Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

„XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 Az iskolarendszer hatékonyságának javítása – TÁMOP-3.1.1- 11/1.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "„XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 Az iskolarendszer hatékonyságának javítása – TÁMOP-3.1.1- 11/1."— Előadás másolata:

1 „XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / Az iskolarendszer hatékonyságának javítása – TÁMOP /1

2 „XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / Az iskolarendszer hatékonyságának javítása „XXI. Századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz”

3 „XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / A programról Konzorciumvezető: OFI, Partnerek: OH, Educatio, Időtartam: 36 hónap Cél: K+F tevékenységek az oktatás, iskolarendszer és az ágazati oktatásirányítás teljesítményének és hatékonyságának növelése OFI Az oktatás tartalmi követelménystandardjainak fejlesztése és implementációjuk támogatása Szakmai szolgáltatórendszer támogatása (TÁMOP höz kapcsolódó feladat) Komplex fejlesztési pilot programok (egész napos iskola) Az oktatásirányítás és döntéshozatal támogatása bizonyos kiemelt területeken (oktatásfinanszírozás, irányítás, eredményesség, méltányosság) Hatáselemzés és értékelés bizonyos kiemelt fejlesztési területeken (tehetséggondozás, felzárkóztatás, pedagógus továbbképzés)

4 „XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / Partnerek Educatio Óvoda-iskola átmenet segítése, hátránykompenzáció SNI terén új eszközök KIR fejlesztés Digitális tartalmak létrehozása, pedagógusok IKT kultúrájának fejlesztése OH Köznevelési információs rendszer megújítása Nemzeti Akkreditációs Központ felállítása Köznevelési Információs és Közösségi Portál fejlesztése

5 „XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / OFI 1. alprojekt Az oktatás tartalmi követelménystandardjainak fejlesztése és implementációjuk támogatása A fejlesztés fontos eleme, hogy az új tartalmi szabályozók mentén fejlesztett új kerettantervek és az implementációjukat segítő kerettantervi csomagok álljanak rendelkezésre, segítve ezzel intézményi szintű bevezetésüket, a pedagógusok munkáját. Ugyancsak az intézményi bevezetést, a pedagógusok munkáját támogatja az a fejlesztés, mely az új nevelési-oktatási programok lebonyolításához kapcsolódó taneszközök, eszközi elemek tipizálására, strukturálására fogalmaz meg javaslatokat. A kimeneti szabályozók fejlesztése a PDCA logika mentén történik. Az új fejlesztésű követelménystandardokkal összhangba kell hozni a kimeneti szabályozó rendszert is, ezért meghatározásra kerülnek az új kimeneti követelmények és a hozzájuk kapcsolódó mérési rendszer, mely a kipróbálás után lesz majd véglegesíthető.

6 „XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / OFI 2. alprojekt Szakmai szolgáltatórendszer támogatása A köznevelési törvény alapján, a pedagógiai-szakmai szolgáltatások feladatköre nem változik, továbbra is feladata a pedagógiai értékelés, a szaktanácsadás, a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése. A törvény szerint a pedagógiai- szakmai szolgáltatás országosan egységes szakmai irányítás mellett kell, hogy megvalósuljon. A TÁMOP 311. I ütem – elért eredményekkel (referencia intézmények köre), valamint az új tartalmi szabályozókkal, másfelől megalapozó kutatásokra, helyzetfelmérésre (pedagógusok szakmai fejlesztése, szakmai szolgáltatások intézményrendszere területek) épülve javaslat tétele a szakmai irányítás koordinációjára, működtetésére.

7 „XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / OFI 3. alprojekt Komplex pilot projektek megvalósítása és szakmai eredményességének nyomon követése, értékelése A meglévő pedagógiai rendszerleírások vizsgálatára, elemzésére alapozva javaslat a nevelési-oktatási programok (pedagógiai rendszerek) új keretrendszerére. Az ökoiskola nevelési-oktatási programjának megújítása. Az egész napos iskola nevelési-oktatási programjának megújítása. A felzárkóztatás nevelési-oktatási programjára, az általános iskola és a szakképzés közötti átmenet biztosítására javaslat kidolgozása. A tanórán kívüli foglalkozások (például: önkéntességre épülő és fenntartható iskolai jó gyakorlatok) feltérképezése, gyűjtése, tematizálása és közzététele, valamint a jó gyakorlatok átvételének nyomon követésére javaslat tétele.

8 „XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / OFI 4. alprojekt A köznevelési ágazati irányítási és a szakmapolitikai döntéshozatal fejlesztési támogatása Elemzések az oktatásirányítás és finanszírozás körében az alábbi területeken: az iskolafenntartás változásainak a közoktatásra gyakorolt hatásai; a közoktatás finanszírozásával kapcsolatos változások várható hatásai; a köznevelés szereplői együttműködésének fejlesztése a hatékonyság növelése érdekében a kötelező óvodáztatás korhatára kiterjesztésének várható hatásai; a tanulási utak elemzése középfokon; a hátránykompenzációra irányuló fejlesztések szakmai megalapozása a közoktatás minőségének és eredményességének vizsgálata. Elemzések az iskola belső világát alakító tényezők, az iskola nevelő szerepének fejlesztése érdekében. Elemzés a közoktatás eredményességi mutatóiról. A jogalkotás szakmai támogatása elemzésekkel, szakvélemények készítésével. Tudástár létrehozása, amely a köznevelési ágazati irányítási és szakmapolitikai döntések megalapozását segíti.

9 „XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / OFI 5. alprojekt Korábbi fejlesztések, programok hatásának vizsgálata és értékelése Kiemelt területeken az eddigi beavatkozások (jogi, finanszírozási, fejlesztési) komplex elemzése, értékelése és fejlesztési célú visszacsatolása. Ilyenek területek például: tehetséggondozás felzárkóztatás szakiskolai fejlesztési programok pedagógus-továbbképzés. Olyan programértékelések és hatásvizsgálatok, valamint ezek fejlesztési célú visszacsatolása, amelyek rámutatnak a programok és az oktatás eredményessége, minőségi javulása közötti összefüggésekre.

10 „XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / Miért fontos? Globális kihívások Az Európa 2020 stratégia fő célkitűzései egymáshoz kapcsolódva kívánják biztosítani a versenyképesség javítását, a foglalkoztatottság növelését. A közoktatással és szakképzéssel összefüggésben is kiemelt uniós célként jelenik meg, hogy a 20–64 évesek legalább 75%-a rendelkezzen munkahellyel, s az iskolából kimaradók aránya 10% alá csökkenjen. Magyarországon e két célérték 61%, illetve 11% körül volt 2011-ben. A stratégia oktatáshoz kapcsolódó céljaink megvalósítását elősegítő Oktatás és képzés 2020 program négy fő stratégiai célkitűzése: az egész életen át tartó tanulás és a mobilitás megvalósítása, az oktatás és a képzés minőségének és hatékonyságának a javítása, a méltányosság, a társadalmi kohézió és az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása, valamint az innováció és a kreativitás – a vállalkozói készségeket is beleértve – fejlesztése az oktatás és a képzés minden szintjén. A válság gazdasági és társadalmi kihívásaira reflektáló, a 2010 utáni gazdaságpolitikai prioritásokat kijelölő Széll Kálmán Tervben a legfontosabb célkitűzés az államadóság csökkentése a jelenlegi közel 80%-s szintről 2018-ig 50%-s szint alá, a foglalkoztatottsági szint javítása, valamint a minél nagyobb gazdasági növekedés elérése.

11 „XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / A legfontosabb cél a foglalkoztatás bővülése A Következő lépés címmel megjelent módosított Széll Kálmán Terv szerint a „magyar gazdaság növekedése és a foglalkoztatás bővülése szempontjából komoly akadályt jelent, hogy az oktatási rendszer kibocsátási szerkezete és minősége sok tekintetben eltér a munkaerőpiac tényleges igényeitől. A legfeljebb általános iskolát végzettek munkaerő-piaci részvétele igen alacsony, foglalkoztatási rátájuk több mint 20 százalékkal elmarad az EU átlagától. Az elmúlt évtizedek oktatási expanziójának hatására a leginkább hátrányos helyzetű – gyakran súlyos készségbeli hiányosságokkal rendelkező – gyermekek nagy számban kerültek ugyan be a szakiskolai képzésbe, de mivel a szakiskolák teljesítménye és hatékonysága fokozatosan romlott, a szakiskolákban az átlagosnál magasabb (közel 30 százalékos) a lemorzsolódás, és a belépő hátrányos helyzetű tanulók közel felének nem sikerül képesítést szereznie. Mindezek tükrében a legfontosabb cél a köznevelési rendszer minőségének és hatékonyságának javítása, ezen belül a képzettségi szint javítása, az iskolarendszerű oktatást végzettség nélkül elhagyók arányának csökkentése.”[1] [1] Forrás: A következő lépés. Széll Kálmán Terv o.

12 „XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / A népesség iskolázottsága A hazai népesség iskolai végzettségével kapcsolatos adatok – az európai országokban megfigyelhető tendenciákhoz – hasonlóan alakulnak. „A lakosság iskolázottságának mutatói folyamatosan javulnak ben még 32% volt a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya és 8% a diplomásoké. Ezek a mutatók 2005-ben 28%-ra és 14%-ra, 2008-ban 21%-ra és 18%-ra változtak[1]. A kilencvenes évek közép- és felsőfokú oktatásának gyors expanziója azt eredményezte, hogy a fiatalabb korosztályok iskolázottsága lényegesen magasabb az idősebbekénél, aminek hatása a munkaerőpiacon is jelentős. Magyarország – vállalása szerint – a évesek körében 10 % alá igyekszik csökkenteni a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező szakképzetlenek arányát, és 30% fölé szeretné emelni a felsőfokú végzettséggel illetve szakképzettséggel rendelkezők arányát a éves korosztályban. A jelenlegi szabályozási környezetben az MTA-KTI modellszámításai szerint 2020-ban a éves férfiak között 2, a nők között 3 százalékponttal lesz alacsonyabb a diplomások aránya a változatlan keretszámok mellett várhatóhoz képest. A éves diplomás férfiak aránya 3, a nőké 5 százalékponttal lehet kisebb. A teljes éves népességben a diplomások aránya 20 % körül várható 2020-ban. Ugyanakkor önmagában az iskolázottság emelkedése nem garancia a foglalkoztatás bővülésére, ehhez támogató szabályozási környezet és olyan kompetenciák kellenek, amelyek a munkahelyteremtést, vállalkozást is lehetővé teszik. [1] Jelentés a magyar közoktatásról o táblázat.

13 „XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / Néhány a projektben kiemelt kiemelt problématerület nemzetközi kontextusban Eredményesség, tehetséggondozás Egész napos iskola Pedagógusok értékelése

14 „XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / Tanulói eredményesség, méltányosság A magyar iskolarendszer nemzetközi szinten is igen differenciált. A évi PISA vizsgálatok szerint ugyan a magyar teljesítmények a matematikai és természettudományos képességek területén nem változtak, s bár javultak a szövegértés vonatkozásában a kétezres években, és szintén pozitív elmozdulás, hogy leginkább a legrosszabbul teljesítők eredményei javultak, mit sem változott azonban az iskolák közötti különbségek és a családi háttér befolyása a tanulói teljesítményekre. Magyarország azok közé az országok közé tartozik, ahol az iskolán belüli különbségek csekélyebb mértékűek, mint az OECD átlag, ugyanakkor az iskolák közötti különbségek jóval nagyobbak. A családi háttér és a tanulói teljesítmény közötti erős kapcsolat kirívóan magas más országokhoz képest, amely arra utal, hogy a magyar oktatási rendszerben nagy az egyenlőtlenség.[1] [1] PISA 2009 Összefoglaló jelentés Szövegértés tíz év távlatában, Oktatási Hivatal, Budapest

15 „XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / Kompetenciamérés eredmények 3. ábra: Kompetenciamérések – szövegértés Forrás: Országos kompetenciamérés 2011, Országos jelentés NEFMI, OH 2011.

16 „XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / PISA eredmények Forrás: PISA2009 Összefoglaló jelentés, OH, 2010

17 „XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / PISA vizsgálat tanulsága Nem támasztható alá semmilyen tudományos ténnyel az a népi tévképzet, miszerint minél korábban szét kell a gyerekeket válogatni és mindenkinek a megfelelő képzést adni, annál inkább gondozzuk a tehetséget. A gyakorlat ezzel szemben azt mutatja, hogy minél korábbi az elkülönítés, annál nagyobb – a reflektálatlan és differenciálatlan pedagógia révén is - a társadalmi háttér szerinti különbség és annál kisebb az esélye annak, hogy a gyerekekben rejlő képességek a családi háttértől függetlenül kibontakozhatnak. Ezáltal egyre nagyobb különbségek alakulnak ki és az oktatás összteljesítménye elmarad a várttól. A PISA vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy azokban az országokban, ahol többet költenek iskola előtti nevelésre, és ahol többen járnak óvodába, ott jobbak az eredmények. A finn oktatás színvonalát akkor közelíthetjük meg, ha az erőforrásokat nem a közoktatás felsőbb szintjeire, hanem a korai szakaszra összpontosítjuk. Amennyiben a magyar iskolarendszer 20 év alatt elérné a finn szintet, az a most született generáció életében közel hatévnyi GDP többletet termelne (ez sok tízezer milliárd forint).

18 „XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / Egész napos iskola Az új tartalmi szabályozók a tanulók személyiségének és tudásának komplex fejlesztését helyezik a középpontba, amelynek legeredményesebb eszközét az olyan nevelési- oktatási programok jelentik, amelyek az iskolai életet egészében kezelik, azaz nem kizárólag a tanórákra koncentrálnak, hanem a nevelés –oktatás részének tekintik a tanórán kívül az iskolában eltöltött időt is. Ilyen komplex nevelési-oktatási programok kidolgozása elsősorban azokon a területeken szükséges, amelyek fejlesztése az elmúlt években elmaradt, vagy háttérbe szorult. Az Európai Unió prioritásaival összhangban a fejlesztések elsősorban a természettudományos oktatásra, a művészeti nevelésre, a környezeti fenntarthatóság szempontjainak érvényesülésére, és a gyakorlati életre nevelésre irányulnak. A nevelési-oktatási program egy olyan komplex rendszert kínál az iskolai szereplők számára, amely magában foglalja az eredményes bevezetéshez és alkalmazáshoz szükséges támogató elemeket.

19 „XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / Egész napos iskola az iskolarendszer minőségének javulása érdekében (Németország – Ganztagsschule) Németországban az oktatáspolitika egyik válasza az volt a PISA-sokkra, hogy "A jövő oktatása és nevelése" néven szövetségi programot (Zukunft Bildung und Betreuung) indítottak 2003-ban, melytől az iskolarendszer minőségi javulását várták. Ennek keretein belül az elmúlt évtizedben valósult meg az egész napos oktatás kiterjesztése. Míg 2007-ben az alapfokú iskolába járó diákok mindössze 2,7%-a vett részt ilyen programban, ez az arány 2008-ra 18,9 %-ra nőtt, ma pedig már a diákok közel fele tanul egész napos iskolában. Ezekben az intézményekben a délutáni tanórán kívüli tevékenységek szorosan kapcsolódnak a délelőtti tanuláshoz. Délután azonban nincs klasszikus tanítás. Segítenek a diákoknak a házi feladataik megoldásában, és vannak különféle sport- és kreatív programok, amelyeket az iskolai tantervvel összhangban terveznek meg. Az iskolákban mindenhol csak választható az egész napos oktatási forma. Egy 2008-ban készült reprezentatív felmérés szerint a szülők háromnegyede támogatta Németországban az egész napos iskolát, egy másik, 2009-es kutatás eredményei pedig azt mutatták, hogy a megkérdezettek 53%-a szerint minden alapfokú iskolának egész napos iskolaként kellene működnie az országban. Igazolhatóan pozitív hatásokat a tanulók magatartása terén tudtak kimutatni, a továbbtanulásnál nem. Viszont az egyértelműen igazolódott, hogy az egész napos oktatásban részt vevő diákok viselkedése kevésbé problémás, mint azon iskolatársaiké, akik csak a délelőttöt töltik az iskolában. Ezen túl pedig a családi légkörre is kimutathatóan pozitív hatása volt az egész napos iskolában való tanulásnak.

20 „XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / Kiterjesztett szolgáltatások – általában nem ingyen (Anglia - Extended school) Az Egyesült Királyságban nagyjából a némettel egy időben indult program célja az volt, hogy a helyi közösség számára az iskola legyen képes szélesebb szolgáltatásokat is nyújtani, vagyis ne csupán oktassa a diákokat, hanem tanórán kívüli tevékenységekkel, sőt szociális és egészségügyi szolgáltatásokkal is célozza meg a családokat. A sajátos nevelési igényű diákok extra fejlesztést, a házi feladatok elkészítésében segítségre szorulók korrepetálást vehetnek igénybe, de hagyományosabb sport- és művészeti foglalkozások is megtalálhatóak ezen iskolák palettáján. Az iskoláknak és fenntartóiknak nagy szabadságuk van a kiterjesztett szolgáltatások körének meghatározásában, és ezek többnyire nem is ingyenesek, ám a rászorulók számára vannak támogatások, akár a díjak 100%-áig terjedően. A program értékelése során kimutatták, hogy azok a diákok, akik részt vesznek tanórán kívüli tevékenységekben, jobb eredményeket érnek el az iskolában, mint korábbi tanéveik során, amikor ilyen lehetőségük még nem volt.

21 „XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / Kulcsszereplő a pedagógus A tudásalapú gazdaság és társadalom igényeihez igazodó oktatási rendszer hatékonyságának kulcsszereplője a pedagógus. Ezt az összefüggést a nemzetközi iskolai tudásmérések (PISA, TIMSS, PIRLS) rendszeresen igazolják. Ezért a pedagógusok képzése, továbbképzése, folyamatos szakmai segítése, motiválása, szakmai előmenetelének biztosítása (életpálya-modell) az oktatási rendszer eredményességének és hatékonyságának szempontjából meghatározó jelentőséggel bír.

22 „XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / Az értékelés aspektusai MIT? A pedagógusértékelés elsősorban a tanítás tevékenységére koncentrál, ilyenek a tervezés, felkészülés, osztálytermi környezet és tanítási módszerek. Ugyanakkor tárgya lehet az iskola fejlődéséhez való hozzájárulás vagy a szakmai továbbképzésben való részvétel. MILYEN CÉLBÓL? fejlesztés, támogatás elszámoltathatóság Kimenet: Teljesítmény visszacsatolás, személyes fejlesztési terv, pénzügyi és egyéb jutalmak. HOGYAN? Függ attól, hogy mit értékelünk (módszert, standardokat, szándékot, tudást, készséget). Módszermix: önértékelés, osztálytermi megfigyelés, portfolio. A tanár osztálytermi munkájára kell hogy fókuszáljon. Kapcsolódnia kell a tanári szakma standardjaihoz. Egyszerre lehet fejlesztési és elszámoltatási célja. Jól képzett és gyakorlott értékelő társakra (peer) van szükség. KIKKEL? Az értékelési folyamatba bevonják a legfontosabb stakeholdereket, mint a szülőket, tanulókat, pedagógusokat, iskolaigazgatókat, szakszervezeteket, oktatási adminisztrációt és döntéshozókat. Forrás: Teacher Evaluation. A Conceptual Framework and examples of Country Practices. OECD, 2009 Pedagógus értékelés…2011. november 24. Lannert Judit

23 „XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / Elszámoltathatóság és a támogató fejlesztés célja közötti ellentét TÁMOGATÓ-FEJLESZTŐ Nem fenyegető értékelési környezet A kölcsönös visszacsatolás kultúrája Világos egyéni és közösségi célok a tanítás javítására, az iskolai célokban való egyetértés Egyszerű értékelési eszközök, mint az önértékelés, osztálytermi megfigyelés és strukturált interjúk Támogató iskolavezetés Lehetőség a tanári kompetencia fejlesztésére A tanárértékelés az iskolai önértékelés és minőségbiztosítás része ELSZÁMOLTATHATÓSÁG Független és objektív teljesítménymérés Országos standardok és kritériumok Külső értékelés is van Jól megalapozott szabályok az értékelés következményeit illetően Világos egyéni célok a pedagógus teljesítmény minden aspektusát illetően. Jól képzett, kompetens értékelők A fellebbezésre, ismétlésre lehetőség van. Ha a pedagógusnak azzal kell szembenézni, hogy az értékelés eredménye hatással lehet a bérére és előrejutására, akkor nem lesz érdekelt, hogy a fejlesztéséhez szükséges gyengeségeit őszintén feltárja. Így a támogató, fejlesztő funkciója az értékelésnek sérül. Pedagógus értékelés…2011. november 24. Lannert Judit

24 „XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / Amit értékelnek - Tervezés és felkészülés: a pedagógiai és tartalmi/tárgyi tudás demonstrálása, a tanulókról való tudás demonstrálása, tanítási célok kiválasztása, koherens oktatási módszerek kialakítása, a tanulók értékelése - Osztálytermi környezet: elfogadó és harmonikus környezet kialakítása, tanulási kultúra megteremtése, osztálytermi folyamatok menedzselése, a tanulói viselkedés kezelése és a fizikai tér megszervezése Oktatás: világos és pontos kommunikáció, kérdező és megvitató technikák alkalmazása, a tanulók bevonása a tanulási folyamatba, visszajelzés adása számukra, rugalmasság és érzékenység felmutatása - Szakmai felelősség: a tanításra való reflektálás,a tanulói fejlődés pontos dokumentálása, a családdal való kommunikálás, az iskola és a közösség munkájához való hozzájárulás, fejlődő és növekvő szakmai tudás, professzionalizmus A pedagógusértékelési eljárás során értékelési kritériumokat állítanak fel (egy-egy területen többet is), hogy meghatározzák az egyéni tanár teljesítményének szintjét minden értékelt területen. Általában: nem megfelelő, alap, professzionális, kiemelkedő fokozatokat használnak. A kiemelkedőkre gyakran kvótát használnak, elkerülendő, hogy mindenkit, vagy túl sok pedagógust odasoroljanak. Forrás: Danielson‟s Framework for Teaching (1996, 2007), Pedagógus értékelés…2011. november 24. Lannert Judit

25 „XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / Az értékelés eszközei Osztálytermi megfigyelés: a leggyakrabban használt módszer Egyéni interjúk: itt azt vizsgálják, hogy a pedagógus az általa felállított célokat mennyire tudta megközelíteni Önértékelés: a pedagógus saját munkájára reflektál, értékeli Tanári portfolio: óratervek, tanulói munkák,stb. A pedagógusi teljesítmény standardizált formái néhány dimenzióban:standardizált formában követik a tanár teljesítményét bizonyos területeken. Tanári teszt: pl. versenyvizsga is lehet ilyen. Tanulói teljesítmények: a legnagyobb hátránya, hogy a tanulók fejlődése több tényezőtől függ, nem lehet egy tanárnak tulajdonítani a fejlődést vagy romlást. A hozzáadott érték alapú fejlődés megbízhatóbb eszköz. Teszt alapú elszámoltathatósági rendszer: nem szándékolt negatív következmény lehet a magas tét miatt a csalás, vagy tesztre tanítás. Éppen ezért az ilyen rendszerek inkább iskolai értékelésre, mint egyéni teljesítmény értékelésére alkalmasak. Tanulói és szülői felmérések:egyaránt használják iskolai és egyéni tanári teljesítmény értékeléshez Pedagógus értékelés…2011. november 24. Lannert Judit

26 „XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / A pedagógusok szerint fontos értékelési szempontok Pedagógus értékelés…2011. november 24. Lannert Judit

27 „XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / Európai iskola és pedagógusértékelési modellek Angolszász modell: az értékelésnél nagy hangsúly helyeződik a tanulói teljesítményekre, folyamatos külső iskolaértékelés zajlik a tanfelügyelet révén. Az iskolai és pedagógusi értékelés elkülönül. A pedagógusok választhatják meg, hogy a magasabb bérskála reményében megmérettetik-e magukat külső értékeléssel. Skandinávia: a fenntartó értékeli az iskolát és a pedagógusokat is, ha kell, ebből a szempontból fontos a tanulói vélemény és a tanulói teljesítmény alakulása (országos kompetenciamérés, tantárgyi mérés, hiányzások követése) Kontinentális modell: tanfelügyelet működik, ami az iskolák külső értékelését jelenti, a pedagógusokat viszont az iskolaigazgató értékeli – nem standard módon. Országos standard tanulói teljesítménymérés nem jellemző, illetve nem használják a pedagógus és iskola értékeléshez. Dél-Európa: nincs külső értékelés, alapvetően az iskolán belül zajlik a nem standard értékelése a pedagógusnak, de ez gyakran nem történik meg. Közép-Kelet-Európa: a mediterrán országokhoz hasonlóan főleg belső és nem standard értékelés zajlott, a kilencvenes évek végétől az elszámoltathatósággal és oktatási reformokkal együtt megjelenik az életpályamodell (Litvánia, Lengyelország), amelynek eleme az is, hogy a pedagógusok külső és standard kritériumok alapján értékelődjenek, elsősorban a szakmai alkalmasság és a pályán maradás tekintetében. Pedagógus értékelés…2011. november 24. Lannert Judit

28 „XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / Köszönöm a figyelmet. Pedagógus értékelés…2011. november 24. Lannert Judit


Letölteni ppt "„XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 Az iskolarendszer hatékonyságának javítása – TÁMOP-3.1.1- 11/1."

Hasonló előadás


Google Hirdetések