Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Simonné Goschi Gabriella Magyar Diáksport Szövetség Társadalmi Befogadás és Diáksport Önkéntességi Osztály TE IS Testmozgás az Iskolában.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Simonné Goschi Gabriella Magyar Diáksport Szövetség Társadalmi Befogadás és Diáksport Önkéntességi Osztály TE IS Testmozgás az Iskolában."— Előadás másolata:

1 Simonné Goschi Gabriella Magyar Diáksport Szövetség Társadalmi Befogadás és Diáksport Önkéntességi Osztály TE IS Testmozgás az Iskolában

2 Fejlesztési célok Módszertan Gyakorlat komplex, az egész iskola számára alkalmazható A TE IS célja, hogy iskolai testmozgásprogramok tudatos tervezésével és megvalósításával, az iskolai önkéntesség elterjesztésével és a befogadó szemlélet erősítésével komplex, az egész iskola számára alkalmazható programot alkosson. Mozgás BefogadásÖnkéntesség mozgás alapélmény A fizikai mozgás alapélmény az én, a hatékonyság, önbizalom kialakulásában. A mozgás egyúttal önkifejezés és kapcsolatteremtés is. befogadás erősíti a gyerekek társas kapcsolatait A befogadás folyamata az iskolában történő társas, csoportos viszonyokhoz kapcsolódik: erősíti a gyerekek társas kapcsolatait. Cél a társadalmi befogadás szemléletének erősítése. önkéntes társas együttlét Az önkéntes társas együttlét az élményszerzés sajátos formája, amely a közös mozgáson és a játékon keresztül valósul meg. Ereje abban rejlik, hogy a közös tevékenységekbe minden szereplő a saját akaratából, sajátos belső motivációjával kapcsolódik be. Koncepció

3 Módszertan Gyakorlat Mozgás Befogadás Önkéntesség Munkaerő-piaci érvényesülés Személyes önmegvalósítás Játék Élmény Részvétel Fejlesztési célok Koncepció

4 Hazai és nemzetközi szabályozó keretek Módszertan Gyakorlat Európai Uniós és OECD Az iskolai munkát, valamint az iskolák megújulását Európai Uniós és OECD ajánlások, dokumentumok, szövegek segítik, illetve írják elő. Európai Uniós tartalmak EU 2020 stratégia (egész életen át tartó tanulás, rugalmas tanulási utak, méltányosság, alkalmazkodóképesség) Oktatás és képzés 2020 Az oktatás és a képzés szociális dimenziójáról szóló következtetés (esélyegyenlőség, nyitott tanulási környez et, a tanulás vonzóvá tétele) Gondoljuk újra az oktatást! (problémamegoldó készségek, kritikus gondolkodás, közös munkavégzés) Az OECD fejlesztő tartalmai PISA 2012 – Problem-Solving (A probléma megoldás készsége) Let’s Read Them a Story! The Parent Factor in Education (A szülők szerepe az oktatásban) Student Engagement at School – A Sense of Belonging and Participation (Részvétel az iskolában) No More Failures: Ten Steps To Equtiy In Education. Education and Training Policy (Esélyegyenlőség) Koncepció

5 Módszertan Ami az iskolában történik Gyakorlat munkánk fókusza az iskolákban zajló társas történés, társas dinamika. Fejlesztésünk meghatározott irányain (mozgás, önkéntesség, befogadás) és a szabályozók adta kereteken belül munkánk fókusza az iskolákban zajló társas történés, társas dinamika. Ennek mentén láttuk elképzelhetőnek felépíteni programunk koncepcióját és módszertanát. kiemelt jelentősége van az iskolai kultúrának Céljaink szempontjából kiemelt jelentősége van az iskolai kultúrának. Az iskolai működés normái, az iskola résztvevőinek értékei, a társas térben zajló interakciók az egyes iskolák sajátos jellemzőit jelentik. Célunk, hogy olyan iskolai programot alakítsuk ki, amely illeszkedni 1. illeszkedni tud a jelenlegi magyar iskolai rendszerekhez és iskolai kultúrához, kihívásainak 2. megfelel az iskolai élet kihívásainak, és fenntartható. 3. működése és alkalmazása fenntartható. a programszintű beavatkozásnak ehhez az alapfeltételhez kell igazodnia Minden iskola (kultúra) különleges, egyéni és sajátos értékek mentén szerveződő rendszer, akkor a programszintű beavatkozásnak ehhez az alapfeltételhez kell igazodnia. Koncepció

6 Kutatásunk főkomponens-elemzésének három legfontosabb összetevője Iskolai kultúrakutatás Módszertan Gyakorlat Ha belépünk egy iskolába, nemcsak a tárgyak és a berendezés látványa érint meg bennünket, hanem az iskola láthatatlan légköre, az az érzés, amelyet az ott lét keltett bennünk. Ennek az érzésnek az iskola kultúrájához van leginkább köze. három kutatási eszközt A hazai iskolai kultúrák megismeréséhez három kutatási eszközt láttunk célravezetőnek: értékalapú kérdőívek, igazgatói interjúk, nem résztvevő megfigyelésen alapuló terepkutatás Jelenlétjelenlét faktor értéke magas jelenlét faktor értéke alacsony 1. Jelenlét: Ha a jelenlét faktor értéke magas, az azt jelenti, hogy a válaszadók az iskolában a helyükön érzik magukat, a kreativitásuk érvényesülni tud, az iskolai környezet ösztönzően hat rájuk és készek arra, hogy felelősséget vállaljanak a lemaradó gyerekek hátrányainak csökkentéséért. Ha a jelenlét faktor értéke alacsony, akkor a biztonságérzet, az elégedettség és a körülöttünk zajló folyamatokkal való együtt haladás, valamint a kreativitás és a kölcsönös szakmai kapcsolatok kialakulása nehézségekbe ütközik; nehezebb felelősséget vállalniuk a lemaradó gyerekekkel való munkáért. Hatalomhoz való viszonyfaktor értéke magas a faktor értéke alacsony 2. Hatalomhoz való viszony: Ha a faktor értéke magas, akkor a válaszadók számára a hatalomnak és a tiszteletnek fontos szerepe van. Ebben az esetben a hierarchia, vagyis a szervezet felépítménye támaszt és biztonságot nyújt. A szervezeten belüli kapcsolatok függenek a tisztelet és a hatalom dimenzióitól. Ha a faktor értéke alacsony, akkor a hatalomnak és a tiszteletnek nincs meghatározó szerepe az iskolai működésben, illetve a két érték nem képezi alapját a biztonságos iskolai működésnek. Nyitottság:nyitottság faktor magas a faktor alacsony értékű 3. Nyitottság: Ha a nyitottság faktor magas értéket kap, akkor a válaszadók jellemzően nyitottak és érzékenyek a környezetükre és a szervezet szereplőire. Kapcsolataik támogatóak, és produktívak. Ha a faktor alacsony értékű, akkor a nyitottság és az érzékeny figyelem kevéssé jellemző a válaszadók csoportjára. A kapcsolatokban a zártság és a távolság jellemző, az interakciók nem tudnak erőforrásként megjelenni. Koncepció

7 Módszertan Gyakorlat Iskolai kultúrakutatás Iskolaudvar Tornaterem részlet Koncepció

8 Módszertan Gyakorlat Iskolai kultúrakutatás Szertár Iskolai folyosó Koncepció

9 Belépési pontok Módszertan Gyakorlat A program iskolai belépési pontjainak kérdésfeltevése: fizikai aktivitással foglalkozásprogram Miként lehet az önkéntesség eszközével a (test)mozgást, illetve a fizikai aktivitással összefüggő bármely iskolai – kötelező tanórai, nem kötelező tanórai vagy tanórai kereteken kívüli – foglalkozást és programot az iskolában tanuló gyermekek kompetenciáinak társas és interkulturális keretek közötti fejlesztésére felhasználni a végzettségi szint, illetve a munkaerő-piaci esélyek növelése érdekében? Hogyan illeszthető a mozgás, a befogadás, az önkéntesség értékei, szemlélete és gyakorlati megoldásai a tanulás keretei közé? Mozgás BefogadásÖnkéntesség Játék Élmény Részvétel Míg a befogadás szemlélete, az aktív részvétel és az önkéntesség közösségi értékei kulturálisan meghatározott tartalmak, a játék, az élmény és a tanulás egyensúlyának megteremtése révén a testmozgásprogramok és aktivitások jelenthetik azt a gyakorlati, illetve módszertani terepet, amellyel koncepciónk elméleti és szemléleti irányai beléphetnek az iskolák falai közé. Koncepció

10 Az elmélettől a gyakorlat felé Módszertan Gyakorlat Programunk gyakorlati kereteit a csatlakozó iskolák, azok szervezetei, igazgatója, tantestülete, tanulói, illetve a program mentorai, trénerei és a fős TE IS Csapat alkotja. A TE IS Módszertan célja, hogy olyan fejlesztési lehetőségeket és útvonalakat írjon le, amelyek egyenként és egymáshoz kapcsolódva hozzájárulhatnak… Koncepció  az iskola eredményességéhez.  a TE IS Program bevezetésében és megvalósításában,  az iskolát érintő változások kezelésében,  a tanulói és tanulási utak megújításában,  az informális tanulás és tanítás tartalmainak kihangosításában,  a gyerekek testi és lelki egészségének fejlesztésében,

11 Módszertani keretek Koncepció Módszertan Gyakorlat Határok, keretek és elvárásokAz elutasítás kezeléseSzükségletek megfogalmazásaStressz kezelésDüh és harag kezeléseKommunikációElfogadó figyelemErőforrások azonosításaCoopetitionMotiváció erősítéseElköteleződés és bevonódásMentalizálásBelső hálózatKreativitás Identitás Teljesítmény; siker és kudarcÉrzelmi intelligenciaÖnbizalomJövőorientációRendszerszemlélet A TE IS Módszertan elméleti útvonalai A húsz plusz négy elemből álló témasorozat módszertanunk elméleti útvonalait A húsz plusz négy elemből álló témasorozat módszertanunk elméleti útvonalait jelenítik meg. Az elméleti útvonalak programunk fejlődési, előrehaladási dinamikájának lépcsőfokai. Az elméleti dimenziók mindegyike önálló fejlesztési egységként Az elméleti dimenziók mindegyike önálló fejlesztési egységként is értelmezhető, ám kapcsolódásuk és sorrendjük biztosítja a program és a program által történő fejlődés lehetőségeit.

12 Módszertani keretek Koncepció Módszertan Gyakorlat Tervezés Tudásmegosztás Célmeghatározás Toborzás Kutatás, megismerés Szabályalkotás Kockázatelemzés, kifogáskezelés Programértékelés Fenntarthatóság Erőforrások Külső erőforrások A kutatástól a fenntarthatóságig A gyakorlati dimenziókat úgy állítottuk össze, hogy azok lefedjenek egy teljes, iskolában is megvalósítható projekt-folyamatot, annak elejétől a legvégéig. Módszertanunk gyakorlati útvonalai, felülről lefelé haladva, azokat a lépéseket jelentik, amelyek mentén egy iskolai program gyakorlati lépéseit végrehajthatjuk. A kutatástól a fenntarthatóságig végighaladva az iskolai mozgásprogramok és aktivitások megvalósításán keresztül ezek a lépések jelentik a TE IS Csapat által tervezett aktivitások lehetséges lépéseit. A gyakorlati dimenziókat úgy állítottuk össze, hogy azok lefedjenek egy teljes, iskolában is megvalósítható projekt-folyamatot, annak elejétől a legvégéig. A TE IS Módszertan gyakorlati útvonalai

13 Módszertani keretek Koncepció Módszertan Gyakorlat A függőleges dimenziók gyakorlati témái és a vízszintes módszertani elemek elméleti témái által közrezárt tér az a terület, amelyben a TE IS Program életciklusa végighalad. útvonalak kulcsfogalmai elméleti és a gyakorlati dimenziók összekapcsolódás Ebben a térben tartjuk elképzelhetőnek megfogalmazni azokat a módszertani útvonalaknak elnevezett folyamatokat, amelyeknek kulcsfogalmai és leírásai megjeleníthetik az elméleti és a gyakorlati dimenziók összekapcsolódását.

14 A TE IS Kerék Koncepció Módszertan Gyakorlat Gyakorlati dimenzióink egy komplex tervezési, megvalósítási és értékelési folyamatot ölelnek fel. A kutatástól és a megismeréstől elindulva, a célul kitűzött program megvalósításán és a tervezésen át, egészen a fenntarthatóság kérdéséig jutva a fenti lépések megtétele biztosítja számunkra az iskolai mozgás-programok hatékonyságát és sikerességét. A TE IS Kerék használata és alkalmazása megkönnyíti a gyerekek és a felnőttek számára a programtervezést, illetve értelmezhetővé és tudatosabbá teszi a tervezés és a megvalósítás lépéseit.

15 Módszertan kellékei Koncepció Módszertan Gyakorlat A TE IS Képzések  A képzések tematikájának alapja a TE IS Kerék volt. A résztvevők számára a program tartalmát és szemléletét elsősorban a gyakorlatok és az élmények mentén kívántuk átadni.  A képzések alapjait jelentő PAT és FAT tematikát, valamint akkreditációt a képzőkkel közösen dolgoztuk ki.  Képzéseink résztvevői 144 iskola pedagógusai közül kerültek ki  A résztvevők visszajelzései teljes mértékben pozitívak voltak! TE IS Módszertani segédanyagok  Trénereinket magunk toboroztuk, számukra készült a TE IS FAT képzése  TE IS Módszertan  TE IS Módszertan – Elméleti kézikönyv mentorpedagógusok részére  TE IS Módszertan – Gyakorlati útmutató mentorpedagógusok részére  Találd meg a történeted Gyakorlati kézikönyv a TE IS Csapat számára  Játék és győzelem A TE IS Csapat elméleti kézikönyve

16 Módszertani képzés Koncepció Módszertan Gyakorlat A módszertani képzés pillanatképei

17 Koncepció Módszertan Gyakorlat Feladatok megoldásai a módszertani képzéseken Módszertani képzés

18 A TE IS Program életre kel Koncepció Módszertan Gyakorlat A TE IS Módszertanban meghatározott útvonalakat gyakorlati folyamatokká alakítottuk, amelyek leírásait a TE IS Kézikönyvekben bontottuk ki. A TE IS trénerek és mentorok a program kezdetén előkészítik a TE IS folyamatait (megkeresik az iskolaigazgatót, megalkotják a TE IS Csapatot, előkészítik a TE IS Program munkájára alkalmas teret, stb.). A trénerek és a mentorpedagógusok (módszertani útvonalaink mentén) csapatépítő alkalmakat tartanak a TE IS Diákoknak, akik ezáltal képessé válnak önálló szervezésű iskolai mozgásprogramokat alkotni. A TE IS Diákok által folyamatossá tett iskolai mozgásprogramok kitalálása, tervezése, megvalósítása és értékelése mentén a program hatáselemei és értékei az iskolai kultúra részévé válnak.

19 Koncepció Módszertan Gyakorlat A TE IS Program életre kel

20 Köszönöm a figyelmüket! TE IS Testmozgás az Iskolában


Letölteni ppt "Simonné Goschi Gabriella Magyar Diáksport Szövetség Társadalmi Befogadás és Diáksport Önkéntességi Osztály TE IS Testmozgás az Iskolában."

Hasonló előadás


Google Hirdetések