Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Regionális gazdaságtan 8. előadás A régiók fejlődése és növekedése, regionális versenyképesség.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Regionális gazdaságtan 8. előadás A régiók fejlődése és növekedése, regionális versenyképesség."— Előadás másolata:

1 1 Regionális gazdaságtan 8. előadás A régiók fejlődése és növekedése, regionális versenyképesség

2 2 A régiók fejlődését és növekedését meghatározó tényezők /1 i) A régió népessége, demográfiai folyamatai –nem az abszolút népesség, hanem a népesség növekedésének sebessége –nagy eltérések – fejlett országok: az átlagéletkor növekedése, a születésszám csökkenése, össznépesség stagnálása, csökkenése. hosszú távon az aktív népesség arányának csökkenése, munkaerőállomány hiánya, periférikus régiókból bevándorlók A fejlett országokban:a népesség növekedési ütemének kiegyenlítődése. – fejlődő országok: magas születésszám, a fiatalabb korosztályi szerkezet, a rosszabb egészségügyi feltételek miatt az alacsonyabb átlagéletkor Fő probléma: a túl gyors népességnövekedés, az eltartóképességet is meghaladja.

3 3 A régiók fejlődését és növekedését meghatározó tényezők/2 ii) Az egy főre jutó jövedelmek regionális trendjei átlag %-ában kifejezve eltérő nagyságok és tartós különbségek egyazon régión belül is jelenős eltérések régiókon belül kiegyenlítődési folyamatok, a régiók átlagértékei nem közelednek (béta-konvergencia). van-e kapcsolat a régió jövedelmi szintje, és a régió mérete között? –Általában:. nagyobb régiók gazdagabbak (nagyobb agglomerációs és kumulatív hatások, változatosabb erőforrások, a nagyobb piacméretek ) –Ellenpélda: az EU-ban az egyik leggazdagabb Luxemburg, a legkisebbek közé tartozik. Eszak-Dél közti polarizáció elmélet USA és az EU régiói közti összehasonlítások ( amerikai és európai bérköltségek hasonlóak, de az európai termelékenység alacsonyabb. )

4 4 A régiók fejlődését és növekedését meghatározó tényezők/3 iii) A regionális gazdaság szerkezeti változásai ágazatok részesedése a régió –kibocsátásában, –foglalkoztatási szerkezetében, stb. az ország egészére jellemző arányokhoz viszonyítva : a régió húzóágazatai –Meghatározása: amely ágazat részesedése az országos átlagot meghaladja…

5 5 A regionális fejlődés négy alapkérdése  Mi okozza a növekedést?  Mi köze a gazdasági szerkezetnek a növekedéshez? oa régió adottságaihoz illeszkedő húzóágazatok (exportbázis elmélet)  Tapasztalhatók.e konvergencia jelei, és ha igen, tartósnak tekinthetők-e oa régió mutatóit összehasonlítva a fejlettebb régiókkal látszik-e jele a felzárkózásnak, oa régión belüli kisebb területi egységek közti egyenlőtlenségek mérséklődnek-e Mi lehet a gazdaságpolitika szerepe a regionális fejlődésben? omilyen külső, állami, vagy intézményi intervencióval lehet elősegíteni a régió, kiegyensúlyozott fejlődését,

6 6 A) A regionális növekedést kiváltó okok: Exportbázis elmélet: a régió exportja a fejlődés fő húzóereje a jövedelem az export árbevétel növelése révén érhető el, alapeleme az exportvolumen növelése. Két komponens: –régió exportja iránti kereslet –megfelelő kínálat kedvező költségnagyság mellett (kulcsszerep : a régió termelési tényező ellátottsága ). A régió gazdasági tevékenységei két csoport: alapvető, exportbázis ágazatok, (kívülről hoz jövedelmet a régióba) A nem alapvető, kiegészítő ágazatok a régió belső ellátását, kiszolgálását végzik, (a régión belüli jövedelemáramlásokban vesznek részt

7 7 B) A régió gazdasági szerkezete/1 A gazdasági szerkezet et meghatározza : erőforrások, komparatív és kompetitív előnyök –Az adottságokhoz legjobban illeszkedő ágazatok fejlesztése (munkaintenzív ágazatok ahol a tőke szűkös erőforrás, és tőkeintenzív ágazatok ahol a munkaerő a szűkös erőforrás –tőke és munka helyettesíthetők, kiegyenlítő hatás az előállított javak piaci kereslete (jövedelem generálási képesség) – ld agrárrégiók, szén és vasérc termelők válsága Módosító hatás: régiók közti kereskedelmi kapcsolatok és tényezőmozgások, –régión kívüli jövedelmekhez és erőforrásokhoz hozzáférés – így méretgazdaságossági és agglomerációs hatások

8 8 B) A régió gazdasági szerkezete/2 A gazdasági szerkezet elemzések lépései (Hoover- Giarrattani és exportbázis elmélet) 1.Az exportálni képes báziságazatok azonosítása (pl. lokációs hányadossal) 2.A bázis ágazatok növekedési ütemének meghatározása 3.A báziságazatok növekedésének hatása a nem-bázis ágazatokra (foglalkoztatás, jövedelmek, árbevételek) Az importáló ágazatok kiváltása saját, hazai termeléssel Cél: ne csak a hazai, hanem több célpiac igényeinek megfelelés Az export-orientált termelés hátránya: az erőforrások exportja, hazai fogyasztási lehetőségek csökkenése, illetve megnőhet az import alapanyagigény Az exportbázis elmélet hiáyossága: a régión belüli kereskedelem is kiválthat növekedést.

9 9 C) Régiók közti konvergencia Milyen tényezők, okok válthatják ki a növekedés felgyorsítását, a konvergenciát ?. Tapasztalatok (EU) : A közlekedés és kommunikáció fejlődése alapfeltétel A tőke és munkaerő mobilitása (csökkenti a függést a természeti erőforrások elhelyezkedésétől) A régiók közti kereskedelem fejlődése A polarizáció okai: A lemaradó, leszakadó régiók kedvezőtlen ágazati szerkezete, mezőgazdaságtól való függés A hátrányos helyzetű régiókban a kommunikáció és közlekedés akadályai Agglomerációs hatások, a fejlett régiók olyan agglomerációs előnyei Párhuzamosságok a régiók és nemzetgazdaságok fejlődésében : egy ország fejlődésének elején csak néhány, kiváló adottságú régióban indul be a gyors fejlődés a gyors kezdeti fellendülés hatására a növekedés átterjedhet eleinte a szomszédos, majd később távolabbi régiókra, (ugyanez igaz egy adott régión belüli területegységek, kistérségek, települések vonatkozásában is )

10 10 D) A gazdaságpolitika szerepe A korábban tárgyalt regionális növekedési elméletek egy része cáfolja a gazdaságpolitika mozgásterét az EU eddigi tapasztalatai: célirányos gazdaságpolitikával a növekedési folyamatok beindíthatók, felgyorsíthatók, a kiegyenlítődés végbemehet. Jelenleg: a gazdaságpolitika nemzeti, országos szinten is törekszik az elmaradott térségek felzárkóztatását segítő fejlesztési programok megvalósítására, pl.: Nemzeti fejlesztési tervek, Európai Unió strukturális, regionális programjai, ENSZ, Világbank, egyéb nemzetközi szervezetek által kezdeményezett projektek) vegyes eredmények Európai Unió: a területi kiegyenlítésben döntő szerepe van a helyi erőforrásokat, lokális kezdeményezéseket segítő központi támogatásoknak (a időszak egyik prioritása a területi kiegyenlítés)

11 11 A REGIONÁLIS VERSENYKÉPESSÉG Az EU 6. regionális jelentése szerint a versenyképesség fogalma: Vállalatok / iparágak/régiók / nemzetek / nemzetek feletti régiók képessége relatíve magas jövedelem és foglalkoztatási szint tartós létrehozására a nemzetközi (globális) verseny feltételei közt. A versenyképesség nem szűkíthető le a gazdasági növekedés, a gazdaság teljesítményét jellemző makromutatók magas értékére, fontos eleme az életminőséget alapvetően befolyásoló foglalkoztatottsági szint magas értéke, azaz a lakosság számára a magas jövedelmek általánosan elérhetők Az országok, régiók, városok versenyképességének jellemzői: a nyitott gazdaság, az egy lakosra jutó jövedelem tartósan magas és növekvő értéke, valamint a magas és nem csökkenő foglalkoztatási ráta.

12 12 A regionális versenyképesség mutatói 1, Jövedelem: regionális GDP/fő („Gross Regional Product – GRP”) A regionális GDP mérése nem egyértelmű - ingázók, a határon átnyúló tevékenységek 2, Regionális NDI (nettó rendelkezésre álló jövedelem) a régión belül a régióban keletkezett, illetve oda beáramlott jövedelmek mekkora részét használhatja fel a régió lakossága saját céljaira.

13 13 A versenyképesség jellemző mutatói GDP GDPFoglalkoztatottak Munkaképesek = x x LakosságFoglalkoztatottakMunkaképesek Lakosság Foglalkoztatottak = foglalkoztatási ráta (munkanélküliségre utal) (F) Munkaképesek GDP = 1 foglalkoztatottra jutó GDP = a munka termelékenysége (T) Foglalkoztatottak Munkaképesek = munkaképesek aránya, országon belül azonos (korszerk. arány) (K) Lakosság A regionális versenyképesség mérése: ún. fajlagos regionális jövedelem fajlagos regionális jövedelem = munkatermelékenység x foglalkoztatási ráta, ( itt munkatermelékenységen az egy munkaképesre eső GDP értékét értjük)

14 14 A versenyképesség komponensei Magyarország régióiban GDP GDPFoglalkoztatottak Munkaképesek = x x LakosságFoglalkoztatottakMunkaképesek Lakosság

15 15 A versenyképesség komponensei Magyarország régióiban GDP GDPFoglalkoztatottak Munkaképesek = x x LakosságFoglalkoztatottakMunkaképesek Lakosság

16 16 A regionális versenyképesség piramis-modellje (Lengyel I. alapján):


Letölteni ppt "1 Regionális gazdaságtan 8. előadás A régiók fejlődése és növekedése, regionális versenyképesség."

Hasonló előadás


Google Hirdetések