Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A vidékfejlesztés helye és szerepe Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Baracsi Endre Terület- és Vidékfejlesztési Bizottság.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A vidékfejlesztés helye és szerepe Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Baracsi Endre Terület- és Vidékfejlesztési Bizottság."— Előadás másolata:

1 A vidékfejlesztés helye és szerepe Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Baracsi Endre Terület- és Vidékfejlesztési Bizottság

2 A megyei önkormányzat feladatai
megyei szintű területfejlesztés vidékfejlesztés területrendezés koordinációs feladatok

3 Helyi közösségekhez kapcsolódó feladataink
alakulás LEADER Helyi Akciócsoportok (HACS) Integrált Közösségi és Szolgáltató Terek (IKSZT) MNVH Megyei szintű vidékfejlesztési kezdeményezések – megyei referensek Közreműködés megyei és helyi tervezésben

4 A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH)
Az MNVH elsődleges feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő együttműködési hálózatba szervezése: A kormányzati, a szakmai és a civil szféra közötti információáramlás megszervezése; A vidékfejlesztéshez kapcsolódó jelentős témák, problémák folyamatos felvetése, vizsgálata; A jövőbeli vidékprogramokkal kapcsolatos véleményezés, tanácsadás, állásfoglalás; A legjobb gyakorlatok terjesztése; Az MNVH-hoz regisztrált tagok szakmai összefogásának, párbeszédének elősegítése.

5 Megyei referensi hálózat tevékenysége
Megközelítőleg… 250 előadás (többnyire IKSZT-kben) – beleértve a VP társadalmasítása kapcsán, júliusban megtartott fórumokat is 400 megjelenés megyei, helyi médiában (újságok, honlapok) 1900 személy, szervezet tájékoztatása az MNVH regisztrációval kapcsolatban  700 személy, szervezet részére segítségnyújtás, tájékoztatás az MNVH előzetes nyilvántartásba vétellel és a projektötleti felhívásokkal kapcsolatban 1000 alkalommal részvétel a NAKVI, valamint a referens által szervezett egyéb szakmai eseményen 400 személy, szervezete megkeresése a NAKVI / MNVH vezetősége által meghatározott térségi adatgyűjtések kapcsán (pl. tájékoztatás falumegújítási díj lehetőségéről, működésüket még meg nem kezdett IKSZT-k megkeresése, megyénként 3 kiemelkedő tevékenységgel bíró településre javaslat összeállítása)

6 A LEADER Helyi Akciócsoportok (HACS-ok)
Háromoldalú partnerség: önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozások (és magánszemélyek) – a helyi közösség megtestesítője az európai uniós forrásokból megvalósuló vidékfejlesztési kezdeményezések tekintetében A HACS-ok vidékfejlesztési feladatai: a helyi fejlesztési stratégia megalkotása és megvalósítása, közösségfejlesztés, projektgenerálás, ügyfelek tájékoztatása, segítése 95 HACS működik a programozási időszakban: vidéki térségek teljes lefedése Jelenleg folyamatban van a programozási időszakra vonatkozóan a HACS-ok szerveződése, stratégiáik előkészítése

7 LEADER alapelvek LEADER Együttműködésre irányuló projektek
Integrált megközelítés A stratégia több szektorra kiterjedő tervezése és végrehajtása, a helyi gazdaság különböző ágazatainak szereplői és projektjei közötti kölcsönhatáson alapulva Hálózatépítés A helyi akciócsoportok közötti hálózatok Innovativitás Innovatív megközelítések végrehajtása Területalapú megközelítés Jól azonosított, szubregionális vidéki területekre irányuló területalapú, helyi fejlesztési stratégiák LEADER Együttműködésre irányuló projektek Partnerség Helyi köz-és magánszférabeli partnerségek, vagyis helyi akciócsoportok Alulról felfelé építkezés A helyi akciócsoportok helyi fejlesztési stratégiák kidolgozására és megvalósítására vonatkozó döntéshozatali hatáskörével

8

9 Működő IKSZT-k száma: 427 db
Az IKSZT program eredményei Működő IKSZT-k száma: 427 db Első átadott IKSZT: Úrhida (2010. október 15.) 100.-ként kezdte meg működését: Hollóháza, 200.-ként Gyomaendrőd, 300.-ként Zalatárnok… 400. IKSZT átadás: Kuncsorba (2013. szeptember 6.) A programmal érintett települések összlakosságszáma: mintegy 1,2 millió fő Közösségi Animátor Képzés: eddig 3 „forduló”, összesen 150 fő vizsgázott. Jelenleg folyamatban: Gersekarát és Hajdúnánás-Tedej helyszínnel, 56 fő résztvevővel Helyi Aktivációs Műhely (HAM)

10 Nemzeti célok/stratégiák
Vidékfejlesztési Program (VP) A VP helye és szerepe a tervezési folyamatban Nemzeti célok/stratégiák EU Kohéziós politika Operatív Programok* EU Prioritások EU 2020 Stratégia Nemzeti Reform Program CSF (Közös Stratégiai Keret) Növekedési Terv Versenyképes Közép-Magyarország OP Terület- és Településfejlesztési OP Szakpolitikai Stratégiák OFTK Partnerségi Megállapodás Emberi Erőforrás Fejlesztési OP Megyei fejlesztési Igények Környezet és Energetikai Hatékonysági OP NVS Intelligens Közlekedésfejlesztési OP KAP célkitűzések EMVA vidékfejlesztési prioritások Magyar Halgazdálkodási OP Közös Agrárpolitika

11 Vidékfejlesztési Program (VP) 2014-2020 A VP prioritástengelyei
1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben és a vidéki térségekben 2. A versenyképesség fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása 3. Az élelmiszerlánc szervezésének és a kockázatkezelésnek a mezőgazdaság terén történő előmozdítása 4. A mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása 5. Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban 6. A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben

12 A Vidékfejlesztési Program 2014 - 2020
A magyar VP legfontosabb célkitűzései, prioritásai: Fókuszált fejlesztési célok: Vidéki munkahelyek megőrzése, fejlesztése = munkaigényes ágazatok; Kisebb gazdaságok differenciált segítése; Versenyképesség, termelési és jövedelembiztonság; Erőforrás-hatékonyság és környezetkímélő gazdálkodás; Korszerű tudásbővítés, tudástranszfer és innováció; Területi kiegyenlítés és fókuszálás; Vidéki települések erőforrás-hatékony működése (helyi alapanyagok, szolgáltatások, megújuló erőforrások és együttműködések) + 2 tematikus alprogram: Rövid Ellátási Lánc ( REL) és Fiatal Gazda (FIG)

13 Vidéki térségek eszközei
Jogosultak: Vidéki térségek = mint az előző programban (városok lakosig) FONTOS: a NEM agrár/erdő/Annex 1 élip tevékenységű mikro-vállalkozás fejlesztésének támogatása mindenhol a GINOP-ból lesz elérhető! Eszközök: Diverzifikáció (on-farm): mezőgazdasági termelő által nem mezőgazdasági tevékenység kezdése vagy folytatása (kézműves, turisztika, stb.) Annex-1 élelmiszer-feldolgozás NEM Együttműködési: Kis gazdasági szereplők projektjei/fejlesztései Együttműködési: Szolidáris gazdálkodás és közösség által támogatott mg. Vidéki területek kis infrastrukturális fejlesztései / helyi alapszolgáltatások infrastrukturális fejlesztései (új épület NEM, költségtakarékosság IGEN) LEADER (4 művelet): helyi fejlesztési stratégiák készítése/ hely stratégiák megvalósítása (helyi pályáztatás) /együttműködések / szervezés, működés,

14 A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

15 A megyei szintű területfejlesztés meghatározottsága
Megyei stratégia Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

16 Megyei célrendszer

17 Miért közösségi alapon?
alulról építkező vidéki problémák jobb feltárása szubszidiaritás decentralizált társadalmilag elfogadottabb intézkedések

18 KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!
Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP


Letölteni ppt "A vidékfejlesztés helye és szerepe Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Baracsi Endre Terület- és Vidékfejlesztési Bizottság."

Hasonló előadás


Google Hirdetések