Görögország.

Az előadások a következő témára: "Görögország."— Előadás másolata:

1 Görögország

2 Tudnivalók Fővárosa: Athén
Vezetők Köztársasági elnök: Károlosz Papúliasz Miniszterelnök: Andonísz Szamarász Hivatalos nyelv:görög Lakosság: 10 815 197 fő Terület km² Hivatalos név: Görög Köztársaság Görögország zászlaja Görögország címere

3 Felszín Szárazföldi részei: a Balkán-félsziget és a Peloponnészoszi-félsziget. Peloponnészoszt 6 km széles és 79 m magas földszoros választja el a szárazföldtől. A Korinthoszi-csatorna tette önálló szigetté. Szigetvilága: 1300 szigete van, ebből 170 lakott. Hegyláncai: kb. 2/3 részt 1500–2000 m magas, kopár, karsztos hegyek borítják Görögországot. Négy, alapvetően más felépítésű láncból áll: Píndosz: a Balkán közepén, a legnagyobb tömegű görög hegység, a Dinári-hegységhez csatlakozik, leggyakoribb kövezete a krétakori mészkő. Makedón-masszívum – a keleti oldalon fekszik, legmagasabb pontja az Olümposz (Olympos) 2917 m. Hozzá tartozik az Attika félsziget m–nél magasabb hegyei: a Píndosz, a Parnasszosz, a Peloponnészosz és a Tajgetosz. Vízrajz Folyói: Az országnak nincsenek nagy folyói, a legtöbb már rövid szakasz után mély szakadékokon át a tengerbe torkollik. Nyáron sok folyómeder kiszárad, nem hajózhatók. Fő folyója a Pineiósz, nagyobbak még az Évrosz (Hebrosz), a Sztrimónasz (Sztrümón), az Axiósz és az Aliákmonasz(Haliakmón). Tavai: Legnagyobbak a Prészpa-tó, a Trihonisz-tó, a Vólvi-tó, a Vegoritida-tó és a Korónia-tó.

4 Éghajlat Görögország éghajlata mediterrán. A telek enyhék és esősek, a nyarak általában viszonylag melegek és szárazak. Az év nagy részében hosszantartó napsütés jellemző. Görögország régióiban több éghajlati altípus is váltakozik. Ez az ország központi részén magasodó nagy hegyeknek és hegyláncoknak, illetve a Földközi-tenger felől érkező nedves légtömegeknek köszönhető. E-szerint az időjárás Görögországban Attika és Kelet-Görögországban száraz, míg Észak- és Nyugat-Görögországban az éghajlat nedves.

5 Gasztronómia Nemzeti ételük a Magyarországon is jól ismert gyros, mely pitába töltött bárányhús zöldségekkel, de létezik csirkés változata is. További ismert görög ételek a muszaka, a pasticio, a szuvlaki, a bifteki, a szudzukaki, a kokkinisto, a kritharaki, illetve a gigantes plaki. Elterjedt saláta a dzadzíki szósz, amely joghurtból, uborkából, fokhagymával és olívaolajjal készül. Gyakori reggeli étek a mézes joghurt. A görögök, tengeri nép lévén rengeteg halat és tengeri állatot esznek. Elterjedt a szőlőecetben áztatott aszalt olivabogyó, a fehér kecske-, juh- és tehéntejből készített sajt, a feta. Ez utóbbi az alapja a világszerte görög salátaként ismert vegyeszöldség-salátának, amelyet ők csak parasztsalátaként ismernek. Füstölt kecskesonka is gyakran kerül az asztalra. Legelterjedtebb a bor fogyasztása, amelyből leghíresebb a gyantával készített fehérbor, a recína , illetve a telt, vörös, mazsolabor, a mavrodáfi. Emellett világhírre tett szert az ouzo nevű ánizsos párlat, a borparlatból és fehérborból készült Metaxa valamint a cípuro , egy törkölypárlat.

6 Athén Görögország fővárosa Athén, görögül Athina. Rengeteg görög ókori műemlék és látnivaló van a városban, talán a legkiemelkedőbb az Akropolisz. Számos embertől megkérdezve, mi jut eszébe Athénról vagy Görögországról, akkor az Akropolisz lesz az. A legjelentősebb építményeket (ókori romokat) a görög kultúra klasszikus korából, az időszámításunk előtti V. századból láthatjuk a városban. Mindezek mellett számos egyéb látnivaló is akad a görög fővárosban.

7 Pireusz (Kikotőváros)
Pireusz : kikötőváros az Attikai-félsziget szélén, Athéntól nem messze délre. Már az ókori Athénnak is itt volt a kikötője, és a város 1834-es újraalapításakor is ezt a kikötőt szemelték ki. Ma a Földközi-tenger egyik legforgalmasabb kikötője. A kikötő az athéni metrórendszerbe tartozó 1-es (zöld) vonal végállomása. Innen indulnak a személyszállító hajók az Égei-tenger szigetei felé. A kikötő nyugati része pedig teherkikötő. Pireusz címere

8 Látnivalók Thessaloniki Zakynthos Meteora Delphi Jósda
Korinthoszi Csatorna Athos hegyi Kolostor

9 Érdekessegek Az istenek és hősök Görögország történelmének szerves részét képezik. Az országban jelentős ideig politeista, azaz többistenhit uralkodott. A görög hitvilágot később a római mitológia is átvette. Görögország az olajbogyót feldolgozó és az olivaolajat előálító országokhoz tartozik. Mindennek alapja ez a nem túlságosan feltűnő fa. A görögök számára az oliva a hosszú élet, a remény, béke szimbóluma. Az ókori Görögországban a győzelem, tudás és erő szimbóluma volt. A növényt nem csupán az olajbogyó miatt termesztik, a kemény és ellenálló fa sok mindenre felhasználható. Az olajfa rendkívül lassan nő- egy ezer éves fa a m-is elérheti. Delphi a Parnasszusz hegyvonulat lábánál található antik város, amely az ókori Görögország egyik legszentebb helyének számított. A híres uralkodók és a szegény vándorok mind ideutaztak, hogy Pythia jósnőtől megtudják, milyen sors vár rájuk. Az ouzo, azaz ánizspálinka tipikus görög ital. Leggyakrabban jégkockákkal, hűtve szolgálják fel. Színe átlátszó, a jég hozzáadása után azonban megfehéredik. Vízzel is keverhető.

10 Köszönöm a Figyelmet !!