Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Ókori irodalom IV. Hésiodos Az archaikus kor lírai költészete 1.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Ókori irodalom IV. Hésiodos Az archaikus kor lírai költészete 1."— Előadás másolata:

1 Ókori irodalom IV. Hésiodos Az archaikus kor lírai költészete 1.

2 Hésiodos élete Az első költő, aki a maga életéről is ír 700 k. családjáról: Akkor kell a hajót tengerre kivonni, a terhet Jól elrendezgetve, meg így térsz nagy nyereséggel, Mint az apám, ki apád neked is volt, ostoba Perszész, Indult egykor az útnak, mert hajtotta a szükség, És ideért, miután átszelte a sokvizü tengert, Elhagyván az aiol Kűmét, éjszinü hajóján, És nem bőségtől menekült, gazdag vagyonától, Ám gonosz inségtől, mit Zeusz ad az emberi nemnek, És kikötött e szegény faluban, Helikón közelében, Aszkrában, hol a tél gonosz, átok a nyár, sohasem jó. (Munkák és napok, 631 skk.)

3 Hésiodos Máshova én sose mentem a tengeren át a hajóval, Euboiába csupán Auliszból, hol gyülekeztek Egykor s megvárták a vihar végét az akhájok Szép asszonyban gazdag Trója felé törekedve. Én versenydíját áhítva nagy Amphidamasznak Khalkiszig elmentem, hol rendre kitűztek elénkbe Nagyszivü hősnek utódai versenyszámokat; én ott Himnusszal győztem s elnyertem a kétfülü trípuszt. Ezt mindjárt Helikón Múzsáinak én felajánlám…(Munkák és napok, 650 skk.

4 Hésiodos Múzsák Píeriából jertek, szálljon az ének, Zengjétek Zeuszt, égi atyátokat illeti himnusz, Ő tesz híressé embert, s ő dönt a homályba, Nagy nevet ő ad, s névtelenül hagy Zeusz, ha akarja. Gyöngét ő tesz erőssé s földhöz sújthat erőset, Ő büszkét megaláz s a kicsit naggyá teszi könnyen, Zeusz a magasban dörgő, lakva magas palotáját. Hallgass meg, s látván-hallván törvényt az igazság Útján tégy; én meg Perszésznek mondok igaz szót. (Munkák és napok, 1 skk.)

5 Munkák és napok És az igazság az, hogy Erisz kettő van a földön, Nem csak egy; ezt dícséri, ki ismeri, ámde a másik Méltó minden gáncsra, szokásuk olyannyira eltér (…) Mert ez a resteket gyakran serkenti dologra: Megkívánja a munkát mind, látván, hogy a másik Szántani-vetni igyekszik, rendben tartja a házát, S éppen ezért gazdag. (Munkák és napok, 11 skk.)

6 Munkák és napok …jobb lesz már befejezni perünket Zeusz törvénye alapján, mert legjobb az igazság. Mert az örökséget szétosztottuk, de te többet Loptál még, a falánk bírákat vesztegetéssel Megnyerted s ők hajlandók neked ezt megitélni. (35 skk.) Nem szégyen dolgozni, de szégyen tétlenül élni. (311)

7 Munkák és napok - Szolgáidnak szólj: Démétér szent gabonáját csépeljék ki… ( ) -…fáradságos nyár évszaka jött meg… Jó volna ilyenkor Árnyékos barlangban a bibloszi bor, s a kalács, mely Tejjel van bedagasztva; ha már nem szoptat a kecske, Friss teje van, húsa az erdőben legelő kis üszőnek Meg fiatal baknak, s iszogatni utána tüzes bort, Ülve az árnyékban, s eltöltve szivünk eledellel, És fordítva szelíd Zephürosszal szembe az arcunk. (584, 588 skk.)

8 Munkák és napok Általános jellemzők: Pesszimizmus: az emberiség fejlődése negatív irányú a nő kártékony saját korát igen sötéten látja

9 Gustave Moreau

10 Edmond Aman-Jean

11 Műfajok: Az elégia Az elnevezés eredete: elegos – „nádszál” népetimológia: e e legein elegeion a versforma megnevezése versforma: hexameter + pentameter: distichon valójában: hexameter eleje 2x változatos tartalom epigramma

12 Az epigramma felirat bármilyen tárgyon: tartalma: kié ki csinálta kinek ajánlották, melyik istennek kié a sírhely a VI. sz. közepétől már hexameterben a perzsa háború előtt nem volt hosszabb 4 sornál

13 Az iambos már a Margités című komikus eposzban is előfordult iambikus trimeter a beszélt nyelvhez a legközelebb állt iambus és trocheus A VII. század első felétől csipkelődő, gúnyolódó, szatirikus hétköznapi téma

14 elégiaköltők Kallinos (VII. sz. Ephesos) Még meddig heverésztek? Erőre mikor kap a lélek bennetek, ó ifjak? Szégyen a népek előtt Így elhagyni magunkat, mintha a béke virulna köztünk, míg az egész földön a háboru áll. Forgasd fegyveredet, míg csak elér a halál. Tiszteletet szerez az, mikor állja a férfi a harcot, védve a hű asszonyt, gyermekeit s a hazát…

15 elégiaköltők Tyrtaios (Milétos v. Spárta, VII. sz. közepe) Szép a halál, ha az első sorban harcol a férfi bátran, s ott esik el védve hazája rögét. Ám ki bolyong elhagyva a várost s dús legelőit koldusként, nem akad még egy olyan nyomorult. Nem fűzném versembe a férfit, szóba se hoznám, jól birkózni ha tud, vagy fut a versenyeken... S lenne övé minden hírnév – ha a harci erény nem: mert nem soha hős férfi a háboruban az, ki a véres ölésre tekintve leejti a karját, ellenségre közel törve lecsapni remeg.

16 elégiaköltők Mimnermos (Kolophón, VII-VI. sz.) Élni mit ér, mi öröm van arany Szerelem tüze nélkül? Jobb meghalni, ha már nem melegíti szívem Titkos boldogság, mézédes csókcsere, nászágy! Tépi mohón fiatal éve virágait a férfi s nő…De ha ránehezül a siralmas öregkor s hervad a szépség és rokkan a régi erő, Folyton marja szived táját a hideg keserűség, kedvtelenül nézed, hogy süt a nap sugara, Gyűlöletes vagy az ifjak előtt, kinevetnek a nők is: így veri-sújtja a sors szörnyü kegyetlen a vént.

17 elégiaköltők Solón (Athén, 594. év archónja) Hó esik és hevesen ver a jég zord fellegek alján, villám lángol, az ég mennyköve csap le nyomán; Mégis a várost baj csak uraktól éri. A zsarnok rabjává lesz a nép s nem veszi észre, miként. Lassan emelkedik az, de utóbb már jaj, be nehéz őt megfékezni; tehát éberen álljatok őrt!

18 elégiaköltők Theognis (Megara, VI. sz. második fele) Íme, vajúdik e város, Kürnosz, s félek a végén megszüli azt, aki majd megtöri gőgös erőnk. Mert igaz az, hogy a polgártársak józaneszűek, ámde mit ér, ha zsivány mindenegyes vezető. Kürnosz, a jók még egy város vesztét sem okozták, míg a silány vezetőt mind rabul ejti a dölyf,

19 Theognis Mert ha a jognak létrehozója a rút hatalomvágy és önös érdekeik, tönkremegy akkor a nép. Meg vannak számlálva a napjai, pusztul e város, jusson eszedbe szavam: látszat e nagy nyugalom. Hisz már látszik: a legpimaszabbak nyíltan, a közjót megrövidítve, saját kincseiket növelik. Mert bizony itt gyökereznek a pártharcok meg az önkény, s már nem is egy várost bajba sodortak ezek!

20 Iambos Archilochos (Paros, k.) Szépveretü pajzsom száiosz harcos disze most már; tört szívvel dobtam sűrü bozótba szegényt. Ámde az irhám megmentettem! Mit nekem egy pajzs? Essen a rozsda belé: szebb lesz a másik, az új.

21 Archilochos Én utálom hórihorgas, döngőléptü tisztjeim, Akkor is, ha bodros álluk, akkor is, ha szőrtelen. Közlegyén kell, tömzsi nékem, hogyha csámpás akkor is, Csak meg tudja vetni lábát s szíve is helyén legyen! Mindent megkap az ember a munkától, ha kitartó.

22 Archilochos Fonnyadozol, hajdan feszülő, üde bőröd elcsufítják a ráncaid, leront a rossz öregség, Már dehogyis lobbant szerelemre az egykor édes orcád, bübája, hamva odalett, kegyetlen Dúlja, tarolja fuvallata téli szeleknek…

23 összegzés VII-VI. század politikai harcok: monarchia - arisztokrácia – demokrácia - tyrannis vallási válság háborús szorongattatás gazdasági válság az egyén előtérbekerülése (politikában és költészetben) személyesség, érzelmek

24 elégia

25 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Ókori irodalom IV. Hésiodos Az archaikus kor lírai költészete 1."

Hasonló előadás


Google Hirdetések