációja produkálja az individuális különbségeket, az örökletes és a környezeti tényezők hatásának bonyolult összefüggése érvényesül. (Atkinson, 1994, Sutherland,1900)

114 Hogyan tekintsünk az egyéni különbségekre? Az emberi különbség potenciális érték!

115 A gyermek megismerése, megértése 1.Az egyéni jellegzetességek ismerete alapján válik lehetővé, hogy a tanítást a gyermek szükségleteihez igazítsuk. (adaptív oktatás, differenciálás) 2. Így tudjuk megérteni őket, és gondoskodni a fejlődési perspektíváikról.

116 A tehetség önmagában kevés ahhoz, hogy valakiből sikeres, eredményes sportoló legyen. A tehetség

117 Tehetség „Az a velünk született, adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos terültén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni.” Harsányi 1988 Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

118 Tehetséggondozás Tehetség-felismerés Tehetség-kiválasztás Tehetség-gondozás Fő cél: növelni a sportsikerek mértékét és színvonalát, valamint az objektív teljesítményt Cél: a helyi szinteken minél több jó sportági adottsággal (potenciál) rendelkező fiatal sportoló bevonásával a versenyek színvonalát emelni. Ennek következtében a nemzetközi siker elérése/fejlesztése válhat valóra. Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

119 Tehetséggondozásról tényszerűen Míg hazánk a versenysportban sikeresnek vallhatja magát, a témát érintő tudományos igényű publikációk száma kevés. Az eredmények szerint a versenysport a központi vagy helyi szinteken igényesen szervezett, a sportolók többszempontú mérése rendszerint eredményesen történik (kiválasztás, tehetség-gondozás). Annak ellenére, hogy a hazai utánpótlás-fejlesztésére a központi költségvetés garantálja a működési és kutatási feltételeket, ebből a gyakorló edzőknek nem származik haszna. A hazai sportszakmában egyre határozottabb igény formálódik a sport specifikus tehetségkutatási módszerek elméleti megalapozására és ezek széleskörű gyakorlati alkalmazására. Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

120 Renzulli (1978) tehetségmodellje Renzulli (1978) egy olyan tehetségmodellt hozott létre, melyben a tehetséget egy háromtényezős ábra metszéspontján helyezte el: feladat iránti elkötelezettséget, kreativitást, és átlagon felüli képességeket emelte ki. Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

121 Mönks többtényezős tehetségmodellje (1997) ISKOLATÁRSAK Kreativitás Feladat iránti elkötelezettség Átlagon felüli képességek CSALÁD Mönks és Knoers (1997) a kutatások előrehaladtával felismerte azt, hogy az egyén veleszületett adottsága és belső igénye nem elégséges a folyamatban. Így jutunk el a család, az iskola és társak szerepéhez. TÁMOP E-13/KONV

122 Tehetségmodellek - Czeizel Elsősorban a család felelős a gyermek sportolásának első lépéseinek megtételéért, így szerepe kimagasló a sportsikerek elérésében. Gyakran a család nem ismeri fel a gyermek képességeit vagy nincs lehetősége a fejlesztésre, így a kiemelkedő adottság elvész. A korábbi modellek erősségeit és hiányosságait alapul véve Czeizel (2004) megalkotta a 2*4+1 „sors” faktoros talentummodellt: A sors lehetővé teszi vagy meggátolja, hogy a potenciális adottságokból realizált tehetség váljon. Típusai: Korai halál (biológiai sors): ide tartozik az abortusz, balesetek, amelyek nem teszik lehetővé a tehetség megjelenését. Betegségek (önsorsrontás): életmód, szenvedélyek, nemi bajok és öngyilkosság. Tehetségvesztés, talentumromlás (társadalmi sors): alkotói a szegénység, rossz iskola, háború, bűntény. Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

123 Czeizel (1997) 2*4+1 „sors” faktoros talentummodellje

124 Gagné (1999) differenciált adottság és tehetség modellje

125 Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV A sportban elért siker, az eredményesség feltételeinek vizsgálata mindig aktuális területe marad a sporttudományi kutatásoknak. A sportban mutatott magas szintű teljesítmény egy hosszú út vége. Az eredményesség feltételei: 1. A sportolási szokások kialakítása, a megfelelő sportág választása (sportágválasztás); 2. A sportág igényeinek való megfelelés (tehetség, alkalmasság, kiválasztás, beválás); 3. Tehetséggondozás (edző-sportoló kapcsolat).

126 Az inkluzív nevelés elmélete és gyakorlata

127 Salamancai Nyilatkozat Minden gyermek oktatható és joga van hozzá… Senki sem tökéletes, ezért nem tud minden területen tökéletesen teljesíteni… Az akadályozott tanulók is részei a társadalomnak, vannak jogaik… A tanulók aktív közreműködésével konkrétan megfogalmazott követelmények szükségesek… Át kell formálni az iskolák szemléletét… Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

128 Az integráció formái Lokális integráció: az ép és sérült tanulók egy intézményen belül (közös épületben) tanulnak, de a gyermekek között nincs kontaktus. Szociális integráció: a tanórákon bontottan vesznek részt a diákok, az ezen kívüli időben azonban együtt vannak. Funkcionális integráció: az együttnevelés minden tanórára és foglalkozásra kiterjed. Fordított: a speciális intézmény fogadja be az ép tanulót Spontán: iskolába belépéskor még nem derült ki SNI-je Inklúzió (befogadás): az integrált nevelés legfejlettebb változata. Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

129 Az adaptált testnevelés és sport célja Megegyezik a testnevelés tanításának általános céljaival, de tekintetbe kell venni azokat a specifikumokat, amelyek a fogyatékosság tényéből erednek; A megváltozott és sérült személyiségfejlődés tükrében a fogyatékosság típusától és az egyéni állapottól függő formában integrálódnak a nevelési-oktatási folyamatba. Az adaptált testnevelés és sport feladata Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

130 Sajátos elvek, elvárások az adaptált testnevelés és sporttal kapcsolatosan Feleljen meg a tanulók egészségi és mozgásállapotának, valamint a fogyatékosságból fakadó prevenciónak, korrekciónak és kompenzációnak. Fejlessze a tanulók mozgáskultúráját, mozgáskoordinációját. Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

131 Tanítási stratégia Alkossunk csoportokat a gyermekek képessége szerint, Játékos tevékenységeket alkalmazzunk, Együttműködésre neveljünk, Szemléltetés, Gyermekek által könnyen érthető szófordulatokat használjunk, Alkalmazzunk a fogyatékosok sportjának tevékenységeit (olyan tevékenységekm amelyek minden tanuló számára újak, és együtt lehet végezni), Adott célnak megfelelő eszközöket használjunk, Győződjünk meg arról, hogy minden gyermek érti a feladatot. Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

132 Környezet használjunk kisebb játékteret inkább teremben játszunk pályajelzések jól láthatóak legyenek megfelelő világítás külső zavaró tényezők minimumra csökkentése Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

133 Eszközök könnyebb, rövidebb ütők használjunk könnyebb, nagyobb és/vagy lassabb labdát (esetleg csörgőlabda) használjunk a környezet színétől jól elkülönülő eszközöket Pl. szerek, jelzőmezek alkalmazzunk speciális SNI gyermekek számára tervezett tevékenységeket Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

134 A fogyatékos tanulók testnevelés-tanításában az alábbi adaptációs elveknek kell érvényesülniük: A fogyatékosság-specifikusság elve, A rehabilitációs irányultság elve, A differenciált foglalkoztatás és egyéni módosítás elve, A választhatóság elve, A továbbfejlődés és a sportági lehetőség elve. Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

135 „Olyan sportélményekhez kell hozzásegíteni a gyermekeket, melyek egész életükre szóló elkötelezettséget eredményeznek a fizikai aktivitás iránt” (Európai Sport Charta)

136 Javasolt olvasmányok Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

137 Bábosik I. (1996) A nevelés elméletének és gyakorlatának fejlődési tendenciái a XX. Században. Új Pedagógiai Szemle, 5: Bábosik I. A nevelés elmélete és gyakorlata. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt, Budapest, 1999: Báthory Z. Tanítás és tanulás. Tankönyvkiadó, Budapest, 1985a: 24. Báthory Z. (1985b) A pedagógiai értékelés, és annak tantervi alkalmazása. Magyar Pedagógia, 2. Báthory Z. Tanulók, iskolák – különbségek, egy differenciális tanításelmélet vázlata. (második kiadás), Okker Kiadó, Budapest, 1997: Báthory Z. Tanulók, iskolák, különbségek. (3. kiadás), Okker Kiadó, Budapest, 2000: Bátori B. A testnevelés elmélete és módszertana. Budapest, 1991: Bíró M, Salvara IM. (2005) Student – teacher interaction analysis of teaching of swimming. Kalokagathia XLIII. 3: Bíró M. (2006d) Tanítási-tanulási stratégiák a mozgásos cselekvéstanítás speciális területén, az úszásoktatásban. Új Pedagógiai Szemle, 9: Bíró M. (2006e) Az interakció sajátossága az általános iskolai úszásoktatásban. Az Eszterházy Károly Főiskola Tudományos Közleményei, Új Sorozat XXXIII. Kötet Tanulmányok a sporttudományok köréből, Eger, 1: Biróné NE. Sportpedagógia. Magyar Testnevelési Egyetem, Budapest, 1994: 48. Biróné NE. Sportpedagógia. Kézikönyv a testnevelés és sport pedagógiai kérdéseinek tanulmányozásához. Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2004: 73, 115. Biróné NE, Salvara MI. (2005) Újszerű nemzetközi interakciós vizsgálatok oktatáselméleti háttere a testnevelő tanári reprezentáció értelmezéséhez. Kalokagathia, 1-2: Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV Irodalom

138 Buda B. A közvetlen emberi kommunikáció modern elmélete és ennek pedagógiai perspektívái. In: Kósáné OV, Porkolábné BK, Zánkai A (szerk.), Neveléslélektan II. szöveggyűjtemény. Tankönyvkiadó, Budapest, 1981: 766. Buda B. A közvetlen emberi kommunikáció. Animula, Csepela Y. (2000) örömtestnevelés – Gondolatok a testnevelésről, a sportról a 21. század küszöbén. Új pedagógiai szemle I./10: Falus I. (1988) A strukturált megfigyelésről. Magyar Pedagógia, Falus I. Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Kiadó, Budapest, 1996: Falus I. A megfigyelés. In: Falus I (szerk.), Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe, Keraban Kiadó, Budapest, 1996 a: Falus I. A pedagógiai kutatás metodológiai kérdései. In: Falus I (szerk.), Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Kiadó, Budapest, 1996 b: Falus I. Az oktatás stratégiái és módszerei. In.: Falus I. (szerk.), Didaktika, Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest, 1998: Falus I. Az oktatási módszerek kiválasztására és alkalmazására vonatkozó nézetek. In: Falus I, Golnhofer E, Kotshy B, M. Nádasi M, Szokolszky Á (szerk.), A pedagógusok pedagógiája. Nemzeti tankönyvkiadó, 2001: Falus I. DIDAKTIKA Elméleti alapok a tanítás tanulásáhozNemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 702l_oktataselmelet/%5Bt%5D%28falus_ivan%29didaktika.pdf Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

139 Irodalom Fülöp M. (2001) A versengés szerepe. Új Pedagógiai Szemle, 11: 45. Gádorné DB, Harsányi I. A pedagógus értékelő megnyilatkozásai a tanítási óra keretében. In: Kósáné OV, Porkolábné BK, Zánkai A (szerk.), Neveléslélektan II. szöveggyűjtemény. Tankönyvkiadó, Budapest, 2006: Golnhoffer E. A pedagógiai értékelés. In: Falus I. (szerk.), Didaktika, Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest, 1998: Kozéki B. A motiválás és motiváció összefüggéseinek pedagógiai pszichológiai vizsgálata. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980: M. Nádasi M. Egységesség és differenciáltság a tanítási órán. Tankönyvkiadó Budapest, M. Nádasi M. Az oktatás szervezeti keretei és formái. In: Falus I (szerk.), Didaktika, Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest, 1998: M. Nádasi M. Az oktatás szervezési módjai és munkaformái. In: Falus I (szerk.), Didaktika, Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest, 1998: Makszin I. Az oktatás és tanulás folyamata. In: Báthori B (szerk.), A testnevelés elmélete és módszertana. MTE jegyzet, Budapest, 1994: Makszin I. A testnevelés elmélete és módszertana, Dialóg Campus Kiadó, Budapest- Pécs, 2002: 282. Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV

140 Képek hivatkozásai schumachere schumachere ossaggal_elok_sportja_gyorott.html ossaggal_elok_sportja_gyorott.html A9kok#mediaviewer/F%C3%A1jl:Parabocciaz%C3%B3.jpg A9kok#mediaviewer/F%C3%A1jl:Parabocciaz%C3%B3.jpg ra ra k_tobbsege_csak_testnevelesoran_mozog_/ k_tobbsege_csak_testnevelesoran_mozog_/ Sportpedagógiai alapok TÁMOP E-13/KONV


Letölteni ppt "Dr. Bíró Melinda TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010Sportpedagógiai alapok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések