Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK V. modul: Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere A diasor hatályosítását elvégezte:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK V. modul: Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere A diasor hatályosítását elvégezte:"— Előadás másolata:

1 KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK V. modul: Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere A diasor hatályosítását elvégezte: dr. Mohay György (2014. augusztus 15.)

2 TARTALOM  Az európai integráció fejlődése  Az Európai Unió jogi keretei  Uniós polgárság és alapvető jogok  Az Európai Unió felépítése és működése  Az Unió költségvetése  Az EU hatáskörei és politikái  Magyarország az Európai Unióban

3 Az európai integráció fejlődése

4 A fejezet célkitűzései: A vizsgázó ismerje meg az európai integráció történetét, amely segíti megérteni az integráció fejlődésének lényegét, illetve az integráció jelenlegi viszonyait.

5 Az európai integráció létrejötte  Schuman terv  Európai Szén és Acél Közösség  Hatálya  Intézményei  Az Európai Védelmi Közösség és bukása  Európai Gazdasági Közösség és Európai Atomenergia Közösség  Célok  Intézmények Alapítók mindhárom szervezetnél: Hatok (Benelux államok, Franciaország, NSzK, Olaszország)

6 Az integráció Maastrichtig  Belső integráció  Egyesülési Szerződés  Első bővítések:  Dánia, Írország, Egyesült Királyság  Görögország  Spanyolország, Portugália  Egységes Európai Okmány  Elfogadásának okai  Politikai területek  Intézményi változtatások

7 Maastrichttól Nizzáig Maastrichti Szerződés (kettős jelleg):  Alapítószerződések módosítása:  Intézményi-döntéshozatali változtatások  Új szerződés: EU létrejötte:  új területetek → pillérszerkezet, politikák  Bővítés  Ausztria, Finnország, Svédország  Amszterdami Szerződés  Politikai hatás  Intézményi, döntéshozatali változások

8 Nizzától Lisszabonig I.  Nizzai Szerződés  Szerepe, elfogadásának okai  Hatása a döntéshozatalra  Megerősített együttműködés  Európai Konvent  Összehívásának okai  Eredményei  Az Alkotmányszerződés, bukása és a „szerződéses válság” feloldása

9 Nizzától Lisszabonig II.  Keleti bővítés (Cy, Cz, Est, H, Lt, Lv, M,Pl, Sk Slo)  Bővítés: Bulgária, Románia  Bővítés: Horvátország  Az integráció elmélyítése:  (2002.) €  Lisszaboni stratégia; EU2020 stratégia  Alapjogi Charta  Európai Védelempolitika  Lisszaboni Szerződés

10 A fejezet kapcsán megismert főbb fogalmak és tények Szupranacionalitás ESZAK, EGK, EURATOM Egyesülési Szerződés Egységes Európai Okmány Maastricht – pillér szerkezet Amszterdami Szerződés Konvent - Alkotmányszerződés Nizzai Szerződés Lisszaboni Szerződés Eurozóna Bővítések

11 Ellenőrző kérdések Mi szolgált az európai integráció kezdetének modelljéül? Mik voltak a Schuman terv előzményei? Hogyan fogalmazták meg az EGK céljait? Milyen intézmények működtették az első három alapítószerződést? Mik voltak az Egységes Európai Okmány megszületésének okai? Mi a jellemző a Maastrichti Szerződés pilléres szerkezetére? Mik a Lisszaboni Szerződés legfőbb változtatásai?

12 2. fejezet Az Európai Unió jogi keretei

13 2. fejezet A fejezet célkitűzései: A fejezet áttekintést ad az uniós jog jellemzőiről, megismertet az uniós jog forrásaival és rávilágít az uniós jog főbb sajátosságaira.

14 Az uniós jog jellemzői  Létrehozásának okai  Az uniós jog forrásai:  Elsődleges jogforrások (alapítószerződések, módosításaik, csatolt jegyzőkönyvek, költségvetési szerződések)  tartalmuk, elfogadásuk)  Az EU jogi aktusai: Rendelet, irányelv, határozat (kötelező jogalkotási aktusok) Ajánlás, vélemény (nem kötelező, nem jogalkotási aktusok) A kül- és biztonságpolitika jogi aktusai  Az acquis fogalma

15 Az uniós jog jellege  Az uniós jog viszonya  A nemzetközi joghoz  A tagállamok belső jogához: Elsőbbség elve Előfoglalás elve Közvetlen alkalmazandóság Közvetlen hatály  A Bíróság szerepe  Jogharmonizáció

16 A fejezet főbb fogalmai Elsődleges jogforrások Másodlagos jogforrások, az EU saját jogi aktusai Az acquis fogalma Elsőbbség elve Előfoglalás elve Közvetlen alkalmazandóság Közvetlen hatály – közvetett hatály Jogharmonizáció

17 Ellenőrző kérdések Mik az elsődleges, illetve másodlagos jogforrások jellemzői? Mit takar az acquis fogalma? Hogyan viszonyul az uniós jog a tagállamok belső jogához? Mi volt Bíróság szerepe az uniós jog fejlődése során? Mi a jogharmonizáció lényege?

18 3. fejezet Uniós polgárság és alapvető jogok

19 3. fejezet A fejezet célkitűzései: A fejezet megismerteti a vizsgázót az uniós polgárság lényegével, az ahhoz kapcsolódó jogokkal, illetve áttekintést ad az EU működésének alapjogi aspektusairól.

20 Uniós polgárság  Az uniós polgárság jellege  Pótlólagos jogok  Szabad mozgás és tartózkodás (letelepedés szabadsága)  Passzív és aktív választójog  Diplomáciai és konzuli szolgálat  Petíció  Polgári kezdeményezés  Egyéb

21 Az EU demokratikus működésének alapelvei  Demokratikus egyenlőség elve  Képviseleti demokrácia elve  Részvételi demokrácia elve  Polgári kezdeményezés

22 Alapvető jogok  Az Alapjogi Charta:  Elfogadása  Jogi jellege  Viszonya a Szerződésekhez  Területei

23 Megismert főbb fogalmak Uniós polgárság Működési alapelvek Alapjogi Charta

24 Ellenőrző kérdések Mik az uniós polgárság létrehozásának előzményei? Mik az uniós polgárság jellemzői? Mik az EU demokratikus működésének alapelvei? Milyen területekre terjed ki az Alapjogi Charta?

25 4. fejezet Az Európai Unió felépítése és működése

26 4. fejezet A fejezet célkitűzései: A fejezet részletesen ismerteti az Unió alapvető intézményeit, illetve áttekintést ad az uniós döntéshozatali és egyéb eljárásokról.

27 Az EU intézményei I.  Európai Parlament (polgárok képviselete)  Szerepe  Választása és összetétele  Munkarendje  Európai Tanács (állam- és kormányfők)  Szerepe  Összetétele  Elnöke  Eljárása

28 Az EU intézményei II.  Európai Unió Tanácsa = Tanács v. Miniszterek Tanácsa (kormányok képviselete)  Szervezete  Soros elnökség  Szavazási rend  Európai Bizottság (Unió képviselete)  Összetétele, felépítése  Szerepe  Külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Európai Külügyi Szolgálat

29 Az EU intézményei III.  Európai Unió Bírósága  Szintjei:  EU Bírósága  Törvényszék (korábban Elsőfokú Bíróság)  Közszolgálati Törvényszék (speciális hatáskör, eurokraták ügyeire)  Feladatai  Összetétele  Eljárásai  Döntéseinek kötelező jellege  Számvevőszék  Európai Központi Bank és a Központi Bankok Európai Rendszere

30 Tanácsadó és egyéb uniós szervek  Gazdasági és Szociális Bizottság  Régiók Bizottsága  Európai Beruházási Bank  Ombudsman  Adatvédelmi biztos  Ügynökségek  decentralizált ügynökségek  Euratom ügynökségei,  végrehajtó ügynökségek  Intézményközi testületek

31 Döntéshozatal  Bizottság szerepe  Tanács szerepe  Parlament szerepe  Jogalkotási eljárások  Rendes jogalkotási eljárás (Bizottság előterjeszt, Tanács és Parlament együtt döntenek)  Különleges jogalkotási eljárások: Konzultáció Hozzájárulás 1-2

32 Felülvizsgálati eljárások Céljuk a döntéshozatal egyszerűsítése, gyorsítása  Rendes felülvizsgálati eljárás  Konvent  Kormányközi konferencia  Belső politikákra vonatkozó egyszerűsített felülvizsgálat  Általános átvezető záradék  Különleges átvezető záradékok  Vészfékzáradékok

33 Megismert főbb fogalmak Az Európai Parlament, mint társjogalkotó szerv Soros elnökség Minősített többség Külügyi- és Biztonságpolitikai Főképviselő Előzetes döntéshozatali eljárás Tanácsadó bizottságok Általános átvezető záradék Különleges átvezető záradékok Vészfékzáradékok

34 Ellenőrző kérdések Mit értünk az Európai Parlament társjogalkotói szerepén? Mi szerint alakulnak frakciók az Európai Parlamentben? Mi az Európai Tanács szerepe? Mi a soros elnökség lényege? Mi a minősített többséggel hozott döntés lényege és milyen rendszer váltja fel a szavazatsúlyokon alapuló minősített többségi döntést novemberétől? Mik az Európai Bizottság hatáskörei? Mi a Külügyi- és Biztonságpolitikai Főképviselő szerepe? Mik az Európai Unió Bíróságának feladatai? Sorolja fel a jogalkotási, illetve felülvizsgálati eljárásokat.

35 5. fejezet Az Unió költségvetése

36 5. fejezet A fejezet célkitűzései: A fejezet általános tájékoztatást ad az EU költségvetéséről, annak alapelveiről, illetve ismerteti a közötti ciklus főbb költségvetési mutatószámait.

37 Költségvetési alapelvek  A teljesség és pénzügyi pontosság elve  Az éves jelleg elve  Az egyensúly elve  Az elszámolási egység elve  A globális fedezet elve  A specifikáció elve  A megbízható pénzügyi menedzsment elve  Az átláthatóság elve

38 Többéves pénzügyi keret és éves költségvetési eljárás  Többéves pénzügyi keret  Korábban: pénzügyi perspektívák  Eljárás  Éves költségvetés  Bizottság  Tanács  EP  Egyeztető bizottság

39 Az EU költségvetésének bevételi oldala ( ) 14 % 70 % 2%2%

40 AZ EU költségvetésének kiadási oldala ( ) 38,9 % Természeti kincsek megőrzése és kezelése 1,6 % Szabadság, biztonság, igazságügy 6,1 % Az EU, mint globális szereplő 6,4 % Adminisztráció 13,1 % Versenyképesség a növekedés és foglalkoztatás ösztönzésére 33,9 % Kohéziós politika a növekedés és foglalkoztatás ösztönzésére 100 % Összkiadás

41 Megismert főbb fogalmak Költségvetési alapelvek HÉA-alapú befizetés GNI-alapú hozzájárulás Nettó befizetők Kiigazító mechanizmusok

42 Ellenőrző kérdések Mik az EU költségvetésének alapelvei? Mik az EU költségvetésének bevételi forrásai? Mi a GNI-alapú hozzájárulás jelentősége? Mik az EU költségvetésének kiadási tételei? Mit takar a capping fogalma? Hogyan történik az EU költségvetésének elfogadása?

43 6. fejezet 6. fejezet Az EU hatáskörei és politikái

44 6. fejezet 6. fejezet A fejezet célkitűzései: A fejezet megismerteti a vizsgázót az EU hatásköreivel és politikáival, a hatáskörök megosztásának kérdéseivel.

45 Az EU kizárólagos politikái

46 Vámunió  vámunió  Vámok  Vámjellegű díjak  Diszkriminatív adók eltörlése  Közös vámtarifa külsők országokkal szemben  Mennyiségi korlátozások felszámolása  Kivételek

47 Versenyszabályok  Bizottság kiemelt szerepe  Vállalkozásokra vonatkozó versenyjogi szabályok  Versenykorlátozó magatartás tilalma  Piaci erőfölénnyel való visszaélés tilalma  Piaci koncentrációk ellenőrzése  Államokra vonatkozó versenyszabályok  Állami támogatás  Állami vállalatoknak nyújtott támogatás  Verseny korlátozása: kivételképpen

48 Monetáris politika (€)  Euró bevezetésének szakaszai  liberalizáció (tőkeáramlás, központi bankok függetlensége, gazdaságpolitikai harmonizációs lépések)  kidolgozás (egységes monetáris politikai rendszer, központi bankok közötti együttműködés kialakítása)  bevezetés (bankszámla-, készpénzforgalomban)  Maastrichti kritériumok  Árstabilitás  Kamatok konvergenciája  Árfolyamok stabilitása  Stabil költségvetés  Eurócsoport

49 Kereskedelempolitika  Tagállami kétoldalú megállapodások vége  Vámunió és versenyszabályok  Áruk, szolgáltatások, szellemi tulajdon  Bizottság kiemelt szerepe  Társulási megállapodások

50 Nemzetközi megállapodások  Kizárólagos EU hatáskör, ha  Uniós jogszabály írja elő  EU hatásköreinek gyakorlásához szükséges  Hatással van uniós szabályokra (nem konjunktív szabályok)  Funkcionális szerződéskötési képesség  Területek

51 Tengeri biológiai erőforrások megőrzése a közös halászati politika keretében

52 Az EU tagállamokkal megosztottan gyakorolt hatáskörei

53 Belső piac  4 alapszabadság:  áruk,  szolgáltatások,  tőke,  személyek (közös piacnál munkaerő-, majd EU-ban letelepedés szabadsága) szabad áramlása.

54 Szociálpolitika  Az Egységes Európai Okmány szerepe  Szociális Charta  Amszterdami Szerződés szerepe  Területek

55 Gazdasági, társadalmi és területi kohézió  Strukturális alapok  Európai Regionális Fejlesztési Alap  Európai Szociális Alap  Kohéziós Alap  A közötti ciklus fontosabb új intézményei  Új infrastuktúrális alap (CEF)  A capping változásai  Szigorodó feltételek – folyósítás felfüggesztése  Youth Employment Initiative (alap a fiatalok munkanélküliségének kezelésére)

56 Mezőgazdaság és halászat  KAP céljai:  Termelékenység növelése  Megfelelő életszínvonal mezőgazdaságból élők részére  Piacok stabilizálása  Folyamatos ellátás, elfogadható árszínvonal biztosítása  KAP alapelvei  Közösségi preferencia  Egységes piac  Pénzügyi szolidaritás  1992-es reform elemei  2003-as reform elemei  Összevont gazdaságtámogatási rendszer  Közvetlen kifizetések csökkentése  Horizontális célkitűzéseknek megfelelés  Vidékfejlesztés erősítése Halászati politika fokozatos elkülönülése

57 Környezetvédelem  Célkitűzések:  Környezet minősége  Emberi egészség  Természeti erőforrások védelme  Problémák kezelése nemzetközi összefogással  Éghajlatváltozás elleni küzdelem  Alapelvek:  Szennyező fizet  Megelőzés  Elővigyázatosság  Helyreállítás a forrásnál  Területek (levegő-, vízminőség, hulladékgazdálkodás, zajvédelem, nukleáris biztonság, állat-, növényvilág védelme, vegyi anyagok ellenőrzése)

58 Fogyasztóvédelem  ‘70-es évektől szabályok és Fogyasztói tanácsadó bizottság →  Első fogyasztóvédelmi cselekvési program (1975.)  Fogyasztóvédelmi politika alapelvei: egészséghez, biztonsághoz, kártérítéshez, tájékoztatáshoz, képzéshez, gazdasági érdek védelméhez való jogok  HORIZONTÁLIS POLITIKA  Fogyasztóvédelmi biztos  Európai Fogyasztói Tanácsadó Csoport

59 Közlekedés, transzeurópai hálózatok (TEN)  Egységes belső piac  Liberalizáció 1998-ra  Környezetvédelem  Vasút  Városi tömegközlekedés  TEN (Trans European Networks)  Közlekedés  Telekommunikáció  Energia

60 Energia  Új terület (Lisszabon)  Célkitűzések:  energiapiac működésének biztosítása  energiaellátás biztonságának garantálása  energiahatékonyság és –takarékosság  új és megújuló energiaforrások alkalmazása  energiahálózatok összekapcsolása  Szolidaritás

61 Szabadság, biztonság és jog  Maastricht: 3. (kormányközi) pillér - Bel- és igazságügyi együttműködés, majd (2003-tól) Igazságügyi együttműködés büntető- és rendőrségi ügyekben (BRIE)  Területek  Amszterdami Szerződés  Közösségiesítés (bevándorlás-, menekült-, vízumügyek, foglalkoztatáspolitika → 1. pillérbe)  Schengen  Új rendőrségi és bűnügyi együttműködés  9/11 hatásai  Eurojust, Europol, Frontex, Prümi Szerződés

62 Kutatás, technológiafejlesztés  Versenyképesség a világpiacon  Területei  Európai kutatási térség

63 Fejlesztési támogatás  Célok:  Fejlődők integrálása a világgazdaságba  Fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés  Szegénység elleni küzdelem  Emberi jogi és demokratikus normák szem előtt tartása  Biztonsági vonatkozások  Katasztrófák által sújtott területek segítése  Területek  Segélyek  Szerződéses  Egyedi  Humanitárius segélyek

64 Gazdaság és foglalkoztatás  Célok:  Fenntartható, kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés  Szociális védelem  Foglalkoztatás növelése  Energia-szolidaritás  Integrált iránymutatások  Átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások  Foglalkoztatási iránymutatások

65 Kül- és biztonságpolitika  Maastricht: Közös kül- és biztonságpolitika - 2. kormányközi pillér  Lisszabon: pillérrendszer megszűnése  Intézmények  Főképviselő  Külügyi Szolgálat  Politikai és Biztonsági Bizottság, Katonai Bizottság, Katonai Törzs  Jogalkotási aktusok  Általános iránymutatások  Határozatok  Döntéshozatal  EU és NATO kapcsolata

66 Támogató, összehangoló, kiegészítő hatáskör  Emberi egészség védelme  Iparpolitika  Kultúra  Idegenforgalom  Oktatás, szakképzés, ifjúság, sport  Polgári védelem  Igazgatási együttműködés

67 A fejezett főbb fogalmai Vámunió Piaci erőfölény Maastrichti kritériumok Négy alapszabadság Szociális Charta Strukturális alapok Kohéziós Alap Transzeurópai hálózatok Schengen térség Külügyi-és Biztonságpolitikai Főképviselő

68 Ellenőrző kérdések Határolja el az EU kizárólagosan gyakorolt politikáit a tagállamokkal megosztottan gyakorolt politikáktól. Mi a vámunió lényege? Mi a szerepe a versenyjognak az EU-n belül? Mik a Maastrichti kritériumok? Sorolja fel a négy alapszabadságot. Mik az EU támogatási politikájának főbb intézményei? Mik a KAP alapelvei és céljai? Sorolja fel a környezetvédelem alapelveit. Mi az oka a szabadság, biztonság és jog területén az integráció egyre erősebb elmélyülésének? Mik a jellemzői a Schengen térségnek?

69 7. fejezet Magyarország az Európai Unióban

70 7. fejezet A fejezet célkitűzései: A fejezet áttekintést ad Magyarország és az EU kapcsolatának fejlődéséről a magyar közigazgatás és az EU kapcsolatáról, a magyar tagsággal kapcsolatos hazai intézményrendszerről.

71 Kapcsolatok alakulása  Európa Megállapodás  Csatlakozási kritériumok  Koppenhágai kritériumok  Csatlakozási tárgyalások  Screening  Érdemi tárgyalások  Csatlakozási szerződés elemei

72 Az EU és a magyar közigazgatás  Nemzeti és uniós közigazgatási szint kapcsolata  Közigazgatás területi szintjei és regionalizmus az EU- ban  Európai Közigazgatási Térség  Európai ügyek koordinációjának intézményi keretei és döntési szintjei (Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság)

73 Magyar modell  Alapelvek:  Miniszteriális felelősség  Egyközpontú kormányzati koordináció  Egycsatornás és egységes álláspont-képviselet  Az Országgyűlés és a Kormány kapcsolata uniós ügyekben (2012. évi XXXVI. törvény)

74 Megismert főbb fogalmak Európa Megállapodás Koppenhágai kritériumok Screening

75 Ellenőrző kérdések Mi a célja és lényege a magyar Európa Megállapodásnak? Mik a Koppenhágai kritériumok? Mit értünk Európai Közigazgatási Térség alatt? Melyek a Magyarország európai uniós tagságával összefüggő főbb hazai intézmények és szervezetek?

76 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK V. modul: Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere A diasor hatályosítását elvégezte:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések