Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A tervgazdálkodási rendszer kialakulása. Az 1. három éves terv (1947-49) A terv létrejötte: koalíciós viszonyok között Megvalósulása: már szovjet uralom.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A tervgazdálkodási rendszer kialakulása. Az 1. három éves terv (1947-49) A terv létrejötte: koalíciós viszonyok között Megvalósulása: már szovjet uralom."— Előadás másolata:

1 A tervgazdálkodási rendszer kialakulása

2 Az 1. három éves terv ( ) A terv létrejötte: koalíciós viszonyok között Megvalósulása: már szovjet uralom alatt (1947-es választások) Cél: gazdasági újjáépítés: 1949 végére 1400 ipari üzem, 400 építőipari üzem helyreállítása Végrehajtás: 1949 végére a gyáripar 37 %-kal termelt többet, mint 1938-ban. Mezőgazdaság: kevés eredmény, alacsony hozamok, ellátási nehézségek Az eszköz: a beruházások növelése

3 A gazdaság és a tervezés: a szovjet tapasztalatok Preobrazsenszkíj modellje: 1929 után (SZU) A logika: az „utolérés” és a megelőzés technikája A tervezés intézménye: - középtávú, ötéves tervek - központi irányítás megszervezése - erőltetett iparosítás, új ipari központok - hatalmi önkény, üldözések, megfélemlítés A társadalom átalakítása, kiszolgáló apparátus

4 A magyar tervelőirányzatok Az első ötéves terv ( ) előirányzatai: 1. az ipar növekedése: 184% 2. a mezőgazdaság növekedése: 142 % 3. az életszínvonal emelkedése 35 % 4. a szocialista kultúra fejlesztése 5. honvédelem: titkos hadiipari fejlesztések Összesen: 163 %-os növekedés, új munkahely, lakás stb. Értelmezés: a Jánossy-féle modell – rossz indulóbázis, torz tervezés

5 Gerő Ernő, a gazdaságért felelős pártvezér

6 Változatok Ipar Nehéz- ipar Mezőgazda- ság Nem anyagi ágak Országos Tervhivatal 1948 májusában 40,0 - 20,0 20,0 Közzétett irányelvek 1949 áprilisában 48,6 - 17,1 17,1 Országgyűlésen jóvá- hagyva 1949 végén 51,0 34,2 15,7 14,5 Az MDP 2. kong elején 51,7 44,1 12,9 11,8 Az 1. ötéves terv beruházási előirányzatainak változása

7 A kiemelt nagyberuházás: Sztálinváros - Indulási nehézségek (Mohács, Érd stb.) közepétől: elindult, komplett vasmű létrehozási szándékkal - Pénzhiány, erőforrások koncentrálása - Munkaerő-kapacitási gondok, magas bérekkel munkaerő-csábítás, mellette kényszermunka - Olcsó szovjet nyersanyagra épül, szovjet technika, gyenge magyar végrehajtás

8

9

10 Egyéb nehézipari beruházások - Diósgyőr (Miskolc): vas-és acélgyártás - Kazincbarcika: erőmű, vegyipar, szénbányászat - Ózd: vas-és szánbányászat - Leninváros: vegyipar, erőmű - Várpalota vegyipar, erőmű, alumíniumkohászat - Ajka: timföldgyártás - Komló: feketeszén (1955-től Sztálinvárosba) - Tatabánya, Dorog, Salgótarján: szénvárosok

11 A gazdaság ágazati változásai - A bányászat; vas-és acélipar gyors növekedése - A villamosenergia-termelés növekedése, a hálózat építése (1953: utolsó falu bekötése) - Tiszai Erőmű Tiszaszederkényben - Gépipar (Csepel, Bp (Ganz-Mávag), Győr, Pécs, Székesfehérvár, Diósgyőr, Ózd) - Könnyűipari beruházások: Kaposvár, Zalaeg., Sz.hely, Szeged, Lőrinci. Cél: a női munkaerő bevonása, lekötése

12 A beruházások forrásai - a parasztságtól kíméletlen elvonás, túladóztatás, kényszerek, beszolgáltatás - kényszerű kölcsönjegyeztetés ( ) - a politikai terror jövedelme: elkobzás, vagyonok lefoglalása, osztogatás - agrárolló, a mezőgazdaság hátrányos helyzete - alacsonyan tartott bérek, olcsó munkaerő kihasználása, kényszermunka

13 A parasztságtól való rendőri elvonás

14

15 A beruházások nehézségei - nem volt megfelelően képzett munkaerő - alacsony szintű infrastruktúra, rossz szállítási kapacitások - irányítási káosz: többszöri döntések, pártkontroll - túltervezés állapota, adminisztratív eredmények, - statisztika-hamisítások - nyersanyaghiány, gyenge ipari adottságok, Mo. mg-i ország – cél a vas-és acél országa - visszafogott, társadalmi csendes ellenállás

16 A mezőgazdaság átszervezése Szovjet minta: a kolhoz és a szovhoz Kisparaszti modell felszámolása. Lépései: 1. A gazdagparasztság felszámolása 2. Önkéntes földmunkás-szövetkezetek, tszcs-k szervezése ( ) 3. Erőszakos úton tsz-szervezés ( ) Következmények: - A paraszti modell megszüntetése, az identitás elvesztése, a parasztember alkalmazottá vált - Áttérés a nagyüzemi gazdálkodásra

17 Az ötéves terv eredményei -A nemzeti jövedelem szerkezete átalakult, Mo. ipari-agrár országgá vált -Az ipart gyenge minőség jellemezte -Mg: gyenge termelés, állandósult a hiány -Súlyos elosztási zavarok -Túltervezés, hiányzott az egyéni érdekeltség -Torz jövedelemszerkezet kialakulása -Paraszti, üzemi elégedetlenség -Változás lehetősége: Sztálin halála

18 év ipar mezőgazd. egyéb ágazatok ,9 36,7 9, ,6 37,4 7, ,8 23,9 10, ,4 29,5 6,2 A gazdaság ágazatainak részesedése a nemzeti jövedelemben


Letölteni ppt "A tervgazdálkodási rendszer kialakulása. Az 1. három éves terv (1947-49) A terv létrejötte: koalíciós viszonyok között Megvalósulása: már szovjet uralom."

Hasonló előadás


Google Hirdetések