Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Calderoni Program szerepe a benchmarking kultúra formálásában Papp Ilona SZTE JGYPK Szeged, 2008. március 4.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Calderoni Program szerepe a benchmarking kultúra formálásában Papp Ilona SZTE JGYPK Szeged, 2008. március 4."— Előadás másolata:

1 A Calderoni Program szerepe a benchmarking kultúra formálásában Papp Ilona SZTE JGYPK Szeged, március 4.

2 A benchmarking meghatározása A benchmarking (összemérés) az egyéni és szervezeti tanulás egy formája, amely hozzájárul az egyéni és szervezeti teljesítmény folyamatos fejlődéséhez. Néhány definíció : A benchmarking összehasonlítás más szervezetekkel, majd tanulás az összehasonlításból. A benchmarking rendezett tanulási folyamat másoktól, akik kíválóak valamely területen, és akikkel legális összehasonlítást lehet tenni.

3 A benchmarking meghatározása Egy folyamat, melyben folytonos összehasonlítást és összemérést végzünk más szervezetekkel, hogy információt nyerjünk gyakorlatról és tevékenységről, amely aztán segíti a saját szervezetünket olyan változtatásokban, amelyek növelik teljesítményünket. A benchmarking egy menedzsment eszköz. Mi NEM a benchmarking:. NEM csak másolás. NEM „ipari” kémkedés. NEM könnyű és gyors. NEM független cselekvés.

4 A benchmarking filozófia: Tudjuk, mit akarunk fejleszteni / miről akarunk tanulni. Azonosítsuk a „jó gyakorlatokat” azon a területen. Tanuljunk a „jó gyakorlatot” elért szervezetektől: mit értek el, hogyan érték el. Adaptáljuk a kulcs folyamatokról tanultakat a saját szervezetünk folyamataiba.

5 A benchmarking osztályozásaiból A folyamatok természete szerint: Független vagy együttműködő. Belső vagy külső. Kvantitatív vagy kvalitatív. Nemzeti vagy nemzetközi benchmarking.

6 A benchmarking fázisai Tervezés Adatgyűjtés Analízis Alkalmazás Áttekintés

7 Bizonyos folyamatok kritikusak, míg mások csupán funkcionálisak. Ha kritikus folyamatok rosszul mennek, az az intézmény sikertelenségéhez vezet. Néhány példa kritikus folyamatra: vizsgák értékelése a bevételek elosztása információáramlás kapcsolattartás cégekkel a dolgozók továbbképzése. Tervezés: Mit és hogyan benchmarkoljunk? Kritikus és funkcionális folyamatok

8 A funkcionális folyamatok nem az intézmény magasabb céljainak elérését szolgálják, hanem a jogi, törvényi előírások teljesítését. Néhány példa funkcionális folyamatra: orvosi ellátás biztosítása a munkatársaknak munkavédelmi előírások megjelenések nyilvántartása leltári nyilvántartás. Tervezés: Mit és hogyan benchmarkoljunk? Kritikus és funkcionális folyamatok

9 Tervezés: kihez mérjük magunkat? Belső vagy külső benchmarking? Belső: Könnyebb, de hátránya, hogy „nem a legjobb” gyakorlat lesz a minta, és belső előítéletekkel is meg kell küzdeni. Külső: Célszerűbb nem teljes körű, hanem bizonyos szervezeti folyamatokra, egységekre szűkíteni. Bizonyos területeken az oktatási intézményeken kívül is találhatunk partnereket (pénzügyek, könyvtár, takarítás, stb.).

10 Idő- és pénzigényes feladat, figyelembe kell venni a korlátozott erőforrásokat. belső információforrások (legfontosabbak az elektronikus adatbázisok). külső források: szakértők (szakfolyóiratok, tanácsadó cégek, azok a szervezetek amelyek státusuk révén összegyűjtött ismeretekkel rendelkeznek, pl. MAB, minisztériumok, szakmai szervezetek, KSH, Cégbíróság, Foglalkoztatási Hivatal stb.) kutatásból eredő információk klíringintézetek vagy központok adatbázisai. Adatgyűjtés

11 Analízis Azonosítjuk azokat a tevékenységeket, amelyek akadályozzák, vagy segítik a kiválóbb teljesítmény elérését. (Erősségek, gyengeségek.) Tervet készítünk a tanultak implementálására. Alkalmazás Átdolgozva a saját szervezetünkre, megtesszük azokat a fejlesztéseket, amelyeket a legjobb gyakorlatú szervezetektől tanultunk. Áttekintés Áttekintjük a folyamatot, és értékeljük a kimeneteket, eredményeket.

12 Buktatók a benchmarking megvalósítások során: 1.Nem hatékony vezetés 2.Gyenge team választás és előkészítés 3.A team rossz hatásfokú támogatása 4.A célok pontatlan meghatározása 5.Nem reális költség- és időtervezés 6.Az adatok és a gyakorlat rossz értelmezése 7.Helytelen kivitelezés

13 A felsőoktatásban a másoktól tanulás vágya, a jó eredmények megosztásának igénye olyan régi, mint az egyetem maga. Ezek sokféle módon megnyilvánultak: szakmai kapcsolatokban; delegációk látogatásában; szakmai munkacsoportok létrehozásában tudományos eredmények elérésére. A benchmarking szerepe a felsőoktatásban

14 A felsőoktatási intézmények általában non-profit intézmények, az eredményesség mérése ezért nem lehet kizárólag financiális természetű. A „ jó”, „legjobb” meghatározása ezért nehezebb, mint az üzleti életben. Milyen kérdésekre keresik a felsőoktatásban a választ? Hogyan működik az intézmény más hasonló egyetemhez, főiskolához képest? Mely területeken jó és mely területeken akar jó lenni? Hogyan vegyenek át jó példákat anélkül, hogy sajátosságaikat elvesztenék? A benchmarking szerepe a felsőoktatásban

15 A várható haszon: Segít felmérni erősségeinket és gyengeségeinket Átveszünk ismereteket Bátorítást kapunk radikális változtatásokhoz Ösztönzi a belső gondolkodást a fejlődési lehetőségekről Csökkentjük költségeinket

16 Benchmarking megvalósítások a felsőoktatásban A funkcionális benchmarking területén: Humán erőforrás gazdálkodás. Információtechnológia. Felvételi rendszer. Öregdiák kapcsolat. Hallgatói adminisztráció.

17 Benchmarking a felsőoktatásban Támogató Szabályzatok Európai Benchmarking Szabályzat A szabályzat jogilag nem kötelező, ajánlás, útmutató. Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Education Area (2005) European Association for Quality Assurance in Higher Education Berlin

18 Benchmarking megvalósítások a felsőoktatásban LTSN (Learning and Teaching Support Network) Angliában publikálja a benchmarking tanulmányokat és segít partnert találni az együttműködéshez (szakterületek). EUPEN (European Physics Education Network ) SOCRATES programm keretében (161 fizika tanszék 37 országból) Célcsoport: –Fizika tanszékek oktatói és hallgatói –Az iskolák tanárai, diákjai –Kutatási szervezetek

19 Benchmarking megvalósítások a felsőoktatásban EUPEN A fizika tanításának benchmarking szempontú elemzését végzi 5 munkacsoportban: Hallgatói tapasztalatok Tantervi struktúrák és fejlesztésük A fizika tanulás szervezése Karrier lehetőségek A fizikatanítás kutatása. Szakkifejezések és definíciók glosszáriumát ( fogalomtár) hozták létre az egységes értelmezéshez..

20 A Calderoni Program szerepe a benchmarking kultúra formálásában Idézet önmagamtól (2007. november 5. HEFOP Zárókonferencia) „”Hasznos lenne a minőségirányítási tapasztalatok megszerzése után, a módszerek megtanulása, a végbement szerkezeti átalakulások után szervezett keretek között, irányítottan a munkát tovább folytatni.” „A magyar sikeres minőségbiztosítási pályázatok is alapot teremtenek a jövőbeni benchmarking együttműködésekhez.”

21 A Calderoni Program szerepe a benchmarking kultúra formálásában A HEFOP és keretében létrejött eredmények tekinthetők együttműködő benchmarking terméknek: a konzorciumban végzett munka során vélhetőleg a legjobb megoldások kerültek a végső termékbe. A létrehozandó adatbázis pedig lehetővé teszi a független benchmarking végzését az érdeklődők számára. Mi kell a független benchmarkinghoz: Elérhető adatbázis mérhető és/vagy szöveges információkkal. A Calderoni programban a szöveges információk játszák a legnagyobb szerepet. Ezek: - tananyagok - digitális tananyagok - e-learning programok - a kompetencia alapú képzés módszerei, tananyagai - minőségmodellek, minőségtankönyvek - stb.

22 A Calderoni Program szerepe a benchmarking kultúra formálásában Ezek a tárolt információk viszonyítási pontként szolgálnak az érdeklődők számára: A kötelező önértékeléseknél. Az önkéntes fejlesztésekhez lehet válogatni a jó megoldások közül. (általában már pilot projekteken teszteltek az eredmények) A jó példák fényében másként ( kívülről) látszanak a saját megoldások is. Kiindulási pont lehet a kiválóság díj kritériumrendszerének létrehozásához..

23 A Calderoni Program szerepe a benchmarking kultúra formálásában Ezen adatbázis alapul szolgálhat nemzeti standardok, útmutatók kialakításához különböző területeken. A külföldi tapasztalatok alapján szükséges egységes fogalomtár is kialakítható az ismeretek széleskörű disszeminációja nyomán. A minőségbiztosítási rendszerek számára egységes teljesítmény mutatórendszer, indikátorok kidolgozása valósulhat meg.

24 A Calderoni Program szerepe a benchmarking kultúra formálásában A kompetencia alapú képzés nemzetközi terjedése mutatja, hogy itthon is szükséges jó példákkal segíteni széleskörű alkalmazását. (lásd pl EUrobachelor of Chemistry 2003.,26 intézmény 13 országból SZTE-TTK óta) (Célok, módszerek, alap és specifikus képzések meghatározása) Benchmarking segítheti olyan alapvető (kulcs) készségek - szaktól független - tanítását is a kompetencia alapú képzés keretein belül mint: Kommunikáció Információtechnológiai eszközök használata Önképzés, előadási készség fejlesztése Csoportmunka Problémamegoldás.

25 A Calderoni Program szerepe a benchmarking kultúra formálásában Jövőkép: A független benchmarking átalakulhat ún. vezetett benchmarkinggá. A vezető (szakértő) testület - Biztosítja a létrejövő adatbázis folyamatos fejlesztése során a színergiát, koordinálja a munkákat. - Segít együttműködő benchmarking kialakításához partnert találni. - Konferenciák, workshop-ok szervezésével teszi hatékonyabbá az együttműködést.

26 Köszönöm szíves figyelmüket!


Letölteni ppt "A Calderoni Program szerepe a benchmarking kultúra formálásában Papp Ilona SZTE JGYPK Szeged, 2008. március 4."

Hasonló előadás


Google Hirdetések