Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A somlyai ág. A Báthory-család történelmi nevezetességű család volt, amely a sváb származású Gutkeled nemzetségből eredt. A család három ágra vált, a.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A somlyai ág. A Báthory-család történelmi nevezetességű család volt, amely a sváb származású Gutkeled nemzetségből eredt. A család három ágra vált, a."— Előadás másolata:

1 A somlyai ág

2 A Báthory-család történelmi nevezetességű család volt, amely a sváb származású Gutkeled nemzetségből eredt. A család három ágra vált, a somlyai, ecsedi és szaniszlófi ágra. A somlyai ág adta az erdélyi fejedelmeket, az ecsedi ágból is országos főméltóságok származtak, a szaniszlófi ág nem játszott politikai szerepet.

3 A legenda szerint a Báthory címerpajzsba a sárkány Vid nevű ősük hőstette nyomán került, aki a közeli Ecsedi lápban tanyázó, a környéket pusztító, az ott élőket rettegésben tartó sárkányt megölte, annak fogait bizonyítékként kivette. A sárkányt legyőző Bátori Vid - kinek tettét a hagyomány I. István ( ) uralkodásának idejére tette - még mondai személy. A család másik harcosa Opos, viszont már élő személy, aki Salamon király ( ) vitézeként egy cseh lovag legyőzéséért kapta a Bátor nevet.

4 A családi krónikákban a sárkányölő Bátor Vid - Opos alakja egybeforrt, és így került a nemzetség ékvágta címerében a három sárkányfog. A XIV. század elején az ecsedi és somlyai ágra szakadt Báthoryak megőrizték és lelkesen ápolták a hős Vid tettének emlékét, még ha a sárkánymonda változatában volt is eltérés.

5 Az ecsediek a lápvidék helyszínéhez ragaszkodtak, a somlyaiak emlékezetében a Kraszna folyó mentén húzódó hegyi barlangban élő rettenetes szörnyeteggel végzett párviadalban egy Bátor nevű vitéz. Zsigmond király az Európát fenyegető török veszély miatt 1408-ban újjászervezte a Sárkányrendet, s a tagjai közé emelkedett Báthoryak címerpajzsát ezi dőtől díszíti a sárkánykígyó, és teszi egységessé a hagyományt.

6 1533. szeptember 27-én Somlyón született Báthory István és Telegdi Katalin fiaként. Az akkoriban Erdélyhez tartozó Partiumban családja birtokolta a somlyói mellett a szatmári és szinéri uradalmat is. János Zsigmond halála után az erdélyi rendek a kritikus helyzetben gyűlést hívtak össze, és május 25-én a gyulafehérvári országgyűlés egyhangúlag fejedelemmé választotta az ország leghatalmasabb főurát, Báthory Istvánt.

7 Belpolitikájában a fejedelmi hatalom megerősítésére törekedett: felülvizsgálta a korábbi fejedelmi birtokadományokat, számba vette az állami jövedelmeket, fejlesztette a kereskedelmet és a bányászatot. Az erdélyi vallási türelmet ő sem bolygatta (ugyanakkor megtiltotta a további újításokat), bár célja a katolicizmus erősítése volt a többségében protestáns fejedelemségben ben Kolozsvárra telepítette a jezsuitákat, és mint vallási újítót, a dévai várbörtönbe záratta Dávid Ferenc unitárius püspököt.

8 1581-ben jezsuita kollégiumot alapított Kolozsváron, amely a mai Szegedi Tudományegyetem jogelődje. Udvarában Padovában végzett értelmiségiekkel vette körül magát, innen indult például a Wesselényiek és a Bethlenek felemelkedése is. Maga a fejedelem is kiváló politikai író volt, levelei stílusremekek. Uralma idején volt az Erdélyi Fejedelemség első virágkora.

9 Lengyelország a Jagellók kihalása után (1572) szabad királyválasztó országgá lett. A legesélyesebb jelölt Habsburg Miksa császár és király volt, de jelentkezett az orosz Rettegett Iván is, míg a törökök Báthory István erdélyi fejedelmet ajánlották a lengyelek figyelmébe A Lengyelországba érkező Báthoryt május 1-jén Krakkóban, a waweli székesegyházban királlyá koronázták

10 Távolabbi politikai tervét - Lengyelország, Magyarország és Erdély államszövetségét, mely egyaránt szolgálta volna a Habsburgok és a török visszaszorítását - nem tudta megvalósítani december 12-én váratlanul halt meg a litvániai Grodnóban A lengyelek egyik legnagyobb királyukat tisztelik benne, annak ellenére, hogy élete végéig megmaradt magyarnak, és velük is csak latinul érintkezett.

11 Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király bátyja tól öccsének, Báthory Istvánnak a lengyel trónra való távozása után nevében és utasításai szerint, mint vajda, kormányozta Erdélyt

12 1572-ben Nagyváradon született Báthory Kristóf, akkor váradi kapitány és Bocskai Erzsébet fiaként Apja még halála előtt 1581-ben a kolozsvári országgyűléssel erdélyi vajdává választatta a kilencéves Zsigmondot, melyet Báthory István is jóváhagyott. Apja halála után nagybátyja gyámokat rendelt ki melléje, akik 1588 végéig – Zsigmond nagykorúvá nyilvánításáig – helyette kormányozták Erdélyt.

13 1588-ban az ifjú fejedelem végre saját kezébe vehette a kormányzást, egy engedményt azonban tennie kellett: ki kellett űznie Erdélyből a jezsuitákat, akik az ellenreformáció derékhadának számítottak, s emellett jelentős politikai befolyással is rendelkeztek. Az országgyűlés annyi engedményt adott az ifjú fejedelemnek, hogy közvetlen környezetében megmaradhattak. Zsigmond engedett, hiszen a hatalom kézzelfoghatósága és a teli kincstár ( magyar forint és számtalan arany- és ezüstedény) bőven kárpótolta őt.

14 Határ menti kisebb összecsapásokkal már 1591-ben elkezdődött a tizenöt éves háború, ám komolyabb harci cselekményre csak 1593-ban került sor, amikor III. Murád szultán, felrúgva a drinápolyi békét, hadat üzent a Habsburgoknak. A szultán felszólította Báthory Zsigmondot a török sereghez való csatlakozásra. Nagybátyja, Bocskai István váradi kapitány és Carillo Alfonz jezsuita tanácsára azonban a törökellenes ligához való csatlakozás mellett döntött. Az erdélyi országgyűlés többsége viszont attól tartott, hogy még a szövetséges keresztény sereg ideérkezése előtt a törökök feldúlják Erdélyt, így a fejedelem tervezetét nem fogadták el. Báthory Zsigmond emiatt 1594 nyarán lemondott a fejedelemségről unokatestvére, Báthory Boldizsár javára, aki a törökpártiakat képviselte.

15 Amikor nagybátyja BOCSKAI ISTVÁN váradi kapitány támogatásáról biztosítja, visszaveszi a fejedelemséget, kivégezteti a török párti vezetőket ben RUDOLF császárral szövetséget kötött, és birodalmi hercegi címet kapott. Feleségül veszi Habsburg Károly főherceg leányát MÁRIA KRISZTIERNÁ-t. Hatalmát kiterjeszti a két román fejedelemségre, székely segítségével (akiknek oklevélben igért szabadságot) legyőzi Gyurgyevónál a török seregeket. Sajnos, az erdélyi országgyűlés visszavonja a közszékelyeknek megígért szabadságot, akiknek lázadását ("véres farsang") Bocskai István veri le.

16 1596-ban a háború menete megfordul, vereséget szenvednek közös hadaik a töröktől Mezőkeresztesen. A katonai és magánéleti kudarcai miatt másodszor is lemond és Oppeln és Ratibor hercegségek ellenében Prágába távozva Erdélyt átadja a feleségének ban váratlanul visszatér és elfoglalja Erdély fejedelmi trónját, majd egy év múlva Medgyesen BÁTHORI ANDRÁS bíboros unokabátyja javára lemond, de ennek halála után Kolozsváron 1601-ben ismét fejedelemmé választatja magát. Miután Goroszlónál a császári csapatoktól vereséget szenved Moldvába menekül, hadvezére SZÉKELY MÓZES pedig a törökökhöz. Basta megöleti Mihály vajdát ben miután hívei Tövisnél ismételten vereséget szenvednek Basta hadaitól, negyedszer és végleg lemond a fejedelmi címről és Csehországba távozik, ahol Prágában 1613-ban hunyt el.

17 A Báthori-család utolsó uralkodója az Erdélyi Fejedelemség trónján ban szerezte meg a fejedelmi trónt a hajdúk segítségével, Rákóczi Zsigmond lemondatásával. Ő volt a nagy nevű Báthory család utolsó fejedelme. Ha kellett, protestánsnak, ha kellett, katolikusnak mutatta magát, uralkodását állandó nyugtalanság jellemezte. Erőszakos kormányzásával, erkölcstelen magatartásával maga ellen fordította az erdélyi rendeket, Szeben szabad királyi város elfoglalásával pedig az erdélyi szászokat. Havasalföldi hódítóhadjáratai miatt kivívta a törökök haragját.

18 Bethlen Gábor eleinte támogatta, megszerezte számára a fejedelemséget. Végül Bethlen török és román segítséggel Báthory ellen vonult egészen Nagyváradig. Trónja megmentése érdekében Báthory át akarta adni Váradot a törököknek, emiatt Abafy Miklós a hajdúk segítségével megölette.

19 Alakját rémséges és kegyetlen tettek legendái övezik. Habár a történelemtudomány ma már koncepciós vádakként tekint ezekre, a történetek még mindig negatív színben tüntetik fel alakját. Valószínűleg birtokai elkonfiskálása volt az ellene felhozott hamis vádak oka. Apja ecsedi Báthory György volt, anyja somlyói Báthory Anna, anyjának testvére Báthory István fejedelem(1571–1586), aki később lengyel király lett (1575–1586).

20 Báthory Erzsébet az ecsedi kastélyában töltötte gyermekkorát. Nádasdy Ferenc gróffal, aki nála öt évvel volt idősebb, tizenegy éves korában jegyezték el egymást. Nádasdy Ferencet – akit kegyetlensége és bátorsága miatt „Fekete Bégként” is emlegettek – a török ellen vívott csatározások kötötték le,. Erzsébet sokat tartózkodott egyedül, magányos és zárkózott volt. Pártfogásába vette a török által kirabolt-fölégetett falvak legyilkolt férfiainak özvegyeit.

21 Erzsébet alakját már férje életében is sötét homály övezte. Okkult tudományokról és megkínzott szolgálókról beszéltek. Ma a köztudatban leginkább az öregedés ellen folytatott azon praktikáiról ismert, hogy minden tükröt összetört, hogy ne lássa öregedni magát. Állítólag egyszer úgy megütött egy szolgálót, aki a haját fésülve azt meghúzta, hogy a lány kiserkent vére Erzsébet kezére fröccsent. Úgy látta, a bőre megszépült tőle. A fiatalság titkát keresve megölte a lányt és megfürdött a vérében.

22 Később szüzek vérét vette, akiket a legalkalmasabbnak talált ilyen célra. Birtokán összegyűjtötte a szüzeket, megkorbácsolta, megcsonkította és megkínozta, majd lábuknál fellógatva őket, vérüket vette. Ezeket a mendemondákat azonban egyértelműen cáfolják a biológiai tények, hiszen az emberi vérben – alvadása miatt – lehetetlen megfürödni, hacsak valamilyen véralvadásgátlót nem alkalmaznak...

23 A visszavonultan élő asszony ellen eljárást indítottak, aminek során a kínvallatás hatására szolgálói és komornái beismerő vallomást tettek. Az ő sorsuk a lefejezés lett egy héttel később. Testüket máglyán elégették. Nemesasszonyként nem állíthatták bíróság elé, nem emelhettek vádat ellene. Nőként pedig felségsértéssel sem vádolhatták meg. Nádasdy özvegyét élete végéig a csejtei várban tartották fogva, befalazva. Erzsébet itt halt meg 54 évesen, elborult elmével augusztus 21-én.

24 A sok történelmi kutatás eredményeként a mai hivatalos álláspont a következő: Báthory Erzsébet pont annyira volt kegyetlen, mint bármelyik más arisztokrata hölgy akkoriban. Sőt! Lehet, jobb is volt, mint gondolnánk. Korabeli szokás volt ugyanis, hogy a főurak gondoskodtak az udvarnép gyógyíttatásáról, gyógyszerezéséről. A holttestek tehát, amiket később találtak a várban, elképzelhető, hogy helyi betegek voltak, és valamilyen járványban, üszkösödésben vagy egyéb betegségben hunytak el. Erzsébet és a szolgái csak az akkoriban szokásos módszerekkel próbálták gyógyítani őket: "hideg vizes fürdő", "csalánnal verés", "érvágás". Ebben az esetben mindenkinek tudnia kellett az udvarban, hogy brutális vérfürdőről szó sem volt.


Letölteni ppt "A somlyai ág. A Báthory-család történelmi nevezetességű család volt, amely a sváb származású Gutkeled nemzetségből eredt. A család három ágra vált, a."

Hasonló előadás


Google Hirdetések