Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az áru és a pénzpiac együttes egyensúlya IS-LM modell.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az áru és a pénzpiac együttes egyensúlya IS-LM modell."— Előadás másolata:

1 Az áru és a pénzpiac együttes egyensúlya IS-LM modell

2 Az IS – LM rendszer IS: Y = C (Y D )+ I (i) + G LM: M/P = L (Y ; i) Egyensúlyi jövedelem és kamatláb Exogén válltozók: -árszínvonal (P) -fiskális politika (T, TR és G) -monetáris politika (M) i Y LM IS i* Y*

3 Expanzív fiskális politika IS IS’ LM A B Y i Y0Y0 Y1Y1 Kiszorítás

4 Expanzív fiskális politika Az expanzív fiskális politika (kormányzati vásárlások növelése és/vagy adócsökkentés) jobbra tolja az IS-görbét. A multiplikátor-hatáson keresztül nő a reáljövedelem, pénzkereslet nő Nő a kamatláb ami csökkenti a beruházást. A jövedelem csökken. = kiszorítási hatás

5 Expanzív monetáris politika LM LM’ IS A B Y i Y 0 Y 1 i0 i1i0 i1

6 Expanzív monetáris politika 1.) Plusz pénzmennyiség a gazdaságba: a reál pénzmennyiség (M/P) nő, tehát LM görbe jobbra tolódik. 2.) A pénzbőség túlkínálatot eredményez a pénzpiacon, ami túlkeresletet okoz a kötvénypiacon. Ez felviszi a kötvények árfolyamát, ami lenyomja a kamatlábat. 3.) A kamatláb csökkenésével nő a beruházási kereslet, ami a multiplikátor-hatáson keresztül növeli az egyensúlyi reáljövedelmet.

7 Restriktív monetáris, restriktív fiskális politika RM RM – M csökken – M/P ↓→ LM balra tolódik – i↑, mert a kötvénypiac túlkínálatos (a pénzmennyiség csökkenése megnöveli a pénzkeresletet, ami csökkenti a kötvények árfolyamát, tehát az i nő) – mert i↑ így csökken a beruházási kereslet, csökken a reáljövedelem, RF RF – IS balra (mert +T vagy –G) – Y ↓ multiplikátor hatás – Ekkor viszont a beruházás növekedése mérsékli a jövedelem csökkenését

8 Algebrai levezetés IS: LM: Átrendezve: IS-be behelyettesítve:

9 Algebrai levezetés Így a jövedelem egyensúlyi szintje: Ahol: a fiskális politika a monetáris politika multiplikátora és

10 MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI 10 Egyensúlytalanság az IS-LM görberendszerben Y i 0 I II III IV I árupiac túlkínálat pénzpiac túlkereslet II árupiac túlkínálat pénzpiac túlkínálat III árupiac túlkereslet pénzpiac túlkínálat IV árupiac túlkereslet pénzpiac túlkereslet

11 Az IS - LM-görbék A nem egyensúlyi helyzetek mozgási iránya Y i LM IS Y0Y0 i0i0 A pénzpiac alapvetően gyorsabban reagál a piaci fejleményekre. A pénz- és az árupiac együttes egyensúlya stabil pont.

12 IS - LM modell és az aggregát keresleti görbe (AD) levezetése A B A’ B’ 1.) 2.) 3.) Y Y r P AD IS LM LM’

13 AD 1.) Az árszínvonal nő. 2.) A reál pénzmennyiség (M/P) tehát csökken: Az LM görbe balra tolódik, a kamatláb emelkedik. – A reál pénzmennyiség csökken – túlkereslet a pénzpiacon – túlkínálat a kötvénypiacon – esnek a kötvényárfolyamok – emelkedik a kamatláb) 3.) A kamatláb emelkedésével csökken a beruházási kereslet, így csökken a reáljövedelem is.

14 Algebrailag

15 Az aggregát keresleti görbe levezetése Az összkeresleti görbe levezetése és változásai LM 1 LM 0 Y2Y2 Y Y0Y0 Y 1 Y1Y1 Y 0 Y 2 Y i LM 2 i0i0 i1i1 i2i2 p1p1 p0p0 p2p2 p YDYD

16 AS-AD rendszer NDND NSNS N N1N1 N0N0 Y(K,N ) i i1i1

17 A teljes keynesiánus modell Az áru- és pénzpiac kölcsönhatásából kialakuló kibocsátás adott tőkeállomány mellett meghatározza a foglalkoztatottságot, amely az exogén nominálbérekkel együtt meghatározza az árszínvonalat. Ez és a nominális pénzmennyiség eredményez egy bizonyos reál-pénzmenynyiséget, amely a reál-pénzkereslettel találkozik. Ennek hatására alakul ki a pénzpiacon a kamatláb. Így a három piac szorosan összekapcsolódik egymással (a pénz visszahat a reáltényezőkre, a nominális és a reálszféra integrált, nem dichotóm).

18 A keynesiánus modellben az exogén változók: -M -w -N S -K Az endogén változók: -Y -N f -P -i

19 A keynesiánus modell egyensúlya stabil Nem egyensúlyi árszínvonal esetén a gazdaság közelít az (AD görbe mentén) az aggregát kereslet és kínálat egyensúlya felé. Az aggregát kereslet és kínálat egyensúlya nem jelenti feltétlenül az összes többi piac egyensúlyát. Az egyensúly kényszerű munkanélküliség mellett alakul ki.

20 A teljes keynesiánus modell másképpen 45° P P N P P Y N Y NDND NSNS N(Y) AS AD N0N0 P0P0 IS LM i Y

21 Megnő az alkalmazott tőkeállomány hatékonysága: A termelési függvény jobbra tolódik, A munkakaresleti (N-P-ben ábrázolva)viszont balra, megváltozik az aggregát kínálati függvény (lefelé tolódik), az árszínvonal csökken (LM jobbra tolódik), a kereslet nő, jövedelem nő A munkanélküliség valószínűleg nő! Technológiai munkanélküliség

22 A technológiai hatékonyság növekedése 45° P P N P P Y N Y NDND NSNS N(Y) AS AD N0N0 P0P0 IS LM N1N1 N D’ LM’

23 Ha nő a nominálbér: Nő a reálbér, munkakeresleti függvény (N-P- ben ábrázolva) jobbra tolódik a vállalati szektor növeli az árakat, az árszínvonal megemelkedik, kereslet csökken, mert a kínálati görbe felfelé tolódik LM-görbe balra felfele tolódik Jövedelem csökken Foglalkoztatás csökken

24 A nominálbérek növekedése 45° P P N P P Y N Y NDND NSNS N(Y) AS AD N0N0 P0P0 IS LM N D’ N1N1 LM’

25 Példa Egy három szereplős makrogazdaságban a fogyasztási hajlandóság 80%, az autonóm fogyasztás 1000 egység. A kormányzati kiadások összege 540 egység, az adó 200 egység egyösszegű adóból és 12,5%-os jövedelemfüggő adóból tevődik össze, a transzferek nagysága 400 egység. A beruházási függvény: I=900-80i. A gazdaságban lévő nominális pénzmennyiség 3600 egység, a reálpénzkereslet pedig: L=1,4Y -160 i. A termelési függvény Y  (KN) 0,5,a tőkeállomány fix: K 0  A gazdaságban az egyensúly P=1,8 árszínvonalon, a fix nominálbér miatt kényszerű munkanélküliség mellett alakul ki. A kormányzat a munkanélküliség csökkentése érdekében növelni kívánja a pénzkínálatot 2000 egységgel.

26 Az egyensúlyi jövedelem a kiinduló helyzetben IS: 0,3Y=( i ); LM: i= (1,4Y-3600  P):160; P=1,8-at behelyettesítve és megoldva Y-ra: Y  3600

27 A makrokínálati görbe egyenlete Ehhez ismernem kell a bért, amihez viszont ismernem kell a foglalkoztatást. A termelési függvényből 3600=600N 0,5 ; N=36. Felhasználva, hogy a munka határterméke egyenlő a reálbérrel: 300/6=W/1,8, W=90. Most P-t ismeretlennek tekintve ugyanebből az összefüggésből: N 0,5 =10  3P. Ezt visszahelyettesítve a termelési függvénybe: AS: Y S  2000P

28 Az új egyensúlyi jövedelem a pénzkínálat növelése után Ehhez szüksége az új aggregát keresleti görbe: P-t ismeretlennek tekintve IS és az új LM egyenletéből: AD: Y D  /P. Az AD és AS egyenletéből: Y új  4000 és P új  2.

29 A kamatláb változása LM egyenletébe behelyettesítve Y-t, Y új -t és a régi és az új árszínvonalakat ill. pénzmennyiségeket:  i  -1,5

30 A Kormányzati kiadások mekkora növelésével lehetne ugyanezt a növekedést biztosítani? Változatlan pénzmennyiség mellett az új árszínvonal és jövedelem ismeretében az LM görbéből (mivel most az IS tolódik el) i  23,75, Ezt behelyettesítve IS-be  G  500

31 A kormányzat beavatkozása nélkül, a régi árszínvonalon mekkora nominálbér csökkenés biztosítaná ugyanezt a nemzeti jövedelmet? Most AS tolódik el lefelé AD mentén Az új árszínvonal AD-ből: /P=4000 P’=1,2857 Az új jövedelem esetén a termelési függvényből N 0,5  20/3 és ez W/P  300/N 0,5 -ből, W/P= 45 Így W/1,2857=45, W új  57,86, Ebből:  W  -35,7%


Letölteni ppt "Az áru és a pénzpiac együttes egyensúlya IS-LM modell."

Hasonló előadás


Google Hirdetések