Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás egy javaslat: Szövetkezzetek ez a jövő útja 1.A túlélésről... ember és emberiség a fenntartható létezés evolúciós elmélete 2.A történelem hajóján...

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az előadás egy javaslat: Szövetkezzetek ez a jövő útja 1.A túlélésről... ember és emberiség a fenntartható létezés evolúciós elmélete 2.A történelem hajóján..."— Előadás másolata:

1 Az előadás egy javaslat: Szövetkezzetek ez a jövő útja 1.A túlélésről... ember és emberiség a fenntartható létezés evolúciós elmélete 2.A történelem hajóján... vagy a föld az emberiség bárkája az ÚT... 3.Eszközök Tudás Szeretet Együttműködés közösség közösségi vállalkozások (szociális) szövetkezés

2 1., Az élet tapasztalati tudást halmoz fel. Az életfolyamatok eredendően konzervatívak, mert az egyszer megszerzett tudást mindig meg kell őrizniük (ezt a természetes szelekció biztosítéka), de az valamelyest folyton változik, ami új tudás formát, szintet, gyakorlatot jelent, 2., Az élő rendszerek együttműködése ugrásszerű tudásnyeréssel előnnyel jár. Ez az alkalmazkodás, a körülményekhez való viszony minőségi változása. 3., Az együttműködés új, magasabb rendű életforma kialakulásához vezethet, amennyiben sikerül korlátozni a csoporton belüli önpusztító versengést. 4., Az összetett életformák, szervezetek mindig új információs rendszere épülnek – ezzel új evolúciós szintet - hoznak létre, ezért az egész mindig több mint részeinek összessége. 5., A természetben minden harmóniára (összhangra) törekvés az egymás mellett élő rendszerek együttműködéséből származik, de tökéletes harmónia soha nem jöhet létre, a folyamatos változás miatt. 6., Az összetett életformák megjelenésével nem egyedek versengenek hanem csoportok, és az összetett életformák részei között is megmarad a verseny lehetősége. 7., Az összetett életforma részei közötti konfliktusok végzetesek az egészre nézve (rákbetegség)mert szétverik az együttműködést, és ezáltal megsemmisítik a magasabb tudásszintet. (Ezt az élet nem engedi meg!) Amit a élet tanít Az evolúció törvényei alkalmazhatók az emberi társadalomra

3 Amit a történelem tanít Adott helyen adott személyek adott gazdálkodásával MI TÖRTÉNIK Hogyan lehet élni, gyarapodni > Hatalom, Tőke, Munka a teremtő erő ? KULTÚRA TRADICIÓ >> fenntarthatóság ALLOKÁCIÓK KERETEK

4 A gondolkodásunkat a valósághoz kell idomítani Mert elmúlnak közösségeink Csorbul a képességünk a cselekvésre Belefáradunk az új és újabb felbukkanó feladatokba „Az emberek többségének természetéhez tartozik, hogy eszméiket inkább a mindenkori viszonyokhoz igazítják, ahelyett hogy megkísérelnék eszméiknek megfelelően formálni a viszonyokat.” John Lukacs Tapasztalat és tradíció figyelmeztetései

5 A megmaradás kényszere „én” mint probléma a család és a „másik ember” a közösség, nemzet emberiség

6 Emberiségként Konrad Lorenz: „Az élet egy olyan vállalkozás, amelynek egyidejű célja az „energiatőke” és a tudáskincs gyarapítása, aminek során az egyik birtoklása mindig előmozdítja a másik megszerzését. …..Az az eljárás, amellyel egy modern iparvállalat tiszta nyereségének egy részét racionális módon laboratóriumaiba fekteti, hogy új felfedezések révén új profitszerzési lehetőséget tárjon fel nem a szemléletes modellje, hanem egész egyszerűen a speciális esete annak a folyamatnak amely minden élő rendszerben lezajlik.”

7 Nemzetként „Az életben nem történnek nagy dolgok. Ha később visszanézünk, s keressük a pillanatot, mikor valami elhatározó, jóvátehetetlen történt velünk – az „élmény” vagy „baleset”, mely későbbi életünket alkotta –,legtöbbször csak ilyen szerény nyomokat találunk, vagy még ennyit se. Igazában nincs más „élmény”, csak a család; s nincs más „tragédia”, csak a pillanat, mikor döntened kell, megmaradsz-e a családban, s annak nagy, széles sugárkörben táguló változataiban, osztályvilágnézetbenfajtában az „osztály”-ban, a világnézetben, a fajtában vagy mégy a magad útján, s tudod, hogy : most már örökre egyedül maradtál, szabad vagy, de mindenki prédája, s csak te segíthetsz magadon.” (Márai Sándor: Egy polgár vallomásai)

8 Embernek !! „Önmagában az ember - … nem is ember. Örömünk, boldogságunk, jólétünk forrása a másik ember. Csak ketten alkotunk egyet, mert az egyik minden vonatkozásban függ a másiktól A nevelés "Két emberi lélek közös funkciója: a nevelőké és a növendékeké.„ Karácsony Sándor

9 Az Út amin jár(hat)unk a célok probléma csokra a választás mikéntje a jelenlét és együttműködés

10 merre az arra

11 Botladozva vagy táncolva

12 Vándor, csavargó, zarándok

13 Közösségi és helyi gazdaság erősítése Beágyazottság a genius loci és a perszonalitás sokszínűség... gyakorlatban

14 A társadalom „logisztikája” arányossága megengedi e az egyén és a közösség épp legéletképesebb egymásrahatását szubszidiaritás szolidaritás perszonalitás A társadalmi hozzáférés hármas rendszerének egysége biztosított e?

15 A gazdasági hozzáférés hármas rendszerének egysége biztosított e? A HARALOM megtalálja e a helyes ARÁNYT az érdekek, értékek, és viziók között Hatalom MunkaTőke A két termelési tényező - a munka és a tőke - kölcsönös függése irányító, ellenőrző, preferáló és korlátozó szerep

16 A lelki hozzáférés hármas rendszerének egysége biztosított e? Az életünk rendezettsége neveltetésünkön, munkánkon, szorult élethelyzetekben választott társainkon múlik. kötelékek szinergiája a másik ember megtalálása. a család élmény megélése Motivációk kompetenciák attitűd

17 Együttműködés Kooperáció Szövetkezés Forma és szervezet Itthon és a világban... gyakorlatban

18 Fogyasztási PÜ szöv Beszerző Értékesítő Szoc szöv (beavatkozás) a munka és közösség

19 egyén és együttműködés

20 7 alapelv: önkéntesség és nyitott tagság elve demokratikus tagi ellenőrzés tagok gazdasági részvétele autonómia és függetlenség oktatás, képzés szövetkezetek közötti együttműködés közösség iránti elkötelezettség 6 szövetkezeti érték: önsegély egyenlőség egyéni felelősség demokrácia igazságosság szolidaritás SZÖVETKEZÉSRŐL

21 rövid történeti áttekintés a szövetkezetekről, pl. HANGYA

22 Szociális szövetkezetek Forma és szervezet Itthon és a világban... gyakorlatban

23 Mi az a szociális szövetkezet? Milyen előnyei és hátrányai vannak? Milyen felelősséget jelent, kik a felelősek benne ? Mennyibe kerül az alapítása ? Jogok és kötelezettségek ? Kiknek ajánlott ?

24 Egy szociális szövetkezetnek Miért előnyös a SzoSzöv-höz csatlakozni? Előnyök Támogatások Költségek Mennyibe kerül a fenntartása? TB? Könyvelés?

25 Milyen egyéb lehetőségek rejlenek a szociális szövetkezetekben? Pl. egymás szövetkezeteibe tagságot szerezni Pl. közös elszámolási/logisztikai lehetőségek Stb. Milyen EU-s támogatottsága van a szociális szövetkezeteknek? Milyen pályázati megoldásokat lehet remélni, és kiket ajánlanak

26 Hogyan gazdálkodjunk egy helyi közösségi vállalkozásban pld:szociális szövetkezetet az együttműködés mindennapjai a nyilvánosság átláthatóság a gyarapodás gyakorlata

27 szükségletek A társadalmi errodációval a tájak és a családok kizsigerelésével k ö z ö s e n létrehozott nincsből kell megélhetésünk jövőjét megoldani... A bizalom felépítése után... >>> életvitellé tenni a napi munkát jövedelmet termelni (bármi áron) >> életképes családi jövedelemszerzési stratégiákat kialakítani (házról házra) > > párhuzamosan táj = kisrégió szintű nemzeti koncepcióval marketingjel >márkázni a „termékeket” > < minőséget teremteni

28 Foglalkoztatás ÖN?foglalkoztató A család vállalja a kockázatot Szövetkezeti kedvezmények Döntés kedvezményekről Népesség Munkaerő állományba tartozó Foglalkoztatott Munkanélküli Munkaerő állományon kívüli

29 Források Mi magunk vagyunk

30 Fenntartható gazdaság Programok Forrás Krízis Hálózatok (mentorok) Jövőkép Komplex szabályozás Motiváció Gondolkodás Fenntartható környezet Programok Forrás Hálózatok (mentorok) Jövőkép Terepasztal Motiváció Gondolkodás Együttműködés, részvétel Krízis Sikerre való éhség Működő hálózatok Kommunikáció Bizalom Motiváció Keretek (szabályozás) Programok Cselekvési kényszer Jogi környezet Komplex szabályozás Működő hálózatok Kompetencia Jó gyakorlatok Túlélő képesség Bizalom Működő hálózatok Gondolkodás Motiváció Hagyományok Jó gyakorlatok Krízis Sikerre való éhség Jövőkép Motiváció Sikerélmény Gondolkodás Információ Jó gyakorlatok Hálózatok (mentorok) Tudás, tapasztalat Kommunikáció Bizalom Működő hálózatok Gondolkodás Innováció Forrás Krízis Tudás tapasztalat Kommunikáció Bizalom Motiváció Sikerélmény A források működését szabályozzák Ágazati szabályozások Erőforrások Idő Pénz Cél (feladat) Eredmények Indikátorok Résztvevők Bevonandók Működtetők Alanyok Indikátorok Döntések Sorrend Arányok Hasznosulás Koordináció Kompetens Egyértelmű felelősségek Bizalom Projekt menedzs. kompetencia Helyi tudásbázis Visszacsatolás Monitoring kiknek az együttműködését igényli a fejlesztés megvalósulása, beleértve a haszonélvezőket és végrehajtókat Ha „amink van” és „amink nincs” között eltérnek a szereplők a projekt nem lesz önhordó Ha azonos a projekt önhordóvá válik Szűk kör hozza a döntéseket a forrásokról, Széles kört érint a megvalósulás és azt eredmény térségi, egyéni, szervezeti

31 Magatartások

32 MINŐSÉGI VÁLTOZÁS

33 eredmények hozadékok

34 „ Mondd és elfelejtik. Mutasd meg és emlékeznek. Vond be őket és megtanulják.” (Konfucius)


Letölteni ppt "Az előadás egy javaslat: Szövetkezzetek ez a jövő útja 1.A túlélésről... ember és emberiség a fenntartható létezés evolúciós elmélete 2.A történelem hajóján..."

Hasonló előadás


Google Hirdetések