Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vezetés- és szervezetelméletek összehasonlító elemzése (Bevezetés)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vezetés- és szervezetelméletek összehasonlító elemzése (Bevezetés)"— Előadás másolata:

1 Vezetés- és szervezetelméletek összehasonlító elemzése (Bevezetés)

2 Az előadás gondolatmenete: 1.A történelem és az elmélet jelentősége a vezetésben 2. A vezetés különböző megközelítései (tudomány, művészet, szakma?) 3.A vezetés- és szervezetelméletek kialakulásának és fejlődésének történeti áttekintése: 3.1. A vezetés tudományos megközelítésének sajátosságai 3.2. Fontosabb irányzatok (iskolák) és jeles képviselőik 3.3. A vezetéselmélet és a vezetési gyakorlat kapcsolata, a vezetési innovációk elméleti háttere 2

3 1. A történelem és az elmélet jelentősége a vezetésben A történelem segíti a vezetőket: –a jelenlegi helyzet megértésében, és –a múlt hibáinak elkerülésében. 3

4 Az elmélet segíti a vezetőket: –a problémák megközelítésében, és –az információ megszervezésében. 4

5 A történelem és az elmélet együtt: –lehetővé teszik a jelenlegi helyzet és a fejlemények értékelését és jobb megértését; –a jövőbeni viszonyok előrejelzését, kibontakozásuk kedvező irányú befolyásolását. 5

6 2. A vezetés különböző megközelítései A vezetés mint tudomány A tudományt úgy határozhatjuk meg, mint - egy szisztematikus vizsgálódást, amely - egy szisztematikus vizsgálódást, amely - rendszerezett tudásanyaghoz és - rendszerezett tudásanyaghoz és - a vizsgált téma jobb megértéséhez vezet. - a vizsgált téma jobb megértéséhez vezet. 6

7 A tudomány kritériumai (Berelson és Steiner szerint): (Berelson B. - Steiner G. A.: Human Behavior. New York, Harcourt, Brace World, Inc., pp ) 1. „Az eljárások nyilvánosak: a tudományos közösségek számára hozzáférhető az eljárások és az eredmények aprólékosan részletezett leírása. 2. A definíciók szabatosak: mindegyik fontosabb terminust világosan leírják, s így egyértelmű jelentéssel általánosan is alkalmazhatók. 3. Az adatgyűjtés objektív: az adatokat pontosan mérik és elfogultság nélkül kezelik, tekintet nélkül arra, hogy vagy megerősítik, vagy éppen cáfolják a feltételezést, ill. a kutató saját elképzeléseit. 7

8 4. Az eredményeknek megismételhetőknek kell lenniük: más kutatóknak is el kell tudni végezni a vizsgálatot, és ugyanarra az eredményre kell jutniuk, mielőtt a hipotézist érvényesnek fogadnák el… 5. A megközelítés szisztematikus és kumulatív: a végső cél igazolt tételek szervezett rendszerének, azaz elméletnek a létrehozása… a végső cél igazolt tételek szervezett rendszerének, azaz elméletnek a létrehozása… 6. A tudomány célja a magyarázat, a megértés és az előrejelzés: a tudomány alkalmazását jelenti a megértés és a bizonyosság növekedése…; ezek a tudomány részeivé akkor válnak, ha hozzájárulnak az előbbiekben részletezett feltételek létrejöttéhez.” 8

9 A vezetés, mint művészet A vezetést úgy is definiálhatjuk, mint az elégtelen információn alapuló döntéshozatal művészetét. 9

10 A művészeti folyamat három alapvető aspektussal rendelkezik: - mesterségbeli szakértelemmel (tudás) - képzelőerővel és - kommunikációval. A vezetési folyamatban mind a három aspektus jelen van. A vezetés tehát tudomány és művészet. 10

11 A vezetés mint szakma K. R. Andrews szerint annak, hogy bizonyos tevékenység szellemi foglalkozásnak, hivatásnak tekinthető-e öt kritériuma van. (Andrews K. R. : Toward Professionalism in Business Management. (Andrews K. R. : Toward Professionalism in Business Management. HBR, XLVII March-April, pp ) HBR, XLVII March-April, pp ) Ezek a következők: > 11

12 - Tudás: kimondottan reális alapokon nyugvó, nagy mennyiségű és széles körű információ. - Kompetens alkalmazás: a sokrétű és fontos problémák megoldása a tudásanyag megfontolt és gyakorlott alkalmazásával. - Társadalmi elkötelezettség: elsőrendű motiváló tényező az a kívánság, hogy másokat, a közösséget szolgáljuk. - Önkontroll: a hivatás által erősített, kialakított önvizsgálat. - A közösség jóváhagyása: a társadalom részéről a négy első kritérium elfogadásán alapuló átfogó elismerés. 12

13 Kétségkívül –nő a vezetéssel kapcsolatos tudásanyag (ehhez a társtudományok eredményei is hozzájárulnak, nő a szakkönyvek, folyóiratok, egyetemeken a vezetéssel foglalkozó tantárgyak, szakok száma stb.); (ehhez a társtudományok eredményei is hozzájárulnak, nő a szakkönyvek, folyóiratok, egyetemeken a vezetéssel foglalkozó tantárgyak, szakok száma stb.); –szaporodnak a vezetéstudomány területén működő tanácsadó cégek, több szervezet kéri tőlük a „vezetés felülvizsgálatát”; több szervezet kéri tőlük a „vezetés felülvizsgálatát”; –kialakult egy központi ellenőrző mechanizmus, amely a szakma (hivatás) önkontroll kritériumait kidolgozza (MTA, kamarák, szakmai szövetségek stb.); > amely a szakma (hivatás) önkontroll kritériumait kidolgozza (MTA, kamarák, szakmai szövetségek stb.); > 13

14 –egyre inkább kezdik figyelembe venni a növekvő társadalmi elkötelezettséget. Megfigyelhetők erőfeszítések a környezetszennyezés csökkentésére, megelőzésére vagy a felsőoktatás számára nyújtott vállalati támogatásokra stb.; Megfigyelhetők erőfeszítések a környezetszennyezés csökkentésére, megelőzésére vagy a felsőoktatás számára nyújtott vállalati támogatásokra stb.; –ha a társadalmi támogatás, elismerés kritériuma az anyagi ellenszolgáltatás, akkor minden bizonnyal a vezetők vannak a legmagasabb szinten a szellemi foglalkozások között. akkor minden bizonnyal a vezetők vannak a legmagasabb szinten a szellemi foglalkozások között. 14

15 Összegzésképpen megállapítható: a vezető munkája egyre inkább önálló arculatú és tartalmú szakmai tevékenységgé válik. Mint mindig, ezúttal is vannak kételkedők. Ilyen például Henry Mintzberg a Montreali McGill Egyetem menedzsment professzora. Mintzberg szerint a vezetés - nem tudomány és - nem tudomány és - nem is szakma, hanem - nem is szakma, hanem - gyakorlati ismeret, amelyet tapasztalati úton kell elsajá- - gyakorlati ismeret, amelyet tapasztalati úton kell elsajá- títani. > títani. > 15

16 16 A vezetés, bár felhasználhatja a tudományt, azt mégis inkább művészetnek tartja, amely találékonyságunk révén keveredik a tudománnyal. A tudás persze fontos lehet – mondja Mintzberg – de a lényeg a bölcsesség, vagyis az a képesség, ahogyan a különböző területekről származó tudást össze tudjuk kapcsolni és átgondoltan fel tudjuk használni. (Fontos tudni! Ezt a véleményét a vezetőképzéssel – azon belül is az MBA programokkal - kapcsolatban fogalmazta meg!)

17 3. A vezetés- és szervezetelméletek kialakulásának és fejlődésének történeti áttekintése 17

18 Vizsgálódásunkat három kérdéskörre bontva végezzük: –A vezetés tudományos megközelítésének sajátosságai. –Fontosabb irányzatok (iskolák) és jeles képviselőik. –A vezetéselmélet és a vezetési gyakorlat kapcsolata, a vezetési innovációk elméleti háttere. 18

19 3.1. A vezetés tudományos megközelítésének sajátosságai 3.1. A vezetés tudományos megközelítésének sajátosságai A vezetésről eltérő módon gondolkodnak a vezetők és a kutatók: –A vezetők érdeklődése pragmatikus, praxis orientált. –A kutatók érdeklődése a feltárt összefüggések érvényességének feltételeire, határaira irányul. 19

20 A vezetés a gazdasági és nem gazdasági szférában: A vezetés a gazdasági és nem gazdasági szférában: - A gazdálkodó szervezetek létalapja a profit. - A közigazgatási szervezetek alapvető célja a közjó szolgálata. 20

21 Amikor e tantárgy keretében vezetésről esik szó, mindig a gazdálkodó szervezetek vezetésére gondolunk. (Nem mintha a szervezetvezetés azonos lenne a cégvezetéssel.) Az itt elért elméleti és módszertani eredmények - más típusú racionalitás jegyében ugyan, de jól felhasználhatók a közigazgatásban is. Ezt támasztja alá Magyary Zoltán véleménye is, mely szerint „…a közigazgatás, mint az igazgatás egyik speciális fajtá- „…a közigazgatás, mint az igazgatás egyik speciális fajtá- jára is érvényesek a szervezés (igazgatás) tudományának jára is érvényesek a szervezés (igazgatás) tudományának általános törvényszerűségei.” > általános törvényszerűségei.” > 21

22 22 De ezen a véleményen van a menedzsment szakma olyan kiemelkedő képviselője is, mint például Peter Drucker, aki szerint „…a szervezetvezetés nem azonos a vállalatvezetéssel – ugyanúgy, ahogy…az orvostudomány nem azonos a szülé- szettel.” Majd így folytatja: „ A szervezetek problémáinak jó kilencven százaléka teljesen általános.” „Minden szervezetnél – cégnél és nem cégnél egyaránt – csak ezt a tíz százalékot kell a szervezet adottsá- gainak, céljainak, kulturális környezetének,történelmi helyze- tének és saját terminológiájának megfelelő, egyedi módon kezelni.” ( P. Drucker: 21. századi kihívások a vállalatirányításban. HVG Kiadói RT., Budapest, oldal.)

23 23 Vannak olyan helyzetek, amelyekben a vállalatok profitorientációja gyengül, vagy elfajul. (Például az állam által eltartott, vagy a monopolhelyzetben lévő vállalatoknál).

24 A társadalmi rendszerek különbözősége: A társadalmi rendszerek különbözősége: - Kapitalista gazdálkodó szervezetek vs. szocialista vállalatok. (L.: A „Szocialista vállalat” c. kutatási főirányt!) - A hazai vezetéselméleti kutatások II. vh. utáni ellehetetlenülése: még az angolszász és a nyugat- európai elméleti és módszertani ismeretanyag adaptálása és hasznosítása is nehézségekbe ütközött. 24

25 A vállalati méretek különbözősége: A vállalati méretek különbözősége: - A vezetés- és szervezetelmélet fejlődése, irányzatai ezer szállal kötődnek a tőkés ipari nagyvállalatok fejlődés- és működésproblémáihoz. - Az utóbbi évtizedekben megnövekedett az érdeklődés a mikro-, kis- és közepes vállalatok vezetésének a sajátosságai iránt. 25

26 A vezetéselmélet, a szervezéselmélet és a szervezetelmélet közti viszony: A vezetéselmélet, a szervezéselmélet és a szervezetelmélet közti viszony: - A vita középpontjában az állt és áll még ma is, hogy melyik az elsődleges, az átfogóbb fogalom. - A vezetéstudomány interdiszciplinárisan (több tudományt, szakterületet érintően) építkezik és fejlődik.(Társtudományok: közgazdaságtan, szocioló- gia, pszichológia, antropológia, ergonómia stb.) 26

27 3.2. Fontosabb irányzatok (iskolák) és jeles képviselőik 3.2. Fontosabb irányzatok (iskolák) és jeles képviselőik A vezetéstudományi irányzatok (iskolák) rendszere- A vezetéstudományi irányzatok (iskolák) rendszere- zésének elve meglehetősen változatos: zésének elve meglehetősen változatos: - Vannak, akik (pl. H. Koontz) abból indultak ki, hogy - Vannak, akik (pl. H. Koontz) abból indultak ki, hogy a kutatók különböző módon fogtak és járultak a kutatók különböző módon fogtak és járultak hozzá a vezetés tanulmányozásához. hozzá a vezetés tanulmányozásához. - Mások (mint pl. W. G. Scott) minden diszciplínára - Mások (mint pl. W. G. Scott) minden diszciplínára érvényesnek tartott rendszerezést alkalmaztak a érvényesnek tartott rendszerezést alkalmaztak a vezetéstudomány esetében is. vezetéstudomány esetében is. 27

28 P. E. Torgensen és I. T. Weinstock: A vezetés integrált felfogásban c. könyvükben (KJK., Bp old.) (Koontz felosztását követve) a következő irányzatokat ismertetik: Vezetésfolyamati irányzat, amely a vezetés általános funkcióira (tervezés, szervezés, közvetlen irányítás/parancsnoklás, koordinálás, ellenőrzés) épül. Empirikus irányzat, amely kiindulópontnak a vezetők valóságos tapasztalatait, ezek tanulmányozását tekinti. Viselkedéstudományi irányzat, amely az emberi viselkedés szervezeti keretekben jelentkező jellemzőit igyekszik főként pszichológiai eszközökkel feltárni. 28

29 Társadalmi rendszer irányzat, a szervezeteket a társadalmi rendszer részrendszerének tekinti. Döntési irányzat, mely egyrészt a racionális döntési folyamatokat, másrészt a konkrét vezetői döntési módokat vizsgálja. Matematikai irányzat a tudományosság kritériumának a matematikai modellek és módszerek használatát tekinti. Összehasonlító vezetéselméleti irányzat törekvése a különböző kultúrákban kialakult vezetési rendszerek tanulmányozása és összehasonlítása. 29

30 W.G. Scott a vezetés- és szervezetelméletek esetében (is) alapvetően három szakaszt, irány- zatot különböztet meg:  klasszikus  neoklasszikus és  modern szakaszt, ill. irányzatot 30

31 A klasszikus szakaszban a vizsgálódások a rendszer egésze szintjén mozognak, makro-jellegűek és objektivitásra törekednek. A neoklasszikus szakaszt a mikro-orientáció és a szubjektivitás (egyén, kiscsoport) előtérbe kerülése jellemzi. A modern fázisban a makro-elmélet uralma melletti szintézis keresés (az előző szakaszok eredményeinek összefoglalása, integrálása) a jellemző. 31

32 Az egyes vezetés- és szervezetelméleti irányzatok és jeles képviselőik: Az egyes vezetés- és szervezetelméleti irányzatok és jeles képviselőik: a klasszikus irányzathoz Taylor által alkotott „Scientific Management”, Fayol adminisztratív, valamint Weber strukturalista iskolája (bürokrácia felfogása) tartozik; a neoklasszikus irányzatot a Human Relations mozgalom, az emberi viszonyok tana (Mayo, Roethlisberger, Dickson, Homans stb.) és a magatartástudományi megközelítés (Maslow, Herzberg, Likert, Argyris, McGregor ) képviseli; a modern irányzathoz tartozik a magatartástudományi döntéselméleti (Barnard, Simon, March, Cyert), és a kontingenciaelméleti (Woodward, Burns, Stalker, Pugh, Child, Fiedler, Lorsch, Lawrence) megközelítés. 32

33 Marosi Miklós négy periódust különböztet meg: Klasszikus korszak – Emberi viszonyok tanának korszaka – Neoklasszikus korszak – Szociológiai, szociálpszichológiai korszak – 1970-től  Az első és a harmadik szakaszban a dologi-technikai jellemzőket,  a második és a negyedik szakaszban a humanisztikus szemléletmódot tartja uralkodónak. 33

34 Nagy kérdés: minek tulajdonítsuk a történetileg egymást követő irányzatok jellemzőinek, szemléletmódjának változását? Nagy kérdés: minek tulajdonítsuk a történetileg egymást követő irányzatok jellemzőinek, szemléletmódjának változását? A válasz: A válasz: –Felismerik az előző irányzatok egyoldalúságát. –Az ebből következő hiányok pótlására törekedve maguk válnak egyoldalúvá. –Ezzel mintegy kiváltják a következő tudós generáció kritikáját. 34

35 Az elméletek sorsát illetően két, egymástól merőben különböző jelenséget látunk: Az elméletek sorsát illetően két, egymástól merőben különböző jelenséget látunk:  A klasszikus szakaszban keletkezett elméletek szívós továbbélését (elméleti munkákban és a vállalati gyakorlatban).  Időről időre bekövetkező radikális változásokat (elméleti feltevésekben, kutatási súlypontokban, a felhasznált tudományos apparátusban). 35

36 W.G. Scott szakaszolását követve, az alábbi ismérvek mentén végezzük majd el a különböző irányzatok össze- hasonlító elemzését: –Társadalmi-történeti kihívás –A szervezet környezete –A szervezet jellege –A szervezet célja –Az emberről alkotott kép –A vezetés szervezete –A vezetés természete, stílusa –A döntés jellege –A konfliktusok forrása és kezelése 36

37 3.3. A vezetéselmélet és a vezetési gyakorlat kapcsolata, a vezetési innovációk elméleti kapcsolata, a vezetési innovációk elméleti háttere háttere  Az innováció fogalma hosszú időn át kötődött a műszaki szférához.  Egyre inkább elfogadottá válik az innováció közgazdasági, üzemgazdasági értelmezése.  A vezetési innovációk a vezetési gyakorlatban bevitt olyan újítások, amelyek segítik a vállalati gazdálkodás hatékony- ságát és eredményességét, az egész szervezet rendszer- szerű alkalmazkodását. 37

38 A vezetési innováció területei: Innováció a célokban, az ezek bázisát jelentő vállalati stratégiában és taktikában. Innovációk a vezetés technikájában, az információs és kommunikációs technikában és technológiában. A vezetési módszerek, intézmények innovációi. Szervezeti innovációk. A vezetés szubjektumait alkotó emberek, csoportok fejlesztése. 38

39 A vezetési innovációk területei összefüggésben, kölcsönhatásban vannak. A vezetéselméletek történetében csaknem közmegegyezéses a markáns profilú korszakok kijelölése. Ma már történelmi tény, hogy ezek a korszakhatárok nemcsak elméleti irányzatokat választanak el, hanem társadalmi-gazdasági alaphelyzeteket is. 39

40 –A XIX. sz. 90-es éveiben, amikor a taylorizmus megjelenik, sürgetően veti fel a termelékenység növelését segítő racionalizálás megoldását. –A XX. sz. 30-as évei éppen a specializált tömegtermelés csődjét jelzik, s felvetik a vállalat rugalmas piaci alkalmazkodásának igényét. –A II. világháborút követően a tudományos-technikai forradalom a termék- és technológiai innovációk hosszú sorát nyitja meg. –Az elmúlt század 70-es éveinek energiaválsága világviszonylatban az alkalmazkodási akciók és folyamatok máig sem lezárt hosszú sorát nyitotta meg. 40

41 Az itt felvázolt korszakolás gazdaságtörténeti érvényessége aligha vitatható. Az itt felvázolt korszakolás gazdaságtörténeti érvényessége aligha vitatható. Ez kétségtelenül megnöveli a vezetés- és szervezetelméletek hasonló korszakolásá- nak a hitelét. Ez kétségtelenül megnöveli a vezetés- és szervezetelméletek hasonló korszakolásá- nak a hitelét. 41


Letölteni ppt "Vezetés- és szervezetelméletek összehasonlító elemzése (Bevezetés)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések