Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ANGLIA ALKOTMÁNYFEJLŐDÉSE Angol társadalom és a középkori angol alkotmány - Az előadás egyszerűsített változata a jogtortenet.sze.hu oldalra -

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ANGLIA ALKOTMÁNYFEJLŐDÉSE Angol társadalom és a középkori angol alkotmány - Az előadás egyszerűsített változata a jogtortenet.sze.hu oldalra -"— Előadás másolata:

1 ANGLIA ALKOTMÁNYFEJLŐDÉSE Angol társadalom és a középkori angol alkotmány - Az előadás egyszerűsített változata a jogtortenet.sze.hu oldalra -

2 Az angolszász törzsi államok A kelták az ie. 1. évezredben megérkeznek a Brit- szigetekre és kialakították törzsi államaikat. Római Birodalom terjeszkedése a Brit-szigeteken: ie. 43-tól kezdve a rómaiak megvetik lábukat és körülbelül 100 év alatt kiépítik Britannia provinciában a római közigazgatást. a legyőzött kelták nagyobb része romanizálódott, amikor a Római Birodalom összeomlott, a kelta arisztokrácia kiépítette saját államait. Az 5. század közepén újabb népek kelnek át a csatornán: angolok, jütök és szászok → angolszász törzsi államok királyságok.

3 PRAGMATIKUS NORMANNOK AZ ERŐS ANGOL ÁLLAM Hastingsi csata (1066) után I. Hódító Vilmos a normann uralkodóház alapító tagjaként elfoglalta az angol királyi trónt. Anglia egy nagyobb, normann–francia–angol politikai integráció eleme lett. Hódító Vilmos, Normandia hercege, franciaországi birtokaihoz kapcsolta a szigetországot. Angliában normann lovagok ”váltották le” az angolszász arisztokráciát. Az ősi angolszász tanács, a Witan továbbra is rendszeresen tanácskozhatott, így a testületben helyet foglaló főrendek és főpapok nem érezték magukat mellőzöttnek. A Witan idővel felvette a Nagy Államtanács (Great Council) nevet, amely a parlamenti felsőház (House of Lords) jogelődjének tekinthető.

4 I. Hódító Vilmos uralkodása A kontinentálistól eltérő birtokadományozási politika: egy tagban maradó, nagy és összefüggő birtoktesteket csak a határterületeken osztottak, nem alakulhattak ki hatalmas egybefüggő birtoktestek. Vilmos az angolszász birtokokat kisajátította, az ország egész földjét a saját tulajdonának nyilvánította, → így kb. másfélezer nagybirtok vált koronabirtokká. Az erdők zömének, a megművelt földek egyhetedének megtartása mellett, a földeket vazallusainak adományozta, de a főhatalom gazdasági bázisának megtartására gondosan ügyelt. Sok kis lovagi hűbérbirtok kiadásával Vilmos támaszt szerzett a középbirtokosok körében. A hűbérbirtok elvben örökletes volt, és azt az elsőszülött fiú örökölte (primogenitura).

5 1085. Doomsday Book Salisbury- eskü A hűségeskü eltérő intézménye ben általános földösszeírást rendelt el (Doomsday Book), majd 1086-ban az ország minden nemesét Salisburybe rendelte, hogy személyes hűségesküt tetessen velük. „Utolsó ítélet könyve” – Doomesday Book első ismert általános birtokösszeírás; földtulajdonviszonyok áttekintése; birtokok becslés szerinti jövedelme; összefoglalta az uradalmak jobbágy- és állatállományát, technikai eszközeit, szántóit, legelőit, erdeit, évi jövedelmét.

6 1086. Salisbury- eskü Angliában a király minden földet a sajátjává tett, vagyis rajta kívül senki másnak nem volt allódiuma. A király mellett működő tanácsnak (curia regis) mindazok a vazallusok tagjai voltak, akik a királytól közvetlenül kapták hűbérüket. A királynak joga volt ide mindegyiküket meghívni, de arra senki sem kötelezhette őt, hogy a tanácskozást összehívja.

7 A vazallus szolgálata A vazallus fegyveres szolgálata: Vilmos deklaráltatta, hogy minden hűbéres közvetlenül a királynak tartozik hűséggel, miden birtokos a király hadseregében köteles szolgálatot teljesíteni, személyesen és a birtokmennyiség függvényében megállapított fegyveres egységgel, alhűbéreseivel, vagy kizárólag őket küldve. Ezt a bevonulási kötelezettséget váltotta ki később II. Henrik az ún. pajzspénzzel, a scutagiummal. Az igazságszolgáltatási-igazgatási szervezet a grófsági rendszerhez (shire) kapcsolódva épült ki. Élükön egy-egy sheriff állt, aki nem hűbéri, hanem közjogi alapon látta el teendőit, méltósága bármikor visszavonható volt, és hivatalának öröklési lehetősége szóba sem jöhetett.

8 Bírósági rendszer I. Henrik uralkodása (1100–1135) alatt A központi bíróságokon a királyi méltóságviselők, koronavazallusok alkották urukkal együtt az ítélkező fórumot Henrik kevés és egyszerű törvényének a települések angolszász eredetű testületi bíróságai szereztek érvényt. A testületek gyakran alkalmaztak jogban jártas klerikusokat, így a jogszolgáltatás mind szakszerűbb lett. Az ősi angolszász törzsi szokásjog maradványaként az uralkodó maradt a legfőbb fellebbezési fórum. I. Henrik idejében a kikötővárosok és a belső fekvésű városok is saját joghatósághoz jutottak, ez a társadalomnak megnyugvást és biztonságérzetet nyújtott.

9 Bírósági rendszer II. Henrik uralkodása ( ) alatt Az utazó királyi bírák immár beavatkozhattak az alacsonyabb fórumokon zajló perekbe is, ezzel egységesítették a jogszolgáltatás szempontjait és megtörték a főrendek úriszékeinek monopóliumát. Bevezették a máig érvényes idézés (writ of right) minden angol alattvalóra nézve kötelező gyakorlatát. A jól fizetett vándorbírákat közvetlenül a király nevezte ki. A királyi bíróságok a ”tájjellegű” sokszínűség helyére országos érvényű, ”közös” joggyakorlatot állítottak. A ”király joga” olyan mértékben közjoggá (common law) vált, hogy II. Henrik uralkodása idején az angol közjog rendszere lényegében kialakultnak vehető.

10 A FÖLDNÉLKÜLI TÚLKAPÁSAI Oroszlánszívű Richárd országlása (1189–1199) János (1199–1216): mindenáron vissza kellett szereznie egykori családi birtokait és általuk uralkodói tekintélyét, alattvalók kíméletlen megadóztatása, a főúri családok köréből katonáival ”túszokat” szedetett, akiket csak váltságdíjért engedett szabadon, a teljes birtokelkobzás.

11 A Magna Charta A Magna Carta szövegének döntő hányada az adóztatás kérdéskörével foglalkozik A király külön adónemet csak a bárói tanács a Nagy Államtanács, a Magnum Consilium hozzájárulásával vethet ki. Egységes súly és mértékrendszert vezetett be, s biztosította a kereskedők szabad közlekedését. Garantálta az angol egyház jogainak tiszteletben tartását és elismerte a püspökválasztás jogát. A szabad emberek személyes és birtokszabadságaként garantálta, hogy törvényes ítélet nélkül senki sem fogható el, nem száműzhető, birtokaitól nem fosztható meg.

12 Rózsák harca ( ) A 15. századi Angliában arisztokrata csoportok, nagy bárói ligák küzdöttek a hatalomért: a királyi trónért, illetve a politikai befolyás maradéktalan biztosításáért. A szemben álló felek élén ugyanazon királyi család két ága, III. Edward leszármazottai álltak (Plantagenet-din.). Lancaster-ház a vörös rózsa, a York-ág a fehér rózsa jegyében indult a harcba. A 15. század az angol királyság történetében átmeneti korszak a középkori monarchia és az abszolutista állam között. A politika és a gazdaság irányításában három tényező játszik szerepet: a király, a főurak, valamint a köznemesekből és polgárokból álló parlament.

13 IV. Edward ( ) A rózsák harcának a király nemcsak politikai, hanem gazdasági nyertese is volt. Az elkobzott birtokokból származó vagyon feltöltötte a kincstárat. Megfontolt birtokpolitika A király évtizedek után ismét fizetőképessé vált. Fellendült a kereskedelem, amibe Edward személyesen is bekapcsolódott.

14 III. Richárd ( ) Richárd alapította 1483-ban a Court of Requestet - Kérelmi Bíróság, ahol a szegények fellebbezhettek az őket ért jogtalanságok ellen; beadványait a nép nyelvén (angolul) fogalmazták meg ben pedig a Council of the North-ot - Északi Tanács, hercegi tanács utódja volt, és az Anglia északi területein jelen levő állapotokon próbált javítani a délről kormányzott országban, valamint a College of Armst (Címertani Kollégium). Richárd uralkodásának jelentős eseménye volt az 1484-ban a Westminster-apátságban tartott parlament. első angol nyelven kiadott törvények, pártfogolta az angol hivatalos nyelvként való használatát.

15 VII. Henrik társadalompolitikája, az első Tudor uralkodó Angol centralizációs politika - A központosított monarchia kiépítése VII. Henrik két ízben is hozott törvényt a banderiális hadtartás ellen A korona és a főnemesség ellentéte az ő uralma alatt rendeződött végleg. VII. Henrik uralkodása alatt megszűnt a főnemesség parlament fölött állása, s a parlament, azon belül is az alsóház befolyása növekedett.

16 A nemesség századi Angliában nagymértékű főnemesi birtokkoncentrációs folyamat adó- és vámemelés helyett elsősorban a koronabirtokok bevételének növelésével igyekezett nagyobb jövedelemre szert tenni. A nemesi birtokok keresztházasságok révén történő koncentrációját a gyámsági rendszer kiterjesztése Új adományrendszer: a birtokokat még tanácsadói és támogatói is csak határozott időre kapták, kiskirályságok kialakulásának megakadályozása, utólagos jutalomként részesítette birtokadományban támogatóit, számos biztosítékkal az elidegenítések visszafordíthatóságáról is gondoskodott.

17 A nemesség - polgárosodás századi Angliában hadisarc mint jövedelemforrás megszűnt, így az iparban és a kereskedelemben keresnek gazdagodást, a nemesek nem élveztek adómentességet, elősegítette a gazdaságba történő jobb integrációjukat. IV. Edward és VII. Henrik személyes kereskedelmi tranzakciói is példaértékűnek tekinthetők. Primogenitúra (elsőszülöttjog) miatt az ifjabb fiúgyermekek tanulásra és vállalkozásra kényszerültek, s a 15. századtól kezdve a jogi és kereskedői pálya – a papi pálya rovására – mind népszerűbbé vált. Földrajzi felfedezések - kora Kolonizáció-gyarmatosítás Távolsági/Keleti kereskedelem Társaság-alapítások

18 Az első lépések Nagy-Britannia felé Wales, Skócia, Írország A Tudor-uralkodóknak sikerült szorosabb függésbe vonniuk Walest, Skóciát és Írországot, A 15. században Wales két részre oszlott: a „Fejedelemségre”, amelyet az angol királyok angol módon kormányoztak, és a függetlenebb lordságokra. VIII. Henrik két uniótörvénnyel (1536, 1543) számolta fel ezt a megosztottságot, 1. mindenhol bevezette az angol jog- és kormányzati rendszert,megjelentek a sheriffek, békebírák, 2. az angol lett a hivatalos nyelv, 3. a helyi nemesség képviselőket küldhetett a londoni parlamentbe.

19 Írország Írország: a déli és keleti terület angol befolyás alatt, ez volt a Lordship of Ireland (Írország Lordsága), az északi, a nyugati és a középső területeken pedig mintegy 60 független, gael nyelvű és kultúrájú ír fejedelemség létezett. VIII. Henrik kormányzót és helyőrséget küldött Írországba, majd egy levert lázadás után az ír „reformációs” parlamenttel (1536–37) elfogadtatta az angliai vallási és közigazgatási reformokat ben (mivel elődei csak lordjai voltak Írországnak) az ír parlament elismerte Henriket az ország királyának.

20 Skócia VIII. Henrik fenyegetettsége: skótok Franciaország szövetségesei. Az 1560-ra államvallássá nyilvánított kálvinizmus lehetővé tette a két ország közeledését, Skóciában egyre többen Angliától várnak védelmet a Franciaország által támogatott katolikus királynő, Stuart Mária ellen. Mária fia, VI. Jakab skót király, aki 1586-ban kölcsönös védelmi szerződést írt alá Angliával Ezzel elérte, hogy Erzsébet örökösévé nyilvánítsa, és 1603-ban Angliában felvehesse az I. (Stuart) Jakab nevet.

21 Kiváltságos törvényszékek prerogative courts Olyan bírói fórumok, melyeken keresztül az angol uralkodó a 16– 17. században a közönséges jogi (common law) törvényszékeket megkerülve, illetve felülbírálva érvényesíthette a számára fenntartott előjogokat→prerogatívákat, immunitásokat, diszkrecionális (kivételes – mérlegelő) hatalmat. A VII. Henrik uralkodásától kezdve a központosítással párhuzamosan létrehozott s annak eszközévé vált kiváltságos törvényszékek közé tartozott a csillagkamara (Star Chamber) az egyházi magas bizottság (Court of High Commission), a kancellária fellebbviteli bírósága (Court of Chancery), a határvidékek pacifikálásának eszközéül szolgáló walesi és északi tanács (Council of Wales, Council of the North), valamint a kérvények bírósága (Court of Requests), mely elsősorban a szegények panaszainak jogorvoslatával foglalkozott.

22 Csillagkamara - Star Chamber Gyakorlatilag nem más, mint „maga a királyi tanács”, törvényszéki minőségben főnyi tagságát bírák és titkos tanácsosok alkották, nevét a Westminster-palota azon terméről kapta, melyben üléseit tartotta. A 15. sz. a közönséges jogi (common law) törvényszékeknek a működését gyakran érte panasz korrupció vagy a helyi hatalmasságok nyomásgyakorlása miatt. VIII. Henrik alatt vált kifejezetten népszerűvé, nem utolsósorban rugalmas (a középkori királyi tanácséra emlékeztető) eljárásrendje miatt.

23 Csillagkamara - Star Chamber Első- és másodfokon egyaránt lehetett hozzá folyamodni; nem alkalmazott esküdteket; általában petícióra vagy besúgásra reagálva kezdeményezett eljárást, különösebb formaságok nélkül; a vádlottat kényszeríthette, hogy eskü alatt válaszoljon a vádakra. működési elveiből hiányoztak az alattvaló szabadságának és integritásának olyan garanciái, amilyeneket a közönséges jogi eljárás nyújtott. A tárgyalt ügyek között főként lázadás és békebontás, csalás és hamisítás szerepelt I. Károly rendeleteinek első számú végrehajtójaként az elnyomás szimbólumát látták benne, 1641-ben a „hosszú parlament” felszámolta.

24 Titkos tanács - Privy Council az angol király személyes vagy „magántanácsa”, VIII. Henrik idején, az 1530-as években jött létre. A kiváltságos törvényszékekkel együtt alkotta a királyi tanácsot, mely a „nagytanáccsal”, azaz a parlamenttel együtt az összes kormányzati funkciót gyakorolta. működése folyamatos, összetétele kizárólag a király tetszésén múlott. Az angol forradalom az egész tanácsrendszert elsöpörte, bár a restauráció után formálisan visszaállították, II. Károlytól kezdve tényleges kormányzati szerepe eltörpült a kabineté mellett.

25 Anglia Stuartok abszolutizmusa – I. Jakab/I. Károly Parlament nélküli kormányzás a kir. jogokra hivatkozva → pl között nem is ülésezik; Adók, jövedelmek kirovása-beszedése parlamenti jóváhagyás nélkül, pl. hajópénz, kir. kényszerkölcsönök; Önkényes valláspolitika: katolikus – protestáns – episzkopális ellentétek

26 Anglia Ellenállás a királlyal szemben Parlament → House of Commons - Alsóház Hagyományos/tradicionális common law bíróságok – angol alkotmány garanciái Ellenzéki vezetők börtönbe vetése Öt lovag ügye – Five Knight’s case→ Petition of Right’s Terhek csak parlamenti jóváhagyással Szabad embereket csak tisztességes eljéráéssal lehet fogságba vetni

27 Alkotmányos válság és polgárháború Skót felkelés parlament összehívása 1.rövid parlament 2.hosszú parlament (-1660): Politikai foglyok szabadon bocsátása Kir. tanácsadók vád alá helyezése Bizonyos adók eltörlése

28 Monarchia bukása Cromwell diktatúrája polgárháború kirobbanása Alsóház „parlamenti kormányzása” I. Károly 1647-es letartóztatása, elítélése, kivégzése ↔ „királygyilkosság” London katonai megszállása – hadsereg átveszi a hatalmat a hadseregtől Csonka parlament – Cromwell katonai diktatúrája


Letölteni ppt "ANGLIA ALKOTMÁNYFEJLŐDÉSE Angol társadalom és a középkori angol alkotmány - Az előadás egyszerűsített változata a jogtortenet.sze.hu oldalra -"

Hasonló előadás


Google Hirdetések