Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1095 Budapest, Mester u. 4. HUNGARY Érdemes-e szénhidrogént kutatni Magyarországon? - szénhidrogén-bányászati, vállalkozási szemszögből Dr. Tóth Tamás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1095 Budapest, Mester u. 4. HUNGARY Érdemes-e szénhidrogént kutatni Magyarországon? - szénhidrogén-bányászati, vállalkozási szemszögből Dr. Tóth Tamás."— Előadás másolata:

1 1095 Budapest, Mester u. 4. HUNGARY Érdemes-e szénhidrogént kutatni Magyarországon? - szénhidrogén-bányászati, vállalkozási szemszögből Dr. Tóth Tamás PetroHungaria Kft. ügyvezető igazgató Rétegrepesztés, avagy a gázkitermelés jövője Figyelő konferencia, október 30.

2 Bevezetés A címben feltett kérdést kicsit árnyalva: Lehet-e eredményesen szénhidrogént kutatni Magyarországon? 1937-ben Budafapuszta mellett ipari méretű termeltetésre alkalmas mezőt fedeztek fel, amivel 77 évvel ezelőtt megkezdődött hazánk területén az azóta is tartó szénhidrogén termelés. Azóta eltelt évek során kitermelésre került 98.6 millió tonna kőolaj (jelenlegi termelés 600 ezer tonna / év) és milliárd Nm 3 földgáz (jelenlegi termelés kevesebb, mint 2 milliárd Nm 3 / év)

3 Bevezetés Miért ne lehetne továbbra is eredményesen kutatni? Mitől olyan „különleges” a szénhidrogén kutatás? A kutatás-termeléshez szorosan kapcsolódó földtani és műszaki kockázat markánsan eltér a többi hazai iparág kockázatától. A hazai kockázati tőke nem erre a típusú kockázatra van felkészülve, nem ezt a befektetést keresi. Jellemző, hogy a MOL Nyrt-n kívül, a hazánkban szénhidrogén kutatással foglalkozó vállalatok mögött szinte minden esetben szakmai befektető(k), vagy legalábbis a szénhidrogén kutatást nemzetközi viszonylatban jól ismerő pénzügyi befektető(k) áll(nak). Ezeknek a befektetőknek Magyarország ugyanúgy egy lehetséges célország, mint bármely másik ország a világon. Fő szempontjuk, hogy a szükséges befektetést és annak kockázatát összevetik a várható nyereséggel és ez alapján döntenek. Befektetéseiket a CH kutatás sajátossága miatt sok évre, évtizedekre kell tervezniük, nem lehet a „gyárat” jövőre elköltöztetni egy másik országba.

4 Pannon-medence CH vagyona Szénhidrogén mezők a Pannon-medencében (Magyarország és szomszédos országok) ~ 500 felfedezett mező jellemzően m mélységben többségében gáz, vagy kevert mezők Feltárt CH vagyon (Petroconsultant, 1996): Földgáz: 317 milliárd m 3 Olaj: 2.1 milliárd hordó (USGS 1995) Magyarországon még megtalálásra váró hagyományos CH készletek (USGS 2006) : Földgáz: 100+ milliárd m 3 Olaj: 250+ millió hordó A nem hagyományos CH készlet ennek sokszorosa is lehet.

5 Feltárt földgáz-mezők méret szerinti eloszlása a Pannon-medencében Földtani és ipari vagyon (USGS 1995) Világátlaghoz képest kis méretű mezők <100 millió Nm 3 –nél kisebb földgázmezőket jellemzően nem kutatták a 60-as,70-es években A földgázmezők méret szerinti eloszlása és a hazai kutatási tapasztalat azt mutatta, hogy számos kis méretű mező még feltárásra vár! Ehhez új kutatási-termelési technológiákra és kedvező üzleti környezetre (emelkedő olaj és gázárak) volt szükség millió Nm 3

6 2000-es évek hazai CH kutatása Új (külföldi) szereplők: 1995: az első koncessziós pályázat: Mérsékelt, de kézzelfogható siker (El Paso Törökkoppány), 1999: az ország területének nyílttá nyilvánítása, a kutatási tevékenységet az új belépők intenzifikálják, 2006-tól a MOL-on kívüli termelők szerepe jelentőssé válik. Technológiai váltás: A 80-as évekkel befejeződött a hagyományos nagy méretű csapdák kutatása A reménybeli készletek túlnyomó részt kis méretű, 10 milliótól 1 milliárd Nm 3 -es csapdákban valószínűsíthetők 3D szeizmikus leképezés és modern kutatási módszerek általános alkalmazásával lehetővé vált a kis készletű földgáztelepek eredményes kutatása A találati mutató a korábbi 20-25%-ról 50% fölé emelkedett.

7 Földgáztermelés alakulása 2013-ban a után termelésbe állított mezőkből kitermelt földgáz mennyisége 23 %-kal maradt el a évitől (MBFH) Ismert mezők sapkagázának termelése Új termelők tevékenysége

8 Földgáztermelés alakulása Az új termelők tevékenységének felfutása és visszaesése

9 A visszaesés fő okai 2010 októberében a kutatási engedéllyel nem rendelkező területeket CH kutatás szempontjából zárttá nyilvánították A kutatható terület nagysága km 2 -ről km 2 -re csökken A magyar szeizmikus kapacitásokat az anyavállalatok felszámolták A hazai fúrási és lyukbefejezési kapacitások drasztikus csökkentésre kerültek Az ellehetetlenült hazai szerviztevékenység esetenkénti pótlása külföldi szervizzel lényegesen megdrágult, ezzel az ipari vagyon egy része automatikusan visszaminősül földtani vagyonná! 2013 nyara: új koncessziós tender felemás eredménnyel és a szakma által jelzett kifogásokkal (pl. mozgó bányajáradék, kis méretű területek) 2014 nyara: új koncessziós tender

10 Ipari vagyonból földtani vagyon A 2000-es évek elején alkalmazott új kutatási technológiáknak és a megemelkedő világpiaci olaj és gáz-árnak hatására 2006-ra mintegy 20 millió Nm 3 -re csökkent a gazdaságosan kutatható minimális készlet mérete. Jelentősen megnövekedett a kutatási aktivitás, majd ennek sikere alapján a termelés! A törvény szerinti bányajáradék 18%, a ténylegesen fizetett kb. 25% a számítási metodikát rögzítő kormányrendelet miatt től a szektor adóterhelése folyamatosan növekszik, 2012-re eléri a nettó árbevétel 52%-át. Az adóteher növekedése és a kutatási költségek jelentős emelkedése a minimálisan kutatható készletnagyságot kb. 60 millió Nm 3 -re emelte A gazdaságosan kutatható telepek száma lényegesen csökkent, lecsökkent a reménybeli ipari vagyon!

11 Archív adatokhoz történő hozzáférés Battonya – Észak:~ 520 km 2 ; bányatelek: 25% Battonya – Dél:~ 650 km 2 ; bányatelek: 22% A bányatelkek területe nem csak a koncessziós terület szempontjából nem hozzáférhető, hanem a korábban ott mért adatok is üzleti titoknak minősülnek. Holott az Államnak az lenne az érdeke, hogy a rendelkezésre álló adatokkal a kutatást segítve a megtalálható és kitermelhető szénhidrogénvagyont maximalizálja. Jó példa: Hollandia Rossz példa: Románia A bányatelek tulajdonosának kizárólagos termelési jogait kiválóan védi a Bányatörvény.

12 Archív adatokhoz történő hozzáférés Bányatelek Bánya- telek

13 Időskála A szénhidrogén kutatás-termelés több éves, esetenként évtizedes folyamatos tevékenységet igénylő feladat, ami csak hosszú távon kiszámítható, stabil üzleti környezetben végezhető eredményesen. Különösen igaz ez a nem-hagyományos szénhidrogén készletek feltárására és kitermelésére.

14 Válasz a kérdésre Lehet-e eredményesen szénhidrogént kutatni Magyarországon? Igen lehet, de a megváltoztathatatlan geológiai feltételek mellett meg kell találni és meg kell teremteni azt az optimális szabályzó környezetet, melyben a kutatás sikere, azaz a kitermelhető szénhidrogén mennyisége maximalizálható. Ehhez kívánok mindenkinek Jó szerencsét!


Letölteni ppt "1095 Budapest, Mester u. 4. HUNGARY Érdemes-e szénhidrogént kutatni Magyarországon? - szénhidrogén-bányászati, vállalkozási szemszögből Dr. Tóth Tamás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések