Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A MEGYEI TERVEZÉS HÁTRALÉVŐ FELADATAI

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A MEGYEI TERVEZÉS HÁTRALÉVŐ FELADATAI"— Előadás másolata:

1 A MEGYEI TERVEZÉS HÁTRALÉVŐ FELADATAI
Veszprém, szeptember 26. A MEGYEI TERVEZÉS HÁTRALÉVŐ FELADATAI Chikán Márton tervező-elemző Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

2 A megyei tervezési folyamat lépései
Megyei szintű helyzetfeltáró dokumentum elkészítése (2012-ben elkészült) Megyei területfejlesztési koncepció elkészítése (2014. április végéig elkészült) Megyei területfejlesztési program elkészítése (2014. július 31-ig a miniszteri állásfoglalást megszerezte) A közötti uniós programozási időszak tervezését segítő megyei integrált területi program elkészítése (határidő: október 31.) Partnerség biztosítása Területi koordináció ellátása Uniós forrásból támogatandó megyei projektötletek gyűjtése A tervezési folyamat fő célja, hogy annak végeztével a megyék sajátos fejlesztési szükségleteik alapján kijelöljék azokat a legfontosabb, TOP forrásokból, illetve ágazati OP-k forrásaiból finanszírozható kiemelt területfejlesztési célkitűzéseiket és fejlesztéseiket (projektek vagy több projektből álló projektcsomagok), amelyekre ráépülhet a fejlesztési projektcsomagok, projektek továbbfejlesztése, azaz azok tartalmi kidolgozása, részletezése.

3 A megyei tervezési folyamat során elkészítendő dokumentumok összefüggései

4 A megyei integrált területi program (ITP) elkészítése
A folyamat kulcseleme a TOP forrásaira tervezett projektcsomagok végleges összeállítása, azaz: Célzott projektfejlesztés végrehajtása a megye teljes területén A TOP kereteiből között finanszírozni tervezett projektek megjelölése - Excel formátumú projektösszesítő táblázatban, később az LLTK által fejlesztett online felületen Ezen belül az első két évben megvalósítani tervezett projektek körének meghatározása - Excel formátumú projektösszesítő táblázatban, később az LLTK által fejlesztett online felületen Az első két évben tervezett projektekre, a megye forráskeretének 40 %-áig az ITP sablon mellékletét képező Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány (EMT) kidolgozása E folyamat célja, hogy a legfontosabb megyei fejlesztési projektek olyan kidolgozottsági szintre jussanak, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy a tervezési folyamat lezárásával, 2015 I. negyedévére, szükség esetén célzott projekt-előkészítést követően (utóbbi elsősorban a műszaki tervelőkészítést jelenti) a TOP- ból megvalósítható fejlesztésekké váljanak.

5 A megyei ITP kidolgozásának főbb szempontjai
A megye/megyei jogú város szintjén a megye/megyei jogú város ITP forrásarányának nagyságrendjében indikátor (eredmény és kimeneti mutatók) vállalások megtétele. Az ITP-ben egymásra épülő projektcsomagok kijelölése, melyek térségi gazdaságélénkítő, foglalkoztatást bővítő hatása és térségi területfejlesztési hatása a legnagyobb. A különböző projekteket projektcsomagokba szükséges rendezni. Ezek lényege, hogy területileg és/vagy tematikusan kapcsolódó projekteket tartalmaznak. Az integrált projektcsomag tartalmaz egy kulcs vagy vezér projektet, amely az integráltság és integritás magját jelenti, és közvetlen erre és/vagy kölcsönösen egymásra épülnek a támogató projektek, amelyek a TOP bármely intézkedéséhez kapcsolódhatnak (a megye számára biztosított keretösszeg erejéig). A tematikus projektcsomag azonos beavatkozási célt, logikát szolgáló, azonos típusú, tartalmú projektek, egyedi pontszerű fejlesztések (főként közfeladatoknál pl. egészségügyi alapinfrastruktúra, óvoda-bölcsőde fejlesztések összessége. Az ITP projektcsomagban a kulcsprojektek kiemelt fontosságúak, ezek adják a város fejlesztésének fő irányait – összhangban az ITS és a TOP kiemelt céljaival – a as tervezési időszakban. Érdemes erre a célra egy jelentős értékű és értéktermelő képességű integrált projektet (lásd magyarázat alább) választani, ami komplexitásánál fogva gerjeszti maga körül és az egész városra kiterjesztve az egyéb pontszerű fejlesztési igényeket és a vonalas infrastruktúra támogatást. Egyéb, ágazati OP-hoz kapcsolódó fejlesztési projekt vagy projektcsomag esetén a TOP-on túlmutató fejlesztési elemek megjelölése. A túligény miatt a projektek között megvalósítási sorrend felállítása. A sorrend kialakítását a megyei önkormányzatoknak tervezés- koordinációs szerepkörükből adódóan az érintett települések bevonásával, egyeztetve szükséges kialakítani. Az ITP-t ugyan a források 100 %-ára szükséges tervezni, de a hatékony és gördülékeny abszorpció miatt javasolt (körülbelül az indikatív források 150%-ának erejéig) tartalék lista kialakítása. A tartaléklistát az ITP részét képező projektlistában kell rögzíteni. A megyei integrált területi program nem terjed ki a megyei jogú városok (MJV-k) fejlesztési elképzeléseire. A MJV-k integrált településfejlesztési programjaikat önállóan, Integrált Településfejlesztési Stratégiájuk (ITS) alapján, de a megyei területfejlesztési koncepcióhoz és programhoz illeszkedve, a megyékkel együttműködésben dolgozzák ki.

6 A megyei ITP FELÉPÍTÉSE
KONKRÉT PROJEKTEK!!! KONKRÉT PROJEKTEK!!! A programcsomagok tematikusan integrálódnak NEM területi alapon. A csomagok közötti integráltság területi alapon valósul meg, nem közvetlenül.

7 ITP fejlesztés – az integráltság biztosítása
Érdemes a kiválasztott kulcsprojekthez viszonyítani a további kapcsolódó fejlesztéseket, amelyek beemelése igazolható önmagukban és a kulcsprojekthez való viszonyukon keresztül is. Az integráltságot támasztja alá a függőségi viszonyok vizsgálata. Bizonyos fejlesztések csak úgy értelmezhetőek, hogy egy másik fejlesztés megvalósul, és annak léte igazolja, illetve szükségessé teszi (részben vagy egészben) az adott projekt megvalósulását. A szinergiavizsgálat eredményeként kimutatható, hogy a projektek együttesen jóval erősebb fejlesztő hatást képesek elérni, mint egyedileg, egymástól függetlenül és egymást kioltó hatások nem érvényesülnek. A gazdasági jellegű kulcsprojektek esetében szükséges az ágazati programokhoz való illeszkedés vizsgálata. Az igényfelmérés képes a helyi tapasztalatokból kikövetkeztetett szükségletekre alapozott fejlesztési döntéseket lakossági véleménnyel alátámasztani. Ez az ITP esetében nem kérdőíves felmérést jelent, hanem a komplex terv elemeinek véleményezését pl. az interneten és/vagy egy, az idősek számára is elérhető helyi lapon keresztül.

8 ITP fejlesztés – PÉNZÜGYI TERVEZÉS
Az ITP tartalmi összeállítását megelőzően fontos ismerni az adott intézkedésekből potenciálisan finanszírozható projektek hozzávetőleges költségét, ami egy alapszintű előkészítettséget feltételez. Az adott intézkedésen belül a projektek prioritási sorrendbe kerülnek és a forráskeret kimerítésének határán egy markáns határvonal rajzolódik ki. Az integrált projektek esetében a nem megosztható költségek az integrált projekt jellegéből adódó intézkedés forráskeretét terhelik. Az ITP pénzügyi táblája egy Excel fájl, aminek minden munkalapja egy külön TOP prioritás, mert ezen a szinten adottak a forráskeretek, ugyanakkor a rendelkezésre álló források tervezése és nyilvántartása intézkedés szinten javasolt. Az ITP prioritásonkénti forrásfelhasználása mellett szükséges a pénzügyi tábla összehangolása a program ütemezésének táblázatával. Az alapadatok feltöltése után a pénzügyi tábla nem csupán a tervezésnél, de a program menedzsment során is kulcsfontosságú. Ennek segítségével követhető a támogatási keret lekötöttsége, a forráskeret „fogyasztásának” üteme, a költségvetés egyenlege.

9 ITP fejlesztés – A végrehajtás menete – Egy lehetséges forgatókönyv
Az ITP háttérdokumentum elkészítése és áttekintése után az ITP elfogadásra kerül, a TOP-hoz való illeszkedés tekintetében a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter részéről, végrehajtási szempontból az Irányító Hatóság részéről. Az elfogadott ITP dokumentum képezi a TOP források felhasználásának jogi hátterét egy keretszerződés formájában. A szerződés az IH és az ITP gazda között kerül megkötésre. Az ITP tartalmának végrehajtása projektenként megkötött támogatási szerződésen alapul. A projektek befogadása az ITP-hez való illeszkedésen (integráció) és az egyedi projektszintű elbíráláson múlik. Az egyes projektek előkészítése a támogatási szerződés megkötéséhez képest hamarabb megkezdhető saját felelősségre. Az ITP végrehajtás során a TOP forráskerettel rendelkező területi szereplő rendszeres időközönként és a program lezárásaként beszámolót készít.

10 ITP fejlesztés – A MENEDZSMENT
Az ITP-t az IH által jóváhagyott menedzsment szervezet (munkaszervezet) hajtja végre. A helyi szintű döntéshozatal a megye, illetve a megyei jogú városok közgyűlése által felhatalmazott bizottságok és végül a közgyűlés feladata. A megyei gazdaságfejlesztési és településfejlesztési részprogramok esetében a munkaszervezet javasolt formája a megyei önkormányzaton belül létrehozott munkaszervezet. A program menedzsment nem csupán az ITP háttérdokumentum tartalmának mechanikus végrehajtását jelenti, hanem az időközben bekövetkező változások kezelése és az időben még távolabb eső projektek pontosítása és támogatási csatornába terelése is a feladata. A projektgazdák felelőssége, hogy megalapozott tervezéssel majd teljesítéssel biztosítsák az operatív program eredményeit. Az Irányító Hatóság az elvárások súlyának megfelelő kiemelt figyelemmel kívánja kísérni a projektek előrehaladását és az indikátorértékek megvalósulását.

11 AZ itp struktúrája – a sablon részei
1. Az Integrált területi program (ITP) készítésének célja, tervezésének körülményei 2. Az integrált területi program (ITP) stratégiája és beavatkozási logikája 2.1. ITP beavatkozási logikája és struktúrája 2.2. Az integrált területi program viszonya az uniós, nemzeti és megyei fejlesztési dokumentumokhoz A Illeszkedés és hozzájárulás a megyei területfejlesztési koncepcióhoz, programhoz és célkitűzésekhez Illeszkedés és hozzájárulás a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban rögzített uniós és nemzeti célkitűzésekhez 2.3 Területi célokhoz és térségi fejlesztési szükségletekhez való hozzájárulás 2.4. Az ITP külső kapcsolatrendszere 3. ITP projektcsomagok leírása 3.1. [Projektcsomag megnevezése] projektcsomag A) Projektcsomag sorszáma, megnevezése B) Projektcsomag célja, tartalma, tervezett beavatkozások, projektek és a várt eredmények C) A projektcsomaghoz kapcsolódó kimeneti mutatók 4. A horizontális elvek érvényesülése az ITP fejlesztéseiben 5. Kockázatelemzés 6. Az ITP végrehajtásának módja

12 Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányok (EMT) tervezése
Az Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány (EMT) célja Egyrészt: az operatív program tervezői számára olyan információkat szolgáltasson a tervezett fejlesztésekkel kapcsolatban, amelyek betekintést engednek az előkészítés alatt álló és a megye szempontjából legfontosabbnak ítélt projektek részletesebb szakmai tartalmába, hozzájárulva e fejlesztések megalapozásához, a magasabb szintű (koncepcionális és stratégiai) dokumentumokhoz való illeszkedésük biztosításához. Másrészt: a döntéshozók számára elegendő információt szolgáltasson annak megítéléséhez, hogy a projekt valós probléma megoldását célozza, illeszkedik a TOP céljaihoz, megfelelő műszaki és szakmai tartalommal bír, társadalmi hasznai jogossá teszik a támogatást, pénzügyileg végiggondolt és a támogatási szabályoknak megfelel. Az EMT részeként a tervezett tevékenységeket, projekttartalmat, műszaki tartalmat a rendelkezésre álló információk alapján a lehető legrészletesebben meg kell adni, hiszen csak ez alapján ítélhető meg a projekt TOP illeszkedése, tartalma, a költség-becslések realitása és az, hogy a tervezett műszaki tartalom megfelelően szolgálja-e ki célkitűzések eléréséhez szükséges szakmai tartalmat, illetve üzleti tervet. Az EMT-k elkészítési határideje az első két évben tervezett fejlesztésekre, a megyei forráskeret 40 %-áig: szeptember 30., míg a minőségbiztosítást követő végső anyag esetében október 31.

13 Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány
Az Emt-k szükséges adattartalma (Adattípusok) Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány A tevékenység alapadatai: megnevezés, vonatkozó TOP intézkedés, vonatkozó indikátor, helyszín, időtartam, stb… Konzorciumi partner alapadatai: név, székhely, vonatkozó költség, stb… Alapadatok: érintett megye neve, forrásallokáció… Projektgazda alapadatai: név, székhely, kapcsolattartó, stb… A projekt részletes adatai: cím, összköltség, cél, helyszín, célcsoport, stb… Intézkedés-specifikus adatok (adott esetben): Pl. alapítás ideje, fenntartó, akcióterület lakosságszáma, stb…

14 Kapcsolódás a megyei integrált területi programhoz
AZ Ágazati Operatív Programokhoz kapcsolódó megyei fejlesztések tervezése A tervezett ágazati projektek a megyék és megyei jogú városok integrált területi programjaihoz kapcsolódnak, de annak nem részei. A tervezett ágazati fejlesztéseket tartalmazó dokumentumot önállóan, az integrált területi programhoz képest kevésbé részletesen szükséges kidolgozni. A dokumentum célja, hogy bemutassa a megyék és megyei jogú városok részéről szükségesnek tartott, ágazati operatív programokból finanszírozható projektjavaslatokat, megadva a projektcsomagok és projektek tartalmi elemeit és becsült költségigényét. 4. A dokumentumot az érintett ágazati operatív programok szerinti szerkezetben, az egyes tematikai blokkokat ágazati operatív programonként szükséges kidolgozni (ágazati operatív programonként ismétlődnek a blokkok.) az alábbi szempontok szerint: Illeszkedés és hozzájárulás a megyei területfejlesztési stratégiához és célkitűzésekhez Illeszkedés és hozzájárulás az ágazati stratégiai célkitűzésekhez és ágazati operatív programokban rögzített uniós és nemzeti célkitűzésekhez Kapcsolódás a megyei integrált területi programhoz

15 AZ Ágazati Operatív Programokhoz kapcsolódó megyei fejlesztések – a sablon felépítése
Ágazati operatív programonként: A tervezett ágazati fejlesztések illeszkedése az ágazati és megyei célkitűzésekhez 1.1. Illeszkedés és hozzájárulás a megyei területfejlesztési célkitűzésekhez 1.2. Kapcsolódás a megyei/megyei jogú városi integrált területi programokhoz 1.3. Illeszkedés és hozzájárulás az ágazati stratégiai célkitűzésekhez és ágazati operatív programokban rögzített uniós és nemzeti célkitűzésekhez 2. Projekt(csomagok) bemutatása 2.1. Ágazati OP forrásaira tervezett projektcsomag 2.2. Projekt(csomag) célja 2.3. Projekt(csomag) rövid tartalma 2.4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei 3. A megyei/megyei jogú városi integrált területi programokhoz kapcsolódóan tervezett ágazati fejlesztések

16 FŐBB TARTALMI ELEMEK AZ EMT részét képező PROJEKTLISTA KIJELÖLT PROJEKTjeinEK VONATKOZÁSÁBAN
Projektek/projektcsomagok részletes műszaki tartalma (projektelemenként); Kedvezményezettek projektelem szintű azonosítása; Kedvezményezettek önerő vállalási képessége – a fő kockázati tényező: támogatási intenzitás??? Tulajdonviszonyok feltérképezése; Projekt/projektcsomag megvalósításához szükséges előkészítési tevékenységek tételes azonosítása és azok költségigényének bemutatása A projektösszesítő táblázatba mindennek gazdaságfejlesztési és településfejlesztési blokk szerinti feltöltése E két blokk szerinti projektcsomagok, projektek közötti kapcsolódás esetén, azaz ha ezek integrált módon, de legalábbis egymáshoz kapcsolódva valósulnak meg, az ITP-ben e kapcsolódás jelölése Opcionálisan az ágazati OP-k forrásaira tervezett, lehetőség szerint a megyei integrált területi programokhoz kapcsolódó projektek bemutatása (tervezett ágazati fejlesztések című dokumentum)

17 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "A MEGYEI TERVEZÉS HÁTRALÉVŐ FELADATAI"

Hasonló előadás


Google Hirdetések