Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A német főnév és a névelői. A határozott névelő A főnév annyira fontos szó, hogy maga elé küld egy másikat, hogy kikürtölje: na most jövök ÉN, a főnév!

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A német főnév és a névelői. A határozott névelő A főnév annyira fontos szó, hogy maga elé küld egy másikat, hogy kikürtölje: na most jövök ÉN, a főnév!"— Előadás másolata:

1 A német főnév és a névelői

2 A határozott névelő A főnév annyira fontos szó, hogy maga elé küld egy másikat, hogy kikürtölje: na most jövök ÉN, a főnév! Ez a név előtti szó magyarban „a” vagy „az”. Egy német főnév három „nem” (ragozási típus) egyikébe tartozik: „hím”, „nő” vagy „semleges” nemű, és névelője egyes számban ezt mutatja. (Többes számban már minden nemben egyformák.) A táblázatban az „apa”, „anya”, és a „gyerek” a példa.

3 A főnevek "neme" még azoknál a szavaknál sem értelmezhető a szó biológiai jelentése szerint, ahol ennek értelme lenne. Hiába jelent például nőnemű élőlényt, nyelvtanilag semleges nemű a Mädchen (kislány), Weib (asszony), Huhn (tyúk) szó. A főnevek neme ragozási típusokat jelöl, a "leggazdagabb" alakrendszerű a hím, a "legszegényesebb" a nő, és a kettő között van a semleges nem. A főnév neme ragozási típust jelöl

4 A névelő számot és „esetet” is jelez A német mondatban a főnév önállóan alany, tárgy, részes határozó és birtokos jelző lehet. Ezek az „esetek”, amiket a névelő jelez. A német névelő olykor önmaga jelöli a főnév többes számát is! Minden esetben különböző névelővel csak a hímnemű főnevek rendelkeznek.

5 A főnév nemét legcélszerűbb vele együtt megtanulni!! Ha nem tanultuk meg, vagy elbizonytalanodnánk, tartalmi jegyek alapján is találhatunk még kapaszkodókat. Bizonyos fogalmi körökbe tartozó szavak gyakran azonos neműek. Formai jegyek alapján is sok főnév nemét megállapíthatjuk! A képzők ugyanis mindig rájuk jellemző nemű szavakat képeznek, vagyis a szavak nemét a képző határozza meg, ha tehát megjegyezzük a képzőknek ezt a jellemzőjét, minden vele képzett szó nemét tudni fogjuk.

6 A hímnemű főnevek névelői egyes számban A birtokos esetet az „-s” végződés a főnéven is jelzi !!

7 A hímnemű főnevek egy nagy csoportja „gyenge ragozású”, azaz egyes szám alany eset kivételével -n vagy –en végződést kap. Itt a Knabe, (kisfiú) szó áll példaként.

8 A hímnemű névelő alaki teljességén alapulnak a a személyre kérdező szavak is: esetnévelőkérdőszóa kérdés magyarul alanyderWer?Ki? Kik? tárgydenWen?Kit? Kiket? részesdemWem?Kinek / Kiknek (a részére)? birtokosdesWessen?Kinek / Kiknek a valamije? A birtokos jelző másképp működik a két nyelvben! Németben a birtokos jelző a birtok mögött áll: das Haus des Vaters, (de a névszerű birtokos elfoglalhatja a névelő helyét is: Vaters /Evas Haus). Magyarban az általában jelöletlen birtokos jelző megelőzi a birtokot, és a birtokon jelöljük, hogy kié/mié: az apa háza. Még akkor is a birtok hordozza az infót, ha a birtokviszonynak a birtokoson is jele van: az apának a háza. A –nak –nek ragról magyar kérdés hosszabb formájával (kinek a valamije /részére) mindig kiderül, hogy viselője részes határozó vagy birtokos jelző-e.

9 A „nő nemű” főnevek névelői a következők:

10 A „semleges nemű” főnevek névelői a következők:

11 A névelők több esetben, nemben egyformák!

12 A határozott névelők végződései a személyes névmásokban is visszaköszönnek!

13 Többes számban a névelők már nemektől függetlenül egyformák! A vastagon szedett betűk jelzik, hogy a főnév többes számát a főnév alakváltozása, többes részes esetét –n végződése is jelzi, ha a szó vége nem –n.

14 A többes szám lehetséges jelei a főnéven ̶- der Bürger -> die Bürger (nincs jele) ’’ der Garten -> die Gärten(tőhangváltás) -eder Film -> die Filme(„e” végződés) ’’-edieKuh-> die Kühe(„e” végződés + tőhangváltás) -erdas Bild -> die Bilder(„er” végződés) ’’ -erdas Amt -> die Ämter(„er” végződés + tőhangváltás) -(e)nder Student -> die Studenten(„n” vagy” en” végződés) Seele -> die Seelen -sdas Auto -> die Autos(„s” végződést kapnak) Az a->ä, o ->ö, u ->ü típusú tőhangváltás neve „Umlaut”. (Kézírásban gyakran vesszőket használnak a pontok helyet.)

15 Az ein határozatlan névelő, és tagadó alakja, a kein egyes szám alany esetet kivéve a határozott névelő alakváltozásait mutatja.

16 A határozatlan névelőnek ahogy magyarban, úgy németben sincs többes száma, tagadó alakjának viszont van! Ilyesmikre használjuk: Egy kisfiú se muzsikál. = Keine Knaben musizieren. Nincsenek gyerekeim = Ich habe keine Kinder. A birtokos névmást a határozatlan névelő mintájára ragozzuk!

17 Tanulmányozzuk kicsit a határozott és a határozatlan névelő alakegybeeséseit!

18 A főnév szótári alakja A nőnemű szavak egyes és többes számú alany esetéből minden alak levezethető. A többes szám részes esetben a +”n” mindenüvé jár, ha a szó nem n-re végződik, ezért ezt az alakváltozatot nem kell külön jelölnünk A hím és semleges nemű szavak helyes használathoz azt is tudnunk kell, melyik végződést kapják egyes szám birtokos esetben a lehetséges –s, -es, -en közül. „en” esetén egyértelmű, hogy a főnév gyengén ragozódik. Figyeljük meg a szavak alakváltozásait az áttekintő táblázatban:

19 A szótárban a betűrend miatt a szó névelője (neme) a szó mögött áll: A nőnemű szónál elég, ha a szótár csak az egyes szám alany esetét és többes száma képzését közli: Krone die; -n; (korona) = a többes szám Kronen Tochter die; Töchter; (a lánya) hím és semleges neműnél emellett az egyes szám birtokos eset végződését is meg kell hogy adja. Schatzgräber der; -s, -; (kincskereső, aranyásó) = többes számban változatlan Hase der; -n, -n; (nyúl) gyenge hímnemű főnév, végig –n végződést kap Kalb das; -(e)s, Kälber; (borjú) Herz das; -ens, -en (szív) rendhagyó módon semleges neme dacára a gyenge hímnem szerint ragozódik, és még egy –s végződést is kap birtokos esetben.


Letölteni ppt "A német főnév és a névelői. A határozott névelő A főnév annyira fontos szó, hogy maga elé küld egy másikat, hogy kikürtölje: na most jövök ÉN, a főnév!"

Hasonló előadás


Google Hirdetések