Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az edzés, a képességek és fejleszthetőségük Készítete: dr. Müller Anetta.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az edzés, a képességek és fejleszthetőségük Készítete: dr. Müller Anetta."— Előadás másolata:

1 Az edzés, a képességek és fejleszthetőségük Készítete: dr. Müller Anetta

2 Edzettség Kire mondjuk, hogy edzett? A válasz egyszerű: Aki edz!

3 EDZÉS – TERHELÉS Ahhoz, hogy a testi képességeinket, illetve sportbeli teljesítőképességünket, eredményeinket javítsuk, megfelelő terhelés, edzés szükséges. Edzés: a teljesítményfokozásra és megtartásra irányuló folyamat, ahol tervszerűen alakítjuk az egyén teljesítőképességét (erő, gyorsaság, állóképesség, stb.), teljesítőkészségét (energiamozgósító készség), hogy ezzel az adott sportágban mind jobb eredményt érjen el egészségkárosodás nélkül. Az edzés hatására kialakul az edzettség: mely olyan kedvező pszichofizikai állapot, mely birtokában az egyén speciális sportbeli teljesítőképességgel rendelkezik.

4 Az egyén teljesítményét a következő eszközök felhasználásával tudjuk növelni: természet erői, higiénés szokások (testápolás, étkezés, szórakozás – tanulás - pihenés egyensúlya), a testgyakorlatok, a versenyek, szakismeretek (technika-taktika), pszichológiai eszközök, ellenőrzések, értékelése, a magaslati edzés. A terhelés edzésfolyamatot jelent, melyhez a szervezet alkalmazkodik. Az edzésterhelés a külső és belső ingerek révén kiváltott hatást jelenti. Ahol a külső terhelést az edzésmunka és a környezeti ingerek jelentik, a belső terhelést a külső terhelés hatására a szervezetben létrejövő kedvező fiziológiai-pszichikai stb. változásokat jelentik. MATVEJEV ÁBRA

5 Matvejev ábra terhelés fárad helyreáll túlkompenzál terhelés Edzettség

6 A terhelés összetevői: Az inger intenzitása a mozgásos terhelés erősségére utal. Lehet a felemelt súly nagysága, az adott időre eső mozgásgyakoriság, stb. Az inger sűrűsége a terhelési és pihenési fázisok közötti időbeli viszonyt jelzi. Az inger időtartama: amíg az inger folyamatosan, megszakítás nélkül hat. (A hosszabb időn át végzett munka nagyobb terhelést jelent). Pihenőidő, mely a 2 inger között eltelt időt jelenti. (Lehet akár 1 edzésen belül 2 gyakorlat közötti pihenőidő vagy az edzések közötti idő is.) Az inger bonyolultsága. Az edzés terjedelme az edzésen alkalmazott valamennyi inger időtartalmával, illetve az ismétlések számával határozható meg. A gyakoriság: az edzések számával mérhető.

7 Képességek Kondicionális Koordinációs

8 Kondicionális képességek Erőnléten a sportoló fizikai, pszichikai összetevőjét értjük, amelyet mindenekelőtt az erő állóképesség, és gyorsaság, a velük kapcsolatos pszichikai tulajdonságok határoznak meg. Az erőnlétnek 2 teljesítmény meghatározó tényezője van: a koordinációs és kondicionális képességek. Bár a kondicionális képességeket megkülönböztethetjük egymástól (állóképesség, erő, gyorsaság), de a valóságban ezek a képességek nem léteznek tiszta formájukban A kondicionális képességek között kölcsönhatás, átfedés áll fenn. A sportmozgások űzéséhez is többféle képesség együttes megléte vagy speciális formája szükséges, bár igaz, hogy az a képesség kap nagyobb hangsúlyt, amely dominánsan határozza meg az adott sporttevékenységet.

9 A kondicionális képességek rendszere ERŐ Álóképes ség Gyorsaság EÁ GYE GYÁ GYEÁ

10 Minden képesség hátterében egy-egy biológiai tényező áll. Az erő élettani hátterét az izom adja mely idegimpulzus hatására összehúzódásra képes; az állóképesség (amely a lassú rostokhoz kapcsolódik) hátterét a szív- és keringési rendszer, valamint az anyagcsere folyamatok adják, a gyorsaság (amely a gyors rosttípusokra épül) pedig az ideg- kapcsolatok és impulzusleadás révén realizálódik. A kondicionális képességek hátterét adó izomtevékenységet dominánsan 3 tényező befolyásol:[1][1] 1. kontraktilitás (izomrosttípus, az izomrostok száma, keresztmetszete), 2. anyagcsere (az izomösszehúzódás energia-ellátottságának módja: alaktacid, laktacid, oxidativ anyagcsere), 3. idegimpulzus leadás (az összehúzódást-ellazulást kiváltó folyamatok). Bár a fent említett biológiai folyamatok szerepelnek valamennyi izomtevékenységben, de más a dominanciájuk az egyes képességek esetében. [1][1] Nádori László: Az edzés elmélete és módszertana. Bp MTE jegyzet. 77. p.

11 A jó fizikai fitnessz-szint megszerzéséhez a kondicionális képességek közül elsősorban az aerob teljesítőképességet (alap- állóképességet) és az izomerőt (a törzs tartóizomzatát) kell figyelembe venni. Ahhoz tehát, hogy jó kondicióban legyünk, főként a pillanatnyi általános fizikai teherbíró- képességnek megfelelő állóképességi és erőedzést kell végezni.

12 AZ ERŐ Az erő az izmoknak az a képessége, mellyel ellenállást győz le. Izomerőre szükség van valamennyi sportág űzéséhez (gaz, hogy eltérő mértékben, más megnyilvánulásban), valamint az ember mindennapi élettevékenységéhez is (járás, emelés, cipekedés, stb.). az izomerő jelentőségére utal az összefüggései és kölcsön hatása az állóképességgel és a gyorsasággal

13 Az erőkifejtés fajtája az izomműködést tekintve lehet: izometriás: amikor az izom eredési és tapadási pontjai nem közelednek egymáshoz, csupán megfeszül az izom, izotóniás: amikor az eredési és tapadási pontok közelednek egymáshoz, auxotóniás: ahol az eredési-tapadási pontok közeledése is és az izomfeszülés is tapasztalható.

14 Az erő fajtái: Maximális erő azt az izomerőt jelenti, melyet az izom maximálisan ki tud fejteni (jelentősége a súlyemelésben vitathatatlan).

15 A gyorserő: az izomnak az a képessége mellyel nagy ellenállást nagy gyorsasággal képes legyőzni. Gyorserő szükségeltetik azokhoz a sportmozgásokhoz, ahol az elrugaszkodásnak, dobásnak, ugrásnak, gyors indulásnak – megállásnak jelentős a szerepe a teljesítményalakulásban. Ilyenek pl.: birkózás, ökölvívás, atlétika ugró és dobószámai, valamint az evezés, kajak-kenu, stb. sportágak.

16 Gyorserő

17 Az erőállóképesség: a szervezet fáradással szembeni ellenálló képessége, hosszan tartó, nagy erőkifejtéseknél. Az alábbi versenyszámokban érzik e képesség jelentőségét: evezés, kajak-kenu, kerékpározás, páros küzdelmek.

18 A relatív erő: az egyén testsúlykilogrammra vonatkoztatott izomerejét jelenti, melyet a maximális erő és testtömeg hányadosaként írhatunk fel. Ez az erőfajta azon sportágakban nélkülözhetetlen, ahol a saját test, illetve az ellenfél testsúlyát kell mozgatni (pl. torna). 

19 Erőfejlesztés Nagyon sokféle módszer ismeretes: Pliometriás, Bulgár módszer, stb. Mi a rekreációs, rehabilitációs szempontok miatt 3-at emelünk ki.

20 Köredzés (cirkuit) során a főbb izomcsoportok erejének fejlesztését érhetjük el. Erőállóképességet fejleszt. Különböző állomásokon más- más feladattal más-más izomcsoportot dolgoztat meg az ember (pl. hasizom, farizom, kar, hát, láb, stb.). Az egyes állomásokon kb mp.-ig tart a gyakorlat, az állomások között 30 mp pihenőidőt tartva megy körbe az ember, ha körbeért, ismételheti 2x, 3x is. A testépítés (body building) módszer, melynek célja az egyes izomcsoportok izolált fejlesztése. Aki a tömegnövelésre törekszik, az nagy súllyal, alacsony szériaszámmal dolgozik, a szálkásítás esetében kis súly, nagy ismétlés szám (10-12 v. fölötti) az ajánlott. Fontos a helyes technika elsajátítása és a gyakorlatok helyes végrehajtása a károsodások és túlerőltetések, sérülések elkerülése végett. Elektromiostimulációs módszert leginkább a rehabilitációban, sportsérülések után használják. Elektromos impulzusok segítségével (melyet műszer bocsát ki) érik el az izom összehúzódását és elernyedését.

21 ÁLLÓKÉPESSÉG Állóképességen a szervezet fáradással szembeni ellenállóképességét értjük, hosszantartó erőkifejtéseknél. Állóképes az egyén, aki viszonylag magas intenzitással, hosszú ideig képes munkát végezni úgy, hogy a munka intenzitása nem csökken.

22 A jó állóképességi teljesítményhez jól edzett szív szükséges. Az állóképességi teljesítmény nemcsak igényli a légzési-keringési rendszer jó állapotát, de vissza is hat rá, eredményezve azt. Mivel talán az állóképességnek van a legnagyobb szerepe az egészség és a fizikai fitség alakításában. Szerencsére minden képesség fejleszthető kb %-ban (mely egyénfüggő), de az állóképesség az, mely a leginkább edzhető és fejleszthető.

23 Az állóképesség színvonalát számos tényező határozza meg: a keringés és légzésműködés szintje, az anyagcsere-folyamatok szintje, az idegrendszer energiamozgósító működése, a szervezet optimális működési feltételeinek fenntartása (felmelegedés, lehűlés, folyadék- veszteség), a mozgatórendszer minősége, a mozgáskoordináció (jó technika, energia- megtakarítást jelent), pszichikai tulajdonságok.

24 AZ ÁLLÓKÉPESSÉG ÉS ENERGIANYERÉSI FORMÁK Az aerob tevékenység jellegzetesen hosszú, lassú ütemben megtett távokat jelent. Az aerob gyakorlatok olyan fizikai aktivitást foglalnak magukban, amelynek során hosszú időn keresztül nagy mennyiségű oxigénre van szükség. Ezen sporttevékenységek során javul a szervezet oxigénszállítást végző funkciója. A szervezet „steady state”[1] állapotban végzi ezt a tevékenységet.[1] [1] Steady state(egyensúlyi állapot): a fizikai terhelés azon állapota, amelyben az oxigén felvételének sebessége egyenlő az oxigén felhasználásának sebességével. [1]

25 Az aerob gyakorlatok nagy jelentőséggel bírnak az egészség megőrzése szempontjából: megnő a vér össztérfogata, ezáltal javul a szervezet oyxigénel való ellátottsága és így növeli az egyén állóképességét, megterhelő fizikai munka során; növeli a tüdő kapacitását, a vitálkapacitást; megnő a magas sűrűségű lipoprotein (HDL) mennyisége, és csökken a koleszterin (HDL arány így jó prevenciót jelentve a keringési betegségek, érelmeszesedések ellen; a szívizom megerősödését eredményezi, ami a szervezet jobb vérellátottságát jelenti (megnő a pulzustérfogat).

26 Az aerob állóképességről (oxigén melletti) – vagy alapállóképesség – akkor beszélhetünk, ha valaki képes tartósan, akár több órán át intenzív szubmaximális munkavégzésre. A hosszú távú – perc feletti – ciklikus sportok (futás, kerékpározás, úszás) ezt a fajta állóképességet igénylik. A szervezet az aerob munkavégzéshez az energiát a zsírok és a szénhidrátok égetésével nyer, miközben folyamatosan biztosítva van az oxigén jelenléte.

27 Az anaerob kifejezés jelentése „oxigénnélküliség”. Az ilyen típusú gyakorlatok végzése során a belégzett oxigén hasznosítása nélkül dolgozunk. Így tehát azok a gyakorlatok (pl. vágta), amelyeknek a kimerülés az első 2-3 percben gátat jelent, anaerob tevékenységek közé sorolhatóak. Az aerob és anaerob gyakorlatok közötti küszöb mindig egyénfüggő (kondicionáltsági szint). Az anaerob állóképesség (oxigén nélküli) – gyorsasági állóképesség – esetén az egyén képes maximális intenzitású munkát végezni. Az energianyerés ez esetben két forrásból ered. Egyrészt az anaerob alaktacid forrást az izomsejtekben található, magas energiatartalmú foszfátvegyületek (adenozin-trifoszfát, kreatinfoszfát) adják, ezek felhasználásuk során nem igényelnek oxigénfelvételt. (Csupán másodpercig tartó maximális vagy szupramaximális munka energiaigényét fedezi.) Másrészt az anaerob laktacid forrást az izomsejtekben található glikogénraktárak jelentik. A glikogének tejsavvá alakulnak, mely folyamat oxigén nélküli állapotban zajlik. A tárolt glikogén hamar kiürül az izomsejtekből, így csupán néhány percig képes fedezni a maximális intenzitású munkavégzés energiaigényét.

28 Az állóképesség fajtái (Harre és mtsai szerinti felosztásban)  Hosszútávú állóképesség Ide soroljuk a perc vagy ennél hosszabb erőkifejtéseket (futás, úszás, evezés, kerékpározás „utazósebességgel” intenzitáscsökkenés nélkül) Szinte kizárólag aerob viszonyok mellett zajlik a munka, ami megköveteli a tökéletes keringési-légzési rendszert. A hosszútávú állóképességi munkák teljesítményét az aerob kapacitás[1] befolyásolja.[1]  Középtávú állóképesség Középtávú állóképességre a 2-9 perc közötti erőkifejtéseknél van szükség. A munkaintenzitás ez esetben sem csökken lényegesen. Mérsékelt oxigénadósság van, részben anaerob folyamatok mellett jön létre a teljesítmény. (Pl m síkfutás, m úszás, stb.)  Rövidtávú állóképesség A 45 másodperc és 2 perc között lezajló erőkifejtéseket sorolhatjuk a rövidtávú állóképességhez. Itt már megnő az anaerob folyamatok jelentősége az anyagcserében. (Pl m-es síkfutás)  [1] Aerob kapacitás: időegységre eső oxigénfelvétel nagysága [1]

29 Erőállóképesség, melyről akkor beszélhetünk, ha az egyén viszonylag hosszú időn át képes nagy erőkifejtésre. Az erőállóképesség nagyon sok sportág esetében domináns teljesítménymeghatározó tényező: pl. birkózásban, cselgáncsban, szertornában, 1500 m-es síkfutásban, 5000 m-es gyorskorcsolyában, 400 m-es vegyesúszásban, m-es síkfutásban, stb. Gyorsasági állóképesség A gyorsasági állóképesség: a szervezet ellenálló képessége a fáradással fellépő sebességcsökkenéssel szemben. A gyorsasági állóképességnek nagy szerepe van a ciklikus sportágakban, ahol maximális az igény a locomotorikus gyorsasággal szemben. A gyorsasági állóképesség szerepe jelentős még (bár nem kizárólagos) a sportjátékok, páros küzdelmek, dobó-ugrószámok esetében is. Pszichés állóképesség

30 AZ ÁLLÓKÉPESSÉG FEJLESZTÉSE Mint már említettük, az állóképesség a leginkább fejleszthető a 3 kondicionális képesség közül. A fejlesztésével kapcsolatban mi 2 módszerről szólunk (tartós, intervallumos): Tartós módszerek: 1. a tartós terhelés módszere (pl. marathoni módszer) során a ciklikus sportágakat (futás, kerékpározás, úszás) hosszú távon végzi az egyén, megszakítás (pihenő) nélkül, és viszonylag azonos irammal ( pulzus). 2. A váltakozó terhelés módszere esetében is a terhelés hosszan, megszakítás nélkül zajlik, ám az iram tervszerűen változik. Ennek is 2 típusát definiálhatunk. Az egyik a külsőleg (az edző által) vezérelt fartlek, míg a másik az iramjáték (belső vezérlésű), ahol a váltakozásokat az iramban nem szabjuk meg, hanem az egyén végez beleerősítést és lassabb szakaszt.

31 Az intervallumos módszerek: Ennél a módszernél a terhelési és pihenési fázisok váltakoznak. A pihenőidők azonban nem jelentenek teljes pihenést, hiszen nincs teljes regeneráció, helyreállítás, mert az új terhelés kb pulzus/perc pihentségi állapottal veszi kezdetét.

32 A GYORSASÁG A gyorsaság az a képesség, amikor a mozgásokat a lehető legnagyobb sebességgel hajtjuk végre az adott feltételek mellett.

33 A gyorsaság megnyilvánulási formái: egyszerű reakcióidő: ismert ingerre ismert mozgásválaszt adunk, pl. a rajtjelre történő elindulások, választásos reakcióidő: amikor 2 vagy több ingerre kell választ adni, pl. labdajátékok, küzdősportok esetében az ellenfél és társaink figyelembevételével kell a választ (védekezés, támadás) megadni, reakciógyorsaság vagy reagálási gyorsaság (külső parancsra indul): labdajátékoknál, küzdősportoknál fontos hogy az adott helyzetre milyen gyorsan képes cselekedni, mozdulatgyorsaság (belső parancsra indul): a megtanult mozgás milyen gyorsan képes végrehajtani. Fontos a dobószámoknál, hiszen – teljesítményt befolyásolja a szer kirepülési sebessége is. vágtagyorsaság, vagy locomotorikus gyorsaság: az a képesség, amelynek birtokában a ciklikus mozgásokban a lehető legnagyobb sebességgel képes haladni a sportoló. gyorsulási képesség (locomotorikus mozgások esetében): amikor nyugalomból vagy lassú mozgásból magas iramba váltunk, ami maximá,lis sebességet eredményez.

34 helyzetgyorsaság (szituatív gyorsaság): a gyorsaság összetett megjelenési formája. A küzdősportok, sportjátékok nélkülözhetetlen képessége, mely során a sportoló a legkedvezőbb megoldás kiválasztásával gyorsan reagál és cselekszik. A tapasztalatnak és a dinamikus sztereotípiáknak[1] igen nagy a szerepük e képességben.[1] modulatok gyakorisága (mozgékonyság): az időegység alatt végrehajtott mozgások számával fejezhető ki (pl. fél perc alatti falra passzolt labdák száma). tanulási gyorsaság: minden ember más-más adottságokkal, képességekkel rendelkezik, és ettől függően más a mozgások megtanulásának ideje is. Ez a képesség fejezi ki azt, hogy ki milyen gyorsan, mennyi idő és gyakorlás felhaszunálásával képes megtanulni az adott mozgást. gyorserő: (ld. erőnél) [1] dinamikus sztereotípia: automatizált, berögzült mozgásokat jelent [1]

35 A gyorsaság A gyorsaság az a képesség, mely leginkább determinált. Nagyban befolyásolja fejlesztését a szervezetben megtalálható fehér (gyors rost) és vörös (lassú) izomrostok számától.

36 A gyorsaság fejleszthetősége A gyorsaság fejlesztésekor fontos, hogy: mindig pihent állapotban történjen (lehetőleg a foglalkozások elején, a sebességet ne korlátozzuk, csak megfelelő technikai felkészültség után hatásos, a gyakorlatok között megfelelő pihenőidő legyen, hogy a fáradás ne csökkenthesse a gyorsaságot.

37 A fejlesztési lehetőségek a reakció-reagálási képesség fejlesztésével (mely a legkevésbé fejleszthető) az adott jelre történő gyors megindulásokkal, megállásokkal; az erőfejlesztéssel; a technika tökéletesítésével, hogy a mozgás végrehajtása optimális energiabefektetéssel történjen, a sportoló figyelmét az erőfeszítésre tudja összpontosítani; dinamikus sztereotípiák kialakításával; az izom lazaságának, speciális energiaraktározó képességének alakításával; könnyített-nehezített feltételek használatával (könnyű-nehéz szer használatával); lejtőn futással, húzatással.

38 A koordinációs képességek A mozgások sikeres végrehajtását nem csupán a kondicionális képességek jelentik, de legalább olyan fontos szerepe van a koordinációs képességeknek is. A koordináció összehangolást, összerendezést jelent. A mozgáskoordináció[1] a célra irányított mozgásfázisoknak, dinamikus impulzusoknak, különböző erősségű – egymást követő – izomösszehúzódásoknak vagy mozgáselemeknek egymáshoz rendezése, összekapcsolása.[1] [1] Nádori László: Az edzés elmélete 134. p. [1]

39 A koordinált mozgást az optimális energia befektetés (gazdaságos mozgás), a hatékonyság (sikeresség), és a könnyed, biztonságos végrehajtás jellemez.

40 Koordinált mozgás

41 A koordinációs képességek megnyilvánulnak: a minőségi mozgásvégrehajtásban, gazdaságos energiafelhasználásban, illetve a mozgástanulás sikerességében. Ahhoz, hogy valaki képes legyen mozgását összerendezetten végrehajtani, annak jó: egyensúlyérzék, térbeli tájékozódó képesség, ritmusképesség, kisesztétikus érzék Ügyesség, stb.szükségeltetik

42 Egyensúlyozó képesség A koordinációs képességek egyike, amely nagyon kis alátámasztási felület vagy nagyon bizonytalan egyensúlyi viszonyok között történő mozgások gyors és célszerű kivitelezését teszi lehetővé. Téri tájékozódó képesség Akinek jó a térbeli tájékozódó képessége, az az egyén a térben (és időben) zajló mozgásait célszerűen a követelményeknek megfelelően koordinálni képes. Ez a képesség nem csupán a sportban, de a mindennapi életszituációkban is nélkülözhetetlen, hogy az egyén képes legyen saját testének, illetve testrészeinek helyzetét megítélni, illetve elhelyezkedésének a térbeli – időbeli viszonyait fel tudja mérni (pl. távolságbecslés, irány–iram érzékelés).

43 Ritmusképesség A mozgásfolyamatok időbeli – dinamikai rendjének felfogása, a mozgások végrehajtása során az „elvárt” ritmus megjelenítése. Kinesztézis (mozgásérzékelés) Az a képesség, mely az izommegfeszülésének, illetve ellazulásának mértékét jelző információk érzékelésével a kinesztétikus differenciáló képességben nyilvánul meg.

44 Ügyesség: összetett koordinációs képesség, amely lehetővé teszi a mozgások, feladatok gyors és célszerű megoldását. Az ügyesség fejlesztésére viszonylag elég korán lehetőség nyílik. Az alábbi feladatok segíthetnek ebben: szokatlan kiindulóhelyzet alkalmazása, az ügyes-ügyetlen oldal dolgoztatásával (ügyetlen kézzel való dobás, a nem ugrólábról történő elrugaszkodások, stb.), összetett gyakorlatok alkalmazásával, a megszokott iram, mozgásgyorsaság megváltoztatásával, eltérő szerek használatával, eltérő elemkapcsolatok alkalmazásával.

45 A hajlékonyság A hajlékony ember mozgásait könnyen nagy mozgáskiterjedéssel képes végrehajtani. A hajlékonysági gyakorlatok nyújtják és lazítják az izületeket mozgató izmokat, megerősítik az izületek mozgását és tartását támogató szalagokat. Ez a képesség teszi lehetővé, hogy testünket sérülés nélkül (izom-, ínhúzódás) csavarjuk, fordítsuk, hajlítsuk. Amikor saját erőnkkel hozzunk létre az ízületben elmozdulást, akkor aktív hajlékonyságról van szó. Passzív hajlékonyságról akkor beszélünk, ha az izületbeli elmozdulást külső erők (pl. társ) eredményezik.

46 A hajlékonyságot számos dolog befolyásolja: a fáradtság (a megnövekedett izomtónus gátolja a hajlékonyságot) a napszakok, hőmérséklet (reggel és hidegben romlik), a pszichikai tényezők (a félelem, öröm növelik az izomtónust), bemelegítés (pozitívan befolyásolja a hajlékonyságot), életkor, nem (életkor előrehaladtával csökken a hajlékonyság; a nők általában jobb teljesítményt érnek el), a mozgás technikai végrehajtásának szintje.

47 Fejlesztésére alkalmas eszközök: statikus (tartásos) gyakorlatok, dinamikus (utánmozgásos) gyakorlatok, és a PNF, Streatching technikák valamint a masszázs, a melegfürdő, mentális gyakorlatok (autogén training).

48 Klasszikus stretching gyakorlatok A gyakorlatok három fázisból állnak: az izom előfeszítése; aktív pihenés; az izom megnyújtása. A gyakorlatok végezhetők saját izommunkával és passzívan társ, súlyzó vagy kényszerítő helyzet segítségével.

49 PNF: stratching technikája A fokozat: passzív statikus nyújtás, amely azt jelenti, hogy társ vagy egy másik izomcsoport segítségével megnyújtjuk az izmot. Időtartam: 3-6 sec fokozat: a megnyújtott izmot befeszítjük, társ vagy egy másik izomcsoport ellenállást biztosít ehhez. Az izommunka izometriás, tehát nincs elmozdulás. Időtartam: 3-6 sec fokozat: Az antagonista izom megnyújtása társ segítsége nélkül. Ez egy enyhébb nyújtási fokozat. Időtartam: 3-6 sec fokozat: Passzív sstatikus nyújtás, amely az első fokozat ismétlését jelenti. Ez lehet egy kicsit erőteljesebb, mint az első fázis. Időtartam: 3-6 sec Gyakorlott sportolóknál ezt az időtartamot sokszorosára növelhetjük, akár 30 másodpercig is kitarthatjuk a nyújtó helyzeteket.

50 Mozgáskészségek A mozgáskészségek is a teljesítmény egyik domináns meghatározói a mozgásos cselekvésekben. A teljesítőképes tudást mindig tanulási folyamat előzi meg, és ennek eredményeként jelenik meg. Az oktatási folyamatban a tudás megszerzésének folyamatában az alábbi szinteket (fokozatokat) különböztetjük meg: ismeret, tudás, jártasság, készség és képesség.

51 Az ismeret: a rendszerezett információkat jelenti, ill. a belőlük leszűrt általánosításokat, következtetéseket. A tudás: az alkalmazás szintjét jelenti, vagyis az ismeretek logikai összefüggésein alapuló rendszerének elsajátítását. A jártasság: a tanulási folyamat azon szintje, amikor az egyén ennek birtokában képes a megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazására, bár a szabályok felidézése, a feladat megoldása nagyfokú erőfeszítést kíván meg.

52 A készség: a tevékenységek automatizált komponense, mely a gyakorlás során alakul ki. A készségek megszilárdulásában a dinamikus sztereotípiáknak van igen nagy szerepük, melyek a mozgásfolyamatok automatizált végrehajtását jelentik. Rókusfalvy értelmezésében: „A sportkészség olyan tanult cselekvéssorozat, amely meghatározott mozgásfeladat, gazdaságos és eredményes megoldását, az adott helyzet körülményeinek sztereotípiája, és a magasabb szintű idegrendszeri szabályozó központok tehermentesítése segítségével teszi lehetővé.” Képesség: a teljesítményt behatárolja, hiszen genetikailag határozza meg az egyén lehetőségeit egy mozgás sikeres végrehajtásában (kondicionális, koordinációs). ZÁRT ÉS NYÍLT KÉSZSÉGEK

53 Készség kialakulása a tanulás, a mozgásfejlődés során


Letölteni ppt "Az edzés, a képességek és fejleszthetőségük Készítete: dr. Müller Anetta."

Hasonló előadás


Google Hirdetések