Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szeged az első világháborúban. Előzmények  Szegedi nagy árvíz pusztítása (1879)  Márciusban a víz körbevette és elöntötte a várost. 6800 házból 262.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szeged az első világháborúban. Előzmények  Szegedi nagy árvíz pusztítása (1879)  Márciusban a víz körbevette és elöntötte a várost. 6800 házból 262."— Előadás másolata:

1 Szeged az első világháborúban

2 Előzmények  Szegedi nagy árvíz pusztítása (1879)  Márciusban a víz körbevette és elöntötte a várost házból 262 marad lakható Ft kárt állapítanak meg. Az árvízben a halottak száma 170 fő.  Az év végén Lechenr Lajos benyújtja Szeged újjáépítési tervét.  A Víz után  Szeged és Újszeged újraegyesül, és 5 millió Ft államkölcsönt kap a középítményekre, a kárt szenvedett háztulajdonosok 10 milliót új ház építésére.  Átadják a közúti hidat.  I. Ferenc József megszemléli az újjáépített várost, megnyitja az új színházépületet, a Somogyi-könyvtárat.

3 Előzmények Megindul a nagyvárossá fejődés  Elindul a lóvasúti forgalom.  22 gyár van a városban, köztük a jelentős a Szegedi Kenderfonógyár Rt., a Gyufagyár, a Pick Rt. Szeged: malomipari, húsfeldolgozó és textilipari központ, jelentős építőiparral.  1890: Szeged polgári népessége fő.  A Szegedi Híradó 1893-as kimutatása szerint a városnak kat. Hold földje bérlőnek van kiadva.  1900: Szeged népessége fő. o 40 ezer hold hatezer bérlő használatában van.

4 Előzmények  Szeged kereskedelmi központ:  Menetrendszerű tiszai gőzhajózás  Vasúti központ (Nagyvárad-Fiume, Bécs-Temesvár vasútvonalak találkozópontja)  Régió központ bankjaival, iskoláival, hivatalaival, laktanyáival  A nagymértékű fejlődésnek egy évszázadra vetett véget az első világháború.

5 Szeged  Szeged az első világháborúban   július 28. után Szegedről közel 20 ezer katona megy a frontokra, a csapatok megindultak délre  Általános mozgósítás  o Június 23. – július: Az első isonzói csatában a 46. gyalogezred 1750 fős állománya 439-re csökken. A veszteség 76%-os.  1917  A sorozatos vereség hatására a gazdaság meggyengül, a közszükségleti cikkek ára 500%-kal emelkedik.  1918  Az ország paprikatermelése Szeged környékére korlátozódott, az év rekord termést hozott, 12,6 ezer mázsát.

6 Szeged   Az általános politikai sztrájk (12 ezer fő) általános választójogot és a közellátás javítását követeli. A közgyűlés pedig a dualizmus rendszerének megszüntetését, a független, demokratikus Magyarországot követeli.  A sorozatos sztrájkok hatására megalakul a Szegedi Nemzeti Tanács, Becsey Károly elnökletével, tagjai a Károlyi-párt, a Radikális Párt, a Szociáldemokrata Párt soraiból kerültek ki, nem forradalmat, hanem békét akartak.  A városvezetés is csatlakozott a Nemzeti Tanácshoz és megszervezték a Munkástanácsot. (november)  A szerb katonaság megszállta Újszegedet. (November 24.)  A belgrádi konvenció alapján francia katonaság szállja meg Szegedet. (December 31.)

7 A szegedi utászok állásépítése Sebesültek a feketeházi hadikórházban

8 Következmények  Közvetlen következmények  A napi kenyérfejadag 10 dkg.  Zár alá veszik az élelmiszerkészleteket.  1919 április 15. A franciák elzárják a várost a Tanácsköztársaságtól.  1919 május 28. Megszervezik az ellenkormányt.  A szakszervezetek általános sztrájkot hirdettek, követelik a munkáshatalom visszaállítását.  1919 július 13. Horthy Miklóst az Ábrahám-kormány kinevezi a Nemzeti Hadsereg parancsnokává.  A Nemzeti hadsereg egységei elindulnak a Dunántúlra.  A szegedi Ábrahám-kormány lemond a Friedrich-kormány javára.  1920 június 4. A trianoni békében megvont déli határ elvágta Szegedet a bácskai és bánáti jelentős városai és falusi kereskedelmi kapcsolataitól. Elvesztette Magyarország legjelentősebb kukoricatermelő területeit és sertéstenyésztő területeit.

9 Következmények  15 hónapi szünet után a régi önkormányzat helyreáll, a városi közgyűlés összeül.  December 31.: Szeged népessége fő. Területe kh. Szeged kiterjedése 814 km 2. A tanyák 16 kapitánysághoz tartoztak.   augusztus 20/21. Éjjel a magyar csapatok az eddigi szerb megszállás alatt lévő Újszegedre bevonulnak.  Hosszú távú következmények  A város elvesztette iparának hátországát: Bácskát, Bánátot és a Temes-vidéket.  Az ipari termelés a piacokat elveszítve visszaesik.  A városi föld közel 70 ezer holdat tett ki.  A város ekkor kapcsolta be a tanyavilágot forgalmába.  Megszűnt közlekedési csomópont szerepe.  Horthy kedvenc városaként állami támogatást kapott: egyetemi, egyházmegyei központ lett – jelentős a városi építkezés.

10 Következmények  Speyer-kölcsön  bankok helyzete stabilizálódnak.  1928: Kendergyári sztrájk  a korszak legnagyobb munkabeszüntetése  1929: Nagy gazdasági válság  a textilipar megroppan Szegeden.  Források  francia-katonak-szegeden-1.-resz.html francia-katonak-szegeden-1.-resz.html  francia-katonak-szegeden-3.-resz.html francia-katonak-szegeden-3.-resz.html  francia-katonak-szegeden-4.-resz.html francia-katonak-szegeden-4.-resz.html  francia-katonak-szegeden-5.-resz.html francia-katonak-szegeden-5.-resz.html  ed_tortenete_3_2/pages/015_szeged_a_vilaghaboruban.htm ed_tortenete_3_2/pages/015_szeged_a_vilaghaboruban.htm


Letölteni ppt "Szeged az első világháborúban. Előzmények  Szegedi nagy árvíz pusztítása (1879)  Márciusban a víz körbevette és elöntötte a várost. 6800 házból 262."

Hasonló előadás


Google Hirdetések