Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A mezőgazdasági tevékenység és a területhasználat dinamikája Hargita megyében Csák László – Kiss Dénes www.agrartanacsadas.ro.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A mezőgazdasági tevékenység és a területhasználat dinamikája Hargita megyében Csák László – Kiss Dénes www.agrartanacsadas.ro."— Előadás másolata:

1 A mezőgazdasági tevékenység és a területhasználat dinamikája Hargita megyében Csák László – Kiss Dénes

2 A kutatás módszertana Mintanagyság:342 Nagygazda alminta:6060 Mintavétel:többlépcsős, rétegzett, véletlenszerű Alapsokaság:Hargita megye falusi népessége Mintavételi keret:községi agrárnyilvántartás Adatfelvétel módja:személyes lekérdezés kérdezőbiztos által Adatfelvétel ideje:2012 agusztus

3 A Hargita megyei gazdaságok többsége kisgazdaság: 94,7 százalékuk 10 hektár alatti, majd egy harmaduk pedig egy hektár alatti. A Hargita megyei gazdaságok többsége kisgazdaság: 94,7 százalékuk 10 hektár alatti, majd egy harmaduk pedig egy hektár alatti. A Hargita megyei gazdaságok méret szerinti megoszlása (százalék)

4 Birtokméret (hektár) Gazdaságok száma (az összes gazdaság százaléka) 0 - 0,19,9 0,1 - 0,514,0 0,5 – 15,8 Összesen29,7 Az egy hektár alatti gazdaságok többsége 50 árnál kevesebb földet művel meg. Az 1 hektárnál kisebb területet megdolgozó mezőgazdasági üzemek birtokméret szerinti megoszlása

5 A mindössze 5,3 százalékot kitevő 10 hektárosnál nagyobb gazdaságok a teljes megművelt terület 33,2 százalékát használják. A gazdaságok méretkategóriánként és az általuk megművelt terület (százalék)

6 A megművelt terület háromnegyede kaszáló és legelő, alig 20 százaléka szántóföld. A megművelt terület háromnegyede kaszáló és legelő, alig 20 százaléka szántóföld. A megművelt terület felhasználási módjai

7 Az egy hektárnál nagyobb gazdaságok megművelt területének megközelítőleg háromnegyede kaszáló és legelő. A mezőgazdasági tevékenység és a területhasználat dinamikája Hargita megyében A gazdaságok területének hány százaléka kaszáló, méret-kategóriánként (átlagok)

8 Megművelt terület nagysága A terület hány százaléka kaszáló (átlagok) 0-0,1 hektár0% 0,1-0,5 hektár18,5% 0,5-1 hektár37,7% Az egy hektárnál kisebb gazdaságoknak is jelentős mennyiségű kaszálójuk-legelőjük van, a fél hektárnál nagyobbaknál meghaladja a művelt terület egy harmadát. Kaszáló területe az egy hektárnál kisebb gazdaságokban

9 A földbérlet a nagy gazdaságok esetében jelentősebb: a 20 hektárosnál nagyobb gazdaságok megművelt területük több mint felét bérlik. A bérelt terület mennyisége, a gazdaságok mérete szerint (százalék)

10 Bérlik pénzért, szerződéses alapon1,9 Bérlik pénzért, szóbeli egyezség alapján3,5 Részes művelésben használják (cserében a termény egy részéért)5,2 Ingyen használják4,7 Más formában használják0,6 A leggyakrabban előforduló bérleti forma a részes művelés, legritkább a szerződéses alapon történő bérlet. A nem saját tulajdonú területek bérlésének módja: a különböző bérleti formák gyakorisága (százalék)

11 A szerződéskötéssel járó bérlet ritkább, de nagyobb területek bérlésénél gyakrabban alkalmazzák. A szerződéskötéssel járó bérlet ritkább, de nagyobb területek bérlésénél gyakrabban alkalmazzák. A nem saját tulajdonú területek megoszlása bérleti formák szerint

12 A megművelt mezőgazdasági terület elenyészően kis része van érvényesen telekkönyvezve. A megművelt mezőgazdasági terület elenyészően kis része van érvényesen telekkönyvezve. A saját tulajdonban levő föld jogi helyzete

13 A gazdaságok mindössze négy százaléka működik egyéni vagy családi vállalkozás formájában, a jogi személyiséggel rendelkezők aránya pedig egy százalék alatt van. A gazdaságok jogi formája

14 Átlagos állatszám gazdaságonként A szinte mindenki által tartott tyúkok mellett leggyakoribb haszonállat a juh és a szarvasmarha

15 Szarvasmarhák átlagos száma a gazdaságok mérete szerint A szarvasmarhák nagy része fejőstehén, a húsmarha tartása jóval ritkább. Mindkettő a nagyobb gazdaságokra jellemző.

16 Juhok átlagos száma a gazdaságok mérete szerint

17 Sertések, kecskék és nyulak átlagos száma a gazdaságok mérete szerint

18 Baromfi átlagos száma a gazdaságok mérete szerint

19 1 ha alatt ha2 - 3 ha3 - 4 ha4 - 5 ha ha ha 20 ha fölött Szarvasmarha 11,62,33,72,35,410,638,3 Juh 4,26,567,310,414,818,1150,9 Kecske 3,72,34,31,773,34,515,8 Disznó 1,71,521,82,32,435,9 Nyúl 9,95,38,566,58,58,312,5 Tyúk 9,29,711,910,611,311,215,921,4 Méhcsalád ,58 Ló 1,3 1,21,51,31,81,53,5 A tartott állatok átlagos száma, csak az állattartókra számolva

20 A gazdaságok felszereltsége (százalék)

21 Az input-piacokhoz való kapcsolódás kismértékű. A vetőmagok többségét a gazdák továbbra is saját maguk állítják elő. Malacokat szinte kizárólag más gazdáktól szereznek be, mivel a „piac” ez esetben szintén gazdákat jelent. A gazdaságok beszerzéseinek forrásai (százalék)

22 A befektetések leggyakoribb célja a föld szántása és művelése, ezt az állatállomány beszerzése, majd a különböző kemikáliák vásárlása követi. Az egyes célokra pénzt befektető gazdaságok (százalék)

23 500 alatt 500 – – – – – – fölött Szántás, vetés, művelés8,910,211,12,80,60,00,40,7 Állatállomány11,37,42,00,2 0,1 0,8 Kemikáliák12,64,12,90,30,20,10,00,8 Vetőmag, vetőanyag7,26,12,20,30,1 0,00,8 Takarmány5,75,92,90,60,40,10,00,6 Gépek vásárlása0,50,82,32,42,11,31,11,0 Ingatlan építés0,0 0,30,60,30,50,70,9 Földvásárlásra0,00,20,91,00,10,20,00,9 Más célra0,31,62,61,90,60,20,11,7 A leggyakoribb befektetés-típusok kis összegeket jelentenek, valószínűleg a kis gazdaságokban kerül sor rájuk. A befektetések megoszlása a befektetett összegek nagysága szerint (százalék)

24 Hitelhez az összes gazdák 6,2 százaléka folyamodott, többségük banktól vett fel hitelt. A hiteleket leggyakrabban gépek vásárlására fordították Hitelt felvevő gazdák és a hitel forrása (százalék)

25 Alkalmazottja Összesen Nem voltVolt Napszámosokat alkalmazott Nem90,64,795,3 Igen3,21,54,7 Összesen93,86,2100,0 Külső munkaerőt a gazdaságok összesen 9,4 százaléka alkalmazott. Az elmúlt év folyamán volt-e alkalmazottja, illetve napszámosa?

26 Növényi termékeket eladó gazdaságokÁllati termékeket eladó gazdaságok Burgonya, étkezési célú3,5Tej16,7 Széna1,7Marha, borjú6,1 Búza, étkezési célú1,4Gyapjú3,5 Takarmánynövény0,9Disznó1,5 Rozs0,6Juh, bárány1,3 Zab0,6Méz0,6 Búza, takarmány0,4Sajt0,5 Alma0,3Túró, orda0,3 Szilva0,3Baromfi0 A legtöbb termelő a tej eladásából jut pénzhez, ezt követően pedig a marhák és borjúk eladásából. A növényi termékeket, még a leggyakrabban termelt burgonyát is, ennél ritkábban értékesítik. Termék eladások gyakorisága (százalék)

27 Állati terméket… Nem ad elEladÖsszesen Növényi terméket… Nem ad el75,218,193,3 Elad4,42,36,7 Összesen79,620,4100 A Hargita megyei gazdálkodók háromnegyede nem ad el semmit. Azok közül, akik el (is) adják termékeiket, a többségük (18,1 százalékuk) csak állati terméket ad el, főleg tejet Termék eladás gyakorisága összesen (százalék)

28 PiaconKereskedőknekFeldolgozóknakKlienseknek, ismerősöknek Más gazdáknak Növényi termék1,32,60,33,21 Állati termék0,75,715,37,10,9 Összesen28,315,610,31,9 A piacokkal való legfontosabb kapcsolatot a feldolgozók képezik (ez mindenekelőtt a tejfeldolgozó cégeket jelenti). Ezeket fontosságban a „kliensek, ismerősök” és a „kereskedők” követik, vagyis a személyes kapcsolatháló révén történő eladások, illetve a kereskedelmi ügynökök, felvásárlók. Hol adják el a termékeiket?

29 A másoknak nyújtott gépi szolgáltatás ritka, és elsősorban segítségként történik. Az alábbi gépek közül melyekkel szoktak szolgáltatást nyújtani más gazdaságok számára? Fizetség ellenébenSegítségkéntNem szoktak Traktor 0-5 éves0,40,199,5 Traktor - 5 évesnél régebbi0,11,598,5 Eke0,22,297,6 Vetőgép0,20,399,5 Trágyázó és műtrágyázó gép0,10,599,5 Permetező gép0,1 99,8 Kombájn0,10,299,8 Kaszálógép0,31,098,7 Forgató0,30,499,2 Bálázó0,10,599,4 Pityókaszedő gép (répa szedő)0,10,299,8 Kultivátorozó0,10,399,7 Borona, tárcsa0,31,798,0 Remorka0,10,599,5 Szekér0,31,798,0

30 Állattartó nagygazdaság Vegyes nagygazdaság Állattartó közepes gazdaság Intenzív kisgazdaság Hagyományos parasztgazdaság Háztartás- kiegészítő gazdaság Esetszám (súlyozatlan/súlyozott) 5 (1)12 (2)103 (64)10 (9)114 (109)158 (156) Gyakoriság (százalék) 0,30,718,72,731,945,7 Megművelt terület (hektár) 109,836,68,54,03,40,8 Szántóföld (hektár) 3,3410,21,80,80,70,2 Kaszáló, legelő (hektár) 106,8425,26,52,92,60,4 Szarvasmarha (darab) 38,439,95,27,50,90,1 Juh (darab) 37441,310,03,62,60,8 Eladás növényi term. (index 0 - 5) 00,30,20,00,1 Eladás állati term. (index 0 - 6) 4,61,90,81,10,30,0 Felszereltség (index ) 7,29,84,12,41,60,7 Befektetes (index 0 - 9) 44,32,32,91,30,9 Gazdaság típusok Hargita megyében

31 Gazdaság-típusok Állattartó nagygazdaság Vegyes nagygazdaság Állattartó közepes gazdaság Intenzív kisgazdaság Hagyományos parasztgazdaság Háztartás- kiegészítő gazdaság Szarvasmarha összesen38,439,95,27,50,90,1 Borjú11,810,22,03,20,30,0 Fejőstehén23,423,93,04,00,60,1 Húsmarha3,24,60,30,40,0 Juh37441,310,03,62,60,8 Kecske90,1 0,00,50,2 Disznó65,11,71,41,10,6 Nyúl01,71,30,81,11,2 Tyúk2416,610,67,59,07,1 Kacsa10,50,10,00,20,0 Liba0,60,20,10,00,10,0 Pulyka00,80,10,00,10,0 egyéb állat (ló)0,80,60,50,30,20,1 Állatállomány gazdaságtípusonként

32 Átlag életkorFérfi (%) Állattartó nagygazdaság43,4100 Vegyes nagygazdaság49,4100 Állattartó közepes gazdaság59,690,5 Intenzív kisgazdaság54,688,9 Hagyományos parasztgazdaság62,369,7 Háztartás-kiegészítő gazdaság57,566,2 Teljes minta59,372,7 A megye teljes vidéki népessége46,6 - A gazdaságok vezetői a megye falusi népességéhez képest idősebbek. Legidősebbek a hagyományos parasztgazdaságok vezetői. A gazdaságok vezetői nagyrészt férfiak, kiváltképpen az intenzívebben gazdálkodó gazdaságtípusok esetében. A gazdaságok vezetői a megye falusi népességéhez képest idősebbek. Legidősebbek a hagyományos parasztgazdaságok vezetői. A gazdaságok vezetői nagyrészt férfiak, kiváltképpen az intenzívebben gazdálkodó gazdaságtípusok esetében. A gazdaság vezetőjének átlag életkora és neme, a gazdaságok típusa szerint

33 A gazdaságok vezetőinek iskolai végzettsége, gazdaság-típusok szerint

34 A gazdaságok vezetőinek 15%-a rendelkezik valamilyen mezőgazdasági szakképesítéssel. A nagygazdaságok vezetőinek iskolai végzettsége az átlagnál magasabb, legalacsonyabb a hagyományos parasztgazdaságok esetében. A mezőgazdasági szakképesítéssel rendelkező gazdaság-vezetők, gazdaságtípusok szerint

35 Támogatást igénylők62,562,764,56566 A terület-alapú támogatást 2011-ben a gazdaságok kétharmada igényelte és kapta meg. Ez az arány 2007-ben alig néhány százalékkal volt alacsonyabb, a támogatás bevezetésétől eltelt öt év alatt tehát nem nőtt lényegesen Terület-alapú támogatást igénylők között (százalék)

36 A terület-alapú támogatást igénylők, a gazdaságok típusa szerint A támogatást elsősorban a kis területű háztartás-kiegészítő gazdaságok nem kapják meg. A nagy és közepes gazdaságok majdnem teljes mértékben hozzájutnak e támogatáshoz.

37 Nincs amire, nincs elég terület44,0 Nem gazdálkodnak, nem művelik16,3 Nincs rá szükség5,0 Más használja, ő kapja2,6 Más a tulajdonos1,7 Külföldön volt1,7 Egyéb10,1 Nincs válasz18,7 A támogatások nem igénylésének leggyakoribb oka a túl kis terület. Második leggyakoribb ok a föld meg nem művelése. A terület-alapú támogatás nem igénylésének okai (százalék) Nem igénylők alcsoportja, N=96

38 Agrártámogatásra pályázók gazdaságtípusonként (százalék, N=342) Az elérhető pályázati lehetőségekkel kevesen éltek, összesen a gazdálkodók 6,5 százaléka adott le már valamilyen pályázatot. A gyakoribb pályázatírók a vegyes nagygazdaságok és az intenzív kisgazdaságok.

39 Nem pályázók alcsoportja Pályázatok Nem hallott róla1,4 Keveset tud róla3,83,5 3,83,53,8 Hallott róla, de drága az előkészítés8,68,9 Hallott róla, de nehéz8,3 Túl sok pénzre van szükség hozzá5,9 Nem éri meg10,8 10,610,8 A közeljövőben tervezi, hogy pályáz1,3 Más okból53,1 52,9 Nem tudja, nem válaszol6,7 Miért nem pályázott agrártámogatásokra?

40 Nem ismeri, nem hallott róla Hallott róla, de nem igényelt EgyszerTöbbször is Állatorvos15,152,62,929,5 Más gazdálkodók28,749,72,619,0 Kemikáliák szállítói36,649,61,911,9 Vetőanyag szállítói38,252,30,59,0 APIA23,567,81,17,6 Technológiák szállítói38,856,60,34,2 Polg. hiv. mezőg. referense29,964,91,83,4 Megyei mezőgazdasági igazgatóság26,072,20,41,4 Megyei agrárkamara28,869,90,11,3 Takarmány szállítói41,257,40,11,3 Kísérleti állomás33,365,30,51,0 Egyéb gazdaszervezet45,453,70,10,7 DADR46,053,30,10,6 OJCA47,951,40,10,6 RMGE43,955,20,30,6 APDRP47,052,60,10,4 Felvásárló cég40,159,60,10,2 Tanácsadó cég47,252,40,30,1 AgroCaritas48,151,70,30,0 Igényelt már szaktanácsadást a következő helyekről?

41 Rendszeresen olvassa Néha olvassa Hallott róla, de nem olvassa Nem ismeri, nem hallott róla Erdélyi Gazda20,524,929,824,8 Székely Gazda18,021,134,926,0 Gazdaélet8,716,841,632,8 Ferma0,74,832,462,2 Lumea Satului0,63,631,464,4 Profitul Agricol0,63,929,965,7 Szokta olvasni a következő folyóiratokat?

42 RendszeresenNéhaHallott róla, de még nem hallgatta Nem ismeri, nem hallott róla Marosvásárhelyi rádió gazdaműsorai 26,544,424,24,9 Viata satului - román tévé műsora10,630,245,314,0 Dunatévé gazdaműsora40,741,113,05,3 ETV gazdaműsorai11,620,441,626,4 Más gazdaműsor2,113,322,761,8 Szokta hallgatni vagy nézni a következő rádió és tévé-műsorokat?

43 Megművelt terület Átlagosan hány hektárral változott a megművelt terület 1 ha alatt -0,21 1 – 2 ha 0,25 2 – 3 ha 0,38 3 – 4 ha 0,36 4 – 5 ha 0,70 5 – 10 ha 1,86 10 – 20 ha 3,60 20 ha fölött 22,79 Összesen 0,90 A vizsgált időszakban lassú birtokkoncentráció zajlott, az egy hektár alatti gazdaságok rovására. A megművelt terület nagyságának változása 2006 és 2012 között, a birtokméret szerint

44 Átlagosan hány hektárral változott a megművelt terület Állattartó nagygazdaság34,80 Vegyes nagygazdaság24,55 Állattartó közepes gazdaság2,47 Intenzív kisgazdaság1,08 Hagyományos parasztgazdaság0,53 Háztartás-kiegészítő gazdaság-0,04 A birtoknövekedés erősen koncentrálódik a nagyobb, vállalkozás-szerű gazdaság-típusokra. A megművelt terület nagyságának változása 2006 és 2012 között, gazdaságtípusok szerint

45 Mekkora területen gazdálkodik Marha állomány változása Juh állomány változása 20 ha fölött19,0827,92 10 – 20 ha3,541,17 5 – 10 ha1,153,21 4 – 5 ha-0,93-0,38 3 – 4 ha0,08-0,15 2 – 3 ha-0,50-0,64 1 – 2 ha-0,40-0,67 1 ha alatt-0,31-0,36 Összesen0,280,62 Mind a marha, mind a juh állomány növekedett. E növekedés a nagyobb gazdaságoknak köszönhető, a kisebbek állatállománya csökkent. Az állatállomány változása között, a gazdaságok mérete szerint (átlagok)

46 Gazdaság típusokMarha állomány változása Juh állomány változása Állattartó nagygazdaság18,00106,00 Vegyes nagygazdaság28,758,00 Állattartó közepes gazdaság1,733,33 Intenzív kisgazdaság2,631,04 Hagyományos parasztgazdaság-0,58-0,51 Háztartás-kiegészítő gazdaság-0,37-0,47 Összesen0,280,62 Az állatállomány a vállalkozás-szerű gazdaságokban növekedett. Az állatállomány változása között, a gazdaságok típusa szerint (átlagok)

47 A gazdálkodók mindössze 14 százaléka él kizárólag a gazdálkodásból, majdnem kétharmaduk pedig nyugdíjas. A gazdaságok vezetőjének van-e más állása

48 A gazdaság vezetőjének állása, a gazdaságok típusa szerint

49 Jövedelem típusaÁtlag Nyugdíj, betegnyugdíj2,63 Fizetés1,79 Állami szubvenció mezőgazdaságra1,59 Tej eladásából0,56 Gyermekpénz0,55 Közbirtokossági részesedés0,50 Termények, állatok eladása0,30 Külföldi munka0,15 GYES0,13 Saját tulajdonú erdőből származó jövedelem0,11 Egyéb jövedelem0,08 Munkanélküli segély0,08 Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem0,02 Hargita megye falusi népességének legfontosabb jövedelemforrásai a nyugdíj, a fizetés és a mezőgazdasági támogatás. Az önök háztartásában mennyire voltak fontosak a következő források? (átlagértékek, 5=legfontosabb, 1=nem volt ilyen bevételük)

50 Állattartó nagygazdaság Vegyes nagygazdaság Állattartó közepes gazdaság Intenzív kisgazdaság Hagyományos parasztgazdaság Háztartás- kiegészítő gazdaság Tej eladásából2,61,63,62,74,54,9 Állami szubvenció mezőgazdaságra 2,22,52,22,62,84,4 Fizetés2,82,73,12,23,63,0 Termények, állatok eladása3,62,94,44,64,8 Nyugdíj, betegnyugdíj3,63,42,33,81,92,6 Közbirtokossági részesedés4,63,94,35,04,34,7 Gyermekpénz4,24,04,44,84,64,4 Saját tulajdonú erdőből származó jövedelem 54,64,85,04,9 Munkanélküli segély54,74,95,0 4,9 GYES55,0 4,94,8 Külföldi munka55,04,95,04,84,9 Ingatlan bérbeadásából55,0 Az állattartó nagygazdaságok legfontosabb jövedelme a mezőgazdasági támogatás. A vegyes nagygazdaságok számára a tej eladása a fő bevételi forrás. A háztartások jövedelmeinek fontossága gazdaság-típusok szerint (átlagértékek, 1=legfontosabb, 5=nem volt ilyen bevételük)

51 A gazdálkodók egészségügyi és nyugdíj-biztosítása (százalék)

52 HektárSzázalék Teljes tulajdonban levő terület Erdősítendő terület27,22,7 Gazdálkodást beszüntetné22,12,2 Beltelkesítendő terület26,42,6 Művelés alól kivonni tervezett területek

53 Az erdősítendő és művelésből kivonandó területek gazdaság-típusonkén (hektár-átlagok)

54 Mekkora területen gazdálkodik Terület átlaga (ha) Terület összesen (ha) Összes beltelkesítendő terület hányada (%) 1 ha alatt0,065,8522,1 1 – 2 ha0,020,642,4 2 – 3 ha0,021,074,0 3 – 4 ha0,114,0115,2 4 – 5 ha0,072,7010,2 5 – 6 ha0,063,2612,3 10 – 20 ha0,273,4613,1 20 ha fölött1,095,4420,6 Összesen0,0826,42100,0 A beltelkesítendő terület a gazdaságok mérete szerint

55 Gazdaság típusaÁtlag Állattartó nagygazdaság0,24 Vegyes nagygazdaság2,08 Állattartó közepes gazdaság0,10 Intenzív kisgazdaság0,07 Hagyományos parasztgazdaság0,07 Háztartás-kiegészítő gazdaság0,05 Összesen0,08 A beltelkesítendő terület a gazdaságok típusa szerint

56 Beltelkesítendő területtel rendelkezők alcsoportja, N=39 Beltelkesítendő területnek szánt rendeltetésSzázalék Eladná2,4 Nyaralót, hétvégi házat építene rá4,6 Lakóházat építene rá26,2 Gazdasághoz szükséges beruházást tervez5,7 Más célja van vele23,1 Nem tudja, nem válaszol38,1 Összesen100 Milyen rendeltetést szánna a beltelkesített területnek?


Letölteni ppt "A mezőgazdasági tevékenység és a területhasználat dinamikája Hargita megyében Csák László – Kiss Dénes www.agrartanacsadas.ro."

Hasonló előadás


Google Hirdetések