Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapest, 2009 Április 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Kis-Duna-Menti HK A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 Április 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Kis-Duna-Menti HK A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory."— Előadás másolata:

1 Budapest, 2009 Április 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Kis-Duna-Menti HK A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. Kis-Duna-menti Helyi Közösség komplex térségfejlesztési stratégiája

2 1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

3 2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Kis-Duna-Menti HK – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 15 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 47%-a, 7 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 15 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 6 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 3 db fő fejlesztési prioritás és 16 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) Kis-Duna-Menti HK területe 10 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 36,348 fő, a városokban élő lakosok száma 9,589 fő

4 3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 36, Kereskedelem, javítás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Ráckeve 9,589 fő 8,971 fő 6,073 fő 2,402 fő Kiskunlacháza Dömsöd Szigetcsép Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Fő fejlesztési prioritások száma 3 Fejlesztési intézkedések száma 16 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 15 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 15 Kis-Duna-Menti HK – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

5 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 612,000 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve Kis-Duna-Menti HK – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neve ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése ▪Falumegújítás és -fejlesztés ▪A kulturális örökség megőrzése ▪Leader közösségi fejlesztés ▪Leader vállalkozás fejlesztés ▪Leader képzés ▪Leader rendezvény ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Leader komplex projekt HPME-k száma (db) ▪1▪1 ▪6▪6 ▪2▪2 ▪3▪3 ▪4▪4 ▪3▪3 ▪4▪4 ▪2▪2 ▪1▪1 Allokált forrás (EUR) ▪160,000 ▪612,000 ▪236,000 ▪172,000 ▪316,000 ▪264,000 ▪76,000 ▪60,000 ▪20,000

6 5 Kis-Duna-Menti HK - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪Legfontosabb probléma: ▪A térség turisztikai lehetőségei a nem megfelelő infrastrukturális ellátottság miatt nincsenek kellően kihasználva ▪humánpotenciál fejlesztése. ▪Legfontosabb lehetőség: ▪A Kis-Duna-Menti HK területének legjelentősebb természeti erőforrása a Kis-Duna, ami jelentős turistacsalogató tulajdonságokkal bír. Egyedi képet tár az idelátogatók elé, állat- és növényvilága valódi különlegességnek számít a térségben. ▪Az idegenforgalom – főként a vízi turizmus, és a mezőgazdaság, illetve a helyi termékek fejlesztése komoly lehetőségeket ad a térségnek, melyek alapjai helyenként már fellelhetők, összehangolt komplex fejlesztésük lehetősége hosszú távú fenntarthatóságot biztosítana.

7 6 A stratégia célja annak megalapozása, hogy térség hosszú távon a főváros ökológiai alapokon nyugvó rekreációs központjává váljon. Célja továbbá a térség belső erőforrásainak mind teljesebb kihasználásával a helyi értékek és a hagyományok erősítésével, a humán adottságok fejlesztésével, a természeti környezet értékeinek, védelmének előtérbe helyezésével ember- és természetközpontú fejlődést valósítson meg. A stratégia alapvető célja továbbá a helyenként már meglévő turisztikai tevékenységek fellendítése, a térség arculatához illeszkedő komplex, összehangolt fejlesztése. Cél új munkahelyek teremtése a bővülő vállalkozási lehetőségeken keresztül, ezáltal a helyi lakosság helyben tartása. Erősíthetők és összehangoltan fejleszthetők ugyanakkor az idegenforgalmi-célú beruházások, az ez irányú szolgáltatások minősége ugrásszerűen javítható, mely jelentősen hozzájárul a térség vonzerejének növekedéséhez, ezen keresztül a térség lakossága életminőségének javulásához. A stratégia célja továbbá olyan fejlesztések ösztönzése, amelyek a fiatalok életminőségét is célzottan javítják, hozzájárulnak olyan munkahelyek megteremtéséhez, melyek helyben maradásukat eredményezik. A stratégia és a fejlesztési projektek kialakítása során szem előtt tartjuk a hátrányos helyzetű A stratégia célja annak megalapozása, hogy térség hosszú távon a főváros ökológiai alapokon nyugvó rekreációs központjává váljon. Célja továbbá a térség belső erőforrásainak mind teljesebb kihasználásával a helyi értékek és a hagyományok erősítésével, a humán adottságok fejlesztésével, a természeti környezet értékeinek, védelmének előtérbe helyezésével ember- és természetközpontú fejlődést valósítson meg. A stratégia alapvető célja továbbá a helyenként már meglévő turisztikai tevékenységek fellendítése, a térség arculatához illeszkedő komplex, összehangolt fejlesztése. Cél új munkahelyek teremtése a bővülő vállalkozási lehetőségeken keresztül, ezáltal a helyi lakosság helyben tartása. Erősíthetők és összehangoltan fejleszthetők ugyanakkor az idegenforgalmi-célú beruházások, az ez irányú szolgáltatások minősége ugrásszerűen javítható, mely jelentősen hozzájárul a térség vonzerejének növekedéséhez, ezen keresztül a térség lakossága életminőségének javulásához. A stratégia célja továbbá olyan fejlesztések ösztönzése, amelyek a fiatalok életminőségét is célzottan javítják, hozzájárulnak olyan munkahelyek megteremtéséhez, melyek helyben maradásukat eredményezik. A stratégia és a fejlesztési projektek kialakítása során szem előtt tartjuk a hátrányos helyzetű Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Kis-Duna-Menti HK – A stratégia alapvető célja

8 7 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

9 8 A Kis-Duna menti Helyi Közösséget tíz, közigazgatásilag szomszédos település alkotja. Az érintett települések a Ráckevei kistérségbe tartoznak. A térség a Közép-Magyarországi régió déli részén, Ráckevei-Soroksári- Duna-ág környezetében elhelyezkedő településeket foglalja magába. A Kis-Duna, illetve a szigeti fekvés köti össze a településeket. A térség identitását meghatározza a „szigeti-lét” és a természet-közeliség, mely megjelenik az itt lakók mindennapjaiban, életmódjában. Fontos szerepet tölt be a helyi identitásban a Kis-Duna, melyhez kötődnek a térség hagyományai, épített, természeti és kulturális öröksége. A térség fekvéséből fakadó természeti, közlekedési,közigazgatási, gazdálkodási és ezekhez szorosan kapcsolódó kultúrális hagyományok alapozzák meg a térségi identitást. A kistérség sem területszerkezeti, sem településhálózati szempontból nem egységes. A térség településszerkezete a szigeti gerincútra, és az 51-es útra felfűződő településekre épül, melynek központi települései az északi térségben Szigetszentmiklós és Dunaharaszti (nem tagjai az Kis-Duna menti Helyi Közösségnek), a déli térségben Ráckeve, Kiskunlacháza és Dunavarsány (Dunavarsány nem tagja a Kis-Duna menti Helyi Közösségnek). A kistérség északi része a fővárosi agglomeráció része, de tulajdonképpen a térség egésze Budapest vonzáskörzetének tekinthető. A Főváros vonzása megmutatkozik a foglalkoztatásban, a kereskedelemben, a közigazgatási és kulturális funkciókban, az oktatás, képzés területén, de mint felvevőpiac a mezőgazdaság tekintetében is. A térség kulturálisan sokszínű, a települések többségében magasnak mondható a nemzetiségek aránya.Az egyes nemzetiségek sokszínű hagyományokkal rendelkeznek, melyek életben tartása hozzájárul a térség identitásához. A különböző nemzetiségek jelenléte, együttélése erősíti a térség lakóinak együttműködéseit, a partnerségre való hajlamukat. A Kis-Duna menti Helyi Közösséget tíz, közigazgatásilag szomszédos település alkotja. Az érintett települések a Ráckevei kistérségbe tartoznak. A térség a Közép-Magyarországi régió déli részén, Ráckevei-Soroksári- Duna-ág környezetében elhelyezkedő településeket foglalja magába. A Kis-Duna, illetve a szigeti fekvés köti össze a településeket. A térség identitását meghatározza a „szigeti-lét” és a természet-közeliség, mely megjelenik az itt lakók mindennapjaiban, életmódjában. Fontos szerepet tölt be a helyi identitásban a Kis-Duna, melyhez kötődnek a térség hagyományai, épített, természeti és kulturális öröksége. A térség fekvéséből fakadó természeti, közlekedési,közigazgatási, gazdálkodási és ezekhez szorosan kapcsolódó kultúrális hagyományok alapozzák meg a térségi identitást. A kistérség sem területszerkezeti, sem településhálózati szempontból nem egységes. A térség településszerkezete a szigeti gerincútra, és az 51-es útra felfűződő településekre épül, melynek központi települései az északi térségben Szigetszentmiklós és Dunaharaszti (nem tagjai az Kis-Duna menti Helyi Közösségnek), a déli térségben Ráckeve, Kiskunlacháza és Dunavarsány (Dunavarsány nem tagja a Kis-Duna menti Helyi Közösségnek). A kistérség északi része a fővárosi agglomeráció része, de tulajdonképpen a térség egésze Budapest vonzáskörzetének tekinthető. A Főváros vonzása megmutatkozik a foglalkoztatásban, a kereskedelemben, a közigazgatási és kulturális funkciókban, az oktatás, képzés területén, de mint felvevőpiac a mezőgazdaság tekintetében is. A térség kulturálisan sokszínű, a települések többségében magasnak mondható a nemzetiségek aránya.Az egyes nemzetiségek sokszínű hagyományokkal rendelkeznek, melyek életben tartása hozzájárul a térség identitásához. A különböző nemzetiségek jelenléte, együttélése erősíti a térség lakóinak együttműködéseit, a partnerségre való hajlamukat. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/1

10 9 A térség rurális területnek tekinthető, legnagyobb részét szántók borítják. A térség biodiverzitását meghatározza a vizes élőhelyekre (folyami jelleg) jellemző állat-és növényvilág, melyet befolyásol Duna vizének minősége és mindenkori vízhozama. A térség flórájának értékei közé tartoznak a nagy kiterjedésű nádasok között lévő úszólápok. Az úszólápok ritka, védett állatfajoknak, így például a törpegémnek és más madaraknak adnak otthont. A Duna-ág egész területe része a Natura 2000 hálózatnak, köszönhetően többek között a következő fajoknak és élőhelyeknek: természetes eutróf tavak, tőzegmohás lápok és ingólápok, balin, réti csík, szivárványos ökle, lápi póc, vöröshasú unka, mocsári teknős és vidra, közönséges denevér. Országos jelentőségű természetvédelmi terület a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Apajpusztai szikesek. A térség ökológiai vagy zöldfolyosókkal való ellátottsága az országos átlagnál jobbnak mondható. Ez elsősorban a két nagy vízfolyásnak, a Dunának és a Ráckevei-Soroksári Duna-ágnak (RSD) köszönhető. A Duna a Csepel-szigetet nyugatról határolja a Kvassay és Tassi-zsilipek között. A Duna-ág jellemzője, hogy a vízállás, a vízsebesség és a vízszállítás jelentősen ingadozik. Az RSD 57,3 km hosszú, 14 km2 felületű Duna-ág átlagos víztérfogata millió m3 között van. A vízsebesség átlagosan 0,05-0,1 km/óra. A térség üdülőterületei az RSD parti sávjain és a part közeli szigetein helyezkednek el, kihasználtságuk és ezzel egy időben a Duna-ágra gyakorolt környezetterhelő hatásuk a nyári hónapokra esik. Az üdülők csatornával történő ellátottsága az átlagosnál lényegesen rosszabb. Környezetterhelés szempontjából kritikusnak tekinthetőek, mert esetükben a „korlátlan” vízfelhasználáshoz, korlátozott szennyvízelhelyezési lehetőség kapcsolódik. Az éghajlati adottságok a vízisportoknak, felszíni vízzel összefüggő üdülésnek kifejezetten kedveznek, ezért is kiemelten fontos a felszíni álló és folyóvizek jó minőségének megóvása vagy helyreállítása. A térség rurális területnek tekinthető, legnagyobb részét szántók borítják. A térség biodiverzitását meghatározza a vizes élőhelyekre (folyami jelleg) jellemző állat-és növényvilág, melyet befolyásol Duna vizének minősége és mindenkori vízhozama. A térség flórájának értékei közé tartoznak a nagy kiterjedésű nádasok között lévő úszólápok. Az úszólápok ritka, védett állatfajoknak, így például a törpegémnek és más madaraknak adnak otthont. A Duna-ág egész területe része a Natura 2000 hálózatnak, köszönhetően többek között a következő fajoknak és élőhelyeknek: természetes eutróf tavak, tőzegmohás lápok és ingólápok, balin, réti csík, szivárványos ökle, lápi póc, vöröshasú unka, mocsári teknős és vidra, közönséges denevér. Országos jelentőségű természetvédelmi terület a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Apajpusztai szikesek. A térség ökológiai vagy zöldfolyosókkal való ellátottsága az országos átlagnál jobbnak mondható. Ez elsősorban a két nagy vízfolyásnak, a Dunának és a Ráckevei-Soroksári Duna-ágnak (RSD) köszönhető. A Duna a Csepel-szigetet nyugatról határolja a Kvassay és Tassi-zsilipek között. A Duna-ág jellemzője, hogy a vízállás, a vízsebesség és a vízszállítás jelentősen ingadozik. Az RSD 57,3 km hosszú, 14 km2 felületű Duna-ág átlagos víztérfogata millió m3 között van. A vízsebesség átlagosan 0,05-0,1 km/óra. A térség üdülőterületei az RSD parti sávjain és a part közeli szigetein helyezkednek el, kihasználtságuk és ezzel egy időben a Duna-ágra gyakorolt környezetterhelő hatásuk a nyári hónapokra esik. Az üdülők csatornával történő ellátottsága az átlagosnál lényegesen rosszabb. Környezetterhelés szempontjából kritikusnak tekinthetőek, mert esetükben a „korlátlan” vízfelhasználáshoz, korlátozott szennyvízelhelyezési lehetőség kapcsolódik. Az éghajlati adottságok a vízisportoknak, felszíni vízzel összefüggő üdülésnek kifejezetten kedveznek, ezért is kiemelten fontos a felszíni álló és folyóvizek jó minőségének megóvása vagy helyreállítása. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/2

11 10 Az utóbbi időszakban jelentős előrelépés történt a természeti értékek védelme (védett természeti területek növekedése), az egyedi tájértékek és a műemlékek védelme terén. Kedvező tendencia, hogy főként a Csepel-szigeten és környékén több szőlő-és gyümölcsös területet alakítottak ki. A térség jelentős védett vízbázisokkal rendelkezik. A térség levegőminősége a vízparti övezeteknek köszönhetően az országos átlagnál jobbnak mondható. A térség ivóvízellátását a Csepel-sziget alatti bő vízadó képességű pleisztocén kavicsréteg biztosítja, így a víznyerés lehetősége hosszú távon megoldott. Azonban a kavicsrétegben tárolódó víz minőségét és vízadó képességét a tápláló Duna vizének minősége és mindenkori vizhozama alapvetően befolyásolja. A Helyi Közösség településeinek külterületein (nyaraló, pihenő övezetek) a szenyvízcsatornázás aránya jelenleg még elmaradott, de a belterületeken a csatornázottságmértéke magas. A kistérség hulladéklerakói közül egyedül a dömsödi hulladéklerakó felel meg az EU normáknak. Az utóbbi időszakban jelentős előrelépés történt a természeti értékek védelme (védett természeti területek növekedése), az egyedi tájértékek és a műemlékek védelme terén. Kedvező tendencia, hogy főként a Csepel-szigeten és környékén több szőlő-és gyümölcsös területet alakítottak ki. A térség jelentős védett vízbázisokkal rendelkezik. A térség levegőminősége a vízparti övezeteknek köszönhetően az országos átlagnál jobbnak mondható. A térség ivóvízellátását a Csepel-sziget alatti bő vízadó képességű pleisztocén kavicsréteg biztosítja, így a víznyerés lehetősége hosszú távon megoldott. Azonban a kavicsrétegben tárolódó víz minőségét és vízadó képességét a tápláló Duna vizének minősége és mindenkori vizhozama alapvetően befolyásolja. A Helyi Közösség településeinek külterületein (nyaraló, pihenő övezetek) a szenyvízcsatornázás aránya jelenleg még elmaradott, de a belterületeken a csatornázottságmértéke magas. A kistérség hulladéklerakói közül egyedül a dömsödi hulladéklerakó felel meg az EU normáknak. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 2/2

12 11 Makád: PROBLÉMA: A településen kevés a munkalehetőség, mely foglalkoztatási problémákat okoz, valamint a népesség várható csökkenését. LEHETŐSÉG: Vízi turizmusra épülő idegenforgalmi fejlesztések, melyek megfelelő munkalehetőséget biztosítanak a helyben élő lakosság számára. A település rendelkezik fejlesztésre alkalmas területekkel, ingatlanokkal, melyek hozzájárulhatnak a helyi gazdaság fejlesztéséhez, munkahelyteremtéshez. ÁPORKA: PROBLÉMA: Az üdülőterületek csatornázatlansága és a Bio-Fungi Kft tevékenysége által keletkező környezeti problémák (levegőszennyezés), mely rontja az itt élők életminőségét, és a település vonzerejét. LEHETŐSÉG: Az 51-es főút melletti ipari park kialakítása, mely számos beruházásnak teremt lehetőséget ezáltal új munkahelyeket jelenthet a lakosságnak. Az ipari parknak köszönhetően egy helyen, folytathatók az ipari, gazdasági tevékenységek, mely hozzájárul a rendezett településkép kialakításához. Szigetbecse: PROBLÉMA: A településen viszonylag magas a munkanélküliség aránya. Továbbá gondot okoz a fiataloknak szóló szabadidős programok, lehetőségek hiánya. Ebből fakadóan problémát okoz a fiatalkori vandalizmus térnyerése. LEHETŐSÉG: Munkahelyek létesítése a turizmus területén, mely megoldhatja a munkanélküliségből fakadó problémákat, főként a falusi turizmus megszervezése által. A Duna-Holtág rehabilitációja, a Ráckevei-Soroksári Dunaág rehabilitációja, melyek a természeti környezet állapotának javítását célozzák. Szigetújfalu: LEHETŐSÉG: A település meghatározó kitörési pontja Duna kikötő építése, mely élénkíti a turisztikai lehetőségeket, gazdasági kapcsolatokat. Makád: PROBLÉMA: A településen kevés a munkalehetőség, mely foglalkoztatási problémákat okoz, valamint a népesség várható csökkenését. LEHETŐSÉG: Vízi turizmusra épülő idegenforgalmi fejlesztések, melyek megfelelő munkalehetőséget biztosítanak a helyben élő lakosság számára. A település rendelkezik fejlesztésre alkalmas területekkel, ingatlanokkal, melyek hozzájárulhatnak a helyi gazdaság fejlesztéséhez, munkahelyteremtéshez. ÁPORKA: PROBLÉMA: Az üdülőterületek csatornázatlansága és a Bio-Fungi Kft tevékenysége által keletkező környezeti problémák (levegőszennyezés), mely rontja az itt élők életminőségét, és a település vonzerejét. LEHETŐSÉG: Az 51-es főút melletti ipari park kialakítása, mely számos beruházásnak teremt lehetőséget ezáltal új munkahelyeket jelenthet a lakosságnak. Az ipari parknak köszönhetően egy helyen, folytathatók az ipari, gazdasági tevékenységek, mely hozzájárul a rendezett településkép kialakításához. Szigetbecse: PROBLÉMA: A településen viszonylag magas a munkanélküliség aránya. Továbbá gondot okoz a fiataloknak szóló szabadidős programok, lehetőségek hiánya. Ebből fakadóan problémát okoz a fiatalkori vandalizmus térnyerése. LEHETŐSÉG: Munkahelyek létesítése a turizmus területén, mely megoldhatja a munkanélküliségből fakadó problémákat, főként a falusi turizmus megszervezése által. A Duna-Holtág rehabilitációja, a Ráckevei-Soroksári Dunaág rehabilitációja, melyek a természeti környezet állapotának javítását célozzák. Szigetújfalu: LEHETŐSÉG: A település meghatározó kitörési pontja Duna kikötő építése, mely élénkíti a turisztikai lehetőségeket, gazdasági kapcsolatokat. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1

13 12 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

14 13 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás –Kereskedelem, javítás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

15 14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 23%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 5% 13% 23% 5% 8% 18% 9% 0% 16% 3%

16 15 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 22%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 7% 22% 16% 3% 10% 7% 3% 20% 9% 2% Egyéb tevékenység 1%

17 16 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 3.3%, ami 0.1 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 3.3% ▪Változás 2003-hoz képest 0.1 százalékpont

18 17 A statisztikai kistérség fővároshoz közeli fekvése miatt alacsony a helyben foglalkoztatottak aránya, azonban a munkanélküliség elmarad az országos átlagtól. Egyes szektorokban még munkaerőhiány is fellép. A térség emellett jó adottságokkal rendelkezik az országos és nemzetközi közlekedési folyosók tekintetében, hisz nemzetközi hajókikötő és repülőtér is van a térség vonzáskörzetében, forgalmas vasútvonal is áthalad a kistérségben, valamint az M0, M5 autópálya is. Az ezekre az adottságokra épülő gazdaság sokszínű mind ágazataiban, mint méreteiben. A HVI-ben és az UMVP-ben érintett déli települések munkanélküliségi rátája azonban magasabb, alacsonyabb az iskolázottság is, és a korösszetétel is kedvezőtlen. Ezeket az okokat megváltoztatni csak komplex beavatkozásokkal lehet. Így fontos a helyi kis vállalkozások fejlesztése, amelyek egyenként kis számú munkaerőt foglalkoztatnak, de elterjedésük eredménye a magasabb foglalkoztatottság. Ezeknek elsősorban a helyi adottságokat kihasználó, alacsony tőkeigényű, fenntartható vállalkozásoknak kell lenniük. Ezzel párhuzan a humánpotenciál fejlesztése is elengedhetetlen, a térség déli részének húzó ágazataiban (turisztika, mezőgazdaság). Fontos cél még a vidéki élhetőbb környezet megteremtése, amely vonzó a fiatal betelepülőknek és helyben tartja a fiatalokat. Ez magában foglalja az épített és természeti környezet fejlesztését és a közszolgáltatások magasabb szintre emelését. A HÉV volnal fejlesztésével a megindult kedvező budapesti kitelepülési trend tovább erősíthető, amely mind korban, mind iskolázottásban emelné a térség statisztikáit. A kötött pályás és közúti ingázás a térségben igen magas, ez azonban környezeti és közlekedési feszültségeket okoz. Ezen déli területeken ma még erős a mezőgazdasági kultúra is erre alapozva meg lehet valósítani a UMVP 3- as, 4-es tengely beavatkozásait, kiegészítő jövedelem források beindítását, amely minden fentebb felsorolt cél eléréséhez hozzájárul. A mezőgazdaság szektorán belül a HVK településein az állatartás (Apaj) és a gyümölcstermelés (Ráckeve, Szigetbecse) kiemelet fontosságú, de jelentős a takarmánytermelés és a halászat jövedelemtermelő szerepe (Makád, Ráckeve). A statisztikai kistérség fővároshoz közeli fekvése miatt alacsony a helyben foglalkoztatottak aránya, azonban a munkanélküliség elmarad az országos átlagtól. Egyes szektorokban még munkaerőhiány is fellép. A térség emellett jó adottságokkal rendelkezik az országos és nemzetközi közlekedési folyosók tekintetében, hisz nemzetközi hajókikötő és repülőtér is van a térség vonzáskörzetében, forgalmas vasútvonal is áthalad a kistérségben, valamint az M0, M5 autópálya is. Az ezekre az adottságokra épülő gazdaság sokszínű mind ágazataiban, mint méreteiben. A HVI-ben és az UMVP-ben érintett déli települések munkanélküliségi rátája azonban magasabb, alacsonyabb az iskolázottság is, és a korösszetétel is kedvezőtlen. Ezeket az okokat megváltoztatni csak komplex beavatkozásokkal lehet. Így fontos a helyi kis vállalkozások fejlesztése, amelyek egyenként kis számú munkaerőt foglalkoztatnak, de elterjedésük eredménye a magasabb foglalkoztatottság. Ezeknek elsősorban a helyi adottságokat kihasználó, alacsony tőkeigényű, fenntartható vállalkozásoknak kell lenniük. Ezzel párhuzan a humánpotenciál fejlesztése is elengedhetetlen, a térség déli részének húzó ágazataiban (turisztika, mezőgazdaság). Fontos cél még a vidéki élhetőbb környezet megteremtése, amely vonzó a fiatal betelepülőknek és helyben tartja a fiatalokat. Ez magában foglalja az épített és természeti környezet fejlesztését és a közszolgáltatások magasabb szintre emelését. A HÉV volnal fejlesztésével a megindult kedvező budapesti kitelepülési trend tovább erősíthető, amely mind korban, mind iskolázottásban emelné a térség statisztikáit. A kötött pályás és közúti ingázás a térségben igen magas, ez azonban környezeti és közlekedési feszültségeket okoz. Ezen déli területeken ma még erős a mezőgazdasági kultúra is erre alapozva meg lehet valósítani a UMVP 3- as, 4-es tengely beavatkozásait, kiegészítő jövedelem források beindítását, amely minden fentebb felsorolt cél eléréséhez hozzájárul. A mezőgazdaság szektorán belül a HVK településein az állatartás (Apaj) és a gyümölcstermelés (Ráckeve, Szigetbecse) kiemelet fontosságú, de jelentős a takarmánytermelés és a halászat jövedelemtermelő szerepe (Makád, Ráckeve). Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/1

19 18 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) szektorban* működő vállalkozások száma ▪Ráckeve székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 6 db 4 db 1,104 fő 10% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 10%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

20 19 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) szektorban működik Szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Fogl. száma (fő) ▪400 ▪200 ▪115 ▪104 ▪83 Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben ▪Makád ▪Ráckeve Főtevékenység ▪1120 Kőolaj-, földgáz-kitermelési szolgáltatás Név ▪Pilisi parkerdő Zrt. ▪MOL Földgáz Szállító Kft. ▪Korax Gépgyár Kft. ▪NOWACO HUNGARY Kft. ▪Dr. KÖCHER Kft

21 20 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Építőipar ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Építőipar ▪45 ▪43 ▪40 ▪34 ▪Szigetújfalu ▪Szigetcsép ▪Szigetújfalu ▪Szigetbecse ▪Ráckeve ▪4521 Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése ▪1593 Bortermelés ▪4525 Egyéb speciális szaképítés A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) szektorban működik ▪VITÉP '95. Kft. Név ▪Havária Kft. ▪DRASPÓTEMPO KFT. ▪Szaktudás Zrt. ▪Szigetvin Kft

22 21 A térségen a kisvállakozások számszerű dominanciája jellemző, a nagyobb cégek a fő infrastruktúra vonalak mentén találhatók (M0, 51-es sz. út). Az ágazati megoszlásokat tekintve a térségben megyei átlagnál nagyobb súllyal vannak jelen a mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások, a kavicsbányászat, feldolgozóipar valamint a logisztika területén tevékenykedő vállalatok. Az egy főre jutó külföldi működőtőke beruházások tekintetében a ráckevei kistérség az első ötben van a kistérségek rangsorában. A térség északi és déli részének gazdasága eltérő sajátosságokat mutat. Az északi települések döntően ipari tevékenységgel jellemezhetők. Az M0 körgyűrű és főútvonalak menti zöldmezős ipari parkok többsége már betelt, számos multinacionális cég telepedett meg itt, növelve ezzel az érintett települések gazdasági erejét. A betelepült cégek munkahelyeket és infrastruktúrát teremtettek, az önkormányzatoknak jelentős iparűzési adóból származó bevételt jelentenek. A cégek a főváros közelségét, a jó közlekedési kapcsolatokat tekintették telepítési szempontnak, így a fejlesztések csak véletlenszerűen találkoznak a meglévő helyi humán adottságokkal. Emellett az egyes fejlesztések nem, vagy csak kisebb részben építenek egymásra, így a helyi gazdaságot élénkítő hatásuk is csekély. A mezőgazdasági jelleg erős, de keveredik a kereskedelmi és a feldolgozóipari funkciókkal. A déli zóna tekintetében az utóbbi öt évben nőtt a rekreációs, üdülési funkció aránya, de igazán vonzó célponttá akkor válna, ha tovább fejlődne az infrastruktúrája, valamint javulna a szolgáltatások kínálata és minősége. A térség középső övének települései, Szigetújfalutól Dunavarsányig, minden szempontból átmenetet képeznek az északi és a déli települések között. Dél felé haladva a mezőgazdasági jelleg növekszik és az ipari tevékenységek jelenléte jelentősen csökken. A területen a mezőgazdasági hasznosítás és a rekreáció együttélése a jellemző. A főváros élelmiszerellátásához a régióban előállított - főleg kertészeti - termékek jelentős mértékben hozzájárulhatnak. A térségen a kisvállakozások számszerű dominanciája jellemző, a nagyobb cégek a fő infrastruktúra vonalak mentén találhatók (M0, 51-es sz. út). Az ágazati megoszlásokat tekintve a térségben megyei átlagnál nagyobb súllyal vannak jelen a mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások, a kavicsbányászat, feldolgozóipar valamint a logisztika területén tevékenykedő vállalatok. Az egy főre jutó külföldi működőtőke beruházások tekintetében a ráckevei kistérség az első ötben van a kistérségek rangsorában. A térség északi és déli részének gazdasága eltérő sajátosságokat mutat. Az északi települések döntően ipari tevékenységgel jellemezhetők. Az M0 körgyűrű és főútvonalak menti zöldmezős ipari parkok többsége már betelt, számos multinacionális cég telepedett meg itt, növelve ezzel az érintett települések gazdasági erejét. A betelepült cégek munkahelyeket és infrastruktúrát teremtettek, az önkormányzatoknak jelentős iparűzési adóból származó bevételt jelentenek. A cégek a főváros közelségét, a jó közlekedési kapcsolatokat tekintették telepítési szempontnak, így a fejlesztések csak véletlenszerűen találkoznak a meglévő helyi humán adottságokkal. Emellett az egyes fejlesztések nem, vagy csak kisebb részben építenek egymásra, így a helyi gazdaságot élénkítő hatásuk is csekély. A mezőgazdasági jelleg erős, de keveredik a kereskedelmi és a feldolgozóipari funkciókkal. A déli zóna tekintetében az utóbbi öt évben nőtt a rekreációs, üdülési funkció aránya, de igazán vonzó célponttá akkor válna, ha tovább fejlődne az infrastruktúrája, valamint javulna a szolgáltatások kínálata és minősége. A térség középső övének települései, Szigetújfalutól Dunavarsányig, minden szempontból átmenetet képeznek az északi és a déli települések között. Dél felé haladva a mezőgazdasági jelleg növekszik és az ipari tevékenységek jelenléte jelentősen csökken. A területen a mezőgazdasági hasznosítás és a rekreáció együttélése a jellemző. A főváros élelmiszerellátásához a régióban előállított - főleg kertészeti - termékek jelentős mértékben hozzájárulhatnak. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

23 22 Ezek előállításának területén egyes települések hagyományokkal is rendelkeznek. A megtermelésre kerülő áruzöldség csaknem 100 %-át az egyéni gazdálkodók állítják elő. Ez az arány a gyümölcstermelésnél is megközelíti a 70 %-ot. Az élelmiszertermékek piacán kialakult éles verseny, a magas minőségi követelmények, a nagy választékot jelentő importtermékek azonban a térségben előállított élelmiszerek értékesítését, piacra jutását kedvezőtlenül érinthetik. A térségben országosan kiemelkedő jelentőségű élelmiszeripari üzem nincs, csak kisebb üzemek működnek. A kiskereskedelmi szektor a térség vállalkozásai között fontos szerepet tölt be, mely nagyságrendileg erős differenciálódást mutat. A kényszervállalkozókból lett kereskedők és talpalatnyi butikok mellett megjelent a kiskereskedelem új formái a diszkont bolthálózatok és a nagy népességszámú és jellemzően főútvonal mellett az autószalonok, kereskedések, éttermek. Ezek előállításának területén egyes települések hagyományokkal is rendelkeznek. A megtermelésre kerülő áruzöldség csaknem 100 %-át az egyéni gazdálkodók állítják elő. Ez az arány a gyümölcstermelésnél is megközelíti a 70 %-ot. Az élelmiszertermékek piacán kialakult éles verseny, a magas minőségi követelmények, a nagy választékot jelentő importtermékek azonban a térségben előállított élelmiszerek értékesítését, piacra jutását kedvezőtlenül érinthetik. A térségben országosan kiemelkedő jelentőségű élelmiszeripari üzem nincs, csak kisebb üzemek működnek. A kiskereskedelmi szektor a térség vállalkozásai között fontos szerepet tölt be, mely nagyságrendileg erős differenciálódást mutat. A kényszervállalkozókból lett kereskedők és talpalatnyi butikok mellett megjelent a kiskereskedelem új formái a diszkont bolthálózatok és a nagy népességszámú és jellemzően főútvonal mellett az autószalonok, kereskedések, éttermek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

24 23 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység12 Vallással kapcsolatos tevékenység5 Sporttal kapcsolatos tevékenység29 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység30 Oktatással kapcsolatos tevékenység17 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 1 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 3 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 6 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 4 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 5 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 11 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 1 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 1 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 5 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 3 Nemzetközi kapcsolatok0 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 8 Politikai tevékenység2 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

25 24 A ráckevei térség erős identitással és nagy és sokszínű kulturális hagyományokkal rendelkezik, az erre alapozó civil szektor nagyszámú szervezetet tartalmaz. Az ilyen irányultságú szervezetek a humán és turizmusfejlesztés ötletadói, azonban megvalósításukat egyedül nem tudják megindítani. A Ráckevei-Soroksári Dunához kapcsolódóan ki kell emelni a Ráckevei Horgász Szövetséget, amelynek 30ezer tagja van, és minden a térségben megvalósuló fejlesztést véleményez, vagy maga indítja. 2 milliárdos saját vagyonát fejlesztésekre is fordítja, környezetvédelmi és horgászturizmushoz köthető fejlesztések motorja. Jelentős számú érdekvédelmi szervezet van jelen a térségben akik szintén aktívan dinamizálják a fejlesztéseket. A mindenkori fejlesztések társadalmi egyeztetésekor fontos szervezet a Kis-Duna-Menti Civil Szervezetek Szövetsége, amelynek több száz tagja van, és az előbb felsoroltak többségét tömöríti. Fejlesztendő a szektorban, az önálló pályázatra való motiválás, a többi szektorral szembeni bizalmatlanság megszüntetése. Jelentős a térségben az egyházak és a kisebbségi szervezetek szerepe, előbbiek főleg a római katolikus és a refromátus egyházhoz köthetőek, utóbbiak pedig a szerb és a sváb kisebbséghez, akik a hagyomány őrzés területén mozognak, működnek. A térségben aktív társadalmi szerepvállalás jellemző, több száz civil szervezet működik a településeken. A regisztrált civil szervezetek jelentős része a sport és szabadidő (1270. sz. Nautilus Vízicsapat; Szigetújfalui Lövész Sportegyesület), a kultúra művészetek és hagyományőrzés (Nemzetiségi Hagyományőrző Kulturális Egyesület, Lórév; Tököli Alkotók és Művészetpártolók Egyesülete; Szigetcsépi Alkotók Egyesülete), valamint a horgászat (Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség, Dömsödi Horgász Egyesület) és a vadászat területén tevékenykedik. Ezen kívül több szerveződés alakult társadalmi csoportok segítése, érdekvédelme céljából ( 1000 Mester Egyesület a Fiatalokért, Szigetszentmárton). Létrejött számos, a települések és a térség helyzetének jobbítását célul kitűző szervezet is (Faluszépítő- és Természetbarát Egyesület, Áporka; Délegyházi Önkéntes Polgárőrség; Még 1000 év Dömsödért Egyesület; Majosházi Polgári Őrség; Szigetcsücske Természetbarátok Egyesülete; Szigetújfalui Polgárőr Egyesület). A ráckevei térség erős identitással és nagy és sokszínű kulturális hagyományokkal rendelkezik, az erre alapozó civil szektor nagyszámú szervezetet tartalmaz. Az ilyen irányultságú szervezetek a humán és turizmusfejlesztés ötletadói, azonban megvalósításukat egyedül nem tudják megindítani. A Ráckevei-Soroksári Dunához kapcsolódóan ki kell emelni a Ráckevei Horgász Szövetséget, amelynek 30ezer tagja van, és minden a térségben megvalósuló fejlesztést véleményez, vagy maga indítja. 2 milliárdos saját vagyonát fejlesztésekre is fordítja, környezetvédelmi és horgászturizmushoz köthető fejlesztések motorja. Jelentős számú érdekvédelmi szervezet van jelen a térségben akik szintén aktívan dinamizálják a fejlesztéseket. A mindenkori fejlesztések társadalmi egyeztetésekor fontos szervezet a Kis-Duna-Menti Civil Szervezetek Szövetsége, amelynek több száz tagja van, és az előbb felsoroltak többségét tömöríti. Fejlesztendő a szektorban, az önálló pályázatra való motiválás, a többi szektorral szembeni bizalmatlanság megszüntetése. Jelentős a térségben az egyházak és a kisebbségi szervezetek szerepe, előbbiek főleg a római katolikus és a refromátus egyházhoz köthetőek, utóbbiak pedig a szerb és a sváb kisebbséghez, akik a hagyomány őrzés területén mozognak, működnek. A térségben aktív társadalmi szerepvállalás jellemző, több száz civil szervezet működik a településeken. A regisztrált civil szervezetek jelentős része a sport és szabadidő (1270. sz. Nautilus Vízicsapat; Szigetújfalui Lövész Sportegyesület), a kultúra művészetek és hagyományőrzés (Nemzetiségi Hagyományőrző Kulturális Egyesület, Lórév; Tököli Alkotók és Művészetpártolók Egyesülete; Szigetcsépi Alkotók Egyesülete), valamint a horgászat (Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség, Dömsödi Horgász Egyesület) és a vadászat területén tevékenykedik. Ezen kívül több szerveződés alakult társadalmi csoportok segítése, érdekvédelme céljából ( 1000 Mester Egyesület a Fiatalokért, Szigetszentmárton). Létrejött számos, a települések és a térség helyzetének jobbítását célul kitűző szervezet is (Faluszépítő- és Természetbarát Egyesület, Áporka; Délegyházi Önkéntes Polgárőrség; Még 1000 év Dömsödért Egyesület; Majosházi Polgári Őrség; Szigetcsücske Természetbarátok Egyesülete; Szigetújfalui Polgárőr Egyesület). Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

26 25 Az egyesületek, szervezetek aktivitása erősen különböző, nagyban függ vezetők elkötelezettségétől, szerepvállalásuk mértékétől. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

27 26 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága között 1,207 fővel nőtt, ami arányosítva 3%-os növekedést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,207 fővel nőtt ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 3%-kal nőtt Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 35,14135,53235,80336,10136,

28 27 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 3% 63% 21% 10% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év év 59 év felett

29 28 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a 1-5 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 1% 11% 8% 1% 4% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 10% 29% 11% 6% 18% 9% 26% 12% 10% 17%

30 29 A Kis-Duna menti Helyi Közösség településeinek népessége január 1-én fő volt. Az élveszületések és a halálozások aránya (11,1 illetve 11,5 fő 1000 lakosra)kedvezőbb, mint a megyei (10,3 illetve 11,5) vagy az országos (9,4 illetve 13,1) átlag, de a népességszám-változást alapvetően a migrációs folyamatok befolyásolják. A lakosság korösszetételére jellemző, hogy a települések többségében a 15 év alatti korosztály adja az összlakosság 15-20%-át. A 60 év feletti lakosság aránya a települések többségében szintén 15-20% között változik. Ennél alacsonyabb az időskorúak számaránya Apajon (12,1%), magasabb viszont Makádon és Szigetújfaluban, melyek a megyei átlagot (18,6%) is számottevően meghaladják. A lakosság nemzetiségi hovatartozás szempontjából sokszínű, jóllehet a többség ma már magyarnak vallja magát. A népszámlálás adatai szerint a népesség öt százaléka kötődik valamilyen nemzetiséghez: 2,3% német, 1% cigány, 0,3% szerb horvát, 0,2% szlovák, 0,1% bolgár. A lakónépességben a nők száma 1,6 %-al magasabb mint a férfiaké. A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 3%-kal nőtt. A demográfiai viszonyok lényeges pontja a többségében a fővárosból, de ország bármely pontjáról is térségbe való beköltözés. Az egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya 6%, amely alig haladja meg az országos átlag felét (10%), melyben jelentős szerepe van Budapest elszívó hatásának. A Kis-Duna menti Helyi Közösség településeinek népessége január 1-én fő volt. Az élveszületések és a halálozások aránya (11,1 illetve 11,5 fő 1000 lakosra)kedvezőbb, mint a megyei (10,3 illetve 11,5) vagy az országos (9,4 illetve 13,1) átlag, de a népességszám-változást alapvetően a migrációs folyamatok befolyásolják. A lakosság korösszetételére jellemző, hogy a települések többségében a 15 év alatti korosztály adja az összlakosság 15-20%-át. A 60 év feletti lakosság aránya a települések többségében szintén 15-20% között változik. Ennél alacsonyabb az időskorúak számaránya Apajon (12,1%), magasabb viszont Makádon és Szigetújfaluban, melyek a megyei átlagot (18,6%) is számottevően meghaladják. A lakosság nemzetiségi hovatartozás szempontjából sokszínű, jóllehet a többség ma már magyarnak vallja magát. A népszámlálás adatai szerint a népesség öt százaléka kötődik valamilyen nemzetiséghez: 2,3% német, 1% cigány, 0,3% szerb horvát, 0,2% szlovák, 0,1% bolgár. A lakónépességben a nők száma 1,6 %-al magasabb mint a férfiaké. A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 3%-kal nőtt. A demográfiai viszonyok lényeges pontja a többségében a fővárosból, de ország bármely pontjáról is térségbe való beköltözés. Az egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya 6%, amely alig haladja meg az országos átlag felét (10%), melyben jelentős szerepe van Budapest elszívó hatásának. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/1

31 30 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 0% 20% 0% 80% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

32 31 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Kerékpárút Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Állati hulladék tároló ▪Mozgókönyvtári állomáshely Mozgatórugó alcsoport

33 32 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra al- kalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Nappali ellátást nyújtó idősek klubja ▪Szülészeti ellátás ▪Egészségügyi kommunikációs pont ▪Életház Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Agrárkamara ▪Rotary típusú klub Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

34 33 A térség közlekedésszerkezeti adottsága a sugaras-centrális közúthálózati rendszer, illetve a gyűrűs rendszer. A közlekedés szempontjából akadályozó tényező az észak-déli, nehezen átjárható Duna tengely, illetve a sugár irányú, centrális főúthálózati rendszer sajátosságaiból következő harántoló kapcsolati elemek hiánya. A szigeti gerincút és az 51-es út a térség két fő közlekedési útvonala. A szigeti gerincút vonalvezetése, csomópontjai nem szerencsések, de a javítási lehetőségek a beépítettség miatt korlátozottak. A sziget déli része felől jövő utak Tökölön találkoznak, ami után három összeépült település Tököl, Szigethalom és Szigetszentmiklós forgalmával keveredik. A jelenlegi vonalvezetés és csomópontrendszer rossz, az utak jelentősen érintik a lakóterületeket. A gerincút fejlesztése, megépítése ha nem is oldana meg minden problémát, azonban a jelenlegi nehéz helyzeten mindenképpen könnyítene. A Csepeli-szigeti gerincút új nyomvonalon történő építése és a hozzá kapcsolódó elkerülő út kiépítésének első ütemének megkezdése re várható. Ettől a zónától délre a főutak párhuzamosan futnak a sziget két oldalán. Szigetcsép, Szigetbecse, Szigetszentmárton számára megfelelő közlekedési kapcsolatokat nyújtva egymás között és a szigeten belül is. Tököl és Szigetújfalu közötti Duna-gáti út állapota rossz, kapacitása alacsony, ami fokozza Szigetújfalu elzártságát. A külső kapcsolatokat hidak hiányában csak a kompok jelentik. Ráckeve megközelíthető az 51-es út irányából is, javítva ezzel a déli térség elérhetőségét. Apaj kétfelöl felől közelíthető meg a forgalomnak megfelelő utakon, amelyek hasonlóan a többi mellékút némi felújítást igényelnek. Tehát a jelenlegi vonalvezetés és csomópontrendszer rossz, az utak jelentősen érintik a lakóterületeket. Kiskunlacházán halad át a térség déli részének egyetlen komolyabb keresztirányú kapcsolatát biztosító útvonala Ráckeve-Bugyi útiránnyal. Az 51-es teherforgalma jelentős, mely komoly problémákat okoz a térség közlekedésének, és legfőképp Kiskunlacháza és Dömsöd lakói számára mely településeken átvezet az út. A térség közlekedésszerkezeti adottsága a sugaras-centrális közúthálózati rendszer, illetve a gyűrűs rendszer. A közlekedés szempontjából akadályozó tényező az észak-déli, nehezen átjárható Duna tengely, illetve a sugár irányú, centrális főúthálózati rendszer sajátosságaiból következő harántoló kapcsolati elemek hiánya. A szigeti gerincút és az 51-es út a térség két fő közlekedési útvonala. A szigeti gerincút vonalvezetése, csomópontjai nem szerencsések, de a javítási lehetőségek a beépítettség miatt korlátozottak. A sziget déli része felől jövő utak Tökölön találkoznak, ami után három összeépült település Tököl, Szigethalom és Szigetszentmiklós forgalmával keveredik. A jelenlegi vonalvezetés és csomópontrendszer rossz, az utak jelentősen érintik a lakóterületeket. A gerincút fejlesztése, megépítése ha nem is oldana meg minden problémát, azonban a jelenlegi nehéz helyzeten mindenképpen könnyítene. A Csepeli-szigeti gerincút új nyomvonalon történő építése és a hozzá kapcsolódó elkerülő út kiépítésének első ütemének megkezdése re várható. Ettől a zónától délre a főutak párhuzamosan futnak a sziget két oldalán. Szigetcsép, Szigetbecse, Szigetszentmárton számára megfelelő közlekedési kapcsolatokat nyújtva egymás között és a szigeten belül is. Tököl és Szigetújfalu közötti Duna-gáti út állapota rossz, kapacitása alacsony, ami fokozza Szigetújfalu elzártságát. A külső kapcsolatokat hidak hiányában csak a kompok jelentik. Ráckeve megközelíthető az 51-es út irányából is, javítva ezzel a déli térség elérhetőségét. Apaj kétfelöl felől közelíthető meg a forgalomnak megfelelő utakon, amelyek hasonlóan a többi mellékút némi felújítást igényelnek. Tehát a jelenlegi vonalvezetés és csomópontrendszer rossz, az utak jelentősen érintik a lakóterületeket. Kiskunlacházán halad át a térség déli részének egyetlen komolyabb keresztirányú kapcsolatát biztosító útvonala Ráckeve-Bugyi útiránnyal. Az 51-es teherforgalma jelentős, mely komoly problémákat okoz a térség közlekedésének, és legfőképp Kiskunlacháza és Dömsöd lakói számára mely településeken átvezet az út. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

35 34 Ezen az úton, sok a baleset, valamint leromlott az út minősége. A térségben keleti oldalán húzódik a térség egyetlen, nemzetközi kapcsolatokat is lebonyolító vasútvonala a Budapest-Kelebia vonal. A szigeten lévő települések és a főváros kapcsolatát hivatott biztosítani a HÉV vonal, amely korszerűsítése elodázhatatlan, mivel a vonalon a megtett úthoz képest nagyon hosszú a menetidő. A térségben a Duna-ág jelentős vízi útnak számít, amelyen azonban rendszeres hajóforgalom nincs. A hajóforgalom természetvédelmi és üdülési érdekeket figyelembe vevő fejlesztése szükségessé teszi kikötők és a hozzá tartozó parti infrastruktúra megteremtését és üzembe helyezését. A térség egy jelentős, volt katonai, repülőtérrel rendelkezik. A térségben összefüggő kerékpárút hálózat egyenlőre nincs,a hálózat egyes elemei azonban működnek, pedig Csepel-sziget egésze kiválóan alkalmas a kerékpározásra. Ezen az úton, sok a baleset, valamint leromlott az út minősége. A térségben keleti oldalán húzódik a térség egyetlen, nemzetközi kapcsolatokat is lebonyolító vasútvonala a Budapest-Kelebia vonal. A szigeten lévő települések és a főváros kapcsolatát hivatott biztosítani a HÉV vonal, amely korszerűsítése elodázhatatlan, mivel a vonalon a megtett úthoz képest nagyon hosszú a menetidő. A térségben a Duna-ág jelentős vízi útnak számít, amelyen azonban rendszeres hajóforgalom nincs. A hajóforgalom természetvédelmi és üdülési érdekeket figyelembe vevő fejlesztése szükségessé teszi kikötők és a hozzá tartozó parti infrastruktúra megteremtését és üzembe helyezését. A térség egy jelentős, volt katonai, repülőtérrel rendelkezik. A térségben összefüggő kerékpárút hálózat egyenlőre nincs,a hálózat egyes elemei azonban működnek, pedig Csepel-sziget egésze kiválóan alkalmas a kerékpározásra. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

36 35 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában %7% %6%

37 36 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 1/2 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,269 ▪Község▪1,117 ▪Nagyközség▪6,073 ▪Nagyközség▪8,971 ▪Község▪1,300 ▪Város▪9,589 ▪Község▪1,356 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Apaj Áporka Dömsöd Kiskunlacháza Makád Ráckeve Szigetbecse Munkanél- küliség (%) ▪4.00% ▪2.17% ▪6.12% ▪2.40% ▪3.15% ▪4.63% ▪1.90% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪95,733 ▪6,955 Magas** kat. (db/fő) ▪0.536 ▪0.000 ▪2.708 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.055 ▪0.082 ▪0.000 ▪0.221

38 37 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 2/2 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪2,402 ▪Község▪2,073 ▪Község▪2,198 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Szigetcsép Szigetszentmárton Szigetújfalu Munkanél- küliség (%) ▪2.06% ▪3.85% ▪2.80% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪19,523,320 ▪617,355 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.534 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.068 ▪0.000

39 38 Települések egy mondatos jellemzése 1/5 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Apaj ▪„A belső úthálózat a település teljes területén poros utakból áll. Nincsen járda és vízelvezető árok kialakítva, ezért a közlekedés a településen belül nehézkes esős és téli időszakban. Szükséges a település közlekedési csomópontjának kiépítése buszmegállókkal, gyalogátkelőhelyekkel.” ▪Áporka ▪„Az üdülőterület csatornázatlansága. Bio- Fungi Kft. tevékenysége által keletkezett szaghatás.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Csendes, nyugodt környezetben kínálunk lakóhelyeket. A környék elővilága és természeti szépsége hordozza magában azokat az értékeket, melyek majd esélyt adhatnak a turizmus fellendítésére.” ▪„51-es főút melletti ipari park kialakítása.”

40 39 Települések egy mondatos jellemzése 2/5 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Dömsöd ▪„A településen élő kisebbségi etnikumok oktatási problémájának megszűntetése a rossz műveltségi színvonal miatt, valamint a településen felmerülő munkanélküliség megszűntetése. A rendkívül rossz közbiztonság megoldása, a település biztonságosabbá tétele.” ▪Kiskunlacház a ▪„Szennyvízhálózat teljes kiépítése, csapadékvízelvezetés megoldása, 51-es főút elkerülő szakaszának megépülése” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Településünk szépségei közé tartozik a Ráckevei-Soroksári Dunaág. Turistacsalogató tulajdonsága miatt, lehetőségeink közé tartozik a falusi turizmus és egyéb tursiztikai attrakciók. A főváros közelsége, a település fekvése egyaránt lehetőséget biztosít a pihenni vágyóknak. A mezőgazdaság fejlesztése mindenképp kiugró lehetőséget biztosítana településünknek, a jó termőföld miatt.” ▪„A volt szovjet repülőtér terültén infrastrukturális fejlesztések. Vásártér és környéke szabályozásával gazdasági területek kialakulása.”

41 40 Települések egy mondatos jellemzése 3/5 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Makád ▪„Munkalehetőség hiánya, elegendő népesség” ▪Ráckeve ▪„Ráckeve fekvéséből, megközelíthetőségéből adódóan kevés a tőkeerős gazdasági szereplő a városban. Ebből kifolyólag az adóbevételek csekély mértékűek a város költségvetésében. Nagy szüksége lenne a városnak közösségi intézményekre nevezetesen színházteremre, sportcsarnokra, kultúrházra, házasságkötőteremre.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Idegenforgalom, vizi turizmus, gazdaságfejlesztésre alkalmas területek.” ▪„A Kis-Duna természeti szépségein alapuló turizmus, idegenforgalom fejlesztése, és a nemrégiben kitűnőre minősített gyógyvíz nyújtotta lehetőség kihasználása.”

42 41 Települések egy mondatos jellemzése 4/5 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Szigetbecse ▪„Munkanélküliség, fiatalok szórakozási lehetősége, vandalizmus jelenléte” ▪Szigetcsép ▪„Településünk legfontosabb próblémái közé tartozik a gerincút és a közlekedés problematikája. További megoldandó problémák közé sorolandó a kistérségi járóbetegellátó egészségügyi központ hiánya és a Ráckevei-Soroksári Duna rossz állapota.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turizmus, falusi turizmus kialakítása, Holtág revitalizációja, RSD rehabilitációja” ▪„A település legfontosabb lehetőségei közé tartozik a Duna kohéziós nagyprojektje és Budapest elérhetőségének javuló helyzete.”

43 42 Települések egy mondatos jellemzése 5/5 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Szigetszentm árton ▪„A Duna vízminősége rossz. A dunaparti üdülőterület csatornázása hiányzik. Így 1100 db üdülőingatlan szennyezi a Dunát. A szigeti gerincút hiánya, így a fővárossal az agglomerációval való kapcsolatunk egyre nehezebb. A turizmus infrastruktúrájának hiánya.” ▪Szigetújfalu ▪„Az önkormányzat több éve keresi a lehetőséget tornaterem építésére. Évek óta magas a daganatos megbetegedések száma - vélhetően a Százhalombattai "művek" miatt.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A turizmus fejlesztése/vízi, horgász, lovas, kerékpáros turizmus/. A mezőgazdaságban a bor, szőlő, gyümölcs előállítás fokozása, minőségének javítása.” ▪„Duna kikötő építése”

44 43 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

45 44 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 3 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 16 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Vonzóbb és élhetőbb környezet kialakítása” ▪„Kiegészítő jövedelemszerző források fejlesztése és a foglalkoztatottság növelése a rekreációs turizmus fejlesztésével” ▪„A helyi identitás erősítése és termékek piacrajutásának a segítése az egységes marketing és kommunikáció kialakításával” Fő fejlesztési prioritás 44 6 db 7 db 3 db 996, , ,000 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma

46 45 ▪Hagyományok Útja, az épített kézműipari emlékeink megőrzése, bemutatása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/3 A legtöbb forrás – 92,000 EUR – a(z) Borturizmus feltételeinek javitása a térségben fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Első Magyar Leader Natur Park, a térség fenntartható fejlődésének megalapozása, a Natur Park cím elnyerésének feltételeinek támogatása által ▪Játszótér és közösségi terek kialakítása, fejlesztése és elérhetőségük javítása ▪Vállalati versenyképesség és az élhetőbb környezet fejlesztése a hatékony energia felhasználás növelésével. ▪Környezeti örökségünk megőrzése céljából tanösvény és erdei iskola kialakítás, fejlesztés ▪Virágos Ráckevei Duna, a térség központjának, Ráckevének a fenntartható fejlesztése, a virágos arclat meggteremtése által Fő fejlesztési prioritás: Vonzóbb és élhetőbb környezet kialakítása Allokált forrás (EUR) 80,000 60, , , , ,000

47 46 ▪Borturizmus feltételeinek javitása a térségben Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/3 A legtöbb forrás – 92,000 EUR – a(z) Borturizmus feltételeinek javitása a térségben fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Lovasturizmus feltételeinek javitása a térségben ▪Vadászturizmus feltételeinek javitása a térségben ▪A falusi turizmus feltételeinek javitása a térségben ▪Viziturizmus feltételeinek javitása a térségben ▪Horgászturizmus feltételeinek javitása a térségben ▪Gasztronómiai turzimus feltételeinek javitása a térségben Fő fejlesztési prioritás: Kiegészítő jövedelemszerző források fejlesztése és a foglalkoztatottság növelése a rekreációs turizmus fejlesztésével Allokált forrás (EUR) 92,000 80,000 60, , , ,000

48 47 ▪Egységes arculat kialakítása, fejlesztése, terjesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/3 A legtöbb forrás – 92,000 EUR – a(z) Borturizmus feltételeinek javitása a térségben fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Térségi mikrovállalkozások ösztönzése ▪Társadalmi akciók a közösség fejlesztéséért és a fenntartható humánpotenciálért Fő fejlesztési prioritás: A helyi identitás erősítése és termékek piacrajutásának a segítése az egységes marketing és kommunikáció kialakításával Allokált forrás (EUR) 208, , ,000

49 48 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

50 49 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legna- gyobb vállalk. Javaslatok 10 legfonto- sabb javaslat 5% 13% 23% 5% 8% 18% 9% 0% 16% 3% 9% 28% 19% 4% 12% 8% 4% 1% 11% 2% 0% 50% 0% 50% 0% 7% 0% 7% 27% 0% 47% 13% 0% 25% 0% 75% 0%

51 50 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Egyéb szolgáltatás” ▪„A leader+ programban kidolgozott módon és az 59-es HPME-ben megvalósított eszközökhöz hasonlóan egységes wirtuális megjelenés kialakításának, olyan portál rendszer kialakításának támogatása, amely jól azonosíthatóan és hatékonyan vonza az idelátogatókat számos településre.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Az egységes arculatú honlapon való megjelenés javítja a térségi termékek ismertségét, segítve a térség gazdasági fejlődését. Lehetőség nyílik a termékek a nagyobb értékesítési láncokba való bekapcsolására, növekednek a települési bevételek (pl. iparűzési adó kapcsán). Az elektronikus média-felület adta újszerű módszerek lehetővé teszik a térben elzártabban elhelyezkedő települési vállalkozások fejlődését, munkahelyteremtését.”

52 2 51 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb szolgáltatás” ▪„A avop leader+ programban és jelen HPME- ben (57es ben virtuálisan) kidolgozott módon egységes arculat és annak tárgyi marketing eszközeinek támogatása, amely jól azonosíthatóan és hatékonyan vonzák és informálják az idelátogatókat számos településre/ről. Kiadványok, szóróanyagok, egyéb egységes térségi marketing-eszközök kidolgozásának, beszerzésének támogatása, a helyi művészek és marketing szakemberek illetve pályakezdő kreatív szakértők bevonásával” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Az egységes arculattal való megjelenés javítja a térségi termékek, turisztikai vonzerők és a települések ismertségét, segítve a térség gazdasági fejlődését. Ezáltal növekszik a térségbe látogatók száma, növekednek a települési bevételek (pl. iparűzési adó kapcsán). Az innovatív közösségi módszereket igénybevevő térségmarketing lehetővé teszi a társadalmi szerepvállalás térnyerését a Kis-Duna-mentén.”

53 52 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb szolgáltatás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„Horgászbarát parti infrastruktúra, halastavak, vendéglők,szálláshelyek létrehozásának támogatása, a Ráckevei-Soroksári Duna melletti településeken.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Nő a térségbe érkező horgászok száma és az általuk helyben eltöltött vendégéjszakák száma.A horgászturizmushoz kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások kihasználtsága nő, a megoldási javaslat megvalósítása további jövedelemtermelő lehetőségek kialakulásához vezet. Növekszik a horgászturizmushoz kapcsolódó munkahelyek száma. A térség szálláshelyeinek kihasználtsága növekszik, ezáltal az idegenforgalmi adóbevétel, tehát a településen maradó jövedelem is növekszik.”

54 ▪„Egyéb szolgáltatás” 4 ▪„Rekreációs szolgáltatások kialakítása, települési és vízparti szálláshelyek kialakítása fejlesztése és élővíz melletti használati és látvány-térelemek beszerzésének támogatása. ▪(Kapcs: 1919, 1911, 2065)” ▪„A rekreációs turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások kihasználtsága nő, a megoldási javaslat megvalósítása további jövedelemtermelő lehetőségek kialakulásához vezet. Növekszik a tevékenységekhez kapcsolódó munkahelyek száma. A térség szálláshelyeinek kihasználtsága növekszik, ezáltal az idegenforgalmi adóbevétel, tehát a településen maradó jövedelem is növekszik. Javul a térségi lakosság és az idelátogató turisták életminősége és egészségi állapota, erősödik a civil szervezetek, vállalkozók és önkormányzatok összefogása.” 53 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

55 54 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb szolgáltatás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„Turisták számára a lovászat bemutatását és a lovaglást szolgáló területek és szolgáltatások kialakításának támogatása, a (pl.: szigetújfalú, Áporka) települések területén. A lótartás és lovászat hagyományai bemutatásának támogatása, összefüggően a lovas turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztésének támogatásával, eszközök beszerzésének támogatása. (Kapcs: 1916, 1924)” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A lovas turizmushoz, lovastúrákhoz, lótartás hagyományainak bemutatásához kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások kihasználtsága nő. Lehetőség nyílik minőségi lovasturisztikai szolgáltatások nyújtására (legalább egypatkós minősítésű lovas szolgáltatások) Növekszik a tevékenységekhez kapcsolódó munkahelyek száma. A térség szálláshelyeinek kihasználtsága növekszik, ezáltal az idegenforgalmi adóbevétel, tehát a településen maradó jövedelem is növekszik. Javul a térségi lakosság és az idelátogató turisták életminősége és egészségi állapota.”

56 ▪„Egyéb szolgáltatás” 6 ▪„Turisták számára pincék, bormúzeumok, feldolgozást bemutató terek kialakításának támogatása, a (pl.: Szigetszentmárton) települések területén.(Kapcs: 1913, 1914, 1922, 1924, 1933)” ▪„Nő a helyi borászati termékek ismertsége, ezáltal az irántuk jelentkező kereslet is. A térségben megtermelt jövedelmek nem áramlanak ki a térségből, a borászati szektor bővülése új munkahelyeket teremt, a bortermeléshez kapcsolódó kulturális örökség fenntarthatóvá válik.” 55 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

57 56 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„Turisták számára a tradicionális ételek bemutatását szolgáló látványkonyhák, bemutatóterek, kostoló helyiségek kialakításának támogatása, a (pl.: Ráéckeve) települések területén, amelyek alapul szolgálnak a HPME 1933,1936-ban végrehajtott projekteknek.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Nő a településre gasztronómiai érdeklődésű látogatók száma, és az ebből származó bevételek. Életre kelnek a térség gasztronómiai hagyományai, gazdaságilag fenntartható módon és új jövedelemszerzési formák honosodnak meg.” Szektor

58 ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” 8 ▪„Szálláshelyek létrehozásának és fejlesztésének támogatása, a (pl.: Dömsöd, Apaj) települések területén. Minőségi szálláshely- és kapcsolódó szolgáltatásfejlesztés támogatása, legalább négy napraforgós szálláshelyek kialakítása, meglévők fejlesztése és szolgáltatásbővítése. ▪(Kapcsolódás: 1913, 1914, 1916, 1922, 1933)” ▪„Nő a térségbe érkező turisták és a vendégéjszakák száma. A térségben megtermelt jövedelmek nem áramlanak ki a térségből, a falusi turizmus bővülése és minőségi fejlesztése kapcsán új munkahelyek jönnek létre, a vidéki turizmus más ágazataihoz kapcsolódó fejlesztések (lovas-, bor-, vízi-, vadászturizmus) jobban fenntarthatóvá válnak, kihasználtságuk, látogatottságuk javulásával.” 57 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

59 58 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„”

60 10 ▪„” 59 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

61 60 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

62 61 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„Helyi igényeknek megfelelő, közösségi terek, játszóterek létrehozásának támogatása és elérhatőségük javitása a (pl.: Apaj, Szigetújfalu) települések körében, amelynek tervezésébe a szülőket is aktívan bevonják.” Megoldási javaslat ▪„Vonzóbb életkörülmények alakulnak ki, csökken a fiatal gyermekes családok elvándorlása, nő a környezettudatosság és javulnak a közösségi tevékenységekhez való hozzáférés esélyei, erősödik a helyi közösség kohéziója. Javul a helyben élők és a térségből idelátogatók életminősége, illetve a helyi identitástudat erősödik.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma

63 62 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„Társadalmi felelőség erősítő foglalkozások, workshopok támogatása, ahol térségi (pl. ráckevei, kiskunlacházi) vállalkozók vizsgálhatják a társadalmi problémák lehetőségeit, és részvételi lehetőségeiket.” Megoldási javaslat ▪„Nő a magánszektorban a társadalmi felelőségtudat. Zöldebben, szociálisan érzékenyebben kezdenek működni és erőforrásokkal támogatják a civil kezdeményezéseket. Növekszik a társadalmi kohézió, a környezettudatosság és az együttműködési hajlandóság valamint a térség iránti elkötelezettség erősödik.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

64 63 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„Helyi igények felmérésén alapuló integrált kulturális-, közösségi-; bűnmegelőzési,- felvilágosító rendezvények létrehozásának támogatása a a megfelelő helyszínt biztosítani képes Szigetszentmártonben, amelyek előkészítésébe a fiatalokat is aktívan bevonják.” Megoldási javaslat ▪„Minőségi szórakoztató és felvilágosító célú rendezvényen a térségi fiatalok több és jobb információkhoz jutnak, amelyek megelőző jelleggel segítenek az ifjúság több problémáján.Csökken a társadalmi rétegek közötti feszültség és szegregáció. A térségi fiatalja könnyebben integrálódnak a társadalmi környezetbe, hosszú távon javul a közbiztonság és a fiatal felnőttek szerepvállalása, helyi identitástudata, együttműködési hajlandósága, toleranciája.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

65 64 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„Helyi igényeknek megfelelő vízparti, közösségi terek, játszóterek létrehozásának támogatása és elérhatőségük javitása a (pl.: Apaj, Szigetújfalu) települések körében, amelynek tervezésébe a szülőket is aktívan bevonják.” Megoldási javaslat ▪„Vonzóbb életkörülmények alakulnak ki, csökken a fiatal gyermekes családok elvándorlása, nő a környezettudatosság és javulnak a közösségi tevékenységekhez való hozzáférés esélyei, erősödik a helyi közösség kohéziója. Javul a helyben élők és a térségből idelátogatók életminősége, illetve a helyi identitástudat erősödik.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma

66 65 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„Ráckeve virágos városközpontjának kialakítása, amely alkalmas a virágos imázs fenntartására egész éveben, amely folyamatos turisztikai vonzerővel rendelkezik, mint például hajómalom korhű felállítása. Komplex kapcsolódás: 2073, 2075” Megoldási javaslat ▪„Nő az idelátogató aránya, nő a vendégéjszakák száma és az idegenforgalomból származó bevételek a térség összes településén. Színesedik a település és vonzáskörzetének kulturális élete, erősödik a térségben lakók kötődése a térséghez.” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„Egyéb infrastruktúra”

67 66 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„Tanösvények és más természeti örökségek, például tavak bemutatásának kialakításának és fejlesztésének támogatása települések területén, melyek lehetővé teszik a természeti környezet bemutatását. A tanösvények elérhetőségét javító eszközök és fejlesztések megvalósítása.” Megoldási javaslat ▪„Nő a környezettudatosság, erősödik a természetbarát szemlélet a helyben lakók és az idelátogatók körében egyaránt. Ugyanakkor a természetközeli turizmus lehetőségeinek bővülésével nő a helyben töltött vendégéjszakák száma. A fenntartható fejlődés alapelveinek ismertsége nő, pozitívan változik az idelátogatók és a helyiek tájékozottsága a térségi környezetet illetően. Javul az oktatási intézményekkel való kapcsolat, a helyi társadalom és a ” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Természeti adottságok” Fejlesztési téma

68 67 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„Első Magyar Leader Natur Park feltételét kielégítő, de ugyanakkor a leader szemléletet, a vidéki örökséget megőrzését is clzó látogató központ kialakítása.” Megoldási javaslat ▪„A térség egyedi, innovatív módon újfajta szemlélettel alakítja meg Natúrparkját, melyben lehetőség nyílik a közösségfejlesztésre, közösségi akciók előkészítésére, látogató központ megnyitására. Így erősödik a térségi vonzerő, nő a turisztikai attrakciók látogatottsága, a vendégéjszakák száma, vonzóbb lesz a települési környezet.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

69 68 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„Az épületek védelmét, felújítását célzó beruházások támogatása, a települések körében (pl.: Makád, Szigetújfalu, Szigetszentmárton, Szigetbecse). A védettséget élvező épített örökség védelmében összehangolt rehabilitációs projektfüzér megvalósítása.” Megoldási javaslat ▪„nő a térségbe látogatók aránya, nő a vendégéjszakák száma és az idegenforgalomból származó bevételek is növekednek a térség településein. Vonzóbbá válik a településkép, amely erősíti a térséghez kapcsolódó identitástudatot. A környezet állapota javul, fenntartható módon fejlődik.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

70 69 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„A látványműhelyek és bemutató helyek összehangolt, átgondolt, a felmerülő igényeke alapozott fejlesztése a komplex igényekr való tekintettel. A bemutató terek látogathatóvá tétele külső és belső felújítása, korszerűsítése. A helyi kézműves hagyományokban érdekeltek hatékony együttműködésének megszevzése.” Megoldási javaslat ▪„A térség vonzereje erősödik, amely által nő a térségbe látogatók aránya, nő a vendégéjszakák száma és az idegenforgalomból származó bevételek is növekednek a térség településein. A hagyományok életre keltésével és piacra jutásával bővülnek a jövedelemtermelő tevékenységek, ugyanakkor fenntarthatóvá válnak a helyi identitást alapvetően meghatározó hagyományos tevékenységek, és a térség kulturális öröksége.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

71 70 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Vegyes kurzusok, foglalkozások, érzékenységi tréningek indításának támogatása a küönböző etnikumú fiatalok körében, melynek keretében megismerhetik egymás kultúráját, nyelvét, hétköznapjait, a (pl.: Ráckeve, Dömsöd, Kiskunlacháza) települések körében.” Megoldási javaslat ▪„Kialakulnak a térség fejlődése számára elengedhetetlenbékés egymás mellett élés szabályai, a tolerancia és az elfogadás. A térségi roma kultúra beépül a helyi multikulturális környezetbe, a roma kulturális örökség megóvása kiemelten fontos tényezővé válik, csökken a társadalmi rétegek közötti feszültség és szegregáció” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma 10

72 71 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

73 72 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/30 Kód: KM-11-SzF-A-11 Sorszám: 2068 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Vonzóbb és élhetőbb környezet kialakítása Intézkedés: Játszótér és közösségi terek kialakítása, fejlesztése és elérhetőségük javítása Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A térség élővízhez nem kapcsolódó településein is meghaladja a 15 év alatti korosztály az összlakosság 15-20%-át. Az élő Ráckevei-Soroksári Dunaághoz tartozó közösségi infrastruktúra az igényekhez mérten alulfejlett. Továbbá a meglévő infrastruktúra elavult fejlesztésre és funkcióváltásra és bővítésre szorul. Probléma/ lehetőség ▪A gyermekek és fiatal felnőttek arra kialakított terek hiányában, csak korlátozottan tudnak találkozni, közösségekben szocializálódni. A közösség találkozásának színterei leromlott állapotúak vagy hiányoznak, a közösségi tevékenységekhez kapcsolódó feltételek kevéssé adottak. Nincsenek korszerűen felszerelt közösségi terek és játszóterek. Megoldási javaslat ▪Helyi igényeknek megfelelő, közösségi terek, játszóterek létrehozásának támogatása és elérhatőségük javitása a (pl.: Apaj, Szigetújfalu) települések körében, amelynek tervezésébe a szülőket is aktívan bevonják. ▪Vonzóbb életkörülmények alakulnak ki, csökken a fiatal gyermekes családok elvándorlása, nő a környezettudatosság és javulnak a közösségi tevékenységekhez való hozzáférés esélyei, erősödik a helyi közösség kohéziója. Javul a helyben élők és a térségből idelátogatók életminősége, illetve a helyi identitástudat erősödik.

74 73 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db ▪Apaj, Áporka, Dömsöd, Kiskunlacháza, Makád, Ráckeve, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 1/30 Kód: KM-11-SzF-A-11 Sorszám: 2068

75 74 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/30 Kód: KM-11-SzF-A-12 Sorszám: 1909 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Vonzóbb és élhetőbb környezet kialakítása Intézkedés: Játszótér és közösségi terek kialakítása, fejlesztése és elérhetőségük javítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség jelentős számú épített örökséggel rendelkezik, melyek állapota leromlott (pl. makádi templom, szigetújfalui, szigetszenmártoni, áporkai és szigetbecseitemplom). Probléma/ lehetőség ▪Az épített örökség megőrzése problémát okoz számos településeken. A leromlott épületek rontják a településképet és a történelmi tájképet. A romló állapotú épületek, építmények rekonstrukciója, védelme jelentősen javíthatja a településképet, vonzóbbá teszi a környezetet. Megoldási javaslat ▪Az épületek védelmét, felújítását célzó beruházások támogatása, a települések körében (pl.: Makád, Szigetújfalu, Szigetszentmárton, Szigetbecse). A védettséget élvező épített örökség védelmében összehangolt rehabilitációs projektfüzér megvalósítása. ▪nő a térségbe látogatók aránya, nő a vendégéjszakák száma és az idegenforgalomból származó bevételek is növekednek a térség településein. Vonzóbbá válik a településkép, amely erősíti a térséghez kapcsolódó identitástudatot. A környezet állapota javul, fenntartható módon fejlődik.

76 75 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret44000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága44000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db ▪Áporka ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 2/30 Kód: KM-11-SzF-A-12 Sorszám: 1909

77 76 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/30 Kód: KM-11-SzF-A-10 Sorszám: 2065 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Vonzóbb és élhetőbb környezet kialakítása Intézkedés: Játszótér és közösségi terek kialakítása, fejlesztése és elérhetőségük javítása Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A térség élővízhez kapcsolódó településein is meghaladja a 15 év alatti korosztály az összlakosság 15-20%-át. Az élő Ráckevei-Soroksári Dunaághoz tartozó közösségi infrastruktúra az igényekhez mérten alulfejlett. Továbbá a meglévő infrastruktúra elavult fejlesztésre és funkcióváltásra és bővítésre szorul. Probléma/ lehetőség ▪A gyermekek és fiatal felnőttek arra kialakított terek hiányában, csak korlátozottan tudnak találkozni, közösségekben szocializálódni. Megoldási javaslat ▪Helyi igényeknek megfelelő vízparti, közösségi terek, játszóterek létrehozásának támogatása és elérhatőségük javitása a (pl.: Apaj, Szigetújfalu) települések körében, amelynek tervezésébe a szülőket is aktívan bevonják. ▪Vonzóbb életkörülmények alakulnak ki, csökken a fiatal gyermekes családok elvándorlása, nő a környezettudatosság és javulnak a közösségi tevékenységekhez való hozzáférés esélyei, erősödik a helyi közösség kohéziója. Javul a helyben élők és a térségből idelátogatók életminősége, illetve a helyi identitástudat erősödik.

78 77 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága40000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Áporka, Dömsöd, Kiskunlacháza, Makád, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 3/30 Kód: KM-11-SzF-A-10 Sorszám: 2065

79 78 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/30 Kód: KM-11-SzF-1-02 Sorszám: 2070 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Vonzóbb és élhetőbb környezet kialakítása Intézkedés: Virágos Ráckevei Duna, a térség központjának, Ráckevének a fenntartható fejlesztése, a vir... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Ráckeve remek adottságai ellenére nem foglal el megfelelő poziciót a magyar belföldi turizmusban érintett telelpülések között. Ráckeve városközpontja kiválóan alkalmas időszakos fesztiválok szervezésére, de jelenleg még hiányoznak a fesztiválokhoz szükséges tartós kiegészítő eszközök, építmények. Probléma/ lehetőség ▪A Ráckevei Duna parti területek festői fekvésük, amelyeken jól kialakítható, az azonosítható arculat, amely ötvözi az élhető és vonzó környezet feltételeit, egy virágos képben. Ráckeve kulturális központtá válhat, amelyhez jelentősen hozzájárulhatnak a látogatók fogadására alkalmas, a helyi identitást tükröző térplasztikák, építmények. Megoldási javaslat ▪Ráckeve virágos városközpontjának kialakítása, amely alkalmas a virágos imázs fenntartására egész éveben, amely folyamatos turisztikai vonzerővel rendelkezik, mint például hajómalom korhű felállítása. Komplex kapcsolódás: 2073, 2075 ▪Nő az idelátogató aránya, nő a vendégéjszakák száma és az idegenforgalomból származó bevételek a térség összes településén. Színesedik a település és vonzáskörzetének kulturális élete, erősödik a térségben lakók kötődése a térséghez.

80 79 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db ▪Ráckeve ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 4/30 Kód: KM-11-SzF-1-02 Sorszám: 2070

81 80 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/30 Kód: KM-11-SzF-4-02 Sorszám: 2075 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Vonzóbb és élhetőbb környezet kialakítása Intézkedés: Virágos Ráckevei Duna, a térség központjának, Ráckevének a fenntartható fejlesztése, a vir... Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪Ráckeve remek adottságai ellenére nem foglal el megfelelő pozíciót a magyar belföldi turisztikai palettán, amely a települési arculat hiányosságaival, széles érdeklődésre számító rendezvények hiányával magyarázható. Ráckeve kiváló földrajzi és klimatikus adottságai ugyanakkor lehetővé tennék az idegenforgalom szempontjából fontos rendezvények megszervezését és a turisztikai vonzerő fejlesztését. Probléma/ lehetőség ▪Ráckeve adottságaihoz mérten még gyengén vonzza a turistákat, nem rendelkezik speciális rendezvényekkel, melyek megfelelően vonzzák az érdeklődő célcsoportokat. Megoldási javaslat ▪Évente azonos időszakban megtartott rendezvény-sorozat hagyományának megteremtése a rendezvények támogatásával (pl. Ráckevei Virágkarnevál, virágos településhez kapcsolódó egyéb programok). (Komplex Kapcsolódás: 2070, 2073). ▪A térség turisztikai vonzereje erősödik, amely által nő a térségbe látogatók aránya, nő a vendégéjszakák száma és az idegenforgalomból származó bevételek is növekednek a térség településein. A hagyományok rendezvények szervezésével bővülnek a jövedelemtermelő tevékenységek, a helyiek kötődése a településhez erősödik, előtérbe kerülnek a környezet állapotának kérdései, a térség társadalmi összefogása és a településkép rendezettsége szintén javul.

82 81 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága40000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 60% 100% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Ráckeve ▪LEADER - Rendezvény Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 5/30 Kód: KM-11-SzF-4-02 Sorszám: 2075

83 82 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/30 Kód: KM-11-SzF-1-03 Sorszám: 2073 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Vonzóbb és élhetőbb környezet kialakítása Intézkedés: Virágos Ráckevei Duna, a térség központjának, Ráckevének a fenntartható fejlesztése, a vir... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Ráckeve remek adottságai ellenére nem foglal el megfelelő pozíciót a magyar belföldi turisztikai palettán, amely a települési arculat hiányosságaival, széles érdeklődésre számító rendezvények hiányával magyarázható. Ráckeve kiváló földrajzi és klimatikus adottságai ugyanakkor lehetővé tennék az idegenforgalom szempontjából fontos vonzerő fejlesztést. Probléma/ lehetőség ▪Ráckeve adottságaihoz mérten még gyengén vonzza a turistákat, nem rendelkezik speciális rendezvényekkel, melyek megfelelően vonzzák az érdeklődő célcsoportokat. Megoldási javaslat ▪Ráckeve virágos városközpontjában közösségi virágosítási akciók szervezése, valamint parkosítás, és ehhez kapcsolódóan egyéb, a településképbe illeszkedő növények telepítésének támogatása. (Kapcsolódás: 2070, 2075). ▪A térség turisztikai vonzereje erősödik, amely által nő a térségbe látogatók aránya, és így nő a vendégéjszakák száma és az idegenforgalomból származó bevételek is növekednek a térség településein. A helyiek kötődése a településhez erősödik, előtérbe kerülnek a környezet állapotának kérdései, a térség társadalmi összefogása és a településkép rendezettsége szintén javul.

84 83 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret4000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága8000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 45% 100% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Ráckeve ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 6/30 Kód: KM-11-SzF-1-03 Sorszám: 2073

85 84 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/30 Kód: KM-11-SzF-B-02 Sorszám: 1990 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Vonzóbb és élhetőbb környezet kialakítása Intézkedés: Vállalati versenyképesség és az élhetőbb környezet fejlesztése a hatékony energia felhaszn... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térségben számos olyan vállalat működik, amelynek piaci pozícióját befolyásolja az épített infrastruktúrájának energetikai hatékonysága. Az alternatív energiaforrások rendelkezésre állnak, de nem kellően kihasználtak, a fenntartható energiahordozók alkalmazási technológiái nem elterjedtek a térségben, ugyanakkor nagy az érdeklődés ezen energia- felhasználási módok iránt. Probléma/ lehetőség ▪Számos olyan KKV-hez köthető telephely,székhely működik a térségben, ahol rosszak az energetikai adottságok, amelyek magas kiadásokat és környezeti ártalmakat eredményeznek. Ez negatívan befolyásolja adott cég versenyképességét és a korszerűtlen energetikai megoldások által okozott környezeti problémák rontják a helyben élők életminőségét és a térség turisztikai vonzerejét. Megoldási javaslat ▪A vállalkozások üzemi és irodaépületeiknek energia-hatékonyság fokozására irányuló beruházásainak támogatása a térség településein (pl.: Ráckeve, Kiskunlacháza), továbbá alternatív energiahordozók felhasználása, energiafelhasználás szempontjából hatékony technológiák elterjesztése. ▪A térség vonzereje növekszik, a térségi vállalkozások versenyképessége javul, a környezettudatos energiafelhasználásra irányuló technológiák elterjednek

86 85 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % 50% % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret40000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Apaj, Áporka, Dömsöd, Kiskunlacháza, Makád, Ráckeve, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪KEOP - 5. prioritás - Hatékony energia-felhasználás Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 7/30 Kód: KM-11-SzF-B-02 Sorszám: 1990

87 86 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/30 Kód: KM-11-SzF-B-03 Sorszám: 1975 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Vonzóbb és élhetőbb környezet kialakítása Intézkedés: Környezeti örökségünk megőrzése céljából tanösvény és erdei iskola kialakítás, fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség településeinek egy részét jellemzi a nagyfokú erdősültség, és a térség egészére jellemző a természeti értékek sokszínűsége. A térség NATURA 2000 hatálya alá tartozik, a növény- és állatvilág speciális és védett élővilága bemutatásra alkalmas. A térség adottságai kiválóak az erdei turizmus kialakítására (vizes élőhelyek, túralehetőségek, Kiskunsági Nemzeti Park). Probléma/ lehetőség ▪Az erdei turizmusra lenne érdeklődés más területekről (pl.: Budapesti iskolák), de szállási és étkezési lehetőségek hiányában a látogatások esetlegesek. Megoldási javaslat ▪Az erdei turizmus feltételeinek és eszközrendszerének javítása, ennek keretében erdei iskola létrehozásának és fejlesztések támogatása a települések területén. ▪Nő a környezettudatosság, erősödik a természetbarát szemlélet a helyben lakók és az idelátogatók körében egyaránt. Ugyanakkor a természetközeli turizmus lehetőségeinek bővülésével nő a helyben töltött vendégéjszakák száma. A fenntartható fejlődés alapelveinek ismertsége nő, pozitívan változik a fiatal korosztály tájékozottsága a térségi környezetet illetően.

88 87 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret40000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db ▪Apaj, Áporka, Dömsöd, Kiskunlacháza, Makád, Ráckeve, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪KEOP - 3. prioritás - Természeti értékeink jó kezelése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 8/30 Kód: KM-11-SzF-B-03 Sorszám: 1975

89 88 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/30 Kód: KM-11-SzF-A-13 Sorszám: 2078 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Vonzóbb és élhetőbb környezet kialakítása Intézkedés: Környezeti örökségünk megőrzése céljából tanösvény és erdei iskola kialakítás, fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪Szigetbecsén és a térség más településein látványos erdőségek, nádasok védett természeti területek, melyek ismertsége jelenleg nem jellemző sem a térség lakossága, sem az idelátogatók körében. Probléma/ lehetőség ▪Az erdei turizmusra lenne érdeklődés más területekről is (Budapest, Ráckeve, az ország egyéb területei) de a túrázáshoz nincs kialakított vagy nem megfelelő az erdei infrastruktúra. Nincsenek természeti értékek bemutathatóvá tételét elősegítő tanösvények, melyek a turisztikai vonzerőkhöz, a természeti tájkép javításához hozzárulhatnak. Megoldási javaslat ▪Tanösvények és más természeti örökségek, például tavak bemutatásának kialakításának és fejlesztésének támogatása települések területén, melyek lehetővé teszik a természeti környezet bemutatását. A tanösvények elérhetőségét javító eszközök és fejlesztések megvalósítása. ▪Nő a környezettudatosság, erősödik a természetbarát szemlélet a helyben lakók és az idelátogatók körében egyaránt. Ugyanakkor a természetközeli turizmus lehetőségeinek bővülésével nő a helyben töltött vendégéjszakák száma. A fenntartható fejlődés alapelveinek ismertsége nő, pozitívan változik az idelátogatók és a helyiek tájékozottsága a térségi környezetet illetően. Javul az oktatási intézményekkel való kapcsolat, a helyi társadalom és a

90 89 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret48000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága48000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% % 70% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Apaj, Áporka, Dömsöd, Kiskunlacháza, Makád, Ráckeve, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 9/30 Kód: KM-11-SzF-A-13 Sorszám: 2078

91 90 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/30 Kód: KM-11-SzF-A-09 Sorszám: 1973 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Vonzóbb és élhetőbb környezet kialakítása Intézkedés: Hagyományok Útja, az épített kézműipari emlékeink megőrzése, bemutatása Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A nemzetiségek sokszínűségéből adódóan a népművészeti hagyományőrzés változatos formái lelhetők fel a térségben. A helyi kézműipari hagyományok egy része olyan minőségi termékeket eredményezhet, amelyek piacképesek. Probléma/ lehetőség ▪A helyi jellegzetességű kézművesipari hagyományok (pl.: kovács, fazekas) megtekintésére lenne kereslet más területekről (pl.: Budapest), de a bemutatására nincs kialakított infrastruktúra, és a látnivalók nem szerepelnek, mind egységes turisztikai kínálati füzér. Megoldási javaslat ▪A látványműhelyek és bemutató helyek összehangolt, átgondolt, a felmerülő igényeke alapozott fejlesztése a komplex igényekr való tekintettel. A bemutató terek látogathatóvá tétele külső és belső felújítása, korszerűsítése. A helyi kézműves hagyományokban érdekeltek hatékony együttműködésének megszevzése. ▪A térség vonzereje erősödik, amely által nő a térségbe látogatók aránya, nő a vendégéjszakák száma és az idegenforgalomból származó bevételek is növekednek a térség településein. A hagyományok életre keltésével és piacra jutásával bővülnek a jövedelemtermelő tevékenységek, ugyanakkor fenntarthatóvá válnak a helyi identitást alapvetően meghatározó hagyományos tevékenységek, és a térség kulturális öröksége.

92 91 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága80000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Apaj, Áporka, Dömsöd, Kiskunlacháza, Makád, Ráckeve, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 10/30 Kód: KM-11-SzF-A-09 Sorszám: 1973

93 92 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/30 Kód: KM-11-SzF-1-04 Sorszám: 2094 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Vonzóbb és élhetőbb környezet kialakítása Intézkedés: Első Magyar Leader Natur Park, a térség fenntartható fejlődésének megalapozása, a Natur Pa... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A Kis-Duna-menti előzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport területe kiváló természeti adottságokkal rendelkezik, hogy megfeleljen a törvényi feltételeknek és Natúrpark címet kapjon. A térségben jelen van a három szektor (Közszféra, civil- és vállalkozói szektor) összefogása, amely lehetővé teszi, hogy a natúrpark komplexen, fenntartható partnerségen alapulva, LEADER-szemlélettel valósulhasson meg. Probléma/ lehetőség ▪A Natur Park feltételrendszer a térségben már most megvalósul, egyedül a látogató központ hiány akadályozza a térség pályázatának benyújtását. Megoldási javaslat ▪Első Magyar Leader Natur Park feltételét kielégítő, de ugyanakkor a leader szemléletet, a vidéki örökséget megőrzését is clzó látogató központ kialakítása. ▪A térség egyedi, innovatív módon újfajta szemlélettel alakítja meg Natúrparkját, melyben lehetőség nyílik a közösségfejlesztésre, közösségi akciók előkészítésére, látogató központ megnyitására. Így erősödik a térségi vonzerő, nő a turisztikai attrakciók látogatottsága, a vendégéjszakák száma, vonzóbb lesz a települési környezet.

94 93 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága60000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db ▪Ráckeve, Szigetszentmárton ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 11/30 Kód: KM-11-SzF-1-04 Sorszám: 2094

95 94 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/30 Kód: KM-11-GF-A-02 Sorszám: 1924 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Kiegészítő jövedelemszerző források fejlesztése és a foglalkoztatottság növelése a rekreác... Intézkedés: A falusi turizmus feltételeinek javitása a térségben Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térség bizonyos településein (pl.: Dömsöd, Makád) nagy hagyománya van a vendéglátásnak, ami jó alapot nyújt a klasszikis falusi turizmus fejlesztéséhez. A térségben számos turizmus ágazat van jelen, melyek segítik a vidéki turizmus fejlesztését, a falusi-, agro- és ökoturisztikai szolgáltatások meghonosodását, erősödését. Probléma/ lehetőség ▪A helyi nevezetességek, látnivalók megtekintésére lenne kereslet más területekről (pl.: Budapest), de megfelelő színvonalú szálláslehetőségek hiányában a látogatások esetlegesek. A tervezett turisztikai szolgáltatások bővülésével a jövőben növekvő igény várható a minőségi falusi szálláshelyekre. Megoldási javaslat ▪Szálláshelyek létrehozásának és fejlesztésének támogatása, a (pl.: Dömsöd, Apaj) települések területén. Minőségi szálláshely- és kapcsolódó szolgáltatásfejlesztés támogatása, legalább négy napraforgós szálláshelyek kialakítása, meglévők fejlesztése és szolgáltatásbővítése. ▪(Kapcsolódás: 1913, 1914, 1916, 1922, 1933) ▪Nő a térségbe érkező turisták és a vendégéjszakák száma. A térségben megtermelt jövedelmek nem áramlanak ki a térségből, a falusi turizmus bővülése és minőségi fejlesztése kapcsán új munkahelyek jönnek létre, a vidéki turizmus más ágazataihoz kapcsolódó fejlesztések (lovas-, bor-, vízi-, vadászturizmus) jobban fenntarthatóvá válnak, kihasználtságuk, látogatottságuk javulásával.

96 95 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 60% 100% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db ▪Apaj, Áporka, Dömsöd, Kiskunlacháza, Makád, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 12/30 Kód: KM-11-GF-A-02 Sorszám: 1924

97 96 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/30 Kód: KM-11-GF-2-01 Sorszám: 1926 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Kiegészítő jövedelemszerző források fejlesztése és a foglalkoztatottság növelése a rekreác... Intézkedés: Gasztronómiai turzimus feltételeinek javitása a térségben Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térség településein (pl.: Ráckeve) nagy hagyománya van bizonyos helyi jellegű tradicionális ételek (pl.: halászlé) készítésének, és fellelhető némi erre épülő turizmus. A gasztronómiai turizmus önálló és viszonylag jól jövedelmező turisztikai ágazattá vált, amely feltételeinek kiépítésére az új turizmust érintő jogszabályok kapcsán a rurális térségekben is lehetőség nyílik. A térség nemzetiségi sokszínűsége színes gasztronómiai választékot eredményez a Kis-Duna-menti településeken. Probléma/ lehetőség ▪Az ételek minősége kiváló, és a különféle tradicionális ételekre lenne kereslet más területekről, de nincs meg a megfelelő eszközállomány, illetve hiányoznak a gasztronómiai bemutatóhelyek. A térségi gasztronómia bemutatása egyelőre nem elég újszerű, innovatív. ▪Lehetőség van arra, hogy a szolgáltatások bővítésével, minőségi fejlesztésével javuljon a térségi gasztro-turisztikai kínálat. Megoldási javaslat ▪Turisták számára a tradicionális ételek bemutatását szolgáló látványkonyhák, bemutatóterek, kostoló helyiségek kialakításának támogatása, a (pl.: Ráéckeve) települések területén, amelyek alapul szolgálnak a HPME 1933,1936-ban végrehajtott projekteknek. ▪Nő a településre gasztronómiai érdeklődésű látogatók száma, és az ebből származó bevételek. Életre kelnek a térség gasztronómiai hagyományai, gazdaságilag fenntartható módon és új jövedelemszerzési formák honosodnak meg.

98 97 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 60% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Ráckeve, Szigetszentmárton ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 13/30 Kód: KM-11-GF-2-01 Sorszám: 1926

99 98 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/30 Kód: KM-11-GF-2-02 Sorszám: 1933 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Kiegészítő jövedelemszerző források fejlesztése és a foglalkoztatottság növelése a rekreác... Intézkedés: Gasztronómiai turzimus feltételeinek javitása a térségben Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térség településein (pl.: Ráckeve) nagy hagyománya van bizonyos helyi jellegű tradicionális ételek (pl.: Halászlé) készítésének, fellelhető némi erre épülő turizmus. A gasztronómiai turizmus önálló és viszonylag jól jövedelmező turisztikai ágazattá vált, amely feltételeinek kiépítésére az új turizmust érintő jogszabályok kapcsán a rurális térségekben is lehetőség nyílik. A térség nemzetiségi sokszínűsége színes gasztronómiai választékot eredményez a Kis-Duna-menti településeken. Probléma/ lehetőség ▪Az ételek minősége kiváló, és a különféle tradicionális ételekre lenne kereslet más területekről, de nincsenek megfelelő rendezvények, illetve hiányoznak a gasztronómiai szabadidős programok feltételei. A térségi gasztronómia bemutatása egyelőre nem elég innovatív. ▪Lehetőség van arra, hogy a programok és szolgáltatások bővítésével, minőségi fejlesztésével javuljon a térségi gasztro- turisztikai rendezvénykínálata. Megoldási javaslat ▪A tradicionális élelmiszerek, ételek propagálását támogató gasztronómiai rendezvények, fesztiválok, ünnepek versenyek megszervezésének támogatása, a (pl.: Ráckeve) települések területén, különös tekintettel a HPME 1926,1936-ban végrahajtott projektek megtámogatására. ▪Nő a térségbe érkező turisták és vendégéjszakák száma. Életre kelnek a térség gasztronómiai hagyományai, gazdaságilag fenntartható módon és új jövedelemszerzési formák honosodnak meg. A térségi gasztronómiai specialitások ismertsége nő, erősödik a lakosság térségi identitástudata.

100 99 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága40000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Ráckeve, Szigetszentmárton ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 14/30 Kód: KM-11-GF-2-02 Sorszám: 1933

101 100 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/30 Kód: KM-11-GF-3-01 Sorszám: 1936 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Kiegészítő jövedelemszerző források fejlesztése és a foglalkoztatottság növelése a rekreác... Intézkedés: Gasztronómiai turzimus feltételeinek javitása a térségben Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térségben van foglalkozási lehetőség (pl.: a turizmus területén), de a dolgozni kívánók nem rendelkeznek megfelelő szaktudással a munkához. A gasztronómiai turizmus önálló és viszonylag jól jövedelmező turisztikai ágazattá vált, amely feltételeinek kiépítésére az új turizmust érintő jogszabályok kapcsán a rurális térségekben is lehetőség nyílik. A térség nemzetiségi sokszínűsége színes gasztronómiai választékot eredményez a Kis-Duna-menti településeken. Probléma/ lehetőség ▪Nem állnak rendelkezésre megfelelően képzett, helyi munkavállalók, akik a gasztronómiához kapcsolódó turisztikai vállalkozások tevékenységét segíthetik, ugyanakkor van mobil humán kapacitás, mely érdeklődik a gasztronómiai szolgáltatások beindítása iránt. A térségi gasztronómia bemutatása egyelőre nem elég újszerű,innovatív. Megoldási javaslat ▪Felnőttképzések, átképzések igénybevételének támogatása a (pl.: Ráckeve. Szigetszentmárton) települések lakosai között különös tekintettel a turisztikai szektorban és a HPME 1926,1933-ban végrehajtott projekteknél elvárt szakterületre. ▪Nő a foglalkoztatottak száma, ezen belül a turisztikai szektorban foglalkoztatottak száma. Életre kelnek a térség gasztronómiai hagyományai, gazdaságilag fenntartható módon és új jövedelemszerzési formák honosodnak meg. A térségi gasztronómiai specialitások ismertsége nő, erősödik a lakosság térségi identitástudata.

102 101 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret16000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága16000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 60% 100% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Ráckeve, Szigetszentmárton ▪LEADER - Képzés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 15/30 Kód: KM-11-GF-3-01 Sorszám: 1936

103 102 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/30 Kód: KM-11-GF-A-03 Sorszám: 1911 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Kiegészítő jövedelemszerző források fejlesztése és a foglalkoztatottság növelése a rekreác... Intézkedés: Horgászturizmus feltételeinek javitása a térségben Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség bizonyos településein nagy hagyománya van a horgászatnak és hozzá kapcsolódó tevékenységeknek, amely turisták által is rendszeresen látogatott Ráckevei-Soroksári Duna melletti horgászhelyeken jelenik meg.A Ráckevei- Soroksári Dunához kapcsolódóan a Ráckevei Horgászszövetség tagot tömörít, amely erős bázisa a horgászturizmus fejlesztésének, és motorja a környezeti fenntarthatóság és a horgászturizmus összehangolásának, a térségi lakosság bevonásának. Probléma/ lehetőség ▪A horgászturizmushoz kapcsolódó fejlesztésekre kiváló lehetőséget nyújtanak a térség természeti adottságai. A helyben lakók vendégbarát szemlélete, és a turizmus fejlesztése iránti elkötelezettsége megalapozza a fejlesztések hosszú távú fenntarthatóságát (kapcsolódás: 2065, 1914, 1919). Megoldási javaslat ▪Horgászbarát parti infrastruktúra, halastavak, vendéglők,szálláshelyek létrehozásának támogatása, a Ráckevei-Soroksári Duna melletti településeken. ▪Nő a térségbe érkező horgászok száma és az általuk helyben eltöltött vendégéjszakák száma.A horgászturizmushoz kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások kihasználtsága nő, a megoldási javaslat megvalósítása további jövedelemtermelő lehetőségek kialakulásához vezet. Növekszik a horgászturizmushoz kapcsolódó munkahelyek száma. A térség szálláshelyeinek kihasználtsága növekszik, ezáltal az idegenforgalmi adóbevétel, tehát a településen maradó jövedelem is növekszik.

104 103 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 60% 100% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db ▪Apaj, Áporka, Dömsöd, Kiskunlacháza, Makád, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 16/30 Kód: KM-11-GF-A-03 Sorszám: 1911

105 104 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/30 Kód: KM-11-GF-A-05 Sorszám: 1914 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Kiegészítő jövedelemszerző források fejlesztése és a foglalkoztatottság növelése a rekreác... Intézkedés: Viziturizmus feltételeinek javitása a térségben Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Ráckevei-Soroksári Duna és Duna-part adottságai kiválóan alkalmasak a különböző vízi sportok űzésére és a rekreációs tevékenységekre. A térség települései és a Duna ezen szakasza egyedülálló potenciállal rendelkezik régiós szinten a víziturizmus tekintetében. Probléma/ lehetőség ▪A vízfelülethez kötődő rekreációra lenne nagyobb kereslet más területekről (pl.: Budapest), de ehhez nem áll rendelkezésre kellő infrastruktúra. Az infrastruktúra és szolgáltatások száma és színvonala nem megfelelő a térségbe érkezők és az itt lakók igényeit tekintve. A parti részek kiépítettsége, szálláshelyei, eszközei nem mindenhol alkalmasak a vízi sportok űzéséhez, rekreációs tevékenységekhez. Megoldási javaslat ▪Rekreációs szolgáltatások kialakítása, települési és vízparti szálláshelyek kialakítása fejlesztése és élővíz melletti használati és látvány-térelemek beszerzésének támogatása. ▪(Kapcs: 1919, 1911, 2065) ▪A rekreációs turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások kihasználtsága nő, a megoldási javaslat megvalósítása további jövedelemtermelő lehetőségek kialakulásához vezet. Növekszik a tevékenységekhez kapcsolódó munkahelyek száma. A térség szálláshelyeinek kihasználtsága növekszik, ezáltal az idegenforgalmi adóbevétel, tehát a településen maradó jövedelem is növekszik. Javul a térségi lakosság és az idelátogató turisták életminősége és egészségi állapota, erősödik a civil szervezetek, vállalkozók és önkormányzatok összefogása.

106 105 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 60% 100% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Apaj, Áporka, Dömsöd, Kiskunlacháza, Makád, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 17/30 Kód: KM-11-GF-A-05 Sorszám: 1914

107 106 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/30 Kód: KM-11-GF-A-06 Sorszám: 1916 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Kiegészítő jövedelemszerző források fejlesztése és a foglalkoztatottság növelése a rekreác... Intézkedés: Borturizmus feltételeinek javitása a térségben Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térségben nagy hagyománya van a szőlőtermesztésnek és a bortermelésnek, mely a dinamikusan fejlődő tájborairól híres Kunsági Borvidék Duna-menti körzetéhez tartozik (Dömsöd, Ráckeve, Szigetcsép, Szegetszentmárton, Szigetújfalu). A turizmus trendekhez kapcsolódóan, a turisták érdeklődése egyre jobban az egyedi, tájra jellemző borkülönlegességek felé fordul, így a szőlőtermesztés és bortermeléshez kapcsolódó borturizmus is jelentős fejlesztési lehetőségeket jelent a térségben. Probléma/ lehetőség ▪A borok minősége kiváló, és a helyi borászat megtekintésére lenne kereslet más területekről (pl.: Budapest), de a bemutatására nincs kialakított infrastruktúra.A borturizmushoz kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások száma és színvonala nem megfelelő a térségbe érkezők igényeit tekintve. A borospincék, bormúzeumok, bemutatóterek kiépítettsége, eszközei nem mindenhol kielégítőek. A Megoldási javaslat ▪Turisták számára pincék, bormúzeumok, feldolgozást bemutató terek kialakításának támogatása, a (pl.: Szigetszentmárton) települések területén.(Kapcs: 1913, 1914, 1922, 1924, 1933) ▪Nő a helyi borászati termékek ismertsége, ezáltal az irántuk jelentkező kereslet is. A térségben megtermelt jövedelmek nem áramlanak ki a térségből, a borászati szektor bővülése új munkahelyeket teremt, a bortermeléshez kapcsolódó kulturális örökség fenntarthatóvá válik.

108 107 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága92000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 60% 100% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Apaj, Áporka, Dömsöd, Kiskunlacháza, Makád, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 18/30 Kód: KM-11-GF-A-06 Sorszám: 1916

109 108 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/30 Kód: KM-11-GF-A-04 Sorszám: 1913 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Kiegészítő jövedelemszerző források fejlesztése és a foglalkoztatottság növelése a rekreác... Intézkedés: Lovasturizmus feltételeinek javitása a térségben Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség településein (pl.: Apaj) nagy hagyománya van a lótartásnak a lovastevékenységeknek.A más turisztikai ágazatokban is kiváló adottsággal rendelkező térség kínálatát jól egészítheti ki a lovasturizmus fejlesztése. Probléma/ lehetőség ▪A lovas turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások száma és színvonala nem megfelelő a térségbe érkezők és az itt lakók igényeit tekintve. A lovardák, lovastanyák kiépítettsége, eszközei nem mindenhol kielégítőek a lovassportok űzéséhez, lovastúrákhoz. A más turizmus ágak szolgáltatásait jól kiegészítheti a lovas turizmus fejlesztése. Megoldási javaslat ▪Turisták számára a lovászat bemutatását és a lovaglást szolgáló területek és szolgáltatások kialakításának támogatása, a (pl.: szigetújfalú, Áporka) települések területén. A lótartás és lovászat hagyományai bemutatásának támogatása, összefüggően a lovas turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztésének támogatásával, eszközök beszerzésének támogatása. (Kapcs: 1916, 1924) ▪A lovas turizmushoz, lovastúrákhoz, lótartás hagyományainak bemutatásához kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások kihasználtsága nő. Lehetőség nyílik minőségi lovasturisztikai szolgáltatások nyújtására (legalább egypatkós minősítésű lovas szolgáltatások) Növekszik a tevékenységekhez kapcsolódó munkahelyek száma. A térség szálláshelyeinek kihasználtsága növekszik, ezáltal az idegenforgalmi adóbevétel, tehát a településen maradó jövedelem is növekszik. Javul a térségi lakosság és az idelátogató turisták életminősége és egészségi állapota.

110 109 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága80000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 60% 100% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Apaj, Áporka, Dömsöd, Kiskunlacháza, Makád, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 19/30 Kód: KM-11-GF-A-04 Sorszám: 1913

111 110 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/30 Kód: KM-11-GF-A-07 Sorszám: 1922 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Kiegészítő jövedelemszerző források fejlesztése és a foglalkoztatottság növelése a rekreác... Intézkedés: Vadászturizmus feltételeinek javitása a térségben Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség településein (pl.: Szigetújfalu, Apaj) nagy hagyománya van a vadászatnak.Több vadásztársaság is aktív a vadászturizmusban, mint pl. a Ráckevei Aranykalász és a Dömsödi Lobogó Vadásztársaság. A vadászathoz kapcsolódóan néhány hagyományos rendezvény is megrendezésre kerül a térségben (pl. Őszi Ászok Fesztivál). Probléma/ lehetőség ▪A helyi vadásztatásra lenne kereslet más területekről (pl.: Budapest), de nincs kialakított infrastruktúra a kapcsolódó szolgáltatások számára.A vadásztatás eszközrendszere nem kellően fejlett, a vadászati területek kiszolgáló infrastruktúrája nincs kiépítve. A jelenlegi kihasználtságnál jóval nagyobb potenciállal rendelkezik a térség a vadászturizmus terén. Megoldási javaslat ▪Turisták számára a vadászati területek és a kiszolgáló infrastruktúra kialakításának és fejlesztésének támogatása, a (pl.: Apaj) települések területén.A vadászati turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások kialakításának támogatása, már működő szolgáltatások bővítése, fejlesztése, korszerűsítése. (Kapcsolódás: 1913, 1914, 1916, 1924, 1933) ▪Nő a vadászturizmus a térségben és ezzel a helyben töltött vendégéjszakák száma.Nő az idelátogatók körében a térség ismertsége. A térségben megtermelt jövedelmek nem áramlanak ki a térségből, a vadászturizmus bővülése új munkahelyeket teremt.

112 111 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága60000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 60% 100% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret40000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db ▪Apaj, Áporka, Dömsöd, Kiskunlacháza, Makád, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 20/30 Kód: KM-11-GF-A-07 Sorszám: 1922

113 112 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/30 Kód: KM-11-GF-2-03 Sorszám: 57 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A helyi identitás erősítése és termékek piacrajutásának a segítése az egységes marketing é... Intézkedés: Egységes arculat kialakítása, fejlesztése, terjesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség nem rendelkezik egységes arculattal, imázzsal. jelenleg az idegenforgalmi célcsoportok nem tudják határozottan azonosítani a térséget, csak egyes településeket (pl.:Ráckeve) ugyanakkor a teljes turisztikai kínálat több településről adódik (pl.:Apaj, Szigetbecse, Makád), amelyek kevéssé ismertek. A már működő honlapok tartalma nem fedi le elégségesen a térség által kínált lehetőségeket és információkat. Az on-line információs eszközök és az internet adta lehetőségek nem elterjedtek a térségben. Probléma/ lehetőség ▪A ki nem használt turisztikai potenciálok csökkentik az idegenforgalom hatékonyságát, jövedelmezőségét, uganyakkor a kínálati füzér teljesebb kialakítása több településre juttatja el az idegenforgalom bevételeit. A közös honlap lehetőséget nyújt a turisztikai és egyéb szolgáltatók együttes megjelenésére, elérhetőségük biztosítására, a közös térségi arculat megteremtésére. Megoldási javaslat ▪A leader+ programban kidolgozott módon és az 59-es HPME-ben megvalósított eszközökhöz hasonlóan egységes wirtuális megjelenés kialakításának, olyan portál rendszer kialakításának támogatása, amely jól azonosíthatóan és hatékonyan vonza az idelátogatókat számos településre. ▪Az egységes arculatú honlapon való megjelenés javítja a térségi termékek ismertségét, segítve a térség gazdasági fejlődését. Lehetőség nyílik a termékek a nagyobb értékesítési láncokba való bekapcsolására, növekednek a települési bevételek (pl. iparűzési adó kapcsán). Az elektronikus média-felület adta újszerű módszerek lehetővé teszik a térben elzártabban elhelyezkedő települési vállalkozások fejlődését, munkahelyteremtését.

114 113 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 60% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db ▪Apaj, Áporka, Dömsöd, Kiskunlacháza, Makád, Ráckeve, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 21/30 Kód: KM-11-GF-2-03 Sorszám: 57

115 114 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/30 Kód: KM-11-GF-1-01 Sorszám: 59 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A helyi identitás erősítése és termékek piacrajutásának a segítése az egységes marketing é... Intézkedés: Egységes arculat kialakítása, fejlesztése, terjesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség nem rendelkezik egységes arculattal, imázzsal. jelenleg az idegenforgalmi célcsoportok nem tudják határozottan azonosítani a térséget, csak egyes településeket (pl.:Ráckeve) ugyanakkor a teljes turisztikai kínálat több településről adódik (pl.:Apaj, Szigetbecse, Makád), amelyek kevéssé ismertek. Probléma/ lehetőség ▪A ki nem használt turisztikai potenciálok csökkentik az idegenforgalom hatékonyságát, jövedelmezőségét, ugyanakkor a kínálati füzér teljesebb kialakítása több településre juttatja el az idegenforgalom bevételeit.A marketing eszközök, kiadványok, arculati elemek terjesztése komplexen segíti a térség elérhetőségét, ismertségét is idegenforgalmi keresletet generál. Megoldási javaslat ▪A avop leader+ programban és jelen HPME-ben (57es ben virtuálisan) kidolgozott módon egységes arculat és annak tárgyi marketing eszközeinek támogatása, amely jól azonosíthatóan és hatékonyan vonzák és informálják az idelátogatókat számos településre/ről. Kiadványok, szóróanyagok, egyéb egységes térségi marketing-eszközök kidolgozásának, beszerzésének támogatása, a helyi művészek és marketing szakemberek illetve pályakezdő kreatív szakértők bevonásával ▪Az egységes arculattal való megjelenés javítja a térségi termékek, turisztikai vonzerők és a települések ismertségét, segítve a térség gazdasági fejlődését. Ezáltal növekszik a térségbe látogatók száma, növekednek a települési bevételek (pl. iparűzési adó kapcsán). Az innovatív közösségi módszereket igénybevevő térségmarketing lehetővé teszi a társadalmi szerepvállalás térnyerését a Kis-Duna-mentén.

116 115 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága88000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 50% 100% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma12 db ▪Apaj, Áporka, Dömsöd, Kiskunlacháza, Makád, Ráckeve, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 22/30 Kód: KM-11-GF-1-01 Sorszám: 59

117 116 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/30 Kód: KM-11-GF-A-08 Sorszám: 6713 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A helyi identitás erősítése és termékek piacrajutásának a segítése az egységes marketing é... Intézkedés: Térségi mikrovállalkozások ösztönzése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség településein a vállalkozások aránya jelentősen elmarad az országos átlagtól, amely jelentősen befolyásolja a térség gazdasági fejlettségét. A meglévő vállalkozások többsége kis- és mikro-vállalkozás. Probléma/ lehetőség ▪-Magas a munkanélküliség aránya az aktív lakossághoz viszonyítva, és a térség fejlődése szempontjából a vállalkozási kedv ösztönzésre szorul. ▪-A munkahelyek számának növelése, valamint a jövedelmek helyben tartása, ezzel a helyi gazdaság élénkítése érdekében a helyi kis- és mikro-vállalkozások létrehozásának, valamint a meglévők fejlesztésének támogatása elengedhetetlen. Megoldási javaslat ▪Induló vállalkozások ösztönzése, valamint már működő vállalkozások tevékenység- és munkalehetőség-bővítésének elősegítése ▪Nő a vállalkozási kedv, élénkül a gazdasági környezet; új munkahelyek jönnek létre, amelyek célcsoportja alapvetően a helyi lakosság; nő a helyben maradók aránya; hosszabb távon nő a helyben tartott jövedelmek aránya, amely szintén a helyi gazdaság élénküléséhez járul hozzá.

118 117 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 60% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Apaj, Áporka, Dömsöd, Kiskunlacháza, Makád, Ráckeve, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 23/30 Kód: KM-11-GF-A-08 Sorszám: 6713

119 118 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/30 Kód: KM-11-GF-6-01 Sorszám: 1947 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A helyi identitás erősítése és termékek piacrajutásának a segítése az egységes marketing é... Intézkedés: Társadalmi akciók a közösség fejlesztéséért és a fenntartható humánpotenciálért Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪Az AVOP LEADER+ intézkedés kapcsán megindult néhány nemzetközi együttműködés, kezdeményezés, melyek folytatása indokolt. Probléma/ lehetőség ▪A EEVK területén szereplő társadalmi szereplők nem tudják hazsnálni a nemzetközi programok eredményeit az információkhoz való hozzáférés hiánya miatt.Lehetőség nyílik a korábbi kapcsolatok továbbvitelére, illetve a LEADER-ben szerzett tapasztalatok, legjobb gyakorlatok átadására. Megoldási javaslat ▪Nemzetközi legjobb tapasztalatokat átadó, projektgeneráló rendezvéynek, tréningek támogatása a térség telelpüléseinek szereplői részére, nemzetközi partnerek bevonásával. ▪Fokozódó pályázati hajlandóság, innovatív, modellszerű kezdeményezések megjelenése a térségben.Új ötletek generálása és közös projektek kidolgozása valósul meg a nemzetközi legjobb gyakorlatok megismerése kapcsán. Erősödik a térség társadalmi kohéziója a gyarapodó számú tapasztalatcserék, látogatások szervezése által.

120 119 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága20000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 50% 100% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db ▪Apaj, Áporka, Dömsöd, Kiskunlacháza, Makád, Ráckeve, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport Térségek közötti és nemzetközi együttműködések Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 24/30 Kód: KM-11-GF-6-01 Sorszám: 1947

121 120 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/30 Kód: KM-11-SzF-3-02 Sorszám: 2056 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A helyi identitás erősítése és termékek piacrajutásának a segítése az egységes marketing é... Intézkedés: Társadalmi akciók a közösség fejlesztéséért és a fenntartható humánpotenciálért Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség bizonyos településein (pl.: Ráckeve, Dömsöd) jelentős számú roma és más etnikum él szeparáltan. Az Európai Unió horizontális alapelve az esélyegyenlőség biztosítása, amely tekintetében még hiányosságok tapasztalhatók a térségben. Probléma/ lehetőség ▪Az integráció hiánya konfliktusokat gerjeszt a helyi lakosok és a kisebbségiek között. Lehetőség nyílik a roma integráció erősítésére, a leszakadó társadalmi csoportok felzárkóztatására térségi közösségi akciók indításával. Megoldási javaslat ▪Vegyes kurzusok, foglalkozások, érzékenységi tréningek indításának támogatása a küönböző etnikumú fiatalok körében, melynek keretében megismerhetik egymás kultúráját, nyelvét, hétköznapjait, a (pl.: Ráckeve, Dömsöd, Kiskunlacháza) települések körében. ▪Kialakulnak a térség fejlődése számára elengedhetetlenbékés egymás mellett élés szabályai, a tolerancia és az elfogadás. A térségi roma kultúra beépül a helyi multikulturális környezetbe, a roma kulturális örökség megóvása kiemelten fontos tényezővé válik, csökken a társadalmi rétegek közötti feszültség és szegregáció

122 121 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret12000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága20000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 60% 100% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db ▪Apaj, Áporka, Dömsöd, Kiskunlacháza, Makád, Ráckeve, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu ▪LEADER - Képzés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 25/30 Kód: KM-11-SzF-3-02 Sorszám: 2056

123 122 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/30 Kód: KM-11-SzF-3-03 Sorszám: 2058 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A helyi identitás erősítése és termékek piacrajutásának a segítése az egységes marketing é... Intézkedés: Társadalmi akciók a közösség fejlesztéséért és a fenntartható humánpotenciálért Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A Ráckevei térség erős identitással és sokszínű kulturális hagyományokkal rendelkezik, az erre alapozó civil szektorban a társadalmi szervezetek száma igen magas. Ugyanakkor a vállalkozók aktivitása a társadalmi életben még viszonylag alacsony. Probléma/ lehetőség ▪Sokkal több fejlesztést lehetne megvalósítani a térségben, ha azokhoz a vállalkozói szektor több erőforrást biztosítana. A vállalkozói szektor társadalmi szerepvállalása alacsony, de a LEADER-szemlélet segítségével szerepvállalásuk erősíthető, amely a térség társadalmi-gazdasági potenciálját erősítheti. Megoldási javaslat ▪Társadalmi felelőség erősítő foglalkozások, workshopok támogatása, ahol térségi (pl. ráckevei, kiskunlacházi) vállalkozók vizsgálhatják a társadalmi problémák lehetőségeit, és részvételi lehetőségeiket. ▪Nő a magánszektorban a társadalmi felelőségtudat. Zöldebben, szociálisan érzékenyebben kezdenek működni és erőforrásokkal támogatják a civil kezdeményezéseket. Növekszik a társadalmi kohézió, a környezettudatosság és az együttműködési hajlandóság valamint a térség iránti elkötelezettség erősödik.

124 123 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret12000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága20000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 60% 100% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db ▪Apaj, Áporka, Dömsöd, Kiskunlacháza, Makád, Ráckeve, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu ▪LEADER - Képzés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 26/30 Kód: KM-11-SzF-3-03 Sorszám: 2058

125 124 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 27/30 Kód: KM-11-SzF-4-01 Sorszám: 2060 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A helyi identitás erősítése és termékek piacrajutásának a segítése az egységes marketing é... Intézkedés: Társadalmi akciók a közösség fejlesztéséért és a fenntartható humánpotenciálért Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség bizonyos településein (pl.: Ráckeve,Szigetszentmárton) sok fiatal él. Az Európai Unió horizontális alapelve az esélyegyenlőség biztosítása, amely tekintetében még hiányosságok tapasztalhatók a térségben. A lakosság korösszetételére jellemző, hogy a települések többségében a 15 év alatti korosztály adja az összlakosság 15-20%-át. A fiatalok számára nem adottak a szervezett és aktív szabadidő eltöltésére, ezért időnként megjelennek deviáns viselkedési formák is, mely néhány településen felerősödött (pl. Szigetbecse). Probléma/ lehetőség ▪A fiatalok megfelelő rendezvéyek hiányában csak korlátozottan tudnak találkozni, eszmét cserélni, szórakozni és ez devianciák lehetőségének erősődését is magábanrejtheti. Potenciális igény van a fiatalok körében új szabadidős tevékenységek igénybevételére, illetve az egyes rendezvények megszervezésében való részvételre, továbbá a társadalmi szerepvállalás növelésére. Megoldási javaslat ▪Helyi igények felmérésén alapuló integrált kulturális-, közösségi-; bűnmegelőzési,- felvilágosító rendezvények létrehozásának támogatása a a megfelelő helyszínt biztosítani képes Szigetszentmártonben, amelyek előkészítésébe a fiatalokat is aktívan bevonják. ▪Minőségi szórakoztató és felvilágosító célú rendezvényen a térségi fiatalok több és jobb információkhoz jutnak, amelyek megelőző jelleggel segítenek az ifjúság több problémáján.Csökken a társadalmi rétegek közötti feszültség és szegregáció. A térségi fiatalja könnyebben integrálódnak a társadalmi környezetbe, hosszú távon javul a közbiztonság és a fiatal felnőttek szerepvállalása, helyi identitástudata, együttműködési hajlandósága, toleranciája.

126 125 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága20000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 60% 100% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db ▪Szigetszentmárton ▪LEADER - Rendezvény Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 27/30 Kód: KM-11-SzF-4-01 Sorszám: 2060

127 126 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 28/30 Kód: KM-11-SzF-3-04 Sorszám: 2062 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A helyi identitás erősítése és termékek piacrajutásának a segítése az egységes marketing é... Intézkedés: Társadalmi akciók a közösség fejlesztéséért és a fenntartható humánpotenciálért Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség településein, az országos átlagnak megfelelően, alacsony a lakosság állampolgári öntudata, a jogokkal, kötelezettségeikkel és lehetőségeikkel nincsenek teljes mértékben tisztában.Környezetünkben a hivatali ügyintézés sok esetben bonyolult és nehezen átlátható. Lakosság tájékozottsága, ismeretei korlátozottak jogaikat és kötelességeiket illetően. A közigazgatási rendszer egyszerűsítése folyamatban van, ugyanakkor a térségben élő magánszemélyek még nem megfelelően aktívak a társadalmi szerepvállalás területén. Probléma/ lehetőség ▪A térség civil, vállalkozói szférája és ezen belül a magánszemélyek még nem megfelelően aktívak a társadalmi szerepvállalás területén. A megfelelő attitüdváltáshoz való hozzájárulással kimozdítható a térség lakosságának egy része az inaktív állapotból és ezzel erősíthatő térség fejlődése. Megoldási javaslat ▪Tudatformálást és aktív állampolgári szerepvállalást segítő foglalkozások, workshopok támogatása, ahol térségi (pl. ráckevei, dömsödi) lakosság kulcskompetenciáit erősítik. ▪Aktivabb lakossági szereplvállalás a helyi problémák megoldásában és fejlesztésekben, illetve az állapolgári jogok és kötelezettségek tudatos használata.

128 127 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága20000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 50% 100% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db ▪Apaj, Áporka, Dömsöd, Kiskunlacháza, Makád, Ráckeve, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu ▪LEADER - Képzés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 28/30 Kód: KM-11-SzF-3-04 Sorszám: 2062

129 128 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 29/30 Kód: KM-11-GF-A-01 Sorszám: 1979 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Intézkedés: Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térségben elöregedő a mezőgazdasági népesség, a szektorból való elvándorlás magas. A kezdő gazdálkodók likvidítása, tőkeerőssége alacsony. Probléma/ lehetőség ▪Mivel kevés fiatal gazda a térség mezőgazdasági szektora egyre kevésbé fenntartható, az új innovatív módszerek, lehetőségek nem jelennek meg a térésgben. Megoldási javaslat ▪Kezdő gazdák támogatása induló tőkével a tréség telelpülésein (pl.:Kiskunlacháza, Apaj). ▪Nő a térségben működő fiatal gazdák száma, a térség népességmegtartó-képessége és a környezet állapota megfelelő lesz.

130 129 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 100% 0% 100% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret20000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Apaj, Áporka, Dömsöd, Kiskunlacháza, Makád, Ráckeve, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport A fiatal mezőgazdasági termelők elindítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 29/30 Kód: KM-11-GF-A-01 Sorszám: 1979

131 130 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 30/30 Kód: KM-11-GF-B-01 Sorszám: 1976 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Intézkedés: Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪A térség számos vállalkozása nem folytat/nyújt internet alapú kereskedelmet, szolgáltatásokat, ugyanakkor az e- kereskedelem iránti kereslet folyamatosan és dinamikusan nő. Probléma/ lehetőség ▪A vállalatok döntő többsége olyant terméket állít elő, amely képessé tenné az e-kereskedelem folytatására. A térség vállalatai számára kitörést jelentene az interneten keresztül történő értékesítés. Megoldási javaslat ▪E-kereskedelmi tevékenységek fejlesztésének, az e-piacon való megjelenés támogatása a térség vállalatai körében. ▪Nő a vállalatok forgalma, és ezzel a helyi vversenyképesség, foglalkoztatottság.

132 131 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret64000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 35% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Apaj, Áporka, Dömsöd, Kiskunlacháza, Makád, Ráckeve, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪KMOP - 1. prioritás - A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozás-orientált fejlesztése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 30/30 Kód: KM-11-GF-B-01 Sorszám: 1976

133 132 A prioritások három terület fejlesztését célozzák meg melyek elengedhetetlenek a stratégia céljának megvalósulásához, a térség váljon a főváros rekreációs célterületévé, a fenntartható környezet megteremtése által. A helyi identitás erősítése, a gazdaság fejlesztése, és az élhetőbb környezet megteremtése prioritások mind szoros összefüggésben vannak egymással és kölcsönösen erősítik hatásaikat. A Közösség véleménye egységes a tekintetben, hogy semmilyen területfejlesztés nem képzelhető el a térség teljes elkötelezettsége nélkül, amelynek alappillére a helyi identitás, az együvé tartozás és a felelősség érzete a lakosságban. Erre alapozva lehet a térségi marketing (a szó legteljesebb, az élet minden területére kiható menedzsment szemléletet magába foglaló értelmében véve) minden eszközét felhasználni és növekedési pályára állítani a térséget. Az egységes arculat külső és belső elterjedésével a térség sokkal vonzóbb és hatékonyabb lesz az idegenforgalom területén, amely a Közösség által választott kitörési pont a gazdaságfejlesztés területén. A marketing eszközeinek kiteljesedéséhez, a helyi jövedelmek kiegészítéséhez, és a mezőgazdasági ágazat helyi diverzifikációjához vezet a második prioritás, amely a turizmusfejlesztést célozza. Egyértelmű, és igen szoros, szignifikáns kapcsolat van e prioritás és a másik két fő célterület között, hiszen a kommunikáció (kifele és befele irányuló) meghatározza a turizmus arculati kereteit, míg a harmadik prioritás megteremti a fizikai, környezeti alapjait, az élhető környezetben. A térség fenntarthatóságát biztosítja a harmadik cél, amikor az élhetőbb, vidéki környezet kialakítását, fejlesztését célozza a gazdaságfejlesztés és a környezettudatosság szempont,- és feltételrendszerét integrálva. A helyi és turisztikai igények harmonizálása jelen van az intézkedések kialakításánál, hiszen az elöregedést, elvándorlást csökkentő közterület és örökségvédelmi beavatkozások megfelelő alapot nyújtanak az idegenforgalom számára is. A prioritások három terület fejlesztését célozzák meg melyek elengedhetetlenek a stratégia céljának megvalósulásához, a térség váljon a főváros rekreációs célterületévé, a fenntartható környezet megteremtése által. A helyi identitás erősítése, a gazdaság fejlesztése, és az élhetőbb környezet megteremtése prioritások mind szoros összefüggésben vannak egymással és kölcsönösen erősítik hatásaikat. A Közösség véleménye egységes a tekintetben, hogy semmilyen területfejlesztés nem képzelhető el a térség teljes elkötelezettsége nélkül, amelynek alappillére a helyi identitás, az együvé tartozás és a felelősség érzete a lakosságban. Erre alapozva lehet a térségi marketing (a szó legteljesebb, az élet minden területére kiható menedzsment szemléletet magába foglaló értelmében véve) minden eszközét felhasználni és növekedési pályára állítani a térséget. Az egységes arculat külső és belső elterjedésével a térség sokkal vonzóbb és hatékonyabb lesz az idegenforgalom területén, amely a Közösség által választott kitörési pont a gazdaságfejlesztés területén. A marketing eszközeinek kiteljesedéséhez, a helyi jövedelmek kiegészítéséhez, és a mezőgazdasági ágazat helyi diverzifikációjához vezet a második prioritás, amely a turizmusfejlesztést célozza. Egyértelmű, és igen szoros, szignifikáns kapcsolat van e prioritás és a másik két fő célterület között, hiszen a kommunikáció (kifele és befele irányuló) meghatározza a turizmus arculati kereteit, míg a harmadik prioritás megteremti a fizikai, környezeti alapjait, az élhető környezetben. A térség fenntarthatóságát biztosítja a harmadik cél, amikor az élhetőbb, vidéki környezet kialakítását, fejlesztését célozza a gazdaságfejlesztés és a környezettudatosság szempont,- és feltételrendszerét integrálva. A helyi és turisztikai igények harmonizálása jelen van az intézkedések kialakításánál, hiszen az elöregedést, elvándorlást csökkentő közterület és örökségvédelmi beavatkozások megfelelő alapot nyújtanak az idegenforgalom számára is. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2

134 133 Az egyes intézkedések prioritáson belül különösen épülnek egymásra, de a prioritások közötti intézkedési párhuzamok is megtalálhatóak. Így a kishajós turizmus feltételeinek fejlesztését célzó intézkedések hatással lesznek virágos városunk, Ráckeve látogatottságára, hiszen a vízen érkező turisták különösen kedvelt célpontja Ráckeve. De példaként mutatható még a „Hagyományok útja” vidéki örökséget célzó, de egyben turisztikai kínálati fűzérként működő fejlesztés, amelyben az egyes porításban fejlesztendő helyi identitás fokozottan tükröződik és emellett a marketing eszközök minden fajtáját hasznosíthatja. Az egyes intézkedések prioritáson belül különösen épülnek egymásra, de a prioritások közötti intézkedési párhuzamok is megtalálhatóak. Így a kishajós turizmus feltételeinek fejlesztését célzó intézkedések hatással lesznek virágos városunk, Ráckeve látogatottságára, hiszen a vízen érkező turisták különösen kedvelt célpontja Ráckeve. De példaként mutatható még a „Hagyományok útja” vidéki örökséget célzó, de egyben turisztikai kínálati fűzérként működő fejlesztés, amelyben az egyes porításban fejlesztendő helyi identitás fokozottan tükröződik és emellett a marketing eszközök minden fajtáját hasznosíthatja. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2

135 134 A HVS elkészítése során maximálisan érvényesültek az esélyegyenlőségi szempontok: a Tervezért Koordináló Csoportban és a tervezés egyéb szakaszaiban is szerepet vállaltak a nők, fiatalok és nemzetiségi civil szervezetek képviselői. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában külön HPME-ket dolgoztunk ki, melyek célja a roma felzárkóztatás és az ifjúságfejlesztő programok. A HPME-k kidolgozásának alapvető szempontja volt a hosszú távon fenntartható, komplex fejlesztések megvalósítása. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia célkitűzései, intézkedései nem veszélyeztetik a természeti és épített környezetet, nem okozzák az erőforrások kimerülését, a vidéki örökség és hagyományok eltűnését, ugyanakkor magas szinten biztosítják a fenntartható társadalmi együttműködést, a környezet megőrzését valamint az egyes megoldási javaslatok gazdasági fenntarthatóságát. A stratégia célja a térség hosszú távú fejlődésének fellendítése a természeti értékekre alapozó idegenforgalmi lehetőségek bevonásával. A stratégiában megcélzott fejlesztési területek további projekteket generálnak és hosszútávon fenntartható jövedelemszerzési lehetőséget biztosítanak a térségben élők számára. A fejlesztések által teremtendő új, rugalmas munkahelyek – mint a turisztikai fejlesztésekhez kapcsolódó projektek - kifejezetten kedvezőek a nők, fiatal pálykezdők, valamint a munkaerőpiacról már kiszorult munkaerő visszaintegrálásához a társadalmilag aktív rétegek közé. A térség része a Natura 2000 hálózatnak és országos jelentőségű természetvédelmi területek is találhatóak térségünkben. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiánk szem előtt tartja a természetet megóvó fejlesztések, illetve a meglévő természeti értékek fenntartható módon történő bemutatását. A „Vonzóbb és élhetőbb környezet kialakítása” című prioritásunk intézkedése konkrétan kapcsolódik a környezeti örökség megőrzéséhez, bemutatásához: „Környezeti örökségünk megőrzése céljából tanösvény és erdei iskola kialakítás, fejlesztés”, ehhez az intézkedéshez két HPME-t is kidolgoztunk. „A helyi identitás erősítése. A HVS elkészítése során maximálisan érvényesültek az esélyegyenlőségi szempontok: a Tervezért Koordináló Csoportban és a tervezés egyéb szakaszaiban is szerepet vállaltak a nők, fiatalok és nemzetiségi civil szervezetek képviselői. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában külön HPME-ket dolgoztunk ki, melyek célja a roma felzárkóztatás és az ifjúságfejlesztő programok. A HPME-k kidolgozásának alapvető szempontja volt a hosszú távon fenntartható, komplex fejlesztések megvalósítása. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia célkitűzései, intézkedései nem veszélyeztetik a természeti és épített környezetet, nem okozzák az erőforrások kimerülését, a vidéki örökség és hagyományok eltűnését, ugyanakkor magas szinten biztosítják a fenntartható társadalmi együttműködést, a környezet megőrzését valamint az egyes megoldási javaslatok gazdasági fenntarthatóságát. A stratégia célja a térség hosszú távú fejlődésének fellendítése a természeti értékekre alapozó idegenforgalmi lehetőségek bevonásával. A stratégiában megcélzott fejlesztési területek további projekteket generálnak és hosszútávon fenntartható jövedelemszerzési lehetőséget biztosítanak a térségben élők számára. A fejlesztések által teremtendő új, rugalmas munkahelyek – mint a turisztikai fejlesztésekhez kapcsolódó projektek - kifejezetten kedvezőek a nők, fiatal pálykezdők, valamint a munkaerőpiacról már kiszorult munkaerő visszaintegrálásához a társadalmilag aktív rétegek közé. A térség része a Natura 2000 hálózatnak és országos jelentőségű természetvédelmi területek is találhatóak térségünkben. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiánk szem előtt tartja a természetet megóvó fejlesztések, illetve a meglévő természeti értékek fenntartható módon történő bemutatását. A „Vonzóbb és élhetőbb környezet kialakítása” című prioritásunk intézkedése konkrétan kapcsolódik a környezeti örökség megőrzéséhez, bemutatásához: „Környezeti örökségünk megőrzése céljából tanösvény és erdei iskola kialakítás, fejlesztés”, ehhez az intézkedéshez két HPME-t is kidolgoztunk. „A helyi identitás erősítése. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

136 135.”című prioritásunk egyik fontos intézkedése a „Társadalmi akciók a közösség fejlesztéséért és a fenntartható humánpotenciálért”, melynek keretében tolerancia kurzusok, foglalkozások, érzékenységi tréningek indításának támogatása történik, így a résztvevők megismerhetik egymás kultúráját, nyelvét, hétköznapjait. Kialakulnak a térség fejlődése számára elengedhetetlen békés egymás mellett élés szabályai, a tolerancia és az elfogadás. A térségi roma kultúra beépül a helyi multikulturális környezetbe, a roma kulturális örökség megóvása kiemelten fontos tényezővé válik, csökken a társadalmi rétegek közötti feszültség és szegregáció. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kiemelten foglalkozik a fiatalok, nők és a fiatal családosok helybentartásával. A Stratégia javaslatainak megvalósulásával a térségi fiatalok több információhoz jutnak, könnyebben integrálódnak a társadalmi környezetbe, hosszú távon javul a fiatal felnőttek szerepvállalása, helyi identitástudata, együttműködési hajlandósága, toleranciája. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

137 136 A térség önkormányzatai a Csepel-sziget és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás keretei között működnek együtt a térség legjelentősebb problémáinak felszámolásában, a további fejlődés kereteinek kijelölésében. Az általuk készített "Ráckevei kistérség fejlesztési programjának stratégiája" alapját képezte a korábbi LEADER+ Kis-Duna menti Vidékfejlesztési Tervnek, és iránymutatásul szolgált a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia elkészítésében. A korábbi programok eredményeként beindult a Ráckevei-Soroksári-Duna vízminőség javítását célzó rehabilitációs óriásprojekt tervezése, a kistérségi járó beteg szakellátó intézet fejlesztése be van nyújtva Uniós pályázatra, a Csepel-szigeti gerincút projekt pedig támogatást nyert a es Akcióterv kiemelt projektjei között. Ezen projektek megvalósulása jelentősen javítaná a helyi lakosság életminőségét, a turisztikai célú hasznosítás lehetőségeit. A Kis-Duna menti Vidékfejlesztési Terv kereteiben megvalósult projekteknek köszönhetően elkészült a térség marketing stratégiája és arculati kézikönyve, számos identitás erősítő, közösség építő, hagyomány őrző program valósult meg. A térség önkormányzatai a Csepel-sziget és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás keretei között működnek együtt a térség legjelentősebb problémáinak felszámolásában, a további fejlődés kereteinek kijelölésében. Az általuk készített "Ráckevei kistérség fejlesztési programjának stratégiája" alapját képezte a korábbi LEADER+ Kis-Duna menti Vidékfejlesztési Tervnek, és iránymutatásul szolgált a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia elkészítésében. A korábbi programok eredményeként beindult a Ráckevei-Soroksári-Duna vízminőség javítását célzó rehabilitációs óriásprojekt tervezése, a kistérségi járó beteg szakellátó intézet fejlesztése be van nyújtva Uniós pályázatra, a Csepel-szigeti gerincút projekt pedig támogatást nyert a es Akcióterv kiemelt projektjei között. Ezen projektek megvalósulása jelentősen javítaná a helyi lakosság életminőségét, a turisztikai célú hasznosítás lehetőségeit. A Kis-Duna menti Vidékfejlesztési Terv kereteiben megvalósult projekteknek köszönhetően elkészült a térség marketing stratégiája és arculati kézikönyve, számos identitás erősítő, közösség építő, hagyomány őrző program valósult meg. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/1

138 137 HVS kidolgozása széles társadalmi bázison alapult, alulról szerveződve folyt, részt vett a 44 taggal rendelkező Akciócsoportunk minden tagszervezete. Az Akciócsoport tagok, folyamatos belső kommunikáció útján biztosították a terv részvételen alapuló kidolgozását. A Stratégia-alkotási folyamat lezárta után a külső szervezetek és magánszemélyek bevonásával tematikus fórumokat szervezünk a nyár folyamán, melyen a helyi turizmus valamint a gazdasági adottságok és lehetőségek kérdéseivel foglalkozunk. Ezen túl havi szinten tervezzük az akciócsoport összehívását illetve a három szektor (civil, vállalkozói és közszféra) egyre szélesebb körű bevonásával multiszektorális fórumok rendezését. Ezek célja a térségben folyó munkáról folyamatos tájékoztatás és eszmecsere, valamint a kapcsolatteremtés a vidéki szereplők között, együttműködés kialakítása és a tapasztalatok közös hasznosítása. Tervezzük ugyanakkor hazai területközi együttműködések kialakítását, és nemzetközi vidékfejlesztési kapcsolatokon keresztül a jó gyakorlatok meghonosítását konkrét HPME és a LEADER munkaszervezet működése keretében is. Külön információs tréninget tervezünk az érintett települések jegyzői részére, ahol gyakorlat-orientált felkészítést kapnak a Leader-szerű működésről és az ÚMVP III-IV. intézkedéscsoportja kapcsán, az önkormányzati hivatalokra váró feladatokról. A mind szélesebb körű egyeztetések érdekében ágazati munkacsoportokat tervezünk felállítani, amelyek rendszeres üléseire az érintett nem tag helyi szervezeteket, gazdasági társaságokat is meg kívánjuk hívni. Törekszünk arra, hogy a térség gazdasági szereplőinek részvétele biztosítsa a Stratégia megvalósításában a térségi gazdaság adta lehetőségeinek hasznosítását. Az egyik legfontosabb feladat azonban a projektgenerálásért felelős munkacsoporté lesz, mely mozgósítja a térség szereplőit a pályázás területén. A munkacsoport tapasztalatait felhasználjuk a HVS felülvizsgálatkor, hiszen rendelkeznek majd a legpontosabb információkkal az igényekről, projektötletekről. A helyi partnerséget erősítik a különböző szektorokat érintő, egymásra épülő, komplex projektek megvalósítása. Ezen projekt-ötletekről, kidolgozásukról, megvalósításukról tagjaink és a térség lakossága folyamatosan tájékoztatást kapnak. A stratégia számos innovatív, alulról szerveződő fejlesztést felkarol, (pl. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

139 138 Első Magyar LEADER Natúr Park, közösségi alapú településszépítési akciók. Az előzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoportunk egyesületi formája biztosítja a Stratégia végrehajtásához szükséges funkciók megfelelő ellátását, munkaszervezetén keresztül. Bejegyzés alatt álló egyesületünk egyértelműen megfelel a LEADER szellemiségnek. A döntésekben való részvétel nagyon kedvező a civilek és vállalkozókat tekintve. Egyesületi formánk biztosítja, hogy belépési szándék esetén a térség bármilyen szereplője csatlakozhat munkánkhoz. Az Egyesület előreláthatóan havi - illetve döntési időszakban kétheti - szinten fog ülésezni, és a döntés előkészítő munkacsoportok munkájáról minden tag folyamatos tájékoztatást fog kapni és szabadon Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2


Letölteni ppt "Budapest, 2009 Április 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Kis-Duna-Menti HK A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory."

Hasonló előadás


Google Hirdetések