Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A műemlékvédelemtől az örökséggazdálkodásig ONGJERTH Richárd Örökséggazdálkodás és értékteremtés - magyar-francia konferencia 2014. június 19. Budapesti.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A műemlékvédelemtől az örökséggazdálkodásig ONGJERTH Richárd Örökséggazdálkodás és értékteremtés - magyar-francia konferencia 2014. június 19. Budapesti."— Előadás másolata:

1 A műemlékvédelemtől az örökséggazdálkodásig ONGJERTH Richárd Örökséggazdálkodás és értékteremtés - magyar-francia konferencia június 19. Budapesti Francia Intézet

2 Definíciók 1 A műemlékvédelem kulturális és társadalomtudományi munka, mely a műemlékek kutatásával, megőrzésével, védelmével, restaurálásával foglalkozik, szakemberei építészek, művészettörténészek, régészek és mérnökök, akik a nemzeti kulturális örökség védelmének szentelik munkájukat. (wikipedia.hu) restaurálásávalépítészek

3 Definíciók évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 5. Kulturális örökség elemei: a régészeti örökség, műemléki értékek, valamint a kulturális javak. 4. Kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai - az ingatlanok kivételével -, valamint a művészeti alkotások. Wikiszótár Örökség: 1. valami, amit örökölt valaki; hagyaték. Gazdálkodik: 3. Erőforrást felhasznál, rendelkezésére álló vagy rábízott értéket, eszközt, személyzetet hosszabb idő alatt irányít, kezel, különféle célra, feladatra beoszt.

4 A helyzet A műemlékvédelem évtizedek óta forráshiánnyal küzd, és ezen a központi kormányzati szerepvállalások is csak részleges megoldást jelenthetnek, egyes kivételes esetekben, általános megoldást nem, és pénzbőség a következő évtizedben sem várható.A műemlékvédelem évtizedek óta forráshiánnyal küzd, és ezen a központi kormányzati szerepvállalások is csak részleges megoldást jelenthetnek, egyes kivételes esetekben, általános megoldást nem, és pénzbőség a következő évtizedben sem várható. A műemlékekkel, a természeti értékekkel való gazdálkodás, az ilyen értéket jelentő objektumok hasznosítási módszerei, eljárásai kidolgozatlanok, vagy gyakorlatilag megvalósíthatatlanok értékrendjük kialakulatlan.A műemlékekkel, a természeti értékekkel való gazdálkodás, az ilyen értéket jelentő objektumok hasznosítási módszerei, eljárásai kidolgozatlanok, vagy gyakorlatilag megvalósíthatatlanok értékrendjük kialakulatlan. A helyi jelentőségű örökséggel való gazdálkodás módszerei még kialakulatlanabbak.A helyi jelentőségű örökséggel való gazdálkodás módszerei még kialakulatlanabbak. Megfelelő gazdálkodás, pénzügyi fenntarthatóság nélkül az örökség elemeinek nagyobb része folyamatosan elpusztul(na).Megfelelő gazdálkodás, pénzügyi fenntarthatóság nélkül az örökség elemeinek nagyobb része folyamatosan elpusztul(na). Szükség van ezért olyan létező gyakorlatok, jó példák megtalálására, széles körű terjesztéséreSzükség van ezért olyan létező gyakorlatok, jó példák megtalálására, széles körű terjesztésére

5 A javaslat Olyan, az önkormányzatok legjobb örökséggazdálkodási gyakorlatát feltáró eszközök létrehozása, amelyek biztosítják a közös tanulást, a legjobb fenntartható és továbbadható, megtanulható, elterjeszthető megoldásainak elismerésével, bemutatásával. – –Kitüntető cím, ami jelzi és bizonyítja, hogy birtokosa folyamatosan, bölcsen és hatékonyan gazdálkodik örökségével (meglévő, széles körben ismert és elismert értékeivel) – –Olyan fórum, ahol az elismerten jó gazdálkodási megoldások önkormányzati birtokosai – azaz a cím viselői – folyamatosan és rendszeresen bemutathatják saját eredményeiket azoknak az önkormányzatoknak, amelyek még keresik a saját legjobb megoldásukat. – –Olyan szervezeti struktúra, amely folyamatosan biztosítja a legjobb megoldások alkalmazásának „minőségbiztosítását”, a közös tudás naprakészen tartását

6 A lehetséges megoldás Pályázati úton elnyerhető „Örökségtudatos Önkormányzat” cím, és az ezzel járó jelképes elismerés, nyilvánosság megalapítása, amelyet a település, vagy a térség örökségállományának egészével folyamatosan hatékonyan gazdálkodó önkormányzatok, vagy szövetségeik nyerhetnek el. A cím birtokosai számára az alapítók folyamatosan biztosítják az átadás lehetőségét az ilyen megoldásokat még kevésbé ismerőknek A címet az alapítókból és felkért szakértőkből álló zsűri ítéli oda, a megoldást kidolgozó szakemberek multidiszciplináris munkacsoportja véleményének kikérésével A munkacsoport tagjai évről-évre áttekintik az eredményeket, és szükség szerint módosítást javasolnak a zsűrinek. A bírálat alapját a pályázó önkormányzat által a kiírás melléklete szerinti felépítéssel elkészített Örökséggazdálkodási stratégia adja, amely az elmúlt időszak eredményeit, és a következő időszak terveit is bemutatja.

7 A bírálat előzetesen kiadott szempontrendszer szerint történik, ahol a komplex követelményeken belül a legnagyobb szerepe a gazdasági/pénzügyi fenntarthatóságnak van (itt a legkevesebb a közös tudás) A kiírás közzététele (és az azt követő évek) nyarán, a beadási határidő a következő év(ek) márciusában, az eredményhirdetés májusban várható, évente ismétlődően, egyre gyarapítva a cím birtokosainak – és a jó példáknak – a körét. A folyamatos eredményesség biztosítására a cím viselőinek kétévente beszámoló jelentést kell benyújtaniuk, bemutatva a tervek elérésének módját, a minőségbiztosítás mellett a sikerek és kudarcok nyomán gazdagítva a közös tudástárat is.

8 Ongjerth Richárd ügyvezető igazgató Magyar Urbanisztikai Tudásközpont NKft. Köszönöm a figyelmet !


Letölteni ppt "A műemlékvédelemtől az örökséggazdálkodásig ONGJERTH Richárd Örökséggazdálkodás és értékteremtés - magyar-francia konferencia 2014. június 19. Budapesti."

Hasonló előadás


Google Hirdetések