Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A nagy francia forradalom 1789-1795 (1799) Eugene Delacroix – A Szabadság vezeti a népet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A nagy francia forradalom 1789-1795 (1799) Eugene Delacroix – A Szabadság vezeti a népet."— Előadás másolata:

1 A nagy francia forradalom (1799) Eugene Delacroix – A Szabadság vezeti a népet

2 A társadalom átalakulása a XVIII. században Gyors gazdasági fejlődés - manufaktúrák fejlődése (luxusipar, bányászat, vasipar) - bankok megjelenése - népességnövekedés → átalakuló társadalom: POLGÁROSODÁS - bekapcsolódás a vállalkozásba - bérmunkások megjelenése a városokban ↔ A népesség többsége továbbra is vidéken él, rendi keretek között!

3 A király: XVI. Lajos ( ) Az abszolutizmus hanyatlása: - fényűzés, pazarlás - az „idegen” királyné elleni gyűlölet (Maria Antoinette) XVI. Lajos és felesége: Maria Antoinett

4 Az egyház Az abszolutizmus eszmei támasza ↔ tekintélye megrendül - fényűzés - felvilágosodás eszméinek terjedése A versailles-kastély kápolnája. Az emeleti rész a díszesebbik, mivel közvetlenül összefüggött a királyi lakosztályokkal. Magasra nyúló oszlopai éles ellentétben állnak a földszint mértéktartó árkádjaival, hiszen a lenti térség csupán az udvar és a nemesség részére szolgált. →

5 A nemesség 1.) arisztokrácia (nagy földbirtokosok) - a költséges udvari élet miatt eladósodnak (királyi kegydíjakra szorulnak) - a hadseregben vállalnak szolgálatot (jól fizetett tisztek) - modernizálják a birtokaikat és bekapcsolódnak a vállalkozásba 2.) vidéki nemesség (kisebb földbirtokkal) - hagyományos életmód, nem kapcsolódnak be a vállalkozásba („A rang kötelez”, Noblesse oblige) 3.) taláros nemesség (magas hivatalt vásárló polgár) - a kezdetben élethosszig szóló nemesi cím örökölhetővé tételén fáradoznak Chenonceaux kastélya a Loire mentén

6 A polgárság 1.) nagypolgárság: gazdagabb az arisztokráciánál! - hitelezés az államnak, adóbérlet, földbirtokok megszerzése 2.) középpolgárság: erősödő pozíció 3.) kispolgárság: nehezen tartanak lépést a fejlődéssel ↔ legnagyobb arány! - kisipari jellegű ipar 4.) bérmunkások: nagy arányban nő a létszámuk → városi szegénység létszáma is nő: „sans-culottes” (térdnadrág nélküliek) „sans-culottes”

7

8 Parasztság → a lakosság döntő többségét ők teszik ki → megszűnik a hagyományos jobbágyság (a földet haszonbérletben használják) - gazdag parasztság: bekapcsolódás a vállalkozásba, meggazdagodás (városok környékén) - közép- és kisparasztság: nehezen fizeti az állami adókat, veszélyben a megélhetése (rossz termésű években éhínség pusztít!)

9 Pénzügyi válság Nem a bevételekhez igazítják a kiadásokat → sértené a kiváltságos csoportok érdekeit (Udvartartás, hadsereg, járadékok költségei!) → nem lehet növelni a bevételeket: az egyház és a nemesség adómentes, a parasztság túladóztatott ↔ Költséges külpolitika (növeli a dinasztia dicsőségét): bekapcsolódás az am.-i függetlenségi háborúba Újabb hitelek felvétele Takarékossági kísérletek bukása (pl.: Jacques Necker) Jacques Necker

10 A rendi mozgalom A felvilágosodás eszméinek és az alkotmányosság igényének terjedése a főnemesség egyes rangos képviselőinek körében (pl.: az orleans-i herceg, La Fayette, Mirabeau) Megmozdulások a rendi jogokért néhány tartományban (katonai beavatkozás nélkül) Követelések: - konzervatív arisztokrácia, egyház: rendi monarchia - haladó arisztokrácia, vállalkozó nemesség, polgárság: alkotmányos monarchia, jogegyenlőség → pénzügyi csőd, rossz termésű évek, éhínség: a király elhatározza a RENDI GYŰLÉS összehívását → 1789, tavasz: rendi gyűlési választások (nagy politikai aktivitás, panaszfüzetek) La Fayette Mirabeau

11 A rendi gyűlés Vita az ülésezés rendjéről: - felső papság, arisztokrácia: rendenkénti szavazás, külön ülésezés - alsó papság, vállalkozó nemesség, polgárság: a 3. rend az első kettővel egyenlő számú szavazatot kapjon + együttes szavazás → LABDAHÁZI ESKÜ: Nem oszlanak fel addig, amíg nem születik meg az új alkotmány! → ALKOTMÁNYOZÓ NEMZETGYŰLÉS A labdaházi eskü

12 A Bastille ostroma: július 14. A labdaházi eskü után a király növeli a katonaság létszámát Versailles-ban → a félelem növekedése a városi tömeg körében → radikális szónokok, újságírók: a király elleni agresszió felszítása A BASTILLE OSTROMA (börtönként használt régi erőd) fegyverszerzés reményében → sikeres! Új polgármester választása + NEMZETŐRSÉG alakítása (parancsnoka: La Fayette) → A király kénytelen elismerni a változásokat és visszavonja a katonáit → A forradalom győzelme (Kokárdát tűznek a király mellére!) A Bastille ostroma

13 „A nagy félelem időszaka” A forradalom elterjedése vidéken: új vezetők választása, nemzetőrség alakítása (vagyonos polgárokból) ↔ Parasztság: félelem a megtorlástól + rémhírek a nemesség bosszújáról („ősi beidegződés”) - kastélyok felégetése - nemesek meglincselése → 1789 augusztus: a nemesség, az egyház és a városok lemondanak a kiváltságaikról

14 Az Emberi és polgári jogok nyilatkozata A felvilágosodás alapelveinek megvalósítása - jogegyenlőség - polgári szabadságjogok - népfelség elve ? király szerepe ? törvényhozás felépítése → Királypárt: vétójogot a királynak → Alkotmányos monarchisták: ne legyen erős hatalom a kezében! ↔ XVI. Lajos a vétójoghoz köti a nyilatkozat szentesítését! Az Emberi és polgári jogok nyilatkozata

15 A királyi család Párizsba költözik Radikális tömegmozgalom Párizsban (szónokok: Marat, Danton) → Követelések: - A király szentesítse Az emberi és polgári jogok nyilatkozatát - A királyi család költözzön Párizsba (kerüljön a tömeg ellenőrzése alá) A király csapatokat rendel Versailles-ba (↔ A királypárt menekülést javasol!) → 1789 október: „Az asszonyok menete” - Kenyeret követelő asszonyok törnek be a palotába - La Fayette a tömeg élére áll és Párizsba kíséri a királyi családot Az asszonyok menete

16 Kísérlet a pénzügyi válság megoldására Nincs befolyó adó Nincs hitel (a bizonytalan helyzet miatt) → Egyházi birtokok kiárusítása (Az állam magára vállalja az egyházak eltartását.) → ASSIGNATA kibocsátása (kamatozó utalvány egyházi birtokok vásárlására): átveszi a pénz szerepét! ↔ egyre többet bocsátanak ki az állami kiadások fedezésére → csökken az értékük (infláció) Assignata

17 Az alkotmány 1791: Az új alkotmány megszületése → alkotmányos monarchia - hatalmi ágak megosztása - cenzusos, elektori képviseleti rendszer (+ képviselők mentelmi joga) - 2 éves mandátumú törvényhozás, király által választott miniszterek - korlátozott vétójog a királynak - választott bíróságok + az egyház világi alkotmánya (az egyház belső ügyeit befolyásolja a törvényhozás) - az egyházi hierarchia a megyerendszerhez igazodik - a választópolgárok választják a plébánosokat és a püspököket - szerzetesrendek feloszlatása ↔ papság ellenállása (a régi rend híveinek esélye nyílik arra, hogy a vallásos tömegek mögéjük álljanak)

18 Politikai klubok Királypárt: a régi rend hívei (arisztokrácia, nemesség) Alkotmányos monarchisták: az új alkotmány hívei (arisztokrácia, nemesség, nagypolgárság) Girondiak: köztársaságpártiak (középpolgárság, hivatásos politikusok) - Brissot Jakobinusok: radikális tömegmozgalom hívei (kispolgárság, hivatásos politikusok) - Robespierre Brissot Robespierre

19 A király szökése XVI. Lajos a nagyhatalmak beavatkozásától várja hatalma visszaállítását (többször ellenszegül a Nemzetgyűlésnek – pl. megtagadja az egyház világi alkotmányának szentesítését) 1791 június: A király szökése és visszatoloncolása („A monarchia halottas menete”) A helyzet konszolidálására a királyt visszahelyezik posztjára Köztársasági tüntetés a Mars mezőn (A nemzetőrség fegyveres beavatkozása.) → Az alkotmányos monarchisták népszerűségének csökkenése, teljes elszigetelődése → A girondiak térnyerése a választásokon, bekerülése a Törvényhozó Nemzetgyűlésbe A Mars mező

20 Külső támadás 1791, Pillnitz-i nyilatkozat: Ausztria és Poroszország felszólítja Európa uralkodóit XVI. Lajos megsegítésére → Király (bízik a külföldi hatalmak győzelmében) hadüzenet Girondiak (belső feszültség levezetése, forradalom „exportja”) hívei → Alkotmányos monarchisták (félelem a radikálisok megerősödésétől) – háborúellenesek 1792: Hadüzenet a Habsburg Birodalomnak ↔ A király vétóival akadályozza a katonai felkészülést Osztrák, porosz támadás Franciaország ellen → Párizs feldúlásával fenyegetnek, ha a királynak baja esik Tuileriak ostroma (a jakobinusok vezetésével és a girondiak támogatásával) → A király a Nemzetgyűlés védelmét kéri → Megfosztják hatalmától, vád alá helyezik → A KIRÁLYSÁG BUKÁSA, a KÖZTÁRSASÁG kikiáltása (1792, szeptember)

21 A Tuileriak ostroma aug. 10-e, a Tuileriák ostroma. A francia királyellenes, forradalmat propagáló kormány hadat üzent a Habsburgoknak. A király, XVI. Lajos azonban nem volt hajlandó hadseregfejlesztésre. Ezért a nép betört a palotába, és lemészárolta a védőket, a király pedig menedéket keresett.

22 Konvent Új törvényhozó testület: Konvent - cenzus nélküli választások - király elleni „népharag” → radikálisok térnyerése a) jobb oldal (mérsékeltek): girondiak (politikai, gazdasági szabadság) b) bal oldal (radikálisok): jakobinus „Hegypárt” (szabadságjogok korlátozása) c) mocsár: erőviszonyoknak megfelelően szavazók (többség!) + a Konvent irányítja a végrehajtó hatalmat: zsarnokság lehetősége! Terror: belső ellenség elleni hisztéria (Danton) – külső támadás sikerei miatt → arisztokraták, papok, „jól öltözöttek” börtönbe vetése, megölése (megindul a forradalomból való kiábrándulás folyamata) Danton

23 A király pere szept. 20.: KÖZTÁRSASÁG kikiáltása (valmy-i győzelem napján!) A király pere: politikai harc a Konvent erői között - jakobinusok: halál (a tömeg megnyerésére) - girondiak: kezdetben ellenállnak, majd engednek → 1793 január: XVI. Lajos kivégzése (később a feleségét és a kisfiát is kivégzik) Lajos és felesége kivégzése

24 A külső támadás visszaverése 1793 ősz: Jemappes – jelentős győzelem a Rajna mellett → az abszolutizmus hódító politikáját folytatják! - természetes határok biztosítása (Rajna, Alpok, Pireneusok) - a „szabadság” kiterjesztése - nacionalizmus kialakulása (forradalom vívmányai, katonai sikerek) Nemzet = polgárok közössége+forradalomhoz csatlakozók ≠ forradalom ellenségei (lázadók, emigránsok) → Egységes francia nemzet kialakulása! (A nemzetiségek beolvasztásával)

25 A franciaellenes koalíció 1793: Franciaellenes koalíció alakulása (Anglia, Poroszország, Habsburg Birodalom) → Támadás Franciaország ellen Újoncozás, anyagi terhek, egyház üldözése → A parasztság a kormány ellen fordul (pl.: Vendée) Vendée-i felkelők

26 A jakobinus diktatúra Közjóléti Bizottság: élén jakobinusok (Robespierre, Saint-Just, Marat) Girondiak letartóztatása, kivégzése (nem támogatják a rendkívüli intézkedések bevezetését) → szabadságjogok korlátozása, forradalmi törvényszékek felállítása - TERROR! → tulajdonjog korlátozása (árak, bérek maximalizálása, assignatak kényszerárfoly., készletek elkobzása) → népfelkelés (általános hadkötelezettség) → 1794, Fleurus: A koalíció visszaverése Kiszélesedő parasztfelkelés, városok lázadása (girondiak kivégzése miatt) → elhalasztják az új alkotmány bevezetését! → POLGÁRHÁBORÚ Guillotine

27

28 Jakobinus diktatúra karikatúrán

29 A jakobinus diktatúra bukása A jakobinus vezetők egymást is gyanúsnak találják → szélsőségesek kivégzése (nagyobb egyenlőség, terror növelése) → mérsékeltek kivégzése (pl.: Danton) → Robespierre és hívei kivégzése (1794) Danton és Robespierre kivégzése Marat a fürdőkádban

30 A Direktórium ( ) A diktatúra felszámolása Béke a koalícióval (1795): a francia hódítások szentesítése (Belgium, Hollandia) Új alkotmány: a tulajdonosok szilárd, alkotmányos hatalma (1791-es alkotmány megújítása) - kétkamarás törvényhozás (Ötszázak tanácsa, Vének tanácsa) - végrehajtó hatalom: Direktórium (5 fő) Napóleon az Ötszázak Tanácsa előtt

31 FOLYT. KÖV.


Letölteni ppt "A nagy francia forradalom 1789-1795 (1799) Eugene Delacroix – A Szabadság vezeti a népet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések