Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

11 Szabó Ákosné Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar A szociális képességek fejlesztése módszertana A szociális kompetencia.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "11 Szabó Ákosné Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar A szociális képességek fejlesztése módszertana A szociális kompetencia."— Előadás másolata:

1 11 Szabó Ákosné Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar A szociális képességek fejlesztése módszertana A szociális kompetencia és az iskolai teljesítmény kapcsolata

2 22 A gyógypedagógia fogalma napjainkban A gyógypedagógia interdiszciplináris embertudomány: a gyógypedagógiai segítséget igénylő személyek (népesség) és a rájuk irányuló komplex megismerés, fejlesztés, nevelés, terápia, oktatás, képzés, kísérés, rehabilitáció (tevékenységek) tudománya.

3 3 A szociális kompetencia a szociális megismerés, a szociális motívumok és a szociális képességek, készségek, ismeretek komplex rendszere alapvetően meghatározza az emberek szociális viselkedését

4 4 Hazánkban sokáig a pedagógiai tevékenység mellékterméke  Zsolnai Anikó és mtsai (1994) – empirikus vizsgálat Célkitűzések: Megkísérelni körülhatárolni a szociális kompetencia azon komponenseit, amelyek az iskolai teljesítmény alakulására hatnak Kimutatni ezek szerepét az iskolai teljesítményben

5 5 A kutatás lépései  a szociális kompetencia azon komponenseinek felvázolása, amelyek feltevésük szerint szerepet játszanak az iskolai teljesítmény alakulásában,  a szociális képességeket feltérképező empirikus kutatás  a megmért szociális képességek, a tanulást segítő motívumok és a tanulmányi eredmények összefüggéseinek elemzése

6 6 A kutatás mintái és az adatfelvétel  Általános iskola, 6. osztályosok 218 fő  Középiskola, 2. évfolyamra járók 220 fő (gimnázium, szakközépiskola, szakmunkásképző) Szegedi iskolák, 56% fiú, 44% lány Lakóhely szerint: 4% tanya, 29% község; 27% város, 40% megyeközpont 5 kérdőív kitöltésével:Big Five Kérdőív (BFQ), Capara és mtsai

7 7 A kettős célkitűzésnek megfelelően az alábbi szociális komponenseket választották ki:  Érzelmi stabilitás – labilitás  Együttműködés/empátia – önzőség  Nyitottság  Külső – belső kontrollattitűd  Kötődések Ezek a személyiségfaktorok konzisztensen jellemzik az egyén szociális viselkedését.

8 8 A tanulásit segítő motívumok és a tanulmányi eredmények alakulása 12 és 16 éves korban  Két kérdőív  A kérdések hat csoportja: 1. a család motiváló hatása 2. az iskola motiváló hatása 3. a tanulók belső tanulási motiváltsága 4. a gyermekek tanulásra vonatkozó önértékelése 5. tanórán kívüli tanulási tevékenységek 6. tantárgyi osztályzatok

9 9 1.Családi motiváció  A gyerekek tanulásra ható családi motivációja 12 éves korban magasabb, mint 16 éves korban (105 – 95)  A középiskolásoknál a családi motiváció nem meghatározó, valószínűleg a kortársak szerepe jelentősebb

10 10 2. Iskolai motiváció  Az iskola motiváló hatása is erősebb a fiatalabb tanulók esetében  A kisebbeknél az iskola pozitív hatását még jelentősebbé lehetne tenni a tanárok motiváló hatásán keresztül

11 11 3. A tanulók belső tanulási motiváltsága  A 12 éveseknél nagyobb a belső késztetés a tanulásra  A középiskolásoknál jelentős visszaesés (110 – 91)  Magyarázat: életkori sajátosság, még nem látszik közelinek a pályaválasztás

12 12 4. a gyermekek tanulásra vonatkozó önértékelése  A két életkori mintában közel megegyezik az átlaghoz viszonyítva negatívabban vagy pozitívabban a tanulásukat (ön)értékelők száma

13 13 5. tanórán kívüli tanulási tevékenységek  Mindkét csoportban többen vannak azok, akik az átlagnál kevesebb tanórán kívüli tevékenységet végeznek (pl. szakkörök), mint azok, akik többet teljesítenek  A fiatalabbak több tanórán kívüli tanulási tevékenység jellemzi  Okok: a 16 éves korosztály már több tevékenység közül választhat önállóan; ebben az életkorban a családi és a baráti motiváció hatása sokat gyngül

14 14 6. Tantárgyi osztályzatok  Az általános iskolai tanulók jobbak  Okok: a fiatalabbak lelkesebbek, motiváltabbak a jó osztályzatok elérésében  A pályaválasztás előtt álló fiatalok esetében valószínűleg árnyaltabb képet látnánk az osztályzatokat illetően

15 15 A szociális kompetencia néhány komponensének kapcsolata a tanulást segítő motívumokkal és a tanulmányi eredményekkel 1.A személyiség szociális faktorainak kapcsolata a tanulást segítő motívumokkal és a tanulmányi eredményekkel 2.A személyiség szociális faktorainak kapcsolata a tanulást segítő motívumokkal és a tanulmányi eredményekkel12 és 16 éves korban 3.A külső – belső kontroll attitűd kapcsolata a tanulást segítő motívumokkal és a tanulmányi eredményekkel 4.A kötődések kapcsolata a tanulást segítő motívumokkal és a tanulmányi eredményekkel

16 16 4. A kötődések kapcsolata a tanulást segítő motívumokkal és a tanulmányi eredményekkel  Számos kutatás és tapasztalat szerint a tanítóhoz való kötődések komoly szerepet játszanak a tanulás eredményességében  A kutatásban viszont a tanári kötődések sem az iskolai motivációval, sem az érdemjegyekkel nem korreláltak erősen (kevés tanári kötődés volt tapasztalható)  A családi kötődések és a családi motiváció korrelációja is alacsony volt (r=0,07)  Az összes kötődések esetében a belső tanulási motivációval, a tanulásra vonatkozó önértékeléssel és az osztályzatokkal szignifikáns korreláció állt fenn

17 17 A szociális kompetencia, a tanulást segítő motívumok és a tanulmányi eredmények közötti összefüggések  Az iskola motiváló szerepe a gyerekek tanulmányi eredményességében minimális (a családi motiváció a tantárgyi osztályzatoknak csak a 8%-át magyarázta, míg az iskolai motiváció hatása csak 2%-os volt)  A belső tanulási motiváltságot a változók (lelkiismeretesség, nyitottság, önértékelés) 44%-ban magyarázták, tehát ezek a tényezők erősen hatnak egymásra  Az osztályzatok alakulása az önértékelésre a fenti változókhoz képest is jóval erősebb hatással van: tehát a jó tanulmányi teljesítmény erősíti a gyerekek önértékelését, a reális önértékelés pedig nagy hatással van az osztályzatok alakulására


Letölteni ppt "11 Szabó Ákosné Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar A szociális képességek fejlesztése módszertana A szociális kompetencia."

Hasonló előadás


Google Hirdetések