Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A diasor hatályosítását elvégezte: Dr. Gyergyák Ferenc(2014. augusztus 15.) KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Általános közigazgatási ismeretek: II. modul Jogalkotási.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A diasor hatályosítását elvégezte: Dr. Gyergyák Ferenc(2014. augusztus 15.) KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Általános közigazgatási ismeretek: II. modul Jogalkotási."— Előadás másolata:

1 A diasor hatályosítását elvégezte: Dr. Gyergyák Ferenc(2014. augusztus 15.) KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Általános közigazgatási ismeretek: II. modul Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek

2  A társadalmi normák olyan magatartás-előírások,  amelyek a lehetséges magatartások közül előírják a helyeset és a követendőt, és  az előírás be nem tartása esetére hátrányos következményt helyeznek kilátásba.

3  magatartásmintát tartalmaz  tartós időbeli érvényesség  általánosság  formai elemük a jogkövetkezmény  előny vagy hátrány kilátásba helyezése  hipotetikus szerkezet  normatív elvárást fejez ki  realitásra törekvés  kölcsönösség (kiszámíthatóság)  értékelést, értéket fejez ki  magatartásokon keresztül érvényesül

4  közösségteremtő, integráló funkció  magatartásmintát nyújt  közreműködik a konfliktusok rendezésében  értékelési alapot nyújt mások magatartásához  kiszámíthatóvá teszi mások magatartását  kiszámíthatóvá teszi az emberek saját magatartásának következményeit

5 A jogi norma olyan magatartási szabályok összessége:  amelyek keletkezése állami, közhatalmi szervekhez kötődik,  amelyek általánosan, mindenkire nézve kötelezőek,  amelyek érvényesülését az állami szervek végső soron kényszerrel ténylegesen biztosítják. A jogalkotás kifejezetten jogalkotó hatáskörrel felruházott állami szerveknek:  az általános és absztrakt magatartásszabályok formájában megfogalmazódó,  jogi normák létrehozására irányuló tevékenysége.

6 Általában a társadalom szem- pontjából jelentősebb maga- tartások képezik az alapját A jogi kényszer súlya, szigora, általában jelentősebb A kényszert erre hivatott szervezet alkalmazza (jogkö- vető magatartás biztosítása) A norma megfogalmazása pontos, általános, egységes Általában a társadalom szempontjából kevésbé jelentős magatartások képezik az alapját Az erkölcsi kényszer súlya, szigora általában enyhébb A kényszert nem erre hivatott szervezet alkalmazza (közösség, általában informális) A norma megfogalmazásának pontossága, általánossága, egységessége kevésbé érvényesül JOGERKÖLCS Azonosságok Társadalmi viszonyok, emberi magatartások szabályozói Normaképző tevékenység eredménye

7 A jognak  általánosnak,  közzétettnek,  jövőbeni cselekvésre irányulónak,  világosnak,  ellentmondásmentesnek,  lehetségest követelőnek (reálisnak),  stabilitással rendelkezőnek,  a szabály és a hivatalos cselekvés közt egyezést mutatónak kell lennie.

8 Az arra feljogosított állami szerveknek az a szabályozó aktusa, amelynek eredményeként az állami szervek meghatározott társadalmi viszonyokba beavatkozási lehetőséget, felhatalmazást kapnak.  belső (anyagi) jogforrás : a jogalkotó szerv  külső (alaki) jogforrás : a jog külső megjelenési formája, a jogi norma (jogalkotó tevékenység)

9 1.Jogszabályok 2.Közjogi szervezetszabályzó eszközök Egyéb csoportosítási lehetőségek: 1.Társadalmi viszonyokhoz való kapcsolódás módja szerint:  autonóm (eredeti)  végrehajtási (származékos) 2.Területi hatály szerint:  országos  helyi

10 Belső (anyagi) jogforrás  Országgyűlés  NET (1989. október 23-án megszűnt)  Kormány  Magyar Nemzeti Bank elnöke  Kormány tagjai (a miniszterelnök és a miniszterek  önálló szabályozó szerv vezetője  helyi önkormányzat képviselő- testülete Rendeletalkotás különleges jogrendben  köztársasági elnök, Honvédelmi Tanács, Országgyűlés, Kormány, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester Külső (alaki) jogforrás  Magyarország Alaptörvénye, valamint törvény  törvényerejű rendelet  rendelet

11 Érvényesség A jogszabály keletkezéséhez kötődik. Feltételei:  a jogszabályt megfelelő a jogalkotó hatáskörrel felruházott szerv megfelelő eljárás során alkossa;  a jogszabály illeszkedjék a jogforrási hierarchiába;  feleljen meg a megalkotásra előírt speciális eljárási szabályoknak;  megfelelően legyen kihirdetve. Hatályosság Az adott jogi norma meghatározott időben, meghatározott területen és meghatározott személyi körre nézve alkalmazandó, illetve alkalmazható.  időbeli hatály  területi hatály  személyi hatály  szervi hatály  tárgyi hatály

12 Kihirdetés Minden jogszabályra vonatkozó olyan, jogilag szabályozott módon, meghatározott helyen és formában történő közzététel, amely egyben a jogszabály érvényességi feltétele. Módjai: 1.Központi jogszabályok – Magyar Közlöny 2. Önkormányzati rendelet – képviselő-testület hivatalos lapja vagy helyben szokásos mód Közzététel A közzététel a jogszabályok szövegének a kihirdetést követő és gyakran könnyebben kezelhető formában történő megjelentetését is magában foglalja. A kihirdetés a szűkebb, a közzététel pedig a tágabb fogalom. Módjai: 1.Folyamatos, vagy rövidebb időszakonkénti közzététel 2. Nagyobb időszak joganyagát összefoglaló, visszatekintő közzététel. A kihirdetés a közzététel speciális formája, amelyhez joghatás, a jogszabály érvényessége kötődik.

13 Előkészítés Kibocsátás Kihirdetés Hatályosulás vizsgálata 1. Kezdeményezés (jogalkotási terv) 2. Tervezet elkészítése 3. Tervezetek véleményezése 4. Jogalkotó elé terjesztés 1. Elfogadás 2. Aláírás Kihirdetés, illetve közzététel: a jogszabály kibocsátója (Pl. törvény esetén a köztársasági elnök) 1. Utólagos hatásvizsgálat 2. Jogszabályok tartalmi felülvizsgálata: a) módosítások b) dereguláció

14  Preambulum (törvény esetében)  Bevezető rész (rendelet esetében)  Általános rendelkezések  Részletes rendelkezések  Záró rendelkezések törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet- tervezet esetében felhatalmazó rendelkezések; hatályba léptető rendelkezések; átmeneti rendelkezések; törvény tervezete esetében a törvény vagy törvényi rendelkezés sarkalatosságára utaló rendelkezések; a jogalkotásra vonatkozó európai uniós követelményekre utaló rendelkezések; módosító rendelkezések; hatályon kívül helyező rendelkezések; a hatályba nem lépéséről szóló rendelkezések.

15 Szintjei:  technikai (mennyiségi) dereguláció,  tartalmi (minőségi) dereguláció. A dereguláció keretében hatályon kívül helyezendő, illetve módosítandó:  az elavult, szükségtelenné vált,  a jogrendszer egységébe nem illeszkedő,  a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható,  a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként alkalmazhatatlan, vagy  az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást megvalósító jogszabályi rendelkezés.

16  Közfeladat megvalósítását szolgáló jogalkalmazó tevékenység: az anyagi jogviszonyok (meghatározott jogok, illetve kötelezettségek) a döntés következményeképpen jönnek létre (konstitutív jogalkalmazói döntés).  Jogvédelmi célú jogalkalmazó tevékenység: a jogalkalmazó szerv döntése egy korábbi időszakot vesz alapul, egy már korábban létrejött anyagi jogi jogviszonyt, annak fennállását vagy hiányát bírálja el. A jogalkalmazó döntése nem keletkeztet új anyagi jogviszonyt, csupán megállapítja a létező jogviszonyt (deklaratív jogalkalmazói döntés).

17 Eljárás megindítása Konkrét tényállás tisztázása Bizonyítás Döntés meghozatala Döntés közlése Ellenőrzés Jogszabály értelmezése Szankció, illetve végrehajtás

18 Patyi András megfogalmazásában a hatósági eljárás:  a közigazgatási szerven kívüli érintett jogalany ügyében megvalósuló,  jogilag szabályozott olyan cselekvési rend, amely  egyedi ügy intézése során,  hatósági jogalkalmazás keretében,  az érintett jogalanyra nézve jogi helyzetét megváltoztató, jogvitáját elbíráló vagy jogsértésére reagáló,  közvetlen jogi hatást gyakorló egyedi aktus (rendelkezés) kibocsátása, illetőleg érvényesítése érdekében.

19 A Ket. által megfogalmazott eljárási alapelvek:  a törvényesség, illetve joghoz kötöttség alapelve  a hatáskörgyakorlás célhoz kötöttsége és a joggal való visszaélés tilalma  a szakszerűség, egyszerűség és együttműködés alapelve  a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme  a jóhiszemű eljárás elve  a törvény előtti egyenlőség és a diszkrimináció tilalma  a szabad bizonyítás elve  a hivatalbóliság alapelve (Ex offitio)  a tisztességes eljáráshoz és a jogszabályban meghatározott határidőn belüli döntéshez való jog  a közigazgatási hatóság kártérítési felelőssége  a közigazgatási hatóság személyiségi jog megsértéséért való felelőssége  a tájékoztatáshoz való jog  a költséghatékonyság és a gyorsaság alapelve  a kapcsolattartási formák közötti szabad választás elve  nyelvhasználat

20 Magyarország teljes területe néhány kivételt leszámítva néhány kivétellel: nov. 1-jétől ügyfél, egyéb érintettek, közreműködők, hatóság, szakhatóság Területi hatály Időbeli hatály Személyi hatály Tárgyi hatály közigazgatási hatósági ügy

21 Hatósági ügy: a hatóság részéről az ügyfelet érintő  jog megállapítása,  kötelezettség megállapítása,  adat, tény vagy jogosultság igazolása,  hatóság nyilvántartás vezetése,  hatóság ellenőrzés lefolytatása,  tevékenység/foglalkozás gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel és onnan való törlés.

22 Ügyfél Hatóság Az eljárás egyéb résztvevői Más hatóságok Közreműködők:  tanú  hatósági tanú  szakértő  tolmács  képviselő  szemletárgy birtokosa  hatósági közvetítő Egyéb szereplők:  bejelentő  jegyzőkönyvvezető  végrehajtási eljárásban pénzügyi intézmény, munkáltató Államigazgatási szerv Önkormányzati hatóság Jegyző, hatósági társulás Törvény, kormányrendelet által feljogosított nem közigazgatási szerv Természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek az ügy a  jogát,  jogos érdekét érinti,  akivel kapcsolatban  hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz,  akit ellenőrzés alá  vontak,  ügyféli jogokkal  felruházott szervezet  hatóságként vagy szakhatóságként részt nem vevő, de feladatkörében érintett szerv. Ex lege ügyfél!

23 Az államigazgatási szervezetrendszeren belül:  miniszter  miniszternek alárendelt, de nem minisztériumi jogállású központi államigazgatási szervek  fővárosi, megyei kormányhivatalok (törzshivatal + szakigazgatási szervek: pl. földhivatal, egészségbiztosítási pénztár, munkaügyi központ, ÁNTSZ megyei intézetei)  területi államigazgatási szervek  járási hivatalok  helyi államigazgatási szervek

24 Államigazgatási ügyek az önkormányzati szervezetrendszerben:  polgármester: honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem  jegyző: általános  hivatal ügyintézője: pl. anyakönyvvezető Önkormányzati hatósági ügyek kizárólag az önkormányzati szervezetrendszerben:  képviselő-testület  a képviselő-testület által átruházott hatáskörben: polgármester bizottság részönkormányzat testülete jegyző önkormányzat társulása

25 Törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb szervezet, köztestület vagy személy. Pl.:  KÉTÜSZ (kéményseprők)  vállalkozó állatorvos (hatósági teendők ellátása)  különböző kamarák

26 A hatóság eljárási képességének feltételei:  Joghatóság : arra ad választ, hogy a magyar hatóságnak van-e joga eljárni vagy az ügy más ország hatóságára vagy nemzetközi szervre tartozik, vagyis megmutatja, melyik állam hatóságai járhatnak el az adott ügyben,  Hatáskör : azt mutatja meg, hogy a konkrét ügyben milyen típusú közigazgatási szerv járhat el, illetve melyik szint jogosult eljárni  Illetékesség : arra ad választ, hogy több azonos hatáskörű szerv közül területi alapon melyik az az egy hatóság, amely a konkrét ügyben eljárhat.

27 A közigazgatási eljárásnak három nagy szakaszát különböztetjük meg:  az első fokú eljárás (alapeljárás) szakasza,  jogorvoslati szakasz,  végrehajtási szakasz. Az elsőfokú eljárás megindítása történhet  hivatalból jogszabály alapján felügyeleti szerv utasítása, bíróság kötelezése életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet  kérelemre Joghatások: jogok megszerzése, kötelezettségek terhe; ügyintézési határidő kezdete.

28 BEÉRKEZÉS ÁTTÉTEL MÁS HATÓSÁGNÁL INDUL ELJÁRÁS ÉRDEMI VIZSGÁLAT NÉLKÜLI ELUTASÍTÁS Kérelem ellenőrzése ELŐÍRT TARTALMI ELEMEK MEGLÉTE, MÁS SZERVTŐL SZÜKSÉGES-E ADATOK MEGSZERZÉSE HIÁNYPÓTLÁS Joghatóság, hatáskör, illetékesség vizsgálata ELJÁRÁS FELFÜGGESZTÉSE ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA

29 A határidők veszélyhelyzet elhárítása, kár megelőzése ügy bonyolultsági foka (külön jogszabály alapján) Határidő kezdete: kérelem beérkezését követő nap; hivatalból indítandó eljárásnál az első eljárási cselekmény elvégzésének a napja; felügyeleti szervhez az iratok megérkezésének napja. Határidő meghosszabbítása: indokolt esetben, legfeljebb 21 nappal (soron kívülinél 15 nappal) soronkívüliség ÉRDEMI HATÁROZATOK MEGHOZATALA főszabály: 21 napos határidő kivételes ügyintézési határidők

30  naptári napokban, és nem munkanapokban kell majd megállapítani a közigazgatósági hatósági eljárásokban a határidőket,  ugyanakkor az ügyintézés kezdetét a hatóságoz való beérkezést követő munkanaptól számolják,  ügyintézési határidőbe nem számító időtartamok:  pl. szakhatósági közreműködés, szakvélemény elkészítése, hiánypótlás időtartama, eljárás felfüggesztése - ettől jogszabály eltérhet (a „bruttó” és a „nettó” ügyintézési határidő közeledhet)  a határidő elmulasztása esetén: illeték- és díj- visszafizetési kötelezettség

31 Kötelező felfüggesztés Felfüggesztés mérlegelés alapján Kapcsolódó kérdés előzetes elbírálása, amelyben:  az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik; ugyanazon hatóság más döntése;  a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság új eljárásra való kötelezéséről szóló döntése ellen perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő  a jogutód kiléte vitás (kérelmező ügyfél esik ki). Jogkövetkezmény: a határidő megszakad; fellebbezésnek van helye.  ha a jogutód kiléte vitás (nem a kérelmező ügyfél esett ki);  ügyfél kérése;  hatósági közvetítő kirendelése

32  A szakhatósági állásfoglaláshoz (hozzájárulás megadás, ill. megtagadása) való kötöttség, kivéve ha nem áll fenn a beszerzési kötelezettség  A szakhatóság „hallgatása” nem jelenti a hozzájárulás megadását, az állásfoglalást ki kell kényszeríteni (ennek módja a mulasztás következményeinek alkalmazása a szakhatóság felügyeleti szerve útján), „jogszerű hallgatás” – csak jogszabály külön felhatalmazása alapján  Egyeztetési kötelezettség az eljáró hatóság és a szakhatóság(ok) között  A szakhatósági állásfoglalás figyelmen kívül hagyásának következményei (semmisség, a szakhatóság felügyeleti eljárást kezdeményezhet)

33 Képviseletre általában akkor kerül sor, ha az ügyfél nem tud vagy nem akar személyesen eljárni. A képviselet fajtái:  törvényes  meghatalmazotti  ügygondnok által ellátott képviselet

34 Gyámhatóság az egyes ügyei intézésében, döntései meghozatalában belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú számára, annak kérelmére – cselekvőképessége korlátozásának elkerülése érdekében – rendeli ki. Az eljárásban nem vehet részt támogatóként  az ellenérdekű fél vagy annak képviselője, támogatója,  aki az eljárásban mint a hatóság képviselője, szakértő, tolmács, hatósági tanú vagy hatósági közvetítőként vesz részt.

35 Abszolút kizárási ok Relatív kizárási ok Nem vehet részt az ügy elintézésében:  az személy vagy hatóság, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti;  az, aki az ügyben tanúvallomást tett, illetve hatósági közvetítőként, az ügyfél képviselőjeként, hatósági tanúként vagy szakértőként járt el, valamint a szemletárgy birtokosa és a támogató;  az ügy másodfokú elintézéséből az, aki az ügy elintézésében első fokon részt vett;  a jegyző az önkormányzatát érintő ügyekben;  az a hatóság, amelyik hatóság vezetőjével szemben kizárási ok merül fel.  Ha nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.

36 A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Dönt a rendelkezésére álló adatok alapján vagy szükség esetén bizonyítási eljárást folytat le. Jellemzői:  hivatalból vagy kérelemre indul;  szabad bizonyítás elve (és korlátai);  lefoglalás jogintézménye. Bizonyítékok különösen:  az ügyfél nyilatkozata;  az irat;  a tanú vallomása;  a szakértő véleménye,  szemléről készült jegyzőkönyv;  hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv;  tárgyi bizonyíték.

37  A gyakorlatban az egyik legfontosabb bizonyíték  Nem korlátozható, mindig megilleti az ügyfelet írásban és szóban nyilatkozatot tehet a kérelmére indult eljárásban, ha a nyilatkozattételt megtagadja és Az ügyfél a hatóság reagál a tényállás tisztázásakor figyelembe veszi a tényállást nem lehet teljes körűen tisztázni, a hatóság az eljárást megszüntetheti, vagy a rendelkezésre álló bizonyítékok adatok alapján dönt IGAZMONDÁSI KÖTELEZETTSÉG

38 OKIRAT MÁS IRAT állítást, tényt, jogot, kötelezettséget igazol MAGÁNOKIRAT KÖZOKIRAT A benne foglaltak valódiságát vélelmezni kell, de van helye ellenbizonyításnak, kivéve ha a jog nem enged ellenbizonyítást teljes bizonyító erejű egyszerű A külföldön kiállított okirat diplomáciai felülhitelesítéssel érvényes! nem papíralapú is lehet pl. hangfelvétel, fénykép stb. Az iratokba való betekintési joga!

39 A tanúként megidézett személyt:  megjelenési  vallomástételi  igazmondási kötelezettség terheli. A szemle lehet:  ingó  ingatlan  személy megtekintése, illetve megfigyelése.

40 Szakértőt akkor rendel ki a hatóság, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagy jogszabály írja elő.  Megjelenési, véleményadási kötelezettség, tartózkodás a hamis véleményadástól.  Iratbetekintés, jelenlét egyes eljárási cselekményeknél, kérdezés joga. Szakértőként nem járhat el  akivel szemben az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok áll fenn,  aki tanúként nem hallgatható meg, vagy  a tanúvallomást megtagadhatja. Nincs helye szakértő kirendelésének, ha törvény vagy kormányrendelet szakhatósági állásfoglalás beszerzését írja elő.

41 Az ügy érdemében hozott döntések: hatósági határozat Eljárási kérdésekben hozott döntések: hatósági végzés A hatóság döntésének speciális formái: 1. az egyezség jóváhagyása 2. a hatósági szerződés 3. a hallgatás eredményeként létrejött döntés A határozat és a végzés egy dokumentumba szerkeszthető!

42  Bevezető rész (a döntést kibocsátó hatóság megnevezése, címe, az ügy száma, az ügy tárgya, ügyintéző neve, elérhetősége, ügyfél neve, címe stb.)  Rendelkező rész (a hatóság döntése, a szakhatóság megnevezése, állásfoglalása rendelkező része, az ügyintézésre fordított idő, költségekről rendelkezés, tájékoztatás a jogorvoslatról stb.)  Indokolási rész (megállapított tényállás, bizonyítékok, az el nem fogadott bizonyítékok, a döntés alapjául szolgáló anyagi és eljárási normák bemutatása, mérlegelési szempontok, szakhatósági állásfoglalás indokolása stb.)  Záró rész (a döntéshozatal helye és ideje, a hatóság bélyegzőjének lenyomata, a hatáskört gyakorló szerv vezetőjének neve és hivatali beosztása, az általa kiadmányozásra felhatalmazott vezetőnek neve, hivatali beosztása és aláírása)

43 A döntés megismerése érdekében a hatóság közli az érintettekkel. A közlés módjai:  postai úton,  elektronikus úton, ideértve a telefaxot ( a határozat és az önállóan fellebbezhető végzés kivételével),  személyesen átadott irat útján,  kézbesítési meghatalmazott útján,  hatóság kézbesítője útján,  kézbesítési ügygondnok útján,  személyesen,  telefonon,  írásbelinek nem minősíthető elektronikus úton.

44 Ellenőrzési terv Speciális, hivatalból induló eljárás  A hatóság ‒ a hatáskörének keretei között ‒ ellenőrzi  a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását, valamint  a végrehajtható döntésben foglaltak teljesítését. A hatósági ellenőrzésnek különböző eszközei vannak:  adatszolgáltatás, iratbemutatás és egyéb tájékoztatás kérésével megvalósuló ellenőrzés,  helyszíni ellenőrzés, vagy  ha jogszabály lehetővé teszi, a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve a folyamatba beépített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatás útján történő ellenőrzés.

45 Az ellenőrzés eredménye:  nincs jogsértés  egyszerűsített jegyzőkönyv vagy hatósági bizonyítvány  jogsértés megállapítása esetén: a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával végzésben kötelezi annak megszüntetésére, ha a határidő eredménytelenül telt el, hatóság hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást, ha az adott jogszabálysértés tekintetében más hatóság rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, a hatóság kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező hatóság eljárását, illetve fegyelmi, szabálysértési, büntető-, polgári vagy egyéb eljárást kezdeményez.

46 Kérelem alapján:  fellebbezés  bírósági felülvizsgálat  újrafelvételi kérelem  Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás Ex officio:  saját döntés felülvizsgálata saját hatáskörben (a döntés módosítása, visszavonása)  felügyeleti eljárás  ügyészi fellépés

47 Fellebbezésre mint jogorvoslatra csak a közigazgatási hatóság első fokon hozott döntései (határozatai, végzései) ellen kerülhet sor a döntés közlésétől számított 15 napon belül. Fellebbezés benyújtásának jogi hatása Nincs helye fellebbezésnek:  ha az ügyben törvény azt kizárja;  az ügyfelek részéről az egyezségüket jóváhagyó határozat ellen;  jogszabály eltérő rendelkezése hiányában valamely adatnak, ténynek vagy jogosultságnak a hatósági nyilvántartásba hivatalbóli, mérlegelés nélküli bejegyzésével szemben;  ha az első fokú döntést miniszter, autonóm államigazgatási szerv, önállóan szabályozó szerv vagy kormányhivatal vezetője hozta;  törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában, ha az első fokú döntést központi államigazgatási szerv vezetője hozta;  a képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen;  a helyi önkormányzat képviselő-testületének rendeletében foglaltak szerint kiszabható közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos eljárásokban az átruházott hatáskörben hozott határozatok ellen  a Ket. 98. § (1a) bekezdése alapján benyújtott fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítása esetén. A döntés visszavonása, módosítása fellebbezés alapján

48 Fellebbezésben új tények és bizonyítékok is előterjeszthetők. Fellebbezési eljárás:  bizonyítási eljárás  szakhatóságok szerepe A II. fokú hatóság döntései:  fellebbezés elutasítása;  I. fokú határozat módosítása;  I. fokú határozat megsemmisítése;  I. fokú határozat megsemmisítése és az I. fokú hatóság új eljárásra való kötelezése.

49 A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya!!  végrehajtásra nézve nem halasztó hatályú – bíróság felfüggesztő határozata szükséges  jogszabálysértésre hivatkozással a közléstől számított 30 napon belül bármelyik ügyfél kérheti. Előfeltétele:  fellebbezési jogot kimerítették  fellebbezés kizárt

50 A jogerős ítélet jogkövetkezményei:  nincs helye új eljárásnak;  megismételt eljárás során a hatóságot köti a bíróság ítélete. A bíróság döntései:  az ügyfél (felperes) keresetét elutasítja;  a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi;  a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi és új eljárás  lefolytatására kötelez;  a közigazgatási döntést megváltoztatja, ha törvény megengedi. A felülvizsgálati eljárás szabályait a Pp. XX. fejezete határozza meg.

51  ügyféli kérelemre csak jogerős közigazgatási határozattal lezárt ügyben van helye  kérelem elbírálása: első fokon eljárt közigazgatási hatóság Feltételek:  a döntés közigazgatási szakban emelkedett jogerőre;  a határozat meghozatala előtt meglevő, az ügyfelek által önhibájukon kívül nem használt és el nem bírált lényeges tény, adat vagy bizonyíték alapján;  kedvezőbb tartalmú határozatot eredményezett volna;  és ez utólag jutott az ügyfél tudomására.

52 A kérelem benyújtásának  objektív határideje: a jogerőre emelkedéstől számított 6 hónap (jogvesztő)  szubjektív határideje: a tudomásszerzéstől számított 15 nap A közigazgatási hatóság döntése:  kérelmet elutasítja;  jogerős határozatot módosítja;  jogerős határozatot visszavonja;  új határozatot hoz.

53  ha az ügyfelek között létrejött egyezséget jóváhagyó határozat meghozatala során alkalmazott alaptörvény- ellenes jogszabály, illetve jogszabályi rendelkezés ellen az ügyfél alkotmányjogi panaszt nyújt be, és ez alapján  az Alkotmánybíróság a jogszabályt, illetve jogszabályi rendelkezést megsemmisíti,  ha az Alkotmánybíróság nem mondja ki a megsemmisített jogszabálynak vagy jogszabályi rendelkezésnek az adott ügyben való alkalmazhatóságát,  az ügyfél harminc napon belül  kérelmet nyújthat be az egyezséget jóváhagyó hatósághoz a határozat módosítása, illetve visszavonása iránt.

54 Felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni a hatóság eljárását, döntését ennek alapján intézkedései:  mulasztása esetén: eljárásra utasítás  felügyeleti jogkör alapján dönt TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTT KIVÉTELEK! Ha a hatóság döntése jogszabályt sért: Felügyeleti szerv döntése  megváltoztathat;  megsemmisíthet;  megsemmisíthet és új eljárásra utasíthat.

55 Ha a hatóság megállapítja, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja.  csak egy ízben, és ha törvény eltérően nem rendelkezik, a döntés közlésétől számított egy éven belül lehetséges. DE! A döntést a hatósági nyilvántartásba, illetve a hatósági igazolványba felvett téves bejegyzés, valamint az állampolgársági bizonyítvány ténymegállapítása kivételével nem lehet módosítani vagy visszavonni, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene.

56 1.Az ügyész felhívással élhet 2.A felhívást az ügyész a felügyeleti szervhez nyújtja be, ennek hiányában az eljáró szervhez. 3.Ha a felhívott szerv nem ért egyet, az ügyész a bírósághoz fordulhat.

57 Semmisségi okok pl.:  magyar hatóság joghatósága kizárt;  nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe vagy illetékességébe;  szakhatóság megkeresése nélkül vagy állásfoglalásának figyelmen kívül hozott döntés;  döntést bűncselekmény befolyásolta. Következményei: megsemmisítés, de:  nem semmisíthető meg 3 éven túl a hatósági döntés, ha jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért;  5 év eltelte után nincs helye a kötelezettséget megállapító döntés megsemmisítésének;  időbeli korlátozás nélkül megsemmisíthető, ha bűncselekmény befolyásolta.

58 Hivatalbóli eljárásban  hivatalból Kérelemre indult eljárásban  kérelemre + hivatalból, ha így is meg lehetett volna indítani az eljárást Az első fokú hatóság indítja meg. Az első fokú hatóság, illetve – szerződés alapján – Korm. rendeletben megjelölt személy vagy szerv, vagy önálló bírósági végrehajtó. Megindítás Foganatosítás

59 Végrehajtási módok és foganatosításuk Pénzfizetési kötelezettség Meghatározott tevékenység  azonnali beszedési megbízás,  közérdekű munkával való megváltás,  letiltás,  ingó,  ingatlan végrehajtás Ösztönző eszköz eljárási bírság  jogosított felhatalmazása,  hatóság saját maga a kötelezett költségére veszélyére elvégzi  rendőrségi közreműködés Külföldi elemek a végrehajtásban

60  A végrehajtást megindító hatóságnak a végrehajtási eljárásban hozott fellebbezéssel megtámadható döntése ellen is van helye fellebbezésnek.  A végrehajtást foganatosító szerv törvénysértő döntése, intézkedése ellen vagy az intézkedés elmulasztása esetén a végrehajtást foganatosító szervnél végrehajtási kifogást terjeszthető elő.  A fellebbezést és a kifogást a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság 15 napon belül bírálja el.  A végrehajtási kifogást a végrehajtást megindító hatóság döntései elleni fellebbezés elbírálására jogosult hatóság bírálja el, ha a végrehajtást bírósági végrehajtó foganatosítja.

61 Ha jogszabály (anyagi jogi) bírság kiszabását teszi lehetővé a hatóság, mérlegeli különösen:  a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,  a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,  a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,  a jogsértő állapot időtartamát,  a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát. A helyszíni bírság alkalmazása Az elkobzás alkalmazhatóságának esetei

62 62 Kérelemre indult eljárásban Ügyfél viseli és előlegezi meg az egyéb eljárási költséget Hivatalból indult eljárásban Egyéb költséget a hatóság előlegezi, kötelezettség megállapítása esetén az ügyfél viseli Ellenérdekű felek Nyertesség arányában viselik, ha a kérelemnek csak részben ad helyt a hatóság, költség-megosztás közöttük Kivételek  célszerűtlen, indokolatlan  eljárás akadályozása miatt felmerült A költség okozója viseli Fajtái: 1.általános 2.egyéb

63 Elektronikus kapcsolattartás szabályai (Ket. II/A. fejezet):  elektronikus út előnyben részesítendő  főszabály szerint az ügyfél jogosult e-úton kapcsolatot tartani  törvény írhat elő kötelező e- kapcsolattartást  jogszabályban meghatározott feltételekkel sms, is alkalmazható Elektronikus ügyintézés szabályai (X. Fejezet):  e-ügyintézés alapelvei  szabályozott e-ügyintézési szolgáltatások általános feltételei  konkrét szabályozott e- ügyintézési szolgáltatások keretszabályai

64  Az informatikai önrendelkezési jog széleskörű érvényesítése.  Túlszabályozás megszüntetése, rugalmas és tartós jogi keretek létrehozása.  Ne zárja ki az ügyintézési modell a hatóságok önálló döntését.  A rendelkezésre álló (már kiépített) eszközök továbbélése, felhasználása.  Máshol már működő piaci és külföldi megoldások felhasználásának elvi lehetősége.  A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás nyújtása során a közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségének és a személyes, illetve védett adatok védelmének biztosítása.

65 1. Technológiasemlegesség – ez azonban nem vonatkozik a kormányzati célú hírközlési szolgáltatásokra, valamint az állam által ingyenesen biztosított szolgáltatások igénybevételére. 2. A hatóság nem elektronikus kapcsolattartás esetén is jogosult egyes eljárási cselekményeit elektronikus ügyintézés keretében lefolytatni, figyelembe véve az ügyfél ügyintézési rendelkezését. 3. Főszabály szerint a hatóság a kormányzati célú hírközlési szolgáltatás t veszi igénybe.

66 Fajtái:  ügyintézési rendelkezés  azonosítás  kézbesítési szolgáltatás  iratérvényességi nyilvántartás  ügyfél-regisztrációs eljárás  az állam által kötelezően nyújtandó szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások  hatósági szolgáltatás Szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás engedélyezés vagy bejelentés alapján (Elektronikus Ügyintézési Felügyelet).

67 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A diasor hatályosítását elvégezte: Dr. Gyergyák Ferenc(2014. augusztus 15.) KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Általános közigazgatási ismeretek: II. modul Jogalkotási."

Hasonló előadás


Google Hirdetések