Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Bakonyalja-Kisalföld kapuja VE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Bakonyalja-Kisalföld kapuja VE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European."— Előadás másolata:

1 Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Bakonyalja-Kisalföld kapuja VE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. A ’Bakonyalja-Kisalföld kapuja’ térsége, mint fejlődő vidéki élettér – ahol jó élni, dolgozni és kikapcsolódni

2 1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

3 2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Bakonyalja-Kisalföld kapuja VE – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 2 A térségben összesen 12 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 50%-a, 6 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 18 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 5 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 5 db fő fejlesztési prioritás és 18 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) Bakonyalja-Kisalföld kapuja VE területe 25 települést foglal magába, melyek közül 3 város. A térség lakossága 42,855 fő, a városokban élő lakosok száma 16,795 fő

4 3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 42, Kereskedelem, javítás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Ács 7,252 fő 5,793 fő 3,750 fő 3,092 fő Kisbér Bábolna Nagyigmánd Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Fő fejlesztési prioritások száma 5 Fejlesztési intézkedések száma 18 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 12 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 18 Bakonyalja-Kisalföld kapuja VE – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

5 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 905,524 EUR – a Falumegújítás és -fejlesztés jogcímhez lett rendelve Bakonyalja-Kisalföld kapuja VE – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neveHPME-k száma (db)Allokált forrás (EUR) ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪2▪2▪845,527 ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése▪2▪2▪696,000 ▪Falumegújítás és -fejlesztés▪2▪2▪905,524 ▪A kulturális örökség megőrzése▪2▪2▪604,000 ▪Leader közösségi fejlesztés▪6▪6▪203,358 ▪Leader vállalkozás fejlesztés▪5▪5▪498,112 ▪Leader képzés ▪Leader rendezvény▪5▪5▪184,000 ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések▪1▪1▪28,000 ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések▪1▪1▪16,000 ▪Leader komplex projekt ▪Leader tervek, tanulmányok

6 5 Bakonyalja-Kisalföld kapuja VE - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪Az akciócsoport területének alacsony népsűrűsége – a jó környezeti állapot kivételével – a térség számos problémájának (vállalkozások csekély aránya, nagyszámú ingázó, munkanélküliség) eredője. A helyben előállított jó minőségű termékek további feldolgozása, marketingje nem megoldott. Magas a tőkehiányos vállalkozások aránya. A térség természeti-, épített- és kultúrtörténeti értékei csak kis mértékben kihasználtak. A helyi közösségek megfelelő programok és közösségi terek hiányában szétesőben vannak. A cigányság lassú integrációja a térség népességmegtartó-, munkaerő képessége szempontjából negatív irányban hat. ▪Az akciócsoport területén fellehető nemzeti történelmi-, természeti- és épített értékek, hagyományok fejlesztése és fenntartható hasznosítása a turisztikai potenciál növelése érdekében. A gazdaság innovatív, versenyképes fejlesztése, a térségi vállalkozások jövedelemtermelő képességének fokozása. A több településen kialakított, szabad potenciával rendelkező iparterületek hasznosítása, bedolgozói tevékenység kialakítása, ill. fejlesztése. A fellelhető alternatív energiaforrások használta. Megfelelő programokkal, infrastruktúra-fejlesztéssel a helyi közösségek szervezése. A cigányság integrációjának elősegítése.

7 6 A térség hosszú távú jövőképét a következő célkitűzések megvalósításával kívánja elérni: Egy olyan optimális vidéki élettér megteremtése, amely belső és külső erőforrásainak fenntartható kihasználása mellett demográfiai, gazd-i, humán és körny-i adottságainak kedvező irányban történő változásával/változtatásával, ill. a folyamatok visszahatásával érhető el. Célkitűzések: ▫A helyi gazdaság innovatív, versenyképes fejlesztése, a térségi vállalkozások jövedelemtermelő és foglalkoztató képességének fokozása a hátrányok (kevés-, tőkehiányos vállalk.) kezelésével. ▫A turisztikai potenciál gazdagítása a jelentős, és csak kevéssé kihasznált természeti, épített, kulturális környezeti, és infrastrukturális erőforrások mobilizálása, minőségi fejlesztése révén. ▫Térségi, térségen kívüli kapcsolatok fejlesztése, a helyi identitástudat erősítése, közösségépítés. ▫A települések fejlettségében tapasztalható egyenlőtlenségek csökkentése az előző célkitűzések elérésének eredményeként. A térségben főként munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetben lévő társad-i csoportok (cigányság, fiatalok és nők) programban való részvétele, ezen keresztül esélyeik javítása alapvető szempont. A megvalósuló fejlesztések mindegyike harmonizál a fenntartható fejlődés alapelveivel. A térség hosszú távú jövőképét a következő célkitűzések megvalósításával kívánja elérni: Egy olyan optimális vidéki élettér megteremtése, amely belső és külső erőforrásainak fenntartható kihasználása mellett demográfiai, gazd-i, humán és körny-i adottságainak kedvező irányban történő változásával/változtatásával, ill. a folyamatok visszahatásával érhető el. Célkitűzések: ▫A helyi gazdaság innovatív, versenyképes fejlesztése, a térségi vállalkozások jövedelemtermelő és foglalkoztató képességének fokozása a hátrányok (kevés-, tőkehiányos vállalk.) kezelésével. ▫A turisztikai potenciál gazdagítása a jelentős, és csak kevéssé kihasznált természeti, épített, kulturális környezeti, és infrastrukturális erőforrások mobilizálása, minőségi fejlesztése révén. ▫Térségi, térségen kívüli kapcsolatok fejlesztése, a helyi identitástudat erősítése, közösségépítés. ▫A települések fejlettségében tapasztalható egyenlőtlenségek csökkentése az előző célkitűzések elérésének eredményeként. A térségben főként munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetben lévő társad-i csoportok (cigányság, fiatalok és nők) programban való részvétele, ezen keresztül esélyeik javítása alapvető szempont. A megvalósuló fejlesztések mindegyike harmonizál a fenntartható fejlődés alapelveivel. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Bakonyalja-Kisalföld kapuja VE – A stratégia alapvető célja

8 7 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

9 8 A ’Bakonyalja-Kisalföld kapuja’ előzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport hozzávetőlegesen a volt Komáromi járás területén a Kisbéri statisztikai kistérség 17- és a Komáromi statisztikai kistérség 8 jogosult településének összefogásával jött létre Kom-Eszt. megye nyugati-délnyugati részén. A 311/2007. Korm. rend. szerint a Kisbéri kistérség társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, a vidékfejlesztés szempontjából kedvezményezett, valamint a területfejlesztés szempontjából hátrányos helyzetű. Aka, Csém, Csép és Ete a 240/2006. Korm. rend. szerint társadalmi-gazdasági és infrastrukturális-, Bakonybánk ezen felül a munkanélküliség szempontjából elmaradott település. Elsősorban az akciócsoport területének déli fele jellegzetesen belső perifériás térség. Jelentős fejlesztési csomópontok találhatók közelében, szinte körbeveszik a területet, de maga szervesen egyikhez sem csatlakozik, sőt a centrumok mindegyike szívó hatást gyakorol rá. Az akciócsoport területe (820 km2) a megye területének 36,20%-át foglalja el, ugyanakkor népessége ( fő) mindösszesen a megyei összlakosság 13,6%-a. A ritka településhálózatban a népsűrűség 52,26 fő/ km2, azaz alapvetően vidéki jelegű terület, jó általános környezeti állapottal. A térség 25 települése közül három közepes méretű település rendelkezik városi ranggal, ahol az összlakosság közel 40%-a él. A községek átlagos népessége 1 184,55 fő, ez alatti településméret a déli, aprófalvas területeken jellemző. Az akciócsoport területén két természetföldrajzi középtáj találkozik: a szinte sík, alföldi jellegű Komárom- Esztergomi-síkság (Győr-Tatai teraszvidék, Igmánd-Kisbéri medence) és a Bakony-hegyvidék patakvölgyekkel tagolt, hullámos térszínű, változatos kitettségű hegylábi térszíne (Súri-Bakonyalja, Bársonyosi-dombvidék). E természetföldrajzi, domborzati kettőség a térség számos egyéb tulajdonságát is meghatározza: Északi terület: - sík, alföldi jellegű domborzat - ritkább településszerkezet, nagyobb lélekszámú települések - elsősorban szántóföldi növénytermesztés, szőlészet-borászat - mezőgazdasági termékek feldolgozása, élelmiszeripar, könnyűipar - nyugat-keleti- (M1-es autópálya, 1-es főút, Bécs-Budapest vasútvonal) és észak-déli (komáromi határátkelőhely, 13-as főút) irányú kapcsolatok Déli terület: - magasabb térszínű patakvölgyekkel tagolt dombság - sűrűbb településszerkezet, kisebb lélekszámú települések - elsősorban erdőgazdálkodás, másodsorban szántóföldi növénytermesztés - mezőgazdasági termékek feldolgozása, szolgáltatások - főként déli- (82-es főút) és délkeleti (81-es főút) kapcsolatok Az akciócsoport kiránduló térség, elsősorban a nagyvárosokban élők és az alacsony jövedelemmel rendelkezők körében a legkedveltebb üdülő és kirándulóhely. A ’Bakonyalja-Kisalföld kapuja’ előzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport hozzávetőlegesen a volt Komáromi járás területén a Kisbéri statisztikai kistérség 17- és a Komáromi statisztikai kistérség 8 jogosult településének összefogásával jött létre Kom-Eszt. megye nyugati-délnyugati részén. A 311/2007. Korm. rend. szerint a Kisbéri kistérség társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, a vidékfejlesztés szempontjából kedvezményezett, valamint a területfejlesztés szempontjából hátrányos helyzetű. Aka, Csém, Csép és Ete a 240/2006. Korm. rend. szerint társadalmi-gazdasági és infrastrukturális-, Bakonybánk ezen felül a munkanélküliség szempontjából elmaradott település. Elsősorban az akciócsoport területének déli fele jellegzetesen belső perifériás térség. Jelentős fejlesztési csomópontok találhatók közelében, szinte körbeveszik a területet, de maga szervesen egyikhez sem csatlakozik, sőt a centrumok mindegyike szívó hatást gyakorol rá. Az akciócsoport területe (820 km2) a megye területének 36,20%-át foglalja el, ugyanakkor népessége ( fő) mindösszesen a megyei összlakosság 13,6%-a. A ritka településhálózatban a népsűrűség 52,26 fő/ km2, azaz alapvetően vidéki jelegű terület, jó általános környezeti állapottal. A térség 25 települése közül három közepes méretű település rendelkezik városi ranggal, ahol az összlakosság közel 40%-a él. A községek átlagos népessége 1 184,55 fő, ez alatti településméret a déli, aprófalvas területeken jellemző. Az akciócsoport területén két természetföldrajzi középtáj találkozik: a szinte sík, alföldi jellegű Komárom- Esztergomi-síkság (Győr-Tatai teraszvidék, Igmánd-Kisbéri medence) és a Bakony-hegyvidék patakvölgyekkel tagolt, hullámos térszínű, változatos kitettségű hegylábi térszíne (Súri-Bakonyalja, Bársonyosi-dombvidék). E természetföldrajzi, domborzati kettőség a térség számos egyéb tulajdonságát is meghatározza: Északi terület: - sík, alföldi jellegű domborzat - ritkább településszerkezet, nagyobb lélekszámú települések - elsősorban szántóföldi növénytermesztés, szőlészet-borászat - mezőgazdasági termékek feldolgozása, élelmiszeripar, könnyűipar - nyugat-keleti- (M1-es autópálya, 1-es főút, Bécs-Budapest vasútvonal) és észak-déli (komáromi határátkelőhely, 13-as főút) irányú kapcsolatok Déli terület: - magasabb térszínű patakvölgyekkel tagolt dombság - sűrűbb településszerkezet, kisebb lélekszámú települések - elsősorban erdőgazdálkodás, másodsorban szántóföldi növénytermesztés - mezőgazdasági termékek feldolgozása, szolgáltatások - főként déli- (82-es főút) és délkeleti (81-es főút) kapcsolatok Az akciócsoport kiránduló térség, elsősorban a nagyvárosokban élők és az alacsony jövedelemmel rendelkezők körében a legkedveltebb üdülő és kirándulóhely. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10 9 A táj jellegzetességét, vonzerejét fokozó számos kisebb-nagyobb műemlék, vagy műemlék jellegű építmény található itt. Jellemzőnek tartott, fémjelző termékei: a ló (Bábolna–arab telivér, Kisbér–kisbéri félvér), a bor (az Ászár-Neszmélyi borvidék Bársonyos-Császári körzete) és a vadon élő állatok. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11 10 Az akciócsoport területe növényföldrajzi beosztás szempontjából a Pannóniai flóratartományba tartozik, az Alföld- és a Dunántúli-középhegység flóravidékeinek határán található. A két flóravidék természetes növénytakarója a tatárjuharos lösztölgyesek és a homoki gyepek, illetve a cseres-kocsánytalan tölgyesek. A mezőgazdasági művelés következtében azonban a természetes növénytakaró kiterjedése visszahúzódott, azonban a táj megőrizte jellegzetes arculatát, mozaikosságát. Az erdősültségi mutatót vizsgálva a déli, bakonyaljai területek régiós szinten is a legmagasabb értékkel (26,4%) rendelkeznek. Az északi rész esetében az összes hasznosítható terület 5,5%-a erdősült, területileg a Duna árterén, valamint a mezőgazdasági művelésű területekbe szórványerdőként beékelődve találhatók. A térség állatvilága is kétarcú, a Kisalföld- és a fajgazdagabb Dunántúli-középhegység faunajárása találkoznak területén. Leginkább a déli területeken, s a Kisalföldhöz tartozó gyepterületeken számos természeti érték, természetközeli élőhely található, melyek a zöldturizmus és az oktatás potenciális színhelyei, ugyanakkor a turistautak, tanösvények és pihenőhelyek száma elenyésző. Fokozottan védett madárfajok fészkelőhelyeit találjuk a területen. A NATURA 2000 hálózat kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területnek jelölt területei közé a térség gyepei (Császár községben a Bársonyos, a Csépi gyepek) és Ács községben a Duna és ártere tartoznak, különleges természet-megőrzési területek az Ácsi gyepek és a Mocsai ürgés legelő. A természeti tájak összkiterjedése az akciócsoport területének 13%-át jelentik. Az éghajlati viszonyokban a Dunántúli-középhegység kissé hűvösebb, hegyvidéki és a Kisalföld enyhén kontinentális éghajlati jellemzői keverednek. A térség két jelentős vízfolyása – az északi határt jelentő Duna mellett – a Concó és a Cuhai-Bakony-ér. A felszíni tavak részben a vízfolyások felduzzasztásából, másrészt a homok- és kavicsbányászat eredőjeként képződtek. Ezek halászati, horgászati és rekreációs funkciókat lát(hat)nak el. Az akciócsoport területe növényföldrajzi beosztás szempontjából a Pannóniai flóratartományba tartozik, az Alföld- és a Dunántúli-középhegység flóravidékeinek határán található. A két flóravidék természetes növénytakarója a tatárjuharos lösztölgyesek és a homoki gyepek, illetve a cseres-kocsánytalan tölgyesek. A mezőgazdasági művelés következtében azonban a természetes növénytakaró kiterjedése visszahúzódott, azonban a táj megőrizte jellegzetes arculatát, mozaikosságát. Az erdősültségi mutatót vizsgálva a déli, bakonyaljai területek régiós szinten is a legmagasabb értékkel (26,4%) rendelkeznek. Az északi rész esetében az összes hasznosítható terület 5,5%-a erdősült, területileg a Duna árterén, valamint a mezőgazdasági művelésű területekbe szórványerdőként beékelődve találhatók. A térség állatvilága is kétarcú, a Kisalföld- és a fajgazdagabb Dunántúli-középhegység faunajárása találkoznak területén. Leginkább a déli területeken, s a Kisalföldhöz tartozó gyepterületeken számos természeti érték, természetközeli élőhely található, melyek a zöldturizmus és az oktatás potenciális színhelyei, ugyanakkor a turistautak, tanösvények és pihenőhelyek száma elenyésző. Fokozottan védett madárfajok fészkelőhelyeit találjuk a területen. A NATURA 2000 hálózat kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területnek jelölt területei közé a térség gyepei (Császár községben a Bársonyos, a Csépi gyepek) és Ács községben a Duna és ártere tartoznak, különleges természet-megőrzési területek az Ácsi gyepek és a Mocsai ürgés legelő. A természeti tájak összkiterjedése az akciócsoport területének 13%-át jelentik. Az éghajlati viszonyokban a Dunántúli-középhegység kissé hűvösebb, hegyvidéki és a Kisalföld enyhén kontinentális éghajlati jellemzői keverednek. A térség két jelentős vízfolyása – az északi határt jelentő Duna mellett – a Concó és a Cuhai-Bakony-ér. A felszíni tavak részben a vízfolyások felduzzasztásából, másrészt a homok- és kavicsbányászat eredőjeként képződtek. Ezek halászati, horgászati és rekreációs funkciókat lát(hat)nak el. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/2

12 11 A ritka településhálózat, a környezetszennyező ipari tevékenységek hiánya következtében a környezet általános állapota jónak mondható. Veszélyeztető tényezők: - az intenzív szántóföldi növénytermesztésből adódó agrár-környezetvédelmi problémák, - a vízvédelem szempontjából a közműolló nyitottsága (a 2006-ban nyilvántartott db lakásból db bekapcsolt a közüzemi vízhálózatba – 91,3%, viszont csak db rendelkezik közüzemi csatornával – 61,1%), - a levegő- (magas por- és szénmonoxid terhelés), zaj- és rezgésvédelem szempontjából az M1-es autópálya, az 1-es, 13-as és 81-es számú főútvonalak átmenő forgalmának közlekedési eredetű pontszerű terhelése. A térségben minden település rendelkezik értékes épületekkel, építészeti értékekkel. Elsősorban a templomok jelentősek, emellett a mezőgazdasági arculatot megőrző gazdasági épületek, nemesi kastélyok, kúriák, emlékházak képviselnek nagy értéket. A ritka településhálózat, a környezetszennyező ipari tevékenységek hiánya következtében a környezet általános állapota jónak mondható. Veszélyeztető tényezők: - az intenzív szántóföldi növénytermesztésből adódó agrár-környezetvédelmi problémák, - a vízvédelem szempontjából a közműolló nyitottsága (a 2006-ban nyilvántartott db lakásból db bekapcsolt a közüzemi vízhálózatba – 91,3%, viszont csak db rendelkezik közüzemi csatornával – 61,1%), - a levegő- (magas por- és szénmonoxid terhelés), zaj- és rezgésvédelem szempontjából az M1-es autópálya, az 1-es, 13-as és 81-es számú főútvonalak átmenő forgalmának közlekedési eredetű pontszerű terhelése. A térségben minden település rendelkezik értékes épületekkel, építészeti értékekkel. Elsősorban a templomok jelentősek, emellett a mezőgazdasági arculatot megőrző gazdasági épületek, nemesi kastélyok, kúriák, emlékházak képviselnek nagy értéket. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 2/2

13 12 Az akciócsoport területe nem kapcsolódik a 33 leghátrányosabb kistérség egyikéhez sem. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1

14 13 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

15 14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

16 15 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 22%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 11% 22% 6% 8% 17% 9% 0% 13% 3%

17 16 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 45%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 12% 45% 10% 2% 8% 3% 1% 14% 5% 1% Egyéb tevékenység 0%

18 17 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 5.9%, ami 0.1 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 5.9% ▪Változás 2003-hoz képest 0.1 százalékpont

19 18 Az akciócsoport területét körülvevő régió az ország egyik legdinamikusabban fejlődő térsége, ezen belül a térséget gazdasági és társadalmi térszerkezeti sajátosságok tekintetében közepes (kisalföldi területek), ill. közepesnél gyengébb (bakonyaljai területek) helyzet jellemzi. A külső kapcsolatok, a gazdaságföldrajzi és közlekedési helyzetkép szempontjából a terület adottságai jók, azonban ez egyelőre a kifelé irányuló mozgást erősíti, főként a munkaerő szempontjából, mely a környező ipari parkokba ingázik. A térség két fő foglalkoztatási, kereskedelmi és egyéb szolgáltatásokat nyújtó központja a kistérségek központi, névadó települései, melyeket nagyjából azonos fejlettségi szintű települések vesznek körül. A KSH III. negyedévi munkaerő-felmérése szerint a foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbihoz képest az országos tendenciához hasonlóan az akciócsoport területén is alig változott, kissé emelkedett. Az előző év azonos időszakában jellemzőhöz képest a gazdaságilag aktív népesség száma némiképp mérséklődött, miközben az inaktívaké emelkedett, az aktivitási ráta süllyedt. A térség foglalkoztatási helyzetének alakulásában a feldolgozóipar bír meghatározó jelentőséggel, sőt szerepe folyamatosan erősödik, párhuzamosan a mezőgazdaságban, az energiaszektorban és az építőiparban bekövetkezett csökkenéssel. Az akciócsoport munkavállaló korú népessége fő, a teljes népesség 66,4%-a. A térségben a nyilvántartott álláskeresők száma december végén főt ért el (4,6%). Azonban a nyilvántartásban nem szereplő munkanélküliek arányát plusz 1-2%-ra becsülik a szakemberek folyamán a kisbéri körzetben 19,5 %-kal (150 fő) fogyatkozott meg a nyilvántartásban szereplők száma, azonban munkanélküliségi rátája így is 7,0%-os, amely messze meghaladja a megyei értéket (5,2%). A Komáromi Munkaügyi Kirendeltség működési körzetében jelentősen, 10,3 %-kal (105 fő) nőtt és az év végén 688 főt ért el a nyilvántartásban szereplők száma. A regisztrált álláskeresők 80-82%-a fizikai- (40% szak-, 35% betanított-, 25% segédmunkás állománycsoportú), 18-20%-a szellemi munkás. Az akciócsoport területét körülvevő régió az ország egyik legdinamikusabban fejlődő térsége, ezen belül a térséget gazdasági és társadalmi térszerkezeti sajátosságok tekintetében közepes (kisalföldi területek), ill. közepesnél gyengébb (bakonyaljai területek) helyzet jellemzi. A külső kapcsolatok, a gazdaságföldrajzi és közlekedési helyzetkép szempontjából a terület adottságai jók, azonban ez egyelőre a kifelé irányuló mozgást erősíti, főként a munkaerő szempontjából, mely a környező ipari parkokba ingázik. A térség két fő foglalkoztatási, kereskedelmi és egyéb szolgáltatásokat nyújtó központja a kistérségek központi, névadó települései, melyeket nagyjából azonos fejlettségi szintű települések vesznek körül. A KSH III. negyedévi munkaerő-felmérése szerint a foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbihoz képest az országos tendenciához hasonlóan az akciócsoport területén is alig változott, kissé emelkedett. Az előző év azonos időszakában jellemzőhöz képest a gazdaságilag aktív népesség száma némiképp mérséklődött, miközben az inaktívaké emelkedett, az aktivitási ráta süllyedt. A térség foglalkoztatási helyzetének alakulásában a feldolgozóipar bír meghatározó jelentőséggel, sőt szerepe folyamatosan erősödik, párhuzamosan a mezőgazdaságban, az energiaszektorban és az építőiparban bekövetkezett csökkenéssel. Az akciócsoport munkavállaló korú népessége fő, a teljes népesség 66,4%-a. A térségben a nyilvántartott álláskeresők száma december végén főt ért el (4,6%). Azonban a nyilvántartásban nem szereplő munkanélküliek arányát plusz 1-2%-ra becsülik a szakemberek folyamán a kisbéri körzetben 19,5 %-kal (150 fő) fogyatkozott meg a nyilvántartásban szereplők száma, azonban munkanélküliségi rátája így is 7,0%-os, amely messze meghaladja a megyei értéket (5,2%). A Komáromi Munkaügyi Kirendeltség működési körzetében jelentősen, 10,3 %-kal (105 fő) nőtt és az év végén 688 főt ért el a nyilvántartásban szereplők száma. A regisztrált álláskeresők 80-82%-a fizikai- (40% szak-, 35% betanított-, 25% segédmunkás állománycsoportú), 18-20%-a szellemi munkás. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

20 19 Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása: 5% 8 általánosnál kevesebb, 36% 8 általános iskola, 30% szakmunkásképző, 3% szakiskola, 12% szakközépiskola, technikum, 10% gimnázium és 4% főiskola, egyetem. A pályakezdő álláskeresők aránya 7-9%, több mint felük középfokú végzettséggel rendelkezik. A regisztrált álláskeresők közel 48%-a nő, 52%-a férfi. Az álláskeresők korcsoportok szerinti megoszlása a következő: 2% 19 éves és fiatalabb, 13% éves, 25% éves, 23% éves, 26% éves, 11% 55 éves és idősebb. Az egy évnél hosszabb ideje nyilvántartásban lévő személyek aránya az akciócsoport területén élő összes álláskereső létszámához viszonyítva közel 17%, azonban a kisbéri körzetben arányuk megközelíti a 25%-ot, főként alacsony iskolai végzettségű, fizikai foglakozású, korosabb személyek. Képzettség és munkanélküliség szempontjából a cigány kisebbség százalékos mutatói az átlagnál negatívabbak. Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása: 5% 8 általánosnál kevesebb, 36% 8 általános iskola, 30% szakmunkásképző, 3% szakiskola, 12% szakközépiskola, technikum, 10% gimnázium és 4% főiskola, egyetem. A pályakezdő álláskeresők aránya 7-9%, több mint felük középfokú végzettséggel rendelkezik. A regisztrált álláskeresők közel 48%-a nő, 52%-a férfi. Az álláskeresők korcsoportok szerinti megoszlása a következő: 2% 19 éves és fiatalabb, 13% éves, 25% éves, 23% éves, 26% éves, 11% 55 éves és idősebb. Az egy évnél hosszabb ideje nyilvántartásban lévő személyek aránya az akciócsoport területén élő összes álláskereső létszámához viszonyítva közel 17%, azonban a kisbéri körzetben arányuk megközelíti a 25%-ot, főként alacsony iskolai végzettségű, fizikai foglakozású, korosabb személyek. Képzettség és munkanélküliség szempontjából a cigány kisebbség százalékos mutatói az átlagnál negatívabbak. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

21 20 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma ▪Bábolna székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 6 db 3 db 2,654 fő 15% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 15%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

22 21 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik Szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Fogl. száma (fő) ▪470 ▪419 ▪304 ▪271 ▪220 Árbevétel (ezer Ft) ▪0▪0 ▪0▪0 ▪0▪0 ▪0▪0 ▪0▪0 Működés helye a térségben ▪Nagyigmánd ▪Ács ▪Kisbér ▪Nagyigmánd ▪Almásfüzitő Főtevékenység ▪2521 Műanyag fólia, cső gyártása ▪2125 Egyéb papírtermék gyártása ▪3161 Máshova nem sorolt motor-, járművillamossági cikk gyártása ▪1571 Haszonállat- eledel gyártása ▪2320 Kőolaj- feldolgozás Név ▪Nypro Hungary Kft. ▪Hartmann Hungary Kft. ▪U-SHIN Kft. ▪Tendre Takarmányipari Kft. ▪MOL-LUB Kft

23 22 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Kereskedelem, javítás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Kereskedelem, javítás ▪216 ▪205 ▪196 ▪178 ▪175 ▪18,228,9 00 ▪0▪0 ▪1,500,00 0 ▪658,101 ▪0▪0 ▪Bábolna ▪Ászár ▪Bábolna ▪Nagyigmánd ▪5188 Mezőgazdasági gép nagykereskedelme ▪3430 Közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása ▪0124 Baromfitenyésztés ▪0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése ▪5188 Mezőgazdasági gép nagykereskedelme A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik ▪IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Zrt. Név ▪Bábolna Baromfitenyésztő Farm Kft. ▪Bábolna Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. ▪IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Zrt. ▪ITW Siewer Bt

24 23 Az északi sík területek jó termőképességű talajain intenzív szántóföldi növénytermesztést folytatnak főként nagyüzemi gazdálkodási formában. A nagyüzemek mellett a kedvezőtlen birtokméreten dolgozó kis- és középgazdaságok száma és termelése ugyancsak jelentős, főként a Bakony közeli területeken. A térség nemzeti jelentősége a Bábolnán kifejlesztett iparszerű termelési rendszerekben, valamint Bábolna és Kisbér – jelenleg nem kihasznált – lótenyésztési hagyományaiban rejlik. A mezőgazdasági termelésben döntően a gabona-hús (baromfi, sertés) vertikumok működnek, kiegészülve a takarmánygyártással és a gépkereskedelemmel. Összességében a mezőgazdaság termények élelmiszeripari feldolgozása csekély – főként a déli területeken. Az agrárvállalkozások lehetőségei, a „zöld energia” alapanyagok előállításával kapcsolatosan bővülnek. A kisalföldi térség kiváló gabona termesztési hagyományait, adottságait kihasználva, biodízel, bioetanol előállítására létesülnek feldolgozók, kiszámítható jövedelmet biztosítva a környék mezőgazdálkodóinak. A térség az Ászár-Neszmélyi borvidék részét képezi, azonban a szőlőültetvények jelentős része kiöregedett, kedvezőtlen fajta-összetételű, ugyanakkor a kistermelők száma és a szőlészeti-borászati hagyomány jelentős. A kertészeti kultúra és gyümölcstermesztés kis részaránnyal bír. A bakonyaljai területeken jelentős az erdőgazdálkodás, azonban a faanyag feldolgozatlanul hagyja el a térséget. A Duna mellett (Almásfüzitő) logisztikai bázis kialakítása folyik, mely alternatívákat nyithat a vállalkozások számára. A folyami kikötő korszerűsítése az áruszállítás olcsóbb, környezetbarát lehetőségét kínálja, erősítve a környezettudatos gondolkodást is. Ipari kultúrával kevés helység, elsősorban a Duna mentén lévő települések (Almásfüzitő, Ács) – melyek kapcsolódnak a Komáromi ipari parkhoz –, valamint Kisbér és Bakonybánk rendelkeznek. A térség iparfejlesztési stratégiájában célként jelenhet meg a közeli ipari parkok számára való ipari jellegű bedolgozói tevékenység kialakítása, ill. fejlesztése ban a KSH db regisztrált vállalkozást tartott nyilván a térségben – a legtöbbet a térség kisvárosaiban –, ezek közül: 506 db korlátolt felelősségű társulás (16,7%), 346 db betéti társaság (11,4%) és egyéni vállalkozás (68,7%) volt. Az északi sík területek jó termőképességű talajain intenzív szántóföldi növénytermesztést folytatnak főként nagyüzemi gazdálkodási formában. A nagyüzemek mellett a kedvezőtlen birtokméreten dolgozó kis- és középgazdaságok száma és termelése ugyancsak jelentős, főként a Bakony közeli területeken. A térség nemzeti jelentősége a Bábolnán kifejlesztett iparszerű termelési rendszerekben, valamint Bábolna és Kisbér – jelenleg nem kihasznált – lótenyésztési hagyományaiban rejlik. A mezőgazdasági termelésben döntően a gabona-hús (baromfi, sertés) vertikumok működnek, kiegészülve a takarmánygyártással és a gépkereskedelemmel. Összességében a mezőgazdaság termények élelmiszeripari feldolgozása csekély – főként a déli területeken. Az agrárvállalkozások lehetőségei, a „zöld energia” alapanyagok előállításával kapcsolatosan bővülnek. A kisalföldi térség kiváló gabona termesztési hagyományait, adottságait kihasználva, biodízel, bioetanol előállítására létesülnek feldolgozók, kiszámítható jövedelmet biztosítva a környék mezőgazdálkodóinak. A térség az Ászár-Neszmélyi borvidék részét képezi, azonban a szőlőültetvények jelentős része kiöregedett, kedvezőtlen fajta-összetételű, ugyanakkor a kistermelők száma és a szőlészeti-borászati hagyomány jelentős. A kertészeti kultúra és gyümölcstermesztés kis részaránnyal bír. A bakonyaljai területeken jelentős az erdőgazdálkodás, azonban a faanyag feldolgozatlanul hagyja el a térséget. A Duna mellett (Almásfüzitő) logisztikai bázis kialakítása folyik, mely alternatívákat nyithat a vállalkozások számára. A folyami kikötő korszerűsítése az áruszállítás olcsóbb, környezetbarát lehetőségét kínálja, erősítve a környezettudatos gondolkodást is. Ipari kultúrával kevés helység, elsősorban a Duna mentén lévő települések (Almásfüzitő, Ács) – melyek kapcsolódnak a Komáromi ipari parkhoz –, valamint Kisbér és Bakonybánk rendelkeznek. A térség iparfejlesztési stratégiájában célként jelenhet meg a közeli ipari parkok számára való ipari jellegű bedolgozói tevékenység kialakítása, ill. fejlesztése ban a KSH db regisztrált vállalkozást tartott nyilván a térségben – a legtöbbet a térség kisvárosaiban –, ezek közül: 506 db korlátolt felelősségű társulás (16,7%), 346 db betéti társaság (11,4%) és egyéni vállalkozás (68,7%) volt. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

25 24 Tehát a regisztrált vállalkozások mindösszesen 31,3%-a társas vállalkozás, és csupán 22,2 db társas vállalkozás esik ezer lakosra Az akciócsoport kistelepülésein igen alacsony a vállalkozói készség, főleg alapszolgáltatásokat nyújtó egyéni vállalkozásokat találunk. A térségi vállalkozások foglalkoztató szerepe alacsony, a nagy központi foglalkoztatók a térségen kívüli településeken működnek, ahova nagy létszámú munkavállaló ingázik naponta. A működő vállalkozások kb. 15%-a a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat területén, 45%-a az iparban, építőiparban, 40%-a a kereskedelem, szolgáltatás területén dolgozik. A évben 498 db kiskereskedelmi üzletet – ebből 170 db élelmiszer jellegűt –, 9 db gyógyszertárat és 172 db vendéglátóhelyet tartottak nyilván. Tehát a regisztrált vállalkozások mindösszesen 31,3%-a társas vállalkozás, és csupán 22,2 db társas vállalkozás esik ezer lakosra Az akciócsoport kistelepülésein igen alacsony a vállalkozói készség, főleg alapszolgáltatásokat nyújtó egyéni vállalkozásokat találunk. A térségi vállalkozások foglalkoztató szerepe alacsony, a nagy központi foglalkoztatók a térségen kívüli településeken működnek, ahova nagy létszámú munkavállaló ingázik naponta. A működő vállalkozások kb. 15%-a a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat területén, 45%-a az iparban, építőiparban, 40%-a a kereskedelem, szolgáltatás területén dolgozik. A évben 498 db kiskereskedelmi üzletet – ebből 170 db élelmiszer jellegűt –, 9 db gyógyszertárat és 172 db vendéglátóhelyet tartottak nyilván. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

26 25 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység10 Vallással kapcsolatos tevékenység4 Sporttal kapcsolatos tevékenység29 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység43 Oktatással kapcsolatos tevékenység22 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 4 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 7 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 13 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 2 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 18 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 0 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 0 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 13 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 1 Nemzetközi kapcsolatok0 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 16 Politikai tevékenység1 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

27 26 A civil szféra tevékenysége az akciócsoport minden településén nyomon követhető, azonban kevés helyen rendelkeznek megfelelő humán és fizikai infrastruktúrával. A társadalmi részvétel és a társadalmi kontroll igényeinek egy részét elégítik ki tevékenységükkel. A gazdasági helyzet és a társadalmi aktivitás között nem látszik összefüggés a térségi civil szervezetek eloszlásában, munkájában, annak ellenére sem, hogy láthatóan a település méretével szoros összefüggésben van a településen működő civil szervezetek száma. Jellegüket tekintve meghatározóak a szabadidős-, sport-, oktatási- és kulturális tevékenységet végzők, az ifjúsági szervezetek és a polgárőrségek. Legmagasabb a szabadidővel- és a sporttal kapcsolatos tevékenységgel foglalkozó non-profit szervezetek száma a térségben, azonban a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra minősége tág határok között mozog. A szinte minden településen működő, oktatással kapcsolatos tevékenységet folytató non-profit szervezetek elsődleges feladata az oktatás eszközeinek fejlesztése, szakmai továbbképzések támogatása a helyi oktatási intézményhez kapcsolódóan. A kultúrával kapcsolatos tevékenységet folytató civil szervezetek elsősorban a helyi hagyományok, népszokások és értékek felkutatásával, megőrzésével foglalkoznak. Kapcsolódva a fenti tevékenységekhez, településfejlesztéssel szinte minden településen foglalkoznak. A polgárvédelemmel-, tűzoltással kapcsolatos tevékenységgel foglalkozó non-profit szervezetek nem csak számukat tekintve jelentősek, területünkön három önkéntes tűzoltóság működik. A közbiztonság védelmével kapcsolatosan számos településen működik polgárőrség, különféle szervezettséggel és eszközállománnyal. A helyi közösség területén a ritka településhálózatban az alapvetően vidéki jelegű terület jó általános környezeti állapota miatt érthető, hogy jelentős a horgász- és vadászegyesületek száma. A nagyüzemek mellett a kedvezőtlen birtokméreten dolgozó kis- és középgazdaságok száma és termelése ugyancsak jelentős – főként a Bakony közeli területeken –, de a gazdasági érdekképviselet és a kistermelők érdekvédelmi szervezetei kevéssé működnek. A civil szféra tevékenysége az akciócsoport minden településén nyomon követhető, azonban kevés helyen rendelkeznek megfelelő humán és fizikai infrastruktúrával. A társadalmi részvétel és a társadalmi kontroll igényeinek egy részét elégítik ki tevékenységükkel. A gazdasági helyzet és a társadalmi aktivitás között nem látszik összefüggés a térségi civil szervezetek eloszlásában, munkájában, annak ellenére sem, hogy láthatóan a település méretével szoros összefüggésben van a településen működő civil szervezetek száma. Jellegüket tekintve meghatározóak a szabadidős-, sport-, oktatási- és kulturális tevékenységet végzők, az ifjúsági szervezetek és a polgárőrségek. Legmagasabb a szabadidővel- és a sporttal kapcsolatos tevékenységgel foglalkozó non-profit szervezetek száma a térségben, azonban a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra minősége tág határok között mozog. A szinte minden településen működő, oktatással kapcsolatos tevékenységet folytató non-profit szervezetek elsődleges feladata az oktatás eszközeinek fejlesztése, szakmai továbbképzések támogatása a helyi oktatási intézményhez kapcsolódóan. A kultúrával kapcsolatos tevékenységet folytató civil szervezetek elsősorban a helyi hagyományok, népszokások és értékek felkutatásával, megőrzésével foglalkoznak. Kapcsolódva a fenti tevékenységekhez, településfejlesztéssel szinte minden településen foglalkoznak. A polgárvédelemmel-, tűzoltással kapcsolatos tevékenységgel foglalkozó non-profit szervezetek nem csak számukat tekintve jelentősek, területünkön három önkéntes tűzoltóság működik. A közbiztonság védelmével kapcsolatosan számos településen működik polgárőrség, különféle szervezettséggel és eszközállománnyal. A helyi közösség területén a ritka településhálózatban az alapvetően vidéki jelegű terület jó általános környezeti állapota miatt érthető, hogy jelentős a horgász- és vadászegyesületek száma. A nagyüzemek mellett a kedvezőtlen birtokméreten dolgozó kis- és középgazdaságok száma és termelése ugyancsak jelentős – főként a Bakony közeli területeken –, de a gazdasági érdekképviselet és a kistermelők érdekvédelmi szervezetei kevéssé működnek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

28 27 Jelentősek viszont a szőlő- és bortermelők közösségei, a hegyközségek. A térség nemzeti jelentősége a lótenyésztési hagyományaiban rejlik. Jelentősek a lovas hagyományok, a lovas turizmus és a lótenyésztés szakmai képviseletét felvállaló egyesületek. Közöttük megtalálható az országos jelentőségű, nemzetközi kapcsolatokat is ápoló szervezet és a térségünkön átnyúló területi lefedettséggel megalapított egyesület is. A vallással kapcsolatos tevékenységgel foglalkozó non-profit szervezetek száma nem jelentős. Egy non-profit szervezet foglalkozik agrárgazdasággal kapcsolatos kutatással, tudományokkal térségünkben. A cigány kisebbség kulturális értékeinek megőrzésével, hagyományápolással, a cigányság integrációjának elősegítésével, érdekképviseletével a civil szervezetek közt a Komárom-Esztergom Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Szövetsége tesz komoly erőfeszítéseket. Jelentősek viszont a szőlő- és bortermelők közösségei, a hegyközségek. A térség nemzeti jelentősége a lótenyésztési hagyományaiban rejlik. Jelentősek a lovas hagyományok, a lovas turizmus és a lótenyésztés szakmai képviseletét felvállaló egyesületek. Közöttük megtalálható az országos jelentőségű, nemzetközi kapcsolatokat is ápoló szervezet és a térségünkön átnyúló területi lefedettséggel megalapított egyesület is. A vallással kapcsolatos tevékenységgel foglalkozó non-profit szervezetek száma nem jelentős. Egy non-profit szervezet foglalkozik agrárgazdasággal kapcsolatos kutatással, tudományokkal térségünkben. A cigány kisebbség kulturális értékeinek megőrzésével, hagyományápolással, a cigányság integrációjának elősegítésével, érdekképviseletével a civil szervezetek közt a Komárom-Esztergom Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Szövetsége tesz komoly erőfeszítéseket. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

29 28 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága között 487 fővel csökkent, ami arányosítva 1%-os csökkenést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 487 fővel csökkent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal csökkent Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 43,34243,20543,12643,06142,

30 29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 65%, ami 5 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 3% 65% 20% 10% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év év 59 év felett

31 30 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 2% 12% 7% 1% 4% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 9% 32% 8% 5% 22% 9% 26% 12% 10% 17%

32 31 Az akciócsoport területe (820 km2) a megye területének (2 265 km2) 36,20%-át foglalja el, ugyanakkor népessége ( fő) mindösszesen a megyei összlakosság ( fő) 13,61%-a. A 25 település közül három rendelkezik városi ranggal: Ács, Bábolna és Kisbér, ahol az összlakosság 16,92-, 8,75- illetve 13,52%-a (összesen 39,19%-a) él. Egy nagyközség, Nagyigmánd található a térségben. A községek átlagos népessége 1 184,55 fő, ez alatti településméret a déli, ritkábban lakott területeken jellemző (dél – 10 db település, észak – 2 db település). A demográfiai folyamatokat jellemző mutatók alapján a megye jelentősen elmaradott települései találhatók a térségben, főként a déli területeken. Az és között bekövetkezett jelentős népességfogyást (5-7%) követően, és között a népességszám nem változott, illetve némiképp nőtt ( főről főre) ban a térségben az élveszületések száma 380 (8, lakosra vetítve), a halálozásoké 587 (13, lakosra vetítve) volt, azaz a természetes fogyás 207 fő (két település mutatója kiugró: Ács -35, Kisbér - 40). A belföldi vándorlási különbözet összességében 28 fő volt, amely néhány településre (Ászár, Bársonyos, Nagyigmánd) történő beköltözésnek köszönhető, azonban számos településen (Bábolna, Almásfüzitő, Kisbér) a jelentős mértékű elköltözés volt jellemző az év folyamán. A népesség összetételében az utóbbi három évtizedben erősen negatív változások következtek be: elsősorban a 0-6 éves korú gyermekek száma csökkent drasztikusan (a jelenlegi az évinek csupán 50-55%-a). A éves korosztálynál még nem mutatkozik ilyen nagy mértékű csökkenés (a jelenlegi 80-85%-a az évinek). Az idősebb korosztály esetében ugyanilyen nagy különbségek nem mutatkoznak, azonban a számok egyértelműen az idősek számának növekedését mutatják, amit nagyrészt a születéskori várható élettartam növekedése okoz. A 60 éves és idősebb népesség aránya az állandó népességhez viszonyítva stagnál a térségben: az elmúlt 15 évben átlagban 19-20% között mozgott, azonban jelentős az egyes települések közötti különbség. Az akciócsoport területe (820 km2) a megye területének (2 265 km2) 36,20%-át foglalja el, ugyanakkor népessége ( fő) mindösszesen a megyei összlakosság ( fő) 13,61%-a. A 25 település közül három rendelkezik városi ranggal: Ács, Bábolna és Kisbér, ahol az összlakosság 16,92-, 8,75- illetve 13,52%-a (összesen 39,19%-a) él. Egy nagyközség, Nagyigmánd található a térségben. A községek átlagos népessége 1 184,55 fő, ez alatti településméret a déli, ritkábban lakott területeken jellemző (dél – 10 db település, észak – 2 db település). A demográfiai folyamatokat jellemző mutatók alapján a megye jelentősen elmaradott települései találhatók a térségben, főként a déli területeken. Az és között bekövetkezett jelentős népességfogyást (5-7%) követően, és között a népességszám nem változott, illetve némiképp nőtt ( főről főre) ban a térségben az élveszületések száma 380 (8, lakosra vetítve), a halálozásoké 587 (13, lakosra vetítve) volt, azaz a természetes fogyás 207 fő (két település mutatója kiugró: Ács -35, Kisbér - 40). A belföldi vándorlási különbözet összességében 28 fő volt, amely néhány településre (Ászár, Bársonyos, Nagyigmánd) történő beköltözésnek köszönhető, azonban számos településen (Bábolna, Almásfüzitő, Kisbér) a jelentős mértékű elköltözés volt jellemző az év folyamán. A népesség összetételében az utóbbi három évtizedben erősen negatív változások következtek be: elsősorban a 0-6 éves korú gyermekek száma csökkent drasztikusan (a jelenlegi az évinek csupán 50-55%-a). A éves korosztálynál még nem mutatkozik ilyen nagy mértékű csökkenés (a jelenlegi 80-85%-a az évinek). Az idősebb korosztály esetében ugyanilyen nagy különbségek nem mutatkoznak, azonban a számok egyértelműen az idősek számának növekedését mutatják, amit nagyrészt a születéskori várható élettartam növekedése okoz. A 60 éves és idősebb népesség aránya az állandó népességhez viszonyítva stagnál a térségben: az elmúlt 15 évben átlagban 19-20% között mozgott, azonban jelentős az egyes települések közötti különbség. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/2

33 32 Az adatok tehát nagy mértékű elöregedést (kiugróan magas Csatka község értéke) és természetes fogyást jeleznek. A ritka településhálózatban a népsűrűség 52,26 fő/km2, azaz alapvetően vidéki jelegű terület, a 120 fő/km2-nél nagyobb népsűrűségű településen (Almásfüzitő) lakók aránya 5,3%. 100 fő/km2 népsűrűségnél nagyobb értékkel három település (Ászár, Bábolna, Kisbér) rendelkezik, a 20 fő/km2 népsűrűséget három kistelepülés (Aka, Csatka, Csép) értéke nem éri el. Az akciócsoport néhány településén több nemzetiség él (cigány, német), melyek számos kisebbségi önkormányzatot alakítottak, illetve nemzetiségi oktatást vezettek be. A cigány kisebbség lélekszáma stagnál, arányuk az összlakossághoz képest nő. Ez főleg az óvodás és az általános iskolás korosztályoknál figyelhető meg. Az adatok tehát nagy mértékű elöregedést (kiugróan magas Csatka község értéke) és természetes fogyást jeleznek. A ritka településhálózatban a népsűrűség 52,26 fő/km2, azaz alapvetően vidéki jelegű terület, a 120 fő/km2-nél nagyobb népsűrűségű településen (Almásfüzitő) lakók aránya 5,3%. 100 fő/km2 népsűrűségnél nagyobb értékkel három település (Ászár, Bábolna, Kisbér) rendelkezik, a 20 fő/km2 népsűrűséget három kistelepülés (Aka, Csatka, Csép) értéke nem éri el. Az akciócsoport néhány településén több nemzetiség él (cigány, német), melyek számos kisebbségi önkormányzatot alakítottak, illetve nemzetiségi oktatást vezettek be. A cigány kisebbség lélekszáma stagnál, arányuk az összlakossághoz képest nő. Ez főleg az óvodás és az általános iskolás korosztályoknál figyelhető meg. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 2/2

34 33 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 0% 84% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

35 34 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Kikötő ▪Repülőtér ▪EUROVELO kerékpárút Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport

36 35 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra al- kalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Szülészeti ellátás ▪Egészségügyi kommunikációs pont ▪Fedett/nyitott úszómedence ▪Életház Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Ipari kamara ▪Agrárkamara Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37 36 A vezetékes ivóvízellátás a Duna menti településeken parti szűrésű-, délebbre rétegvízbe fúrt kutakból, valamint a legtöbb településen a regionális vízmű karsztvíz bázisa által táplált vízellátó rendszerről történik. A talajvíz mennyisége és minősége általában nem felel meg az ivóvízzel kapcsolatos követelményeknek. Az akciócsoport összes települése ellátott közműves vízzel. A közműolló elsősorban a déli településeken nyitott: 2006-ban a db nyilvántartott lakásból db volt bekapcsolva a közüzemi vízhálózatba (91,3%), azonban csak db rendelkezett közüzemi csatornával (61,1%), amely jelentősen elmarad a megyei- (94,4%) és az európai átlagtól egyaránt. A jelenleg csatornával nem rendelkező települések tervezik a hálózat közeljövőbeni kiépítését, a tisztítás megoldását. A szippantott szennyvizek egy részét szennyvíztisztítók fogadják, a többi részben ürítőbe, folyékony hulladék elhelyezésére szolgáló telepekre kerül, azonban az érintett településeken komoly problémát okoz az illegális szennyvíz elhelyezés is. A vezetékes gázszolgáltatás, az ehhez kapcsolódó gerincvezeték minden településen a 1990-es évek második felében kiépült. A vezetékes gázt fogyasztó lakások száma db (59%) volt 2006-ban. A vezetékes áramszolgáltatás minden településen biztosított, 2006-ban db fogyasztó volt a villamos energia-szolgáltató hálózatba bekapcsolva. Az elmúlt évek folyamán növekvő tendenciával keletkezik települési szilárd hulladék a térségben, melynek szervezett gyűjtése minden településen megoldott, ártalmatlanítása mindenütt kizárólagosan lerakással történik. A évben db lakás volt a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevonva t települési szilárd hulladékot – melyből t származott a lakosságtól – szállítottak el térségi vagy regionális lerakóhelyre. A termelési hulladék – melynek kb. 5%-a veszélyes hulladék – zöme állati és növényi eredetű, melyek kezelése, újrahasznosítása megoldott. A szelektív hulladékgyűjtés alternatívája minden településen biztosított. A veszélyes alkotók kiszűrését kampányszerűen több településen elvégzik. Az akciócsoport minden településén gondot jelent az illegális hulladéklerakások nagy száma, valamint az állati hullák kezelése, ill. A vezetékes ivóvízellátás a Duna menti településeken parti szűrésű-, délebbre rétegvízbe fúrt kutakból, valamint a legtöbb településen a regionális vízmű karsztvíz bázisa által táplált vízellátó rendszerről történik. A talajvíz mennyisége és minősége általában nem felel meg az ivóvízzel kapcsolatos követelményeknek. Az akciócsoport összes települése ellátott közműves vízzel. A közműolló elsősorban a déli településeken nyitott: 2006-ban a db nyilvántartott lakásból db volt bekapcsolva a közüzemi vízhálózatba (91,3%), azonban csak db rendelkezett közüzemi csatornával (61,1%), amely jelentősen elmarad a megyei- (94,4%) és az európai átlagtól egyaránt. A jelenleg csatornával nem rendelkező települések tervezik a hálózat közeljövőbeni kiépítését, a tisztítás megoldását. A szippantott szennyvizek egy részét szennyvíztisztítók fogadják, a többi részben ürítőbe, folyékony hulladék elhelyezésére szolgáló telepekre kerül, azonban az érintett településeken komoly problémát okoz az illegális szennyvíz elhelyezés is. A vezetékes gázszolgáltatás, az ehhez kapcsolódó gerincvezeték minden településen a 1990-es évek második felében kiépült. A vezetékes gázt fogyasztó lakások száma db (59%) volt 2006-ban. A vezetékes áramszolgáltatás minden településen biztosított, 2006-ban db fogyasztó volt a villamos energia-szolgáltató hálózatba bekapcsolva. Az elmúlt évek folyamán növekvő tendenciával keletkezik települési szilárd hulladék a térségben, melynek szervezett gyűjtése minden településen megoldott, ártalmatlanítása mindenütt kizárólagosan lerakással történik. A évben db lakás volt a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevonva t települési szilárd hulladékot – melyből t származott a lakosságtól – szállítottak el térségi vagy regionális lerakóhelyre. A termelési hulladék – melynek kb. 5%-a veszélyes hulladék – zöme állati és növényi eredetű, melyek kezelése, újrahasznosítása megoldott. A szelektív hulladékgyűjtés alternatívája minden településen biztosított. A veszélyes alkotók kiszűrését kampányszerűen több településen elvégzik. Az akciócsoport minden településén gondot jelent az illegális hulladéklerakások nagy száma, valamint az állati hullák kezelése, ill. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

38 37 a dögkutak rekultivációja. A nyilvántartásban szereplő személygépkocsik száma db volt 2006-ban. Az akciócsoport területének megközelítésére közúton (autópályán és főútvonalakon) és vasúton egyaránt lehetőség nyílik. A térséget érintő, az egyes településeket összekötő alsóbbrendű utak hálózata kiépített, azonban számos eleme, szakasza javításra szorul. A települési önkormányzatok tulajdonában lévő bel- és külterületi utak minősége sok esetben nem megfelelő, fejlesztésre, felújításra szorulnak. A kistérségen áthaladó közúti tömegközlekedés a főbb utakhoz igazodik. A térségen belüli ritka járatszámú, központosított tömegközlekedés az összes települést érinti, minden település elérhető. A cigány kisebbség lakhatási körülményei és ezek infrastrutúrális helyzete több településen rosszabb az átlagnál. a dögkutak rekultivációja. A nyilvántartásban szereplő személygépkocsik száma db volt 2006-ban. Az akciócsoport területének megközelítésére közúton (autópályán és főútvonalakon) és vasúton egyaránt lehetőség nyílik. A térséget érintő, az egyes településeket összekötő alsóbbrendű utak hálózata kiépített, azonban számos eleme, szakasza javításra szorul. A települési önkormányzatok tulajdonában lévő bel- és külterületi utak minősége sok esetben nem megfelelő, fejlesztésre, felújításra szorulnak. A kistérségen áthaladó közúti tömegközlekedés a főbb utakhoz igazodik. A térségen belüli ritka járatszámú, központosított tömegközlekedés az összes települést érinti, minden település elérhető. A cigány kisebbség lakhatási körülményei és ezek infrastrutúrális helyzete több településen rosszabb az átlagnál. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

39 38 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában %23% %18%

40 39 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 1/4 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Város▪7,252 ▪Község▪752 ▪Község▪275 ▪Község▪2,229 ▪Község▪1,739 ▪Város▪3,750 ▪Község▪514 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Ács Ácsteszér Aka Almásfüzitő Ászár Bábolna Bakonybánk Munkanél- küliség (%) ▪4.15% ▪7.38% ▪8.81% ▪3.14% ▪3.77% ▪3.37% ▪11.59% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪595,231 ▪521,182 ▪522,174 ▪759,821 ▪650,308 ▪834,994 ▪473,915 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.092 ▪1.002 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.169 ▪0.000 ▪0.767 ▪0.000

41 40 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Települések főbb jellemzői 2/4 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,000 ▪Község▪1,491 ▪Község▪1,809 ▪Község▪848 ▪Község▪1,897 ▪Község▪289 ▪Község▪497 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Bakonysárkány Bakonyszombathel y Bana Bársonyos Császár Csatka Csém Munkanél- küliség (%) ▪5.32% ▪7.37% ▪4.35% ▪5.53% ▪5.84% ▪6.01% ▪5.77% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪575,704 ▪523,409 ▪595,905 ▪457,445 ▪544,659 ▪362,238 ▪444,131 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.029 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.009 ▪0.000

42 41 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 3/4 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪386 ▪Község▪636 ▪Község▪714 ▪Város▪5,793 ▪Község▪535 ▪Község▪2,350 ▪Nagyközség▪3,092 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Csép Ete Kerékteleki Kisbér Kisigmánd Mocsa Nagyigmánd Munkanél- küliség (%) ▪7.72% ▪6.31% ▪4.17% ▪5.56% ▪5.88% ▪4.23% ▪4.69% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪444,287 ▪491,588 ▪563,702 ▪649,617 ▪471,349 ▪550,053 ▪573,071 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.295 ▪0.000 ▪0.507 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.185 ▪0.000 ▪0.117 ▪0.127

43 42 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 4/4 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,482 ▪Község▪1,307 ▪Község▪1,616 ▪Község▪602 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Réde Súr Tárkány Vérteskethely Munkanél- küliség (%) ▪6.47% ▪6.42% ▪5.61% ▪7.87% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪542,704 ▪563,585 ▪493,021 ▪561,136 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.234 ▪0.037 ▪0.000

44 43 Települések egy mondatos jellemzése 1/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Ács ▪„Gyenge gazdasági potenciál.” ▪Ácsteszér ▪„Lakosság csökkenő létszáma. Munkahelyek hiánya. Csatornázottság hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi ipari park fejlesztése. Kiváló infrastrukturális adottságok: fő vasútvonal, autópálya-, kikötő- és határátkelő közelsége.” ▪„Tiszta, jó levegő. Infrastruktúrával ellátott, nyugodt falusi környezet. Turisztikában rejlő lehetőségek.”

45 44 Települések egy mondatos jellemzése 2/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Aka ▪„Lakosság elöregedésse, valamint a lakosság számának folyamatos csökkenése.” ▪Almásfüzitő ▪„A közel 60 éves közműrendzser, mely teljes mértékben a Timföldgyáról függött. Nagy gondot jelentett a gyár megszűntetése után a megfelelő szolgáltatás biztosítása. A közműrendszer teljes felújításra szorul.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A helyi természeti és épített értékek kiaknázása, a turizmus fejlesztése.” ▪„Logisztikai szempontból kíváló a település elhelyezkedése. A fejlődés lehetőségét biztosítja a rehabilitált timföldgyári terület. A község történelmi emlékei (a település múltja visszanyúlik a római korba) és jelenlegi adottságai magukban hordozzák az idegenforgalmi fejlődés lehetőségét.”

46 45 Települések egy mondatos jellemzése 3/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Ászár ▪„Csökkenő iparűzési adó mérték a gazdálkodóknál, ami a gátja a fejlesztési lehetőségnek.” ▪Bábolna ▪„A bábolnai lakott puszták infrastruktúrája katasztrofális, a többnyire magántulajdonban lévő lakások állapota rossz minőségű, s a lakók önerőből nem képesek változtatni ezen. Elmaradt a mezőgazdasági szektor átalakulásakor megszűnt üzemi területek rehabilitációja. Elöregedő népesség.A civil szervezetek tevékenysége nem jelentős.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Ipar telepítésre és új lakóövezet kialakítására alkalmas terület.” ▪„Az önkormányzat tulajdonában lévő oktatási, sport és kulturális létesítmények, egészségügyi és szociális intézmények jobb kihasználása. Bábolna idegenforgalmi ereje - nemzetközi hírű arab ménes, a kapcsolódó infrastruktúra. Gyógyhatású termálvízkút - kidolgozott hasznosítási elképzelések. Szabad kapacitású ipari park.”

47 46 Települések egy mondatos jellemzése 4/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Bakonybánk ▪„Nincs kiépített szennyvízelvezető rendszer. Magas munkanélküliségi ráta.” ▪Bakonysárkán y ▪„Szennyvízelvezetés és tisztítás hiánya. Építési telkek hiánya. Felújításra szoruló belvízelvezető rendszer. Sportoslási lehetőség (labdajátékokhoz sportpálya) hiánya a fiatalok számára.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Báni Donát szülőfalujaként, több, a megújuló energiákhoz kapcsolódó fejlesztés, bemutatóhely kialakítása. KEOP pályázati lehetőség a szenyvízelvezető rendszer kialakítására.” ▪„A szennyvízelvezetéshez elkészült az aglomerációs szennyvíz-lehatároltság, valamint a pályázati dokumentumok beadásra kerültek. Az építési telkek kialakítása a településrendezési tervben szerepel, az érintett földterületek megvásárlása folyamatban van. A belvízelvezetés felújítására térségi tanulmányterv készült. A sportpálya létrehozására a területület rendelkezésre áll.”

48 47 Települések egy mondatos jellemzése 5/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Bakonyszomb athely ▪„Helyi munkalehetőség nem elégséges. Tornaterem hiánya, gyermekorvosi ellátás hiánya. Járdák és belvizelvezető rendszerek elöregedése.” ▪Bana ▪„Felújításra szoruló önkormányzati tulajdonú belterületi úthálózat. Fejlesztésre, felújításra szoruló belvíz-elvezető rendszer.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Természeti környezet, adottságok fenntartható hasznosítása.” ▪„Önkormányzati belterületi utak felújítása, belvíz-elvezetés rendezése.”

49 48 Települések egy mondatos jellemzése 6/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Bársonyos ▪„Szennyvízcsatorna-hálózat hiánya. Közterületek útjainak elhasználódottsága.” ▪Császár ▪„A településen és közvetlen közelében kevés a munkalehetőség, a lakosság jelentős része naponta távolabbi településre ingázik. A településen nincs megfelelő sportolásra és közösségi célokra alkalmas épület, tér.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Falusi turisztikai szolgáltatások kiépítése.” ▪„Dolgozni tudó és akaró szakképzett munkaképes korú lakosság. 100%-ban kiépített infrastruktúra. Jó közlekedési lehetőségek. Szép táj, gyönyörű környezet. Műemlék templom.”

50 49 Települések egy mondatos jellemzése 7/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Csatka ▪„Lakosság csökkenő létszáma. Munkahelyek hiánya. Csatornázottság hiánya.” ▪Csém ▪„A szennyvíz csatorna hálózat és szennyvíz tisztítómű hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Tiszta, jó levegő. Infrastruktúrával ellátott, nyugodt, falusi környezet. Turisztikában rejlő lehetőségek.” ▪„A település közlekedési csomópontban (M1-es autópálya, 13-as főút) fekszik, megkezdődött az ipar betelepülése.”

51 50 Települések egy mondatos jellemzése 8/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Csép ▪„Nem rendelkezik az önkormányzat megfelelő gazdasági bázissal. Nincsenek a területünkön jelentős munkaerőt foglalkoztató vállalkozások.” ▪Ete ▪„Szennyvízcsatornahálózat hiánya. A lakosság elöregedése,fiatalok elvándorlása. Szociális és piaci alapú bérlakások hiánya. Az állami tulajdonú földterületeket nem adják önkormányzati tulajdonba. Vasúti szárnyvonal megszüntetése. Közvetlen autóbuszközlekedés hiánya Tatabányára. Óvoda és iskola egyre alacsonyabb szintű állami normatívája. Önkormányzati épületek, utak rossz állaga.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A meglévő természeti környezet, a táj adta szépség kihasználása ( falusi turizmus, vendéglátás ).” ▪„106 pincéből álló pincesor. Bővíthető ipari terület a 13-as út mentén hektárt művelő, prosperáló mezőgazdasági nagyüzem léte. A község lakosságának összefogása a közösen elfogadott jó dolgokért. 20 db építési telek. Jól működő sportegyesület. Natúrparkhoz kapcsolódó fejlesztések kihasználása. Foglalkoztató központ, sport- és szabadidő központ létesítése.”

52 51 Települések egy mondatos jellemzése 9/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kerékteleki ▪„Szennyvízcsatorna-hálózat hiánya. Helyi munkahelyek alacsony száma. Belterületi állapotak rossz állapota. Belvíz veszély.” ▪Kisbér ▪„Túlzottan nagy átmenő forgalom.Munkahely-bővítés lehetőségének hiánya. Új lakóövezet kialakításának tetemes költsége (pályázati lehetőség hiánya). Az intézményhálózat és az önkormányzatra rótt alacsony finanszírozás.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turisztikai lehetőségek kiakanázása.” ▪„A Lovarda felújítása második ütemének kiemelt projektként való kezelése.”

53 52 Települések egy mondatos jellemzése 10/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kisigmánd ▪„Nincs az önkormányzat tulajdonában olyan épület, amely a közösségi rendezvények szintere lehetne.” ▪Mocsa ▪„Bevételek hiányában minimális fejlesztési lehetőségek.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Alternatív energiaforrások hasznosítása (szélerőmű park telepítése).” ▪„A meglévő, beruházásra alkalmas területek hasznosítása, természeti adottságos kiaknázása.”

54 53 Települések egy mondatos jellemzése 11/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nagyigmánd ▪„Többfunkciós (oktatási, sport és kulturális) közösségi tér hiánya.” ▪Réde ▪„Kiépített szennyvízelvezető rendszer hiánya. Munkalehetőség hiánya, magas munkanélküliség.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A meglévő ipari beruházásra alkalmas területek értékesítése, hasznosítása.” ▪„KEOP pályázati lehetőség a szennyvízelevezetés, -kezelés megoldására. Természeti adottságok hasznosítása.”

55 54 Települések egy mondatos jellemzése 12/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Súr ▪„Vállalkozói réteg hiánya, mikro-,kis- és középvállalkozások alacsony száma (kézműves- és mester foglalkozások hiánya). Településen belüli munkahelyek alacsony száma. Közlekedésföldrajzi elhelyezkedés (megye legdélebbi települése, szomszédos megyébe rossz közúti közlekedés - "zsáktelepülés"). Romló demográfiai mutatók. Belterületi úthálózat, Inform-i infrastruktúra rossz állapota.” ▪Tárkány ▪„Csatorna hálózat hiánya. Járdák rossz állapota. Lakott külterületi ivóvíz ellátás megoldatlansága.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Vonzó természeti környezet - turisztikai fejlesztési lehetőségek: aktív turizmus. Piaci igényekre termelő mezőgazdaság (állattartás, növény és gyümölcstermesztés). Bioélelmiszer - "tudom honnan van élelmiszer" egészséges táplálkozás. Munkalehetőségek biztosítása a településen (vállalk-i réteg megerősödése, újak betelepülés). Meleg karsztvíz.” ▪„Csatorna pályázatot nyújtott be az önkormányzat. Járdák felújítása, Külterületi ívóvíz beruházás.”

56 55 Települések egy mondatos jellemzése 13/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Vérteskethely ▪„Telekkialakítás és csatornakivitelezés hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település a 81. és a 13. számú főútvonal közelében fekszik. Viszonylag érintetlen természeti környezet. Közép-Dunántúl legfontosabb városai 45 percen belül elérhetőek. Jó tömegközlekedés.”

57 56 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

58 57 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 5 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 18 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése” ▪„Helyi gazdaság fejlesztése” ▪„Helyi turizmus ágazat fejlesztése” ▪„Társadalmi tőke erősítése” ▪„Lakókörnyezet fejlesztése” Fő fejlesztési prioritás 57 3 db 4 db 2 db 4 db 5 db 1,589,524 1,303, , , ,358 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma

59 58 ▪Kulturális értékek megőrzése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/5 A legtöbb forrás – 91,358 EUR – a(z) Közösségi terek kialakítása, felújítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Természeti örökségek megőrzése ▪Épített örökségek védelme, fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Allokált forrás (EUR) 52,000 28,000 1,509,524

60 59 ▪Mikro- és kisvállalkozások fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/5 A legtöbb forrás – 91,358 EUR – a(z) Közösségi terek kialakítása, felújítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Gazdasági környezet fejlesztése ▪Mezőgazdasági termékek helyi szintű feldolgozásának fejlesztése ▪Gazdasági szereplők együttműködésének növelése Fő fejlesztési prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Allokált forrás (EUR) 845, , ,000 0

61 60 ▪Turisztikai infrastruktúra fejlesztése – rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő-, lovas-, vízi-, bor és gasztronómiai-,kulturális- és vallási turizmus Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/5 A legtöbb forrás – 91,358 EUR – a(z) Közösségi terek kialakítása, felújítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Turisztikai termékek (attrakciók, programok, kiadványok) és szolgáltatások fejlesztése – rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő-, lovas-, vízi-, bor és gasztronómiai-,kulturális- és vallási turizmus Fő fejlesztési prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Allokált forrás (EUR) 696, ,000

62 61 ▪A cigány kisebbség és a marginalizált csoportok integrációját elősegítő tevékenységek támogatása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/5 A legtöbb forrás – 91,358 EUR – a(z) Közösségi terek kialakítása, felújítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Környezettudatosság, helyi identitástudat erősítése, szemléletformálás ▪Vidéki ifjúság felzárkóztatása ▪Fenntartható együttműködési formák támogatása Fő fejlesztési prioritás: Társadalmi tőke erősítése Allokált forrás (EUR) 68,000 44,000 16,000

63 62 ▪Közösségi terek kialakítása, felújítása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/5 A legtöbb forrás – 91,358 EUR – a(z) Közösségi terek kialakítása, felújítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Egészséges életmód fejlesztése ▪Vagyon- és közbiztonság javítása ▪Tömegközlekedési infrastruktúra felújítása ▪Közlekedésbiztonság fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Lakókörnyezet fejlesztése Allokált forrás (EUR) 91,358 24,

64 63 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

65 64 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legna- gyobb vállalk. Javaslatok 10 legfonto- sabb javaslat 11% 22% 6% 8% 17% 9% 0% 13% 3% 13% 52% 12% 2% 9% 3% 2% 0% 5% 1% 20% 60% 20% 0% 17% 0% 33% 0% 50% 0% 20% 0% 30% 0% 50% 0%

66 65 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Egyéb tevékenység” ▪„Mikrovállalkozások műszaki-technológiai fejlesztéseinek támogatása: ▪ - eszköz-beszerzés; ▪ - telephelyhez kapcsolódó építés és épületgépészet kialakítás, felújítás, korszerűsítése; ▪ - telephelyi ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés; ▪ - minőség- és környezetirányítási rendszer, szabvány bevezetése. ▪A fenti jövedelemtermelő beruházások közvetlenül hozzájárulnak a gazdasági potenciál-, valamint közvetve a települések lakosságmegtartó erejének növekedéséhez.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A megoldási javaslat megvalósításának kezdetétől számított két éven belül a térség településeinek gazdasági potenciálja növekszik, amit a helyi adóbevételek 5%-os növekedésével, a mikrovállalkozói szektor beruházásainak 10%-os emelkedésével, valamint a térségi munkahelyek számának 10%-os bővülésével mérhetően várunk.”

67 2 66 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb tevékenység” ▪„Mikrovállalkozások műszaki-technológiai fejlesztéseinek támogatása a hátrányos helyzetű településeken: ▪ - eszköz-beszerzés; ▪ - telephelyhez kapcsolódó építés és épületgépészet kialakítás, felújítás, korszerűsítése; ▪ - telephelyi ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés; ▪ - minőség- és környezetirányítási rendszer, szabvány bevezetése. ▪A fenti jövedelemtermelő beruházások közvetlenül hozzájárulnak a gazdasági potenciál-, valamint közvetve a települések lakosságmegtartó erejének növekedéséhez.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A megoldási javaslat megvalósításának kezdetétől számított három éven belül a települések gazdasági potenciálja növekszik, amit a helyi adóbevételek 5%-os növekedésével, a mikrovállalkozói szektor beruházásainak 5%-os emelkedésével, valamint a települési munkahelyek számának 5%-os bővülésével mérhetően várunk.”

68 67 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„Termékcsoportonként a termelők hálózatában, folyamatosan frissített tudásszinttel mikro méretű feldolgozók fejlesztése és kialakítása, ami megteremti a környék folyamatos friss áru ellátását és a gépkocsis kiszállítást a tagtelepülésekre. A feldolgozó(k) elkészíti és értékesíti a környék sajátos receptúrája szerint jelölt termékeit. A termelés, a feldolgozás és az értékesítés összekapcsolása, együttműködések generálása.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A fejlesztett feldolgozók területén a beszállítók feldolgozott, speciális termékei is értékesíthetőek, mintegy 50%-kal növelve a hozzáadott értéket. Biztonságos termékértékesítés, 30-50%-al megnövekedett árbevétel, legalább 5-10 fő hosszú távú foglalkoztatása, nyomon követhetőség, környezettudatosabb szemlélet és magatartás, alternatív gazdálkodási szemlélet kialakulása.”

69 ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” 4 ▪„Termékcsoportonként a termelők hálózatában, folyamatosan frissített tudásszinttel mikro méretű feldolgozók fejlesztése és kialakítása, ami megteremti a környék folyamatos friss áru ellátását és a gépkocsis kiszállítást a tagtelepülésekre. A feldolgozó(k) elkészíti és értékesíti a környék sajátos receptúrája szerint jelölt termékeit. A termelés, a feldolgozás és az értékesítés összekapcsolása, együttműködések generálása.” ▪„A fejlesztett feldolgozók területén a beszállítók feldolgozott, speciális termékei is értékesíthetőek, mintegy 50%-kal növelve a hozzáadott értéket. Biztonságos termékértékesítés, 30%-al megnövekedett árbevétel, a helyi foglalkoztatás növekedése, nyomon követhetőség, környezettudatosabb szemlélet és magatartás, alternatív gazdálkodási szemlélet kialakulása.” 68 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

70 69 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb tevékenység” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„Cigány tulajdonlású vállalkozások fejlesztéseinek támogatása, különösen: a környvédelemmel kapcsolatos tevékenységek, építőipari fejlesztések, erdőgazdálkodás, faipari termékek előállítása terén.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A megvalósulás időszakában 5-10 új tartós munkahely jön létre. Az elsődleges munkaerőpiacra jutó cigányok és marginalizált helyszetű személyek családjainak szociális körülményei javulnak. A gyermekek megfelelő képet kapnak a munkához való viszonyról. Az integráció felgyorsul, a népességmegtartó-, munkaerő-képesség nő a térségben.”

71 ▪„Egyéb tevékenység” 6 ▪„Kis- és középvállalkozások, telephelyi infrastruktúra létrehozása, bővítése, technológiai fejlesztése, melyek segítségével erősödik a térség KKV szektora, ami közvetlenül hozzájárul a gazdasági potenciál növekedéséhez, valamint közvetve a települések lakosságmegtartó erejének növekedéséhez. Az infrastrukturális fejlesztéssel párhuzamosan térségi szakképző intézményekkel való együttműködés megvalósítása, szakkéző hely biztosítása a gyakorlati oktatáshoz.” ▪„A megoldási javaslat megvalósításának kezdetétől számított két éven belül a térség ▪településeinek gazdasági potenciálja növekszik, amit a helyi adóbevételek 5%-os növekedésével, a gazdaság szektor beruházásainak 5%-os emelkedésével, valamint a térségi munkahelyek számának 5%-os bővülésével mérhetően várunk. A betelepülő vállalkozások és a szakképző intézmények együttműködésének fejlődése, szakképző helyszínek 10%-os növekedése.” 70 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

72 71 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Egyéb tevékenység” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„Kis- és középvállalkozások, telephelyi infrastruktúra létrehozása, bővítése, technológiai fejlesztése, melyek segítségével erősödik a térség KKV szektora, ami közvetlenül hozzájárul a gazdasági potenciál növekedéséhez, valamint közvetve a települések lakosságmegtartó erejének növekedéséhez. Az infrastrukturális fejlesztéssel párhuzamosan térségi szakképző intézményekkel való együttműködés megvalósítása, szakkéző hely biztosítása a gyakorlati oktatáshoz.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A megoldási javaslat megvalósításának kezdetétől számított két éven belül a céltelepülések gazdasági potenciálja növekszik, amit a helyi adóbevételek 5%-os növekedésével, a gazdaság szektor beruházásainak 5%-os emelkedésével, valamint a térségi munkahelyek számának 5%-os bővülésével mérhetően várunk. A betelepülő vállalkozások és a szakképző intézmények együttműködésének fejlődése, szakképző helyszínek 10%-os növekedése.” Szektor

73 ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” 8 ▪„A turisztikai tevékenységek ösztönzése az alábbi területeken: ▪- a falusi turizmushoz kapcsolódó minőségi magánszálláshelyek és az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek, vmint a kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő szálláshelyek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, szolgáltatásainak fejl-e; ▪- szálláshelyhez nem feltétlenül kötött minőségi és komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások kiépítése, már működő szolgáltatások bővítése, korszerűsítése, fejlesztése: ▪ alkalmi falusi-, agro- és ökotur-i- ▪ lovas tur-i- ▪ vadászati turizmushoz kapcsolódó- ▪ erdei turizmushoz és természetjáráshoz kapcsolódó- ▪ horgász tur-i- ▪ bortur-i- ▪ a fenti területekhez kapcsolódó gasztronómiai szolgáltatások.” ▪„A szálláshelyek és a szolgáltatások bővítésének, minőségi fejlesztésének és standardizálásának köszönhetően évről-évre nő a területre érkezők- (5%), a vendégéjszakák- (3%) és az igénybevett szolgáltatások száma (10%).” 72 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

74 73 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„A turisztikai tevékenységek ösztönzése az alábbi területeken: ▪- a falusi turizmushoz kapcsolódó minőségi magánszálláshelyek és az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek, vmint a kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő szálláshelyek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, szolgáltatásainak fejl-e; ▪- szálláshelyhez nem feltétlenül kötött minőségi és komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások kiépítése, már működő szolgáltatások bővítése, korszerűsítése, fejlesztése: ▪ alkalmi falusi-, agro- és ökotur-i- ▪ lovas tur-i- ▪ vadászati turizmushoz kapcsolódó- ▪ erdei turizmushoz és természetjáráshoz kapcsolódó- ▪ horgász tur-i- ▪ bortur-i- ▪ a fenti területekhez kapcsolódó gasztronómiai szolgáltatások.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A szálláshelyek és a szolgáltatások bővítésének, minőségi fejlesztésének és standardizálásának köszönhetően évről-évre nő a hátrányos helyzetű településekre érkezők- (4%), a vendégéjszakák- (5%) és az igénybevett szolgáltatások száma (7%).”

75 ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” 10 ▪„Az akciócsoport turisztikai termékeinek (attrakciók, programok, rendezvények, kiadványok) fejlesztése. Előre kidolgozott idegenforgalmi koncepció és stratégia mentén turisztikai rendezvények, rendezvénysorozatok és szakmai összejövetelek szervezésének támogatása.” ▪„Tematikus programcsomagok és kiadványok kialakítása (legalább 4 féle), valamint évente különböző "tematikus évek" megrendezésre (pl.: vizek-vadak éve, " Íz-lelő" – gasztronómia éve). 5 éven belül a szolgáltatásokat, szálláshelyeket igénybe vevők számának 10%-os növekedése.” 74 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

76 75 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

77 76 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„Az alábbi falumegújítást és -fejlesztést célzó tevékenységek elvégzése: ▪ - a védelem alatt nem álló, a település megjelenésében szereppel bíró épületek külső felújítása; ▪ - a település környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastrukturális fejlesztések (védelem alatt nem álló közparkok, pihenőhelyek, sétautak, zöld felületek; látvány és használati térelemek) kialakítása, meglévők fejlesztése; ▪ - alapvetően a helyben megtermelt mezőgazdasági termékek értékesítése feltételeinek javítása céljából új piacok létrehozása, meglévők fejlesztése, bővítése, az előírásoknak történő megfeleltetése; ▪ - kültéri játszóterek kialakítása, meglévők korszerűsítése.” Megoldási javaslat ▪„A településkép, a vidéki lakókörnyezet és a közösségi terek, közterületek állapotának javulása, amely közvetlenül, pozitív irányba befolyásolja az életminőséget, az itt maradási- és a beköltözési kedvet (5 éven belül beköltözés > elvándorlás), valamint közvetve hozzájárul a helyi turizmus bővüléséhez (5 éven belül a látogatószám 15%-os bővülése), a szállás- és vendéglátóhelyek forgalmának (+5%) növekedéséhez. ▪A helyi piacok fejlesztésével a termelők helybeni értékesítése (+15%) és árbevétele (+10%) is növekszik.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

78 77 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„Az alábbi falumegújítást és -fejlesztést célzó tevékenységek elvégzése: ▪ - a védelem alatt nem álló, a település megjelenésében szereppel bíró épületek külső felújítása; ▪ - a település környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastrukturális fejlesztések (védelem alatt nem álló közparkok, pihenőhelyek, sétautak, zöld felületek; látvány és használati térelemek) kialakítása, meglévők fejlesztése; ▪ - alapvetően a helyben megtermelt mezőgazdasági termékek értékesítése feltételeinek javítása céljából új piacok létrehozása, meglévők fejlesztése, bővítése, az előírásoknak történő megfeleltetése; ▪ - kültéri játszóterek kialakítása, meglévők korszerűsítése.” Megoldási javaslat ▪„A településkép, a vidéki lakókörnyezet és a közösségi terek, közterületek állapotának javulása, amely közvetlenül, pozitív irányba befolyásolja az életminőséget, az itt maradási- és a beköltözési kedvet (5 éven belül beköltözés > elvándorlás), valamint közvetve hozzájárul a helyi turizmus bővüléséhez (5 éven belül a látogatószám 10%-os bővülése), a szállás- és vendéglátóhelyek forgalmának (+5%) növekedéséhez.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

79 78 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„A vidéki örökség megőrzése érdekében:” Megoldási javaslat ▪„A felújítással, infrastrukturális bővítéssel a helyi turizmus fellendülése (5 éven belül a látogatószám 25%-os bővülése), a szállás- és vendéglátóhelyek forgalmának (+10%) növekedése, a településkép javulása, a helyi identitástudat növekedése.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

80 79 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„A vidéki örökség megőrzése érdekében:” Megoldási javaslat ▪„A felújítással, infrastrukturális bővítéssel a hátrányos helyzetű települések és a közösség helyi turizmusának fellendülése (5 éven belül a látogatószám 15-, illetve 25%-os bővülése), a szállás- és vendéglátóhelyek forgalmának (+10%) növekedése, a településkép javulása, a helyi identitástudat növekedése.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

81 80 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„A cigány kultúra ápolását végző szervezetek támogatása: hagyományos tevékenységük végzéséhez szükséges eszközök beszerzése, rendezvények szervezése.” Megoldási javaslat ▪„A kulturális értékek megtartása a turizmus egyik vonzó ágazatává válhat,. Az integráció felgyorsul, a népességmegtartó-, munkaerő- képesség nő a térségben. 5 éven belül a szolgáltatásokat, szálláshelyeket igénybe vevők számának 5%-os növekedése.” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„Kultúra”

82 81 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„A térségben élő gyermekek és fiatalok számára kialakítandó pedagógiai műhelyek (idegen nyelvi, számítástechnikai képzések, tehetséggondozó foglalkozások) infrastrukturális feltételei megteremtésének támogatása.” Megoldási javaslat ▪„Növekszik a tehetségmérő programokon (versenyeken) részt vevők száma (10%-os növekedés), továbbá a gyermekek és fiatalok önbizalma, versenyképessége. A térségben élő gyermekek és fiatalok kreativitása, ezzel együtt esélyegyenlősége és életminősége javul. Fejlődik és erősödik a fiatal generáció identitástudata, pozitív értelemben vett lokálpatriotizmusa. Tovagyűrűző hatásként számítunk a fiatalok munkaerő-piaci esélyeinek javulására és elvándorlásuk kis mértékű csökkenésére.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Oktatás” Fejlesztési téma

83 82 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„A helyi civil szerveződések, önkormányzatok, intézmények kultúramegtartó és továbbadó tevékenységének fejlesztése, illetve az együttműködések kialakítása, erősítése, amelyek a helyi kulturális értékek feltárását, illetve nagyobb körben történő megismertetését segítik elő - kulturális értékeket bemutató helyszínek kialakítása, fejlesztése, valamint ehhez kapcsolódó kiadványok, rendezvények támogatása.” Megoldási javaslat ▪„A térség helyi kulturális értékhordozóinak megerősödése, és a térségi kulturális együttműködések kialakulásával a helyi kulturális értékek felértékelődése. A megoldási javaslat megvalósításának kezdetétől számított 3 éven belül a térség településeinek kulturális vonzereje (a kulturális rendezvényekre látogatók száma +20%) és a térség kulturális értékeinek ismertsége növekszik (+30 %), mely hozzájárul a helyi kulturális örökség továbbadásának fejlődéséhez, a helyi adottságokra épülő kulturális élet fejlesztéséhez.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

84 83 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„A helyi civil szerveződések, önkormányzatok, intézmények kultúramegtartó és továbbadó tevékenységének fejlesztése, illetve az együttműködések kialakítása, erősítése, amelyek a helyi kulturális értékek feltárását, illetve nagyobb körben történő megismertetését segítik elő - kulturális értékeket bemutató helyszínek kialakítása, fejlesztése, valamint ehhez kapcsolódó kiadványok, rendezvények támogatása.” Megoldási javaslat ▪„A települések helyi kulturális értékhordozóinak megerősödése, és a térségi kulturális együttműködések kialakulásával a helyi kulturális értékek felértékelődése. A megoldási javaslat megvalósításának kezdetétől számított 3 éven belül a települések kulturális vonzereje (a kulturális rendezvényekre látogatók száma +10%) és a térség kulturális értékeinek ismertsége növekszik (+25 %), mely hozzájárul a helyi kulturális örökség továbbadásának fejlődéséhez, a helyi adottságokra épülő kulturális élet fejlesztéséhez.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

85 84 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„Infrastruktúra-fejlesztéssel közösségi terek kialakítása, fejlesztése - ahol IKSzT nem tud létrejönni -, tartalmas kikapcsolódási lehetőségek biztosítása. A létrejövő infrastrukturális feltételekre alapozó programokkal a helyi közösségek szervezése.” Megoldási javaslat ▪„A kulturális szolgáltatások jobb minőségű biztosítása. A várhatóan létrejövő intézmények szolgáltatásaik által elősegítik a közösségi és a civil aktivitás növelését, így hosszabb távon hozzájárulhatnak a társadalmi befogadás javulásához, a helyi identitástudat erősödéshez, a helyben maradásához.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma

86 85 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Az IKSzT-től független „szakmai ház” kialakítása, amely lehetőséget nyújt a népi kultúrával, illetve a folklórral foglalkozók számára, hogy ismereteiket bővíthessék, és munkájukhoz segédanyagot találjanak. Szakmai továbbképzések, fórumok, kiállítások, bemutatók, táncházak működtetési feltételeinek megteremtése. Népi együttesek eszköz és viselettárának kialakítása. Népi hangszeres oktatás, kézműves oktatás feltételeinek megteremtése.” Megoldási javaslat ▪„Szabadidő hasznos eltöltése mellett az identitástudat erősödik a településeken, a térségben működő kulturális egyesületek között kialakuló kapcsolatok más területeken is elősegítik az együttműködés lehetőségét. Különböző korosztályokat és társadalmi csoportokat közelebb hozza egymáshoz. Színesebbé válnak a társadalmi események, ünnepek. A javaslat a térség idegenforgalmi marketingmunkáját is segíti.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma 10

87 86 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

88 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 87 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/30 Kód: KD-48-SzF-A-05 Sorszám: 1124 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Épített örökségek védelme, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A közösség településeinek életében, megjelenésében számos, védelem alatt nem álló épület – melyek külső megjelenése általában kívánni valót hagy maga után – jelentős szerepet játszik. Helyzet/ adottság ▪A védelem alatt nem álló, jelentős épületek nagy része leromlott állapotú. A védelem alatt nem álló közparkok, pihenőhelyek, sétautak, zöld felületek, térelemek elavultak, hiányosak. Ezek kialak-val, fejl-vel, ill. felúj-val lehetőség nyílik a településkép jav-ra, a turizmus fellendülésére. ▪A helyi termékek helyben történő értékesítésének elősegítéséhez elengedhetetlen a helyi piacok fejl-e, létrehozása. Probléma/ lehetőség ▪Az alábbi falumegújítást és -fejlesztést célzó tevékenységek elvégzése: ▪ - a védelem alatt nem álló, a település megjelenésében szereppel bíró épületek külső felújítása; ▪ - a település környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastrukturális fejlesztések (védelem alatt nem álló közparkok, pihenőhelyek, sétautak, zöld felületek; látvány és használati térelemek) kialakítása, meglévők fejlesztése; ▪ - alapvetően a helyben megtermelt mezőgazdasági termékek értékesítése feltételeinek javítása céljából új piacok létrehozása, meglévők fejlesztése, bővítése, az előírásoknak történő megfeleltetése; ▪ - kültéri játszóterek kialakítása, meglévők korszerűsítése. Megoldási javaslat ▪A településkép, a vidéki lakókörnyezet és a közösségi terek, közterületek állapotának javulása, amely közvetlenül, pozitív irányba befolyásolja az életminőséget, az itt maradási- és a beköltözési kedvet (5 éven belül beköltözés > elvándorlás), valamint közvetve hozzájárul a helyi turizmus bővüléséhez (5 éven belül a látogatószám 15%-os bővülése), a szállás- és vendéglátóhelyek forgalmának (+5%) növekedéséhez. ▪A helyi piacok fejlesztésével a termelők helybeni értékesítése (+15%) és árbevétele (+10%) is növekszik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

89 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 88 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret20000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma23 db Allokáció Megoldási javaslatok 1/30 Kód: KD-48-SzF-A-05 Sorszám: 1124 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitő, Ászár, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

90 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 89 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/30 Kód: KD-48-SzF-A-07 Sorszám: 2913 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Épített örökségek védelme, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség rendkívül gazdag épített örökségekben (kúriák, templomok, köztéri alkotások), melyek döntő része helyi és/vagy országos védelem alatt áll. A közösség területe régebben a Pannonhalmi Apátság része, az Eszterházy-k és Zichy-k birtoka volt. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc legkiemelkedőbb eseményeinek helyszíne. Több település büszkélkedhet kiemelkedő épített örökséggel, számos rendkívül érdekes és értékes épület van, melyek látogatóvonzó erővel bírnak. Ezen épületek nagyon különböző állapotban vannak. Helyzet/ adottság ▪Az épített örökségek nagy része külsőleg és belsőleg is egyaránt leromlott állapotú. Elavult, hiányos infrastruktúrával rendelkezik. Ezek felújításával lehetőség nyílik a településkép javítására és a turizmus fellendülésére. Egyes helyeken sikerült az épületeket - közel az eredeti állapotokhoz - megmenteni, máshol ezeket a hiányosságokat most szükséges pótolni. Probléma/ lehetőség ▪A vidéki örökség megőrzése érdekében: Megoldási javaslat ▪A felújítással, infrastrukturális bővítéssel a helyi turizmus fellendülése (5 éven belül a látogatószám 25%-os bővülése), a szállás- és vendéglátóhelyek forgalmának (+10%) növekedése, a településkép javulása, a helyi identitástudat növekedése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

91 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 90 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret20000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma12 db Allokáció Megoldási javaslatok 2/30 Kód: KD-48-SzF-A-07 Sorszám: 2913 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitő, Ászár, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

92 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 91 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/30 Kód: KD-48-SzF-A-06 Sorszám: 2857 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Épített örökségek védelme, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A hátrányos helyzetű települések életében, megjelenésében számos, védelem alatt nem álló épület – melyek külső megjelenése általában kívánni valót hagy maga után – jelentős szerepet játszik. Helyzet/ adottság ▪A védelem alatt nem álló, jelentős épületek nagy része leromlott állapotú. A védelem alatt nem álló közparkok, pihenőhelyek, sétautak, zöld felületek, térelemek elavultak, hiányosak. Ezek kialak-val, fejl-vel, ill. felúj-val lehetőség nyílik a településkép jav-ra, a turizmus fellendülésére. ▪A helyi termékek helyben történő értékesítésének elősegítéséhez elengedhetetlen a helyi piacok fejl-e, létrehozása. Probléma/ lehetőség ▪Az alábbi falumegújítást és -fejlesztést célzó tevékenységek elvégzése: ▪ - a védelem alatt nem álló, a település megjelenésében szereppel bíró épületek külső felújítása; ▪ - a település környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastrukturális fejlesztések (védelem alatt nem álló közparkok, pihenőhelyek, sétautak, zöld felületek; látvány és használati térelemek) kialakítása, meglévők fejlesztése; ▪ - alapvetően a helyben megtermelt mezőgazdasági termékek értékesítése feltételeinek javítása céljából új piacok létrehozása, meglévők fejlesztése, bővítése, az előírásoknak történő megfeleltetése; ▪ - kültéri játszóterek kialakítása, meglévők korszerűsítése. Megoldási javaslat ▪A településkép, a vidéki lakókörnyezet és a közösségi terek, közterületek állapotának javulása, amely közvetlenül, pozitív irányba befolyásolja az életminőséget, az itt maradási- és a beköltözési kedvet (5 éven belül beköltözés > elvándorlás), valamint közvetve hozzájárul a helyi turizmus bővüléséhez (5 éven belül a látogatószám 10%-os bővülése), a szállás- és vendéglátóhelyek forgalmának (+5%) növekedéséhez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

93 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 92 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret20000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 3/30 Kód: KD-48-SzF-A-06 Sorszám: 2857 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aka, Bakonybánk, Csém, Csép, Ete ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

94 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 93 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/30 Kód: KD-48-SzF-A-08 Sorszám: 2931 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Épített örökségek védelme, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A hátrányos helyzetű településeken számos épített örökség (kúriák, templomok, köztéri alkotások) lelhető fel, melyek döntő része helyi és/vagy országos védelem alatt áll. A közösség területe régebben a Pannonhalmi Apátság része, az Eszterházy-k és Zichy-k birtoka volt. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc legkiemelkedőbb eseményeinek helyszíne. Több település büszkélkedhet kiemelkedő épített örökséggel, számos rendkívül érdekes és értékes épület van, melyek látogatóvonzó erővel bírnak. Ezen épületek nagyon különböző állapotban vannak. Helyzet/ adottság ▪Az épített örökségek nagy része külsőleg és belsőleg is egyaránt leromlott állapotú. Elavult, hiányos infrastruktúrával rendelkezik. Ezek felújításával lehetőség nyílik a településkép javítására és a turizmus fellendülésére. Egyes helyeken sikerült az épületeket - közel az eredeti állapotokhoz - megmenteni, máshol ezeket a hiányosságokat most szükséges pótolni. Probléma/ lehetőség ▪A vidéki örökség megőrzése érdekében: Megoldási javaslat ▪A felújítással, infrastrukturális bővítéssel a hátrányos helyzetű települések és a közösség helyi turizmusának fellendülése (5 éven belül a látogatószám 15-, illetve 25%-os bővülése), a szállás- és vendéglátóhelyek forgalmának (+10%) növekedése, a településkép javulása, a helyi identitástudat növekedése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

95 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 94 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága80000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret20000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 4/30 Kód: KD-48-SzF-A-08 Sorszám: 2931 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aka, Bakonybánk, Csém, Csép, Ete ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

96 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 95 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/30 Kód: KD-48-SzF-4-03 Sorszám: 1118 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Kulturális értékek megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪Az akciócsoport számos népművészeti és közkulturális értékekkel bír. Területén számtalan kulturális értékeket támogató, gondozó helyi civil szerveződés és települési önkormányzat található. Helyzet/ adottság ▪A meglévő értékek nagyobb körben való terjesztése, megismertetése nem megoldott. Az egyes kulturális területek (néptánc, kézművesség, vallási kultúra) közt alacsony aktivitási szinten van a kialakult kapcsolat, vagy egyáltalán nincs, ill. az ezekhez kapcsolódó közös együttműködések sem léteznek. Lehetőséget ezen kapcsolatok, vmint a települési értékek feltárásának elősegítésében, bemutatásának támogatásában találunk. Probléma/ lehetőség ▪A helyi civil szerveződések, önkormányzatok, intézmények kultúramegtartó és továbbadó tevékenységének fejlesztése, illetve az együttműködések kialakítása, erősítése, amelyek a helyi kulturális értékek feltárását, illetve nagyobb körben történő megismertetését segítik elő - kulturális értékeket bemutató helyszínek kialakítása, fejlesztése, valamint ehhez kapcsolódó kiadványok, rendezvények támogatása. Megoldási javaslat ▪A térség helyi kulturális értékhordozóinak megerősödése, és a térségi kulturális együttműködések kialakulásával a helyi kulturális értékek felértékelődése. A megoldási javaslat megvalósításának kezdetétől számított 3 éven belül a térség településeinek kulturális vonzereje (a kulturális rendezvényekre látogatók száma +20%) és a térség kulturális értékeinek ismertsége növekszik (+30 %), mely hozzájárul a helyi kulturális örökség továbbadásának fejlődéséhez, a helyi adottságokra épülő kulturális élet fejlesztéséhez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (25%), Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés, Rendezvény, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

97 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 96 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret12000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága40000 EUR▪Non-profit szervezetek95% ▪Egyházak95%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma9 db Allokáció Megoldási javaslatok 5/30 Kód: KD-48-SzF-4-03 Sorszám: 1118 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitő, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely ▪LEADER - Rendezvény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

98 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 97 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/30 Kód: KD-48-SzF-4-05 Sorszám: 3101 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Kulturális értékek megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A közösség hátrányos helyzetű települései számos népművészeti és közkulturális értékekkel bírnak. Területükön számtalan kulturális értékeket támogató, gondozó helyi civil szerveződés és települési önkormányzat található. Helyzet/ adottság ▪A meglévő értékek nagyobb körben való terjesztése, megismertetése nem megoldott. Az egyes kulturális területek (néptánc, kézművesség, vallási kultúra) közt alacsony aktivitási szinten van a kialakult kapcsolat, vagy egyáltalán nincs, ill. az ezekhez kapcsolódó közös együttműködések sem léteznek. Lehetőséget ezen kapcsolatok, vmint a települési értékek feltárásának elősegítésében, bemutatásának támogatásában találunk. Probléma/ lehetőség ▪A helyi civil szerveződések, önkormányzatok, intézmények kultúramegtartó és továbbadó tevékenységének fejlesztése, illetve az együttműködések kialakítása, erősítése, amelyek a helyi kulturális értékek feltárását, illetve nagyobb körben történő megismertetését segítik elő - kulturális értékeket bemutató helyszínek kialakítása, fejlesztése, valamint ehhez kapcsolódó kiadványok, rendezvények támogatása. Megoldási javaslat ▪A települések helyi kulturális értékhordozóinak megerősödése, és a térségi kulturális együttműködések kialakulásával a helyi kulturális értékek felértékelődése. A megoldási javaslat megvalósításának kezdetétől számított 3 éven belül a települések kulturális vonzereje (a kulturális rendezvényekre látogatók száma +10%) és a térség kulturális értékeinek ismertsége növekszik (+25 %), mely hozzájárul a helyi kulturális örökség továbbadásának fejlődéséhez, a helyi adottságokra épülő kulturális élet fejlesztéséhez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (25%), Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés, Rendezvény, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

99 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 98 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret12000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága12000 EUR▪Non-profit szervezetek95% ▪Egyházak95%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 6/30 Kód: KD-48-SzF-4-05 Sorszám: 3101 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aka, Bakonybánk, Csém, Csép, Ete ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

100 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 99 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/30 Kód: KD-48-SzF-5-01 Sorszám: 1125 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Természeti örökségek megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A természeti tájak összkiterjedése az akciócsoport területének 13%-a. NATURA 2000-es területek és számos természetközeli élőhely található a térségben, melyek védett növény- és állatfajok élőhelyei. Helyzet/ adottság ▪Az akciócsoport területén számos természeti érték, természetközeli élőhely található, melyek a zöldturizmus és az oktatás potenciális színhelyei, ugyanakkor a turistautak, tanösvények és pihenőhelyek száma elenyésző. A természeti értékeinkből eredő lehetőségeinkkel nem élünk kellőképpen, a környezet- és termvédelmi gyakorlati oktatás nem épül bele a pedagógiai programokba, a kirándulók nehezen igazodnak el. Probléma/ lehetőség ▪A természeti értékekből eredő lehetőségek kihasználása érdekében a térséget átfogó turista, kerékpár utak és lovas túraútvonalak kijelölése, rekreációs programok kidolgozása, természetvédelmi tájékoztató- és oktatóprogramok, erdei iskola programok kialakítása fókuszálva a térség iskoláskorú lakosságára. Megoldási javaslat ▪A természeti értékek megőrzése mellett fenntartható használatuk kapcsán a lakóhely közelében elérhető rekreációs terek az egészséges életmód igényének kielégítését könnyítik meg. A szemléletformáló tevékenység hozzájárul az értékek hosszú távú fennmaradásához, a környezettudatos magatartás kialakulásához ▪A kikapcsolódásra, családi, és közösségi programok szervezésére alkalmas terek az idegenforgalom fejlesztését is elősegítik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (25%), Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Rendezvény, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

101 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 100 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret12000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága28000 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 7/30 Kód: KD-48-SzF-5-01 Sorszám: 1125 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitő, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

102 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 101 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/30 Kód: KD-48-GF-A-03 Sorszám: 373 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Mikro- és kisvállalkozások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪Az akciócsoport területén a nagyvállalatok mellett db egyéni vállalkozás, 346 db betéti társaság és 506 db kft működik, melyek gazdasági tevékenysége, és mérete szerteágazó. A térségben található, relatív szerény méretű hazai tulajdonlású mikrovállalkozói szektor erősen tőkehiányos, ugyanakkor a vállalkozók innovatívak, és fejlődni szeretnének. Helyzet/ adottság ▪A térség településein működő mikrovállalk. fejlődésének, versenyképességének gátja a tőkehiány, ami elsősorban a bővülést, a műszaki- techn-i fejlesztések megvalósítását akadályozza. Több induló vállalkozásnak is szüksége van telephely kialak-ra, ahol gyártási kapacitást hoznak létre. A jelenleg is jól működő mikrovállalk. további fejlesztéseket, telephely- és gyártókap. bővítést, beruházásösztönző tám. igényelnek. Probléma/ lehetőség ▪Mikrovállalkozások műszaki-technológiai fejlesztéseinek támogatása: ▪ - eszköz-beszerzés; ▪ - telephelyhez kapcsolódó építés és épületgépészet kialakítás, felújítás, korszerűsítése; ▪ - telephelyi ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés; ▪ - minőség- és környezetirányítási rendszer, szabvány bevezetése. ▪A fenti jövedelemtermelő beruházások közvetlenül hozzájárulnak a gazdasági potenciál-, valamint közvetve a települések lakosságmegtartó erejének növekedéséhez. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat megvalósításának kezdetétől számított két éven belül a térség településeinek gazdasági potenciálja növekszik, amit a helyi adóbevételek 5%-os növekedésével, a mikrovállalkozói szektor beruházásainak 10%-os emelkedésével, valamint a térségi munkahelyek számának 10%-os bővülésével mérhetően várunk. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

103 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 102 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások40% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma35 db Allokáció Megoldási javaslatok 8/30 Kód: KD-48-GF-A-03 Sorszám: 373 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitő, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

104 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 103 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/30 Kód: KD-48-GF-A-04 Sorszám: 2840 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Mikro- és kisvállalkozások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪Az akciócsoport öt hátrányos helyzetű településén 63 db 1-9 főt foglalkoztató mikrovállalkozás működik, melyek gazdasági tevékenysége, és mérete szerteágazó. A településeken található, relatív szerény méretű hazai tulajdonlású mikrovállalkozói szektor erősen tőkehiányos, ugyanakkor a vállalkozók innovatívak, és fejlődni szeretnének. Helyzet/ adottság ▪A hátrányos településeken működő mikrovállalk. fejlődésének, versenyképességének gátja a tőkehiány, ami elsősorban a bővülést, a műszaki-techn-i fejlesztések megvalósítását akadályozza. Több induló vállalk-nak is szüksége van telephely kialak-ra, ahol gyártási kapacitást hoznak létre. A jelenleg is jól működő mikrovállalk. további fejlesztéseket, telephely- és gyártókap. bővítést, beruházásösztönző tám. igényelnek. Probléma/ lehetőség ▪Mikrovállalkozások műszaki-technológiai fejlesztéseinek támogatása a hátrányos helyzetű településeken: ▪ - eszköz-beszerzés; ▪ - telephelyhez kapcsolódó építés és épületgépészet kialakítás, felújítás, korszerűsítése; ▪ - telephelyi ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés; ▪ - minőség- és környezetirányítási rendszer, szabvány bevezetése. ▪A fenti jövedelemtermelő beruházások közvetlenül hozzájárulnak a gazdasági potenciál-, valamint közvetve a települések lakosságmegtartó erejének növekedéséhez. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat megvalósításának kezdetétől számított három éven belül a települések gazdasági potenciálja növekszik, amit a helyi adóbevételek 5%-os növekedésével, a mikrovállalkozói szektor beruházásainak 5%-os emelkedésével, valamint a települési munkahelyek számának 5%-os bővülésével mérhetően várunk. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

105 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 104 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 9/30 Kód: KD-48-GF-A-04 Sorszám: 2840 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aka, Bakonybánk, Csém, Csép, Ete ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

106 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 105 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/30 Kód: KD-48-GF-2-03 Sorszám: 371 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Gazdasági környezet fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪Az akciócsoport területén a nagyvállalatok mellett egyéni vállalkozás, 346 ▪bt és 506 kft működik, melyek gazdasági tevékenysége, és mérete szerteágazó. A térségben található hazai tulajdonlású KKV szektor erősen tőkehiányos, ugyanakkor a vállalkozók innovatívak, és fejlődni szeretnének. Több településen hiányzik olyan infrastrukturális adottság, amelyre építve a helyi KKV-k saját vállalkozási telephelyüket bővíthetnék, ill. vállalkozások települhetnének meg. Helyzet/ adottság ▪A térség településein működő vállalkozások fejlődésének gátja a tőkehiány, ami elsősorban a bővülést, korszerűsödést akadályozza. Több településen is szükség van olyan alapinfrastruktúrával ellátott területre, ahol a helyi és betelepülő KKV-k telephelyet alakíthatnak ki, gyártási kapacitást hoznak létre. Probléma/ lehetőség ▪Kis- és középvállalkozások, telephelyi infrastruktúra létrehozása, bővítése, technológiai fejlesztése, melyek segítségével erősödik a térség KKV szektora, ami közvetlenül hozzájárul a gazdasági potenciál növekedéséhez, valamint közvetve a települések lakosságmegtartó erejének növekedéséhez. Az infrastrukturális fejlesztéssel párhuzamosan térségi szakképző intézményekkel való együttműködés megvalósítása, szakkéző hely biztosítása a gyakorlati oktatáshoz. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat megvalósításának kezdetétől számított két éven belül a térség ▪településeinek gazdasági potenciálja növekszik, amit a helyi adóbevételek 5%-os növekedésével, a gazdaság szektor beruházásainak 5%- os emelkedésével, valamint a térségi munkahelyek számának 5%-os bővülésével mérhetően várunk. A betelepülő vállalkozások és a szakképző intézmények együttműködésének fejlődése, szakképző helyszínek 10%-os növekedése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (25%), Képzés/Oktatás, Marketing tevékenység, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

107 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 106 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma7 db Allokáció Megoldási javaslatok 10/30 Kód: KD-48-GF-2-03 Sorszám: 371 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitő, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

108 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 107 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/30 Kód: KD-48-GF-2-04 Sorszám: 372 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Gazdasági környezet fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪Az akciócsoport területén a nagyvállalatok mellett egyéni vállalkozás, 346 ▪bt és 506 kft működik, melyek gazdasági tevékenysége, és mérete szerteágazó. A térségben található hazai tulajdonlású KKV szektor erősen tőkehiányos, ugyanakkor a vállalkozók innovatívak, és fejlődni szeretnének. Több településen hiányzik olyan infrastrukturális adottság, amelyre építve a helyi KKV-k saját vállalkozási telephelyüket bővíthetnék, ill. vállalkozások települhetnének meg. Helyzet/ adottság ▪A hátrányos helyzetű településeken működő vállalkozások fejlődésének gátja a tőkehiány, ami elsősorban a bővülést, korszerűsödést akadályozza. Több településen is szükség van olyan alapinfrastruktúrával ellátott területre, ahol a helyi és betelepülő KKV-k telephelyet alakíthatnak ki, gyártási kapacitást hoznak létre. Probléma/ lehetőség ▪Kis- és középvállalkozások, telephelyi infrastruktúra létrehozása, bővítése, technológiai fejlesztése, melyek segítségével erősödik a térség KKV szektora, ami közvetlenül hozzájárul a gazdasági potenciál növekedéséhez, valamint közvetve a települések lakosságmegtartó erejének növekedéséhez. Az infrastrukturális fejlesztéssel párhuzamosan térségi szakképző intézményekkel való együttműködés megvalósítása, szakkéző hely biztosítása a gyakorlati oktatáshoz. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat megvalósításának kezdetétől számított két éven belül a céltelepülések gazdasági potenciálja növekszik, amit a helyi adóbevételek 5%-os növekedésével, a gazdaság szektor beruházásainak 5%-os emelkedésével, valamint a térségi munkahelyek számának 5%-os bővülésével mérhetően várunk. A betelepülő vállalkozások és a szakképző intézmények együttműködésének fejlődése, szakképző helyszínek 10%-os növekedése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (25%), Képzés/Oktatás, Marketing tevékenység, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

109 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 108 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret16000 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága16000 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 11/30 Kód: KD-48-GF-2-04 Sorszám: 372 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aka, Bakonybánk, Csém, Csép, Ete ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

110 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 109 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/30 Kód: KD-48-GF-2-01 Sorszám: 367 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Mezőgazdasági termékek helyi szintű feldolgozásának fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Az akciócsoport mezőgazdasági hagyományai jelentősek. Kifejezetten jók a gabonatermesztés, az állattenyésztés és az erdőgazdálkodás adottságai. Sokan foglalkoznak sertés és baromfitartással fő és kiegészítő tevékenységben egyaránt. Kiváló fajták állnak rendelkezésre a bábolnai nemesítések eredményeként. A mezőgazdaság még most is 7%-os foglalkoztatója a térségnek. Az északi terület élen jár az alternatív energia kutatásának, előállításának, folyamatában. Jelentős a gabona feldolgozó és takarmány gyártó iparágak tevékenysége. Helyzet/ adottság ▪A jelentős számú kistelepülési állattartó termékeit zömében "bőrben" értékesíti. Nincs a közelben olyan üzem, mely az állatok vágását megoldva, lehetőséget teremtene a biztonságos értékesítésre, a környék jó minőségbeni húsellátására, specialitásaink megjelenítésére, a nyomon követhetőség biztosításáva. A növénytermesztés és a kertészet termékei is főként feldolgozatlanul hagyják el a térséget. Probléma/ lehetőség ▪Termékcsoportonként a termelők hálózatában, folyamatosan frissített tudásszinttel mikro méretű feldolgozók fejlesztése és kialakítása, ami megteremti a környék folyamatos friss áru ellátását és a gépkocsis kiszállítást a tagtelepülésekre. A feldolgozó(k) elkészíti és értékesíti a környék sajátos receptúrája szerint jelölt termékeit. A termelés, a feldolgozás és az értékesítés összekapcsolása, együttműködések generálása. Megoldási javaslat ▪A fejlesztett feldolgozók területén a beszállítók feldolgozott, speciális termékei is értékesíthetőek, mintegy 50%-kal növelve a hozzáadott értéket. Biztonságos termékértékesítés, 30-50%-al megnövekedett árbevétel, legalább 5-10 fő hosszú távú foglalkoztatása, nyomon követhetőség, környezettudatosabb szemlélet és magatartás, alternatív gazdálkodási szemlélet kialakulása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

111 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 110 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR▪Önkormányzatok60% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek60% ▪Egyházak60%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma7 db Allokáció Megoldási javaslatok 12/30 Kód: KD-48-GF-2-01 Sorszám: 367 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitő, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

112 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 111 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/30 Kód: KD-48-GF-2-02 Sorszám: 3009 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Mezőgazdasági termékek helyi szintű feldolgozásának fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A közösség, a hátrányos települések mezőgazdasági hagyományai jelentősek. Kifejezetten jók a gabonatermesztés, az állattenyésztés és az erdőgazdálkodás adottságai. Sokan foglalkoznak sertés és baromfitartással fő és kiegészítő tevékenységben egyaránt. A mezőgazdaság még most is az egyik legjelentősebb foglalkoztató a céltelepüléseken. Az északi terület élen jár az alternatív energia kutatásának, előállításának, folyamatában. Jelentős a gabona feldolgozó és takarmány gyártó iparágak tevékenysége. Helyzet/ adottság ▪A jelentős számú kistelepülési állattartó termékeit zömében "bőrben" értékesíti. Nincs a közelben olyan üzem, mely az állatok vágását megoldva, lehetőséget teremtene a biztonságos értékesítésre, a környék jó minőségbeni húsellátására, specialitásaink megjelenítésére, a nyomon követhetőség biztosításáva. A növénytermesztés és a kertészet termékei is főként feldolgozatlanul hagyják el a térséget. Probléma/ lehetőség ▪Termékcsoportonként a termelők hálózatában, folyamatosan frissített tudásszinttel mikro méretű feldolgozók fejlesztése és kialakítása, ami megteremti a környék folyamatos friss áru ellátását és a gépkocsis kiszállítást a tagtelepülésekre. A feldolgozó(k) elkészíti és értékesíti a környék sajátos receptúrája szerint jelölt termékeit. A termelés, a feldolgozás és az értékesítés összekapcsolása, együttműködések generálása. Megoldási javaslat ▪A fejlesztett feldolgozók területén a beszállítók feldolgozott, speciális termékei is értékesíthetőek, mintegy 50%-kal növelve a hozzáadott értéket. Biztonságos termékértékesítés, 30%-al megnövekedett árbevétel, a helyi foglalkoztatás növekedése, nyomon követhetőség, környezettudatosabb szemlélet és magatartás, alternatív gazdálkodási szemlélet kialakulása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

113 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 112 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok65% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága20000 EUR▪Non-profit szervezetek65% ▪Egyházak65%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 13/30 Kód: KD-48-GF-2-02 Sorszám: 3009 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aka, Bakonybánk, Csém, Csép, Ete ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

114 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 113 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/30 Kód: Sorszám: 374 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Gazdasági szereplők együttműködésének növelése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség gazdasági visszaesésének okai között említhető, hogy a korábbi ipari és mezőgazdasági foglalkoztatók teljesen megszűntek, vagy jelentős mértékben leépültek, s helyüket nagyobb vállalkozások alig vették át. A térség képzettebb munkaerejét elszívták a térségen kívüli új, modern vállalkozások, s közben a térségen belül maradt egy jelentős tartós munkanélküli, szociális támogatásra szoruló, még aktív korban lévő népesség. Az elsődleges ok, hogy a térségben alig alakultak jelentősebb foglalkoztatási képességgel rendelkező új vállalkozások. Helyzet/ adottság ▪A KKV-k beszállítói kapcsolatépítését általában akadályozza, hogy nem minden esetben képesek megfelelni a magas szintű technikai, minőségi és gazdálkodásszervezési elvárásoknak. Továbbá beszállítói kapcsolatépítésüket nagyban nehezíti az információs gazdaság terén mutatkozó lemaradásuk. ▪Az információs gazdaság megyei kiépüléséhez kedvező feltételt jelent a viszonylag fejlett távközlési rendszer, a tudástőke. Probléma/ lehetőség ▪A térségi vállalkozások együttműködésével egy klaszter-menedzsment rendszer kiépítése, valamint a hozzá kapcsolódó információs rendszer megteremtése: ▪ klaszterek kialakulását segítő ösztönzési rendszer, valamint a hálózatépítési módszertan megfogalmazása és kidolgozása, ▪ a klaszter fejlesztési forrásainak a koordinálása, az integrált gazdaságszervezés elvének kialakítása és megvalósítása a klaszterben együttműködő partnerekkel, ▪ a szervezetfejlesztés, a logisztikai fejlesztés, a szolgáltatások minőségének folyamatos ellenőrzése. Megoldási javaslat ▪Beszállítói tevékenység erősödése. ▪Kis- és középvállalkozások árbevételeinek növekedése. ▪KKV-k számának növekedése. ▪Új munkahelyek létesítése. ▪Térség gazdasági fejlődése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KDOP - 1. prioritás - Regionális gazdaságfejlesztés

115 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 114 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 14/30 Kód: Sorszám: 374 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak

116 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 115 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/30 Kód: KD-48-GF-A-01 Sorszám: 368 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turisztikai infrastruktúra fejlesztése – rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő-, l... Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A terület kedvelt kirándulóhely, alkalmas a szabadidő tartalmas eltöltéséhez. A vizsgált térség turisztikai alapinfrastruktúrája nem mutat egységes képet, területi illetve idegenforgalmi ágak közötti egyenlőtlenség figyelhető meg. A vendéglátó- és szállásadóhelyek, a túraútvonalak és a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésre szorulnak. Helyzet/ adottság ▪A vizsgált idegenforgalmi terület különböző ágaiban nincs egységesen kezelhető alapinfrastr. A vidéki turizmusformák közül a fenntartható falusi-, agro- és ökotur-i potenciálban rejlő helyi lehetőségek kiaknázásával, a látogatók itt tartásával munkahelyek őrizhetőek meg, vmint újak teremethetők. Ennek érdekében a tur-i fejlesztések, beruházások infrastrukturális és szolg-i feltételeit, marketingjét szükséges tám. Probléma/ lehetőség ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése az alábbi területeken: ▪- a falusi turizmushoz kapcsolódó minőségi magánszálláshelyek és az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek, vmint a kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő szálláshelyek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, szolgáltatásainak fejl-e; ▪- szálláshelyhez nem feltétlenül kötött minőségi és komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások kiépítése, már működő szolgáltatások bővítése, korszerűsítése, fejlesztése: ▪ alkalmi falusi-, agro- és ökotur-i- ▪ lovas tur-i- ▪ vadászati turizmushoz kapcsolódó- ▪ erdei turizmushoz és természetjáráshoz kapcsolódó- ▪ horgász tur-i- ▪ bortur-i- ▪ a fenti területekhez kapcsolódó gasztronómiai szolgáltatások. Megoldási javaslat ▪A szálláshelyek és a szolgáltatások bővítésének, minőségi fejlesztésének és standardizálásának köszönhetően évről-évre nő a területre érkezők- (5%), a vendégéjszakák- (3%) és az igénybevett szolgáltatások száma (10%). Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

117 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 116 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások45% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek75%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma40 db Allokáció Megoldási javaslatok 15/30 Kód: KD-48-GF-A-01 Sorszám: 368 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitő, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

118 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 117 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/30 Kód: KD-48-GF-A-02 Sorszám: 2850 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turisztikai infrastruktúra fejlesztése – rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő-, l... Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A terület kedvelt kirándulóhely, alkalmas a szabadidő tartalmas eltöltéséhez. A vizsgált térség, a hátrányos helyzetű települések turisztikai alapinfrastruktúrája nem mutat egységes képet, területi illetve idegenforgalmi ágak közötti egyenlőtlenség figyelhető meg. A vendéglátó- és szállásadóhelyek, a túraútvonalak és a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésre szorulnak. Helyzet/ adottság ▪A vizsgált idegenforgalmi terület különböző ágaiban nincs egységesen kezelhető alapinfrastr. A vidéki turizmusformák közül a fenntartható falusi-, agro- és ökotur-i potenciálban rejlő helyi lehetőségek kiaknázásával, a látogatók itt tartásával munkahelyek őrizhetőek meg, vmint újak teremethetők. Ennek érdekében a tur-i fejlesztések, beruházások infrastrukturális és szolg-i feltételeit, marketingjét szükséges tám. Probléma/ lehetőség ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése az alábbi területeken: ▪- a falusi turizmushoz kapcsolódó minőségi magánszálláshelyek és az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek, vmint a kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő szálláshelyek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, szolgáltatásainak fejl-e; ▪- szálláshelyhez nem feltétlenül kötött minőségi és komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások kiépítése, már működő szolgáltatások bővítése, korszerűsítése, fejlesztése: ▪ alkalmi falusi-, agro- és ökotur-i- ▪ lovas tur-i- ▪ vadászati turizmushoz kapcsolódó- ▪ erdei turizmushoz és természetjáráshoz kapcsolódó- ▪ horgász tur-i- ▪ bortur-i- ▪ a fenti területekhez kapcsolódó gasztronómiai szolgáltatások. Megoldási javaslat ▪A szálláshelyek és a szolgáltatások bővítésének, minőségi fejlesztésének és standardizálásának köszönhetően évről-évre nő a hátrányos helyzetű településekre érkezők- (4%), a vendégéjszakák- (5%) és az igénybevett szolgáltatások száma (7%). Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

119 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 118 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db Allokáció Megoldási javaslatok 16/30 Kód: KD-48-GF-A-02 Sorszám: 2850 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aka, Bakonybánk, Csém, Csép, Ete ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

120 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 119 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/30 Kód: KD-48-GF-4-01 Sorszám: 369 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turisztikai termékek (attrakciók, programok, kiadványok) és szolgáltatások fejlesztése – r... Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A vizsgált akcióterület turisztikai termékekben és szolgáltatásokban viszonylag gazdag, de területileg nem egységes. Mozaikszerű elhelyezkedés, illetve sokszor csak helyi, vagy szűkebb környezeti ismertség és látogatottság jellemzi. Helyzet/ adottság ▪A mozaikszerű vonzerők, a kínált programok egyidejű megrendezése problémát okozhat. Fontos egy komplex idegenforgalmi koncepció és stratégia, ill. helyi érték- és vonzerőleltár elkészítése. A programok összehangolása, a Natura és más értékes term-i területek adottságainak kiaknázása, tanösvény területek kijelölése, Erdei Iskola hálózathoz való kapcsolódás, valamint tematikus évek kikijelölése. Probléma/ lehetőség ▪Az akciócsoport turisztikai termékeinek (attrakciók, programok, rendezvények, kiadványok) fejlesztése. Előre kidolgozott idegenforgalmi koncepció és stratégia mentén turisztikai rendezvények, rendezvénysorozatok és szakmai összejövetelek szervezésének támogatása. Megoldási javaslat ▪Tematikus programcsomagok és kiadványok kialakítása (legalább 4 féle), valamint évente különböző "tematikus évek" megrendezésre (pl.: vizek-vadak éve, " Íz-lelő" – gasztronómia éve). 5 éven belül a szolgáltatásokat, szálláshelyeket igénybe vevők számának 10%-os növekedése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (25%), Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Rendezvény, Tradicionális eszközbeszerzés (15%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

121 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 120 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret8000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága88000 EUR▪Non-profit szervezetek95% ▪Egyházak95%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 17/30 Kód: KD-48-GF-4-01 Sorszám: 369 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitő, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely ▪LEADER - Rendezvény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

122 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 121 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/30 Kód: KD-48-GF-4-02 Sorszám: 3079 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turisztikai termékek (attrakciók, programok, kiadványok) és szolgáltatások fejlesztése – r... Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A közösség hátrányos helyzetű települései turisztikai termékekben és szolgáltatásokban viszonylag gazdagok, de területileg nem egységesek. Mozaikszerű elhelyezkedés, illetve sokszor csak helyi, vagy szűkebb környezeti ismertség és látogatottság jellemzi a termékeket és szolgáltatásokat. Helyzet/ adottság ▪A mozaikszerű vonzerők, a kínált programok egyidejű megrendezése problémát okozhat. Fontos egy komplex idegenforgalmi koncepció és stratégia, ill. helyi érték- és vonzerőleltár elkészítése. A programok összehangolása, a Natura és más értékes term-i területek adottságainak kiaknázása, tanösvény területek kijelölése, Erdei Iskola hálózathoz való kapcsolódás, valamint tematikus évek kikijelölése. Probléma/ lehetőség ▪Az akciócsoport turisztikai termékeinek (attrakciók, programok, rendezvények, kiadványok) fejlesztése. Előre kidolgozott idegenforgalmi koncepció és stratégia mentén turisztikai rendezvények, rendezvénysorozatok és szakmai összejövetelek szervezésének támogatása. Megoldási javaslat ▪Tematikus programcsomagok és kiadványok kialakítása (legalább 4 féle), valamint évente különböző "tematikus évek" megrendezésre (pl.: vizek-vadak éve, " Íz-lelő" – gasztronómia éve). 5 éven belül a szolgáltatásokat, szálláshelyeket igénybe vevők számának 10%-os növekedése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (25%), Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Rendezvény, Tradicionális eszközbeszerzés (15%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

123 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 122 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret8000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága16000 EUR▪Non-profit szervezetek95% ▪Egyházak95%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 18/30 Kód: KD-48-GF-4-02 Sorszám: 3079 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aka, Bakonybánk, Csém, Csép, Ete ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

124 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 123 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/30 Kód: KD-48-GF-2-05 Sorszám: 3028 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: A cigány kisebbség és a marginalizált csoportok integrációját elősegítő tevékenységek támo... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A cigányság, a marginalizált csoportok lassú integrációja a térség népességmegtartó-, munkaerő-képessége szempontjából negatívan hat. A cigány kisebbség lélekszáma stagnál, ám az összlakossághoz képest nő az arányuk. Ez elsősorban az óvodás, illetve az iskolás korosztálynál mutatkozik meg. A célcsoportok képzettségi, munkanélküliségi, lakáskörülményei rosszabbak az átlagnál. Bár a helyzet javítása érdekében alakultak cigány és egyéb civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok, eredményes munkavégzésüket adottságaik erősen korlátozzák. Helyzet/ adottság ▪A cigányság és a marginalizált csoportok integrációja növelné a térség népességmegtartó és munkaerő-képességét. A roma népesség alacsony képzettsége miatt az elsődleges munkaerőpiacra elsősorban az építőiparban, a környezetvédelmi programokban, az erdőgazdálkodásban lehetséges az elhelyezkedésük, valamint a mezőgazdaságban az állattartás területén. A marginalizált csoportok általában speciális munkát igényelnek. Probléma/ lehetőség ▪Cigány tulajdonlású vállalkozások fejlesztéseinek támogatása, különösen: a környvédelemmel kapcsolatos tevékenységek, építőipari fejlesztések, erdőgazdálkodás, faipari termékek előállítása terén. Megoldási javaslat ▪A megvalósulás időszakában 5-10 új tartós munkahely jön létre. Az elsődleges munkaerőpiacra jutó cigányok és marginalizált helyszetű személyek családjainak szociális körülményei javulnak. A gyermekek megfelelő képet kapnak a munkához való viszonyról. Az integráció felgyorsul, a népességmegtartó-, munkaerő-képesség nő a térségben. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (25%), Képzés/Oktatás, Marketing tevékenység, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

125 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 124 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága40000 EUR▪Non-profit szervezetek95% ▪Egyházak95%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 19/30 Kód: KD-48-GF-2-05 Sorszám: 3028 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitő, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

126 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 125 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/30 Kód: KD-48-SzF-4-04 Sorszám: 1121 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: A cigány kisebbség és a marginalizált csoportok integrációját elősegítő tevékenységek támo... Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A cigányság lassú integrációja a térség népességmegtartó-, munkaerő-képessége szempontjából negatívan hat. A kisebbség lélekszáma stagnál, ám az összlakossághoz képest nő az arányuk. Ez elsősorban az óvodás, illetve az iskolás korosztálynál mutatkozik meg. A cigányság képzettségi, munkanélküliségi, lakáskörülményei rosszabbak az átlagnál. Bár a helyzet javítása érdekében alakultak cigány szervezetek, kisebbségi önkormányzatok, eredményes munkavégzésüket adottságaik erősen korlátozzák. Helyzet/ adottság ▪AA cigányság integrációja növelné a térség népességmegtartó és munkaerő-képességét. Probléma/ lehetőség ▪A cigány kultúra ápolását végző szervezetek támogatása: hagyományos tevékenységük végzéséhez szükséges eszközök beszerzése, rendezvények szervezése. Megoldási javaslat ▪A kulturális értékek megtartása a turizmus egyik vonzó ágazatává válhat,. Az integráció felgyorsul, a népességmegtartó-, munkaerő- képesség nő a térségben. 5 éven belül a szolgáltatásokat, szálláshelyeket igénybe vevők számának 5%-os növekedése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés, Rendezvény, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

127 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 126 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága28000 EUR▪Non-profit szervezetek95% ▪Egyházak95%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 20/30 Kód: KD-48-SzF-4-04 Sorszám: 1121 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitő, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely ▪LEADER - Rendezvény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

128 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 127 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/30 Kód: KD-48-SzF-1-01 Sorszám: 1117 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Vidéki ifjúság felzárkóztatása Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térségben jellemző a népesség csökkenés, a lakosság elöregedése. Fokozatosan csökken a 18 éves kor alattiak aránya. Az elmúlt években a felsőfokú végzettségűek, értelmiségiek elvándorolnak a térségből. A fiatalok helyzetét általánosságban nehezíti, hogy az iskolai képzés nem megfelelő minőségű vagy hiányos. A magasabb színvonalú, tehetséggondozást preferáló intézmények csak ingázással vagy bentlakással érhetők el. A gyermekek gyakran alulmotiváltak, sokszor ingerszegény, igénytelen családi környezetben nevelkednek. Helyzet/ adottság ▪Vannak elszigetelt kezdeményezések a tehetséges gyermekek és fiatalok felkarolására. Komplex tehetséggondozó vagy alkotóműhely, továbbá annak átfogó programkínálata azonban hiányzik. A sikerorientált pedagógusok kapacitása kihasználatlan, munkájuk koordinálatlan a térségben. A gyermekek és fiatalok nyelvtanulása a nemzetiségi vonatkozások és a munkaerő-piaci igények összhangját megteremtve sokkal hatékonyabbá tehető. Probléma/ lehetőség ▪A térségben élő gyermekek és fiatalok számára kialakítandó pedagógiai műhelyek (idegen nyelvi, számítástechnikai képzések, tehetséggondozó foglalkozások) infrastrukturális feltételei megteremtésének támogatása. Megoldási javaslat ▪Növekszik a tehetségmérő programokon (versenyeken) részt vevők száma (10%-os növekedés), továbbá a gyermekek és fiatalok önbizalma, versenyképessége. A térségben élő gyermekek és fiatalok kreativitása, ezzel együtt esélyegyenlősége és életminősége javul. Fejlődik és erősödik a fiatal generáció identitástudata, pozitív értelemben vett lokálpatriotizmusa. Tovagyűrűző hatásként számítunk a fiatalok munkaerő-piaci esélyeinek javulására és elvándorlásuk kis mértékű csökkenésére. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (25%), Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

129 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 128 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret12000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága44000 EUR▪Non-profit szervezetek95% ▪Egyházak95%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 21/30 Kód: KD-48-SzF-1-01 Sorszám: 1117 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitő, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

130 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 129 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/30 Kód: KD-48-SzF-1-03 Sorszám: 1120 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Környezettudatosság, helyi identitástudat erősítése, szemléletformálás Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A civil szféra tevékenysége az akciócsoport minden településén nyomon követhető, azonban kevés helyen rendelkeznek megfelelő humán és fizikai infrastruktúrával. Legmagasabb a szabadidővel- és a sporttal kapcsolatos tevékenységgel foglalkozó non-profit szervezetek száma a térségben, azonban a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra minősége tág határok között mozog. A kultúrával kapcsolatos tevékenységet folytató civil szervezetek elsősorban a helyi hagyományok, népszokások és értékek felkutatásával, megőrzésével foglalkoznak. Helyzet/ adottság ▪Meglévő igény van a népi kultúra ápolására. Ez az igény és az egyesületekben meglévő szakmai háttér lehetővé teszi a népi kultúra szélesebb körben való terjesztését, egyéni és csoportos oktatását, illetve előadások, rendezvények szervezését, gyűjtemények összeállítását, megőrzését és publikálását és ebben a munkában résztvevők képzését. A népszokások felelevenítésével erősödik a lakóhelyi kötődés. Probléma/ lehetőség ▪Az IKSzT-től független „szakmai ház” kialakítása, amely lehetőséget nyújt a népi kultúrával, illetve a folklórral foglalkozók számára, hogy ismereteiket bővíthessék, és munkájukhoz segédanyagot találjanak. Szakmai továbbképzések, fórumok, kiállítások, bemutatók, táncházak működtetési feltételeinek megteremtése. Népi együttesek eszköz és viselettárának kialakítása. Népi hangszeres oktatás, kézműves oktatás feltételeinek megteremtése. Megoldási javaslat ▪Szabadidő hasznos eltöltése mellett az identitástudat erősödik a településeken, a térségben működő kulturális egyesületek között kialakuló kapcsolatok más területeken is elősegítik az együttműködés lehetőségét. Különböző korosztályokat és társadalmi csoportokat közelebb hozza egymáshoz. Színesebbé válnak a társadalmi események, ünnepek. A javaslat a térség idegenforgalmi marketingmunkáját is segíti. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés, Rendezvény, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

131 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 130 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret14000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága24000 EUR▪Non-profit szervezetek95% ▪Egyházak95%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 22/30 Kód: KD-48-SzF-1-03 Sorszám: 1120 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitő, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

132 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 131 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/30 Kód: KD-48-SzF-1-02 Sorszám: 3124 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Környezettudatosság, helyi identitástudat erősítése, szemléletformálás Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A háztartások zöme, falusias lakókörnyezetben helyezkedik el, ami lehetőséget teremt a megújuló energiaforrások hatékonyabb használatára. A vidékies életforma nyújtotta lehetőségek és a globalizáció által sugallt/elvárt életvitel különbsége meghatározza a lakónépesség lehetőségei és elvárásai közötti ellentétet. A környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységet folytató civil szervezetek elsősorban a megújuló energiaforrások hasznosításával foglalkoznak. Helyzet/ adottság ▪A meglévő környezeti erőforrások jobb kihasználása érdekében a környezettudatosságot, a helyi identitástudatot formáló, a megújuló energiaforrások használatatát bemutató helyek kialakítása, fejlesztése. Probléma/ lehetőség ▪A meglévő környezeti erőforrások jobb kihasználása érdekében a megújuló energiaforrások használatatát bemutató helyek kialakítása, fejlesztése. A környezettudatosságot, a helyi identitástudatot formáló programok szervezése, amelyek helyi, térségi szinten fejtik ki hatásukat. Megoldási javaslat ▪A megújuló energiaforrások hasznosításának 5%-os növekményét várjuk, éves szinten várhatóan legalább 2 új rendezvény, program, ami a szemléletformálást, helyi identitástudatot és a környezettudatosságot erősíti. A térség lakossága számára hasznosítható megújuló energiaforrások (szél-, víz- és napenergia) használatát lehetővé tévő megoldások termékek, és ezek prototípusai számának 10%-os növekedése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (25%), Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

133 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 132 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret14000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága20000 EUR▪Non-profit szervezetek95% ▪Egyházak95%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 23/30 Kód: KD-48-SzF-1-02 Sorszám: 3124 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitő, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

134 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 133 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/30 Kód: KD-48-SzF-6-01 Sorszám: 1119 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Fenntartható együttműködési formák támogatása Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪Az akciócsoport települései, szervezetei számos hazai és nemzetközi testvérkapcsolattal, együttműködéssel rendelkeznek, azonban a tematikus, egy témacsoport köré szerveződő kölcsönös szakmai kapcsolatok fejlesztésre szorulnak. Helyzet/ adottság ▪A testvérkapcsolatok, együttműködések szorosabbá válása az emberi és kulturális kapcsolatok fejlődésén túl konkrét, közös projekteket is generálnak mindhárom szférában, megismertetve a partnerek között a saját értékeket és szaktudást. Probléma/ lehetőség ▪Fenntartható együttműködési kapcsolatok kialakítása, a meglévők szélesítése, mélyítése országon belül és nemzetközi szinten egyaránt, más területekkel, akciócsoportokkal. A közszféra meglévő kapcsolatainak kiszélesítése, kiterjesztése a gazdasági- és a civil szférára, szakterületek köré szervezett üzletember találkozók, nonprofit szakmai tapasztalatcserék rendezése, közös projektek generálása. Megoldási javaslat ▪A javaslat megvalósulását követően várhatóan még az adott évben legalább 2-2 hazai és nemzetközi együttműködési kapcsolat jön létre. A helyi szereplők ismeretei, tapasztalatai bővülnek a tapasztalatcserék, együttműködések során. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (25%), Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport Térségek közötti és nemzetközi együttműködések

135 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 134 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret4000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága16000 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 24/30 Kód: KD-48-SzF-6-01 Sorszám: 1119 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitő, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

136 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 135 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/30 Kód: KD-48-SzF-1-04 Sorszám: 1122 Prioritás: Lakókörnyezet fejlesztése Intézkedés: Közösségi terek kialakítása, felújítása Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪Minden egyes település rendelkezik valamilyen közösségi funkciókat ellátó intézménnyel, kultúr-, falu- vagy teleházzal. Ezen intézmények nagyon különböző infrastukturális feltételekkel, kihasználtsággal rendelkeznek A helyi közösségek legtöbbje igényli a helyi, megfelelő közösségi tereket, programokat. Helyzet/ adottság ▪Megfelelő helyi közösségi terek és programok hiányában – és más hatások eredőjeként – a közösségek szétesőben vannak, a lakosok nehezen jutnak rekreációs, közművelődési feltételekhez, hozzájárulva a népesség csökkenéséhez, a fiatalok elvándorlásához. Probléma/ lehetőség ▪Infrastruktúra-fejlesztéssel közösségi terek kialakítása, fejlesztése - ahol IKSzT nem tud létrejönni -, tartalmas kikapcsolódási lehetőségek biztosítása. A létrejövő infrastrukturális feltételekre alapozó programokkal a helyi közösségek szervezése. Megoldási javaslat ▪A kulturális szolgáltatások jobb minőségű biztosítása. A várhatóan létrejövő intézmények szolgáltatásaik által elősegítik a közösségi és a civil aktivitás növelését, így hosszabb távon hozzájárulhatnak a társadalmi befogadás javulásához, a helyi identitástudat erősödéshez, a helyben maradásához. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (25%), Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés, Rendezvény, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

137 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 136 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága72000 EUR▪Non-profit szervezetek95% ▪Egyházak95%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 25/30 Kód: KD-48-SzF-1-04 Sorszám: 1122 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitő, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

138 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 137 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/30 Kód: KD-48-SzF-1-06 Sorszám: 3110 Prioritás: Lakókörnyezet fejlesztése Intézkedés: Közösségi terek kialakítása, felújítása Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪Minden egyes hátrányos helyzetű település rendelkezik valamilyen közösségi funkciókat ellátó intézménnyel, kultúr-, falu- vagy teleházzal. Ezen intézmények nagyon különböző infrastukturális feltételekkel, kihasználtsággal rendelkeznek A helyi közösségek legtöbbje igényli a helyi, megfelelő közösségi tereket, programokat. Helyzet/ adottság ▪Megfelelő helyi közösségi terek és programok hiányában – és más hatások eredőjeként – a közösségek szétesőben vannak, a lakosok nehezen jutnak rekreációs, közművelődési feltételekhez, hozzájárulva a népesség csökkenéséhez, a fiatalok elvándorlásához. Probléma/ lehetőség ▪Infrastruktúra-fejlesztéssel közösségi terek kialakítása, fejlesztése - ahol IKSzT nem tud létrejönni -, tartalmas kikapcsolódási lehetőségek biztosítása. A létrejövő infrastrukturális feltételekre alapozó programokkal a helyi közösségek szervezése. Megoldási javaslat ▪A kulturális szolgáltatások jobb minőségű biztosítása. A várhatóan létrejövő intézmények szolgáltatásaik által elősegítik a közösségi és a civil aktivitás növelését, így hosszabb távon hozzájárulhatnak a társadalmi befogadás javulásához, a helyi identitástudat erősödéshez, a helyben maradásához. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (25%), Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés, Rendezvény, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

139 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 138 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága19358 EUR▪Non-profit szervezetek95% ▪Egyházak95%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 26/30 Kód: KD-48-SzF-1-06 Sorszám: 3110 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aka, Bakonybánk, Csém, Csép, Ete ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

140 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 139 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 27/30 Kód: KD-48-SzF-1-05 Sorszám: 1123 Prioritás: Lakókörnyezet fejlesztése Intézkedés: Egészséges életmód fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪Térségünkben a non-profit szervezetek közül legmagasabb számban a szabadidővel- és a sporttal kapcsolatos tevékenységgel foglalkozó egyesületek működnek. Szinte minden településen megtalálható az ehhez a tevékenységhez kapcsolódó valamilyen közösségi tér, azonban a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra minősége tág határok között mozog. Helyzet/ adottság ▪Az egyesületek főleg a csapatsport szervezésére vállalkoznak, meglévő infrastruktúrájukat is ehhez alakították ki. Az egészséges életmód igényének terjedése, a sportolási lehetőségekkel kapcsolatos elvárásokat is megváltoztatta. Ma már igény van az edzőtermek egyéni kínálatára is. Az egyesületek anyagi lehetőségei nagyon korlátozottak, sőt a korosztályi és nemek közötti igényekre is figyelniük kell. Probléma/ lehetőség ▪A közösségi és egyéni sportok infrstrukturális feltételeinek megteremtése, fejlesztése. A jelenleg is működő, illetve újonnan kialakított közösségi tereken – akár vállalkozók bevonásával is – az egészséges életmód igényének megfelelő sportolási lehetőségek kialakítása. Megoldási javaslat ▪Az egészség megőrzése nem csupán egyéni érdek. A szabadidő értelmes és rendszeres eltöltésének társadalmi hasznát már nem kell bizonyítani. A szabadidő hasznos eltöltésével kapcsolatos fejlesztések arányában a település lakosság megtartó ereje nő. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (25%), Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

141 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 140 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret8000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága24000 EUR▪Non-profit szervezetek95% ▪Egyházak95%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 27/30 Kód: KD-48-SzF-1-05 Sorszám: 1123 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitő, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

142 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 141 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 28/30 Kód: KD-48-SzF-B-02 Sorszám: 1126 Prioritás: Lakókörnyezet fejlesztése Intézkedés: Közlekedésbiztonság fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Közbiztonsági szolgálat ▪Térségünkben a gyér vasúti közlekedés miatt a személy és áruforgalom jelentős része a településeken keresztül átvezető közutakon valósul meg, mivel csak a 13-as út kerüli el a településeket. Helyi tömegközlekedés nincs, a településeken a kerékpáros közlekedés népszerű. Az akciócsoport területén nincs kijelölt országos kerékpár út, a kiépített kerékpár utak hossza jelentéktelen, ezért főként a közutakon lehet kerékpározni, ahol a motorok, autók sokszor gyorsabban haladnak a megengedettnél, vezetőik pedig gyakran türelmetlenek. Helyzet/ adottság ▪A kerékpáros balesetek az utóbbi időben a személyi sérüléses balesetek mintegy 20%-át teszik ki, melyek nagyobb része a kerékpárosok és más járművek párhuzamos közlekedése során következik be. A közlekedési baleseteket kiváltó okokat megtalálhatjuk a közúti közlekedési morál általánosan nyers, durva állapotában. Mivel a közlekedés biztonsága nem kielégítő, a kerékpáros közlekedés növelése nem ösztönözhető. Probléma/ lehetőség ▪Térségünkben belátható időn belül nem lesznek olyan források, melyek lehetővé teszik a már ma is meglévő igény szerinti kerékpár utak kiépítését. A közlekedés biztonságának javítását jelenleg csak a gyorshajtás megakadályozásával, valamint a közlekedők fokozott ellenőrzésével lehet elérni. A forgalom lassítása, a közlekedésben résztvevők biztonságát az eredmény-költség-hatékonyság figyelembe vételével jelenleg a településen átvezető közutakon elhelyezett elektronikus jelzőtáblák növelhetik. Megoldási javaslat ▪A településekre bejövő közúti forgalomban résztvevők gyorshajtásának megakadályozása a közlekedés biztonságát növeli. Ennek következtében a lakosság kerékpáros közlekedésben való részarányában is növekedés várható, aminek hatására a személygépjármű forgalom növekedés lassul, a balesetek száma pedig csökken. A biztonságos közlekedés eredményeképpen növekszik a szabadidős kerékpározás is, az egészsége életmód igényének terjedése, és nem utolsó sorban a kerékpáros turizmus növekedése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KDOP - 4. prioritás - Helyi és térségi kohéziót segítő infrastrukturális fejlesztés

143 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 142 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 28/30 Kód: KD-48-SzF-B-02 Sorszám: 1126 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Nem ÚMVP

144 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 143 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 29/30 Kód: KD-48-SzF-B-03 Sorszám: 1127 Prioritás: Lakókörnyezet fejlesztése Intézkedés: Vagyon- és közbiztonság javítása Szektor/fejlesztési téma: Közbiztonsági szolgálat ▪A bűncselekmények százalékos aránya a megyén belül folyamatosan emelkedik. A teljes bűnözés 2/3-a vagyon elleni elkövetés. Emelkedik a visszaeső és az utógondozott elkövetők száma. A fiatalkorú elkövetők száma kis mértékben csökkenő tendenciát mutat, de a fiatal felnőtt korú elkövetőké ugyanannyival nő. A helyi lakos elkövetők számának több mint kétszerese az átutazó bűnözők száma, ami még növekedést is mutat. A bűnüldöző szervek prognózisa szerint számolni kell azzal, hogy növekedni fog az átutazó bűnelkövetők száma. Helyzet/ adottság ▪A rendvédelmi szervek beszámolóiból kitűnik, hogy térségünkben a közbiztonság helyzete folyamatosan romlik. A bűncselekményeket általában visszaeső bűnelkövetők és fiatal felnőtt korú elkövetők hajtják végre. Sajnos növekszik az átutazó bűnelkövetők száma is, sőt a bűnüldöző szervek ennek növekedését prognosztizálják. Jelentős kárt okoznak, hiszen a vagyon elleni bűncselekményekkel okozott károk 2 %-a sem térül meg. Probléma/ lehetőség ▪A közrend, a közösségi vagyon és a magántulajdon megőrzése mindenki számára fontos. A tulajdonosok kötelezettsége a vagyonuk megóvása, védelme. Vagyonvédelem feladata a fizikai védelem mellett a kármegelőzés is. A települések közösségei figyelő és jelzőrendszerek üzemeltetésével, a gondatlanság elkerülésével, valamint a települési polgárőrségek infrastrukturális feltételeinek javításával tudják elriasztani, vagy elkövetés közben tetten érni a közrend és közbiztonság megszegőit. Megoldási javaslat ▪A mindenki számára látható helyszíneken felszerelt riasztók, figyelő eszközök, a polgárőrök jelenléte a bűnelkövetést megnehezítik, az elkövetőket visszatartják a büntethetőségük rizikójának növekedése miatt. Amíg a bűnelkövetők „feladatvégzését” megnehezítik a védelmi rendszerek, addig a bűnüldöző szervek munkáját megkönnyítik. Figyelő rendszerek a felderítést, nyomon követést is segítik. A rendszerek üzemeltetése a közbiztonság érzetének javulását eredményezi, megállítja a bűnelkövetés növekedését, és hosszútávon csökkenést eredményez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KDOP - 4. prioritás - Helyi és térségi kohéziót segítő infrastrukturális fejlesztés

145 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 144 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 29/30 Kód: KD-48-SzF-B-03 Sorszám: 1127 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Nem ÚMVP

146 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 145 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 30/30 Kód: KD-48-SzF-B-01 Sorszám: 1116 Prioritás: Lakókörnyezet fejlesztése Intézkedés: Tömegközlekedési infrastruktúra felújítása Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság ▪Az akciócsoport területének megközelítésére közúton (autópályán és főútvonalakon) és vasúton egyaránt lehetőség nyílik, de a vasúti kapcsolat csak a Duna menti két településen felel meg az igényeknek. A térséget érintő, az egyes településeket összekötő alsóbbrendű utak hálózata kiépített, azonban számos eleme, szakasza javításra szorul. A kistérségen áthaladó közúti tömegközlekedés a főbb utakhoz igazodik. A térségen belüli ritka járatszámú, központosított tömegközlekedés az összes települést érinti, minden település elérhető. Helyzet/ adottság ▪A vasúti kapcsolat hiánya miatt a közúti tömegközlekedési módok fejlesztése szükséges, aminek ki kell terjednie mennyiségbeli és színvonalbeli ellátás javítására. A buszközlekedési vonalakon az utasokat kiszolgáló infrastruktúra minősége sok kívánnivalót hagy maga után. Az információs táblák hiányosak, a tájékoztatás minimális követelményeinek sem felelnek meg. Váróhelyiségek hiányoznak, vagy felújításra szorulnak. Probléma/ lehetőség ▪A buszparkolók, járdaszigetek, autóbuszöblök, felszállóhelyek kialakítása, felújítása mellett a buszvárók felújítása is elengedhetetlenül szükséges. Az utas tájékoztatáshoz szükséges információs táblák elhelyezésével az utasok tájékozódását is segíteni kell. Megoldási javaslat ▪A tömegközlekedés infrastruktúrájának felújítása, az utas tájékoztatás fejlesztése, az utasok kényelmének javítása mellett a közlekedés dolgozóinak is megkönnyíti munkáját. Nem csak az utazás körülményeit, hanem a balesetmentes üzemeltetést, a biztonságot is növeli. A kényelmesebb utazási körülmények megteremtése növeli a tömegközlekedést igénybe vevők számát, az egyéni utazók átirányítását a tömegközlekedés használatára. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KDOP - 4. prioritás - Helyi és térségi kohéziót segítő infrastrukturális fejlesztés

147 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 146 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 30/30 Kód: KD-48-SzF-B-01 Sorszám: 1116 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Nem ÚMVP

148 147 Prioritások, intézkedések: 1. Helyi gazdaság fejl-e 1.1. Gazdasági környezet fejl-e 1.2. Mikro- és kisvállalkozások fejl-e 1.3. Mezőgazdasági termékek helyi szintű feldolgozásának fejl-e 1.4. Gazdasági szereplők együttműködésének növ. 2. Helyi turizmus fejl-e 2.1. Turisztikai infrastruktúra fejl-e 2.2. Turisztikai termékek és szolgáltatások fejl-e 2.3. Külső és belső kommunikáció-, marketing fejl-e 3. Helyi örökség megőrzése 3.1. Épített örökségek megőrzése, fejl-e 3.2. Természeti örökségek megőrzése 3.3. Kulturális értékek megőrzése 4. Társadalmi tőke erősítése 4.1. Fenntartható együttműködési formák tám Környezettudatosság, helyi identitástudat erősítése, szemléletformálás 4.3. Vidéki ifjúság felzárkóztatása 4.4. Cigány kisebbség, marginalizált csoportok integrációját elősegítő tevékenységek tám. 5. Lakókörnyezet fejl-e 5.1. Közlekedésbiztonság fejl-e 5.2. Tömegközlekedési infrastruktúra felújítása 5.3. Közösségi terek kialakítása, felújítása 5.4. Vagyon- és közbiztonság javítása 5.5. Egészséges életmód fejl-e A tervezés során alapvető szempont volt, hogy a különböző stratégiai elemek logikusan építkezzenek egymásra, kiegészítsék és erősítsék egymás hatását a megvalósítás során, ill. Prioritások, intézkedések: 1. Helyi gazdaság fejl-e 1.1. Gazdasági környezet fejl-e 1.2. Mikro- és kisvállalkozások fejl-e 1.3. Mezőgazdasági termékek helyi szintű feldolgozásának fejl-e 1.4. Gazdasági szereplők együttműködésének növ. 2. Helyi turizmus fejl-e 2.1. Turisztikai infrastruktúra fejl-e 2.2. Turisztikai termékek és szolgáltatások fejl-e 2.3. Külső és belső kommunikáció-, marketing fejl-e 3. Helyi örökség megőrzése 3.1. Épített örökségek megőrzése, fejl-e 3.2. Természeti örökségek megőrzése 3.3. Kulturális értékek megőrzése 4. Társadalmi tőke erősítése 4.1. Fenntartható együttműködési formák tám Környezettudatosság, helyi identitástudat erősítése, szemléletformálás 4.3. Vidéki ifjúság felzárkóztatása 4.4. Cigány kisebbség, marginalizált csoportok integrációját elősegítő tevékenységek tám. 5. Lakókörnyezet fejl-e 5.1. Közlekedésbiztonság fejl-e 5.2. Tömegközlekedési infrastruktúra felújítása 5.3. Közösségi terek kialakítása, felújítása 5.4. Vagyon- és közbiztonság javítása 5.5. Egészséges életmód fejl-e A tervezés során alapvető szempont volt, hogy a különböző stratégiai elemek logikusan építkezzenek egymásra, kiegészítsék és erősítsék egymás hatását a megvalósítás során, ill. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/4

149 148 azt követően. Az elkészített helyzetfeltárás, és az arra épülő stratégia a térség valós problémáit és fejlesztési lehetőségeit mutatja be. A prioritások, intézkedések és a kapcsolódó megoldási javaslatok hierarchikus rendszert alkotnak, a közösség lehetséges komplex fejlesztéseit foglalják össze, s reményeink szerint a célok, a jövőkép megvalósulást szolgálják. A stratégiában felvázolt prioritások, intézkedések és megoldási javaslatok kiegészítő hatása – a gazdaság- és turizmusfejl-i intézkedések kivételével – nagyrészt független időbeli ütemezésüktől, ezeket a közösség éves rendszerességgel párhuzamosan kívánja megnyitni. A gazdaság- és a turizmusfejlesztési prioritások intézkedéseinek egymásra épülésüket követő sorrendisége határozza meg a források megnyitásának egymás utáni kívánatos ütemezését. A helyi vidékfejlesztési stratégia megoldási javaslatainak megvalósulásával várhatóan közvetlen outputként 450 db helyi támogatási kérelem kerül benyújtásra, ebből 240 db sikeres pályázati projekt születik, melyek hozzávetőlegesen 2/5-ét vállalkozások, 2/5-ét önkormányzatok, illetve egyházak és 1/5-ét civil szervezetek valósítják meg. Felhasználásra kerül a közösség számára az ÚMVP-ból rendelkezésre álló fejlesztési forrás, mely összességében várhatóan euró értékű beruházást, fejlesztést indukál. Tervezett eredményként a terv megvalósításának keretén belül:  beruházás jellegű projektek száma 173 db, o ezen belül jövedelemtermelő 114 db, o nem jövedelemtermelő 59 db,  nem beruházás jellegű projektek száma 67 db o képzések, oktatások száma 16 db, o rendezvények száma 37 db, o szakmai, egyéb együttműködések száma 14 db. azt követően. Az elkészített helyzetfeltárás, és az arra épülő stratégia a térség valós problémáit és fejlesztési lehetőségeit mutatja be. A prioritások, intézkedések és a kapcsolódó megoldási javaslatok hierarchikus rendszert alkotnak, a közösség lehetséges komplex fejlesztéseit foglalják össze, s reményeink szerint a célok, a jövőkép megvalósulást szolgálják. A stratégiában felvázolt prioritások, intézkedések és megoldási javaslatok kiegészítő hatása – a gazdaság- és turizmusfejl-i intézkedések kivételével – nagyrészt független időbeli ütemezésüktől, ezeket a közösség éves rendszerességgel párhuzamosan kívánja megnyitni. A gazdaság- és a turizmusfejlesztési prioritások intézkedéseinek egymásra épülésüket követő sorrendisége határozza meg a források megnyitásának egymás utáni kívánatos ütemezését. A helyi vidékfejlesztési stratégia megoldási javaslatainak megvalósulásával várhatóan közvetlen outputként 450 db helyi támogatási kérelem kerül benyújtásra, ebből 240 db sikeres pályázati projekt születik, melyek hozzávetőlegesen 2/5-ét vállalkozások, 2/5-ét önkormányzatok, illetve egyházak és 1/5-ét civil szervezetek valósítják meg. Felhasználásra kerül a közösség számára az ÚMVP-ból rendelkezésre álló fejlesztési forrás, mely összességében várhatóan euró értékű beruházást, fejlesztést indukál. Tervezett eredményként a terv megvalósításának keretén belül:  beruházás jellegű projektek száma 173 db, o ezen belül jövedelemtermelő 114 db, o nem jövedelemtermelő 59 db,  nem beruházás jellegű projektek száma 67 db o képzések, oktatások száma 16 db, o rendezvények száma 37 db, o szakmai, egyéb együttműködések száma 14 db. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/4

150 149 A gazd-i-, tur-i- és vidékfejl-i projektek hosszú távú hatásaként további beruházások jelentkeznek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 3/4

151 150 A teljes stratégia várható hatásaként 10 éves távlatban: Gazd-i hatás: A stratégia részeként olyan gazdasági-, turisztikai-, vidékfejlesztési projektek valósulnak meg összehangolt formában, melyek gazdasági hatása egyrészt megmutatkozik a térségi munkalehetőségek, szolgáltatások mennyiségi és minőségi paramétereinek növekedésében, az egységes megjelenés megteremtésében, valamint a fejlesztést végrehajtó szervezetek, közvetett módon a települési önkormányzatok, más termelők, szolgáltatók jövedelemszintjének növekedésében. A szereplők közt kialakult együttműködések, a beruházások további fejlesztéseket generálnak. Társadalmi hatás: A közös gondolkodás, tervezés és végrehajtás következtében kialakult és megszilárdult együttműködések száma nő. A tőkehiány miatt hátrányos helyzetben lévő szervezetek/személyek esélyei megteremtődnek illetve növekednek a fejlesztések következtében. A kedvezőbb élet- és foglalkoztatási körülmények, a közösségi élet színesebbé válása, a helyi azonosságtudat növekedése csökkentik az elvándorlás mértékét, vonzóvá teszik azt a betelepülni szándékozók számára, így a demográfiai mutatók kedvezőbbé válnak. Környezeti hatás: A háttér infrastruktúra fejlesztésével zöldfelület növekedés, a generált fejlesztésekkel rendezettebb, gondozottabb településkép érhető el, valamint a természeti értékek megismerése mellett biztosítottá válik azok megőrzése. Az örökségmegőrzés során végrehajtott fejlesztések jelentősen érintik, és kedvező változást gyakorolnak a térség épített környezetére. Ez konkrét felújítást, csinosítást, korszerűsítést jelent. A teljes stratégia várható hatásaként 10 éves távlatban: Gazd-i hatás: A stratégia részeként olyan gazdasági-, turisztikai-, vidékfejlesztési projektek valósulnak meg összehangolt formában, melyek gazdasági hatása egyrészt megmutatkozik a térségi munkalehetőségek, szolgáltatások mennyiségi és minőségi paramétereinek növekedésében, az egységes megjelenés megteremtésében, valamint a fejlesztést végrehajtó szervezetek, közvetett módon a települési önkormányzatok, más termelők, szolgáltatók jövedelemszintjének növekedésében. A szereplők közt kialakult együttműködések, a beruházások további fejlesztéseket generálnak. Társadalmi hatás: A közös gondolkodás, tervezés és végrehajtás következtében kialakult és megszilárdult együttműködések száma nő. A tőkehiány miatt hátrányos helyzetben lévő szervezetek/személyek esélyei megteremtődnek illetve növekednek a fejlesztések következtében. A kedvezőbb élet- és foglalkoztatási körülmények, a közösségi élet színesebbé válása, a helyi azonosságtudat növekedése csökkentik az elvándorlás mértékét, vonzóvá teszik azt a betelepülni szándékozók számára, így a demográfiai mutatók kedvezőbbé válnak. Környezeti hatás: A háttér infrastruktúra fejlesztésével zöldfelület növekedés, a generált fejlesztésekkel rendezettebb, gondozottabb településkép érhető el, valamint a természeti értékek megismerése mellett biztosítottá válik azok megőrzése. Az örökségmegőrzés során végrehajtott fejlesztések jelentősen érintik, és kedvező változást gyakorolnak a térség épített környezetére. Ez konkrét felújítást, csinosítást, korszerűsítést jelent. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 4/4

152 151 Az akciócsoport, a TKCS összetétele reprezentálja a legkülönbözőbb társadalmi csoportokat, lehetőséget biztosítva véleményük, elképzeléseik kifejésére, megvalósítására. A HVS helyi gazdaságfejlesztési koncepciója a munkahelyteremtésre fókuszálva próbál kitörési pontokat nyitni a hátrányos helyzetű csoportok számára is. Olyan alternatívák vetődnek fel, amelyek a megújuló energiaforrások alapanyagainak előállításában, feldolgozásában a cigány kisebbség foglalkoztatására nyitnak új utat, előremutatva az integráció felé, mely az egyéb tekintetben hátrányos helyzetbe szorult emberek számára is felkínálja az esélyegyenlőség megteremtését. A szakképzések igényessége, lehetősége, a szolgáltatások magasabb színvonalának biztosítása, annak elérhetősége erősíti a különböző csoportok közeledését, együttműködését, integrációját. A kulturális, rekreációs programok sokasága, támogatása is segíti kialakítani a különböző társadalmi csoportok, generációk kohézióját, az együttgondolkodás igényét. A HVS a fenntarthatóság mentén a környezeti-természeti értékek megóvására korszerű, innovatív frissítésére fókuszálva építkezik. A klasszikus mezőgazdasági tevékenységeket az agrár-környezetgazdálkodási programokba terelve, a környezeti szennyezést csökkentve, a tudati-képzési formálással változtat termelői szemléletet. A hagyományos extenzív, legeltetéses őshonos fajták tartása, bemutatása, a génmegőrzés fontossága, a sokszínű környezet kialakításának óhaja – a kíméletes ökológiai gondolkodás felé törekvés pozitív szemléletváltozás tükröződése – a természetmegőrzés záloga. A közösség területén gazdálkodók a termelői integráció keretében termelőcsoportba szerveződve, egyediségüket megtartva kiegyensúlyozott, tervezhető, kiszámítható, növekvő jövedelempozíciót elérve erősíthetik gazdaságukat. A gazdálkodók, feldolgozók saját előállítású, feldolgozású, helyben értékesíthető termékeivel magasabb színvonalú lesz a települési szolgáltatás színvonala. A nyomon követhetőség erősíti a bizalmi tőkét, a helyi foglalkoztatás a technológiai fejlesztésekkel, alternatívákkal növekvő pályára áll, a lokális értékteremtés hangsúlyosabbá válik. Az akciócsoport, a TKCS összetétele reprezentálja a legkülönbözőbb társadalmi csoportokat, lehetőséget biztosítva véleményük, elképzeléseik kifejésére, megvalósítására. A HVS helyi gazdaságfejlesztési koncepciója a munkahelyteremtésre fókuszálva próbál kitörési pontokat nyitni a hátrányos helyzetű csoportok számára is. Olyan alternatívák vetődnek fel, amelyek a megújuló energiaforrások alapanyagainak előállításában, feldolgozásában a cigány kisebbség foglalkoztatására nyitnak új utat, előremutatva az integráció felé, mely az egyéb tekintetben hátrányos helyzetbe szorult emberek számára is felkínálja az esélyegyenlőség megteremtését. A szakképzések igényessége, lehetősége, a szolgáltatások magasabb színvonalának biztosítása, annak elérhetősége erősíti a különböző csoportok közeledését, együttműködését, integrációját. A kulturális, rekreációs programok sokasága, támogatása is segíti kialakítani a különböző társadalmi csoportok, generációk kohézióját, az együttgondolkodás igényét. A HVS a fenntarthatóság mentén a környezeti-természeti értékek megóvására korszerű, innovatív frissítésére fókuszálva építkezik. A klasszikus mezőgazdasági tevékenységeket az agrár-környezetgazdálkodási programokba terelve, a környezeti szennyezést csökkentve, a tudati-képzési formálással változtat termelői szemléletet. A hagyományos extenzív, legeltetéses őshonos fajták tartása, bemutatása, a génmegőrzés fontossága, a sokszínű környezet kialakításának óhaja – a kíméletes ökológiai gondolkodás felé törekvés pozitív szemléletváltozás tükröződése – a természetmegőrzés záloga. A közösség területén gazdálkodók a termelői integráció keretében termelőcsoportba szerveződve, egyediségüket megtartva kiegyensúlyozott, tervezhető, kiszámítható, növekvő jövedelempozíciót elérve erősíthetik gazdaságukat. A gazdálkodók, feldolgozók saját előállítású, feldolgozású, helyben értékesíthető termékeivel magasabb színvonalú lesz a települési szolgáltatás színvonala. A nyomon követhetőség erősíti a bizalmi tőkét, a helyi foglalkoztatás a technológiai fejlesztésekkel, alternatívákkal növekvő pályára áll, a lokális értékteremtés hangsúlyosabbá válik. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

153 152 A HVS szintjén a gazdák részéről megfogalmazódnak az igények az alternatív energiaforrások hasznosítására. A hozzáadott érték minél nagyobb százalékú megjelenítése, az alternatív energiaforrások előállításával és hasznosításával hosszú távú megélhetésüket érhetik el a kiszolgáltatottság csökkentésével. Az iparterületek rehabilitációja javítja az élhetőbb környezet kialakítását, alternatív foglalkoztatási lehetőségeket teremtve növel a helybennmaradást. A környezettudatos gondolkodás a gazdasági tevékenységeken keresztül a tudatosan felépített képzési rendszereken át teremtődik meg. A fejlődő településkép, a zöldfelületek növelése, a mikro-vállalkozások létrejötte, fejlesztése, az igényes környezet kialakítása élhetőbb környezetet, jobb közérzetet biztosít, a lakosság megtartását szolgálja. A közösségi együttműködések folyamatossága az, mely a LEADER példáján át tőkét kovácsolhat az identitástudat erősítésében. A HVS szintjén a gazdák részéről megfogalmazódnak az igények az alternatív energiaforrások hasznosítására. A hozzáadott érték minél nagyobb százalékú megjelenítése, az alternatív energiaforrások előállításával és hasznosításával hosszú távú megélhetésüket érhetik el a kiszolgáltatottság csökkentésével. Az iparterületek rehabilitációja javítja az élhetőbb környezet kialakítását, alternatív foglalkoztatási lehetőségeket teremtve növel a helybennmaradást. A környezettudatos gondolkodás a gazdasági tevékenységeken keresztül a tudatosan felépített képzési rendszereken át teremtődik meg. A fejlődő településkép, a zöldfelületek növelése, a mikro-vállalkozások létrejötte, fejlesztése, az igényes környezet kialakítása élhetőbb környezetet, jobb közérzetet biztosít, a lakosság megtartását szolgálja. A közösségi együttműködések folyamatossága az, mely a LEADER példáján át tőkét kovácsolhat az identitástudat erősítésében. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

154 153 Fejlesztési tervek: Komárom-Bábolna Kist. Turfejl-i Stratégiai P-ja (2002) Komárom-Bábolna Kist. Agrárstr- átalakítási és Vidfejl-i P-ja (2000) Komárom-Bábolna Kist. Gazdfejl-i P-ja (2005) Komárom-Bábolna Kist. Környvéd-i P-a (2005) Kijelölt pályás lovastúra útvonalak fej-e a Kisbér-Mór-Zirc kist-ben (2000) Kisbéri Kist. Agrárstr- átalakítási és Vidfejl-i P-ja (2000) Bakonyalja Natúrpark fejl-i javaslatainak kidolgozása (2003) Kisbéri Kist. Területfejl-i Koncepció és Program (2005) Kisbéri Kist. Környvédi P-ja (2005) Bakonyalja Akciócsoport Helyi Vidfejl-i Terv (2005) Esélyegyenlőségi Program (2008) A fejlesztési tervek szinergiában történő megvalósításával célunk a fenntartható fejlődés biztosítása mellett ideális gazdasági, település- és térszerkezet kialakítása. Az embereknek legyen lehetőségük lakóhelyük értékeit megőrizni és újakat teremteni helyi erőforrások felhasználásával. Álljon rendelkezésükre megfelelő infrastruktúra, gazdasági és életkörülményeik mutassanak folyamatosan emelkedő tendenciát: érezzék, hogy itt jó élni és dolgozni. A spontán gazdasági-társadalmi hatások helyett a fejlesztési tervekkel célunk a pozitív hatások felerősítése, ill. a negatív hatások tompítása. A fejl-i tervek fő célkitűzése az akciócsoport területén élők segítése, a térség összehangolt és dinamikus fejlesztése. A gazdfejl-i programok esetében megfogalmazott innováció orientált gazdasági fejlődés segítése, a KKV-szektor támogatása eredményeként az akciócsoport területén lévő vállalkozások számának stagnálása mutatható ki a kedvezőtlen országos gazdasági környezeti hatások ellenére. A turfejl. Fejlesztési tervek: Komárom-Bábolna Kist. Turfejl-i Stratégiai P-ja (2002) Komárom-Bábolna Kist. Agrárstr- átalakítási és Vidfejl-i P-ja (2000) Komárom-Bábolna Kist. Gazdfejl-i P-ja (2005) Komárom-Bábolna Kist. Környvéd-i P-a (2005) Kijelölt pályás lovastúra útvonalak fej-e a Kisbér-Mór-Zirc kist-ben (2000) Kisbéri Kist. Agrárstr- átalakítási és Vidfejl-i P-ja (2000) Bakonyalja Natúrpark fejl-i javaslatainak kidolgozása (2003) Kisbéri Kist. Területfejl-i Koncepció és Program (2005) Kisbéri Kist. Környvédi P-ja (2005) Bakonyalja Akciócsoport Helyi Vidfejl-i Terv (2005) Esélyegyenlőségi Program (2008) A fejlesztési tervek szinergiában történő megvalósításával célunk a fenntartható fejlődés biztosítása mellett ideális gazdasági, település- és térszerkezet kialakítása. Az embereknek legyen lehetőségük lakóhelyük értékeit megőrizni és újakat teremteni helyi erőforrások felhasználásával. Álljon rendelkezésükre megfelelő infrastruktúra, gazdasági és életkörülményeik mutassanak folyamatosan emelkedő tendenciát: érezzék, hogy itt jó élni és dolgozni. A spontán gazdasági-társadalmi hatások helyett a fejlesztési tervekkel célunk a pozitív hatások felerősítése, ill. a negatív hatások tompítása. A fejl-i tervek fő célkitűzése az akciócsoport területén élők segítése, a térség összehangolt és dinamikus fejlesztése. A gazdfejl-i programok esetében megfogalmazott innováció orientált gazdasági fejlődés segítése, a KKV-szektor támogatása eredményeként az akciócsoport területén lévő vállalkozások számának stagnálása mutatható ki a kedvezőtlen országos gazdasági környezeti hatások ellenére. A turfejl. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2

155 154 területén a fejlesztési tervek a lovas-, öko-, falusi turizmus fejlesztését jelölik meg célterületként. A fejlesztési tervek hatása révén az akciócsoport területe a turizmus piacán egyre erőteljesebb idegenforgalmi desztinációként jelenik meg. Ez kimutatható a ker-i szálláshelyek számának és a vendégéjszakák számának növekedésében. A turisztikai infrastruktúra fejlesztésében mennyiségi és minőségi hatások jelentkeznek: új fogadóhelyek kerültek kialakításra, a meglévők minőségi fejl-re, kerékpár, lovas és gyalog túraútvonalak kerültek megvalósításra. A gazd-i, turfejl-i és agrárstruktúra átalakítási programok együttes hatása eredményeként értékelhető a térségi foglalkoztatás kis mértékű emelkedése. A pozitív változás értékét növeli, hogy a hagyományosan mezőgazdasági térség esetében a jelentős foglalkoztatók, illetve az agrár ágazat globális kedvezőtlen hatásai révén a feldolgozóiparban megjelenő beruházások révén jelentős munkaerő-piaci zavarok nem jelentkeztek. A környvéd-i programok megvalósulásának hatása a térségi lakosság környtudatos magatartásának erősödésében, a minden településre kiterjedő szelektív hulladékgyűjt. bevezetésében, az illegális hulladéklerakók számának csökkenésében, a lakosság kedvező egészségi állapotában jelentkezik. Az esélyegyenlőségi tervek készítésével célunk a hátrányos helyzetű, marginalizált csoportok integrációjának segítése, a társadalmi-gazd-i esélyegyenlőség megteremtése. területén a fejlesztési tervek a lovas-, öko-, falusi turizmus fejlesztését jelölik meg célterületként. A fejlesztési tervek hatása révén az akciócsoport területe a turizmus piacán egyre erőteljesebb idegenforgalmi desztinációként jelenik meg. Ez kimutatható a ker-i szálláshelyek számának és a vendégéjszakák számának növekedésében. A turisztikai infrastruktúra fejlesztésében mennyiségi és minőségi hatások jelentkeznek: új fogadóhelyek kerültek kialakításra, a meglévők minőségi fejl-re, kerékpár, lovas és gyalog túraútvonalak kerültek megvalósításra. A gazd-i, turfejl-i és agrárstruktúra átalakítási programok együttes hatása eredményeként értékelhető a térségi foglalkoztatás kis mértékű emelkedése. A pozitív változás értékét növeli, hogy a hagyományosan mezőgazdasági térség esetében a jelentős foglalkoztatók, illetve az agrár ágazat globális kedvezőtlen hatásai révén a feldolgozóiparban megjelenő beruházások révén jelentős munkaerő-piaci zavarok nem jelentkeztek. A környvéd-i programok megvalósulásának hatása a térségi lakosság környtudatos magatartásának erősödésében, a minden településre kiterjedő szelektív hulladékgyűjt. bevezetésében, az illegális hulladéklerakók számának csökkenésében, a lakosság kedvező egészségi állapotában jelentkezik. Az esélyegyenlőségi tervek készítésével célunk a hátrányos helyzetű, marginalizált csoportok integrációjának segítése, a társadalmi-gazd-i esélyegyenlőség megteremtése. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2

156 155 A közösség meggyőződése szerint a demokratikus, nyilvános és LEADER-szerű működést az egyesületi forma biztosítja. A ’Bakonyalja-Kisalföld kapuja’ Vidékfejlesztési Egyesület munkáját tagozatokba (köz-, civil- és üzleti szféra tagozat) tömörülve végzi. Az egyesület alapszabálya rendelkezik többek között az egyesület szerveinek felépítéséről, hatásköréről és működéséről. E szerint az összes tagot tömörítő szerv, a közgyűlés az egyesület legfőbb szerve, mely a működéssel kapcsolatos lényegi kérdésekben dönt. A 3 tagozatot 2-2 fő képviseli az elnökségben. Az elnökség hatáskörébe tartozik a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia végrehajtásával kapcsolatban a döntés az elnök által felterjesztett támogatási rangsor(ok) alapján a forrás(ok) allokációjáról. Az egyesület az ÚMVP III. és IV. tengelyes intézkedéseinek végrehajtása érdekében, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal útmutatásával összhangban Szervezeti és Működési Szabályzatot készít, melyet az elnökség hagy jóvá. Az egyesület saját munkaszervezetet hoz létre, mely a tevékenységét segítő irodaként ellátja a központi rendelet alapján benyújtott kérelmek értékeléséhez, az értékelés és döntés előkészítés érdekében végzendő-, valamint az ügyviteli és adminisztratív feladatokat. A munkaszervezet feladata továbbá a pályázókat támogató projektgenerálási és szaktanácsadási feladatok térségi szintű megvalósítása az egyesület által kidolgozandó kommunikációs terv alapján. Szervezeti felépítése, feladatai, létszáma az egyesület tevékenységeihez igazodik, mely a Szervezeti és Működési Szabályzatban kerül meghatározásra. Az egyesület 3 tagú felügyelő bizottságot választott működésének és gazdálkodásának ellenőrzése céljából. Az alábbi LEADER elvek megvalósulásának alapja, hogy a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia terület alapú, multi- szektorális és integrált, célja a helyi gazdasági potenciál egészének hasznosítása és fejlesztése. A közösség meggyőződése szerint a demokratikus, nyilvános és LEADER-szerű működést az egyesületi forma biztosítja. A ’Bakonyalja-Kisalföld kapuja’ Vidékfejlesztési Egyesület munkáját tagozatokba (köz-, civil- és üzleti szféra tagozat) tömörülve végzi. Az egyesület alapszabálya rendelkezik többek között az egyesület szerveinek felépítéséről, hatásköréről és működéséről. E szerint az összes tagot tömörítő szerv, a közgyűlés az egyesület legfőbb szerve, mely a működéssel kapcsolatos lényegi kérdésekben dönt. A 3 tagozatot 2-2 fő képviseli az elnökségben. Az elnökség hatáskörébe tartozik a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia végrehajtásával kapcsolatban a döntés az elnök által felterjesztett támogatási rangsor(ok) alapján a forrás(ok) allokációjáról. Az egyesület az ÚMVP III. és IV. tengelyes intézkedéseinek végrehajtása érdekében, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal útmutatásával összhangban Szervezeti és Működési Szabályzatot készít, melyet az elnökség hagy jóvá. Az egyesület saját munkaszervezetet hoz létre, mely a tevékenységét segítő irodaként ellátja a központi rendelet alapján benyújtott kérelmek értékeléséhez, az értékelés és döntés előkészítés érdekében végzendő-, valamint az ügyviteli és adminisztratív feladatokat. A munkaszervezet feladata továbbá a pályázókat támogató projektgenerálási és szaktanácsadási feladatok térségi szintű megvalósítása az egyesület által kidolgozandó kommunikációs terv alapján. Szervezeti felépítése, feladatai, létszáma az egyesület tevékenységeihez igazodik, mely a Szervezeti és Működési Szabályzatban kerül meghatározásra. Az egyesület 3 tagú felügyelő bizottságot választott működésének és gazdálkodásának ellenőrzése céljából. Az alábbi LEADER elvek megvalósulásának alapja, hogy a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia terület alapú, multi- szektorális és integrált, célja a helyi gazdasági potenciál egészének hasznosítása és fejlesztése. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

157 156 - Alulról építkezés, közösségi részvétel: Az alulról jövő kezdeményezések felkarolása már a tervezés során. A megvalósítás során a helyi lakosság aktivizálása, bevonása a fejlesztési folyamatokba. - Kommunikáció: A megvalósítás során nagy hangsúly helyeződik a belső és külső kommunikációra. A belső a partnerségre, a külső a kapcsolatteremtésre fókuszál a megszerzett tudás és tapasztalatok közös hasznosítása végett. - Az innováció növelése: a különböző fejlesztések komplex módon, térben-időben koncentráltan alkothatnak egy hatékonyan működő egészet. A generált és támogatott projektek egyik fő kiválasztási szempontja az egyediség, az újszerűség. - A helyi partnerség erősítése: a három terület egy közösen kigondolt és kidolgozott program megvalósítására hosszú távon, rendszeresen együttműködik. Az értékelés során előny a partnerségben megvalósított fejlesztés. Fontos szerep a társadalmi kohézió és a térségi identitástudat erősödésében. Az egyes tagszervezetek együttműködése, tervei túlmutatnak jelen fejlesztés keretein, azzal párhuzamosan és azt követően számos közös projektet kívánnak megvalósítani a célok, a jövőkép elérése érdekében. - Alulról építkezés, közösségi részvétel: Az alulról jövő kezdeményezések felkarolása már a tervezés során. A megvalósítás során a helyi lakosság aktivizálása, bevonása a fejlesztési folyamatokba. - Kommunikáció: A megvalósítás során nagy hangsúly helyeződik a belső és külső kommunikációra. A belső a partnerségre, a külső a kapcsolatteremtésre fókuszál a megszerzett tudás és tapasztalatok közös hasznosítása végett. - Az innováció növelése: a különböző fejlesztések komplex módon, térben-időben koncentráltan alkothatnak egy hatékonyan működő egészet. A generált és támogatott projektek egyik fő kiválasztási szempontja az egyediség, az újszerűség. - A helyi partnerség erősítése: a három terület egy közösen kigondolt és kidolgozott program megvalósítására hosszú távon, rendszeresen együttműködik. Az értékelés során előny a partnerségben megvalósított fejlesztés. Fontos szerep a társadalmi kohézió és a térségi identitástudat erősödésében. Az egyes tagszervezetek együttműködése, tervei túlmutatnak jelen fejlesztés keretein, azzal párhuzamosan és azt követően számos közös projektet kívánnak megvalósítani a célok, a jövőkép elérése érdekében. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2


Letölteni ppt "Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Bakonyalja-Kisalföld kapuja VE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European."

Hasonló előadás


Google Hirdetések