Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

NÖVÉNYEK Pompás kosbor Korcs nőszirom Őszirózsa Gombák Nagy Őzlábgomba Az ízletes vargánya Feltűnő, igen nagy, hosszú tönkű, esernyőszerű gomba. A kalap.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "NÖVÉNYEK Pompás kosbor Korcs nőszirom Őszirózsa Gombák Nagy Őzlábgomba Az ízletes vargánya Feltűnő, igen nagy, hosszú tönkű, esernyőszerű gomba. A kalap."— Előadás másolata:

1

2 NÖVÉNYEK Pompás kosbor Korcs nőszirom Őszirózsa

3 Gombák Nagy Őzlábgomba Az ízletes vargánya Feltűnő, igen nagy, hosszú tönkű, esernyőszerű gomba. A kalap közepén csúcsos, barna, a többi részén, világos alapon barna, felszakadozó pikkelyektől tarka. Barnán tarkázott tönkje lefelé vastagodó, alul gumós, és rajta eltolható gyűrű van. Ez a gomba a legtermetesebb és legkiadósabb, ősszel szedhető étkezési gombák közé tartozik. Előfordulása A lombhullató erdőkben, de a kevert erdőkben, erdőszéleken és tisztásokon is előfordul. Egész Európában elterjedt. A boletus a régi rómaiak legjobb étkezési gombája volt.

4 Cserjék Európában és hazánkban is gyakori gyógynövény. Ez a tüskés (tulajdonképpen tövises) cserje a szilva egyik rokona. magyar népies nevei: kökény, boronafa, koronafa, ekegúzs, kininfa, kökönye, tövisfa, zabszilva.Hegyoldalak, erdőszélek, cserjések, napfényes erdők növénye. Az 1-4 m magasra is megnövő cserje sötétszürke ágai hegyes tövisekben végződnek. A csipkebogyó a vadrózsa és a japán rózsa gyógyhatású áltermése, népies nevei: csipke, csitkenye, hecsedli, hecsepecs). A virág termését, a csipkebogyót akkor szedjük, ha már a dér megcsípte, a termés puhulni, ráncosodni kezd. Kiváló vitaminforrás, 100 g friss csipkebogyóhús 400 mg C-vitamin-t tartalmaz, amely a citroménak tízszerese, de A- B-, és,P-vitamint, vasat és magnéziumot is tartalmaz. A kökény Csipkerózsa

5 Rovarok Óriás szitakötő Vízipásztor Közönséges szitakötő

6 Puhatestűek Közönséges vízicsigaHólyagcsiga Éles csiga

7 Hüllők Barna ásóbéka Leveli béka Vöröshasú unka

8 Madarak Bíbic Sárga billegető Karvaly

9 Emlősök Hörcsög Róka Hermelin

10 A Mátra kialakulása Földrajzi helyzete Mátra, mint az Északi-középhegység része, származása szerint Európa legnagyobb fiatal vulkáni övezetéhez tartozik. A Tarna és a Zagyva völgyétől körbefogva terül el, és bár nem a legnagyobb kiterjedésű hegységünk, itt emelkedik hazánk két legmagasabb csúcsa az 1014 m-es Kékes és a 964 m magas Galyatető. A Mátrát több jól elkülöníthető részre lehet felosztani. Délnyugatról a Jobbágyi község fölött található Nagy-Hársas lepusztult vulkáni kúpjával kezdődik. A hegytől északra fokozatosan emelkedő előhegyekkel a Nyugati-Mátra a Muzsla csúcsával tetőzik. Az ún. Központi-Mátra a Mátrabérc fennsíkjából, a Galyatető és a Kékes vulkáni kúp csoportjaiból áll. Meredek, zord hegyoldalak, kőfolyások, törmeléklejtők, suvadások váltogatják egymást zárt bükkösökkel borítva. Délre lankásabb, párhuzamos völgyek futnak le, melyek közül legmeghatározóbb tájosztó vonal az ún. Nagy-völgy. A Nagy-patak völgyével párhuzamosan alakult ki a Mátra "főbejárata" Mátrafüredtől Mátraházáig. A Mátraalja erdőmentes, szőlőkkel borított megművelt tájairól szinte átmenet nélkül jutunk az erdős hegyi tájba. Keletre a Saskő 898 m-es ormának meredek letörése után a Keleti-Mátra m magas hegyei sorakoznak. A hegység északi részét Mátralábának nevezik. Elszórt, kb m magas kis vulkáni kúpokkal borított dombvidék ez, már többnyire művelt mezőgazdasági földekkel.

11 A M á tra erdős t á j, v á ltozatos erdőt á rsul á sokkal. Legjellemzőbb erdőt á rsul á sai a cseres-t ö lgyes erdők. A cseres- t ö lgyeseket é szakon 550 m, d é len 650 m magass á g k ö r ü l gyerty á nos-t ö lgyes, majd b ü kk ö s v á ltja fel. 900 m f ö l ö tt magashegyi b ü kk ö s tal á lhat ó K é kes, Galyatető, Piszk é s-tető é szaki lejtőin. A M á tra é szaki hűv ö s lejtőin t ö bb magashegys é gi faj tal á l é letteret. A legszebb, mont á n b ü kk ö s erdőt á rsul á s a K é kes é szaki oldal á ban sok ritka n ö v é nyfajnak ad é lőhelyet. Itt é l a piros vir á g ú, t ü ske n é lk ü li havasi vagy b é rci r ó zsa (Rosa pendulina), a p á vafark ú salamonpecs é t (Polygonatum verticillare). Az é szaki oldalakon h á rsas t ö rmel é klejtő-erdők é s szurdokerdők jelzik a saj á tos mikrokl í m á t. N ö v é nyritkas á guk a poloskav é sz (Cimicifuga europaea), a k é k vir á g ú, ny á ron ny í l ó havasi iszalag (Clematis alpina), a k ö ves helyeken jellemző erdei holdviola (Lunaria rediviva), a h á rmaslevelű macskagy ö k é r (Valeriana tripteris). T ö bb v é dett p á fr á nyfaj é l itt, a szoros vesep á fr á ny (Polystichum braunii), a kar é jos vesep á fr á ny (Polystichum aculeatum), é s a haz á nk ter ü let é n csak itt é lő havasi szirti p á fr á ny (Woodsia alpina). Az é szakra kiny ú l ó gerinceken a j é gkori reliktumnak tekinthető lila csenkesz (Festuca amethystina) é l. Legk ö zelebbi é lőhelye a Budai-hegys é g, itt az É szaki-k ö z é phegys é gben m á sutt nem is tal á lhat ó. A szikl á kon a Parmelia conspersa nevű zuzm ó az ú tt ö rő n ö v é ny. A szikl á k reped é seiben az á ttelelő lev é lzetű, alig 10 cm-es é szaki fodorka (Asplenium septentrionale), a sz ü rke levelű, feh é r vagy r ó zsasz í nes p á rt á j ú, 30 cm k ö r ü li magass á g ú f ü rt ö s kőt ö rőfű (Saxifraga paniculata), a s á rga k ö vir ó zsa (Jovibarba hirta) é s a varj ú h á jfajok telepednek meg. A M á tr á ban csak a Gazos-kő sziklafal á n fordul elő az alacsony termetű sziklai ternye (Alyssum saxatile). A v é kony termőtalaj ú andezitszikl á kon ny í lt sziklagyep alakul ki, a vastagod ó talajon fokozatosan z á r ó d ó sziklagyep nő a sziklai csenkesz (Festuca pseudodalmatica) é s a magyar perje (Poa pannonica subsp. scabra) á llom á nyaival. A sziklagyep-t á rsul á sok gy ö ngyvesszős cserj é sekkel szomsz é dosak. A n é vad ó n ö v é ny, a szirti gy ö ngyvessző (Spiraea media) egy m é ter magas, nehezen á thatolhat ó boz ó tokat alkot, melyben a m á trai mad á rbirs (Cotoneaster matrensis) is otthonos.

12 A Mátra változatos vegetációjához fajgazdag állatvilág kapcsolódik. A csigák közül egyes ritka fajok a jégkori klíma emlékét őrzik: hideg mikroklimatikus zugokban maradtak fenn, túlélve a melegebb, szárazabb periódusokat. Ilyen fajok például a Discus ruderatus, amely az öreg hegyvidéki bükkös egyik jellemző csigafaja, vagy a Cochlodina cerata, Ruthenica filograna, Helicigona faustina. A magasabb rendű gerinctelen állatok terén a leglátványosabbak a nappali lepkék. A Mátra hegyvidéki és sziklai bükköseiben még előfordul a hegyi fehérlepke (Pieris bryoniae) kisebb népessége. A gyertyános-tölgyesek, hűvös, párás tölgyesek rezgőnyárakban gazdag szegélyein él az Európa szerte ritka nyárfalepke (Limenitis populi). Hazánkban, a Mátra patakvölgyeiben éri el elterjedésének határát a keleti gyöngyházlepke (Argynnis laodice). A Mátrától nyugatra már nem fordul elő ez az elegáns lepkefaj. A száraz sziklai cserjések dekoratív nappali lepkéje a nagy fehérsávoslepke (Neptis rivularis). Tápnövénye a szirti gyöngyvessző (Spiraea media). A Mátra hideg vizű patakjaiban fejlődik a hegyi szitakötő (Cordulegaster bidentata) lárvája. A fekete-sárga színezetű imágó azokat a 800 méter fölötti szakaszokat kedveli, ahol az erdő a patak fölött összezárul. Kizárólag bükkösökben fordul elő a ritka havasi cincér (Rosalia alpina). Foltos szalamandra (Salamandra salamandra). A Mátra ritka és védett kétéltű és hüllő fajai az alpesi gőte (Triturus alpestris), sárgahasú unka (Bombina variegata), erdei- és gyepi béka (Rana dalmatina, R. temporaria), foltos szalamandra (Salamandra salamandra). Találkozhatunk még erdei- és vízisiklóval (Elaphe longissima, Natrix natrix), melyeknek néha nagyobb méretű példányai kelthetnek riadalmat. Félni nem kell tőle, de nem szabad bántani, mert ha befogják, bátran támad és harap. A lábatlan gyík (Anguis fragilis), fürge- és zöld gyík (Lacerta agilis, L. viridis) szintén él a területen. A nagy területű, zárt erdőknek, illetve a környező peremterületeknek igen gazdag a madárvilága. A fészkelő fajok listáján több fokozottan védett faj szerepel. A legnagyobb európai sasok egyike a parlagi sas (Aquila heliaca), mely féltve őrzött fészkelő madarunk. Fő eledele a termetéhez képest meglehetősen kicsi ürge és hörcsög. A kisebb termetű kis békászósas (Aquila pomarina) is szórványosan fészkel. Egyik legértékesebb és legszebb madarunk a kerecsensólyom (Falco cherrug). Sajnos évről - évre kisebb számban költ a területen.

13 FOLYTATÁS


Letölteni ppt "NÖVÉNYEK Pompás kosbor Korcs nőszirom Őszirózsa Gombák Nagy Őzlábgomba Az ízletes vargánya Feltűnő, igen nagy, hosszú tönkű, esernyőszerű gomba. A kalap."

Hasonló előadás


Google Hirdetések