Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Számítógépes tervezőrendszerek c. tantárgy Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Matematikai Intézet Mechatronikai Mérnöki MSc 7. Laboratóriumi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Számítógépes tervezőrendszerek c. tantárgy Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Matematikai Intézet Mechatronikai Mérnöki MSc 7. Laboratóriumi."— Előadás másolata:

1 Számítógépes tervezőrendszerek c. tantárgy Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Matematikai Intézet Mechatronikai Mérnöki MSc 7. Laboratóriumi gyakorlat Mechanikai rendszerek leírása Dr. Horváth László egyetemi tanár

2 A prezentációban megjelent képernyő-felvételek a Dassault V5 és V6 PLM rendsze reknek, az Óbudai Egyetem Intelligens Mérnöki Rendszerek Laboratóriumában telepített installációján készültek, valóságos működő modellekről, a rendszer saját eszközeivel. Ez a prezentáció szellemi tulajdon. Hallgatóim számára rendelkezésre áll. Minden más felhasználása és másolása nem megengedett! V5 és V6 PLM rendszer ek a Dassult Systémes Inc. é s a CAD-Terv Kft támogatásáva l üzemel nek laboratóriumunkban Dr. Horváth László ÓE-NIK-AMI

3 A kurzus laboratóriumi gyakorlatai 1. Számítógépes rendszerek termékek életciklusú menedzseléséhez 3. Kontextuális mérnöki objektumok definiálása integrált termékleírások számára. 2. Termékmodellező rendszer funkcionalitása. Objektumok modelltérben, termékstruktúra 4. Alak-centrikus leírás, egységes geometriai (NURBS) és topológiai ábrázolás. 12. Termékadat menedzser (PDM) rendszerek 5. Alaksajátosságokkal való módosításon alapuló alkatrészmodellek építése 7. Mechanikai rendszerek leírása 6. Elemzések a véges elemek elvén. 9. A virtuális tér kapcsolata a fizikai világgal 8. Szándékok, tapasztalatok és ismeretek ábrázolása 10. Mérnöki csoportmunka, portálok 11. Integrált termék-információs modell (STEP) 13. Entitás (IGES) és referencia modell alapú adatcsere tervezőrendszerek között. Dr. Horváth László ÓE-NIK-AMI

4 Mechanikai rendszer sajátosság alapú modelltérben Dr. Horváth László ÓE-NIK-AMI Az esettanulmány tematikus modellezési példán végigvezetve magyarázza a modellezés elméletére és módszereire vonatkozó anyagot. Alapsajátosság Határ- felület ábrázolás Alakmódosítások Alkatrészek helyezése Lehetséges mozgások (DOF) Az mechanikai rendszerek leírására további anyag a tantárgyi követelményekben ajánlott „L. Horváth and I. J. Rudas, “Modeling and Problem Solving Methods for Engineers “, ISBN X, Elsevier, Academic Press, 2004” monográfiában található.

5 Mechanikai rendszer modellezése – helyezés és mozgások Dr. Horváth László ÓE-NIK-AMI A Part1, Part2, Part4 és Part 6 alkatrészmodellek rendelkezésre állnak. A Part 5 alkatrészmodell az összekapcsolási térben készül, a Part1 külső referenciáival. A tömör testként leírt alkatrészeket a térben kötöttségek (összefüggések) kapcsolják össze. Az összekapcsolt alkatrészek merev testekként mechanizmus struktúra rúdjait képezik. A rudakként kezelt tömör testeket összekapcsoló kötöttségek vizsgálatával, alkalmas eljárások, csuklók leírására, objektumok példányait generálják a modelltérben. A kinematikát egyszerű, a csuklókhoz rendelt mozgási parancsok végrehajthatóságának szimulációjával ellenőrizzük. A feladat

6 Tömör testek kapcsolatainak (összefüggéseinek) fő típusai Dr. Horváth László ÓE-NIK-AMI referencia sík Egybeesés Szög Érintkezés Távolság A kapcsolatokat kötöttségként definiáljuk a modellben.

7 Mechanikai rendszer modellezése – összekapcsolás kötöttségekkel Dr. Horváth László ÓE-NIK-AMI Az összekapcsolási (vagy gyakorlatiasabb kifejezéssel összeállítási) térben két felület egybeesésével és annak orientációjával definiáljuk az első kötöttséget. A két alkatrészmodell példánya komponensként kerül a struktúrába.

8 Dr. Horváth László ÓE-NIK-AMI A Coincidence.2 egybeesés kötöttség definiálásával szükséges és elégséges mértékben helyeztük egymáshoz képest a két alkatrészt a modelltérben. A Coincidence.2 egybeesés kötöttség objektum két tengelyvonal mentén, komponensként struktúrába épített alkatrész határfelület ábrázolást kapcsol össze. Az összekapcsolást az tömör határfelület ábrázolások topológiai struktúrája mentén követik és rögzítik az objektumhoz rendelt eljárások. Mechanikai rendszer modellezése – összekapcsolás kötöttségekkel

9 Dr. Horváth László ÓE-NIK-AMI A tömör test modellek több példányban lehetnek komponensek az összekapcsolási struktúrában. Part2 alkatrészmodellt Part2.2 komponensként második példányban építjük be Coincidence.3 és Coincide.4 egybeesés kötöttségek definiálásával. Mechanikai rendszer modellezése – összekapcsolás kötöttségekkel

10 Dr. Horváth László ÓE-NIK-AMI Part4 alkatrészmodellt Coincidence.5 és Coincide.6 egybeesés kötöttségek definiálásával helyezzük a Part.1.1 komponensen. Mechanikai rendszer modellezése – összekapcsolás kötöttségekkel

11 Dr. Horváth László ÓE-NIK-AMI A távolság kötöttség valamely korábban definiált egybeesés kötöttség módosításával is definiálható. Az egybeesés kötöttségből átdefiniálható kötöttség listáját beépített tudás alapján, eljárás generálja. A coincidence.6 kötöttségből átdefiniált Offset.7 kötöttség paraméterei. Mechanikai rendszer modellezése – összekapcsolás kötöttségekkel

12 Dr. Horváth László ÓE-NIK-AMI Az összekapcsolási tér egy teljes értékű modelltér, abban alkatrész is definiálható. Ez fontos, amikor az alkatrész alakjának bizonyos elemeit más alkatrésztől vagy alkatrészektől kapja. A Part5 alkatrészmodellt az összekapcsolási térben definiáljuk. Az alkatrész Part5.1 néven beépül a Product.1 termék összekapcsolási struktúrájába. A Part5 alkatrész egyetlen hasábból áll és az alábbi zárt vonallánc kontextusában definiáljuk. A Sketch.5 vonallánc definiálása az összekapcsolási térben, a referencia- alkatrészen kijelölt síkban történik. Mechanikai rendszer modellezése – alkatrész definiálása összekapcsolási térben

13 Dr. Horváth László ÓE-NIK-AMI A Part5 alkatrészt alkotó Pad.1 hasábot két külső referencia felület között definiáljuk. Egyikben a vonalláncot definiáljuk, másik a kiterjedés határfelületét képezi. Mechanikai rendszer modellezése – alkatrész definiálása összekapcsolási térben

14 Dr. Horváth László ÓE-NIK-AMI A Part6.1 komponens helyezését a Part1.1 komponensen a Coincidence 8, 9 és 11 egybeesés kötöttségek definiálják, amelyek a szükséges és elégséges feltételeket teljesítik. A napi tervezési gyakorlatban a kötöttségek ilyen csoportokban, sajátosságként választhatók. Mechanikai rendszer modellezése – összekapcsolás kötöttségekkel

15 Dr. Horváth László ÓE-NIK-AMI Az összekapcsolt merev testek között megvalósuló mozgások az összekapcsolási kötöttségek mentén valósulnak meg. Ugyanakkor számos kötöttség mentén nincs elmozdulás. A csuklók mechanizmus objektumon belül definiálva összekapcsolják a rudakat. A kialakuló láncok nyitottak, zártak, vagy vegyesen nyitottak-zártak. A mechanizmus leírását alkotó objektumokat generáló eljárás négy rúd-kapcsolatot ismert fel, amelyeket típustól függően két vagy három kötöttség alkot. A csuklókat definiálhatja ez az eljárás, de azokat a modellezést végző mérnök is definiálhatja. Mechanikai rendszer modellezése – mechanizmus

16 Dr. Horváth László ÓE-NIK-AMI A generáló eljárás négy csuklót talált. Valamennyi alkatrészpár kötöttségeit szükségesnek és elégségesnek találta. Az eredmény három elforduló (DOF=1) és egy merev (DOF=0). A mechanizmus szabadságfokainak száma DOF=3. Mechanikai rendszer modellezése – mechanizmus A mechanizmus modelljét az ISO termékmodell szabványt követve az alkalmazási modellek közé soroljuk.

17 Dr. Horváth László ÓE-NIK-AMI Az „Angle driven” gomb benyomásával elforduló hajtást helyeztünk a csuklóra. Ugyanez tettük a Revolute.2 és Revolute.3 csuklókkal. Ezzel a mechanizmus szabadságfokát DOF=0-ra csökkentettük. A Revolute.1 csukló geometriai felépítésben két egyenes és két sík található. Mechanikai rendszer modellezése – mechanizmus Definiálni kell a helyben maradó komponenst A mozgáshoz további specifikáció rendelhető.

18 Dr. Horváth László ÓE-NIK-AMI Mechanikai rendszer modellezése – mechanizmus

19 Dr. Horváth László ÓE-NIK-AMI Prismatic.5 csukló geometriai felépítésben két egyenes és két sík található. A mechanizmus struktúráját kiegészítjük egy prizmatikus csuklóval, amely a kapcsolati térben definiált Part5.1 komponens mozgását definiálja a Part1.1 komponensen. Az újonnan definiált csuklóhoz prizmatikus behajtó mozgást definiálunk. Ezzel elvesszük a csuklóval adott egy szabadságfokot, a mechanizmus e végső fejlesztési állapotában DOF=0. Mechanikai rendszer modellezése – mechanizmus

20 Dr. Horváth László ÓE-NIK-AMI Mechanikai rendszer modellezése – mechanizmus A mechanizmus működése négy parancsban definiált mozgás megvalósulásával szimulálható.

21 Dr. Horváth László ÓE-NIK-AMI Revolute.1 Part2.1 Part2.2 Revolute.2 Revolute.3 Rigid.4 Prismatic.5 Part5.1Part4.1 Part6.1 A mechanizmus struktúrája. Part1.1 A mechanizmus váza Mechanikai rendszer modellezése – mechanizmus


Letölteni ppt "Számítógépes tervezőrendszerek c. tantárgy Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Matematikai Intézet Mechatronikai Mérnöki MSc 7. Laboratóriumi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések